Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

VASÁRNAP, 1954. JANUÁR 245 DELM0GY0RORSZBG ; (Folytatás a negyedik oldalról.) feladatok elé. A nép bizalom1-"! van irán• ' íinket azon az úton, amelyen békés építőmunkánk közben, dolgozó népünkkel eggyéfor nártunk vezetésével biztos lépésekkel haladunk magasztos célunk, a szocializmus diadala felé. Velünk a nép, velünk a győzelem! (Nagy taps.) A minisztertanács elnökének hosszantartó lelkes tapssal fogadott besz:'J" "tón Rónai Sándo. elnök az ülést 15 percre felfüggesztette. Nagy Imre elvtárs beszédéhez hozzászóltak: Földvári Rudolf, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Darvas József népművelési miniszter, Pesta László, a budapesti városi tanács vb. elnökhelyettese, Horváth Ede, a szocialista munka hőse. Lovas Lajos, a turkevei „Vörös Csillag" tsz Kossuth-díjas elnöke, Juhász Imréné országgyűlési képviselő. A város és községgazdálkodási minisztérium létrehozása Az országgyűlés a minisztertanács elnökének beszámolóját tudomásul vette, majd rátért a város- és községgazdálkodási minisztérium létrehozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Nánási László előadó bejelentette, hogy a jogi bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta és változtatás nélkül elfogadta. A kormányprogramm gyakorlati végrehajtása során igen nagy feladat hárul a város- és községgazdálkodásra — mondotta Nánási László. Ennek hivatása a dolgozók lakással és ivóvízzel való ellátása, a városok és községek belső közlekedésének lebonyolítása, a belső utak, járdák, hidak, fürdők fenntartása, valamint a szennyvízlevezetés, a köztisztaság biztosítása, a városok és községek fejlesztésével és rendezésével kapcsolatos feladatok ellátása, a városokban és községekben zöld övezetek létesítése és a dolgozó nép mindennapi szükségleteit érintő sok más szolgáltató tevékenység. Ezek a feladatok a helyi tanácsok tevékenységi körébe tartoznak. Ezen a fontos területen mindezideig a munkát az gátolta. hogy a város- és községgazdálkodás szervezetileg igen szétforgácsolt volt. A város- és községgazdálkodás felügyeletét négy minisztérium látta el. A közvetlen irányítást pedig a helyi tanácsok vonalán 3 osztály végezte. Szétfolyt irányítás akadályozta a lakosság érdekeinek megfelelő, gazdaságos és tervszerű munkát. A város- és községgazdálkodás szervezete csak a megyei és egyes városi tanácsoknál épült ki. A város- és községgazdálkodás ezért nem tudott eleget tenni a kormányprogrammból eredő, megnövekedett feladatoknak. A minisztertanács a mult év november 27-i ülésén határozatot hozott a város- és községgazdálkodás munkájának megjavításáról. Többek között elrendelte a város- és községgazdálkodás irányításnak összevonását. A város- és községgazdálkodás felügyeletét ez év január 1-től a könnyűipari minisztérium vette át. A minisztertanács határozatának megfelelően a kommunális, építési és közlekedési osztályokat a helyi tanácsoknál — Budapestet kivéve — »város- és községgazdálkodási* osztályba kell összevonni. A községgazdálkodás teendőit a községekben a községsazda fogia ellátni. A város- és községgazdálkodással foglalkozó vállalatokat is át kell szervezni, hogy megfelelőbben elégíthessék ki a dolgozók igényeit. Az új szervezeti felépítés nagy önállóságot biztosit a helyi tanácsoknak és megszünteti az eddigi szétforgácsoltságot. A város- és községcrazdálkodás ténykedése alapvetően eltér az iparétól, mind tervezés, mind adatszolgáltatás, de főleg műszaki feladatok tekintetében. Ennélfogva a városi- és községgazdálkodás nem tud jól beilleszkedni a könnyűipari minisztérium munkájába, amely teljesen az ipar irányítására ép'.lt fel. A város- és községgazdálkodás munkájának megjavítására, valamint a tanácsok önállóságának növelésére hozott határozatok a gyakorlatban egy önálló minisztérium alapját teremtik meg. Ezért szükséges a könnyűipari minisztériumon belül működő város- és községfejlesztési, lakásgazdálkodási, közmű és szolgáltató vállalati igazgatóságból, valamint az építésügyi minisztériumtól átvett tanácsi váiiaiati