Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

DÉlMIGYERORSZflfi -4„ VASÁRNAP, 1934. JANUÁR 24 (Fvlylahis u liqrmudik qUIalrpl.) irányozva, mig az idén utak 211,0 százalék. A költségvetési előirányzat alupját a kormányprogramm értelmében kidolgozott és a párt által mogszabott elvok alapján érvényre juttatott népgazdasági terv képezi és főfeladata- hogy n népgazdasági terv célkitözésoit pénzügyileg bUtosiUa. Ennek megfelelően a mcaöga'-daság fejlcsatéaire tolyfojtandá iissreg tühb mint kétszerese a tavalyinak, kereken 8.0 miili* érd forint, míg a szociális és kulturális kiadások kereken egy milliárddal emelkednek, Költségvetési előirányzatunkban figyelembe vottiik a honvédelem szempontjait is. Gazdasági lehetőségeinkhez mérten gondoskodnak néphadseregünkről, hogy szabadságunk, függetlenségünk, békés építő munkánk védelmében be'yt tudjon állni, (Taps) .Tellnnzü vonása a költségvetési előirányzatnak, hogy " bevételek túlnyomó nagy yésmtt,.-csaknem 80 százalékát nem a lakosság adója, hanem az állami vállalóiak befizetései alkotják. Mulatja, hogy a kormány nem adópréssel, hanem saját vállalatai cs üzemei te-nnetúsénok fejlesztésével, önköltségének csökkentésével teremti elő az államháztartás vi* teléhez szükséges anyagi eszközöket. A folyó évi költaósvotést a mi* niszlertanács, alkotmányos felhatalmazás alapján, a korábbi gyakorlattól eltérően az első félévben terjeszti n parlament elé. Eddig a költFÓgvotést decemberben tárgyalta az országgyűlés, olyan időpontban, amikor a népgazdasági terv még nem volt jóváhagyva. S mivel a költsógvetós elkészítése hó" nanol; munkája, az a helyzet állott elő, hogy a költségvetés nem volt eléggé összhangban a népgazdasági tervvel. Még visszásabb volt a helyzet az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel, az Úgynevezett zárszámadással, amely csuk — egy-két év múlva kerülhetett a parlament elé, jóváhagyásra, ami puszta formalitás volt. A költségvetés későbbi tárgyalása lehetővé teszi, hogy az országgyűlés elé kerülő költségvetés a népgazdasági torvvel összhangban, az előző óv tényleges bevételeit és kiadásait felölelő és az Állami Ellenőrző Központ által felülvizsgált zárs/ámadáess! együtt korüljön jóváhagyásra az országgyűlés elé. a pélszerűség és fclelőscbb államháztartás az egyszerű magyarázata a költségvetés későbbi tárgyalásának. amit egyébként a gyakorlat más országokban is teljes mértékben igazol. Ilyen módon 1954-ban már olyan költségvetés kerül a parlament elé, amely minden részletében a minisztertanács által jóváhagyott tervre épül. A költségvetés "tárgyalásának új rendje fokozza a népgazdaságban a tervszerűséget és nagyobb biztonságot nyújt a költségvetési gazdálkodás számára. Feltétlenül helyes, és ezt kell megvalósítani. Tisztelt Országgyűlés! Mindazok a sokrétű, bonyolult, a lakosság mindennapi helyzetére kiható intézkedések, amelyek a kormányprogramm bó! 1954. éveS népgazdasági terveink végrehajtásából folynak. jórószben helyi tanácsainkon, azok munkáján keresztül valósulnak meg. Rendkívül fontos tehát, hogy helyi tanácsaink minden befolyásuk, tömegkapcsolataik és hivatali apparátusuk munkájának teljes felhasználásával, az államhatalom súlyával és tekintélyével végezzék a rájuk háruló feladatokat. A kormány egyik legfőbb tennivalója helyi tanácsaink megsegítése, felkészítése, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő feladatokká!. Erre fokozottabban szükség van. mert a fejlődés új szakaszában a helyi tanácsok szerepe, jelentősége és felelőssége a múlttal szemben megnőtt. A párthatározat és a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósulása a tanácsok helyei, vágy helytejen, jó vagy rossz munkáján múlik, azon, hogyan hajtják végre azokat. Az új nagyszerű feladatok a tanácsokba pezjgő életet, a hivatgl munkájába friss szellemet visznek. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanácsi választott szervek működéséből kiküszöböljék a büror kratizmust, az adminisztratív módszereket és megszilárdítsák belső eletük demokratizmusát A kormány számos intézkedéséve! már .eddig is csökkentette a túlzott állami centralizmust, amely tokqzte a-tanácsok kezdeményezését, megvetette alapját a tanácsok önálló költségvetésének, hogy felszámolja a/t a pénzügyi politikáját, amely rzűk térre korlátozta a tanácsok tevékenységét. A helyi ipar, a kisipar, a kommunális ügyek terén szélesebb teret biztosítottunk a helyi tapácsok gazdasági tevékeny ségének és ezt'r, politikát tovább fogjuk folytatni. Ahhoz, hogy cz eredményre vezessen, sokat kell még javítani a tanácsok pénzügyi és beruházást tevékenységén, nogy lehetőségeiket, a rendelkezésükre bocsájtott anyagi eszközöket a la kosság szociális, vagy kulturális igényeinek kielégítéséro minél jobban kihasználják. A kormányprogramm és a párthatározatok a helyi tanácsok talpraállásának. népi tömegszervekká való válásának, szilárd államhatár mi és igazgatási szervekké való kiépítésének alapjait ls megteremtiAz új szakasz pelitikája, amely a lakosság életviszonyainak megjavítását tartja szent előtt, a tanácsokat a nép felé, a népet a tapácsok felé fordítja, hiztpsítjá az állam cs a dolgozó tömegek egységét, összeforrását. A tanácsok szerteágazó munkájában. amely az élet maid minden területét felöleli, helytállásukkal, a haza és a nép Iránti szeretetükkel, a Népköztársaságunkhoz való hűségükkel, egész közéleti szereplésükkel. erkölcsi és politikai megnyilatkozásaikkal kiemelkedő és megtisztelő szerepük van a vógrehaifő bizottságok elnökeinek. Munkájukkal. magatartásukkal, intézkedéseikkel nap mint nap újra és újra nneg kell nyernjök a széles néprétegek bizalmát. Csakis akkor lehetnek a nép államának méltó képviselői, ha ezt egyetlen pillanatja sem tévesztik szem elöl. A dolgozó nép bizalma és megbecsülése olyan követelmény? ami nélkül sem az országot, ilö egyetlen községet sem lehet yezetnl. Sem időt, sem fáradságot nem kímélve meg kell magyarázni a dolgozóknak a kormány rendeleteit, az előttük nem világos kérdéseket. Nem parancsolgatni ke]!. hanem meg kell tanulni meggyőzni őket a párt és n kormány politikájának helyességéről. Ezt tartsa szem előtt mjndcn ts.nácsvezetfl. — Az elmúlt félév során e téren komoly lépésekot. tettünk előre, háthelyenként még mindig előfordulnak törvénysértések, mint a termelőszövetkezetből kilépett parasztokkal szemben is. Törvényeink lábbal tipnása annál elítélendóbb. mert néhol tanácsi vezetők is részesei voltak. A törvénytelen eljárások nem maradt megtorlatlanul. Az jlven elemeket kisöpörjük az államapparátusbél. Kemény kézzel véget vetünk az önkénveskedéspek és órvénvt szerzünk a termelőszövetkezetből kilépett parasztok törvényben biztosított jogának. Szigorúan alkalmazzuk és a jövőben is alkalmazni fogjuk a törvényeket. amikor a termetőszövetke- j zetek jogos érdekeit kellett az ellenük irányuló támadások ellen megvédelmezni. De a törvény törvépy marad akkor is, amikor a termelőszövetkezetekből annak rendje-módja szerint kilépett parasztok jogos érdekei ellen járnak el önkényesen. — A törvényesség biztosítása, az állami, gazdasági és társadalmi életben komoly feladatokat ró magukra a tanácsokra. Népköztársaságunk, kormányunk szilárd alapja a törvényesség. A törvénytelen cselekedet népi hatalmunkat ássa alá, ezért minden esetben a törvények teljes szigorával kell lesújtani rájuk. A h9lyl tanácsok a törvényesség biztosítására irányuló munkájukban a dolgozók legmesszebbmenő támogatására számíthatnak. A felgdat kettős. A tanácsoknak tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása terén elkövetett túlkapás, hanem az állampolgári kötelezettségek teljesítésének elmulasztása is törvénysértés. A törvényesség biztosítása tehát azt is jelenti, hogy az állampolgári kötelezettségek teljesítését is meg kell követelni minden téren, adófizetésben és egyebütt. — A kormány az adófizetés és a begyűjtés terén nagyarányú kedvezményeket biztosított úgy az adóterhek, mint a beadási kötelezettségek