Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

I öíllflGYIRSRSZSS SZERDA, 1954. JANUÁR 27. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az első oldalról.) nyek jelentős mértékben javították a mezőgazdasági termelők helyzetét. Az egyénileg gazdálkodó parasztok és a termelőszövetkezetek különböző juttatások, valamint hitelek és hátralékok elengedése révén többmilliárd forint értékű támogatást kaptak. A növénytermelés hozamai 1953ban megközelítették, sőt egyes növényeknél felülmúlták a kiemelkedően jó 1951. év eredményeit is. Gabonafélékből országosan több mint 7.2 millió, burgonyából mintegy 6.3 millió, kukoricából 13.9 millió, cukorrépából 12.8 millió, lucernából 5.3 millió mázsával több termett, mint 1952-ben. Az állatállomány 1953. végén, a juhállomány kivételével alacsonyabb, a hízósertések száma magasabb volt, mint az előző évben. Az állami gazdaságok nem teljesítették sertéshús- és tejtermelési tervüket. A mezőgazdaság szocialista szektorához tartozott az év végén az ország szántóterületének mintegy 32 százaléka. A kormány intézkedései következtében a tartalékföldeket bérbeadták, illetve hasznosították. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme 1953-ban többszörösét tette ki az előző évinek. Egy munkaegységre közel kétszerannyi kenyérgabonát, 3 és félszerannyi kukoricát és egyéb terményt, másfélszer annyi készpénzt osztottak ki a tagok között, mint 1952-ben. Az egyénileg dolgozó és szövetkezetbe tömörült parasztság termelési kedve a mezőgazdaságnak nyújtott fokozott segítség eredményeként a második félévben nagymértékben megélénekült. Ennek következtében az előző évinél gyorsabb ütemben hajtották végre az őszi mezőgazdasági munkákat. A búza és rozs vetésterülete 1953. őszén közel félmillió holddal volt több, mint egv évvel előbb. Minőségi vetőmasgal jelentősen nn"vohb területet vetettek be, mint 1952ben. 1958-han a gépállomások több, mint 4 millió kat. hold különféle szántási munkát végeztek, 30 százalékkal többet, mint egy évvel előbb, rzonbnn nem nyújtottak kellő segítséget a termelőszövetkezeteknek a növényápolási munkák elvégzésénél. A gépállomások mélyszántás! tervüket nem teljesítették és az egyénileg dolgozó parasztok számúra még mindig keveset szántottak. 195.3-bnn 124.900 kat. hold erdőt telepítettek, többet, mint rz előző évben. Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évben mlntcgv 11.000 vagon tűzifával többet adtak a nép gazdaságnak, mint 1952 ban. KÖZLEKEDÉS A vasút 1953-ban 12.7 százalékkal több árut szállított, mint nz előző évben. Az őszi e, úcsíorgalombnn a koesU'ordnló átlagos idejo fél nappal rövidebb volt, m'nt a megelőző évben. A hajón szállított áru mennyisége 13 százalékkal volt több, mint 1952-ben. Teker gépkocsin 1953-ban 41.1 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel ezelőtt; a gépkocsiállomány egy év alatt 13 százalékkal emelkedett. Vasúton 1953-ban 2 százalékkal többen utaztak, mint 1952-ban, távolsági autóbuszon 37 százalékkal többen. Az antóbnszúllomány nz előző évhez képest 33.5 százalékkal emelkedett, nőtt n vasúti személykocsik száma is, mindamellett a személyszállítás terén ' a helyzet nem kielégítő. ÁRUFORGALOM A párt és kormány határozatai alapján a lakosságnak nyújtott számos kedvezmény: a beadasi kötelezettság csökkentése, a július l-l és a szeptember C-i árleszállítás, a békekölcsön alacsonyabb összegben történő kibocsátása, valamint u régebbi államkölcsönök egyre nagyobb összegű törlesztése stb. jelentősen növelte a lakosság vásárlóerejét. Ennek folytán a kiskeres kedelmi eladási forgalom 1953-ban 10.2 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A fontosobb élelmiszercikkek eladása 1952-höz képest a következőképpen emelkedett: a cukoré 18 százalékkal, a