Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

VASÁRNAP, 1954. JANUÁR 243 DÉLMIGTIRORSZRG (Folytatás a második oldalról.) energia-iparnak a rendbehozása, korszerűsítése. E két döntő iparág fejlődése nem tartott lépést iparositásunk általános ütemével, s bár a követelmények állandóan fokozódtak, a termelés technikai fejlesztése elmaradt. Az áramszolgáltatás terén tapasztalható rendellenességek jórészt erre vezethetők vissza. A népgazdaságnak okozott komoly károk mellett ez érzékenyen érinti egyes iparágak munkásait is. Messzemenő erőfeszítéseket teszünk, hogy e téren mielőbb rendet teremtsünk. Az iparosítás korábbi túlhajtott üteme nem tette lehetővé a termelés technikai feltételeinek biztosítását. Az 1954. éves tervben bizonyos lélekzetvételhez juttatjuk az ipart, hogy menetközben behozza a lemaradást a megelőző karbantartás terén, végrehajtsa a szükséges javítási és a tervezett felújítási munkákat. Hiba, hogy üzemeink igazgatói és vezető technikai személyzete, gyakran maguk a minisztériumok sem tulajdonítanak ennek kellő jelentőséget, holott mindinkább ipari termelésünk kulcskérdésévé válik,'mint például a villamosénergiaiparban. Évek mulasztását kell pótolni, amihez a feltételeket most meg kell teremteni. Szigorúbb rendszabályokkal és fokozottabb ellenőrzéssel a minisztériumok vezetőinek biztosítani kell e fontos feladatok elvégzését. A dolgosok helysetének további javítása Tisztelt Országgyűlés! A kormány a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására 1954-ben további bérügyi intézkedéseket tervez. Ennek keretében néhány területen rendezni kell az alacsony keresetűek bérrendszerét, meg kell szüntetni egyes vidéki üzemek munkásainak 10 százalékkal alacsonyabb alapbérrendszerét. Részben alapbéremeléssel, részben felsőbb kategóriába való sorolással javítani kell az alsó három kategóriába tartozó segédmunkások keresetét. A nehéz fizikai munkát valamennyi iparágban egy kategóriával feljebb kell sorolni, vagy.10 százalékos pótlékot kell rendszeresíteni. Ezen túlmenően február 1-vel a vasipar, a vaskohászat, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar, az építőipar, valamint a MÁV és a posta területén tervez a kormány bizonyos bérügyi intézkedéseket az alacsony keresetű dolgozók bérének rendezése és egyes munkáskategóriák bére közötti aránytalanságok megszüntetése céljából. Az I. negyedévben életbelépő bérrendezés évi pénzügyi kihatása 334 millió forint. Későbbi időpontban, de még ez év folyamán végrehajtandó egyéb bérügyi intézkedésekre a kormány a folyó évben 283 millió forintot biztosít. A bérügyi intézkedéseken túl egyes járadékok és nyugdíjak felemelését is tervezi a kormány április 1-vel. Nem kívánom részletezni, a vonatkozó rendelet annakidején majd pontosan ismertetni fogja, csupán néhány intézkedés megemlítésére szorítkozom. A régi OTI öregségi és rokkantsági járadékot a 65 évnél fiata'abb járadékosoknál mintegy 29 százalékkal, az idősebbeknél körülbelül 43 százalékkal emeljük fel. A járadékemelés közel 80 ezer öreg munkást érint. 