Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az országgyűlés szombati ülése Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülésen Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gcrő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bala István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai. Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miNagy Imre, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta el: — Tisztelt Országgyűlés! — Az 1953-as esztendő, amelyet 07. új év küszöbén átlépve magunk mögött hagytunk, mérföldkő az ország fejlődésének széles útján. Azok a mélyreható változások, amelyek a múlt év derekán megindultak és azóta mindjobban és jobban kibontakoztak, azok az új célkitűzések és feladatok, amiket n párt Központi Vczotöségének júniusi határozata és a július 4én elhangzott kormányprogramm népünk elé állított, az a birálat, amely a múlt hibáit feltárta cs az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében egyaránt levonta belőlük a jövő számára a szükséges tanulságokat, fejlődésünkben új szakaszt nyitottak, Új politikának vetették meg alapjait. — Alig hat hónap telt el azóta. Nem sok idő, hiszen programmunkkal tarlós és szilárd alapokra fektettük a párt és a kormány új politikáját. Mégis ez a rövid idő elegendő ahhoz, hogy mérlegre tegyük fel esztendővel ezelőtt ugyanezen a helyen,- az Országházban, népünk színe előtt adott szavunkat és azt követő tetteinket. — Visszapillantva a kormány hathónapos tevékenységére, megállapíthatjuk, hogy nagy erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek. Pedig nem mindennapi feladatokat kellett vállalni és megoldani, rendkívüli nehézségeket kellett leküzdeni. Mint minden mélyreható változás, ez som ment kisebb zökkenők nélkül, az új célkitűzések nem érvényesülnek máról-hólnapra. A legnagyobb elismerés hangján kell szólnom arról a nagyszerű teljesítményről, lendületes. odaadó munkáról, amelylycl ipari munkásságunk, bányászok, kohászok, vasasok, a műszaki értelmiséggel karöltve hozzájárultak a párt határozatának és a kormány programmjának megvalósításához. Dolgozó népünk önfeláldozó, lendületes munkája és a kormány következetes politikája, az új szakasz alapelveihez és gyakorlati célkitűzéseihez való feltétlen ragaszkodása volt éi lesz a jövőben is a biztosítéka annak, hogy a kormányprogramm minden pontját lépésről-lépésre megvalósítsuk, az új politikát sikerre vigyük. A kormány eddigi tevékenysége, a pvogramm megvalósítása során elért szerény eredményei, e.sak kezdet azoknak a feladatoknak a megoldása terén, amelyek összeségükben, végső kibontakozásukban hazánk felvirágzását, népünk boldogulását, a szocializmus építésének sikerét biztosítják. — Az az öröm és lelkesedés, amely a kormányprogramm nyomán a lakosság körében országszerte osztatlanul megnyilvánult, mutatja, hogy azok a mélyreható változások, amelyeket a kormánv új politikája elindított, mennyire időszerűek és szükségesek, hogy a nép vágyait fejezik ki. hogy ar.ok a népi törekvések öltenek testet niszter, Tisza József begyűjtési minisztsr, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedésés postáügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, ErdeyGrúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. A diplomata páholyokban helyet foglalt J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió%nagyarországi nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Huan Cen, a Kinai Népköztársaság nagykövete, C. H. Topeynan, a Török Köztársaság követe, H. Minc, a Lengyel Népköztársaság követe, S. Major, a Csehszlovák Köztársaság követe, M. Temnjalov, a Bolgár Népköztársaság követe, C. M.