zsíré 24 százalékkal. ; ?. étolajé és margariné 15 százalékkal. a húsé 23 százalékkal, nz édesipari termékeké 15 százatokkal, a főbb iparcikkek közül fériikabátból 23.6 százalékkal, női kahátból 9.4 százatokkal, női c'pőbő' 50 7 szazatokkal, gyermekcipőből 5 a 4 százatokkal, fehérneműanya"ból 9.3 százalékkal, tűzhelyekből 15 5 százalékkal, rádióvevókészülékből 12.1 százalékkal, edényáruból 18.3 százalékkal, mosószappanból 15.5 százalékkal, pipereszappanból 37-8 százalékkal adtak el többet, mint 1952-ben. A forgalom növekedése elsősorban a párt- és kormányhatározatok végrehaj tásanak eredménye, tooö eiső felében a kiskereskedelmi forgalom lényegében azonos volt a megelőző év első félévének forgalmával, míg az év második felében, 1852 második félévéhez képest & forgalom jelentősen emelkedett, így például 1953 második félévében cukorból 13 millió kilogrammal, zsírból hatmillió kilogrammal, húsból ötmillió kilogrammal, bőrcipöből 729 ezer párral, kabátból 125 ezer darabbal, férfiruhából 59.009 darabbal, flanellből mintegy 290 ezer négyzetméterrel, fésűs gyapjúszövetből 205 ezer négyzetméterrel. kerékpárból mintegy 15.800 darabbal, tűzhelyből 11.500 darabbal, rádióból kb. 24.400 darabhal többet vásároltak, mint 1952 második félévében. A lakosság szeptember 6-tól, az árleszállítás időpontjától december 31-ig 935 millió forinttal többet költött ruházkodásra, mint 1952 azonos időszakában. A fogyasztók szeptember 6-tól az év végéig egyedül a kiskereskedelmi vásárlásoknál (a szolgáltatásokat és a piaci vásárlásokat nem számítva) mintegy 700 millió forintot takarítottak meg. A városi lakosság élelmiszerellátását javította, hogy 1953-ban a falusi termelők jóval több mezőgazdasági terméket hoztak piacra, mint 1952-ben: pl. zöldség- és gyümölcsfétokből 87 százalékkal, baromfiból 23 százalékkal, tej- és tejtermékekből 28 százalékkal volt több a felhozatal. A piaci árak — főleg a zöldség- és gyümölcsféléké általában lényegoson csökkentek, azonban a baromfi, a tojás és a zsír ára vc.l-mivel magasabb volt az 1952. évinél. A lakosság áruellátása fogyasztási cikkek termelése érdekében hozott intézkedések következtében az év második felében lényegesen javult, de a kereskedelem az erősen megnevekedett keresletnek nem tudott teljes mértékbon eleget tenni. ITióny van például: egyes ffiszerf.'lékből, gumi- és börkonfekpióárukból, bizonyos épltőnnyrgokból, mezőgazdasági szerárukból és kisgépekből, olcsóbb rádiókból, háztartási kisgépekből és egyes edényfajtákból stb. Előfordult, hogy nz áruk nem mogrilelő területi elosz'-'sa akadályozta n lakosság jó ellátá át. Az áruk minősége nem volt m'ndig kielégítő. Panaszok voltak egyes ruházati cikkek, háztartási felszerelési tárgyak, a háztartási szén és a tűzifa minőségére. Az áruforgalom növekedésével a kiskereskedelmi bolthálózat n"m fejlődött arányosan, főleg nz élelmiszerbolt kevés. Kere tt edrímünknclc még további erőfeszítéseket kdl tennie a lakosság jó ellátása érdekében. PEP.TTTT A 7,5 SOK! — EPÍTKEEESEK Az 1953-ban megvalósított beruházások értéke kereken 16.3 milliárd forint volt. Az építkezések terjedelme mintegy 3 százalékkal halaatfc meg nz 1952. évit. A kormány intézkedései nyomán a fogyasztás növelése érdekében egyrészt a minisztériumok leszállították a beruházások összegét, másrészt az év második felében megváltozott a beruházások szerkezet o is: csökkent a nchéz'pnri beruházások aránya és ennek megfelelően megnőtt a fogyasztási iparokba fektetett, valamint a mozőgndnsági és rzociúliskulturális beruházások aránya. Az év folyamán több új üzem kezdte meg működését és számos meglévő üzemet bővítettek, illetve korszerűsítettek. Üzembehelyezték a tűzállóanyaggyár új magnezitgyárát, a kőbányai gyógyszergyár valamint a Csepeli