Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL.IETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az országgyűlés pénteki ülése 'Áz országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülésen Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese. Apró Antal, a minisztertanács ' elnökhelyettese, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Ejdei Ferenc igazságiigyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altomare Iván élelmiszeripari miniszter, Tisza József bogyiijtési miniszter, Szíjjártó Lajos építésügyi miniszter, Bcbrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. Jelen volt az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos tagja. Az ülést Mekis József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Szalai Béla felszólalása Megemlékezett a közelmúltban elhunyt Buchinger Manó és Józsa András képviselőkről, akiknek emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Mekis József ezután bejelentette, hogy a halálozások, illetve lemondás következtében megüresedett képviselői helyekre a Népköztár" saság Elnöki Tanácsa Bozsóki Fe renc, Matusek Tivadar és Horváth Nándor soronkövetkező pótképvise löket hívta be. A bejelentések után Szalai Béla az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagja ismertette az 1954. évi népgazdasági tervet. — Az 1954. 'évi népgazdasági terv a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi, októberi ós decemberi határozatain, valamint a kormánypogramm célkitűzésein alapul — mondotta Szalai Béla. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai és a kormányprogramm megvalósítása érdekében a Minisztertanács már az 1953 évi terveket számos területen módosította. 1953. második félévében emelte a lakosság fogyasztásának előirányzatát. Ezzel összefüggésben közel 2 milliárd forinttal csökkentette az 1953. évi beruházási tervet és a felszabaduló anyagi eszközöket részben közszükségleti cikkek gyártására fordította. Csökkentette a nehézipar és ugyanakkor emelte a mezőgazdaság, a könnyűipar és az élelmiszeripar beruházásait, fokozta a lakásépítést és növelte a kulturális, munkavédelmi, szociális és egészségvédelmi beruházásokat. Ezen átcsoportosítás eredményeként megváltozott a beruházások elosztása a népgazdaság egyes területei között. A nehézipar részesedése a teljes beruházási keretből 43.3 százalékról 41.3 százalékra csökkent, ugyanakkor a szociális, kulturális és egészségvédelmi beruházások részesedése 6.1 százalékról 9.6 százalékra emelkedett. Még nagyobbak lettek volna az eredmények, ha a gazdasági vezetők valamennyien azonnal megértették volna a beruházások átcsoportosításának jelentőségét. — A mult év július és augusztus havában a minisztertanács az ipari termelés tervét is felülvizsgálta és tóbb túlfeszített előirányzatot csökkentett. Ennek megfelelően a szocialista ipar termelési tervét 101.3 százalékra teljesítette. Az ipari termelés 1953-ban 11.8 százalékkal haladta meg az 1952. évit. Szalai Béla elmondotta, hogy a párt Központi Vezetősége és a kormány határozatainak eredményeként 1953. év második felében jelentősen megnövekedett a dolgozók jövedelme. A különböző rendelkezések a dolgozók jövedelmét 1953-ban mintegy 4.5 milliárd forinttal növelték. Az elhatározott intézkedésekkel és a jó mezőgazdasági terméssel összefüggésben a belkereskedelem áruforgalma 1953. első félévéről a második félévre mintegy 27 százalékkal növekedett: A népgazdasága íerv 1954. évi előirányzata * — A népgazdasági terv 1954. évre a következő fejlődést irányozza elő: 1. A nemzeti jövedelemből a fogyasztási alap részesedése 75 százalékról 82 százalékra emelkedik (ezen belül a lakosság közvetlen, egyéni Togyasztása 58 százalékról 70 százalékra növekszik), a felhalmozás részesedése 25 százalékról 18 százalékra csökken. A lakosság növekvő fogyasztásának megfelelően a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 20 százalékkal emelkedik 1954-ben. 2. A szocialista ipar termelése az iparosítás lassúbb ütemének megfelelően 1954-ben 1953-hoz képest mintegy 4.5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a termelési eszközök termelése 1953-hoz viszonyítva 2 százalékkal csökken, a fogyasztási cikkek termelése pedig 16 százalékkal növekszik: A helyi ipar termelése 1954-ben 21 százalékkal haladja meg az 1953. évit. 3. A mezőgazdasági termelés az elmúlt öt év átlagához képest 8 százalékkal emelkedik ebtífcp az esztendőben. A mezőgazdasági beruházások részesedése az összes beruházásokból 24 százalékra emelkedik, mintegy duplájára az előző évi aránynak. 