Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

DÍLHUGYSRORSZaG CSÜTÖRTÖK. 1954. JANUÁR 21. Szegedi feladatok a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért Szerdán délután a Szegedi Vá­rosi Tanács ülést tartott. Az ülé­sen a tanácstagokon kívül nagy­számban vettek részt a mezőgazda­ságban dolgozók; termelőszövetke­zeti tagok és egyéni gazdák. A ta­nácsülés megbeszélte, hogy a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat jó vég­rehajtásáért — egyben az egész nép életszínvonala emeléséért — mi­lyen feladatokat kell elvégezni Szegeden a tanácsnak, s a dolgozó parasztoknak. A tanácsülés eredmé­nyes munkát végzett. Elősegitet.te, hogy jól kezdjék meg a soronlévő feladatok elvégzését; úgy, ahogyan azt a mezőgazdasági határozat megjelöli, A Városi Tanács ülése A tanácsülést Dénes Leó elvtárs a végrehajtó bizottság elnöke nyi­totta meg és számolt be a végre­hajtó bizottság kéthónapi munká­járól., Kiemelte, milyen nagyfontos­ságú a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, amelynek megvalósítása nemzeti ügy. Bejelentette, hogy a napokban megalakulnak a város kerületeiben a termelési bizottságok, a mezőgaz­dasági munkák jobbátételéért. A termelési bizottság tagjait gazda­gyűlésen választják majd meg a dolgozó parasztok. A végrehajtó bizottság beszámolóját a mezőgaz­dasági határozat jó végrehajtásáért Nagy István elvtárs, vb. elnökhe­|lyettes tartotta. Nagy István elvtárs beszéde A beszámoló bevezetője megálla­pította, hogy Szeged mezőgazdasá­gában is megtalálhatók mindazok a Iliányosságok, amelyekre a párt- és kormányhatározat rámutatott. — Szeged mezőgazdasága sem tudott megfelelni azoknak az igé­nyeknek, amelyeket emelkedő élet­t í.ovonalunk, dolgozóink joggal el­\ ái lak. A város mezőgazdaságának fejlődése aránytalan és egyenlőtlen. A világhírű szegcdi paprika tor­ié -'ése visszaesett és helyette főleg a kukorica termelésre tértek ter­• künk. A kenyérgabona terme­lésnél sem mindenütt biztosíthat­tuk azokat a feltételeket, amelyek a maximális termés eléréséhez szükségesek. Megállapította a beszámoló, hogy a kormányprogramra, a különböző párt- és kormányhatározatok után megnövekedett a dolgozó parasztok biztonságérzete, termelési kedve. A begyűjtés új rendje is méginkább érdekeltté teszi a dolgozó parasz­tokat a termelésben, szélesen lehe­tővé teszi számukra, hogy a sza­badpiacon növeljék bevételeiket. Ezután a beszámoló részletesen is­mertette mindazokat a feladatokat, amelyeket Szegeden el kell végez­ni a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásáért — elősegítve az egész nép még jobb életét. — A legfontosabb feladatok kö­zé tartozik a talaj termőerejének fokozása. Szeged talajviszonyait a sokrétűség jellemzi. Megfelelő trá­gyázással, talajműveléssel, az agro­technika alkalmazásával, a talaj termőképessége fokozható. A ter­méseredmény fokozásának egyik legfőbb alapja az istállótrágyázós. A párt- és kormányhatározat fel­adatul jelölte meg, hogy szántó­tyülctünk lögalább egyötödén évenként el kell végezni az istálló­trágyázást. Ezt Szeged termelő viszonyainak és termelési módjának megfele­lően túl kell teljesíteni. Ezért elsősorban termelőszövetke­zeteinkben ftövelni kell állatállo­mányunkat és fokozni meglévő trágyatermelésünket. Rámutatott a beszámoló, hogy a tanács mezőgazdasági osztályának jó felvilágosító, szervező munkával segíteni kell, hogy minden földtu­lajdonos, de az állami tartalékföl­dek bérlői is gondot fordítsanak a talaj termőerejének fokozására, — a trágya helyes kezelésére. Érjük cl a tsz-ckbcn és egyéni gazdáknál, hogy 1934 január 31-ig minden meglévő trágya ki legyen