Autógyár új üzemépületét, a Láng Gépgyár kazánszerelő csarnokát, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár présmuhelyét, a He'őcsabai Cement- és Mészművek további új üzemrészeit. Az alumíniumgyártás fejlesztésére jelentősen bővítették bauxitfeldolgozó üzemeinket, így az almásfüzitői és mosonmagyaróvári timföldgyárakat. A könnyű- és élelmiszeripar területén a lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a zalaegerszegi tejüzemet, a veszprémi és oroszlányi kenyérgyárat, a debreceni és győri hűtőházat. Bővítették a Pécsi Bőrgyárat, a Tisza Cipőgyárat, a Kőbányai Fonóipari a Székesfehérvári Konfekcióüzemet és még számos egyéb könnyűipari i gyárat. A mezőgazdaság fejlesztésére, különösen a második félévben, jelentős összegeket fordítottak, a mezőgazdaság géDesítésére az év folyamán 1216 kombájnt, 670 kévekötő-artógépet, valamint többezer taktort, traktorekét, traktortárcsát stb. helyeztek üzembe. 81 községet, 33 gépállomást, 96 állami gazdaságot és 102 termelőszövetkezetet villamosítottak. Bővítették az öntözéses gazdálkodást, a szocialista szektorokban növelték az állatférőhelyek számát. Az állatférőhelyek bővítése azonban nem tartott lépést a szaporulattal, ezért számos helyen az istállók és ólak túlzsúfoltak. Átadták rendeltetésének az ország legnagyobb sportlétesítményét, a 80.000 férőhelyes Népstadiont, és az újjáépített 37.000 férőhelyes Vörös Lobogó Stadiont. Üzembehelyezték a 135 kw-os balatonszabadi rádió nagyadót. Az üzemegészségügyi és munkavédelmi beruházások összege nagymértékben emelkedett. A vállalatok e beruházások megvalósítására a párt- és kormány határozata óta több gondot fordítanak: sok üzemben új balesetelhárító és szellőző berendezéseket szereltek fel, új öltöző- és mosdóhelyiséget bocsátottak a dologzók rendelkezésére és jelentősen bővítették a bölcsődei hálózatot. Bár a rendelkezésre álló keretet nem használták fel teljesen, számos helyen kezdték meg új bölcsődék, üzemegészségügyi és munkavédelmi berendezések létesítését. A kormányprogramm intézkedései következtében a lakásépítkezések üteme a második félév folyamán jelentősen meggyorsult. 1953. év második felében mintegy 24 százalékkal több lakás készült el állami erőből mint 1952 azonos időszakában. Az 1953. évben befejezett lakásokon kívül közel 16 ezer lakás építése van folyamatban, illetőleg megkezdve. Az év második felében megkezdték a lakóépületek tatarozási munkáit. A minisztertanács által előírt százmillió forintos tatarozási programmot az építőipari vállalatok nem minden részletében teljesítették: Az építőipari vállalatok az 1953-as évben önköltségcsökkentési tervüket nem teljesítették. A beruházások előkészítése és végrehajtása az év folyamán nem volt eléggé tervszerű. Az év első felében a túlfeszített beruházási feladatokkal nem tartott lépést a műszaki tervezés, az építkezések előkészítése és az anyagellátás. Az év második felében a kormányprogramm alapján előírt átcsoportosításokat a minisztériumok nem teljes egészében hajtották végre. SZOCIÁLIS ES KULTURÁLIS EREDMÉNYEK Az év folyamán 800-zal emelkedett a kórházi ágyak száma, új kórházi osztályok, falusi és városi körzeti orvosi rendelők létesültek, a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma növekedett. Az egészségügyi intézmények bővítése ellenére, számos kórházban és rendelőintézetben zsúfoltság volt, különösen a belgyógyászati, gyermek- és szülészeti ssztályokon. Az anya- és csecsemővédelemről szóló minisztertanácsi határozat eredményeképpen j&vult az anyuk és csecsemők egészségügyi ellátása. A születések száma több, mint húszezerrel emelkedett, a természetes szaporodás negyven év óta 1953-ban volt a legmagasabb. A bölcsődei férőhelyek száma negyven százalékkal h&ladta meg az '952. évit, azonban