16 ezer bányanyugbéres öregségi és rokkantsági járadékát átlag havi 38 százalékkal emeljük fel. Ezen túlmenően a járandóság felemelésével rendezzük a munkások özvegyeinek járadékát, az öregségi nyugdíj minimumát, a rokkantsági alapnyugdíj mértékét, a szakképzettséggel rendelkező munkások nyugdíját és így tovább. A járadékés nyugdíjemelés évi költségkihatása mintegy 200 millió forint. A dolgozók szociális és kulturális helyzetének megjavítására is széleskörű intézkedések történnek 1954-ben. A munkavédelemre több, mint 316 millió forintot bocsátunk rendelkezésre. Szociális célokra 328 millió forintot ruházunk be. A dolgozó anyák életkörülményeinek megjavítása érdekében 1954-ben közel 26 000 férőhellyel növeljük a bölcsődék és óvodák befogadóképességét, Mint csepp vízben a tenger, úgy tükröződik e néhány számban a népi demokratikus rendszer, melyben a legfőbb érték az ember. Ezt célozzák azok a feladatok is, amelyek a mezőgazdasági termelés növelésével a lakosság fogyasztásának fokozottabb kielégítését vannak hivatva biztosítani. Ezért most a kormánynak is, az* állami és társadalmi szerveknek is, I számítva azt, ami közületeken az ország népének is, e nagy nemzeti feladat sikeres megvalósítására kell minden képességét, lelkesedését és erőfeszítését irányítani. A földosztás óta nem volt méj ilyen egység és szoros összefogás, falu cs város, ipar és mezőgazdaság, a társadalom minden rétege között, mint most, a mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas programmja alapján. A munkás-paraszt szövetség ezzel a programmal új tartalmat és szélesebb alapot kapott. Ez a záloga az 1954-es mezőgazdasági termelési terv sikeres megvalósításának. A mezőgazdasági programm végrehajtása már az őszi munkákkal megkezdődött. A nem valami kedvező időjárást fokozottabb agrotechnikai intézkedésekkel kell ellensúlyozni. A rendelkezésre álló időt a téli munkákra, a felkészülésre kell fordítani, hogy a tavasz teljes készültségben találja termelőszövetkezeteinket és egyéni gazdáinkat éppúgy, mint állami gazdaságainkat. Ettől függ idei gabonatermésünk, ezen múlik népünk jóléte az ország ellátása, dolgozóink életszínvonalának emelése. A későbbi esztendők mezőgazdasági feladatai megvalósításának is most rakjuk le az alapjait. Ezért mezőgazdasági termelési tervünk teljesítését minden eszközzel és minden körü'mények között biztosítani kell. A kormány számos intézkedést hajtott végre, hogy megjavítsa a jószág, főképpen a sertéshizlalási és biztosítsa s- lakosság jobb hús- és zsírellátását. Komoly erőfeszítéseket teszünk arra. hogy március folyamán leszállítjuk a hús- és zsírárakat. Átlagosan mintegy 10—15 százalékkal csökkentjük az árakat, ami a fogyasztás jelenlegi színvonala mellett is sokmillió forint megtakarítást jelent elsősorban a városi fogyasztóknak. As áruforgalom növelése Tisztelt Országgyűlés! Iparunk és mezőgazdaságunk termelési terveinek maradéktalan tel jesítése biztosítja az árualapot — közszükségleti cikkekből és élelmiszerekből —, ami a lakosság fogyasztását van hivatva teljes mértékben és jó minőségben kielégíteni. Külön kiemelem a helyiipar és a kisipar nagy szerepét és jelentőségét e téren, olyan feladatokat kell ellátnia, amiket a gyáripar nem tud megoldani. A múltban a helyiipar nem felelt meg feladatainak, helyesebben, nem olyan tevékenységet folytatott, ami a tulajdonképpeni feladata lett volna: nem szolgálta kellőképpen a lakosság helyi szükségletének kielégítését. Még rosszabbul alakult a helyzete a helyiiparon belül a magánkisiparnak, amelynek a szerepét a helyi tanácsok lebecsülték. A kormányprogramm óta, amely a helyiipar és a magánkisipar tevékenységének kiszélesítését tűzte ki feladatul, többezer fővel emelkedett a helyiipari szövetkezetek taglétszáma, ugyanakkor a hálózat is több, mint 200 fiókkal bővült. A