Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Emlékünnepség az Operaházban V. I. Lenin halálának 30. évfordulójáról Vlagyimir Iljics Lenin halólának 30. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége és-a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa csütörtökön este emlékünnepséget rendezett Bu­dapesten az Állami Operaházban. Az emlékünnepély elnökségében foglaltak helyet: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Gerő Er­nő, a minisztertanács első elnökhe­lyettese, Apró Antal, a miniszter­tanács elnökhelyettese, Hidas Ist­ván, Zsofinyec Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Terv­hivatal elnöke, a Politikai Bizott­ság póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke, valamint az MDP Központi Vezetőségének és a miniszterta­nácsnak több más tagja, a tömeg­szervezeti vezetők, a tudomány, a művészet, az irodalom, a szocia­lista termelőmunka kiváló képvi­selői. Az elnökségben foglalt helyet J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A színpadot Lenin babérággal övezett arcképe díszitette, amely előtt meghajolt a forradalom dia­dalmas vörös zászlaja. A színpad felett Majakovszkij örökérvényű szavai: * Lenin élt, Lenin él, Le­nin élni fog". A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke nyitotta meg az em­lékünnepséget. Dobi István ezután felkérte Gerő Ernő elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ját, a minisztertanács első elnökhe­lyettesét ünnepi beszédének meg­tartására. Gerő Ernő elvtára beaxéde — 30 évvel ezelőtt költözött el az élők sorából korunk legnagyobb embere, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a. szabadságra áhitozó, a függetlenségükért küzdő népek lángeszű vezére, Vlagyimir Iljics Lenin. És minél távolabbi a nap, amelyen a nagy Lenin eltávozott tőlünk, annál élőbb valóság Lenin! — Lenin tovább él eszméiben, alkotásaiban! Lenin él száz- és százmilliók szívében: a Szovjet­unióban és a hatalmas Kinai Nép­köztársaságban, Korea népének az imperialista agresszió elleni harcá­ban, él a népi demokráciákban. Lenin nemcsak él! Lenin művében nő, mindent legyőző erővé válik! Lenin megtestesült a szocializmus és a demokrácia 800 milliós sza­bad táborában! Lenin él a kapita­lista és gyarmati elnyomás, a ki­zsákmányolás igájában sínylődő milliók vágyaiban, harcaiban, leg­szentebb törekvéseiben! — A legutóbbi fél évszázad tör­ténelme kézzelfoghatóan bizonyítja, mennyire igaza volt Lenin nagy elődjének, a tudományos szocializ­mus megalapítójának, Marx Ká­rolynak, amikor azt mondotta, hogy az eszmék történelemformál© erővé válnak, ha áthatják a milliós tö­megeket, ha a tömegek magukévá teszik őket. Lenin eszméi azért válhattak és váltak valóban hatalmas történelmet formáló erővé, mert ezekben az eszmékben a mun­kások és parasztok igazsága, az elnyomottak és a kizsákmá­nyoltak, a hazájukat és füg­getlenségüket szerető népek igazsága tudományos megala­pozottsággal és ugyanakkor mindenki számára érthetően jutott kifejezésre. — Lenin eszméi, működése, tevé­kenysége nyomán döntő fordulatot tett az emberiség történelme. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi világ­helyzetet azzal a helyzettel, amikor Lenin a történelem porondjára lépett, vagy a 30 évvel ezelőttivel, amikor Lenin eltávozott tőlünk, mindenki számára nyilvánvaló, hogy Lenin eszméi nyomán alapjá­ban változott meg a világ arcu­lata. Lenin halhatatlan eszméi világtörténelmi győzelmet arat­tak. — Alig néhány évtizede még a kizsákmányolás és a népelnyomás sötét erői tartották osztatlanul ha­talmukban a földkerekséget, ma pedig a világ lakosságának egy­harmada, élén a kommunizmust építő Szovjetunióval, saját kezében tartja sorsának irányítását, s sza­bad és független hazában, békés alkotómunkával építi verőfényes jövőjét. — Lenin alkotta meg, nagy elő­deire, Marxra és Engelsre támasz­kodva, a proletáriátus vezető sze­repéről szóló tanítást, ö hozta létre a munkásosztály forradalmi párt­jának elméletét, amely nélkül a munkásosztály, a forradalom győ­zelme, az elnyomottak győzelme, nem lehetséges. — Mi sem bizonyítja kézzelfog­hatóbban a haladó forradalmi esz­mék jelentőségét a népek sorsának alakulására, mint a mi országunk, Magyarország legújabb történelme. Hal volna ma Magyarország a leninizmus, a halhatatlan Lenin eszméi és ez eszmék győzelme nélkül? Elmaradott, elnyomott, az imperialista hatalmaktól függő ország volna. Megma­radt volna a "hárommillió kol­dus* országának, a nyomor és a munkanélküliség országának! Munkásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk, értelmiségünk, egész népünk a tőke és a nagybirtokosok igáját nyögné. — A nagy Lenin győzhetetlen ta­nításának, a Lenin létrehozta ha­talmas Szovjetuniónak, a Szovjet­unió népei áldozatos harcának,. a Lenin-teremtette Szovjetunió Kom­munista Pártjának köszönhetjük, hogy szeretett magyar hazánk ma nem elmaradott szolga-ország, hogy Magyarország ma szabad, függet­len és erős. — Magyarország erős ország! Ez nemcsak azt jelenti, hogy van vé­delmezőnk, a mi néphadseregünk. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy népünk soha még nem volt annyira egységes, mint manapság, mert a kizsákmá­nyolókat nemcsak a hatalom­ból vetettük ki, hanem szere­pük a népgazdaságban is a mi­nimumra zsugorodott. De erős Magyarország azért is, mert egész népünk, élén a mi nagyszerű munkásosztályunkkal, teljes mér­tékben helyesli, támogatja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának és kormányunknak politikáját, a szo­cializmus építésének politikáját, azt a politikát, amely a szocializmus építését a legszorosabban össze­kapcsolja a dolgozó nép életszín­vonalának emelésével. Magyaror­szág erős, mert hatalmas nemzet­közi összefogás részese, mert a történelem folyamán Magyaror­szágnak még soha nem voltak olyan hatalmas és őszinte barátai, mint manapság. Országunk erős, mert pártunk és kormányunk poli­tikája, amely munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, tehetséges értelmiségünk, egész népünk gyor­sabb anyagi és kulturális felemel­kedését, s a béke megőrzését szol­gálja, olyan szilárd nemzeti egység alapját teremtette meg, amilyen el­képzelhetetlen volt a régi Magyar­országon. — Párt, kormány és nép soha nem volt olyan egységes, soha nem forrott annyira ösz­sze Magyarországon, mint ép­pen most, amikor Lenin tanításának szellemé­ben, fejlődésünk új szakasza köve­telményeinek megfelelően, építjük a szocializmust országunkban. — És ha elkövettünk hibákat, mint ahogy elkövettünk, s ezt nyíl­tan ország-világ előtt feltártuk, ez azért volt, mert olykor nem értet­tük meg elég mólyen és átfogóan a leninizmus szellemét, azt, hogy a marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Hogy nem egyes tételeket kell átvenni a marxizmusból, hanem a mindenkori helyzetet önállóan, konkrétan kell elemezni, s az elemzés eredményé­től