hordva a földekre. A január 7-i szegedi paprikn-ankét határozata szerint a Szervestrágya­gytijtö Vállalatnak is elő kell se­gíteni, hogy á termelők, elsősorban n paprikakertészek tőzeges feká­liához jussanak. A Szegedi Kutató Intézet saját gazdaságában, de a termelőszö­vetkezeteknéi is létesítsen kísérleti Parcellákat, adjon elméleti taná­sot a helyes műtrágya-használatra. \ gabonafélék tavaszi fejtrágyázá­ának ebben az évben még nagyobb 1 'ontösége van, mint máskor. A kedvezőtlen ősz miatt a vetés csak elkésve kelt ki, az őszi bokrosodás és erősödés tavaszra maradt. A továbbiakban a beszámoló ki­emelte, hogy a talaj termőerejének fokozásáért, a talaiművelésre is na­gyobb gondot kell fordítani. — A jövőben még fokozottabban biztosítani kell a talaiművelésnél a .ióminőségű gépmunkát. Gépállo­mányunk növelése és Jobb kihasz­nálása ezt lehetővé teszi. — Fokozott lehetőség nyílik Sze­ged határában is az öntözésre. A helyi vizek számottevő lehetősége mellett külső- és belső Baktó te­rületén megépült az öntöző csator­na, csak fel kell használni, A víz segítségével Baktóból is virágzó határrészt lehet alakí­tani. Felelősség terheli a tanács mező­gazdasági osztályát, amiért nem szervezték meg mindeddig a víz felhasználását. A Felszabadulás és az Alkotmány tsz a rendelkezésére álló vizeket nem használja fel. Munkaerőhiányra hivatkoznak, de ugyanakkor a kevésbbé munkaigé­nyes takarmánynövények öntözé­sét sem kezdték meg. A fertői le­gelő öntözésének torvét a Vízügyi Igazgatóság elkészítette. Ezévben megkezdik a földmunkát, az úgy­nevezett skatulyás rendszerű ön­tözés megvalósításáért. Rámutatott a beszámoló, hogy a termelőszövetkezeteinknél, az egyé­így Szeged vidékére. Ez arra köte­lez bennünket, hogy a paprikater­meléssel többet foglalkozzunk. — A másik jelentős növénycso­port, a konzervnövények terme­lése. Etéren mutatkozik lemara­dás. A beszámoló a továbbiakban is­mertette, hogy a zöldségfélék ter­melésében általában fejlődés mu­tatkozik. A város zöldségellútása szempontjából nagyjelentőségű a Városellátó Gazdaság, amely a dol­gozók jobb ellátást biztosítja. Szük­séges a Városellátó Gazdaság üzle­teinek rendezése. Jobban ügyelje­nek a jövőben a rendre, a tiszta­ságra és arra, hogy az áruellátás folyamatos és változatos legyen. Fontos feladatunk elősegíteni a burgonyatermelést. Termelésünk fejlesztésével oldjuk meg a város nyári és őszi burgonyaellátását. — A gyümölcstermelés további fokozásáért végezzünk felvilágosító munkát. Segítsük a régi gyümölcsösök felújítását, a gyümölcsfák szak­szerű kezelését és permetezését. Hiba, hogy Szlllérben a gyümölcs­fák téli ápolásét kevésbbé végez­ték el. Termelőszövetkezeteink te­lepítsenek új gyürpölcsösöket, s e téren js éljenek a számukra adott lehetőségekkel. Folytatnunk kell a város külső utcáinak és egyéb sza­bad területeinek gyümölcsfával való hasznosítását. Hívjuk fel a város lakóinak figyelmét a fák fo­kozottabb védelmére. A továbbiakban rámutatott a nileg dolgozó parasztoknál fontos besZamol«; J» dolgozók jó ellátása elérni a helyes növénytermelési sorrend betartását. A talaj ter­mőerejének fokozásáért ismerjük meg és ismertessük a szovjet agró­tudomány Liszenkó által meghatá­rozott elméletét. Ennek lényege: bőséges szervestrágyával, a szük­séges műtrágyákkal, megfelelő ta­lajműveléssel és vetésforgóval biz­tosítsuk az eredményes termelés feltételeit, a kellő talajerőt és ta­lajszerkezetet. Fontqs feladat — mutatott rá a beszámoló — a búzatermelés foko­zása. Segíteni kell, hogy minden termelő részére 4—5 éves felújí­tással, megfelelő nemesített vető­mag álljon rendelkezésre. Ajánljuk továbbra