Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

DÉLMÜGYÜRORSZIIG SZOMBAT. 1954. JANUÁR 23. (Folytatás az 1. oldalról) sának megjavítására. A munkás­osztály tjiynkaviszonyainak megja­vítását segíti elő és a kormánynak a munkásokról való gondoskodását mutatja a munkavédelmi és szo­ciál is beruházások 45 százalékkal való növelése 1954-ben. Az 1954. évi terv végrehajtása értelmiségünk anyagi és kultu­rális ellátásának megjavításá­hoz is hozzájárul. Egyes értel­miségi rétegek fizetésemelés­ben is részesülnek. így az or­vosok, agronőmusok, falusi ta­nítók. A terv számai megmutatják, hogy a párt és a kormány ígéretéhez híven azon munkálkodik, hogy dolgozó népünk élete felvirá­gozzék. 1954-ben ezen az úton jelentős lépéseket teszünk előre. A terv alapvető célkitűzése: . a lakosság életszínvonalának nagy­arányú emelése megköveteli, hegy 1954-ben fordulatot érjünk el egész népgazdaságunkban a termelés ve­zetésében, a munka szervezésében, a gazdaságosság követelményeinek érvényesítésében. A fordulathoz szükséges volt a túlfeszített terme­lesi előirányzatok csökkentése. De szükséges az is, hogy a termelés gazdaságosságának kérdésére foko­zott figyelmet fordítsunk. A szo­cialista termelés alapvető követel­ménye a termelékenység állandó emelkedése és az önköltség állandó csökkentése. Az önköltségcsökken­tés a nemzeti jövedelem növelésé­nek és ezzel a fogyasztási alap és a felhalmozás növelésének igen fontos forrása. Az életszínvonal ál­landó emelése rendkívül szigorú takarékossági intézkedéseket kö­vetel meg a gazdasági élet minden területén és az államapparátus­ban. Takarékoskodni kell mindenek­előtt a munkaerővel. Meg kell szün­tetni a munkaerővel való pazar­lást, a kapun belüli munkanélkü­liséget, a szakképzett munkaerók nem megfelelő foglalkoztatását. Takarékoskodni kell a beruházá­sokkal. Minden felesleges beruhá­zás azok elöl a beruházások elől vonja el az eszközöket, melyek a kormányprogramul megvalósítását, dolgozó népünk életszínvonalának emelését célozzák. Minthogy országunk nyersanya­gokkal nem bővelkedik, különös je­lentőséggel bir az anyagtakarékos­ság. Takarékoskodni kell minde­nekelőtt a fűtőanyagokkal és a villamosenergiával. Takarékoskodni kell a közületek anyagfogyasztásánál és beszerzésé­nél is. Az 1954. évi terv a rejtett beru­házási és anyagtartalékok fokozott feltárását követeli meg. Az 1954. évi terv bátor és nagy­szerű célkitűzéseket tartalmaz a nép jólétének fokozott emelésére, életviszonyainak megjavítására, szeretett hazánk gazdaságának fej­lesztésére és honvédségünk erősí­tésére. E célkitűzések megvalósí­tásáért minden dolgozó szívesen és lelkesen harcol, mert tudja, hogy munkája eredményét maga élvez­heti. Az 1954. évi népgazdasági terv­hez elsőnek Gazda Géza Kossuth­díjas szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy az 1954. évi tervet reálisnak tartja, helyesli és elfogadásra ja­vasolja. Losonczí Pál és Wolf Johanna országgyűlési képviselők szintén elfogadták az 1954. évi népgazda­sági tervet. Ezután áttértek a lakosság beje­lentéseinek elintézéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. Házi Árpád előadói beszéde Házi Árpád bejelentette, hogy a jogi bizottság a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben megtárgyalta és elfogadta, majd többek között ezeket mondotta: — Népünknek feltétlen joga, hogy részt vállaljon az államhata­lom helyi szerveinek munkájában, hogy észrevételeivel és bírálatával segítse az államapparátus munká­jának megjavítását, felhívja a fi­gyelmet az állami és gazdasági élet különböző területein jelentkező hi­bákra és fogyatékosságokra, lelep­lezze a törvénysértéseket, panaszt emeljen a sérelmek ellen és ész­szerű kezdeményezéseket tegyen a nép vagyonával való takarékos gazdálkodásra, a termelés fokozá­sára, a bürokrácia megszünteté­sére. * — A lakosság, nmikor e jogút gyakorolja, egyben alkotmányos kötelességét toljositi. Az állam szerveinek gyorsan és mélyrehatóan orvosolniok kell az indokolt panaszokat, ki kell javítanlok a munkában feltárt hiányosságokat és ha a vizsgálat törvénysértést állapít meg, haladéktalanul helyre kell állitaniok a törvényességet. — Az állami munka állandó ja­vításához nélkülözhetetlen az a segítség, amit a lakosság alulról jövő bírálata nyújt. Állami szerve­ink egyre inkább fel is használják ezt a segítséget. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a szervek egy része még nem teljesíti kielégítően o kötelességét. — A napirenden lévő törvényja­vaslat célja, hogy a lakosság ré­széről történt bejelentésekkel való foglalkozást törvény szabályozza. — Azok a szabályok, melyeket a törvényjavaslat tartalmaz, utat mu­tatnak ahhoz, hogyan kell az e té­ren fennálló hibákat megszüntetni ós a munkát az egész nép segítsé­gére és épitö bírálatára támaszkod­va állandóan tökéletesíteni. A gyakorlatban tapasztalt hiá­nyosságok tanulmányozása ar­ra a megállapításra vezetett, hogy egyes vezetők nem tanú­sítanak kellő érdeklődést az­iránt, hogy mi a tömegek véle­ménye az általuk irányított szerv működéséről és munkatársaikat se nevelik en­nek következtében a lakosság bírá­latának megbecsülésérc. — Igen sok szervünk vezetőjo nem ismeri fel kellőképpen, mi­lyen személyi felelősség terheli az­ért, hogy ő maga és a vezetése alatt álló valamennyi dolgozó tisz­teletben tartsa a demokrácia alap­vető követelményeit. Ezért fontos, hogy a lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló törvény kimondja, hogy az államigazgatás szerveinek, az államhatalom helyi szervcinek, valamint a gazdasági szervek­nek vezetői személyesen felelő­sek azért, hogy az általuk ve­zetett és a felügyeletük alá ren­delt szerveknél a lakosság be­jelentéseivel való foglalkozás azok állandó feladatai közé tartozzék. — Ahol a vezetők nem fordíta­nak figyelmet arra, hogyan bánik az apparátus a lakosság észrevéte­leivel, jelzéseivel, ott ezek a be­jelentések gyakran a bürokrácia útvesztőjébe fulladnak. Ennek ve­szélyét még tovább növeli az a kö­rülmény, hogy a legtöbb helyen a bejelentések megfelelő elbírálásá­nak, megvizsgálásának és elintézé­sének még szervezeti előfeltételei sincsenek biztosítva. — Ezek a tapasztalatok tették szükségessé a törvényjavaslat má­sodik szakaszában foglalt szabályo­kat, melyek a lelkiismeretes ellen­őrzés szervezeti feltételeinek bizto­sítására vonatkoznak. — Ezt a célt szolgálja az is, hogy azoknál a szerveknél, melyek­nek tevékenysége közvetlenül a lakossággal van kapcsolatban, olyan irodákat kell megszervez­ni, amelyeket bárki közvetle­nül személyesen is felkereshet, hogy észrevételeit, panaszait , megtegye. Az ilyen irodák működésének fel­tétlenül ki kell terjednie arra, hogy a bejelentések elintézésének egész folyamatát figyelemmel kísérjék és azt minden rendelkezésre álló esz­közzel előmozdítsák. — Az ügyek lelkiismeretlen ke­zelésének másik jellegzetes meg­nyilvánulása, hogy a bejelentéseket nagyon sokszor felületesen vizsgál­ják ki. A bejelentőt személyesen csak a legritkább esetben hallgat­ják meg és nem nyújtanak számá­ra módot, hogy bizonyítékait a vizsgálatot végző szerv rendelkezé­sére bocsáthassa. — A törvényjavaslat fontos sza­bályokat tartalmaz, amelyek be­tartásával elérhető a vizsgálatok gyors, alapos és eredményes le­folytatása. Csak a legnagyobb felháborodás­sal lehet beszélni arról a tűrhetet­len eljárásról, amely nálunk saj­nos még előfordul: amikor egyes lelkiismeretlen személyek ahelyett, hogy megszüntetnék a hibákat, amelyekre a lakosság­tól érkező bejelentések irányí­tották a figyelmet, megtorló In­tézkedéseket