> Ravndal, az Amerikai Egyesült Államok követe, I. Farlandaschi, a Román Népköztársaság követe, P. Koci, az Albán Népköztársaság követe, D Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Nagy Imre beszéde bennük, amelyek népköztársaságunk állami és társadalmi életét, gazdaságpolitikáját és knlturális tevékenységét a szocializmus építése terén előre lendítik és irányítják. Ebben van a párthatározat és a kormányprogramm nagy ereje. Abban, hogy vonzó erejével maga körül tömörítette az ország egész lakosságát, hogy nz országepitö erőket, crös egységbe kovácsolta ós ezzel a legszélesebb alapot teremtette meg a nemzeti összefogásra. Nép és kormány még nem forrott. olyannyira egységbe, mint napjainkban. Pedig népi demokráciánk belső ós külső ellenségei hol nyiltan, hol burkoltan megpróbálták keresztezni a kormány üdvös célkitűzéseit. Lehecsülni igyekeztek a kormányprogramm jelentőségét, vagy taktikázásnak magyarázták és hol letompítani és visszatartani, hol pedig túlhajtani igyekeztek a kormány célkitűzéseit, nyilván azzal a szándékkal, hogy aláássák a kormány tekintélyét és megrendítsék a néptömegek beléje vetett bizalmát. A zavartkeltő kísérletek a kormány tevékenysége nyomán szégyenteljes kndareba fulladtak. A programm célkitűzéseit a kormány gyors ütemben valósította meg. A szükséges intézkedések nem várat-, tak magukra: a kormány pontosan és határidőre valóra váltotta azokat. A kormány a programm megvalósítása során foganatosított számtalan intézkedésével, a falu és a város gazdasági, társadalmi és kulturális kapesolaíainak fejlesztésével megszilárdította a munkásság és a parasztság szövetségét, államiságunk megingathatatlan fundamentumát. Ahhoz, hogy nemcsak a programmban kitűzött feladataink végrehajtása terén végzett munkánk hozott eredményeket, hanem ugyanakkor a kormányprogramm ellen irányuló alattomos, zavartkeltő kísérteteket is felszámoltuk, erőt adott az. hogy népünk e nagy feladatok megoldásához. a nehézségek leküzdéséhez. dolgos két keze és szellemi képességei mellé igaz szivét, szeretetét és bizalmát is kölcsönözte. Ez a szinte felbecsülhetetlen erőforrás az, amelynek birtokában a kormány mint a múltban, megküzd minden feladattal a jövőben is. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt fél esztendő alatt, a július 4-én elhangzott programm irányelveihez, híven és annak szellemébon a kormány, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeleteivel, a minisztertanács határozataival a feladatok nagyrészót megvalósította, más célkitűzések végrehajtását, amelyek hosszabb idő munkáját követelik, folyamatba tette. Nem kívánom tételemen felsorolni, Tisztelt Országgyűlés azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az elmúlt hathónap alatt tett a programm megvalósítására. Ezek ismeretesek nemcsak képviselők társaim előtt, de. a lakosság VöróMAI SZÁMUNKBÓL: Megkezdődött a körzeti orvo- Január 25—február 10. között sok éjszakai ügyeteti szolgálata €j nevek a dicsöségtáblán A kis Csemege megcsúfolja a nagy Csemege olcsó árait takarékossági napokat tartanak a szegedi üzemekben A Hungária-cttcrem megkezdi a diétás étkeztetést Ma keresztrejtvény Népköztársaság követe, J.- Decroux, Svájc követe, H. Fink, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, ö. Lundborg, a Svéd Királyság követségének ideiglenes ügyvivője, K. Katz, Izrael követségének ideiglenes ügyvivője, B. C. Peyra, a Holland Királyság követségének ideiglenes ügyvivője, R. M. Saner, Nagybritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság követségének első titkára, Li Cser Gva. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követségének második titkára, J. L. Latapie, a Francia Köztársaság követségének attaséja, A. Struzziero, az Olasz Köztársaság követségének sajtóattaséja, továbbá a diplomáciai képviseletek számos tagja. Áz ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Nagy Imre, a minisztertanács elnöke kíván szólni. ben is. A napi sajtó is bőven foglulkozott velük. A* 1953. év feladatainak sikeres végrehajtása Mindent mérlegelve megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság. a termelés és beruházás terén, 1953. évre a kormányprogrammban kitűzött feladatokkal nagyobb zökkenők nélkül alapjában megbirkóztunk, megoldottuk azokat, olymódon, hogy az 1953. második felében megkezdett átcsoportosítás fő elveiben, irányában és az elért szerény eredményeiben alapját képezheti az 1954. évi népgazdasági tervünknek, amelyet tegnap ismertetett beszámolójában a Tisztelt Országgyűlés előtt az Országos Tervhivatal elnöke. Azt, hogy milyen mértékben és milyen eredménnyel történt meg népgazdasági terveink és azon belül az ipari termelésünk átállítása, hogy mennyiben szolgálja a gazdaságpolitikánkban bekövetkezet tWordulattal megalapozott új szakasz fő