lg ' a gabonafélék sűrű-, vagy keresztsorú vetését. — Állatállományunk számszerű és minőségi fejlődésének legfőbb akadálya a megfelelő, gazdag táp­értékű takarmány hiánya. Fejlesz­szük a fehérjében gazdag pillangós növények, elsősorban lucerna ter­mesztését. Fordítsunk nagyobb gon­dot a legfontosabb a'oraktaknr­mány, a kukorica termesztésére. A kukorica, határunk mostoha növé­nye. Az ipari növények közül nálunk a fűszerpaprikának nagy a jelen­tősége. A párt- és kormányhatáro­zat értelmében a fűszerpaprikater­melést vissza kell vinni a történel­mileg kialakult termelő tájakra; szempontjából fontos az állatte­nyésztés. Etéren Szegeden hibák vannak. Különösen kedvezőtlen nálunk is — mint országosan — a szarvasmarha tenyésztés helyzete. Az elmúlt évi szarvasmarhalét­szám 1658 volt. Ebből a fejőstehén 648 volt. Ez a szám is mutatja, hogy milyen nagy szükség van szarvasrnarhatenyésztésünk fej­lesztésére. A következő évekre megállapított kedvező tejbeadás 13 ösztönző hatású lesz ezen a téren. Fontos a baromfi tenyésztés, ser­téstenyésztés és a méhészet fej­lesztése. Gondoskodnunk kell ab­ról, hogy a legtökéletesebben ki­használjuk a lehetőséget. A beszámoló rámutatott, hogy a tanácsnak, a mezőgazdasági osz­tály dolgozóinak többet kell törőd­ni az egyénileg dolgozó parasztok­kal is. Az utóbbi években az egyé­ni gazdákkal való foglalkozás igen bürokratikus volt. A mezőgazda­sági osztály munkája az egyes ne­héz feladatok végrehajtásánál kam­pányszerű és kapkodó volt. Sok hiba mutatkozott az osztály mun­kájában a földügyek intézésénél. Már most kell készülni a tavaszi mezőgazdasági feladatokra. Előké­szített vetőmaggal, kijavított gé­pekkel és felszereléssel a rendel­kezésre álló erők mozgósításával várjuk a tavaszi munkák megkez­dését. REIZNER JÁNOS (1847-1904) Külö nős rélet­I ene a sorsnak; tegnap százhét esztendeje szüle­tett, s ugyancsak tegnap ötven éve halt meg Szeged neves történetíró­ja, a Sómogyi Könyvtár és a múzeum első igaz­gatója, a szegedi helytörténeti iro­dalom érdemes művelője, a sáros egykori főjegyzője, Reizner János. Születés és halál: egy napon. Tragi­kus, hirtelen ha­lál: orvul éjjel rá­törő szívszélhűdés vetett véget éle­tének, éppen 57. születésnapján. Szegeden, jómó­dú polgári család gyermekeként szü­letett; famíliája " egyike volt a legrégibb német pol- első negyedszázadának történetét, A hozzászólásokból A beszámolóhoz tanácstagok és nem tanácstagok számosan szóltak hozzá és felelősségük tudatában fnondották el véleményüket, javas­lataikat. A hozzászólásokból rész­letet közlünk. Fodor István, a Haladás terme­lőszövetkezet elnöke arról beszélt, igen fontos a szegedi földek ter­mőerejének fokozása. „E téren is igen fontos — mondotta — az ál­lattenyésztés fejlesztése, a hozam növelése-" Rámutatott, igen fontos a termelés szakirányítása. Hiba volt, hogy egyik-másik esetben a gazdasági szervek kapkodva irá­nyították a munkát- A zöldségter­melésről szólva megállapította, hogy kertészetük holdanként 18 ezer forintot jövedelmezel. Ki­emelte, fontos új gyümölcsösök létrehozása, a meglévők gondos ápolása. Katona Pál egyéni gazda (Tpl­buchin sugárút) felszólalásában ar­ról is beszélt, hogy a dolgozó pa­rasztok azon lesznek, végrehajtsák, a mezőgazdasági határozatot s így jobbá tegyék saját életükét s az egész néo életét. Rámutatott, a paprikaátvételnél mutatkoztak hi­bák és így hasznos munkaórákat vesztettek el a do'gozó parasztok. Kérte, segítsék elő, hogy a dolgo­zó parasztok indokolt esetben fa­anyagot kapjanak, például a já­szol vagy más egyéb megjavításá­hoz. Kószó Antal (Tisza Lajos utca), a mezőgazdasági állandó bizottság