csökkentésével. A kedvezményeket a kötelezettségek pontos teljesítéséhez kötöttük és fokozottabb szigorósággal megköveteljük. A helyi tanácsoknak nemcsak joguk, de állami kötelességük a törvények ilyenirányú alkalmazása. — A kormány az 1954. évi adóterhet a mult évi csökkentett adó összegében állapította meg. Ilyen módon a parasztság már most számítást csinálhat, hogy évi adójára havonta minden hó 15-ig kamatmentesen milyen összeget keli fizetni. A pénzügyi szervek az előírásokról a legközelebbi hetekben írásban értesítik az adózókat, s amennyiben jogos panasz felmerül, a járási pénzügyi osztálynak gyorsan orvosolni kell. Az adóíveket az idén már május 15-ig kézhez kapják a gazdák. Egyébként 1954. évre a kormány az adőzáa tevén, népgazdasági érdekekre való tekintettel, módosításokat eszközölt. A méhészetből eredő jövedelmet mentesítette mindennemű adózás alól. Csökkentettük a növondékállattartó gazdák adóját. Leszállítottuk az idősebb gazdák adóterhét, megszüntettük a katonai szolgájatmontességi adót ás 22 évre emelluk a gyermektalenségi adófizetésre köteleseitek korhatárát. Ezek az intézkedések 1954-ben a lakosság részére mintegy 300 millió forjnt mogtakarjtást. jelentőnek. A kormány, programmjának cs a párt, határozatidnak alapján meg tette a magánt. A parasztságon a sor, liopv póldáspn teljesítse állampolgári kötelességet. Illetékes hatósága in knak más téren is érvényt kell szprezniök népgazdaságunk törvényeinek. Földében kelj megbüntetni az árdrágítókat, akjk kijátsszák az árleszállítást és tiltott áremeléssel, vagy minőségrontással károsítják meg a lakosságot. Ügyészségeink, bíróságaink, állami ellenőrző szerveink fontos feladata őrködni ? kormány árpolitikai intézkedéseinek szigorú betartásán. A Szovjetunió cs a buráit országok segítsége Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogramm célkitűzéseinek eredményes megvalósításában, dolgozó népünk messzemenő erőfeszítései mellett, sokat köszönhetünk annak a nagy óe értékes segítségnek, amit a Szovjetuniótól és a baráti országoktól kaptunk, vajamint a szocialista tábor országai között fennálló kölcsönös gazdasági együttműködésnek. De új politikánk kibontakozásában éreztette hatását a nemzetközi feszültség enyhülése is, amejy bizonyos lehetőséget nyújtott a neTpzeíközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére, új területekre való kiterjesztésére. Külkereskedelmünk e téren számottevő eredményeket1 ért el. Népgazdaságunk átállítása, iparunk átcsoportosítása, 1954. évi terveink biztosítása, nagy és bonyolult feladatokat ró kiilkcreskedolmiinkro, export-import terveink teljesítésére. Másrészről fejlett népgazdaságunk számos ágazata szélen alapot és komoly lehclöséget nyújt a velünk való gazdasági kapcsolatok fejlesztésévé, amit elősegíthet nz, hogy a magyar márka jó hírnevét öregbítve, jóminőságíí áruval jelenünk meg a piaoon. Mi Készek vagyunk egyenlő alapon bárkivel, a kapitalista országokkal is kereskedni. Gazdasági adottságainknál fogva elsősorban közvetlen szomszédainkkal. Ezen a téren Uölc-iinösen kedvező lehetőségek tllnp.k fenn. Mi a magunk részéről kívánatosnak tartjuk ezek hasznosítását. A' Szovjetunióval és Komániával most kezdődtek meg a kereskedelmi tárgyalások, míg a demokratikus tábor országainak legtöbbjével már folyamatban vgpnak , Kereskedelmünket az utóbbi hónapokban a tőkés országokkal tovább szélesítettük, 1953 második felében áritcsereforgalmi megállapodást kötöttünk Ausztriával. Hollandiával. Svédországgal, Finnországgal, Svájccal és Argentínával. Hasonló tárgyalások vannak folyamatban Nyugat-Németországgal. Olaszországgal ép Braziliával. Érdemes megemlíteni, hogy Brazíliával a felszabadulás óta első ízben folytatunk kereskedelmi tárgyalásokat, ugyanakkor fizetési megállapodást kötöttünk Paraguayyal, míg ttruguayyal meghosszabbítottuk. Fizetpsi megállapodásra vonatkozó előzetes tárgyalások folynak Chilével. A kQ7-o|j hetekben árucsereforgalmi tárgyalások kezdődnek