Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

DÉLMÜGYÜRORSZIIG SZOMBAT. 1954. JANUÁR 23. (Folytatás az 1. oldalról) sának megjavítására. A munkásosztály tjiynkaviszonyainak megjavítását segíti elő és a kormánynak a munkásokról való gondoskodását mutatja a munkavédelmi és szociál is beruházások 45 százalékkal való növelése 1954-ben. Az 1954. évi terv végrehajtása értelmiségünk anyagi és kulturális ellátásának megjavításához is hozzájárul. Egyes értelmiségi rétegek fizetésemelésben is részesülnek. így az orvosok, agronőmusok, falusi tanítók. A terv számai megmutatják, hogy a párt és a kormány ígéretéhez híven azon munkálkodik, hogy dolgozó népünk élete felvirágozzék. 1954-ben ezen az úton jelentős lépéseket teszünk előre. A terv alapvető célkitűzése: . a lakosság életszínvonalának nagyarányú emelése megköveteli, hegy 1954-ben fordulatot érjünk el egész népgazdaságunkban a termelés vezetésében, a munka szervezésében, a gazdaságosság követelményeinek érvényesítésében. A fordulathoz szükséges volt a túlfeszített termelesi előirányzatok csökkentése. De szükséges az is, hogy a termelés gazdaságosságának kérdésére fokozott figyelmet fordítsunk. A szocialista termelés alapvető követelménye a termelékenység állandó emelkedése és az önköltség állandó csökkentése. Az önköltségcsökkentés a nemzeti jövedelem növelésének és ezzel a fogyasztási alap és a felhalmozás növelésének igen fontos forrása. Az életszínvonal állandó emelése rendkívül szigorú takarékossági intézkedéseket követel meg a gazdasági élet minden területén és az államapparátusban. Takarékoskodni kell mindenekelőtt a munkaerővel. Meg kell szüntetni a munkaerővel való pazarlást, a kapun belüli munkanélküliséget, a szakképzett munkaerók nem megfelelő foglalkoztatását. Takarékoskodni kell a beruházásokkal. Minden felesleges beruházás azok elöl a beruházások elől vonja el az eszközöket, melyek a kormányprogramul megvalósítását, dolgozó népünk életszínvonalának emelését célozzák. Minthogy országunk nyersanyagokkal nem bővelkedik, különös jelentőséggel bir az anyagtakarékosság. Takarékoskodni kell mindenekelőtt a fűtőanyagokkal és a villamosenergiával. Takarékoskodni kell a közületek anyagfogyasztásánál és beszerzésénél is. Az 1954. évi terv a rejtett beruházási és anyagtartalékok fokozott feltárását követeli meg. Az 1954. évi terv bátor és nagyszerű célkitűzéseket tartalmaz a nép jólétének fokozott emelésére, életviszonyainak megjavítására, szeretett hazánk gazdaságának fejlesztésére és honvédségünk erősítésére. E célkitűzések megvalósításáért minden dolgozó szívesen és lelkesen harcol, mert tudja, hogy munkája eredményét maga élvezheti. Az 1954. évi népgazdasági tervhez elsőnek Gazda Géza Kossuthdíjas szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy az 1954. évi tervet reálisnak tartja, helyesli és elfogadásra javasolja. Losonczí Pál és Wolf Johanna országgyűlési képviselők szintén elfogadták az 1954. évi népgazdasági tervet. Ezután áttértek a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Házi Árpád előadói beszéde Házi Árpád bejelentette, hogy a jogi bizottság a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben megtárgyalta és elfogadta, majd többek között ezeket mondotta: — Népünknek feltétlen joga, hogy részt vállaljon az államhatalom helyi szerveinek munkájában, hogy észrevételeivel és bírálatával segítse az államapparátus munkájának megjavítását, felhívja a figyelmet az állami és gazdasági élet különböző területein jelentkező hibákra és fogyatékosságokra, leleplezze a törvénysértéseket, panaszt emeljen a sérelmek ellen és észszerű kezdeményezéseket tegyen a nép vagyonával való takarékos gazdálkodásra, a