Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-20 / 16. szám

SZFRDA, 1954. JANUÁR 20. ő hazánk megismertetése az egyes tanítási órákon 1 3 DELMQGYARORSZttG dkérdéssel foglalkozni igen fadat, hiszen szerves része ievelői tevékenységünknek, tankban az elmélet és gyakorkapcsolat elvének állanrérvényesülnie kell, mert csak biztosíthatja olyan nemzedék Nevelését, amely tevékenyen részt 'tud venni a szocializmus építésében. Oktató-nevelő munkánk nemcsak az ismeretek átadását szolgálja, hanem arra is hivatott, hogy kialakítsa tanítványainkban a szocialista embert jellemző tulajdonságokat, az igaz hazafiság érzését is. Az I. osztály tantárgyai közül a számolás-mérés, olvasás és beszélgetés órák emelhetők ki, mint a legjobb lehetőségek arra, hogy mindazt a hatalmas építő munkát, mellyel fejlődésünk mai szakában lépten-nyomon találkozunk, a gyermekek elé vetítsük, elő szóval, s szemléltetve mutathatjuk be azokat a nagyszerű eredményeket, melyeken fejlődésünk érzékelhetően lemérhető. Ilymódon a gyermek megismerkedik a munka szépségeivel, jelentőségével, céljával, s így veszi át azokat az ismereteket, amelyek bontakozó tudata számára épülő szocializmusunk igazi értelmét, a szocialista hazaszeretet valóságos tartalmát nyújtják. Különösen fontos itt a helyi vonatkozások kiemelése. Nemcsak azért, mert a gyermek nagyobb érdeklődésével találkozik, hanem azért is, mert az általa ismert, könnyen érzékelhető tények átadásáról van szó, amelyekkel otthonában, lakóhelyén megfigyelhető eredményeken át alakul ki benne a haza képe és fejlődik szeretete szocialista országunk, az abban folyó alkotó munka és a dolgozók iránt. Először számolási órán, a számkör kibővítésénél, a -nevezetes számok* megismerése alkalmával hall a gyermek újjáépítésünk 3 éves, szocialista építésünk 5 éves tervéről, itt ismerkedik meg azzal, hogy dolgozóink 6 napon át dolgoznak, míg a hetedik nap megérdemelt pihenőjük, itt ismeri meg a 8 órás munkaidő fogalmát és így tovább. Ugyanakkor kiemeljük, hogy az országépítő tervek mit adtak városunknak, beszélünk gyönyörűen ívelő új hídunkról, a most épülő, minden kényelemmel berendezett munkáslakásokról, az újból felépített gyermekklinikáról, s emelkedő életszínvonalunk még sok más megnyilvánulásáról. Ezeket a mozzanatokat természetesen a gyermek értelmi színvonalához mérjük, s később mindez keretét jelenti egy-egy számolási órárak, szolgáltatja annak eszmei-nevelői tartalmát. A gyermek szám-merete azonban még csekély. A 1 ervek nagyszerű számadataival tehát nem tudunk dolgozni. Az arányok mégis érzékeltethetők és Iemérhetők, ha azokat szűkebb körre szorítjuk le, s akként vetítjük kicsiny hallgatóink elé. fgy például azt mondjuk, hogy a Szegeden most épülő új nagy bérház annyi lakást biztosít majd a város élenjáró dolgozóinak, hogy még II. osztályos korukban sem tudnak addig elszámolni, hogy ezt megmondhassuk. Egy-egy lakás ablakait viszont már meg tudjuk számolni, s fel tudunk osztani egy, az építkezésnél felhasznált 10 méteres deszkadarabot 5 egyenlő részre. Természetesen a szocialista haza képének megismertetése a számolási órák keretét túlhaladja, állandóan bővül és szélesedik, kiegészül és kapcsolatban van az olvasásnál, beszélgetésnél tanult anyaggal. A számolási órán szép új hidunkkal ismerkedett meg a gyermek, mint a 3 éves terv ajándékával, olvasási órán pedig már hazánk fővárosának egyik