Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

OÉUPGrüRflRSZaG VASÁRNAP, 1954. JANUÁR 24(Folytatás az első oldalról.) tott. Olyanokat, amelyek fokozzák parasztságunk termelési kedvét, növelik a termeléshez fűződu egyéni érdekeltséget, lehetővé teszik nagyobb árufeloslegot szabadpiaci értékesítését és mrgrzÉlérdílják a gazdálkodás biztonságát. A kitűzött feladatokat a kormány a mezőgazdasági beruházások növelésével, a termelésre nehezedő terhek csökkentésével és nagyösszegű közép- és hosszúlejáratú hitelnyújtással valósította meg. 1953. második félévében a mezőgazdaságban eszközölt közvetlen beruházások összege 70.1 százalékkal haladta meg az első félévit. Az ipari termelés átcsoportosításával és ennek megfelelően a beruházásoknak a mezőgazdasági gépgyártásban való jelentős növelésével szánté ugrásszerűen megnőtt egyes mezőgazdasági gépek és kisgépek gyártása 1053. második félévében 50.2 százalékkal több traktort, majdnem ötször annyi műtrágyázó gépet, 80.7 százalékkal több kazalozót, 50.5 százalékkal több fogatos fűkaszálót, továbbá 167.9 százalékkal több répavágót és morzsolót adott az ipar a mezőgazdáságnál;, mint az év első felében. A mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek messzemenő csökkentésében legnagyobb jelentőségük a begyűjtés terén nyújtott kedvezményeknek volt. Azok számára, akik 1953. évi gabonabeadási kötelezettségüket pontosan teljesítették, a kormány törölte muitévi beadási hátralékukat. Hőszolgáltatási áron számítva, ez 235.5 millió forintot tesz ki, melynek feltételes elengedése kétségtelenül ösztönzőleg hatott úgy az egyéni, mint a szövetkezeti parasztság termelési kedvére. Intézkedés történt a beadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásából származó kártérítések és bírságok törlése iránt is. Ezen a címen mintegy 445 millió forint összegű tartozást engedtünk el. Számításaink szerint a beadási kötelezettség mérséklése megközelíti, sőt egyes cikkekben meg is haladja a megelőző évről elengedett hátralékok mértékét. Hosszú a sora, Tisztelt Országgyűlés, azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a paraszti terhek jelentős mérséklését elértük és ezzel komoly ösztönzést adtunk a termelés fejlesztésének. Említésre méltó még a gépállomási díjtartozások elengedése, melynek soráp egyéni és termelőszövetkezeti parasztoknál összesen 115.5 millió forintot töröltünk. Egyidejűleg a termelőszövetkezeteknél 24 százalékkal, az egyéni parasztoknál 36 százalékkal mérsékeltük a gépállomasi talajmunkadíjakat. A kormány által szervezett őszi minőségi vetőmagakció keretében igen előnyös cserefeltátelek meilett kereken 400.000 métermázsa vetőmagot osztottunk ki, ugyanakkor az elemi kárt szenvedett egyéni és szövetkezeti termelők számára 100 ezer métermázsát juttattunk. A minisztertanács lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosított a szerződéses termelőknek s ezáltal jóval jövedelmezőbb és gazdaságosabb számukra, mint eddig. 51 szerződéses növény árát felemeltük, aminek révén mintegy 280 millió forinttal több pénzhez jutnak a termelők, mint a mult évben. A földhaszonbérlés szabaddá tétele. 50 millió forintos termelési hitel és talán nem utolsó sorban a paraszti adóterhek több mint 500 millió forinttal történt csökkentése a műit év második felében — meggyőzték földművelő népünket a kormány szándékainak helyességéről. Dolgozó parasztságunk megértette törekvéseinket és magáévá tette célkitűzéseinket. Melléjük állt és már a mult öszön hozzáfogott megvalósításukhoz: a felemelt kenyérgabona-vetéstervet teljesítette, a tarta'ékterülctekct az utolsó holdig művelés alá vette. Egy régi magyar közmondás azt mondja, hogy „amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten." A kormány július 4-i programmjával és a nyomában már eddig megtett széleskörű intézkedéseivel köszöntött a falu felé „adjon istent." Most rajtuk a sor. És a falu jókedvvel, szívvel-lélekkel végzett munkájával, gazdag tormés ígéretével köszön vissza „fogadj istent." Á város és a falu, a munkásság és a parasztság, a kormány és a nép közötti gazdasági és politikai kancsr'atok ki'7,TA1'"!adTvik