termelés fokozására, a bürokrácia megszüntetésére. * — A lakosság, nmikor e jogút gyakorolja, egyben alkotmányos kötelességét toljositi. Az állam szerveinek gyorsan és mélyrehatóan orvosolniok kell az indokolt panaszokat, ki kell javítanlok a munkában feltárt hiányosságokat és ha a vizsgálat törvénysértést állapít meg, haladéktalanul helyre kell állitaniok a törvényességet. — Az állami munka állandó javításához nélkülözhetetlen az a segítség, amit a lakosság alulról jövő bírálata nyújt. Állami szerveink egyre inkább fel is használják ezt a segítséget. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a szervek egy része még nem teljesíti kielégítően o kötelességét. — A napirenden lévő törvényjavaslat célja, hogy a lakosság részéről történt bejelentésekkel való foglalkozást törvény szabályozza. — Azok a szabályok, melyeket a törvényjavaslat tartalmaz, utat mutatnak ahhoz, hogyan kell az e téren fennálló hibákat megszüntetni ós a munkát az egész nép segítségére és épitö bírálatára támaszkodva állandóan tökéletesíteni. A gyakorlatban tapasztalt hiányosságok tanulmányozása arra a megállapításra vezetett, hogy egyes vezetők nem tanúsítanak kellő érdeklődést aziránt, hogy mi a tömegek véleménye az általuk irányított szerv működéséről és munkatársaikat se nevelik ennek következtében a lakosság bírálatának megbecsülésérc. — Igen sok szervünk vezetőjo nem ismeri fel kellőképpen, milyen személyi felelősség terheli azért, hogy ő maga és a vezetése alatt álló valamennyi dolgozó tiszteletben tartsa a demokrácia alapvető követelményeit. Ezért fontos, hogy a lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló törvény kimondja, hogy az államigazgatás szerveinek, az államhatalom helyi szervcinek, valamint a gazdasági szerveknek vezetői személyesen felelősek azért, hogy az általuk vezetett és a felügyeletük alá rendelt szerveknél a lakosság bejelentéseivel való foglalkozás azok állandó feladatai közé tartozzék. — Ahol a vezetők nem fordítanak figyelmet arra, hogyan bánik az apparátus a lakosság észrevételeivel, jelzéseivel, ott ezek a bejelentések gyakran a bürokrácia útvesztőjébe fulladnak. Ennek veszélyét még tovább növeli az a körülmény, hogy a legtöbb helyen a bejelentések megfelelő elbírálásának, megvizsgálásának és elintézésének még szervezeti előfeltételei sincsenek biztosítva. — Ezek a tapasztalatok tették szükségessé a törvényjavaslat második szakaszában foglalt szabályokat, melyek a lelkiismeretes ellenőrzés szervezeti feltételeinek biztosítására vonatkoznak. — Ezt a célt szolgálja az is, hogy azoknál a szerveknél, melyeknek tevékenysége közvetlenül a lakossággal van kapcsolatban, olyan irodákat kell megszervezni, amelyeket bárki közvetlenül személyesen is felkereshet, hogy észrevételeit, panaszait , megtegye. Az ilyen irodák működésének feltétlenül ki kell terjednie arra, hogy a bejelentések elintézésének egész folyamatát figyelemmel kísérjék és azt minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítsák. — Az ügyek lelkiismeretlen kezelésének másik jellegzetes megnyilvánulása, hogy a bejelentéseket nagyon sokszor felületesen vizsgálják ki. A bejelentőt személyesen csak a legritkább esetben hallgatják meg és nem nyújtanak számára módot, hogy bizonyítékait a vizsgálatot végző szerv rendelkezésére bocsáthassa. — A törvényjavaslat fontos szabályokat tartalmaz, amelyek betartásával elérhető a vizsgálatok gyors, alapos és eredményes lefolytatása. Csak a legnagyobb felháborodással lehet beszélni arról a tűrhetetlen eljárásról, amely nálunk sajnos még előfordul: amikor egyes lelkiismeretlen személyek ahelyett, hogy megszüntetnék a hibákat, amelyekre a lakosságtól érkező