tagja hangoztatta, helyes lenne a legelőterület növelése, mert istál­lóban nem lehet növendékállatot tartani. Lakatos Antal dolgozó pa­raszt arról beszélt, az állami tar­talékföldek kiadásával kapcsolat­ban vannak még hibák, amalyek gátolják a munkát. „Egy-egy bér­beadott állami tartaléktőidnek há­rom-négy gazdája ls van, a nem megfelelő nyilvántartás miatt. Új­szegeden is előfordul ez, de így vagyok ezzel én is. Ezt a hibát sürgősen szüntesse meg a tanács." Bárdos Miklós tanácstag hozzá­szólásában hangoztatta, már most kell gondolni a rossz időjárás kö­vetkeztében az őszi kalászosokban mutatkozó esetleges veszteségek pótlásáról. Antal József, a Mező gazdasági Kísérleti Intézet részé­ről ígéretet tett, hogy az intézet dolgozói minden erejükkel segítik a mezőgazdasági határozat végre­hajtását. Molnár András, a mező­gazdasági állandó bizottság elnöke arról beszélt; fontos, hogy a ter­melési bizottságokban minél több dolgozó paraszt vegyen részt. La­jos Sándor, a Dózsa tsz tagja han­goztatta, hogy a föld termőerejé­nek fokozásáért alkalmazzák a szántókon a dolgozó parasztok job­ban a műtrágyát. Baranvi LaloR. a tanács mezőgazdasági osztályának vezetője elmondotta, valóban meg­voltak az osztály munkájában azok a hibák, amelyekre a beszámoló is rámutatott. Megállapította, az el­hangzott hozzászólások, javaslatok segítségével megjavítják munká­jukat, A tanácsülés határozatba foglalta a feladatokat, a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat jó meg­valósításáért, , gári családoknak a városban. Isko­láit Szegeden végezte, majd jogot tanult Pesten és Pozsonyban, 8 1871-ben ügyvédi gyakorlatba kez­dett. Nem sokáig: a tehetséges fia­talembert 1872-ben városi aljegy­zővé választották s három év múlva, 1875 őszén fiatalon, 28 éves korá­ban Szeged várós főjegyzője lett. Már ezidőtájt is foglalkozott tudo­mányokkal, így 1871-ben tanul­mányt írt a köztörvényhatóságok rendezését szabályozó törvényről, Szeged rendezésére különös tekin­tettel. Később, 1881-ben, mint a Szegedi Levéltár vezetője Sávos vármegye levéltáráról írt valószí­nűleg hivatalos felkérésre tanul­mányt, amelyben már történetku­tatói hajlamai kiválóan megmutat­koztak. A* árvíakor ért anyagi veszte­ségei, s liberális fölfogása miatt fö­lötteseitől is, a városi tanács tagjai­tól is felé irányuló politikai táma­dások elkeserítették, s amikor So­mogyi Károly adománya révén a városi könyvtár létesült, szívesen hagyta ott 1882 nyarán főjegyzői állását, hogy elfoglalja a Somogyi Könyvtár igazgatói székét. E he­lyen aztán egészen haláláig lelke­sen, szorgalommal dolgozott szere­tett városa múltjának föltárásán. Megalkotta a Somogyi Könyvtár nyilvántartási rendszerét, leltározta a könyvállományt, s a mult év őszén volt hetven esztendeje, 1883 október 16-án, hogy a vezetése alatt álló könyvtár megnyitotta kapuit Szeged közönsége előtt, szolgálva hét évtizeden át, oly utódok, mint Tömörkény és Móra irányításával a város közművelődésének, tudomá­nyos kutatásának ügyét. Könyvtár- és múzeumigazgatói működését Móra Ferenc, a nagy utód így jellemezte: »Vérbeli tu­dós, erőskezű szervező, akinek ve­zetése alatt készült el az első nagy katalógus s aki eddig szerény bér­lakásából a kultúrpalotába telepí­tette át a könyvtárt. Nevéhez fűző­dik a múzeum megalapítása is, amelynek legrégibb osztályait, a régiség- és érettárat, továbbá a szépművészeti gyűjteményt ő állí­totta fel*. Tudományon munkálkodásának jelentős részét a régészeti kutató­munka, az ásatás tette ki. Rábé, Röszke, Csengele, Sövényháza, Oroszlámos, Tömörkény, Domaszék, Szöreg, Lebő, Öbéba — fölsorolni is sok, ahol az Alföld