kisipar terén is komoly javulás tapasztalható. Júniusig a kisiparosok száma csökkenő irányzatot mutatott. Azóta a kisiparosok részére kiadott iparjogósítványok száma jóval meghaladja a 8000-t, közel 5000 iparjogosítványi kérelem pedig elintézés alatt áll a tanácsok ipari osztályainál. Bár a fejlődés jelentős, mégsem kielégítő, különösen falun. A tanácsoknak több figyelmet kell erre fordítani és a hoszszas, bürokratikus eljárás helyett főleg a falun hitelnyújtással, helyiségbiztosítással, nyersanyagbeszerzés megkönnyítésével kell elősegíteni a kisiparosok munkáját. Erre annál is inkább szükség van, mert 1954-ben mind a helyiipar, mind a kisipar előtt további nagy feladatok állnak. A helyiiparnak folyó évben 2.5 milliárd értékű munkát kell végeznie. Fejleszteni kell a mértékután készülő cikkek készítését, amelyet 1954-ben közel 2 milliárd forintra kell emelni. Ezért főképpen a mértékutáni szabóés cipészműhélyek hálózatát kell fejleszteni és bútoroknál is lehetővé kell tenni az egyéni rendeléseket. A helyiiparnak főképpen a helyileg értékesíthető cikkek termelésére és a helyi anyagok felhasználására kell fokozottabban rátérnie és főfeladatának a lakosság helyi szükségletei minél jobb kielégítését kell tekintenie. A gyáripar, valamint a mezőgazdaság és a helyiipar munkája és tervteljesítése az előfeltétele annak, hogy 1954 folyamán tovább javítsuk a lakosság áruellátását. Amíg 1953-ban a lakosság közvetlen fogyasztására — nem keresztül jut a lakosság szamára — a nemzeti jövedelem 58 százalékát fordítottuk, addig 1951-ben már 70 százalékát, ami azt jelenti, hogy a lakosság fogyasztására szánt árualapot a mult évhez képest kereken 20 százalékkal felemeljük. Az áruforgalmon belül 25 százalékkal növeljük a ruházati cikkek, 34.6 százalékkal a vegyesipari cikkek és 21.5 százalékkal a kultúreikkek forgalmát. Az áruforgalom 1954-re tervezett nagyarányú növelése, valamint a mezőgazdaság fejlesztési programmja, amely az ország élelmiszerellátásának hatalmas terve, — új feladatok elé állítja a kereskedelmet és annak széleskörű fejlesztését teszi szükségessé. Ezzel egyidejűleg a minisztériumnak hatékony intézkedéseket kell tenni a kereskedelem munkájában tapasztalható komoly hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, elsősorban a kiszolgálás, de az áruelosztás, a szállítás és nem utolsó sorban az áruminőség terén. A lakosság joggal megköveteli a kulturált kereskedelmet, az udvarias, előzékeny kiszolgálást, azt, hogy pénzéért jóminőségű árut kapjon és a nap bármely szakában Budapesten éppúgy, mint vidéken, minden áruszükségletét beszerezhesse. Kereskedelmünk főfeladata ezeknek az igényeknek a fellétlen kielégítése. A jobb áruellátás érdekében fejleszteni kell a kereskedelmi hálózatot. Budapesten a munkáskerületekben és a vidéki iparvárosokban az év folyamán mintegy 1500 üzletet kell nyitni és a meglévőket tovább kell fejleszteni. Gondoskodni kell az áruválaszték bővítéséről és ezért a kereskedelemnek bele kell folyni a közszükségleti cikkek termelésébe, minőségébe és választékába. A termelőiparra ilyen irányban kell hatást gyakorolni. Általában a kereskedelem kiemelkedő feladata, nemcsak a maga területén, az áruforgalomban, hanem a közszükségleti cikkek tervezésétől, a gyártáson, minőségen és választékon át egészen az eladásig, védelmezni a vásárlók érdekeit. Az áruforgalom lebonyolításában az állami bolti kiskereskedelem mellett fontos