bejelentések irányították a figyelmet, megtorló Intézkedéseket alkalmaznak a bejelentőkkel szemben, mert kellemetlennek érzik, hogv valaki bírálatban részesítette őket. Az ilyen eljárást a jelen törvényjavaslat bűntettnek minősíti. — Nem elégedhetünk meg azzal, h*gy az ilyen esetek következtében hátrányt szenvedett dolgozó teljes erkölcsi és anyagi kártalanításban részesüljön, hanem a bűn elkövetőjét, a megtorlás alkalmazóját keményen felelősségre kell vonni fegyetmileg, át kell rá hárítani cselekményének anyagi következményeit és bíróság elé kell állítani. — Az itt tárgyalt törvényjavaslat alkotmányunkban gyökerezik és a Magyar Népköztársaság polgárait megillető jogok szabad gyakorlásának fontos biztosítékát képezi. Ezért kérem az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Nagy taps). A törvényjavaslathoz elsőnek Barczi Gyula szólt hozzá. Megállapította: ez a javaslat is egyik újabb bizonyítéka rendszerünk demokratizmusának. Kifejezésre jut benne államunk főfeladata; a dolgozókról való gondoskodás és jogaik gyakorlásának biztosítása. Az előterjesztett javaslatot elfogadom -r- mondotta befejezésül Barczi Gyula. Vajdai Lajosné, a következő felszólaló azzal foglalkozott, hogyan javult meg kereskedelmi szerveink munkája a dolgozók közérdekű bejelentései nyomán, majd számos példát említett meg a dolgozók bírálatának helyes felhasználásáról. Az előterjesztett javaslatot elfogadta. Az országgyűlés ezután a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Napirend szerint következett a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Harrer Ferenc előadói beszéde Harrer Ferenc bejelentette, hogy a jogi bizottság a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslatot letárgyalta és általánosságban elfogadta. Bevezetőjében megállapította, hogy Népköztársaságunk jogalkotása elsősorban népi demokráciánkat és kialakuló szocialista társadalmi rendünket, továbbá az állampolgárok jogait és érdekeit védi. A törvényjavaslat ennek a védelemnek a szervezeti alapját teremti meg minden előbbi törvény hatálytalanításával és jelentőségében megközelíti egy alaptörvény súlyát. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a bíróságok hatáskörét. Valamennyi bíróságnál a következő elvek valósulnak meg: Minden állampolgár ügyében egységesen ugyanazok a bíróságok járnak el, a birák bírói működésükben függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve, a bírói tisztségeket választás útján töltik be, hívatásos bírónak vagy népi ülnöknek megválasztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és 23. életévét betöltötte. A bíróságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve — nyilvánosak, a vádlottat a bírói eljárás során megilleti a védelem joga, a bíróság határozatait zárt ülésben, szavazattöbbséggel hozza meg, valamennyi bíróság elsőfokú határozatát — a legfelsőbb bíróság határozatainak kivételével — az érdekeltek meg fellebbezhetik cs ellene az ügyész óvást emelhet. A bíróság első fokon egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. A másodfokon eljáró — megyei — bírósági tanács három hivatásos bíróból áll. ennek oka, hogy másodfokon a bíróság feladata túlnyomóan a jogi megítélés felülvizsgálata. A másodfokú bíróság megsemmisítheti az ítéletet és az elsőfokú bíróságot új ítélet hozatalára utasíthatja. Mind a hivatásos bírákat, mind a népi ülnököket tisztségük lejárta előtt vissza lehet hívni, ha büntettet követnek el, kötelességüket hanyagul látják el, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely sérti a népi igazságszolgáltatás tekintélyét. az őket megválasztó szerv hívhatja őket vissza, de csak az igazságügyminiszter