és a testvéri kaocsolatok erkö'csi és lelki kötelékeivel megerősödve, szétlép hetetlenné válnak. Ebben van az egységbe forrott nép és kormány mindennel megküzdő, államot alkotó, országot építő ereje. A mezőgazdaság feladatai az elkövetkező időkben Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termelés fellendítésére irányuló azonnali intézkedéseken túl, amiket a kormány az elmúlt hónapok során életbeléptetett, a július 4-i programm főfel adatul a mezőgazdasági termelés olyan fellendítését tűzte ki, amely megszünteti az ipari és a mezőgazdasági termelés közötti aránytalanságot és a termelés gyors emelésével megteremti a népjólét állandó emelésének biztos anyagi alapját. Mint ismeretes, a decemberben közzétett párt- és kormányhatározattal ezt a nagyszabású, bátran mondhatom, történelmi feladatot sikerrel megoldottuk. A munka oroszlánrészét legkiválóbb tudósaink, elméleti és gyakorlati szakembereink végezték. Az érdem is őket illeti. Engedjék meg, hogy e helyről népünk jólétének biztosítására, egyik legfontosabb népgazdasági águnk fellendítésére, népi demokráciánk gazdasági megszilárdítására és nem utolsó sorban a kormányprogramm sikeres megvalósítására kifejtett eredményes munkájukért el ismer é» somét és köszönetemet fejezzem ki. (Élénk taps.) — A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározattal, népgazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakaszán előttünk álló legnagyobb feladat eredményes meg oldásának raktuk le szilárd és biztos alapjait. A határozat jelentősé ge szinte felmérhetetlen. A magyar mezőgazdaság történetében nom volt még példa arra, hogy a mezőgazdasági termelés a maga szerteágazó, bonyolult feladataival és parasztság gazdálkodásának nehézségeivel. az állam gondolkodásán,vk és segítőkészségének ennyire középpontjában álljon, mint most. — Tudományt, technikát, anyagi erőforrásokat, népgazdaságunk más ágainak termelési erőfeszítéseit, szakembereket és az ország minden figyelmét és segítőkészségét most és az elkövetkezendő időszakban a mezőgazdasági termelés fellendítésére összpontosítjuk, — a lakosság életszínvonalának emelése, közszükségleti cikkekkel való bőséges ellátása, szociális és kulturális helyzetének javítása érdekében. Ez a határozat alapvető értelme, ezt kell elérnünk. A határozat alkalmas arra, hogy biztos alapja legyen nagyszerű, valóban szocialista célkitűzés tervszerű és gyors megvalósításának. A határozat reális, végrehajtásának feltételei részben máris biztosítva vannak, részben, ha rendkívüli erőfeszítésekkel is, de feltétlenül és időben meg kell teremteni azokat. Kevesebb áldozattal nem érhetjük el a kitűzött célt, többet nem tudunk ráfordítani, mert nem birja el az ország. Ebből viszont világosan következik, hogy amit a határozatban a párt és a kormány feladatul kitűzött, fenntartás nélkül, hiánytalanul és pontosan el kell végezni, egyes termelő minisztériumoknak, üzemeknek és intézményeknek éppúgy, mint az államigazgatás helyi és központi szerveinek. — A feladat nagyszerűsége, ~ az ország népe jólétének biztosítása — hasson át valamennyiünket, az ország vezetőit, a nép képviselőit egyaránt, hogy átérezve a felelősséget, szívvel-lélekkel oda álljunk e nagy országos ügy mellé és mindenki a maga helyén és munkakörében tevékeny résztvevője legyen azoknak az egész népet átfogó erőfeszítéseknek, amelyek boldogabb holnapunk, derűsebb életünk megteremtésére irányulnak. (Taps.) Az állam vállalja és teljesíti a határczatból reáháruló nagy 'kötelezettségeket, biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek a feladatok megvalósításához az állam, a kormányzat részéről szükségesek. Soron most azok vannak, akik közvetlen termelő munkájukkal vesznek részt a határozat végrehajtásában, — a mezőgazdaság dolgozói, egyéni gazdálkodók, termelőszövetkezeti tagok, állami gazdaságok munkásai, a mezőgazdaság szakemberei. A határozat célkitűzései és a megvalósításukhoz rendelkezésre bocsátott eszközök lehetőséget ad-, A párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtása főképpen azon múlik, hogy a középparaszíság a maga gazdaságaiban hogyan alkalmazza a termelés