4. A beruházások összegét a terv 14 milliárd forintban állapítja meg, vagyis, mintegy három milliárddal alacsonyabban az 1953. évinél. Az ipari beruházások összege 1953-hoz viszonyítva jelentősen csökken, ugyanakkor a mezőgazdasági-, valamint az egészségügyi- és munkavédelmi beruházások összege növekszik. Nagymértékben emelkedik a lakásépítés. Közoktatási-, tudományos- és kulturális célú beruházásokra a terv jelentős összegeket irányoz elő. Az 1954. évi terv az ipari fejlődés ütemének lassítását irányozza elő. Emellett a fogyasztási cikkek termelése lényegesen növekszik, a termelési eszközök termelése valamelyest csökken. Az ipar főfeladatai 1954-ben a következők: A terv előirányzata szerint nagymértékben növekszik a fogyasztási cikkek termelése a lakosság jobb ellátása érdekében. Ezért az egész gyáripar fejlődésénél gyorsabb ütemben fejlődik a könnyűipar és az élelmiszeripar. Például: gyapjúszövetből 27 százalékkal, cipőből 22 százalékkal, kötött áruból 16 százalékkal emelkedik a termelés, — Ma még sok olyan hiánycikk van, melyből az ipar jó szervezés mellett könnyen ki tudná elégíteni a szükségleteket és ezzel sok boszszúságtól kímélné meg a dolgozókat, különösen a háziasszonyokat. A kormány elhatározott szándéka, hogy rövid idő alaít alapjában megszünteti az ilyen jellegű áruhiányt. A terv előírja, hogy számos olyan tömegfogyasztási cikkből, melyből jelenleg még hiány van, az év közepéig elegendő mennyiséget kell gyártani a lakosság szükségleteinek kielégítésére. — A terv több olyan fogyasztási cikk gyártását irányozza elő, melyeket eddig nálunk nem termeltek. 1954. folyamán meg kell kezdeni a különféle konyhai munkákat végző háztartási „robot"-gép és a háztartási hűtőszekrény sorozatgyártását. a porszívógép próbagyártását, stb. — Biztosítani kell, hogy a nehézipari üzemek is széles körben gyártsanak közszükségleti cikkeket. — Az 1954. évi terv előirányozza a mezőgazdasági termelés növekedését elősegitő iparágak fejlődésének meggyorsítását. Főleg a gépiparra és vegyiparra várnak nagy feladatok. Négyezer traktor, 5.500 traktoreke, ezer cséplőgép és az előirányzott sok más egyéb gép és felszerelés gyártása nagy erőpróba az ipar számáraFel tétlenül biztosítani kell. hogy már a tavaszi munkákig elkészüljön a mezőgazdasági gépek- és szerszámokból erre az időszakra előirányzott mennyiség. Rendet kell teremteni a mezőgazdasági gépalkatrészgyártás területén. Műtrágyából és növényvédöszerekből mintegy 1.5-szoresét kapja a mezőgazdaság a tavalyinak. — A terv előirányozza a nehézipari termelés megszilárdítását és további lépéseket tesz az alapanyagipar elmaradottságának felszámolása terén. — A terv előírja, hogy a szénbányákban fokozni kell a karbantartást és az üzembiztonságot. A bányászok lakásviszonyainak megjavítása érdekében nagyarányú lakásépítkezéseket kell a bányavidékeken megvalósítani. A szénbányászatnak ez évben mintegy 1.5 millió tonnával kell több szenet termelnie, mint 1953-ban. — Az elmúlt hónapokban a villamosáramszolgáltatás zavarai sok kárt okoztak és még most sem szűntek meg teljesen. Ezért a kormány különös gondot fordít a lakosság és a népgazdaság villamosenergiával való ellátásának megjavítására. — A vaskohászati termelés emelését és az ország aeéllal való jobb ellátását mindenekelőtt az teszi lehetővé, hogy 1954-ben üzembe lépnek az ország legnagyobb beruházásának, a Sztálin Vasműnek első termelő üzemei. 