gyönyörűen újjáépített hídját, a Lánchidat is megismeri, mint a magyar alkotó munka remek büszkeségét. Szegedi vonatkozásnál maradva hall az új Textilkombinátról, az olvasási órák anyagában pedig épülő szocialista hazánk gyáraival, kohóival, üzemeivel ismerkedik meg A város és falu kapcsolata, egymást segítő munkája is visszatükröződik a tankönyv olvasmányaiban. Elmunkásaink, sztahánovistáink, újítóink hősies munkájával foglalkozó olvasmányainkból pedig megtanulja becsülni a munkát, s a dolgozó embert. A beszélgetési órák keretében lefolyt séták, az ott szerzett közvetlen tapasztalatok és benyomások értékes kiegészítői, vagy kiindulásai tanítási óráinknak. Városunk új épületei, megszépült házai, pompásan ívelő hídja, modernizált üzemei mind élő valóságukban jelennek meg ilyenkor, tárják újból a gyermek elé lakóhelyük rohamos fejlődését, s egészítik ki, erősítik meg a tanítási órán szerzett ismereteket. Egy játékkereskedés kirakatának megtekintése is alkalmas például ahhoz, hogy képet formáljon a gyermekben a munka sok-sok megnyilvánulásáról. így a különböző közlekedési és termelőeszközök, házak, üzemek játék alakjában történt kiállítása, rendeltetésük megmagyarázása ugyancsak a munkához, annak eredményeihez, az alkotó emberhez és gépeihez hozza közel a gyermeket. Sokat lehetne még mondani erről a szép témáról. Ezen néhány gondolat megmutatja azokat a lehetőségeket, amelyek révén szocializmust építő országunk egyre inkább fejlődő arculatát már az I. osztályos gyermek is megismerheti. Szántó Elemérné, a Szegedi Pedagógiai Főiskola I. sz. gyakorló általános iskolájának nevelője A go'/n para-ztok Hha ározá*a: a tavaszra vaió jó íeike tü éssel, űj sikerekkel kö zen ik o oro^ff rust Még gazdagabbá teszik tesme őszövetkezei üket a Ka'ac'ás tagjai Az újszegedi Haladás termelő-1 befejeződött. Az őszi kalászosok szövetkezet Csongrád megye leg-l íejtrágyázásához részben már bejobb zöldségtermelő szövetkezete, szerezték a petisót. A további szükMost sem, amikor a tél hidege séglct biztosítása folyamatban van. üli még a szántókat — nem tét-, Az összes őszi növények boronálálenek a termelőszövetkezet tagjai.' sát, fej trágyázását március 15-ig Készülnek a tavaszi munkára. Sok elvégzik, szó esik a tagok között az MDP III. kongresszusáról. Az az elhatározása a Haladás tagjainak is, hogy ( a pártkongresszus tiszteletére becsülettel elvégzik a soronkövetkező feladatokat. A Haladás tsz tagjainak az elmúlt gazdasági évben 1500 mázsa barackot, szilvát, cseresznyét és sok más gyümölcsöt termett a kertjük — jó hasznot adva. A 40 hold gyümölcsösben megkezdik a téli permetezést, a fák koronájának nyesését és tisztítását. A csemetekertben — ahogy az idő megengedi — mindjárt megkezdik a munkákat. Ügy akarják, hogy a csemetekertben április 10—15-ig elvégzik a teendőket. A boronák, kukoricavetőgépek már kijavítva. A kalászos sorvetőgépek javítását most végzik. A trágyakihordás munkája Készítik már a tavaszi vetőmagokat. Huszonöt hold kukoricát négyzetesen vetnek. Ezt a munkát — mivel úgynevezett hideg a talaj — április 15-ig végzik el. Az öt hold lent és öt hold herét április 20-ig, a két hold burgonyát április 15-ig elvetik, öt hold zöldfutószalag létesítését április 10-ig elvégzik. — Méltóan akarjuk köszönteni a pártkongresszust — mondják a Haladás tsz tagjai. — A pártkongresszus nagy esemény és új sikerek kiinduló ponlja. A