tényező a földművesszövetkezeti bolthálózat, amelynek főfeladata a falu-város árucsereforgalmának lebonyolítása. Az 1954-es esztendő számára is nagy feladatokat tartogat. A földművesszövetkezeteket, mint a dolgozó parasztság fogyasztási és értékesítési társulatait, alkalmassá kell tenni a falusi lakosság áruellátására. Nagyrészt a tagság közvetlen anyagi érdekeltségének növelésével, vásárlási visszatérítésekkel, másrészt a szövetkezeti életben a demokratikus olvek érvényesítésével, tevékenységébe be kell vonni a dolgozó parasztság széles rétegeit. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja a szövetkezeti kereskedelemre is újabb feladatokat ró. Neki kell forgalomba hozni a terme,lés számára szükséges kisgépeket, felszerelést., szerszámot, műtrágyát, stb. Ez Í3 megköveteli a bolthálózat fejlesztését azzal a céllal, hogy a falusi lakosság fogyasztási és termelési szükségleteit lakóhelyén vásárolhassa be. Mezőgazdasági szaküzleteket és mivel a fö!dmü vessző vetkezetek 1954 folyamán nagymennyiségű építőanyagot hoznak forgalomba, a járási telepeken kívül legalább 600 építőanyag lerakatot kell létesíteni. Ugy az állami, mint a szövetkezeti kereskedelem terén fokozottabb figyelmet kell fordítani a helyi beszerzésekre, véget kell vetni a rendkívül nagyméretű árnmozgatásnak, kereeztbeszállításoknak, amely nemcsak közlekedésünket terheli feleslegesen ós késlelteti az áruszállítást, hanem főképpen élelmiszereknél növeli a veszteséget, amíg a népgazdaságnak érzékeny károkat okoz. Ezt azonban csak a kereskedelem terén elburjánzott bürokrácia elleni erőteljes és szívós küzdelemmel tudjuk megszüntetni, ami éppen ezért a minisztéri um egyik legfontosabb feladata. Oktatásunk terén a legnagyobb erőfeszitéseket és anyagi áldozatokat az általános iskolák fejlesztésérc kell fordítani. Beruházásaink, lehetőségeink keretei között, ezt hűen tükrözik. A pedagógusok, elsősorban a falusi és tanyai tanítók anyagi problémáival is foglalkozik a kormány. Az iskolák fokozottabb tatarozása mellett szaporítanunk kell a tantermek számát, kiegészíteni felszerelését. Az általános iskoláknak azonban nemcsak új külsőt, de s tanításnak is új tartalmat kell adni: igazi népi, hazafias szellemet. Jobban kell ápolni a haladó magyar hagyományokat, őrizni nemzeti nagyjaink dicső emlékét. A felnövő új nemzedék magyarságát és műveltségét itt kell a szocialista hazafiság szellemében megalapozni. Arra kell törekednünk és el is kell érnünk, hogy az általános iskolai képzettséggel megalapozzuk ifjúságunk műveltségét. Édes anyanyelvünk elsajátíttatása népoktatásunk legnagyszerűbb, egyben legfontosabb feladata „ ...Nyelvében él a nemzet". Népoktatásunk legnemesebb feladata ezt a nagy gondolatot valóra váltani. El kell érni és ez legyen oktatásunk fő célja, hegy gyermekeink helyesen beszéljenek, írjanak cs olvassanak magyarul. (Nagy taps.) A nevelés terén az eddigieknél nagyobb felelősség hárul a szülőkre. A családi életen kívül tevékenyebben kell résztvenniök az iskolai nevelés munkájában és elősegíteni az iskolái fegyelem megszilárdítását. Kultúrpolitikánk .legnagyobb feladata sokoldalú, tervszerű munka a kulturális élet minden területén a tudomány, irodalom és művészet eszközeivel, nem utolsósorban fejlett film-művészetünkkel a .műveletlenség ellen. Olyan feladat ez, amelyet nem lehet átugrani annak veszélye nélkül, hogy elszakadunk a néptől és kulturális kincseinkkultúrforradalmunk