függően, az összes meghatáro­zó elemeket mérlegelve, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetve, a helyzet különlegességét és sajátos­ságát kiemelve, kell Marx-Engels­Lenin-Sztálin egyetemes érvényű ta­nítását alkalmazni s kidolgozni a párt a munkásosztály politikáját.. Vétet­tünk a marxizmus-leninizmus e követelménye ellen például akkor, amikor túlhajtva a szocialista ipa­rosítás politikáját, elszigetelten ke­zeltük a szocializmus építésének kérdését a munkásosztály, a dolgo­zók életszínvonala állandó emel­kedésének kérdésétől. Vétettünk a leninizmus e követelménye ellen akkor is, amikor elhanyagoltuk a mezőgazdaság megfelelő fejleszté­sét, s ezzel megsértettük a nép­gazdaság arányos fejlődésének tör­vényét. Ugyanekkor nem vettük megfelelően figyelembe Leninnek azt a tanítását, hogy a szocializ­mus építése a mezőgazdaságban ha­sonlíthatatlanul lassabban kell, hogy előrehaladjon és haladhat előre, mint az iparban. Lenin mon­dotta az Oroszországi Kommu­nista (bolsevik) Párt X. kongresz­szusán: „Ha a kommunisták kö­zül bárki is arról álmodozott, hogy három év alatt át lehet alakítani a kisüzemű mezőgazdaság gazdasá­gi alapját, gazdasági gyökereit, az természetesen fantaszta volt". — De éppen a marxizmus-lenin­izmus, a nagy Lenin tanítása se­gített bennünket abban, hogy fel­ismerjük, feltárjuk és gyorsan ki­javítsuk a hibákat. Helyesen cse­lekedtünk, s Lenin tanításának szellemében jártunk el, amikor nem törődve azzal, hogy az imperialis­ták kihasználhatják a mi őszinte önbírálatunkat, bátran, nyíltan szembenéztünk az igazsággal. Nem titkoltunk el semmit pártunk, mun­kásosztályunk, népünk előtt. Lenin azt hirdette: „Nem kell eltitkolnunk hibáinkat... ha nyíltan megmond­juk a munkásoknak: igenis, hibá­kat követtünk el — ez azt jelenti, hogy a hibák nem fognak megis­métlődni". — Lenin tanításának szellemé­ben járt el pártunk és kormá­nyunk, amikor a szocializmus építésének új szakaszában a munkásosztályra, a népre támaszkodott és tá­maszkodik s minden rendelke­zésére álló eszközzel igyekszik felkelteni a legszélesebb töme­gek aktivitását. — Lenin tanításának szellemé­ben járt el pártunk és kormá­nyunk, amikor határozottan irányt véve az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknak, mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, szigorúan önkéntes alapon való egyesítésére, teljes mértékben számolt azzal is, hogy a jelenlegi helyzetben (és még huzamos időn keresztül) me­zőgazdaságunkban túlsúlyban van­nak az egyéni gazdálkodást foly­tató parasztok, s hogy parasztsá­gunk sorában különösen fontos sze­repet tölt be a középparasztság. A mi jelenlegi helyzetünkben teljes mértékben érvényes Leninnek az a nagyfontosságú útmutatása, hogy: „A szocialista államnak rendszere­sítenie kell a parasztság legmesz­szebbmenő támogatását, főleg a kö­zépparasztoknak a városi ipar ter­mékeivel, különösen pedig tökéle­tesített mezőgazdasági munkaeszkö­zökkel, vetőmagvakkal és a terme­lés fejlesztését, továbbá a parasz­tok életének és munkájának bizto­sítását célzó mindenféle anyagok­MAI SZAMUNKBÓL: Az országgyűlési tanácskozás első napja Verseny az iskolákban Vasárnaptól kezdődően folyta­tásos regényt közlünk lapunk­ban Április 1-én lépnek életbe az j új kollektív szerződések X A Dózsa tsz-ben készülnek a 1 tavaszi munkákra Mégegyszer az építőipari kol­lektív szerződésekről kai való ellátása terén"* A leninizmus, Lenin eszméi győ­zelmének egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka napjainkban, hogy a népek nem akarnak többé tétlen szemlélői lenni a háborús uszító imperialista köröknek a béke alá­ásását, a háború kirobbantását célzó mesterkedéseinél. Bele akarnak avatkozni és be­leavatkoznak a háború és a bé­ke kérdéseibe. Ezen az alapon jöhetett és jött valóban létre a béke híveinek az a hatalmas világot átfogó mozgalma, mely­hez hasonlót kiterjedésében, szervezettségében eddig nem is­mert a történelem. Természetesen, a béke hívei távol­ról sem valamennyien leninisták, kommunisták. A világbéke-mozga­lom hatalmas ereje éppen abban rejlik, hogy benne egyesülnek, ösz­szeolvadnak, összefonódnak a béke híveinek sokszázmilliós tömegei, a legkülönfélébb társadalmi osztá­lyok, politikai pártok, társadalmi szervezetek, vallási felekezetek hí­vei és képviselői a földkerekség minden részéről. Nem véletlen azonban, hogy ilyen szervezett, át­fogó, erőteljes békemozgalom, amellyel kénytelenek számolni az imperialista körök is, csak az utób­bi években jöhetett létre. Akkor alakulhatott ki, amikor a világbékemozgalom olyan ál­lamok egész sorának békepoli­tikájára támaszkodhatott és tá­maszkodhat, amelyeket a marx­izmus-leninizmus eszméi vezé­relnek, köztük olyan hatalmas államokéra, mint a kommuniz­must építő Szovjetunió és a nagy Kínai Népköztársaság. A Szovjetunió kormánya Lenin­Sztálin szellemében folytatott bé­kepolitikájának, a szocialista és a demokratikus tábor országai bé­kopoli ti kajának és az erre támasz­kodó nagy nemzetközi békemozga­lomnak köszönhetők, hogy az utóbbi évben a nemzetközi feszültségben bizonyos enyhü­lés következett be. Ez kifejezésre jutott mindenekelőtt a véres koreai háború beszünteté­sében, s abban, hogy az imperia­lista körök agressziós cselekedetei és a melegháborút előkészíteni hi­vatott hidegháborús szellem kény­telen-kelletlen kezd hátrálni a né­pek akarata, a tárgyalások szelle­me előtt. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Malenkov elvtárs­nak a szovjet kormány nevé­ben közel egy évvel ezelőtt tett azon nagyjelentőségű nyilatko­zata, hegy nincsen olyan nem­zetközi vitás kérdés, beleértve 2 Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti vi­tás kérdéseket is, amelyeket ne lehetne tárgyalások útján ren­dezni, mély hatást gyakorolt a nemzetközi közvéleményre. Ez a nyilatkozat, valamint a szovjet kormány és a Kinai Nép­köztársaság kormányának további megnyilvánulásai és cselekedetei, a béke megszilárdítása és a nemzet­közi feszültség csökkentése érde­kében új folyamatot indítottak cl nemzetközi viszonylatban; hatalmas lökést és ösztönzést adtak a béke megvédéséért folytatott világküzdc­lemnek. Ebben a következetes, Lenin szellemében vívott harcban nagy­jelentőségű lépés a szovjet kormány javaslata, hogy az erdekeit kormányok tegye­nek kötelező nyilatkozatot, melynek értelmében nem fog­ják alkalmazni az atombombát, a hidrogénfegyvert és más tö­megpusztító eszközöket. S nagyfontosságúak azok a tárgya­lások, amelyek a napokban kezdőd nek meg Berlinben a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Nagybritán­nia és Franciaország kormányainak külügyminiszterei között Németor­szág egysegének megteremtése és a nemzetközi feszültség enyhítése kérdésében. Egymagában az a tény, hogy ilyen tárgyalásokra sor kerül, az agressziós háborús politika, a hideg- és meleghábcrii politi­káiénak komoly veresége, s a békepolitika, a