Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

DÍLHUGYSRORSZaG CSÜTÖRTÖK. 1954. JANUÁR 21. Szegedi feladatok a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért Szerdán délután a Szegedi Városi Tanács ülést tartott. Az ülésen a tanácstagokon kívül nagyszámban vettek részt a mezőgazdaságban dolgozók; termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák. A tanácsülés megbeszélte, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat jó végrehajtásáért — egyben az egész nép életszínvonala emeléséért — milyen feladatokat kell elvégezni Szegeden a tanácsnak, s a dolgozó parasztoknak. A tanácsülés eredményes munkát végzett. Elősegitet.te, hogy jól kezdjék meg a soronlévő feladatok elvégzését; úgy, ahogyan azt a mezőgazdasági határozat megjelöli, A Városi Tanács ülése A tanácsülést Dénes Leó elvtárs a végrehajtó bizottság elnöke nyitotta meg és számolt be a végrehajtó bizottság kéthónapi munkájáról., Kiemelte, milyen nagyfontosságú a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, amelynek megvalósítása nemzeti ügy. Bejelentette, hogy a napokban megalakulnak a város kerületeiben a termelési bizottságok, a mezőgazdasági munkák jobbátételéért. A termelési bizottság tagjait gazdagyűlésen választják majd meg a dolgozó parasztok. A végrehajtó bizottság beszámolóját a mezőgazdasági határozat jó végrehajtásáért Nagy István elvtárs, vb. elnökhe|lyettes tartotta. Nagy István elvtárs beszéde A beszámoló bevezetője megállapította, hogy Szeged mezőgazdaságában is megtalálhatók mindazok a Iliányosságok, amelyekre a párt- és kormányhatározat rámutatott. — Szeged mezőgazdasága sem tudott megfelelni azoknak az igényeknek, amelyeket emelkedő élett í.ovonalunk, dolgozóink joggal el\ ái lak. A város mezőgazdaságának fejlődése aránytalan és egyenlőtlen. A világhírű szegcdi paprika torié -'ése visszaesett és helyette főleg a kukorica termelésre tértek ter• künk. A kenyérgabona termelésnél sem mindenütt biztosíthattuk azokat a feltételeket, amelyek a maximális termés eléréséhez szükségesek. Megállapította a beszámoló, hogy a kormányprogramra, a különböző párt- és kormányhatározatok után megnövekedett a dolgozó parasztok biztonságérzete, termelési kedve. A begyűjtés új rendje is méginkább érdekeltté teszi a dolgozó parasztokat a termelésben, szélesen lehetővé teszi számukra, hogy a szabadpiacon növeljék bevételeiket. Ezután a beszámoló részletesen ismertette mindazokat a feladatokat, amelyeket Szegeden el kell végezni a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásáért — elősegítve az egész nép még jobb életét. — A legfontosabb feladatok közé tartozik a talaj termőerejének fokozása. Szeged talajviszonyait a sokrétűség jellemzi. Megfelelő trágyázással, talajműveléssel, az agrotechnika alkalmazásával, a talaj termőképessége fokozható. A terméseredmény fokozásának egyik legfőbb alapja az istállótrágyázós. A párt- és kormányhatározat feladatul jelölte meg, hogy szántótyülctünk lögalább egyötödén évenként el kell végezni az istállótrágyázást. Ezt Szeged termelő viszonyainak és termelési módjának megfelelően túl kell teljesíteni. Ezért elsősorban termelőszövetkezeteinkben ftövelni kell állatállományunkat és fokozni meglévő trágyatermelésünket. Rámutatott a beszámoló, hogy a tanács mezőgazdasági osztályának jó felvilágosító, szervező munkával segíteni kell, hogy minden földtulajdonos, de az állami tartalékföldek bérlői is gondot fordítsanak a talaj termőerejének fokozására, — a trágya helyes kezelésére. Érjük cl a tsz-ckbcn és egyéni gazdáknál, hogy 1934 január 31-ig minden meglévő trágya