eredményei csak a társadalom szűk felső rátér gének kiváltságává válnak. Biztosítani kell a kultúra demokratizálás síit. széleskörű népnevelő szerepét Kultúrpolitikánk nem kisebb feladata ápolni, fejleszteni a magyarság egységes nemzeti kultúráját. A párt ós a kormány új politikája, a szocializmus építésének új szakasza megteremti az irodalom, művészet és tudomány felvirágzásának kedvező anyagi és szellemi feltételeit. Megnőtt az írók alkotó kedve, fokozódott érdeklődésük az élet új problémái, az időszerű gazdasági és politikai kerdések iránt. Alkotó kedvük és szabadságuk a szocialista realizmus talaján, komoly ígéret- a jövőre. Nagy feladat a magyar klasszikus irodalom ápolása. Az idén emlékezünk meg irodalmunk büszkesége, Jókai Mór halálának 50. évfordulójáról. Méltatlan a nagy író halhatatlan emlékéhez, de a népi demokrácia irodalompolitikájához is, hogy a felszabadulás óta alig néhány kötete került kiadásra. Ezt a mulasztást minél előbb helyre kell hoznunk. Több ifjúsági regényt és mesekönyvet kell ifjúságunk és gyermekeink kezébe adni a magyar ifjúsági és meseirodalomból. Jobban ki kell domborítani a színjátszás népi-, nemzeti jellegét, régi és új magyar színdarabok minél nagyobb számban való bemutatásával. Különös gonddal kell törődni a magyar dráma sorsával. A képzőművészet terén nagy lépéseket kell tennünk afelé, hogy a néptömegek nevelésének, életük megszépítésének eszközévé legyen: Az állam is fokozott gondoskodással hozzá Iiíván járulni ahhoz, hogy alkotási feltételek biztosításával képzőművészeink kifejthessék művészi képességeiket, hogy e nagyfontosságú művészeti ág helyzete méltú legyen az új magyar képzőművészet eredményeihez és feladataihoz. Feladataink as oktatás és a tudomány fejlesztése teren Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hat hónapban munkánk jó részét az ország gazdasági problémáinak renüezése, népgazda* ságunk átcsoportosítása kötötte le, ami érthetően a kormányprogrammból következett. Eddig végzett munkánk lehetővé teszi, hogy figyelmünket és gondoskodásunka J fokozottabban kulturális taink felé irányítsuk. Tudományos életünkkel szemben az új szakasz új feladatai rendkívüli követelményeket támasztanak. Egyes tudományágakban vannak is elismerésre méltó eredményeink. De nem elégedhetünk meg azzal a hellyel, amelyet a tudományos világban elfoglalunk. A fizikai ügyességben, a különböző sportágak terén az élre törtünk, a legnagyobbak közé, és mint mondani szokták, sport-nagyhatalom vagyunk. Valóban, a jogos nemzeti büszkeség érzése töltött el bennünket az olimpiai győzelmi-sorozat után és példátlan lekesedéssel fogadta az egész ország labdarúgóink Londonban aratott nagyszerű 6:3-as győzelmét. (Taps.) Ugyanakkor számos tudományágban, elsősorban a technikai tudományok terén le vagvunk feiada | maradva. Csak átvesszük a tudományos eredményeket ahelyett, hogy újat is alkotnánk. Tudományos kutatóintézeteink nem egyszer olyan kérdéseket dolgoznak fel, amelyeknek semmiféle, vagy csak nagyon laza kapcsolatuk van a termelés terén előttünk álló feladatokkal és elhanyagoljuk égető problémáinkat. — Az utóbbi időben ugyan felélénkült tudományos életünk, szélesedtek nemzetközi kapcsolataink, a szocialista tábor országain kívül, résztvettünk számos tudományos tanácskozáson Stockholmban, Londonban és másutt, ahol tapasztalhattuk tudományos életünk fokozottabb megbecsülését De a főfeladat a tudományok továbbfejlesztésének