tavaszi munkákra való jó felkészüléssel, a soronlévő feladatok jo elvégzésével — úgy, ahogyan azt a mezőgazdasági határozat megjelöli — köszöntjük a pártkongresszust — még gazdagabbá tesszük termelőszövetkezetünket. Egy egyéni gazda ígérete A Szegeddel határos Tápé községben, a Kossuth-utca 68. szám alatt lakik Bodó István középparaszt. Tudja ő is, hogy milyen nagy jelentősége van a pártkongresszusnak. — örömmel és bizakodással tekintek az MDP III. kongresszusa elé dolgozó paraszttársaimmal együtt —< mondotta. — A kormányprogramm és a mezőgazdasági határozat óta megváltozott a mi. életünk Magam is sokszor tartok kisgyűlést a faluban, így jól ismerem paraszttársaim véleményét. Valamennyien sokkal bátrabban és biztosabban tervezgetjük most a jövőt. Tudjuk, hogy a III. pártkongresszus még jobban elősegíti ezt számunkra. — Ugy érzem, — folytatta a dolgozó paraszt —, hogy a pártkongresszusra nekem is méltóan kell készülnöm, Megfogadom, hogy a mezőgazdasági határozatban biztosított minden lehetőséget kihasználok. így többet termelek — többet vihetek a szabadpiacra is. Az idén ugyanúgy, mint tavaly, havonta fizetem be adómat és 1954 első negyedévi baromfi- és tojásbeadásom teljesítését már ebben a hónapban megkezdem. A délelőtti műszak kommunista vezetője Reggel háromnegyed 6. Az előfonóban több gép mellett a délelőtti műszak dolgozói állnak már. Nyílik az ajtó — besiet a délelőtti műszak vezetője, Juszt József elvtárs. Siet a gépek közt, a rajta lévő kék köpenyt még nem ért rá begombolni és nyitott köpenye két sarka szétcsapódik, összesimul magas alakján, mint a madár szárnya. A műszakvezető siettében is kíváncsian néz szét a gépek közt. Az ajtó közelében az egyik gép még áll, Csomor Istvánné most készülődik megindítani. Juszt elvtárs odaszól kedvesen, nevetve: — Na, Csomorné mi lesz, miért nem mozog a gép? A fiatalasszony eligazítja a gép mellett a vörös kannákat és nevetve visszaszól: — Azonnal csinálom! Mire a gyár szirénája a munkaidő megkezdését és egyben a hat órái* jelenti, már mozog minden gép az előfonóban, lassan simulnak egymáshoz a nyújtott kenderszálak a vörös kannákban ..; Amerre csak Juszt elvtárs elmegy, a dolgozóknak felderül az arca. Vannak, akik éppen az imént mondták el műszakvezetőjüknek problémáikat és ő, a mindig segítségre kész elvtárs segített, vagy megígérte, hogy elintézi a dolgot. Már pedig amit Juszt elvtárs eddig megígért az üzem egy-egy dolgozójának, azt meg is tartotta. Hegedűs Józsefné például még mindig gyenge volt, amikor szülési szabadságáról visszajött dolgozni. A művezető nem akarta visszahelyezSZEGEDI JEGYZETEK Csere ..Expressz, Ajánlott" — részt kitölteni és postaliabálja messziről a bo- fordultával eljuttatni hozzánk... kocsirúd ... kerékabroncs ... kocsialkatrészek. .i stb." Nevetve, de mégis bosszankodva szólalt meg ismét Vincze elvtárs. — Ilyet! A Szentesi Kocsigyár programmozását küldték nekünk, mikor mi ládákat készítünk! Vagy elfelejtették ezt a Vegyes-Faipari Igazgatóságon? Ezt a szobában lévőknek mondta. Azután kii ítékon feltünteti postai jelzés. — Ugyan honnan? — forgatta kezében a borítékot Vincze elvtárs, az Újszegedi Ládagyár Igazgatója. — Biztosan gyártási programmo:ás a Könnyűipari Minisztérium Vegyes-Faipari Igazgatóságától. Ezzel már fel is szaította a borítélcot. Né;ány pillanatig csak a vapírzizegés hallatszott, majd kiesett a borítéknál az asztalra