javaslatára, büntetőjogi úton azonban csak a h'gföbb ügyésznek a Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyasávnl tett indítványa alapján vonhatók felelősségre. Mind a hivatásos bírák, mind a népi ülnökök az őket megválasztó szerveknek; vagyis a tanácsoknak ,".s a járás, illetőleg a városi kerület lakosságának beszámolni kö telesek. A Magyar Népköztársaság legfőbb bírói szerve n Mngyar Népköztársaság legfelsőbb bírósága. A legfelsőbb bíróság elnökének a jövőben kiemelkedő szerepe lesz, amely különösen a jogerős határozatok ellen való óvásemelésben és ügyeknek bármely bíróságtól a legfelsőbb bíróság hatáskörébe vonásában valósul meg. A szocialista törvényességet kívánja biztosítani a törvényjavaslatnak az a két rendelkezése, amely szerint a legfőbb ügyész és a legfelsőbb bíróság elnöke jogerős határozatok ellen a törvényesség érdekében a legfelsőbb bíróságnál óvást emelhet s a legfelsőbb bíróság elnöke bármelyik biróság bármely ügyét az eljárás bármely szakaszában magához követelheti, kivételes esetekben pedig az ügyet a legfelsőbb bíróság hatáskörébe is vonhatja. A bírósági szervezetről szóló intézkedések — folytatta az előadó — 1954. évi február 1-én lépnek életbe. A bírák választására vonatkozó részletes rendelkezéseket törvényerejű rendelet fogja megállapítani. A legfelsőbb bíróság elnökét, elnökhelyetteseit, hivatásos biráit és népi ülnökeit az országgyűlés választja 5 évre, a járásbíróság elnökét, hivatásos bíráit és népi ülnökeit a járási . tanács, a megyei bíróság elnökét, hivatásos bíráit és népi ülnökeit a megyei tanács választja három évre, valamennyit az igazságügyminiszter jelölése alapján. A különbíróságok elnökeit, hivatásos bíráit és népi ülnökeit az igazságügyminiszter és az illetékes miniszter együttes jelölése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg szintén 3 évre. A törvényjavaslathoz elsőnek Molnár Erik szólt hozzá. Méltatta a törvényjavaslat egyes paragrafusait, majd beszédét így fejezte be: — A most tá rgyalt törvényj avaslat célja az, hogy a bírói szervezetet minél alkalmasabbá tegye a szocialista törvényesség megvédésében reá háruló feladatok teljesítésére és ezzel hozzájáruljon a szocialista törvényesség megszilárdításához. — A most tárgyalt törvényjavaslat egyik láncszeme a törvényesség megszilárdítására irányuló kormányprogramm megvalósításának, amelyet az országgyűlés egyhangúlag magáévá tett. A rendelkezések, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz, teljes mértékben alkalmasak arra. hogy bírói szervezetünket a szocialista törvényesség szilárd bástyájává tegyék. Ezért a törvényjavaslatot a Ma* gyar Dolgozók Pártja nevében elfogadom. A következő felszólaló Parragi György Kossuth-díjas újságíró volt. — A mai bíróságot — mondotta —, a mai bírákat az különbözteti meg lényegesen a régi rendszer bíróságától, a kapitalista társadalom bíráitól, hogy elsősorban az ember érdekeit, jogait nézi, s nem a lélektelen aktákat Parragi György beszédét így fejezte be: E javaslat valóban nagy haladást jelent az emberi szabadságjogok biztosításának, a bíróság előtti egyenlőségnek és mindenekelőtt a törvényesség megszilárdításának útján. A Horthy-rendszer kalodájának és botbüntetésének világából elérkeztünk az igazi jogegyenlőség, a megvalósult szabadságjogok, a szilárd törvényesség világába. Ennek a világnak maradandó fényét jelenti ez a javaslat és ezért dolgozó népünk képviselőjeként örömmel elfogadom. Az országgyűlés Parragi György felszólalása után a Magyar Népköztársaság bíróság! szervezetéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a bizottság által javasolt módosításokkal elfogadta. Az elnök végül javasolta, hogy az országgyűlés