ki legyen hordva a földekre. A január 7-i szegedi paprikn-ankét határozata szerint a Szervestrágyagytijtö Vállalatnak is elő kell segíteni, hogy á termelők, elsősorban n paprikakertészek tőzeges fekáliához jussanak. A Szegedi Kutató Intézet saját gazdaságában, de a termelőszövetkezeteknéi is létesítsen kísérleti Parcellákat, adjon elméleti tanásot a helyes műtrágya-használatra. \ gabonafélék tavaszi fejtrágyázáának ebben az évben még nagyobb 1 'ontösége van, mint máskor. A kedvezőtlen ősz miatt a vetés csak elkésve kelt ki, az őszi bokrosodás és erősödés tavaszra maradt. A továbbiakban a beszámoló kiemelte, hogy a talaj termőerejének fokozásáért, a talaiművelésre is nagyobb gondot kell fordítani. — A jövőben még fokozottabban biztosítani kell a talaiművelésnél a .ióminőségű gépmunkát. Gépállományunk növelése és Jobb kihasználása ezt lehetővé teszi. — Fokozott lehetőség nyílik Szeged határában is az öntözésre. A helyi vizek számottevő lehetősége mellett külső- és belső Baktó területén megépült az öntöző csatorna, csak fel kell használni, A víz segítségével Baktóból is virágzó határrészt lehet alakítani. Felelősség terheli a tanács mezőgazdasági osztályát, amiért nem szervezték meg mindeddig a víz felhasználását. A Felszabadulás és az Alkotmány tsz a rendelkezésére álló vizeket nem használja fel. Munkaerőhiányra hivatkoznak, de ugyanakkor a kevésbbé munkaigényes takarmánynövények öntözését sem kezdték meg. A fertői legelő öntözésének torvét a Vízügyi Igazgatóság elkészítette. Ezévben megkezdik a földmunkát, az úgynevezett skatulyás rendszerű öntözés megvalósításáért. Rámutatott a beszámoló, hogy a termelőszövetkezeteinknél, az egyéígy Szeged vidékére. Ez arra kötelez bennünket, hogy a paprikatermeléssel többet foglalkozzunk. — A másik jelentős növénycsoport, a konzervnövények termelése. Etéren mutatkozik lemaradás. A beszámoló a továbbiakban ismertette, hogy a zöldségfélék termelésében általában fejlődés mutatkozik. A város zöldségellútása szempontjából nagyjelentőségű a Városellátó Gazdaság, amely a dolgozók jobb ellátást biztosítja. Szükséges a Városellátó Gazdaság üzleteinek rendezése. Jobban ügyeljenek a jövőben a rendre, a tisztaságra és arra, hogy az áruellátás folyamatos és változatos legyen. Fontos feladatunk elősegíteni a burgonyatermelést. Termelésünk fejlesztésével oldjuk meg a város nyári és őszi burgonyaellátását. — A gyümölcstermelés további fokozásáért végezzünk felvilágosító munkát. Segítsük a régi gyümölcsösök felújítását, a gyümölcsfák szakszerű kezelését és permetezését. Hiba, hogy Szlllérben a gyümölcsfák téli ápolásét kevésbbé végezték el. Termelőszövetkezeteink telepítsenek új gyürpölcsösöket, s e téren js éljenek a számukra adott lehetőségekkel. Folytatnunk kell a város külső utcáinak és egyéb szabad területeinek gyümölcsfával való hasznosítását. Hívjuk fel a város lakóinak figyelmét a fák fokozottabb védelmére. A továbbiakban rámutatott a nileg dolgozó parasztoknál fontos besZamol«; J» dolgozók jó ellátása elérni a helyes növénytermelési sorrend betartását. A talaj termőerejének fokozásáért ismerjük meg és ismertessük a szovjet agrótudomány Liszenkó által meghatározott elméletét. Ennek lényege: bőséges szervestrágyával, a szükséges műtrágyákkal, megfelelő talajműveléssel és vetésforgóval biztosítsuk az eredményes termelés feltételeit, a kellő talajerőt és talajszerkezetet. Fontqs feladat — mutatott rá a beszámoló — a búzatermelés fokozása. Segíteni kell, hogy minden termelő részére 4—5 éves felújítással, megfelelő nemesített vetőmag álljon rendelkezésre. Ajánljuk