különösen a vidák bölcsődei ellátottsága még nem megfelelő. Az év folyamán az állam mintegy 74 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1953-ban az üzemorvosi munkaórák száma 12 százalékkal nőtt. Fejlődtek a társadalombiztosítási és egészségügyi intézmények is, de fejlődésük nem tartott lépést a biztosítottak számának rohamos növekedésével: a társadalombtotosítás 1953 végén már az összlakosság 62 százalékára terjedt ki. 1953-ban fejlődtek oktatási és kulturális intézményeink. Az általános iskolai tantermek száma az év folyamán emelkedett. Budapesten a XI. kerületben 672 íérőheiylyel, a XVIII. kerületben 336 férőhellyel új általános iskolákat adtak át rendeltetésüknek, bővítették az I. kerületi Attila-utcai altalános isicolát 336 férőhellyel. Az általános iskolai tantermek száma még nem elegendő: mintegy tízezer osztályteremben délelőtt és délután is oktatnak. 1953-ban átadták a rendeltetésének Oroszlányban egy négyszáz férőhelyes. Perecesen egy ötszáz férőhelyes vájártanuló iskolát, Özdon egy kétszáz férőhelyes vasipari tanműhelyet. Az év folyamán 37 százalékkal többen szereztek középfokú képesítést, mint a megelőző évben. Felsőfokú képesítést 6100-an szereztek, ezek közül ezernyolcszáz mérnök és ezer* négyszáz általános iskolai pedagógusA kinyomtatott művek száma 25 százalékkal, példányszáma 6 százalékkal emelkedett. Az év folyamán több mint 150 területi kultúrotthon és 540 népkönyvtár létesült. A népkönyvtárak könyvállománya is emelkedett. 1953-ban több új mozgóképszínházat létesítettek, elsősorban falvakban. A helyórak 33 százalékos leszállítása után közel 50 százalékkal nőtt a mozilátogatók száma: az év folyamán elérte a 72 milliót. A rádióelőfizetők száma 1953 végén mintegy egymilliónyolcvanezer volt, 22 százatokkal több, mint 1952 végén. A vezetékes rádióelőfizetők száma 84 százalékkal emelkedett. A MUNKÁSOK ES ALKALMAZOTTAK SZAMANAK ES BERFNEK ALAKULÁSA. NEMZETI JÖVEDELEM A munkások és alkalmazottak 1953. évi átlagos létszáma az egész népgazdaságban 2,410.000 volt, 175 ezerrel több, mint az 1952-es év átlagában. A munkások és alkalmazottak egyes kategóriái bérének felemelése és a dolgozók létszámának emelkedése következtében a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bérek összege 1953ban 14 2 százalékkal volt magasabb, mint 1952-ben. A párt és kormány határozatainak alapján végrehajtott árleszállítás, a csökkentett értékben kibocsátott békekölcsön és az egészségügyi, szociális és kulturális célokra fordított jelentős összegek, valamint a mezőgazdaság terméseredményei nagymértékben hozzájárultak n munkások és alkalmazottak életszínvonalának emelkedéséhez. A munkások és alkalmazottak reálbére a második félévben jóval magasabb volt. mint az előző év azonos időszakában. Az 1953. évi nemzeti jövedelem — az előzetes számítások szerint — kb. 12 százalékkal magasabb, mint ez 1952. évi. 1953-ban a szocialista szektor a nemzeti jövedelemhez lényegében azonos arányban járult hozzá, mint 1952-ben, a tőkés szektor részesedése egy százalékra csökkent, a kisárutermelőké a jó mezőgazdasági termés következtében magasabb, m'nt 1952-ben. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Ne simfeosráüim'á Fr§m&val sem az angol nép Göbbi • ellenségével s Angol lapok a spanyolországi angolellenes tüntetésekről London (MTI). Az angol sajtó vezető helyen foglalkozik azokkal az angolellenes tüntetésekkel, amelyek Madridban és még hat spanyol városban zajlottak la az angol királynő tervbevett gibraltári látogatása miatt. A konzervatív „Daily Telograph" azt írja, hogy Spanyolország nem engedhet mag magának nagyobb túlkapásokat, ezért a tényleges támadást olyasfajta akciókkal helyettesíti, mint a legutóbbi angolellenes agitáció. „Ezzel leköti