főosztályból és a nehézipari minisztériumtól átkerült gázszolgáltató osztályból a város- és községgazdálkodás minisztériumát létrehozni. Mindezek alapján javasolta az országgyűlésnek, hogy az alkotmánv 24. szakaszának kiegészítéséről és a város- és községgazdálkodási minisztérium létrehozásáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az országgyűlés a város- és községgazdálkodási minisztérium f">'állilásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezzel az országgyűlés ülésszaka végetért. A 811. pártkongresszus tiszteletére megépítjük Szatymaz nagyfeszültségű hálózatát (Levél) Mi, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói lelkes hangulatban készülünk a III. pártkongresszus megünneplésére. Célkitűzésünk, hogy az időjárás viszontagságai ellenére is sikeresen befejezzük az 1954. évi első negyedéves tervünket. Izsó István csoportvezető, az építő csoport tagjainak nevében a következőket mondotta: — A pártkongresszus tiszteletére megépítjük Szatymaz nagyfeszültségű hálózatát a transzformátorállomással együtt. Ezzel az eredményünkkel fejezzük ki hálánkat a párt irát. További feladataink teljesítéséhez is azzal a gondolattal kezdünk hozzá, hogy minél jobb és gyorsabb munkát végzünk a tsz-ek és állami gazdaságok villamosításánál, annál inkább elősegítjük a kormányprogramm megvalósítását és még virágzóbbá tesszük termelőszövetkezeteinket, könnyebbé tesszük a paraszti dolgozók életét, elősegítjük kulturális felemelkedésüket. Valamennylőnknek nagy örömet okozott a minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata, amely a munkaverseny néhány V. M. Molotov megérkezett Berlinbe Berlin (TASZSZ). Január 23-án Berlinbe érkeztek V. M. Molotov és a kíséretében lévő személyek, hogy résztvegyenek a négy hatalom külügyminiszterének értekezletén. A schönefeldi repülőtéren V. M. Molotov fogadására megjelentek a Német Demokratikus Köztársaság kormányának tagjai, élükön Ottó Grotcwohl miniszterelnökkel. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere megérkezésekor nyilatkozatot tett a szovjet és a külföldi sajtó képviselőinek: „A berlini értekezlet olyan mértékben felel majd meg főfeladatának, amilyen mértékben előmozdítja a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség enyhítését — mondotta a többi között. — A Szovjetuniónak nem voltak és nincsenek olyan célkitűzései, amelyek más államok ellen, más népek szabadsága és nemzeti jogai ellen irányulnának. A Szovjetunió támogatásáról biztosítja mindazoknak az országoknak törekvéseit, amelyeknek célja a népeik jólétéről és biztonságáról való gondoskodás, mivel ezek a törekvések nem állnak ellentétben más államok érdekeivel és jogaival. A Szovjetunió kormánya ilyen magatartást szeretne látni a Szovjetunió irányában is. fontos kérdéséről intézkedik. Bár üzemünkben eddig is voltak szép eredmények, de ezek mellett nem mindig használtuk ki a lehetőségeket. A szakszervezeti bizottság nem volt egészen gazdája a munkaversenynek, sokszor formális volt a versenyszervezés. Éppen ezeknek a hibáknak a felszámolásához nyújt nagy segítséget a határozat, amely a sztahanovista-mozgalom kiszélesítését és a műszakiak fokozottabb bevonását is előírja a munkaversenyben. Nagyjelentőségű az a rendelkezés is, hogy ezután az üzemek, műhelyek dolgozói döntik el azt, hogy ki érdemes a sztahánovista szintre és ezen keresztül a dolgozók fele* lőssége méginkább fokozódik » tervek teljesítésénél. Szente János sztahánovista szerelő például úgy vélekedik, hogy az új határozattal a jövőben minden üzem egyforma eséllyel indul az élüzem cim elnyeréséért, s ő, mint sztahánovista, mindent elkövet, hogy a Sztahánov-mozgalom üzemünkben kiszélesedjék. Matuszka elvtárs, műszaki dolgozó örömmel vette tudomásul, hogy a jövőben a műszakiak is elnyerhetik a sztahánovista kitüntetést és ezáltal még nagyobb kedvvel versenyeznek. Jurka József Csongrád megyében már 4052 tsz tag gazdaságában van háztáji tehén A párt Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről kimondja: feladatul kell kitűzni, hogy 1956. végére minden