célkitűzéseit, — az ország lakossága életszínvonalának emelését, a termelés és áruforgalom számadatai tükrözik a legvilágosabban. A szocialista ipar 1953-ban évi termelési tervét 101.3 százalékra teljesítette és ezzel 11.8 százalékkal haladta meg a szocialista ipar 1952. évi teljes termelését. Az 1953-as esztendő termelési tervét és azok teljesítését az jellemzi, hogy a július 4-i kormányprogramm űj gazdasági célkitűzései ketté osztották úgy, hogy lényegében az első és második félév termelési feladatai között a gazdaságpolitikában bekövetkezett fordulattal komoly változások következtek be. A kormányprogramm végrehajtását tehát nem annyira az egész mult évi ipari termelési tervek teljesítése, mint elsősorban a második félév termelési és beruházási számai jellemzik. Míg 1953. második felében az első félévhez képest, a nehézipar beruházásai 35.5 százalékkal emelkedtek, addig a könnyűiparé 169.9 százalékkal, az élelmiszeriparé 203.5 százalékkal. Az ipari termelésnek a kormányprogramm szellemében a lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére történt átállítására az 1953. évi első és második félév fontosabb cikkei termelési számainak összehasonlítása ad világos képet. Iparcikkeink közül például flanelt 40.2 százalékkal, férfiinget 16.3 százalékkal, bakancsot 17.9 százalékkal, élelmiszerek közül például nyershúst 10.1 százalékkal, zsírt és szalonnát 22.4 százalékkal, vajat 28.5 százalékkal és cukorkát 75.2 százalékkal gyártott többet 1953. második félévében, mint a megelőző első félévben. A fenti számok nem szorulnak bővebb magyarázatra, mutatják, hogy az ipari termelés átállására, a lakosság szükségleteinek kielégítésére irányuló erőfeszítéseink nem maradnak eredménytelenek. A lakosság életszínvonalának emelkedéséről közvetlen áttekintést a kiskereskedelmi áruforgalom alakulása nyújt. 1953. második felében az első félévhez viszonyítva 27 százalékkal volt magasabb a szocialista kiskereskedelmi forgalom, s ha az árcsökkentéseket is figyelembe vesszük, a növekedés ennél is nagyobb. Az áruforgalmon belül jelentős eltolódás mutatkozik az iparcikkek, azonbelül a ruházati cikkek javára. Érdemes külön kiemelni a karácsonyi nagy vásárlásokat, amikor is az állami kiskereskedelem minden eddigit felülmúló forgalmat bonyolított le. December két utolsó dekádjának együttes forgalma 36.6 százalékkal haladta meg a korábbi legmagasabb 1951. évi karácsonyi forgalmat. — A falu áruforgalmát főképpen a földművesszövetkezeti bolthálózat bonyolítja le. A forgalom növekedésében élénken tükröződnek azok a kormányintézkedések, melyeknek eredményeképpen a parasztság terhei jelentősen csökkentek, jövedelmei pedig nagymértékben emelkedtek, ami a falusi lakosság vásárlóerejének gyors és nagyarányú emelkedésére vezetett. Ez a magyarázata annak, hogy a földművesszövetkezeti bolthálózat 1953. IV. negyedévi áruforgalmi tervét 113.2 százalékra teljesítette, így 1953. IV. negyedévi áruforgalma 38.2 százalékkal volt magasabb, mint 1952. hasonló időszakában. — A falusi lakosság vásárlóerejének növekedésével azonban még ez a hatalmas áruforgalom sem tudott minden téren lépést tartani az elmúlt esztendőben. — Az állatni kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalma mellett a harmadik tényező, amely élénken megvilágítja azokat a gazdasági változásokat, amelyek a kormány új politikáját jellemzik és a lakosság anyagi helyzetének javulását mutatják, — a szabadpiac és termelői felhozatal alakulása. — A budapesti termelői piaci felhczatal mennyisége szeptember óta csaknem valamennyi áruféleségben Jelentősen meghaladja nemcsak az 1952. évi, hanem a jótermésű 1951. évi felhozatal mennyiségét is. Ezzel magyarázható a termelői piaci árak alakulása, amely azt mutatja, hogy az 1953. novemberi piaci árak átlagosan 13.3 százalékkal voltak alacsonyabbak az 1952. novemberi áraknál, ami kedvezően hat a városi lakosság élelmiszerellátására. Tisztelt Országgyűlés! — Az áruforgalom jelentős növekedése • a lakosság vásárlóképességének és életszínvonalának általános emelkedését mutatja. Ezen túlmenően a kormány számos olyan intézkedést tett, amelyek közvetlenül a munkásság anyagi és szociális helyzetének, valamint munkaviszonyainak megjavítását célozzák. A párt