több fél- adta az utasítást: „Azoníves nagyságú, géppel nal adják postára a lerí papírlap. De mi ez? velet, hogy minél előbb Vincze elvtárs meghök- odaérjen az illetékes válkenve csapta össze ke- lalathoz, mert határzét. Azután mégegyszer idős!" kezébe vette a kitere- — Na ez már holnap getett papírlapokat. Nem ott lesz... De hol a akart hinni szemének. miénk? Azt hová küld— Nem, ez lehetetlen, ték!? Mit csináltak vele Nem látok jól? — mond- és főleg mikor ér ide? ta. Ismét forgatja, nézegeti a gépelt lapokat. Most már hangosan olvassa: „Kérjük a hiányzó Ládagyár gyártási programmozását, amelyet ott azonnal postáztak és hozzá egy rövid levelet mellékeltek. Abban ezt írták: „Ha a miénk odaérkezne, kérjük azonnal elküldeni". Ezekben a napokban, amikor ez a bonyodalom volt a gyártási programban tervszámok sokasága is szerepel. * — Megkaptad? — Meg. Köszönöm. — Idejében érkcctt? — Igen, éppen jókor. Köszönöm, hogy azo..n„l elküldted. Ilyen beszélgetések zajlottak le a szombati mozás körül, a Nagykő- igazgatósági értekezlet rösi Ládagyár küldöttsé- előtt a Könnyűipari MiEzekre a kérdésekre senki sem tudott választ adni. Néhány nap múlva értesültek csak róla, hogy a Kecskeméti Gyufagyár kapta meg a ge meglátogatta az üzemet, tapasztalatcserére jött le. Amint megérkeztek, a kölcsönös üdvözlés után első szavuk az volt: „Nem érkezett ide hozzátok a mi gyártási programmozásunk ?" — Nem. Hangzott a válasz. A Vegyes-Faipari Igazgatóság 17 vállalatánál így történt. Ez még tréfának is rossz. Másodkézből kapták meg a vállalatok a gyártási programmozást, amely illetéktelen kezekbe is kerülhetett volna, akik más célra is felhasználhatják, mert ebben a gyártási programmozásnisztérium Vegyes-Faipari Igazgatóságán. A vállalatok vezetői egymástól a gyártási programmozás megérkezése után érdeklődtek. Az értekezleten bírálták, is a minisztérium illetékes osztályának munkáját a helytelen postázás miatt, ígéretet is kaptak a vállalatvezetők, hogy ilyesmi többé nem fordul elő. Ebből a kis történetből mások is okulhatnak, mert a helytelen címzés, a borítékok öszszecserélése komolyabb következményeket is jelenthet. RIKK JÚLIA ni a régi, megszokott gépe mellé, hanem egy más gép mellé osztotta be. Hegedűsné Juszt elvtárshoz ment panaszkodni és Juszt elvtárs megértette Hegedűsné helyzetét. Visszaállította a régi gépe mellé. Erről a mindig kész segítségről beszél Nagy Lajosné is, az előfonó egyik munkamódszer átadója. Juhász Józsefné mint új munkás került az üzemrészbe és már egy hete dolgozott ott, még mindig nem tudott kellő eredményt elérni munkájában. Juszt elvtárs állandóan érdeklődik az új munkások haladása felől és így megkérdezte Nagy Lajosnét is, akire Juhászné tanítását bízták: — Mi van az új szakmunkással, lehet-e már olyan géphez tenni, ahol kevesebb segítséggel dolgozhat? Nagy né aggódva felelt: — Juszt elvtárs, Juhászné nagyon nehezen tanul, nehezen barátkozik meg a géppel. Juszt elvtárs gondolkodott, mérlegelte a dolgokat és türelemre biztatta Nagynét: — Juhásznénak gyermekei vannak, többet tud keresni, ha gép mellett dolgozik. Rróbáljuk még egy hétig tanítani. Két hét múlva Nagy Lajosné és Juszt elvtárs segítségével, Juhász Józsefné megismerte a gépet és kevesebb segítséggel dolgozhat a gépen. Juszt elvtárs nemcsak a dolgozók egyéni problémáit segít megoldani, hanem különösen sokat segít a munkában. A Szegedi