Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-20 / 16. szám

OíLMIGY^RORSZAG 2 SZERDA, 1954. JANUÁR 20. Meghalt M. F. Skii jator, a Kommunista, Párt és a szovjet úiíam nagy harcosa fl Szavja.unió Ko.nmjn.sta Pártja üzpon i Bizotiságá.ói és a Szavielunió Miniszter anácsától A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal közti, hogy január 18-án hosszas és súlyos betegség után el­hunyt Matvej Fjodorovics Skirj.i­tov elvtárs, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsá­ga mellett működő pártclleníirző bizottság elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, a Kommunista Párt Cs a szovjet állam egyik legrégibb ve­zető személyisége. Matvej Fjodorovics Skirjatov elv­társ egész életében pártunkat és a dolgozók ügyéért vívott harcot szolgálta. Halála a Kommunista Párt és a szovjet nép nagy veszte­sége. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJÁNAK KOZPONTI BIZOTTSÁGA. A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA M. F. Skirjatov elvtárs halála alkalmából gyászjelentést adott ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége is. • Korminyii zoltság ahkull M. F. S irjatov temetésének megszerve éstre A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Párt­jának központi bizottsága elhatá­rozta: M. A. Szuszlov (elnök), N. M. Pegov, N. A. Mihajlov, és P. T. Komarov részvételével kormánybi­zottságot kell alakítani M. F. Skir­jatov temetésének megszervezésére. A bizottság, amely megszervezi M. F. Skirjatov elvtárs temetését, a következő közleményt adta ki: M. F. Skirjatov elvtárs koporsó­ját a Szakszervezetek Háza Oszlop­csarnokában ravatalozták fel. A temetés napját később közlik. M. F. Skirjatov, a kommunista párt és a szovjet állam kiváló alakja Moszkva (TASZSZ). 1954. január 18-án hosszas és súlyos betegség után elhunyt a Kommunista Párt egyik legrégibb tagja, a kommu­nizmus nagy ügyének önfeláldozó harcosa, Matvej Fjodorovics Skir­jatov. M. F. Skirjatov 1883-ban szüle­tett, szegényparaszt fia volt. 190G-ban belépett a Kommunista Pártba és komoly pártmunkát vég­zett a konfekcióipari munkások kö­lében. A cári rendőrség állandó megfigyelés alatt tartotta és több­ször letartóztatta. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom küszöbén Skirjatov elvtárs n bolsevista szervezet elnökeként a munkásküldöttek tulai szovjetjé­nek végrehajtó bizottságában dol­gozott. Az októberi fegyveres fel­kelés napjaiban a tulai katonai-for­radalmi bizottság tagja volt. 1918 augusztusában a konfekció­ipari szakszervezet központi bizott­ságának titkárává választották. Pártmunkát a moszkvai városi párt­bizottság tagjaként végzett. 1921-ben a párt központi bizott­ságába került, ahol a párt ellenőrző és tisztogató bizottságát vezette. A XI. pártkongresszuson a központi ellenőrző bizottság tagjává válasz­tották. 1923-tól kezdve a központi ellenőrző bizottság elnökségének tagja volt. Skirjatov elvtársat többízben be­választották a Szovjetunió központi végrehajtó bizottságába. Az SZKP XVII. kongresszusa Skirjatov elvtársat a központi bi­zottság mellett működő pártellen­őrző bizottság tagjává választotta. A XVIII. pártkongresszuson Skir­jatov elvtársat beválasztották a párt központi bizottságába. 