előrelendítése, újabb tudományos eredmények elérése. Népi demokráciánk viszonyai között ennek kedvező feltételei, komoly lehetőségei és szép hagyományai vannak. Erre támaszkodva a szellemi élet, a tudományos munka terén is az élre kell törnünk a nemzetek nemes versengéséhen. Biztos vagyok benne, hogy a tudományok képviselői hírnevet és dicsőséget szereznek maguknak és az országnak is! Ami a kormányt illeti, több megbecsüléssel, figyelemmel és gondoskodással, a tudományos munka nagyobb lehetőségeivel, elő fogja segíteni a magyar tudományok felvirágzását. Tudósainkon a sor, hogy szárnyaljon merészen, magasan a magyar tudomány. — A kormány, amely messzemenő anyagi áldozatokat hoz a dolgozók pihenésének, kulturális és szórakozási lehetőségeinek fejlesztésére, biztosítani kívánja ehhez a megfelelő szabadidőt. Megköveteli ezt a dolgozók magánélete, a családi kör, a gyermekek nevelése, a szülői kötelesség is. Erre való tekintettel a kormány a közeljövőben be fogja vezetni hivatalokban, intézményekben az alkalmazottak kötött munkaidejét. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügy fejlesztése terén bár történtek a kormány részéről az elmúlt hónapokban intézkedések, a feladatok megoldása még előttünk áll. 1954-ben ezen a téren jelentős lépést teszünk előre, amennyiben az egészségügy fejlesztésére 343 millió forintot ruházunk be. Mintegy 10 százalékkal növeljük a kórházi ágyak szómát és az év folyamán több új kórházat adunk át a használatnak, egyidejűleg több kórházat jelentősen kibővítünk. A jöbb betegellátás érdekében pedig nyolcezerrel felemeljük a kórházak és rendelőintézetek dolgozóinak létszámát. A közegészségügy fejlesztése terén fontos szerepük van a kommunális beruházásoknak. amire 1951-ben 323 milMó forintot fordítunk. Ebből az összegből elsősorban a városok víz- és csatornahálózatát kell bővíteni; illetve a meglévőt kijavítani. 1954-ben tovább folytatjuk az állami lakóházak tatarozását, amire 320 millió forintot irányoztunk elö. Az állami lakásépítkezéseken kívül a kormány messzemenő anyagi segítséggel migán-kislakésépítési akciót indít az év folyamán. i-en előnyös fizetési feltétetek mellett. 1954-ben erro a eclra 180 millió forint összegű kölcsönkeretet és nagymennyiségű építőanyagot bocsát az építtetők rendelkezésére. Az 1954. évi lakásépítési programm 150 százalékkal haladja meg a múlt évit. Fo'yó évben állami és magánerőből összesen kerek számban 40 ezer lakás énül az ors-ágban. Ezenkívül további tízezer lakás építését kezdjük meg, amelyeket 1955-ben fojozünk be. Allamháxt tintásunk előtt átló feladatok Ezekután, Tisztelt Országgyűlés, áttérek az államházt-rtás egynéhány kérdésének rövid ismertetésére. Júlins 4-i parlamenti beszédemben gazdasági lehetőségeink reális értékelésével kapcsolatban a feladatot abban jelöltem meg, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér! Ma ez fokoroHabbnn érvényes, mint fél évvel czc'ött. Államháztartásunkban ez a gazdálkodás irányelve. A legmesszebbmc-ően takarékoskodunk a dolgozók filléreivel és nagyon megnézzük, hová adjuk. Ezen épül fe] az 1954. évi á'lami költségvetésünk, melynek előirányzatát a. minisztert.-ní.os a múlt év végén jóváhagyta. Ebben az előirányzatban a pén-o~z'-özök új csoportosításának jellemző vonása a beruházások fő cs:zeg'nek csökkentése. A múlt évben n költségvetésben a beruházásokra az őeszk'adás 32.4 száza'éka volt elő(Folytatás a negyedik oldalon.)