fejlesztésének célkitűzéseit és hogyan hasznosítja azt a hatalmas segítséget, amit ehhez neki az állani nyújt. A középparasztok gazdálkodási és birtokviszonyai, a kormányprogramm, valamint a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat széles lehetőségeket nyújtanak a termelés fokozására. Szeretik a munkát, tudnak gazdálkodni, s ha a faluban a jó gazda gondosságával és felelősségével kezükbe veszik a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ügyét, ha példamutatóan élenjárnak és serkentik, tanácsaikkal, vagy ha kell. gazdasági erőforrásaikkal segítik a gyengébbeket, a lemaradókat, ha az állam messzemenő segítségét önnön hozzájárulásukkal egészítik ki és saját beruházásaikkal is fokozzák termelésüket, akkor nem kétséges, hogy a határozat célkitűzéseit sikerrel megvalósíthatjuk. A középparasztság jómódja, gazdasági gyarapodása, árutermelésének növelése, a nagyüzemű termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztésével párhuzamosan, elengedhetetlen feltétele mezőgazdaságunk elmaradottsága gyors felszámolásának, a termelés fellendítésének.. A kormány sorozatos intézkedései a mezőgazdaság megsegítésére, a termelés biztonságára, felgerjesztették a középparasztság termelési kedvét, így van ez jól. Gyarapítsák gazdaságukat, egészítsék ki és újítsák fel a gépi és egyéb felszerelésüket, fejlesszék a haszon- és igásállatállományukat, amíg erre családjuk munkaerejéből futja, amíg saját erejükből látják el a gazdálkodás feladatait. Ebben a törekvésükben senki sem korlátozza őket, ellenkezőleg, gazdasági gyarapodásukat maga az állam messzemenően elősegíti. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti megszilárdítása, a tagság jólétének növelése a kormány messzemenő gondoskodását képezi. Szövetkezeteink a gyermekbetegségek és a kezdeti nehézségek ellenére bebizonyították, hogy a magyar falu szocialista átalakulásában kitéphetetlen gyökerei vannak. A mult őszön jól kiállták a próbát. Nyilvánvalóvá vált, hogy termelőszövetkezeteink zöme egészséges, fejlődőképes, hogy szilárd és biztos alapja mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének, a termelés fejlesztésének és az anyagi gyarapodásnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a termékbőség biztosításában kimagasló szerepük van a termelőszövetkezeteknek, amelynek a nSjjyüz'emi gazdálkodás nyújtotta előnyökre és a messzemenő állami segítségre támaszkodva a hozamok növelésében, megelőzve az egyéni gazdaságokat, az élre ' kell kerülni. Ennek gazdasági és technikai feltételei megvannak, a vezetésen, a szervezésen, a munkafegyelmen^ a végzett munka minőségén múlik az eredmény. Mindez meggyőzően mutatja, hogy a mezőgazdasági termelés a kormányprogramm következetes megvalósításával elfoglalja méltó helyét a népgazdaságban, hogy termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztságunk a társadalom megbecsült és egyenrangú tagja, melynek termelő munkája az egész ország figyelmének és segítőkészségének középpontjában áll. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogrammban azt is célul tűztük ki, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése, a parasztság helyzetének könnyítése és a szabadpiaci forgalom, az őstermelői felhozatal fejlesztése érdekében, amely szélesiti a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatát és ezért gazdaságpolitikánkban mind nagyobb helyet foglal el — új többéves begyűjtési rendszert léptetünk életbe. Mint ismeretes, a kormány ezt az ígéretét is beváltotta. A vonatkozó törvényerejű rendelet megjelent és folyó' év január 1-vel hatályba is lépett. A beadási kötelezettség többéves rendszere lehetővé teszi a gazdálkodás tervszerű fejlesztését és megteremti a termelés biztonságát. nak arra, hogy állami gazdaságaink Kidolgozásánál figyelemmel volés temelőszövetkezeteink termelési és jövedelmezőségi eredményeikkel a nagyüzemi szocialista gazdálkodás előnyeit bebizonyítsák. Nagy feladatok hárulnak a legszélesebb termelőrétegre, — a közénparasztságra, amely ma a mezőgazdasági termelés központi tényezője, tünk a mezőgazdaság sajátosságára, amely a földművelésben is. az