1939-től 1952-ig a központi bizottság mellett működő pártellenőrző bizottság el­nökhelyettese volt. A XIX. párt­kongresszuson a központi bizottság tagjává választották és megerősí­tették a pártellenőrző bizottság el­nökének tisztében. Skirjatov elvtárs a Legfelső Tanács tagja volt, amellett tagja volt az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának és a moszkvai városi szovjetnek. Matvej Fjodorovics Skirjatovot ki­váló szolgálataiért háromszor Le­nin-renddel, továbbá a Szovjetunió érdemérmeivel tüntették ki. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Moszkva A Magyar Dolgozók Pálija és az egész magyar nép megrendülve értesült arról a súlyos veszteségről, amely a Szovjetunió Kommunista Pártját M. F. Skirjatov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja régi, hű katonájának, Lenin, Sztálin harcostársának elhunytával érte. Fogadják Skirjatov elvtárs elhunyta alkalmával mély részvétünk és őszinte együttérzésünk kifejezését. Budapest, 1954 január 19. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Kim Ir Szen marsall és Peng Tő-Huai tábornok válaszlevele Thimajia altábornagyhoz Phenjan (U) Kina). Kim Ir Szen marsall, a kínai néphadsereg főparancsnoka és Peng Tő-Huaj tábornok, a kinai népi önkéntesek parancsnoka január 19-én levelet intézett K. Sz. Thi­majja altábornagyhoz, a semleges nemzetek képviselőiből álló haza­telepítési bizottság elnökéhez, vá­laszul Thimajja altábornagynak 1954 január 14-i levelére. Kim Ir Szen marsall és Peng Tő-Huaj tá­bornok 1954 január 19-éről kelte­zett levele többek között a követ­kezőképpen hangzik: Megkaptuk az ön 1954 január 14-i levelét, amelyben ismét megerősíti azt a tényt, hogy a semleges hazatelepí­tési bizottság működési szabályai eddig nem valósultak meg teljesen és a koreai-kinai fél fogságbaesett harcosainak túlnyomó többsége „képtelen volt igénybevenni a mű­ködési szabályokban előirányzott eljárásokat", hogy hazatelepülési jogával élhessen, ön rámutat arra is, hogy a semleges hazatelepítési bizottság „nem illetékes arra, hogy szabadonbocsássa az őrizetében lé­vő hadifoglyokat", továbbá „nem illetékes" kijelenteni a hadifoglyok polgári személyeknek minősítését, „mivel nem valósultak meg azok a feltételek, és azok az eljárások, amelyeknek a működési szabályok értelmében az ilyen kijelentést meg kell előzniök". Véleményünk szerint ez az ér­telmezés és ezek a nézetek he­lyesek és megfelelnek a műkö­dési szabályok rendelkezéseinek és alapvető célkitűzéseinek. ön, mint a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bi­zottság elnöke és végrehajtó kö­. ege, közli azt az elhatározását, hogy „közvetlenül 1954 január 23-a előtt visszaadja a nem hazatelepí­tett hadifoglyokat volt fogvatartó­iknak". Ez az ön által előterjesz­tett értelmezés és elhatározás ellentétben áll a működési sza­bályok rendelkezéseivel és alapvető célkitűzéseivel és el­lentmond annak az értelmezés­nek és azoknak a nézeteknek, amelyeket — mint ezen levél első szakaszából olvasható — ön sajátmaga kifejtett. Ezzel az értelmezéssel és ezzel az elhatározással nem érthetünk egyet. Az a véleményünk, hogy a r rt+leges hazatttépftésl bizottság '•••'.gyei és csehszlovák tncjánnlc nz Ön levelével kapcsolatban m'o t nyilatkozata helytálló, Ugy véljük, hogy az ön javaslata — amely szerint 1954 január 20-án 9.00 órával kezdődően átadja volt fogvatartóiknak azokat a hadifog­lyokat, akik nem éltek hazatelepí­tési jogukkal — a fegyverszüneti egyezmény és a semleges hazatele­pítési bizottság működési szabá­lyainak megszegése. Követeljük, hogy a semleges nemzetek képvi­selőiből álló hazatelepítési bizott­ság