Kendergyár üzemrészei közül az előfonóban van a legtöbb sztahánovista: a létszám 8 százaléka. A sztahánovisták tudják, hogy élenjáró eredményeiket Juszt elvtárs segítségével, tanításával érhették el. Csomor Istvánné sztahánovista előfonó például elmondja, hogy azelőtt az előfonógépen összefűzte a fonalat és így alig tudott száz százalékon fölül termelni. Juszt elvtárs segítségére sietett és megmagyarázta neki, hogy külön-külön fűzze be a fonalat a gépbe, így jobban halad a munkája. Csomorné megfogadta a műszakvezető tanácsát és így érte el a sztahánovista szintet. Juszt elvtárs eddig az előfonóban két sztahánovista művezetőt nevelt. Csőre Jánost és Mészáros Dezsőt. Mészáros Dezső sztahánovista művezető nagy szeretettel mondja el Juszt elvtársról: „Juszt elvtárs 33 éve dolgozik ebben a szakmában és tapasztalatait, tudását átadta nekem is". J\lem véletlen hogy Juszt elvtársat szeretik az üzem dolgozói. Nem véletlen, hogy hozzáfordulnak ügyes-bajos dolgaikkal. Juszt elvtárs példát mutat a termelésben: eddig már két sztahanovista jelvényt kapott és megkapta a „Könnyűipar kiváló dolgozója" jelvényt is. A végfonó dolgozói nemrég arról panaszkodtak Juszt elvtársnak, hogy rossz a 6. T. II. számú fonal minősége, nem tudnak vele megfelelő eredményt elérni. A 6. T. II. fonal minőségének megjavítása régi problémája volt az üzem vezetőinek. Amikor a fonal minőségi javításával kapcsolatban kísérletezett a műszaki csoport, Juszt elvtárs szakmai tudásával is hozzájárult a sikerhez. Mint pártbizottsági tag, Juszt elvtárs politikailag is neveli az üzem dolgozóit, különösen közvetlen munkatársait. Többször megbeszélik például Mészáros Dezsővel a Szabad Nép egy-egy cikkét. Juszt elvtárs propagandista is. A Párttörténet második évfolyamán tanít jó eredménnyel . A tavalyi konferenciáján tanult Rózsa Jánosné, akit most pártiskolára javasoltak. Szűcs Béla — aki művezető volt és eredményes munkájáért most osztályvezetőnek nevezték ki — ugyancsak az ő szemináriumának hallgatója volt. Juszt elvtárs az eredményekre joggal büszke lehet, de ő, a 49 éves, mindig vidám ember, szerényen csak azt mondja: — Én is sok hibát követek el, — és keres, kutat a munkájában, hogy ha mások nem mondták el a hibáit, hát ő mondhassa el. És mit talál? — Nem jutok el mindenhova. Mint termelési felelős, kevés segítséget adok a pártbizottságnak. Ezek valóban hibák, de nem kis dolog, hogy állandóan törődik a dolgozók kisebb-nagyobb problémáival és megoldja azokat, hogy sztahánovistákat, sztahánovista művezetőket nevel, tanítja őket, nemcsak szakmailag, hanem politikailag is, hogy az üzem nagy termelési problémáit segít megoldani. A napi netté* munka után, amikor annyi helyen tanított és segített Juszt elvtárs, hazatár a Tárogató-utcai kétszobás lakásába. Felesége ügyes háziasszony, sok jó befőttet tett el a nyáron, és most férjének kedveskedik egy-egy befőtt különlegességgel. Otthon van 25 éves fia is, aki a Teherfuvarnál gépkocsivezető. A fiú mostanában arról beszél édesapjának, milyen kultúrműsort próbálnak most a DISZ-ben. Juszt elvtárs bekapcsolja a rádiót, zenét keres, mert azt nagyon szereti, aztán kinéz a behavazott kertbe. Arra gondol, hogy tavaszra, a napi nehéz munka után hogyan ápolgatja majd kedvenc virágait és hogyan piheni ki magát a virágoskertben. Olvasd a lürsáflfllniLSzcmlfí minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elöl *