továbbra lg ' a gabonafélék sűrű-, vagy keresztsorú vetését. — Állatállományunk számszerű és minőségi fejlődésének legfőbb akadálya a megfelelő, gazdag tápértékű takarmány hiánya. Fejleszszük a fehérjében gazdag pillangós növények, elsősorban lucerna termesztését. Fordítsunk nagyobb gondot a legfontosabb a'oraktaknrmány, a kukorica termesztésére. A kukorica, határunk mostoha növénye. Az ipari növények közül nálunk a fűszerpaprikának nagy a jelentősége. A párt- és kormányhatározat értelmében a fűszerpaprikatermelést vissza kell vinni a történelmileg kialakult termelő tájakra; szempontjából fontos az állattenyésztés. Etéren Szegeden hibák vannak. Különösen kedvezőtlen nálunk is — mint országosan — a szarvasmarha tenyésztés helyzete. Az elmúlt évi szarvasmarhalétszám 1658 volt. Ebből a fejőstehén 648 volt. Ez a szám is mutatja, hogy milyen nagy szükség van szarvasrnarhatenyésztésünk fejlesztésére. A következő évekre megállapított kedvező tejbeadás 13 ösztönző hatású lesz ezen a téren. Fontos a baromfi tenyésztés, sertéstenyésztés és a méhészet fejlesztése. Gondoskodnunk kell abról, hogy a legtökéletesebben kihasználjuk a lehetőséget. A beszámoló rámutatott, hogy a tanácsnak, a mezőgazdasági osztály dolgozóinak többet kell törődni az egyénileg dolgozó parasztokkal is. Az utóbbi években az egyéni gazdákkal való foglalkozás igen bürokratikus volt. A mezőgazdasági osztály munkája az egyes nehéz feladatok végrehajtásánál kampányszerű és kapkodó volt. Sok hiba mutatkozott az osztály munkájában a földügyek intézésénél. Már most kell készülni a tavaszi mezőgazdasági feladatokra. Előkészített vetőmaggal, kijavított gépekkel és felszereléssel a rendelkezésre álló erők mozgósításával várjuk a tavaszi munkák megkezdését. REIZNER JÁNOS (1847-1904) Külö nős réletI ene a sorsnak; tegnap százhét esztendeje született, s ugyancsak tegnap ötven éve halt meg Szeged neves történetírója, a Sómogyi Könyvtár és a múzeum első igazgatója, a szegedi helytörténeti irodalom érdemes művelője, a sáros egykori főjegyzője, Reizner János. Születés és halál: egy napon. Tragikus, hirtelen halál: orvul éjjel rátörő szívszélhűdés vetett véget életének, éppen 57. születésnapján. Szegeden, jómódú polgári család gyermekeként született; famíliája " egyike volt a legrégibb német pol- első negyedszázadának történetét, A hozzászólásokból A beszámolóhoz tanácstagok és nem tanácstagok számosan szóltak hozzá és felelősségük tudatában fnondották el véleményüket, javaslataikat. A hozzászólásokból részletet közlünk. Fodor István, a Haladás termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, igen fontos a szegedi földek termőerejének fokozása. „E téren is igen fontos — mondotta — az állattenyésztés fejlesztése, a hozam növelése-" Rámutatott, igen fontos a termelés szakirányítása. Hiba volt, hogy egyik-másik esetben a gazdasági szervek kapkodva irányították a munkát- A zöldségtermelésről szólva megállapította, hogy kertészetük holdanként 18 ezer forintot jövedelmezel. Kiemelte, fontos új gyümölcsösök létrehozása, a meglévők gondos ápolása. Katona Pál egyéni gazda (Tplbuchin sugárút) felszólalásában arról is beszélt, hogy a dolgozó parasztok azon lesznek, végrehajtsák, a mezőgazdasági határozatot s így jobbá tegyék saját életükét s az egész néo életét. Rámutatott, a paprikaátvételnél mutatkoztak hibák és így hasznos munkaórákat vesztettek el a do'gozó parasztok. Kérte, segítsék elő, hogy a dolgozó parasztok indokolt esetben faanyagot kapjanak, például a jászol vagy más egyéb megjavításához. Kószó Antal (Tisza Lajos utca), a mezőgazdasági