elnöke vonja vissza ezt a ja­vaslatot, valóban vállalja a műkö­dési szabályokban foglalt kötele­zettségeket — és a bizottság által kifejtett helyes értelmezésnek meg­felelően — határozzon úgy, hogy továbbra is őrizetben tartja a ha­difoglyokat, újból megindítja a fel­világosításokat, biztosítja a felvilá­gosításokra szánt 90 napos időszak tényleges betartását és megvárja, hogy a politikai értekezlet, megnyí­lásától számított 30 napon belül rendelkezik a hadifogolykérdésben. Véleményünk szerint minden egyes hadifogolynak feltétlen jogában áll megtagadni, hogy erőszakkal átadják a volt fog­vatartó félnek és jogában áll követelni, hogy felvilágosításo­kon vehessen részt. A hadifoglyoknak a semleges ha­zatelepítési bizottság általi őrizet­ben tartása további időszakában felelősséget vállalunk azért, hogy biztosítjuk és fenntartjuk a rendet és a biztonságot a szongkokni ha­difogolytábor térségében és meg­akadályozunk bármilyen zavaró ak­ciót és támadást az ellen a terület ellen, ahol a hadifoglyokat őrzik. Ünnepségen emlékeznek meg Lenin elvtárs haláláról Szeged dolgozói Harminc éve lesz január 21-én annak, hogy a munkásmozgalom elvtárs, a városi pártbizottság tit­kára mondja. Az ünnepség múso­egyik legnagyobb alakja, a győztes, rán szerepel Csajkovszkij: Gyászin­Nagy Októberi Szocialista Fórra- ] dulója, melyet a rcntlőrzenckar ad dalom lángeszű vezére, Vlagyimir Iljics Lenin meghalt. Bár Lenin elvtárs meghalt, emléke és tanítá­sai örökké élnek és új harcokra mozgósítják a dolgozó milliókat. Halálának évfordulójáról megemlé­keznek a világ minden táján. Szeged lakói gyászünnepségen emlékeznek meg Lenin elvtárs ha­láláról. Az ünnepséget az MDP Vá­rosi Pártbizottsága és a Városi Ta­nács Végrehajtóbizottr.ága rendezi a ' elő Szanlszló János karnagy veze­tésével. A Városi Tanács énekkara Alexandrov: Lenini dal című mü­vét adja elő, Kertész Bála karnagy vezetésével. Majakovszkij: Párt ií­mfl versét Kátai Endre, a szegedi Nemzeti Színház művésze szavalja. A műsoron szerepel még Alexan­drov: Lobogj lenini zászló című műve, melyet a városi tanács ének­kara ad elő. Az ünnepség az Intcr­nacionáléval ér véget. Szeged dol­tanácsháza nagytermében, január • gozói Lenin elvtárs halálának adóz­21-én, délután 5 órai kezdettel. Az j va, nagyobb üzemeinkben ünnepi ünnepi beszédet Zombori János I pártnapokat tartanak. A minisztertanács határozata a szerződéses termelés meg:avífására A Minisztertanács legutóbbi ülé- szakálét 150 Ft-ról 250 Ft-ra, a sén foglalkozott a szerződéses ter- 1 somkóró magét 450 Ft-ról 800 Ft­melés helyzetével és határozatot hozott a meglévő hiányosságok ki­küszöbölésére. Megállapította, hogy az 1954 évi szerződéses termelési feltételek sokkal kedvezőbbek és nagyobb előnyt biztosítanak a pa­rasztságnak, mint az előző években. Ezért a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok szíve­sen kötnek termelési szerződést, ha megismerik azokat az előnyöket, amelyekben ezáltal részesülnek. Hi­ba azonban, hogy a helyi tanácsok, az egyes termeltető vállalatok, sőt gyakran az érdekelt minisztériu­mok is elhanyagolják a szerződéses termelés előnyeit megmutató, fel­világosító munkát. Ezért a minisz­tertanács fontos feladatként jelölte meg, hogy a szerződéses termeléssel járó kedvezményeket az eddiginél szélesebb körben kell a dolgozó pa­rasztsággal és a termelőszövetkeze­tekkel megismertetni. A határozat több növénynél je­lentős áremelést