mindazokat — folytatja a lap —, akik egyébként elégedetlenek és kifelé vezeti le a belső feszültséget". A „Daily Worker" vezércikkében foglalkozik a kérdéssel. „Az angol toruk — Írja — a polgárháború idején megmentették Francot. A második világháború befejezése után Churchill volt az, aki a spanyo' dik'átor védelmére kelt. Most Dulles támogatja Francot. Az Egyesült Államok haditámaszpont egyezményt kötött Spanyolországgal. Franco most úgy érzi, felülkerekedett és fricskát adott Churchlllnek. Ilvenak az angolamerikai szövetség gyümölcsei. Fogadós Nyikoláj mofropoltta tiszleiefére A magyarországi református egyház debreceni teológiai akadémiája hétfőn délelőtt avatta tiez'etottell doktorrá Nyikoláj metropolitát. az orosz orthodox egyház szent szinódusának tagját. Péter János tiszavidéki református püspök a metrooolita tiszteletére este fogadást adott. A fogadáson megjclent-k mindazok nz egyházi ée világi személyek, akik a déle'őtti tiszteletbeli doktornvntáson résztvct'ek. Kedden délben a debreceni városi tanács adott fogadást Nyikoláj metropolita tiszteletére. (MTI.) Az Egyesült Államok azzal henceg, hogy a Földközi-tenger Amerika tava. Ennélfogva Franco úgy érzi, kirúghat a hámból és Anglia most minden' jöttment fasiszta zsarnok prédájává válik". A „Daily Worker" élesen bfrálja azt a magatartást, amelyet hivatalos angol körök tanúsítanak a madridi angol nagykövetség előtt lezajlott tüntetéssel kapcsolatban és megállapítja: „Az angol nagykövetnek, ahelyett, hogy Franco rendőrségének segítségét kéri, azonnal el kelene hagynia Madridot. Az angol kormány pedig szólitsa fel Spanyolország londoni nagykövetét, hogy szedje a sátorfáját. Ne cimboráljunk Francoval, sem az angol nép többi ellenségével! Barátai vagyunk a spanyol népnek, de nem vagyunk barátai a zsarnok Franconak, a spanyol nép ellenségének". A berlini érlekeilef résztvevői hétköznaponként dé'utón 3 órától 7 óráig tanácskoznak Berlin (MTI) a berlini ér'.ckez- miniszterek délelőttönként a küllet titkársága közölte, hngy a négy tiütisígü''höz tartozó szakértőkkel hatalom külügyminiszterei egyTict- tanácskoznaU. Az értekezlet ülésein fon hozott hatarozat értelmében minden hétköznap délután 3 érától, a külügyminiszterek felvaltva elno7 óráig tartanak ülést. A külügy- kőinek. A iníni^toríaiiácf kalároiala a serléibeadás utón járó kedve/mpoyröl Az 1953 évi jó takarmány termés lehetővé teszi, hogy a termelők sertésbeadási kötelezettségüket 1954 első háromnegyed részében teljesítsék. Annak érdekében, hogy a termelők éljenek a jó termésadia lehetőségekkel és azokat a maguk részére anyagilag is minél jobban hasznosítsák, a minisztertanács határozata kimondja: Azok a termelők, akik 1954 január és augusztus hónapja közötti időre vállalják a hízottsertésbeadási kötelezettségük teljesítését és annak ténylegesen eleget tesznek, az 1954. évi kukoricabeadási kötelezettségükből sertésenként az I. negyedévben tört nő vállalás és teljesítés esetén 300 kg; a II. negyedévben történő vállalás és teljesítés esetén 260 kg; a III. negyedévben tóug. 31-ig) történő vállalás és teljesítés esetén 220 kg beadási kedvezményt kapnak. A termelőknek a fenti negyedévekre megállapított kedvezményből — kívánságukra — ötven kg-ot árpabeadási kedvezményként lehet elszámolni. Társutósok esetében a termelők maguk állapodnak meg a kedvozI mény egymás közötti felosztásáról, i Amennyiben a tcrme'ő az eredeti ütemezc«nél előbbi negyedévben te'jesíti a beadását, a teljesítés negyedévére járó, magasabb kedvezményben részesül. Az '953. évről fennmaradt h'zottsertásbeadási hátralék utón beadási kedvezmény nem jár. kivéve azokat a hátralékos társbeadókat, akik a főbeadó h'M tóból nem tudtak .eleget-tenni 1933. évi hízottsertésbeadási kötelezettségüknek,