őstörténeté­nek megismerése szempontjából rendkívül jelentőssé vált leleteket mentett meg történettudományunk számára. Ha mai szempontból ásató módszere és anyagföldolgozása sok tekintetben hiányosnak is bizonyul, mentsége lehet, hogy kora színvo­nalónak így is megfelelt, noha autodidakta módon vált régésszé, Nagyjából ez érvényes történettu­dósi működésére is, amely rendkí­vül sokirányú, termékeny és gaz­dag volt. Foglalkozott érmészettel, műemlékvédelemmel, muzeológiá­val, ipartörténettel és iparstatiszti­kával, céhtörténettel, könyvészet­tel. Tanulmányt írt a régi gabona­mértékekről, mint könyvtáros ösz­szeállította a szabadságharc és az emigráció bibliográfiáját, kézirat­ban elkészítette Szeged bibliográ­fiáját. Megírta a Szegedi Híradó fontos gazdaságtörténeti értékű le­véltári anyagot közölt a mindszent­algyői uradalom történetéből. Mjnd emellett frissen reagáló, lelkes har­cosa volt a város kultúrpolitika! életének. Cikkei, melyek egyrészét Könyves János áltéven, másokat különféle betű jegyek alatt írt, vá­rosunk művelődéstörténetének fon­tos dokumentumai. Főművei "A régi Szeged* két­(1884) a "Makó város története* egy- (1892) és a "Szeged története* négykötetes (1899—1900) várostör­téneti munkák. Ezekben nagy szol ­galommal, hatalmas anyagismeret­tel halmozta föl mindazt, amit a vá­ros köztörténetéről, művelődés- és társadalomtörténetéről, a helytörté­neti irodalomból és a városi levél­tárból kiszedegetett. S bár# egykori, nem különben kiváló historikus bí­rálója, Czimer Károly terjedelmes tanulmányban (1901) egészítette ki, helyesbítette nagy városmonográ­fiáját, kritikája nem von le sem­mit annak a megállapításnak iga­zából, hogy Reizner műve a millé­nium idején divatos ünnepi kiad­ványok színvonalát messze túlha­ladta. Azzal pedig, hogy a mű har­madik kötetét kizárólag gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti kérdéseknek szentelte, • korában ritka kezdeményezést tett. Műve, hiányaival is, megtermékenyítője lett a szegedi helytörténeti kutatá­soknak; s bár azóta sok részletta­nulmány látott napvilágot a város politikai ós művelődéstörténetéből, a kutatónak máig is, mint kiindu­lóponthoz, minden esetben »a Rqiz­nerhez« kell folyamodnia. Ötven év multán is terméke­nyítő lehet Reizner János munkás­sága, ha életművének időszerű ta­nulságait a szegedi tudományos ku­tatás számára figyelmeztetőül elfo­gadjuk. Főként két ponton válhat Reizner életműve, kezdeményező"' • a mai helytörténeti kutatók buzd tójává: az általa megkezdett »Szc ged bibliográfiájának* alap; nagyarányú kollektív kutatóm"' kával való összeállításn és a »S ged története* négy kötetének fr ' v tatása terén. Az előbbi immár Ív. laszthntatlanná vált, mert a kuír. tók drága éveket pocsékolnak el egy-egy speciális • kérdés irodaim''' nak, főként hírlapirodalmának í! szekeresgél ésére, amit egy jól f gatható, áttekinthető blbliogv. percekké zsugor thatnn. A rr fö'adat nemreak a Reizner n óta eltelt félévszázad földol,to követeli meg, de visszamenők • ád teendőt: a szegedi levéltár r • daq. Reizner által nem teljesen f. dolgozott anyaga, a 19. százrd b< helyi hírlapirodalma segítségével történészeinknek óiból meg kell í niek a város történetét. E feladatok vállalása, megkez­dése és megvalósítása méltóan jel­képezheti, hogy mi örökösei ve gyünk multunk minden derék, ha­ladó kezdeményezésének, folytatói és beteliesítői elődeink minden jó törekvésének. Jelenünk eredményéi multunk hagyományain épülnék. "Szeged bibliográfiája* és az "új "Szeged története* lesz a méltó megemlékezés az úttörők egyikére, Reizner Jánosra. Péter László

Next

/
Thumbnails
Contents