állandó bizottság tagja hangoztatta, helyes lenne a legelőterület növelése, mert istállóban nem lehet növendékállatot tartani. Lakatos Antal dolgozó paraszt arról beszélt, az állami tartalékföldek kiadásával kapcsolatban vannak még hibák, amalyek gátolják a munkát. „Egy-egy bérbeadott állami tartaléktőidnek három-négy gazdája ls van, a nem megfelelő nyilvántartás miatt. Újszegeden is előfordul ez, de így vagyok ezzel én is. Ezt a hibát sürgősen szüntesse meg a tanács." Bárdos Miklós tanácstag hozzászólásában hangoztatta, már most kell gondolni a rossz időjárás következtében az őszi kalászosokban mutatkozó esetleges veszteségek pótlásáról. Antal József, a Mező gazdasági Kísérleti Intézet részéről ígéretet tett, hogy az intézet dolgozói minden erejükkel segítik a mezőgazdasági határozat végrehajtását. Molnár András, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke arról beszélt; fontos, hogy a termelési bizottságokban minél több dolgozó paraszt vegyen részt. Lajos Sándor, a Dózsa tsz tagja hangoztatta, hogy a föld termőerejének fokozásáért alkalmazzák a szántókon a dolgozó parasztok jobban a műtrágyát. Baranvi LaloR. a tanács mezőgazdasági osztályának vezetője elmondotta, valóban megvoltak az osztály munkájában azok a hibák, amelyekre a beszámoló is rámutatott. Megállapította, az elhangzott hozzászólások, javaslatok segítségével megjavítják munkájukat, A tanácsülés határozatba foglalta a feladatokat, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat jó megvalósításáért, , gári családoknak a városban. Iskoláit Szegeden végezte, majd jogot tanult Pesten és Pozsonyban, 8 1871-ben ügyvédi gyakorlatba kezdett. Nem sokáig: a tehetséges fiatalembert 1872-ben városi aljegyzővé választották s három év múlva, 1875 őszén fiatalon, 28 éves korában Szeged várós főjegyzője lett. Már ezidőtájt is foglalkozott tudományokkal, így 1871-ben tanulmányt írt a köztörvényhatóságok rendezését szabályozó törvényről, Szeged rendezésére különös tekintettel. Később, 1881-ben, mint a Szegedi Levéltár vezetője Sávos vármegye levéltáráról írt valószínűleg hivatalos felkérésre tanulmányt, amelyben már történetkutatói hajlamai kiválóan megmutatkoztak. A* árvíakor ért anyagi veszteségei, s liberális fölfogása miatt fölötteseitől is, a városi tanács tagjaitól is felé irányuló politikai támadások elkeserítették, s amikor Somogyi Károly adománya révén a városi könyvtár létesült, szívesen hagyta ott 1882 nyarán főjegyzői állását, hogy elfoglalja a Somogyi Könyvtár igazgatói székét. E helyen aztán egészen haláláig lelkesen, szorgalommal dolgozott szeretett városa múltjának föltárásán. Megalkotta a Somogyi Könyvtár nyilvántartási rendszerét, leltározta a könyvállományt, s a mult év őszén volt hetven esztendeje, 1883 október 16-án, hogy a vezetése alatt álló könyvtár megnyitotta kapuit Szeged közönsége előtt, szolgálva hét évtizeden át, oly utódok, mint Tömörkény és Móra irányításával a város közművelődésének, tudományos kutatásának ügyét. Könyvtár- és múzeumigazgatói működését Móra Ferenc, a nagy utód így jellemezte: »Vérbeli tudós, erőskezű szervező, akinek vezetése alatt készült el az első nagy katalógus s aki eddig szerény bérlakásából a kultúrpalotába telepítette át a könyvtárt. Nevéhez fűződik a múzeum megalapítása is, amelynek legrégibb osztályait, a régiség- és érettárat, továbbá a szépművészeti gyűjteményt ő állította fel*. Tudományon munkálkodásának jelentős részét a régészeti kutatómunka, az ásatás tette ki. Rábé, Röszke, Csengele, Sövényháza, Oroszlámos, Tömörkény, Domaszék, Szöreg, Lebő, Öbéba — fölsorolni