1954-ben üzembe kell helyezni a sztálinvárosi I. számú nagykehót, az I. és II. számú martin-kemencét és az I. számú kokszolót. — Az építöanyagiparnak 1954-ben el kell látnia az állami építőipart és a növekvő magánépítkezéseket téglával, cementtel, cseréppel ós egyéb anyagokkal. — Az 1954. évi terv előírja, hogy meg kell javítani minden területen az ipari termékek minőségét. — Az élelmiszeriparnak növelnie kell 1954-ben termékei választékát és javítani kell a minőséget. — A könnyűipar dolgozóinak 1954. évi munkája elé nagy várakozással néz országunk egész lakossága. — Nagy feladatok várnak a kisipari szövetkezetekre és a magánkisiparra. Ezért a terv növeli a számukra kiutalt anyagok mennyiségét. A. mezősazdaság feladatai A mezőgazdaság fejlesztésének fontos kérdése — folytatta Szalai Béla — a növénytermelés szerkezetének megváltoztatása. 1954-ben ezzel kapcsolatban főbb feladatok a következők. — A terv előirányozza, hogy a kenyérgabona vetésterületét a szántóterület 35 százalékára kell növelni. — A terv előirányozza a takarmánybázis kiszélesítését. A szálastakarmány vetésterülete 30 százalékkal nő 1954-ben. — Fejleszteni kell az eddig elhanyagolt, de éghajlati és talajviszonyaink miatt számunkra kedvező MAI SZAMUNKBÓL: Az Országos Bckctanács cs az MNDSZ távirata a külügyminiszterek értekezletéhez Az új DISZ-titkár Magyar-román gazdasági együttműködési jegyzőkön^ aláírása Mindannyian sztahanovisták akarunk lenni a III. pártkongresszusig a A tápci dolgozó parasztok a : magasabb terméshozamért { 0 Egy-csoportos lesz az idén a megyei labdarugó bajnokság S.. mezőgazdasági ágakat, így pl. szőlő, gyümölcs, aprómagvak termelését 1954-ben. A növénytermelési terv jó közepes termésátlagokat irányoz elő, melyek 5—10 százalékkal meghaladják az elmúlt 5 év termésátlagait: A mezőgazdasági terv 1954-ben előirányozza az állattenyésztés jelentős fejlesztését. A száz tehénre jutó borjúszaporulatot 13 százalékkal, a száz kocára jutó malacszaporulatot 11 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhozamot 10 százalékkal kell emelni 1954-ben. Az állattenyésztés fellendítése érdekében a terv növekvő feladatokat irányoz elő az anyaállatok tenyésztésénél. így a tehénállományt 7 százalékkal, a kocaállományt 19 százalékkal kell növelni. Az 1954. évi terv biztosítja a mezőgazdaság fejlődésének anyagi feltételeit. A terv szerint a közvetlen mezőgazdasági beruházásokra több mint háromegészegyenegyed milliárd forintot irányozunk elő, az össz beruházások 24 százalékát. 1954ben a mezőgazdaság hazai termelésből és importból 5077 traktort kap. 720 darab motoros permetezőgép szerepel a mezőgazdaság beruházásai között, az 1953. évi menynyiség nyolcszorosa. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez hatalmas segítséget kapnak az államtól nemcsak az állami gazdaságok és szövetkezetek, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is. Az egyéni parasztgazdaságok fejlesztése mindenekelőtt sokoldalú termelési segítséggel történik. A terv előirányozza az egyénileg dolgozó parasztság mezőgazdasági szerszámokkal, kisebb mezőgazdasági gépekkel, a termeléshez szükséges műtrágyával és növényvédőszerekkel való ellátását. A' belkereskedelem 12.700 ekét, 12 ezer darab boronát, több, mint 14 ezer darab permetezőgépet hoz forgalomba az év folyamán. Műtrágyához a parasztság az elmúlt években igen nehezen juthatott; 1954-ben a belkereskedelmi szervek az egyénileg dolgozó parasztság közvetlen használatára mintegy 85 ezer tonna műt-fágyát hoznak forgalomba. 1954-ben biztosítjuk réz gálicból a szükségletek kielégítését, az állami és szövetkezeti boltokban mindenki szabadon vásárolhatja a számára szükséges mennyiséget. A gépállomások, amelyek az utolsó években igen kevés munkát végeztek az egyénileg dolgozó parasztságnak, már leszállított díjtételei dolgoznak és a múlt év őszén már négyszerannyi talajmunkát végeztek az egyéni parasztok számára, mint 1952-ben egész év folyamán. A kisárutermelő parasztgazdaságok fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a termelők érdekeltségének fokozása. A párt és kormány számos ilyenirányú határozatot hozott. A legfontosabb ezek közül a többéves begyűjtési rendelet, amely 1.4 milliárd forinttal növeli az egyénileg dolgozó parasztság 1954. évi bevételét. A szerződéses termelés feltételei lényegesen kedvezőbbek 1954-ben, mint a múlt évben voltak. Ennek következtében ugyancsak nagymértékben — mintegy 350 millió forinttal — nő az egyénileg dolgozó parasztság jövedelme. Növeli a termelésben való érdekeltséget a falu áruellátásának megjavítása is. Az egyéni parasztgazdaságok fejlesztése mellett a kormány fokozott segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Állami gazdaságainkat néhány év alatt a mezőgazdasági termelés ben élenjáró szocialista nagyüzemekké kell fejleszteni. A traktorállomány jelentős növelése igen nagy feladatokat ró a gépállomásokra a traktorek jó felhasználása terén. Az 1954-re előirányzott célkitűzések megvalósításában fontos szerep vár á helyi tanácsokra. Szalai Béla a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a terv az alapvető élelmiszer rckből a lakosság zavartalan ellátását irányozza elő. Jelentősen növekszik a hús- és zsírellátás. A városok élelmiszerekkel való ellátásában az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet szán a kormány a parasztság közvetlen piaci értékesítésének. További fontos feladatok A ruházati cikkek forgalma az előző évhez képest 25.1 százalékkal emelkedik. Gumicsizmából idén 2.5szer annyit, nylon-harisnyából háromszor annyit hozunk forgalomba, mint az elmúlt esztendőben. A belkereskedelem 1954-ben jóval több bútort, edényt és egyéb háztartási és kultúreikket ad el a lakosságnak, mint az elmúlt évben. A tervezett forgalom kerékpárból 45 százalékkal, varrógépből 97 százalékkal, szegből 66 százalékkal nő. Nagymértékben növekszik az építőanyagok forgalma 1954-ben. Lehetőség lesz rá, hogy mind a parasztság, mind pedig a városi dolgozók minden megkötöttség nélkül vásárolhassanak építőanyagot családi liázak és • lakások építéséhez. Erre a célra a terv kedvezményes feltételek mellett hitelt is biztosít. Az 1954. évi népgazdasági terv a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolataink további kiszé'esítését irányozza elő. Különösen értékes az a segítség, amit ennek keretében a Szovjetunió nyújt számunkra: A terv 1954-re a kapitalista országok felé is a külkereskedelmi kapcsolatok kiszélesítését irányozza elő. A külkereskedelmi terv teljesítése elengedhetetlen feltétele az életszínvonal emelésének. A közlekedés területén a teherszállítás árutonna-kilométer teljesítménye 1954-ben 1953-hoz képest 2.1 százalékkal emelkedik. Az 1954. évi beruházási terv egyik fő jellemzője, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva csökkenti a hosszú építési időtartamú, vagy nagy mérct-bcruházásokra előirányzott összegeket és elsősorban a megkezdett beruházások befejezését irányozza elő 1954-ben több nagy beruházásunk kezdi meghozni első gyümölcseit. A Sajómenti Vegyiművek megkezdik a mezőgazdaság számára a műtrágya termelést. A tiszalöki vízlépcső már 1954-ben mintegy 20 ezer hold öntözését biztosítja. A beruházási terv másik fő jellemzője, hogy 1954-ben nagyarányú lakásépítéseket hajtunk végre. A terv csupán állami költségen és állami támogatással megépítendő lakásokra 1.5 milliárd forintot irányoz elő. Emellett a meglévő házak tatarozására, javítására, amelyeket az utóbbi években elhanyagoltunk, több mint 320 millió forintot irányoz elő a terv. Gondoskodik a kormány a lakosság szociális, kulturális és egészségügyi ellátásának megjavításáról is. 10 százalékkal nő a kórházi és klinikai ágyak száma, 9 százalékkal több lesz a területi óvodai férőhely. A bölcsődei férőhelyek száma 48 százalékkal növekszik 4954-ben. Az iskolahálózat bővítése terén az általános iskolai oktatás fejlesztése a terv fő célkitűzése. Ezért 786 általános iskolai tanterem épül ebben az esztendőben. Az 1954. évi tervben a kormány nagy figyelmet fordít munkásosztályunk anyagi- és kulturális szükségleteinek fokozott kielégítésére. Biztosítja a munkásosztály jövedelmének jelentős növekedését. A bányászatban 1953. december havában végrehajtott bérrendezés bányászaink 1954. évi keresetét több mint 100 millió forinttal növelte. A terv előirányozza az egyes munkáskategóriák közötti nagyobb béraránytalanságok megszüntetését, a legalacsonyabb fizetésű munkások bérviszonyainak megjavítását. Jelentős összegeket ir elő a terv az idős munkások nvugellntá(Folytatás a 2, oldalon)