léptet életbe, s növeli a természetbeni juttatások mértékét is. így az I. osztályú rost­kender árát mázsánkint 50 Ft-ról 10 Ft-ra, az I. osztályú rostlenét 105 forintról 120 Ft-ra, a kender­magét 400 Ft-ról 600 Ft-ra, a cirok­ra, a fehér here magét 800 Ft-ról 1600 Ft-ra emelte. Megnövekedett a rostkendernél, rostlennél, valamint a szerződéses kendermag termelésénél is a ter­mészetbeni juttatás mértéke. Rosl­kendernél az eddigi 3 mázsa helyett minden mázsa átadott kenderkóló utón 50 Ft értékű féláru textilula'­ványt kapnak a termelők, rostlen­nél a textiljuttatás a kétszereséi • nőtt. A kendermagnál még nagyobb a növekedés: az eddigiek négysze­resét teszi ki. További kedvezményt jelent az, hogy a textiljárandó:-; ­ból a szerződéssel lekötött mintif;i kat. hold után azonnal 200 Ft ói ­tékú textilárut kapnak a termel . c kamatmentes előlegként. A cuki ­és takarmányrépamag termelői lö­szére a határozat igen magas te ­mészetbeni cukorjuttatást állapít meg, s rendezi a fűszerpaprika ­termelők természetbeni őrölt pap­rika részesedését is. A minisztertanács határozata nemcsak a parasztság számára te­szi még kedvezőbbé a szerződése-; termelést és emeli ebből eredő jö­vedelmét, hanem fokozza az ipar nyersanyagellátását, javítja a la­kosság áruellátását. Emlékünnepség Lenin halálának 30. évfortíulóla alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából 1954 január 21-én em­lékünnepséget rendez az Állami Operaházban. Az ünnepi beszédet Gcrő Ernő elvtárs, az MDP Politikai Bizott­ságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, belügyminisz­ter mondja. Megemlékezések Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének történelmi jelentőségéről Kairó (TASZSZ). Az „Al-Dzsum­hur Al-Miszri" című egyiptomi he­tilap Ukrajna és Oroszország újra­egyesülésének 300. évfordulójával kapcsolatban „A szabadság hőse" címmel cikket közöl Bogdán Hmel­nyickijról a kiváló ukrán hadve­zérről és államférfiről. Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban széles körben megemlékeznek Ukrajna Oroszországgal való egye­sülésének 300. évfordulójáról. A koreai központi lapok cikkeket kö­zölnek a nevezetes évfordulóról. Éjfél után 10 perccel kel­lett a 7l-es számú vonat­nak megállania a Petrográd előtti Ugyelnaja állomáson. A mozdonyvezetővel meg­beszélték, hogy az állomás­tól a kelleténél kissé távo­labb állítja meg a moz­donyt, egészen a perron vé­gén, ahová a fényszórók sugarai nem érnek el. A fűtő leszáll a mozdonyról, helyét Vlagyimir Iljics fog­lalja el. A 7l-es számú vonat moz­donyvezetője sohasem látta még Lenint. De még ha látta volna is, most amúgy sem ismerné meg. Szakál­lát leborotváltatta, fején fekete, szemellenzős sapkát viselt. Amikor a vonat megállt és a sötétben a fűtő leug­rott, Vlagyimir Iljics olyan magabiztosan lépett fel a mozdonylépcsőre, hogy a mozdonyvezető semmit sem kérdezett. Világos, hogy csakis Lenin lehetett. Hárman álltak a mozdo­nyon: a mozdonyvezető, a segédje és Lenin. A mozdonyt fával fűtöt­ték. Vlagyimir Iljics megfi­gyelte: a segédmozdonyvc­rető a fát először a tűz mel­lett lévő rekeszbe tc'.te és amikor megszáradt, néhá­nyat a tűzre dobott, a pa­TÖRTÉNETEK LENINRŐL razsat pedig egy vaslapát- ra mutatott: Itt az indulás Elmondta a lány, hogy tal elegyengette, hogy job- ideje! Ekkor a mozdonyve- hozzájuk eddig még senki ban égjen. zető gyorsan visszatolatta a sem ment a városból, de Vlagyimir Iljics egy