Norvégiával. Dániával, Irakkal és Indonéziával. Nemrég tekintélyes egyiptomi kormánydelegáció járt Budapesten, amejy az áruforgalom bővítéséről tárgyalt. Feltehető, hogy Angliával is sor kerül az 1949-ben megszakadt .kereskedelmi tárgyalások pjrafelvételóre. Itt említem meg, högy különböző kormányszerveink megbeszéléseket folytattak a7- eyrjpai gazdasási bizottság fötjtkárával, Mürdal úrral, aki Budapestre látogatott, hogy Magvarországnak a bizottság munkájában való tevékenyebb részvételét biztosítsa. Hazánk mind élénkebben bekapcsolódik a nemzetközi gazdasági élet vérkeringésébe, hogy az egyenlő elbánás és kölcsönösség alapján a kereskedelmi kapcsolatok fej lesztésével ellássuk népgazdaságunk import szükségletét, ugyanakkor piacokat biztosíthassunk a magyar áruk számára. A nemzetközi helyzet napjainkban Tisztelt Országgyűlés! Parlamenti ülésszakunk eseményteljes időpontban, a négy nagyhatalom külügyminiszterei berlini értekezletének előestéjén ülésezik. Olyan időpontban, amikor a népek békés együttélésének, a fenyegető háborús veszély elhárításának, az egész haladó emberiség jövendőjének legmagasztosabb ügyéről, a békéről folytatnak fontos tárgyalásokat a négy nagyhatalom képviselői. A Szqvjetunió minisztertanácsának elnöke, Malepkpv elvtárs mult év márciusáb&n megállapította, hogy „njnes jelenleg olyan vitás vagv megoldatlan kérdés, amelyet he lehetne békés úton megoldani az érdekelt országolj kölcsönös megegyezése alapján." Ez az elv a Szovjetunió vez.ette béketábor külpolitikai tevékenységének alapja, amellyel minden békeszerető ember egyetért az egész világon(Hosszantartó, nagy taps.) A Szovjetun'n Kormánya, következetes békeppnÉkajához lóvén, kezdettől fogva hájlantlónak nyilatkozott arra, hogy a nagyhatalmak külügyminiszterei üljenek össze és tárgyai] ák meg azokat a vitás kérdéseket; amelyek a nemzetközi íeszüUség enyhülését, s <v.ze] a béke megszilárdítását elősegítik. Énnek ellenére csaknem fél évig tartott, míg a három nyngati nagyhatalom hozzájárult a Szovjetunió javaslatához. Ugyanakkor a nyugati hatalmak, annak ellenére, hogy egyetértettek a külügyminiszteri értekezlet összehívásával, tovább folytatták az úgynevezett „európai védelmi közösség megteremtésére"", ló* nyegében a német militarizmus feltámasztására irányuló politikájukat, ami nagymértékben fokozza egy új európai háború veszélyét. A szovjet kormány november 26-i jegyzékében leszögezte, hogy „a német militarizmus új* rateremtése és Nyugat-Németor* szag újrafelfegyverzésének tag terét nyitó úgynevezett „európai hadsereg" megteremtésének tarvei, valamint külföldi katona; támaszpontok létesítése jónchány európai állam területé:;, veszélyezteti más európai államok biztonságát, összeegyeztethetetlenek az európai hiztonsig érdekeivel." A szovjet kormány az összes békeszerető népek álláspontját fejezi ki. amikor javaslatokat tett a német kérdés rendezésére, egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtésére. A béke megőrzésére irányuló pojitika másik döntő kérdésé a fegyverkezési hajsza megszüli^* tése. A háborús veszély elhárításának legfontosabb előfeltétele a fegyverkezés csökkentése és a fegyverek legveszedelmesebb fajtáinak, az atom*, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverei? betiltása. A szovjet kormánynak ez az álláspontja nem újkeletu A második világháború befejezése qta a Szovjetunió következetesen síkraszállt az atomfegyver betiltása és ennek nemzetközi ellenőrzése mellett. Egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy az Egyesűit Nemzete'? Szervezetében ilyenirányú konkrét javaslatokat tegyen. A tömegpusztító fegyverek betiltása az egész békeszerető emberiség legfőbb Óhaja. Az amerikai imperializmust terhe'.i a felelősség, hogy pz nem valósulhatott meg. A világ haladó közvéleményének ezt a? egyértelmű meggyőződését pejj) hagyhatják figyelmen kívül azoknak ag országoknak a kormányai sem, melyek vezető köreinek imperialista háborús politikája a világ békéjét