alkalmaznak a be­jelentőkkel szemben, mert kel­lemetlennek érzik, hogv valaki bírálatban részesítette őket. Az ilyen eljárást a jelen törvény­javaslat bűntettnek minősíti. — Nem elégedhetünk meg azzal, h*gy az ilyen esetek következtében hátrányt szenvedett dolgozó teljes erkölcsi és anyagi kártalanításban részesüljön, hanem a bűn elkövetőjét, a megtorlás alkalmazóját keményen felelős­ségre kell vonni fegyetmileg, át kell rá hárítani cselekményé­nek anyagi következményeit és bíróság elé kell állítani. — Az itt tárgyalt törvényjavas­lat alkotmányunkban gyökerezik és a Magyar Népköztársaság polgárait megillető jogok szabad gyakorlásá­nak fontos biztosítékát képezi. Ez­ért kérem az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Nagy taps). A törvényjavaslathoz elsőnek Barczi Gyula szólt hozzá. Megálla­pította: ez a javaslat is egyik újabb bizonyítéka rendszerünk demokra­tizmusának. Kifejezésre jut benne államunk főfeladata; a dolgozók­ról való gondoskodás és jogaik gyakorlásának biztosítása. Az előterjesztett javaslatot elfo­gadom -r- mondotta befejezésül Barczi Gyula. Vajdai Lajosné, a következő fel­szólaló azzal foglalkozott, hogyan javult meg kereskedelmi szerveink munkája a dolgozók közérdekű be­jelentései nyomán, majd számos példát említett meg a dolgozók bí­rálatának helyes felhasználásáról. Az előterjesztett javaslatot elfo­gadta. Az országgyűlés ezután a lakos­ság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben elfogadta. Napirend szerint következett a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Harrer Ferenc előadói beszéde Harrer Ferenc bejelentette, hogy a jogi bizottság a Magyar Népköz­társaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslatot letárgyalta és ál­talánosságban elfogadta. Bevezetőjében megállapította, hogy Népköztársaságunk jogalko­tása elsősorban népi demokrácián­kat és kialakuló szocialista társa­dalmi rendünket, továbbá az állam­polgárok jogait és érdekeit védi. A törvényjavaslat ennek a védelemnek a szervezeti alapját teremti meg minden előbbi törvény hatálytala­nításával és jelentőségében meg­közelíti egy alaptörvény súlyát. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a bíróságok hatáskörét. Valamennyi bíróságnál a követ­kező elvek valósulnak meg: Minden állampolgár ügyében egységesen ugyanazok a bíróságok járnak el, a birák bírói működé­sükben függetlenek és csak a tör­vénynek vannak alávetve, a bírói tisztségeket választás útján töltik be, hívatásos bírónak vagy népi ül­nöknek megválasztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és 23. életévét betöltötte. A bí­róságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől el­tekintve — nyilvánosak, a vádlot­tat a bírói eljárás során megilleti a védelem joga, a bíróság határo­zatait zárt ülésben, szavazattöbb­séggel hozza meg, valamennyi bí­róság elsőfokú határozatát — a legfelsőbb bíróság határozatainak kivételével — az érdekeltek meg fellebbezhetik cs ellene az ügyész óvást emelhet. A bíróság első fokon egy hivatá­sos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú ta­nácsban ítélkezik. A másodfokon eljáró — megyei — bírósági tanács három hivatásos bíróból áll. ennek oka, hogy másodfokon a bíróság feladata túlnyomóan a jogi megítélés fe­lülvizsgálata. A másodfokú bí­róság megsemmisítheti az ítéle­tet és az elsőfokú bíróságot új ítélet hozatalára utasíthatja. Mind a hivatásos bírákat, mind a népi ülnököket tisztségük lejárta előtt vissza lehet hívni, ha büntet­tet követnek el, kötelességüket ha­nyagul látják el, vagy olyan ma­gatartást tanúsítanak, amely sérti a népi igazságszolgáltatás tekinté­lyét. az őket megválasztó szerv hívhatja őket vissza, de csak az igazságügyminiszter javaslatára, büntetőjogi úton azonban csak a h'gföbb ügyésznek