Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

QtLMüGYftRORSZBG 2 PÉNTEK, 1954. JANUÁR 22. Az országgyűlés tanácskozásainak első napja Az országgyűlés csütöríökön délelőtt új ülésszakra összeült. Néhány perccel 11 óra előtt foglalták el helyükot az ülésteremben a képviselők. Eésztvett az ülésen Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerö Ernő, a minisztertanács első olnökholyottose, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese. Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf. Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédolmi miniszter ás Szálai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai. Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Boldoczki .Tános külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságtigyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altomáre Iván élolmiBzeripari miniszter, Tisza József begyűjtési miniszter, Szijjártó Lajos építésügy! miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. A diplomata páholyokban foglaltak helyet: J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Huan Cen, a Kinai Népköztársaság nagykövete, Henryk Minc, a Lengyel Népköztársaság követe, Stofan Major, a Csehszlovák Köztársaság követe, Marko Temhjalov, a Bolgár Népköztársaság követe, Iacob Farlandaschi, a Román Népköztársaság követe, George Péter Labouehere, Nagybritannia és Eszak-Irország Egyesült Királyság követe, An Jen, a Koreai Népi Domokratikus Köztársaság követe, Piro Koci, az Albán Népköztársaság követe. Dalibor Soldatio, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe, Poul Poulsen, a Dán Királyság ideiglenes ügyvivője, Salah Saber, az Egyiptomi Köztársaság ideiglenes ügyvivője, östen Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, Katriel Katz. Izrael ideiglenes ügyvivője, Bcrnhard C. Peyra, a Holland Királyság ideiglenes ügyvivője, Sidney K. Lafoon, az Amerikai Egyesült Államok követségének tanácsosa, Jan Koiasa, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének titkára. Lucien Guillaumc, Svájc követségének titkára, Jean-Louis Latapie, a Frnn eia Köztársaság követségének attaséja, Adalberto Struzziero, az Olasz Köztársaság követségének sajtóattaséja, továbbá a diplomácia képviseletek számos más tagja. Megjelent a megnyitáson Mihail Florescu, a Román Népköztársaság vegyipari minisztere, a Budapesten tartózkodó román kormányküldöttRég vezetője, Mauriclu Novac, a Román Népköztársaság külkereskedelmi miniszterének első helyettese és a kormányküldöttség több tagja. Rónai Sándor elnöki megnyitója Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Elnöki megnyitójában megemlékezett Lenin halálának 30. évfordulójáról: — Ma 30 éve halt meg Vlagyimir Iljics Lenin, — mondotta —. Marx és Engels ügyének lángeszű továbbfolytatója, a nemzetközi forradalmi és munkásmozgalom nagy stratégája, akinek vezetése alatt az orosz munkásosztály megteremtette nagy kommunista pártját és a dolgozó parasztsággal szövetségben győzelemre vitte a szocialista forradalom ügyét, megteremtette a dolgozók első szocialista államát, a felszabadító Szovjetuniót. — Lenin tanításai legyőzhetetlen fegyvert adtak a tőkés kizsákmányolás, a gyarmati elnyomás ellen, a szocializmusért és a békéért harcoló dolgozók kezébe. Eszméi világítótoronyként mutatják az utat a kapitalista kizsákmányolás és az idegen elnyomás alól örökre felszabadult népi demokratikus országok népei számára a szocializmus felé. — Ml, magyar dolgozók soha el nem múló hálával zártuk szívünkbe a nagy Lenint, az ő nyomdokain haladó szovjet népet, amelynek felszabadulásunkat, nemzeti függetlenségünket és békénket köszönhetjük. Javasolom, hogy halálának 30. évfordulóján felállással áldozzunk a nagy Lenin emlékének. (Az országgyűlés tagjai felállással emlékeztek meg a nagy Leninről.) Ünnepi gyászülés Moszkvában V. I. Lenin emlékezetére Darabos Iván beszámolója a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről Ezután Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az alkotmány rendelkezésének megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről, amelyet az országgyűlés 1953 évi július 4-én berekesztett és a most megnyitott új ülésszaka közti időben fejtett ki. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mondotta a többi között — a két ülésszak közötti időben kilenc ülést tartott és 19 törvényerejű rendeletet alkotott, amolyeket a Magyar Közlönyben való közzététel útján kihirdetett. Szükségesnek tartom, hogy néhány törvényerejű rendelettel, azok jelentőségénél fogva külön foglalkozzam. — A szocialista építés új szakaszának legfőbb célkitűzését, egész dolgozó népünk életszínvonalának szakadatlanul növekvő kielégítését jelenleg elsősorban azzal tudjuk elérni, hogy megvalósítjuk mezőgazdasági termelésünk általános fellendítését. A mezőgazdasági termelés fejlesztése fejlődésünk jelenlegi kulcskérdése, melynek sikeres megoldása terén igen nagy jelentősége van a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több rendeletének, elsősorban az 1953 évi 10. számú, 18. számú és 27. számú törvényerejű rendeleteknek. — Az 1953 évi 10. számú törvényerejű rendelet a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések tőrlését, a beadási hátralékok elengedését és a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének 10 százalékos csökkentését írja elő. A 18. számú törvényerejű rendelet kimondja, az egyénileg gazdálkodó parasztok őszi termésű kapásnövényekből fennálló beadási kötelezettségének 10 százalékos csökkentését. Mindkét törvényerejű rendelet gyors és hathatós segítség volt az egész parasztság anyagi jólétének emelése érdekében. Egyben komolyan fellendítette a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok termelési kedvét ls, ami a nyárvégi és az őszi mezőgazdasági munkákban, a munka gyorsabb és gondosabb elvégzésében kézzelfoghatóan kifejezésre is jutott. — Nagyjelentőségű határozatot hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nz állami begyűjtés többéves rendszeréről, melyet az 1953 évi 27. számú törvényerejű rendelet foglal magában. Az állami begyűjtés többéves rendszerének megalkotása a mezőgazdcságl termelés fokozásának egy'k legfontosabb feltételét biztosítja, elősegíti a termelés biztonságának megszilárdulását, mert 3 évre előre állapítja meg a beadási kötelezettségeket. — A begyűjtés ú.i rendszere — egyik legdöntőbb feltétele a mezőgazdasági termelés növekedésének, ami egész dolgozó népünk életszínvonalának hathatós emelkedé-J séhez fog vezetni. — Állami és társadalmi rendszerünk szilárdságának bizonyítéka a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapszik, amelyeket eddig állami és társadalmi rendszerünk megerősítésében és megszilárdításában elértünk. Pártunk és államunk nevelő és felvilágosító munkája következtében megnőtt dolgozóink öntudata, szorosabb lett a kormánnyal való kapcsolat. A május 17-én megtartott országgyűlési választásokon egész népünk egységesen foglalt állást népi demokratikus államrendünk mellett, szilárdan követi pártunkat és kormányunkat. — A közkegyelem gyakorlásával a Népköztársaság Elnöki Tanácsa lehetőséget adott, hogy a közkegyelemben részesültek az Alkotmányban biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben éljenek és munkájukkal résztvegyenek hazánk építésében és erősítésében. — Jelentős helyet foglal el a hozott törvényerejű rendeletek sorában a Munka Törvénykönyvének módosítása. Ez a törvényerejű rendelet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi határozata és a kormányprogramul alapján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait és biztosítja e jogok törvényes védelmét. — Jelenlegi formájában a Munka Törvénykönyve nagy lépésekkel viszi előbbre fejlődésünket, a kormányprogrammban lefektetett alapelvek gyakorlati megvalósításával — mondotta befejezésül Darabos Iván. Az országgyűlés a beszámolóban foglaltakat tudomásul vette. Rónai Sándor elnök ezután közölte, hogy Apró Antalnak, a minisztertanács elnökhelyettesévé történt megválasztása folytán az Alkotmány 19. szakasza értelmében az Elnöki Tanácsban megüresedett helyre űj tagot kell választani. Bejelentette, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront elnöksége az Elnöki Tanácsban megüresedett helyre Szekfű Gyula képviselőt javasolja. Az országgyűlés a Magyar Függetlenségi Népfront elnökségének javaslatára Szekfű Gyula képviselőt az Elnöki Tanács tagjává egyhangúlag megválasztotta. Ezután Erdei Ferenc igazságügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről, továbbá a város- és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatokat. Az országgyűlés elrendelte a javaslatok kinyomtatását és szétosztását, s előzetes tárgyalás és jelentés céljából mindkét törvényjavaslatot az országgyűlés jogi bizottsága elé utalta. Ilázi Árpád, az AEK elnöke benyújtotta a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elrendelte a javaslat