is sok, ahol az Alföld őstörténetének megismerése szempontjából rendkívül jelentőssé vált leleteket mentett meg történettudományunk számára. Ha mai szempontból ásató módszere és anyagföldolgozása sok tekintetben hiányosnak is bizonyul, mentsége lehet, hogy kora színvonalónak így is megfelelt, noha autodidakta módon vált régésszé, Nagyjából ez érvényes történettudósi működésére is, amely rendkívül sokirányú, termékeny és gazdag volt. Foglalkozott érmészettel, műemlékvédelemmel, muzeológiával, ipartörténettel és iparstatisztikával, céhtörténettel, könyvészettel. Tanulmányt írt a régi gabonamértékekről, mint könyvtáros öszszeállította a szabadságharc és az emigráció bibliográfiáját, kéziratban elkészítette Szeged bibliográfiáját. Megírta a Szegedi Híradó fontos gazdaságtörténeti értékű levéltári anyagot közölt a mindszentalgyői uradalom történetéből. Mjnd emellett frissen reagáló, lelkes harcosa volt a város kultúrpolitika! életének. Cikkei, melyek egyrészét Könyves János áltéven, másokat különféle betű jegyek alatt írt, városunk művelődéstörténetének fontos dokumentumai. Főművei "A régi Szeged* két(1884) a "Makó város története* egy- (1892) és a "Szeged története* négykötetes (1899—1900) várostörténeti munkák. Ezekben nagy szol galommal, hatalmas anyagismerettel halmozta föl mindazt, amit a város köztörténetéről, művelődés- és társadalomtörténetéről, a helytörténeti irodalomból és a városi levéltárból kiszedegetett. S bár# egykori, nem különben kiváló historikus bírálója, Czimer Károly terjedelmes tanulmányban (1901) egészítette ki, helyesbítette nagy városmonográfiáját, kritikája nem von le semmit annak a megállapításnak igazából, hogy Reizner műve a millénium idején divatos ünnepi kiadványok színvonalát messze túlhaladta. Azzal pedig, hogy a mű harmadik kötetét kizárólag gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti kérdéseknek szentelte, • korában ritka kezdeményezést tett. Műve, hiányaival is, megtermékenyítője lett a szegedi helytörténeti kutatásoknak; s bár azóta sok részlettanulmány látott napvilágot a város politikai ós művelődéstörténetéből, a kutatónak máig is, mint kiindulóponthoz, minden esetben »a Rqiznerhez« kell folyamodnia. Ötven év multán is termékenyítő lehet Reizner János munkássága, ha életművének időszerű tanulságait a szegedi tudományos kutatás számára figyelmeztetőül elfogadjuk. Főként két ponton válhat Reizner életműve, kezdeményező"' • a mai helytörténeti kutatók buzd tójává: az általa megkezdett »Szc ged bibliográfiájának* alap; nagyarányú kollektív kutatóm"' kával való összeállításn és a »S ged története* négy kötetének fr ' v tatása terén. Az előbbi immár Ív. laszthntatlanná vált, mert a kuír. tók drága éveket pocsékolnak el egy-egy speciális • kérdés irodaim''' nak, főként hírlapirodalmának í! szekeresgél ésére, amit egy jól f gatható, áttekinthető blbliogv. percekké zsugor thatnn. A rr fö'adat nemreak a Reizner n óta eltelt félévszázad földol,to követeli meg, de visszamenők • ád teendőt: a szegedi levéltár r • daq. Reizner által nem teljesen f. dolgozott anyaga, a 19. százrd b< helyi hírlapirodalma segítségével történészeinknek óiból meg kell í niek a város történetét. E feladatok vállalása, megkezdése és megvalósítása méltóan jelképezheti, hogy mi örökösei ve gyünk multunk minden derék, haladó kezdeményezésének, folytatói és beteliesítői elődeink minden jó törekvésének. Jelenünk eredményéi multunk hagyományain épülnék. "Szeged bibliográfiája* és az "új "Szeged története* lesz a méltó megemlékezés az úttörők egyikére, Reizner Jánosra. Péter László