Szovjetunió és a szabad országok lenini szellemű békepolitikájának jelentős sikere* Lenin azonban arra tanított ben­nünket, hogy a békéért, az imperialista há­ború kirobbantása ellen foly­tatott harc csakis akkor lehet sikeres, ha a néptömegek ébe­rek, ha állandóan résen van­nak, ha készek arra, hogy szer­vezett erejükkel kényszerítsek visszavonulásra a háborús gyujtogatókat. Lenin mondotta: a Szovjetunió és a Kommunista Párt győzelmeinek oka abban rejlik, hogy a Kommu­nista Párt és a szovjethatalom mindig a dolgozó tömegekhez for­dultak s ha nehézségek tornyosul­tak az úton, amelyen haladtak, rámutattak a nehézségekre, s a megoldásra váló feladatokra; a Kommunista Párt mindig meg tudta magyarázni a dolgo­zó tömegeknek, miért kell az egyik, vagy a másik pillanat­ban a szovjet munkának hol egyik, hol pedig másik olda­lára összpontosítani minden erőt. S a Kommunista Párt képes volt mindig fokozni a dolgozó tömegek energiáját, hősiességét, lelkesedését s az egész nép erőfeszítéseit a leg­fontosabb soronkövetkező feladat megoldására összpontosítani. Elvtársak! A dolog lényegét te­kintve ugyanez volt a mi sikere­ink rugója, a mi eredményeink és győzelmeink mozgatója is. És most, amikor új, megnövekedett felada­tok előtt állunk, ugyanazt kell tennünk, amit nngy példaképünk, a Szovjetunió Kommunista Pártja tette, s ahogyan cselekedett a mi pártunk is mindenkor, amikor po­litikánkat siker koronázta. Pár­tunk Központi Vezetősége és kor­mányunk programmja feltúrta a munkánkban előfordult hibákat és hiányosságokat, s megmutatta a további felemelkedés útját. Mégha-, tározta azt a legfőbb, soronkövet­kező központi feladatot, amelyre most pártunk, államunk, munkás­osztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk ere­jét, szorgalmút., tudását, lelkesedé­sét összpontosítanunk kell: ez a mezőgazdasági termelés fellendítése annak érdekében, hogy biztosíthassuk munkás­osztályunk, népünk bőséges el­látását élelmiszerrel és minden egyéb fogyasztási cikkel, továbbfolytatva az előzőnél lassúbb ütembon, a szocialista iparosítás politikáját. E feladat megoldása nem köny­nyü. De mi kétségtelenül megold­juk ezt a feladatot. Megoldjuk az­ért. mert hála a szocialista iparo­sítás politikája folytán eddig elért hatalmas eredménycinknek, van elsőrendű, fejlett iparunk. Megoldjuk, mert van nagy­szerű, harcokban megedződött öntudatos munkásosztályunk, van dolgos, szorgalmas paraszt­ságunk, van nagyszámú tehet­séges értelmiségünk! Megoldjuk, mert Lenin tanításához I híven, mint a szemünk fényét, úgy 1 őrizzük népi hatalmunk, népköz­] társaságunk szilárd alapját, a munkás-paraszt szövetséget 1 Megoldjuk, mert van harcos, mind gazdagabb tapasztalatok­kal rendelkező. Marx—Engels— Lenin—Sztálin tanításának al­kotó alkalmazásához mindjob­ban értő pártunk, amely számtalanszor megmutatta, hogy képes a nehézségek leküzdé­sére, képes győzelemre vezetni munkásosztályunkat, népünket! Megoldjuk, mert pártunkat a nagy Lenin szelleme vezérli! — Éljen népünk győzelmeinek szervezője, munkásosztályunk, ál­I lamunk, társadalmunk vezető ere­je, a Magyar Dogozók Pártja! — Lobogjon fennen és vezessen bennünket gyözelrmröl-győzolenve Marx-Engels-Lenin-Szt&lín diadal­mas zászlaja! Éljen a nagy Lenin halhatatlan tanítása! Az emlékünnepély első rérz • az Internacionálé hangjaival ért vé­get. A második részben magaszín­vonalú ünnepi műsorra került sor. ) k

Next

/
Thumbnails
Contents