kinyomtatását és szétosztását, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a javaslatot kiadta a jogi bizottságnak. Rónai Sándor elnök ezntin Javaslatot tett a legközelebbi ülés idejére és napirendjére. Javasolta, hogy az országgyűlés legközelebbi ülését január 22-én. pénteken délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzte ki: 1. Az 1954. évi népgazdasági terv ismertetését; 2. A lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 3. A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az országgyűlés a napirendi javaslatot. elfogadta. Az országgyűlés csütörtöki ülése ezzel végetért. Moszkva (TASZSZ). Január 21 én este (moszkvai idő szerint) 6 óra 50 perekor a Szovjetunió Nagy Színházában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a párt moszkvai bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének, a dolgozók küldöttei Moszkva területi és moszkvai városi szovjetjeinek, a Komszomol központi bizottságának és moszkvai bizottságának, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa Elnökségének, a pártszervezetek, a társadalmi szervezetek és a Szovjet Hadsereg képviselőivel együtt Vlagyimir Iljics Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi gyászülése. V. I. Lenin halálának 30. évfordulójáról P. N. Poszpjeiov tartott emlékbeszédet. Méltatta Lenin zseniális tudományos elemzését az imperializmusnak. mint a kapitalizmus utolsó szakaszának gazdasági és politikai lényegéről. Lenin többször hangsúlyozta munkáiban, hogy a burzsoá politikusok nem képesek megérteni az imperialista háborúk legfontosabb következményeit és eredményeit — mondotta az előadó ezután. — A háború következményei, azelőtt sohasem látott gyorsasággal felnyitják a burzsoázia által megfélemlített. elnyomott, félrevezetett, becsapott emberek millióinak ós tízmillióinak szemét. A történelem egész menete igazolta és igazolja ma is Lenin tudományos előrelátását. A szovjet nép, miután fórra* dalmt úton megteremtette a termelőerők gyors növekedésének előfeltételeit, Lenin pártjának vezetésével felépítette országunkban a szocialista társadalmat, szétverte a német fasizmust és a japán militarízmust. P. N. Poszpjeiov rámutatott arra, hogy Lenin többízben állást foglalt amellett, hogy baráti kapcsolatokat kell megteremteni Angliával és Franciaországgal. Lenin különleges jelentőséget tulajdonított a szovjet állam és a burzsoá országok kereskedelmi kapcsolatainak, mint a két rendszer tartós, békés egymás mellett élését előmozdító egyik legfontosabb tényezőnek. A Kommunista Párt és a szovjet kormány mindig szem előtt tartotta és tartja Leninnek, nagy tanítómesterünknek országunk és a kapitalista országok tartós, békés egymás mellett élésének lehetőségére vonatkozó útmutatásait. A két rendszer — a szocialista és a kapitalista rendszer — tartés egymás mellett élésére és békés gazdasági versengésére vonatkozó lenini útmutatások jelentik az elvi alapját annak a következetes harcnak, amelyet a szovjet kormány a szilárd cs tartós békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért vív, — hangsúlyozta P. N. Poszpjeiov. A Kommunista Párt szent kötelességének tartja a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának további erősítését, az aktív, energikus tevékenységét a világ békéjének biztosításáért, a földkerekség minden olyan emberének baráti támogatását, aki egy új világháború megakadályozásáért, a tartós békéért harcol. Április 1-ért lépnek hatályba az új kollektív szerződések R berlini értekezleten részlvevS szovjet küldöttség Moszkva (TASZSZ). A legközelebbi napokban Berlinbe utazik V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, hogy résztvegyen a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek értekezletén. V, M. Molotovval együtt Berlinbe utazik A. A, Gromiko, a Szovjetunió külügy miniszterhelyettese, J. A. Malik, a Szovjetunió angliai nagykövete, G. N. Zarubin, a Szovjetunió nagykövete az Egyesült Államokban, Sz. A. Vinogradov. « Szovjetunió franciaországi nagykövete, G. M. Puskin, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja. L. F. Iljiesov, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, A. A. Szoboljev, N. T. Fedorenko, valamint más tanácsadók és szakértők. G. N. Zarubin szovjet nagykövet találkozása Duiles-szal Washington (TASZSZ). Január 19 én G. N. Zarubin washingtoni szovjet nagykövet másodszor találkozott Dulles amerikai külügyminiszterrel. Folytatták a véleménycserét Eisenhower