családos termelőszövetkezeti tagnak legyen háztáji tehene. Kormányzatunk ennek végrehajtását azzal is elősegíti, hogy középlejáratú hitelt folyósít a termelőszövetkezeti tagoknak háztáji szarvasmarha vásárlásához. A vásárhelyi tsz-ek élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen tudják, hogy az olyan szövetkezeti tag, akinek háztáji állatállománya van jobban él és több jövedelemhez jut. Ezt látják Hajnal János és özv. Rostás I Józsefné is, az Alkotmány tsz tag- I jai, Bakos János, az Engels tsz tagja és Bozó István, a Kossuth termelőszövetkezetben, akik most vásároltak háztáji gazdaságukba tehenet. De lehetne sorolni tovább azoknak a neveit, akik hasonlóan jártak el. Csupán Hódmezővásárhelyen az utóbbi időben 52 szövet* kezeti tag vásárolt háztáji tehenet; A megye területén viszont ma már 4052 olyan családos termelőszövetkezeti tag van, aki saját gazdaságában háztáji tehenet nevel; amely úgy a maga, mint családja szükséglete mellett még a szabadpiacra is ad tejet. Csatordai Antal főállattenyésztő A kisteleki rBékehét" előestjén a négyhatalmi értekezletnek üzentek a község békeharcosai Mintegy 200-an — dolgozó parasztok, tanítók és más békeharcosok — jöttek össze szombat este Kisteleken a „Szabadság" kultúrotthonban, hogy a 24-től 31-ig tartó békehét megnyitó előadásán résztvegyenek. Az ünnepi est bevezetőjeként Réti László 17 holdas középparaszt, községi béketitkár a kisteleki dolgozó parasztok üzenetét tolmácsolta Berlinbe: „Mi kisteleki békeharcosok azt várjuk, hogy a négyhatalmi tárgyalások olyan határozatokat hozzanak, amelyekkel elérjük azt, hogy az lf"' év a béke esztendeje legyen." A város dolgozói, üzemi munkások keresték fel ezen a napon a kistelekieket. Szeged egyik legjobb kultúrcsoportjának, a Szegedi Kenderfonógyárnak énekesei, táncosai, színjátszói szórakoztatták nívós műsorukkal a megjelenteket. A békehéten Kistelek legjobb békeharcosai a legtávolabbi tarjákba is elviszik a béke szavát, ismertetik a négyhatalmi értekezlet tárgyalásainak eredményét. NEMZETKÖZI SZEMLE 1954. január 20-án amerikai megfigyelő repülőgépek, vadászgépek és helikopterek köröztek a tongjangni hadifogolytáborok felett. A szögesdrót-kerítéseken amerikai, liszinmanista és kuomintangista zászlók lobogtak, a szögesdrótból épített alagutakon pedig ötös sorokban vonultak a hadifoglyok az amerikaiak és csatlósaik rabságába. Ezen a napon „adta át" az indiai fegyveres őrség — a semleges hazatelepítési bizottság lengyel és csehszlovák tagjának tiltakozása ellenére — az ENSZ-haderőinek a Dél-Koreában őrzött koreai és kinai hadifoglyokat. A valóságban ezen a napon zajlott le a régó'ta tervezett hadifogolyrablás, amely 20.000 hadifoglyot vetett további rabságba, s juttatott a kuomintangista és liszinmanista pribékek kezébe. Ez a legújabb gaztett — amely betetőzi az amerikaiak és csatlósaik koreai provokációnak sorozatát — azt a célt szolgálja, hogy fokozza a nemzetközi feszültséget és a berlini értekezleten kedvezőtlenül befolyásolja a tárgyalásokat. A hadifoglyok elrablása — amely amerikai fegyveres erők tevékeny részvételével zajlott le — a koreai fegyverszüneti egyezmény teljes felrúgását jelenti. A fegyverszüneti egyezmény ugyanis előírja, hogy a koreai-kínai fél 90 napon át felvilágosító munkát végez a közvetlenül hazatelepülni nem kívánó hadifoglyok között. Az amerikaiak titkos ügynökeinek provokációja; terrorja következtében azonban a koreai-kínai fél csak 10 napig folytathatott felvilágosító munkát, s így a hadifoglyok 85 százaléka nem részesült felvilágosításban.. Ezért teljesen jogos volt a koreai-kinai félnek az a követelése, hogy hosszabbítsák meg a felvilágosítás határidejét úgy, hogy valóban 90 napot fordíthassanak erre a munkára; Azoknak a hadifoglyoknak a sorsáról, akik a 90 napos felvilágosítás után sem élnek hazatelepítési jogukkal, a fegyverszüneti egyezmény értelmében a politikai értekezletnek kellett volna intézkednie; A semleges hazatelepítési bizottság több tagja azonban a fegyverszüneti egyezmény nyílt megszegéséhez folyamodott, amikor a