legközelebbi ülését január 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki: 1. Nagy Imre elvtársnak, a minisztertanács elnökének beszámolóját, 2. A város- és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta. Ezzel a pénteki ülés véget ért. Az Országos Béketanács és az MNDSZ távirata a külügyminiszterek értekezletéhez A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a külügyminiszterek értekezletéhez küldött táviratában azon reményének ad kifejezést, hegy a külügyminiszterek találkozója megnyitja' az utat a vitás kérdések megoldásához, megtereTiti azt az alapot, amelyre a tartós béke felépülhet. — "A világ minden békeszerető asszonyával együtt — hangzik a távirat befejező sora — sok sikert kívánunk az értekezlet munkájához*. Az Országos Béketanács a külügyminiszterek értekezletéhez küldött üdvözlőtáviratában kifejezte a magyar nép békeakaratát és abbeli meggyőződését, hogy észszerű tárgyalások útján meg lehet oldani a nemzetek közötti bármilyen ellentétet is. — *A berlini értekezletnek — fejeződik be a távirat — vá- * laszt kell adnia az emberiséget mélyen nyugtalanító nagy kérdésekre. A magyar nép egész szivével bízik abban, hogy ezt a választ önök hatalmas felelősségük tudatában meg is fogják találni.* A három nagyhatalom küliigym'irsztere ,?faktikai megbsszélésl" tart a bsrJin ér ekez el előtt (MTI). A három nyugati nagyhatalom külügyminisztere a hét végén „taktikai megbeszélést" tart Berlinben a négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet' megnyitása előtt — jelenti a „Reuter". Magyar-román gazdasági együttműködési jegyzőkönyv aláírása A magyar-román gazdasági együttműködési egyezmény alapján működő magyar-román vegyesbizottság Budapesten folytatott sikeres tárgyalásai eredményeként január 22-én a két ország vegyiparának együttműködésére vonatkozó jegyzőkönyv került aláírásra. A jegyzőkönyvet magyar részről Hidas István nehézipari miniszter, román részről Mihail Florescu, a Román Népköztársaság vegyipari minisztere írta alá. Az aláírás alkalmával jelen voltak Sebes Sándor bel- és külkereskedelmi miniszterhelyettes, Perédi Károly, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a külügyminisztérium több vezető tisztviselője, Mauriciu Novac, a Román Népköztársaság külkereskedelmi miniszterének első helyettese és J.acob Farladanschi, a Román Népköztársaság magyarországi követe és Petre Lazar, a román követség kereskedelmi tanácsosa. Tovább csökkent a csecsemőhalálozást arányszám Szegeden Az egészségvédelmi szolgálatok statisztikai adatai az 1953. év folyamán az előző évekhez viszonyítva tovább javultak. Csecsemőhalálozási arányszámunk 1953-ban 4.3 százalék, (1945-ben 12 százalék), 1952-ben 4.8 százalék, 1951-ben 6.7 százalék volt. Az élveszületéseket vizsgálva az 1952-es évhez viszonyítva jelentős javulás tapasztalható. Az adatok feldolgozása most folyik. A csecsemőszületések száma 1953 I. negyedévéhez viszonyítva a IV. negyedévben 20 százalékos javulást mutatott. Az Egészségügyi Osztály az Állandó Bizottság aktíváinak bevonásával a BCG oltásokat 92 százalékban tudta teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy minden beoltható újszülöttet BCG oltásban részesítettek. Közel 400-an nyertek a legutóbbi nyereménybetétkönyv sorsoláson Az Országos Takarékpénztár legutóbb Egerben tartotta meg a nyercménybetétkönyvek 1953. harmadik negyedévi sorsolását. Ennek során megyénkben 363 betétkönyvet húztak ki kisebb, vagy nagyobb nyereménnyel. A betétkönyvtulajdonosok nz Országos Takarékpénztár fiókjánál, valamint a postahivatalokban megtekinthetik a. hivatalos sorsolási jegyzéket, amelyből tudomást szereznek a nyereményük nagyságáról is.