állattenyésztésben is több évvel előre számol. Az okszerű talaíművelés, a vetésforgó. a jószágnevelés, nem is beszélve a szőfő- és gyürnelcste-me'ésTől, sok esstenőő előrelátó munkáját, a gazdaság átgondolt, tervszerű vezetését követeli. Ez az elsőrendű termelési szempont teljes mértékben érvényesül a többéves begyűjtési rendszerben. A nagymértékben leszállított beadási kötelezettség a termelés ösztönzése mellett lényegesen növeli a piac bőséges áruellátását, ezzel tehermentesíti a központi készleteket és az állami és szövetkezeti kiskereskedelem árualapját. A többéves begyűjtési rendszer megfelel a kormányprogramm célkitűzéseinek, helyesen egyezteti össze az ország, a lakosság egyetemes közös érdekeivel a termelők egyéni érdekeit, ami kifejezésre jut abban az általános megelégedésben, amelyet az új begyűjtési rendszer a termelőszövetkezet tagsága és a gazdák körében országszerte kiváltott. További eredmények* további feladatok Tisztelt Országgyűlés! A kormány július 4-i programmjában nagy célokat tűzött maga elé az igazságszolgáltatás, a törvényesség, a jogrend megszilárdítása és a sérelmek orvoslása terén. A kormány betartotta szavát: ami július 4-én ígéret volt, pár rövid hónap leforgása alatt valósággá vált. Kiadtuk és a mult év október 31-ig, tehát a kitűzött határidőn belül végrehajtottuk a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendeletet, megszüntettük a rendőrhatósági őrizet alá helyezést és a rendőrbíráskodás intézményét és feloldottuk a kitelepítettek kényszertnkhelyhez kötöttségét. A rendőrhatósági őrizet alatt volt külföldi állampolgárokat átadtuk az illető országok hatóságainak. A végrehajtott rendszabályok a társadalom minden rétegében osztatlan megelégedést váltottak ki és messzemenően hozzájárultak a belső megnyugváshoz, a lelkek békéjéhez. A szabadultak visszatértek családi és munkakörükbe, bekapcsolódtak a termelő munkába, amiben az illetékes állami szervek is komoly támogatást nyújtottak részükre. A végrehajtott rendszabályok kedvező erkölcsi és politikai hatása mellett vannak Itt-ott nem kívánatos következményei is. ami a közrend és közbiztonság terén fokozottabb éberséget és intézkedéseket követel. Létrehoztuk a legfőbb ügyészséget, kiépítettük az ügyészség szervezetét, amely jelenleg már az egész országban működik. Ez is hozzájárult, hogv az elmúlt hónapokban a törvényesség biztosítása és megszilárdítása terén komolv lépéseket tettünk, bár ez^n a területen még sok a kívánni való. Bizonyos kezdeti eredményeink vannak a kormányprogramm megvalósításának más területén ls. Megtettük az első lépéseket az oktatásügy, főképpen az általános Iskolai oktatás terén fennálló hiánvossávok és nehézségek leküzdésére, az iskolahálózat bővítésére, a falusi, tanyai pedagógusok helyzetének javítására és az olriatásl segédeszközök biztosítására. Á feladatok dandárja azonban még előttünk áll, ugyanúgy, mint a kulturális élet, nz irodalom, művészet és tudomány terén. Az elmúlt hat hónapban végzett munkánk topasztalatai feltúrták a kormányprogramm végrehajtása során megmutatkozó gyengeségeket is. Nem tudtuk még elérni, hogy n kormány intézkedéseit a végrehajtásukra hivatott szervek minden esetben a határozatok, vagy rendeletek szellemében és a felsőbb utasításoknak megfelelően pontosan és időre hajtsák végre. Nem tudtuk még biztosítani nzt sem, hogy intézkedéseink nyomán folyamatos és állandó legyen a jnvulás, egyenletes legyen a fejlődés tevékenységünk fő területein. Tartós eredményeink mellett vannak még átmeneti visszaesések. Az elmúlt félév a kormányprogramm célkitűzéseméi: megvalósítása. mellett a felkészülés ideje is volt. nz előttünk álló 1954-es esztendő még nngvobh és semmivel sem könnyebb feladataira. Tisztelt Országgyűlés! Az 1954-es esztendőben, melynek küszöbét a'ig néhány héttel ezelőtt léptük át. nz országépítés terén nagy alkotások várnak ránk. Ebben az esztendőben teljes nagyságukban kibontakoznak azok a hatalmas feladatok, amelyeket a párthatározat, a kormányprogramm elénk tűzött és amelyeket eddigi tevékenységünkkel alapoztunk meg. A feladat tehát nem az. hogy a nemzet erejét, az ország crőforrás-H