múlt év december 8-i beszédével és a szovjet kormánynak az atomenergia felhasználásáról szóló december 21-1 nyilatkozatával kaposolatos tárgyalások kérdéséről. A beszélgetés során megállapod tak abban, hogy o kérdésről a tárgyalásokat Berlinben V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere és Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere folytatja. Az 1954. évi üzemi kollektív szerződéseket a párt politikájának az új kormányprogrammnak útmutatásai alapján, a dolgozó emberről történő fokozott gondoskodás jegyében kötik meg, az üzemi bizottságok és a vállalatok igazgatói. Az új kollektív szerződések — szem előtt tartva a mezőgazdaság gyors fejlesztését, a lakosság közszükségleti cikkekkel való mind jobb ellátását, a termékek minőségének megjavítását, tartalmazni fogják az önköltségcsökkentésre, a takarékosságra, a legfejlettebb munkamódszerek elterjesztésére, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdításéra, az újítók és észszerűsítők tömegmozgalmának továbbfejlesztésére, a nehéz fizikai munkák gépesítésére, a dolgozók szakmai képzettségének emelésére vonatkozó kétoldalú kötelezettségeket. Emellett — a többi között — a kollektív szerződések tartalmazzák majd az üzemre vonatkozó törvényes bértételeket is. Különös figyelmet fordítanak az új üzemi kollektív szerződések megkötésénél a munkavédelmi, munkásellátisi, szociális és kulturális kérdésekre. A dolgozó emberről való gondoskodás nyilvánul meg abban is, hogy az új kollektív szerződésekben igen jelentős helyet foglalnak el a balesetek és a megbetegedések megelőzésére, a munka- és egészségügyi körülmények további javítására, az üzemi étkezdék, a munkásszállások, a bölcsődék és napközi otthonok fejlesztésére Irányuló vállalások. Hasonlóképpen előtérbe kerülnek a dolgozók egyre növekvő kulturális igényeinek kielégítését, valamint a sport és testnevelés fejlesztését szolgáló kötelezettségvállalások is. Az új kollektív szerződéseket a miniszterek és a szakszervezetek elnökségei hagyják jóvá és azok 1954 április 1-én lépnek hatályba. (MTI) Szerződéses bika (tinó) hizlalás! és szerződéses tinánevelési akció A dolgozó nép minőségi húsellátásának biztosítása, valamint az állattartó gazdák megsegítése érdekében kormányzatunk szerződéses tinó- és bikahízlalési és nevelési akció szervezését határozta el. A begyűjtési minisztérium az állat- és zsírbegyüjtő vállalatokon keresztül már megkezdte a szerződések kötését. A január cs Június közötti időben egyéni termelők, termelőszövetkezeti csoportok és termelőszövetkezeti tagok köthetnek szerződést bikahizlalásra és nehézsúlyú tinók nevelésére. A bika (tinó) hízlalási szerződéskötési feltételek: mingséq •xtrémminí séqfl 300—350 tM) súlyig « 351—400 400 kg feletti kg sútyiq Az akció keretében leköthető erős csontozatú, továbbhízlalásra alkalmas 70—250 kilogramm súlyú bikaborjú. A szerződésben résztvevők lekötött állatonként 600 forintot kapnak előlegként cs 60 liter tejbeadási mérséklésben részesülnek. Az átadási időpont a lekötött állat súlyától függően 6—12 hónap, a legalacsonyabb átadási súlyhatár 300 kilogramm. A meghízlalt állatok után a termelők minőségtől függően kilogrammonként a következő árakat kapják: t. o II o. 8 7 Fi 8.50 750 Ft 10 9 Fl 9 50 11 Tinónevelési szerződéskötési feltételek: 1. A 400 kilogrammos tinónevelési akcióban leköthető 60—150 kilogramm súlyú, erős csontozatú, továbbtartásra alkalmas bikaborjú. Lekötött állatonként a szerződő 600 forint előleget kap és 60 liter tejbeadási mérséklésben részesül. A legalacsonyabb átvételi súlyhatár 400 kilogramm, az átvételi ár kilogrammontként 7.40 forint. 2. 600 kg-os tinónevelési akcióban leköthető 3—400 kg súlyú, erős csontozatú, továbbtartásra alkalmas tinó. A szerződőnek lekötött állatonként 1500 forint előleg és 60 liter tejbeadási mérséklés jár. A legalacsonyabb átadási súlyhatár 600 kilogramm. Az átvételi ár kgként 8.40 forint. Mindkét tinónevelési akcióban résztvevő termelők tartoznak a szerződéskötéstől számított 16 hónap múlva a tinót átadni. A tsz-ek és egyénileg gazdálkodók együttesen kezelt adójából az általuk tenyésztésre, vagy hizlalásra tartott minden egy éven felüli, de kétévesnél nem idősebb sajátnevelésű növendékállat után 400 forintot törölnek. Aki tehát a hízott tinó (bika) akcióban szerződést köt és állatát például 41ö kg súlyban extrémminő3égben szállítja le, az átvételi árként 4510 forinJ tot és 400 forint adókedvezményt LKao. íMTJü i A