a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa jóváhagyasá­vnl tett indítványa alapján vonha­tók felelősségre. Mind a hivatásos bírák, mind a népi ülnökök az őket megválasztó szerveknek; vagyis a tanácsoknak ,".s a járás, illetőleg a városi ke­rület lakosságának beszámolni kö telesek. A Magyar Népköztársaság leg­főbb bírói szerve n Mngyar Nép­köztársaság legfelsőbb bírósága. A legfelsőbb bíróság elnökének a jövőben kiemelkedő szerepe lesz, amely különösen a jogerős határo­zatok ellen való óvásemelésben és ügyeknek bármely bíróságtól a leg­felsőbb bíróság hatáskörébe voná­sában valósul meg. A szocialista törvényességet kí­vánja biztosítani a törvényjavas­latnak az a két rendelkezése, amely szerint a legfőbb ügyész és a legfel­sőbb bíróság elnöke jogerős határozatok ellen a törvényes­ség érdekében a legfelsőbb bí­róságnál óvást emelhet s a leg­felsőbb bíróság elnöke bár­melyik biróság bármely ügyét az eljárás bármely szakaszában magához követelheti, kivételes esetekben pedig az ügyet a legfelsőbb bíróság hatáskörébe is vonhatja. A bírósági szervezetről szóló in­tézkedések — folytatta az előadó — 1954. évi február 1-én lépnek életbe. A bírák választására vonat­kozó részletes rendelkezéseket tör­vényerejű rendelet fogja megálla­pítani. A legfelsőbb bíróság elnökét, elnökhelyetteseit, hivatásos bi­ráit és népi ülnökeit az ország­gyűlés választja 5 évre, a já­rásbíróság elnökét, hivatásos bíráit és népi ülnökeit a járási . tanács, a megyei bíróság elnö­két, hivatásos bíráit és népi ül­nökeit a megyei tanács választ­ja három évre, valamennyit az igazságügyminiszter jelölése alapján. A különbíróságok elnökeit, hivatá­sos bíráit és népi ülnökeit az igaz­ságügyminiszter és az illetékes mi­niszter együttes jelölése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vá­lasztja meg szintén 3 évre. A törvényjavaslathoz elsőnek Molnár Erik szólt hozzá. Méltatta a törvényjavaslat egyes paragrafusait, majd beszédét így fejezte be: — A most tá rgyalt törvényj avaslat célja az, hogy a bírói szervezetet minél alkalmasabbá tegye a szocia­lista törvényesség megvédésében reá háruló feladatok teljesítésére és ezzel hozzájáruljon a szocialista törvényesség megszilárdításához. — A most tárgyalt törvényjavas­lat egyik láncszeme a törvényesség megszilárdítására irányuló kor­mányprogramm megvalósításának, amelyet az országgyűlés egyhan­gúlag magáévá tett. A rendelkezések, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz, tel­jes mértékben alkalmasak arra. hogy bírói szervezetünket a szocialista törvényesség szilárd bástyájává tegyék. Ezért a törvényjavaslatot a Ma* gyar Dolgozók Pártja nevében elfo­gadom. A következő felszólaló Parragi György Kossuth-díjas újságíró volt. — A mai bíróságot — mondotta —, a mai bírákat az különbözteti meg lényegesen a régi rendszer bí­róságától, a kapitalista társadalom bíráitól, hogy elsősorban az ember érdekeit, jogait nézi, s nem a lé­lektelen aktákat Parragi György beszédét így fe­jezte be: E javaslat valóban nagy haladást jelent az emberi szabadságjogok biztosításának, a bíróság előtti egyenlőségnek és mindenekelőtt a törvényesség megszilárdításának út­ján. A Horthy-rendszer kalodájának és botbüntetésének világából elérkeztünk az igazi jogegyen­lőség, a megvalósult szabad­ságjogok, a szilárd törvényesség világába. Ennek a világnak maradandó fé­nyét jelenti ez a javaslat és ezért dolgozó népünk képviselőjeként örömmel elfogadom. Az országgyűlés Parragi György felszólalása után a Magyar Nép­köztársaság bíróság! szervezetéről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben a bizottság által javasolt módosításokkal el­fogadta. Az elnök végül javasolta, hogy az országgyűlés legközelebbi ülését január 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor tartsa és annak napi­rendjére tűzze ki: 1. Nagy Imre elvtársnak, a mi­nisztertanács elnökének beszámoló­ját, 2. A város- és községgazdálkodá­si minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az országgyűlés a napirendi ja­vaslatot elfogadta. Ezzel a pénteki ülés véget ért. Az Országos Béketanács és az MNDSZ távirata a külügyminiszterek értekezletéhez A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a külügyminiszterek ér­tekezletéhez küldött táviratában azon reményének ad kifejezést, hegy a külügyminiszterek találko­zója megnyitja' az utat a vitás kér­dések megoldásához, megtereTiti azt az alapot, amelyre a tartós béke felépülhet. — "A világ minden békeszerető asszonyával együtt — hangzik a távirat befejező sora — sok sikert kívánunk az értekezlet munkájához*. Az Országos Béketanács a kül­ügyminiszterek értekezletéhez kül­dött üdvözlőtáviratában kifejezte a magyar nép békeakaratát és abbeli meggyőződését, hogy észszerű tár­gyalások útján meg lehet oldani a nemzetek közötti bármilyen ellenté­tet is. — *A berlini értekezletnek — fejeződik be a távirat — vá- * laszt kell adnia az emberiséget mé­lyen nyugtalanító nagy kérdésekre. A magyar nép egész szivével bízik abban, hogy ezt a választ önök ha­talmas felelősségük tudatában meg is fogják találni.* A három nagyhatalom küliigym'irsztere ,?faktikai megbsszélésl" tart a bsrJin ér ekez el előtt (MTI). A három nyugati nagy­hatalom külügyminisztere a hét végén „taktikai megbeszélést" tart Berlinben a négyhatalmi külügymi­niszteri értekezlet' megnyitása előtt — jelenti a „Reuter". Magyar-román gazdasági együttműködési jegyzőkönyv aláírása A magyar-román gazdasági együttműködési egyezmény alapján működő magyar-román vegyesbi­zottság Budapesten folytatott sike­res tárgyalásai eredményeként ja­nuár 22-én a két ország vegyipará­nak együttműködésére vonatkozó jegyzőkönyv került aláírásra. A jegyzőkönyvet magyar részről Hidas István nehézipari miniszter, román részről Mihail Florescu, a Román Népköztársaság vegyipari minisztere írta alá. Az aláírás alkalmával jelen vol­tak Sebes Sándor bel- és külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, Perédi Károly, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a külügyminiszté­rium több vezető tisztviselője, Mauriciu Novac, a Román Nép­köztársaság külkereskedelmi mi­niszterének első helyettese és J.acob Farladanschi, a Román Népköz­társaság magyarországi követe és Petre Lazar, a román követség ke­reskedelmi tanácsosa. Tovább csökkent a csecsemőhalálozást arányszám Szegeden Az egészségvédelmi szolgálatok statisztikai adatai az 1953. év fo­lyamán az előző évekhez viszo­nyítva tovább javultak. Csecsemő­halálozási arányszámunk 1953-ban 4.3 százalék, (1945-ben 12 százalék), 1952-ben 4.8 százalék, 1951-ben 6.7 százalék volt. Az élveszületéseket vizsgálva az 1952-es évhez viszonyítva jelentős javulás tapasztalható. Az adatok feldolgozása most folyik. A csecsemőszületések száma 1953 I. negyedévéhez viszonyítva a IV. negyedévben 20 százalékos javulást mutatott. Az Egészségügyi Osztály az Állandó Bizottság aktíváinak be­vonásával a BCG oltásokat 92 szá­zalékban tudta teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy minden beoltható új­szülöttet BCG oltásban részesítet­tek. Közel 400-an nyertek a legutóbbi nyeremény­betétkönyv sorsoláson Az Országos Takarékpénztár leg­utóbb Egerben tartotta meg a nye­rcménybetétkönyvek 1953. harma­dik negyedévi sorsolását. Ennek so­rán megyénkben 363 betétkönyvet húztak ki kisebb, vagy nagyobb nyereménnyel. A betétkönyvtulajdonosok nz Or­szágos Takarékpénztár fiókjánál, valamint a postahivatalokban meg­tekinthetik a. hivatalos sorsolási jegyzéket, amelyből tudomást sze­reznek a nyereményük nagyságá­ról is.

Next

/
Thumbnails
Contents