új célkitűzések megvalósítására összpontosítsuk, henem erőtel fesebben. szélesnbb fronton és céltudatosabban előrehaladni azon az úton, amelyen félévvel ezelőtt elindultunk. Félév tapasztalatai, nehézségei és eredményei egyaránt azt mutálják, hogy helyes úton járunk, jó irányban ha1 adunk. A kormány gazdaságpolitikai tevékenységét az 1954-es esztendőre i a népgazdasági tervezésnek kellett a maga nagy összofüggéseiben, kereteiben és részleteibon is meghatározni. Ki kellett küszöbölni a múlt hibáit, nagyobb körültekintéssel, biztosabb alapon és reálisabban kellett tervezni, mert mégegyszer nem szabad úgy hibáznunk, mint a múltban. Tudományos előrelátással úgy kell terveznünk, hogy elkerüljük az ország gazdasági életének megrázkódtatását, amivel a hibák kijavításához szükséges mélyreható változások elkerülhetetlenül velejárnak. Az ország erőforrásainak, a lakosság teherbíró képességének, népgazdaságunk fejlettségének, egyes ágazatai teljesítőképességének reális felmérése alapján a főfeladat a lakosság anyagi és kulturális szük-. ségleteiről való fokozottabb gondoskodás. Az anyagi javak termelésére irányuló tevékenységünk központjában az ember áll. a maga sokoldalú szükségleteivel. Népgazdasági tervezésünkben tehát minden mást megelőzően a szocializmus alaptörvényének kell érvényesülnie. Az új itt abban áll, hogy összhangba hozzuk a termelőerők további fejlődését a lakosság életszínvonalának további emelésével. Népgazdasági tervezésünk feladata a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás arányainak és összefüggéseinek helyes kialakítása. Az 1954. évi tervünkben ezt a munkát is elvégeztük. A tervek kidolgozásánál fontos szempont volt az egyes népgazdasági ágak fejlesztési ütemének helyes meghatározása. Tervezésünk hűen követi népgazdaságunk fejlesztésének Irányelvét, amely tovább szélesíti az új szakasz gazdaságpolitikájának alapjait, csökkenti a gazdálkodás központosítását, az állami gazdasági tevékenységet, tágabb teret biztosít a magánkezdeményezésnek és az egyéni érdekeltségnek. Az ipari termelés előtt álló feladatok Tisztelt Országgyűlés!' Ipari termelésünk előtt, mint az 1954-es tervszámok mutatják, nagy feladatok állnak. A közszükségleti cikkek gyártásának fokozásával biztosítani a lakosság fogyasztási alapjának árufedezetét, kielégíteni a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ipari szükségletét és mindezen feladatok sikeres megoldásához szükséges import anyagok biztosítására maradéktalanul határidőre és jó minőségben teljesíteni az ipar, elsősorban a gépipar exporttervét. De nyugodtan nézünk e feladatok elé, mert nagyszerű munkásosztályunk, amely az elmúlt esztendők során annyi erőpróbát fényesen kiállt, odaadó, lelkes munkájával párosult magas szakmai képzettségével a szocializmus építésének az ipar terén fennálló minden feladatát kitűnően meg tudja oldani. (Taps.) Nyugodtan nézünk ipari termelésünk feladatai elé azért is, mert magasszínvonalú műszaki értelmiségünk van, amelynek felkészültségét és helytállását ipari termelésünk elért sikerei igazolják; (Taps.) Az ipari termelés terveinek végrehajtása terén a bányászokkal, kohászokkal, vasasokkal egysorban nagy teljesítményeket vár az ország a könnyűipar és építőipar dolgozóitól is. Jó munkájuktól függ elsősorban programmunk megvalósulása. Az ipari termelés terén messze kiemelkednek azok a rendkívüli feladatok, amiket a szénbányászat, a vaskohászat és a villamosenergiatermelés terén kell megoldani. A legközelebbi hónapok munkájának e téren döntő jelentőségük van. Öriási segítséget nyújt e feladatokhoz a szocialista munkaverseny kifejlesztése, amelynek a termelési tervek teljesítésének eddigi sikereiben felmérhetetlen jelentősége volt. Mindez párosulva a dolgozók mind szélesebben kibontakozó kezdeményezésének felkarolásával, meghozza a tervben kiielölt termelési feladatok sikeres elvégzését. Beruházásainknak a fenti feladatok anyagszükségletének fedezésén túl legfontosabb, egész iparunk. sőt egész népgazdaságunk további fejlődésére kiható feladata, az innr alapanyagbázisainak. a sz-VK-tovészatnak és a villnmost Folytatás a harmadik oldalon.)