Központi Vezetőségének határozata és a kormányprogramm óta a minisztertanács javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa módosította a Munka Törvénykönyvét. Kiterjesztette a nők és a fiatalkorúak védelmét és a terhes és szoptatós anyák jogait, megszigorította a túlmunka elrendelését, szabályozta a dolgozók felmondási jogát, eltörölte a pénzbüntetést és a rendbírságot, büntető rendelkezéseket írt elő azokkal a vezetőkkel szemben, akik csorbítják a munkások törvényes jogait és részletesen szabályozta a szakszervezetek jogait és kötelességeit a Munka Törvénykönyvének végrehajtásával kapcsolatban. A dolgozók helyzetének jelentős javulása Elsősorban a munkásság helyzetének javítását szolgálták a kormány által elrendelt árpolitikai intézkedések, a júliusi ós szeptemberi árleszállítások, melyek folytán a bérből és fizetésből élők, elsősorban a munkások 1953 négy hónapjában 550 millió foriutol takarítottak meg, ami egész évre kivetítve 1954-ben több mint 1200 millió forint megtakarítást jelent számukra. A parasztság az árcsökkentés révén egész évre kivetítve 490 millió forint megtakarításhoz jut. A kormány árcsökkentő intézkedései tehát főképpen a városi lakosaág helyzotének javítását eredményezték. A kormányprogramm megjelenése ótn a bérbői és fizetésből élők helyzetének javítására a minisztertanács számos bérügyi intézkedést is foganatosított, melyeknek egy évre eső össz-bérkihatása kereken 762 millió forint, köztük vannak a villamosencrgiaipar, a kohómartin és hengerművek munkásai, a bányamunkások és egyéb iparágak munkásai. A dolgozók szociális és egészségügyi helyzetének megjavítása érdekében ig mámon intézkedést hajtott végre a kormány. Az 1943. évi munkásvédelmi beruházások keretösszegét 6(1 millió forinttal, az üzemi bölcsődék és óvodák 1953. évi beruházási keretösszegét pedig 40 millió forinttal felemelte. A rendelkezésre bocsátott 100 millió forint azonban egyrészt az üzemigazgatók egyrészénok nemtörődömsége, másrészt a kivitelező vállalatok felkészületlensége miatt nem került mindenütt teljes mértékben felhasználásra, holott rendkívül nagy szükség tett volna rá. A dolgozók szociális és egészségügyi helyzetével szembeni közömbösségéért nem maradhat cl a felelősségrevonás, a lemaradást pedig a legsürgősebben be kell hozni. A kormányprogrammot követő hónapokban hozzákezdtünk a lakóházak tatarozásához is, amire a minisztertanács 1953. évben 100 millió forintot irányzott elő. Bér a tatarozást programm december 3l-ig nem valósult meg a maga egészében, az elvégzett munkával lépést tettünk előre a dolgozók lakásviszonyainak megjavítása terén. Lakásépítésre a kormány kereken mégegyszer annyit irányzott elő, mint a megelőző 1952 évben. 8 bár n lakásépítési programm végrehajtása terén is van némi lemaradás, mégis a múlt év folyamán e téren is komoly lépést tettünk előre, amit mutat az is, hogy az elmúlt osztendőben, főképpen a második felében, állami erőből mintegy 9000, állami támogatással kb. 2000 és magánerőből 5000. összesen 16.000 lakás épült fel. Vagyis 24.5 százalékkal több, mint 1952 második felében. Az 1953-ban befejezett lakásokon kíyül mintegy 16.000 már megkezdett és folyamatban lévő lakásépités húzódott át az újesztendöre. Nem térek ki részletcsen azokra oz intézkedésekre, amelyeket a kormány a fentieken túl a bérből és fizetésből élők helyzetének megjavítására tett. Hiányos felsorolásuk is meggyőzően mutatja, hogy a kormány elsőrendű kötelességének tartja és. — mint arra az 1954. évi feladatokkal kapcsolatban még . kitérek, a jövőben még inkább annak tekinti — a munkásosztály anyagi, kulturális cs szociális helyzetének, életszínvonalának általános emelését, anyagi lehetőségeink, erőforrásaink, népgazdaságunk teherbiróképességc alapján. 4 mezőgazdaság részére nyújtott segítség Tisztolt Országgyűlés! — A kormányprogramm a népgazdasági tervek és tervezés átalakításával kapcsolatban egyik legfontosabb feladatként tűzte ki az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése között a túlzott iparosítás következtében az utóbbi évek során létrejött aránytalanság gyors megszüntetését. Ennek megvalósítására a kormány sokoldalú és széleskörű intézkedéseket fogan atosl—• f Folyt alat a második oldalon.),