hadifoglyok -átadását* határozta el, elősegítette azok elrablását. Az amerikaiak vezetésével végrehajtott hadifogolyrablás tehát elodázza a koreai kérdés békés rendezését, s ilyen körülmények között méltán váltja ki a békeszerető erők nagy felháborodását. A kisebb kutya, ' a Berci, amelyiket nappalra se kötnek meg, kinyargalt a gyepről, megkerülte a haragoszöld búzatáblát. Míg odaért a Tompáék földjükig, ugatott, ugatott nagyon, mintha haragudna. Már a mesgyénél van. Már nem ugat, csak nyüszít, vakkant, ugrándozik bolondosán. Lám, ott egy másik kutya is, Berci hozzá futott és most teszi a szépet neki, udvarol a szomszédék nőstény kutyájának. Tavasz van, kétségtelenül. A bejáró felől kocsizörgés hallik. Jön Vak Hegedűs, a gazda. Beáll az udvarra. A két legény: Vasas Tamás, az öregbéres, meg Vincze Jancsi, a fiatal béres az istálló előtt várják, hogy tüstént kifogják majd a lovakat. Lajkó, a kanász, a gyepen legeltet, Zsófi bent van a konyhában. A gazda már négy nap óta nem volt k;nt a tanyában a koreaházi vásár miatt. Mert Vak Hegedűs kupcckedett, kereskedett, méghozzá társas viszonyban az igazi marhakereskedőkkel. Ez volt a főfoglalkozása. Tamás és Jancsi kifogták a lovakat. A gazda egyenest az istállóba ment. Megnézte az ökröket, a teheneket, meg a nagy csikót, nincs-e valami bajuk, jól gondozzák-o őket a béresek? M g az apja hagyta rá, hogy csak az a jó gazda, aki folyton utasít, parancsol, a kákán is megkeresi a csomót. Felingerelte magát, rárivallt a béresre: — Mért nincs széna az előtt a csikó előtt? Hallod Tamás? A szentségedet! Lopjátok itt a napot, oszt a jószág éhezik!? Még mindig tfíófarerürfetm KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE I. fejezet itt vagy? Ne tátsd itt a szádat, mozogj. Már ide is érhettél volna egy villa szénával... Ne a lányokon járjon az eszetek, hanem ott, ahol egy béresembernek kell... A kazlakat is körülnézte hunyorgó szemével, a hombárt is felnyitotta, s visszafelé jövet a górén is megvizsgálta a lakatot. Későn jött ki a városról, s dél felé járt, mire mindezt elintézte. Ekkor a konyhába nyitott be. — Mit főzöl, hékám? — kérdozte Zsófitól, a szolgálótól. — Paszulylevest. — Jó is az. Majd nekem is adjál egy tányérral. Tünölődött egy kicsit, megszagolta a túrószaeskót, s megint Zsófihoz fQrdult: — Nagyon megéheztem, hallod-e? Vágjál le ogy csirkét is a decemberi keltetésből. Csináld meg kirántva. * Ezzel bement a tiszta szobába, s a korcaházi vásár elszámolását nézte át. Másfél óra múlva Zsófi jelentette: Kész az ebéd. Vak Hegedűs felnézett, tekintete végigsiklott a szolgálón. — Hozd be ido, hékám — mondta kedveskedve, s leszedte az asztalról a papírokat. Zsófi megterített, behozta a bablevest, utána egy nagy, zöldmintájú cseréptányéron az illatozó rántott csirkét, s illendően távozott. A gazda rengő tokája egy-kettőre elnyelte a levest, s a csirkének is felét. Ivott rá két pohár bort. aztán fogta a maradékot kivitte Zsófinak. — Ez jólesett, hallod-e? Ezt a mellchúsát meg is hagytam neked. Meg ezt a kis bort is ni. Fogyaszd el. Zsófi csak nézett a fekete szemével lefelé, a tömpe orrocskájára és semmit so szólt. Furcsálta, nagyon furcsálta, hogy ilyen mézes-mázos barátsággal beszél a Vak, meg hogy így kihozta a maradékot. Pláne a boros üveget is. Do sok ideje nem volt rá, hogy megköszönje, mert már megint szólt a gazda: — Átmegyek Tompáikhoz. Át is ment. s esak naplementekor jött haza. Megint szétnézett az istállóban, aztán kiporciózta a cselédség vacsoráját, majd bement a szobába, füstölt kolbászt szedett elő, megvacsorázott és kiszólt Zsófinak: — Hallod-e hékám, melegítsél egy fazék vizet, majd lábat mosok. Azután majd ágyazzál meg. mert itt hálok az éccaka. „Ugyan mi üthetett belé? Máskor odahaza alszik a városi házánál" — gondolkozott Zsófi. Feltette melegedni a vizet, r bement ágyazni, hogy az is készen legyen. Bevitte a lavórt, meg a szappanos tányért is. A papucsa sarka kopogott a tiszta szoba padlóján. A Vak lehúzatta vele a csizmáját. — Hozhatod a vizet, hékám — szólt a Vak és • mosolygott. (Folytatjuk.)