sze- mozdonyt és összekapcsolta még könyvük, vagy újság­get keresett a falon, arra <* vonattal. Az indító jelt juk sem volt, ahonnét meg­akasztotta kabátját, feltűrte adott. tudták volna, milyen is a az ingét és hozzáfogott fű- Az állomáson az egyik szovjethatalom. Csak hallot­tiszt figyelte a mozdonyve- ták valakitől — már azt zetőt. Valami eszébe jutha- sem tudják kitől —, hogy tott, mert intett a kezével. Oroszországban igazságos Katonák rohantak a moz- hatalom került uralomra, donyhoz..; Elhatározták tehát, hogy De a vonat mar mozgott 6k maguk is igazságos ha-, es elrobogott. talmat létesítenek a távoli * Északon. De hogy mindent A forradalom első hó- úgy csináltak-e ahogyan napjaiban Moszkvába érke- kell, azt nem tudták. leány a távoli A leány eimondta, hogy szovjetet alakítottak. Igaz teni. A nyers fát betette a re­keszbe, majd a tűzre dob­ta, a lapáttal megforgatta az izzó parazsat. A moz­donyvezető minduntalan megfordult és csodálkozva nézte Lenint. A mozdony­vezető segédje is elégedett volt, pihenteit. Félrehúzó­dott, rágyújtott a pipájára zett egy és figyelte az új fűtőt. Északról. így utaztak Bjaloosztrov Moszkvában ugyancsak embereket határállomásig. Ezután már elcsodálkoztak, hogyan ért Gazdagokat küldtek oda. egyáltalában el idáig olyan messziről ez nem engedtek a szovjetek­a fiatal lány. be, egyetlen egyet sem. Se­— Először kutyafogaton Vitettek a szegényeknek, s jöttünk, később rénszarva- amióta az igazságos hatal­sokkal, azután lovakkal, mat létrehozták, egyetlen végül vasúton — magya- éhező sincs náluk. A leány beszédéből ki­a pályaud- derült, hogy a távoli Észa­vizat vegyen fel. Lassan varról egyenesen a közök- kon úgy alakították meg a dolgozott. Az állomáson tatási népbiztosságra ment. szovjet hatalmat, ahogyan már a harmadik jel is el- Ott megkérte, mondják meg Genin is tanította Kitűnt, hangzott, de a mozdony neki, helyesen valósítot- hogy mindent jól csináltak, még mindig a szivattyúnál iák-e meg a szovjet hatal- nem követtel; el hibát, állt mai ott a távoli Északon. A leány pár napig pihent Az indító lihegve futott a Kern követtek-e el valahol Moszkvában, könyveket, új­mozdonyvezetőhöz és sípjaq hibát, ságokai adtak neki és olyan Finnország következett. Az utasokat igazoltatták. Az egész vonatot átkutat­ták. A mozdonyvezető gyor­sén leszállt, a szerelvény­hez futott és lekapcsolta a mozdonyt. Azután a víz- rázta, a lány. szivattyúkhoz vezette, hogy . Moszkvában plakátokat, amelyek képek­ben mutatták be, miért és hogyan küzd a szovjet ha­talom. A leány ezekkel a plaká­tokkal és könyvekkel tért vissza otthonába, Északra. Először vasúton, majd lo­vakkal, később szarvasok­kal, legvégül pedig kutya­fogaton utazott. Lenin majdnem megha­ragudott, hogy nem szóltak neki előbb az északi lány­ról és sajnálta, hogy nem találkozhatott vele. Ö maga szerette volna a leányt min­denről kikérdezni és elma­gyarázni neki mindent a szovjethatalomról. Mondom, majdnem meg­haragudott, de egyszerre csak felvidult az arca: — Tudjátok-e? — kérdez­te mosolyogva, s egy kicsit még hunyorított is, mintha titkot árulna el. — Tudjátok-e, hogy más­képpen nem is történhetett volna. Hiszen ez az ő saját hatalmuk, — a saját szov­jetjük. Es semmi hibát sem követtek el. Lenin figyelmesen nézett az elvtársakra, — megértet­ték-e szavait? Majd hozzá­tette: — Ebben van c. szovjet hatolom ereje: maga a nép építi. A, KONONOV

Next

/
Thumbnails
Contents