veszélyeztet1', új háború kirobbantását készíti elő. F.gyrc világosabban látják er.t a nyugati országok népei cs egyre erőteljesebben adnak kifejezést a német militarizmus fejtámasztása és az úgynevezett európai hadsereg elleni tiltakozásuknak. Ilyen körűimének között ül össze a négyhatalmi ertekezfot. amejy a békeszei elő népek es az l egész világ haladó ' "zvéleményi? nyomásának eredménye. Tg; gyalusai a nemzetközi politika napirenden lévő legsúlyosabb problémát a mi népünket, országunkat is a lagközvetlenebo >1 érintik. A magyar nép, melyet a világuralomra lőrö német imperializmus egy emberöltő fojvv.. mán kétizben vitt bele es/.íciai' és bűnös háborúba, melynek s'>rán fiaink százezrei áMu^et vesztették s amelyek országunkra nyomort és pusztulást, rengeteg szenvedést cs pélkü!oze;t hoztak, tudatában van unnák, mdyen veszélyt jelent számai a a német milifar /mus feltámasztása, Ez indította annakidején kormányunkat arra, hogy felemelje tiltakozó szavát a bonni szerződés megkötése ellen, mini — többek között —r a Magyar Népköztársaság lctc és függetlensége ellen is irányuló agresszív lépés ellen. Ez indítja ma ís kormányunkat arra, hogy állást foglaljon és> küzdjön az ellen az imperialista politika ellen, mely a magyar nép ádáz ellensége, a német ir>?-: litarizmus íe'ttmaszíását és megerősítését célqzza. Éppen ezért országunk és népünk mindenek fölol.t álió éideke, hogy a 800 milliós béketábor politikája, melynek zászlóvivője a Szovjetunió, elérje nagy céljait: a nemzetközi feszültség enyhülését, a német mi litarizmus feltámasztásának megakadályozását, a fegyverkezés általános csökkentését é§ az atom-hidrogén és más tömegpusztító fegyverek betiltását. A haladó emberiség eme nagy céljaiért világszerte folyó kuide lemből nekünk is tevékenyen ki kell venni a részünket. A Szovjetunió békepoiitikáját minden erőnkkel támogatnunk kell, a béke nagy ügyének szolgálatában aktívabb külpolitikával mindenütt fellépünk s hallatjuk szavunkat, ahol a háborús gyújtogatok bűnös terveinek, a német militarizmus feltámasztásának meghiúsítása* ról, egységes, békeszerető, de* mokratikus Németország megteremtéséről van szó. Népi rajtunk múlik, hogy mindeddig nem volt és méa nia sincs lehetőségünk arra, hogy nemzetközi fórumon, az Egyesült Nemzetek Ezpvelségeben harcoljunk a béke védelmezői* nek oldalán. Nem szűnünk meg követelni, hogy a nyugat' nagy* hatajmak tartsák be a békeszerződés megkötése alkalmaval teli Ígéretüket és biztosítsák felvételünket az Egyesült Nemzetek. Szervezetébe. De a béke nagy ügyéért mindenütt harcolnunk kell. Az tikq* vetkezendő napokban az egész világ figyelme Beriin felé fordul, ahol a Szovjetunio következetes békepolitikája, a béke világmozgalom ereje cs 100 és százmilliós tömegek békeakarate a tárgyalóasztal mellé kényszeiítetlo a nyugati hatalmak it és ahol a Szovjetunió javaslatéi megölt a világ békeszerető népei áfingk. Mi a magunk őrhelyén, sycrér.y erqpkhöz mérten, az országunk és más országok közötti békés kapcsolatok, valamint a kölcsönös megértésen és egymás érdekeinek tiszteletben tartásán alapuló termékeny együttműködés erdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk. Ez a mi békepolitikánk fő célkitűzése, ami mögött dolgozó népünk hajthatatlan békeakarafa áll. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyi lós! JLjiy* nyiben kívántam js?ndftUpi a kormány {élesztendő? tevékenységét és azokat a fel?,clatokát amelyeket 1954-ben meg l<e,l valósítanunk. Nagyszerű feladatok, melyeknek er-dm.'myes megoldásával tovább haVunk előre a párt határozat^ ós a ko»niányprograjpm áíM kne'oH úton, hazánk felyirag'á.viírt, népünk jólétéért. Ehhe-f Vérem a Tisztelt Országgyűlés batlm'vQs támogatását. Fél esztendő van mögöttünk. Ennek tanulságai azt mutatják, hogy helyes úton járunk. Ezért az elmúlt 6 hónap tapasztalatai algpján jogos bizalommal eltelve, derűlátással tekintünk a ránk váró inéq olyan nagy és felelősségteljes (Folytatás a* Qlüijik oldalon.)