Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 16. SZAM SZERDA, 1954. JANUÁR 20. ARA: 50 FILLÉR Meghalt M. F. Skirjatov, a Kommunista Párt és a szovjet állam nagy harcosa Ma délután 4 órakor ülést tart a városi tanács Minisztertanács határozata a szerződéses termelés megjaví­tásáról A dolgozó parasztok elhatáro­zása: a tavaszra való jó fel­készüléssel, új sikerekkel kö­szöntik a Pártkongresszust Történetek Leninről Kim Ir Szen marsall és Peng Tő-Huaj tábornok válaszlevele Thimajja altábornagyhoz Javítsuk tovább falusi kultúrotthonaink munkáját A felszabadulás után egymás után létesültek falvaink­ban a kultúrházak, melyek otthont adtak a kultúrára szom­jas, szórakozni vágyó dolgozóknak. Kormányunk felismerve a kul­túrotthonok nagy jelentőségét, hatalmas összegeket áldozott és áldoz arra, hogy minden egyes faluban legyen kultúrotthon. 1952­ben húsz kultúrotthon volt és 1953-ban még négy igen szép és korszerű kultúrotthonnal bővült a járás kultúrotthonainak a száma. Szeged járás 28 községe közül hat községnek nincs még jelenleg kultúrotthona. Az elmúlt évben Szeged járás kultúrotthonai elég szép mun­kát végeztek. Kiskundorozsma, Algyő, Zákányszék, Kistelek, Ba­lóstya kultúrotthonainak munkája nagyban elősegítették a falu további fejlődését. Vannak azonban olyan községek is, ahol annak ellenére, hogy a kedvező lehetőségek és az anyagi feltételek mind megvoltak, még sem végeztek kielégítő munkát, mint például Pusztaszer, Ásotthalom, Ujszeníiván, Ószentiván, Forráskút. Kultúrotthonaink egyik legfontosabb munkaterületét az isme­retterjesztő előadások jelerttik. Kultúrotthonaink ismeretterjesztő munkája szerves része annak a hatalmas tömegfelvilágosító mun­kának, melyet folytatunk az új embertípus nevelése érdekében. A kultúrotthon vezetőségét a helyi pártszervezet és a tanács segíti abban, hogy az ismeretterjesztés összehangolt legyen a területi agitációs munkával s így mozgósítson a soronlévő feladatok el­végzésére. Hiba itt azonban az, hogy kultúrotthon igazgatóink egy része nem keresi a kapcsolatot a tanácsokkal és a helyi pártszer­vezetekkel. Az előadásokat jól felkészült és alapos tárgyi tudással rendelkező előadókkal kell megtartani. Az előadói munkaközössé­gek, melyek az elmúlt évben legtöbbször csak igen ritkán beszél­ték meg az egyes előadások témakörét, nem végezhettek jó mun­kát. Ebben az esztendőben ezeket a hibákat ki kell javítaniok. Igen fontos az, hogy az előadói munkaközösségek az előadá­sokban használják fel a helyi anyagokat. Az előadások megtartá­sánál azt kell az előadóknak szem előtt tartaniok, hogy az elő­adás, színes, eleven, s az érdek'ődést mindenkor felidéző legyen. Ha az előadás témája megengedi, mindenkor használjunk szem­léltetési eszközt, és vetítsünk dia-filmeket. Igy elérjük, hogy az eleven, a helyi példákkal összeállított, jól szemléltetett előadás könnyen megindítja a dolgozók hozzászólását. Kultúrotthonainknak az ismeretterjesztő munka mellett má­sik igen fontos munkaköre a művészeti munka. A művészeti mun­kák megoszlanak: az énekkarok, zenekarok, szín játszócsoportok, bábjátszócsoportok, tánc- és rigmusmondó csoportok között. Járá­sunkban ezek a csoportok nem végeztek rossz munkát. Művészeti csoportjaink az elmúlt évek során* megrendezésre kerülő verse­nyeken megmutatták, hogy aktív művelői és fejlesztői a népi ha­gyományokon alapuló új formát öltött szocialista kultúránknak. A hiba itt csupán az volt, hogy ezt a munkát csoportjaink kam­pány-munkának tekintették. A versenyek idejére ugyanis igen jól felkészülve és felszerelve megjelentek, de a verseny után a cso­port nem folytatta tovább munkáját. A kultúrotthon igazgatók ugyanis megengedték azt, hogy a versenyek után a csoport szétoszoljon. A kultúresoportok csak akkor végezhetnek igazán jó munkát, ha maga a kultúrotthon igazgató is harcos és kitartó tagja a kultúresoportnak. Bordány községben, — ahol mintegy 120 tagú kultúresoport működik — maga­az igazgató is lelkes tagja a csoportnak. Azokban a községekben, ahol nem foglalkoznak kellő mértékben a csoportokkal, ott úgy járnak, mint Üllés községben, ahol az elmúlt években igen vi­rágzó kultúrélet volt, most meg a kultúrversenyre sem tudnak benevezni. Az ismeretterjesztő és a művészeti munka mellett harmadik igen fontos területe kultúrotthonaink munkájának a különböző szakkörökben végzett nevelőmunka. Meg kell javítanunk mező­gazdasági szakköreink munkáját. Járásunk agronómusai közül többen nem látják még elég világosan, hogy egy-egy szakkör ve­zetésével mennyire tudják elősegíteni a küszöbönálló és megvaló­sítandó új agró- és zóótechnikai eljárásokat. A mezőgazdasági szakkörök mellett igen nagy gondot kell fordítani a gazdasszony, és a természettudományos körök népszerűsítésére. A gazdasszony körökben a fiatal lányokat megtanítják a szabás és varrás elemi ismereteire. Kultúrotthon igazgatóink elsőrendű feladata tehát a jó szak­köri munka biztosítása. A szakkörök segítségével tudjuk közsé­geink dolgozóinak legnagyobb részét bevonni a kultúrotthonok nagy nevelő munkájába. Legtöbb falusi kultúrotthonunkban van 2—300 kötetű, de nem ritka az ezer kötetet számláló könyvtár. Az elmúlt esztendő­ben könyvtáraink munkája igen megjavult. De még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy a könyvtárak kultúrotthonaink munkájának harcos, eredményes segítői, támogatói legyenek. Pedagógusaink eddig is igen sok segítséget adtak a falusi kul­lúrotthonok munkájához. Ezután is várjuk, hogy azok a pedagó­gusok, akik eddig még nem vették ki részüket ebből a munkából, aktívan kapcsolódjanak be a munkába. Megengedhetetlen viszont az az álláspont, melyet még az elmúlt évben is egyes községi ta­nácsoknál a pedagógusok közösségi munkába való bevonásával kap­csolatban érvényesült. Nem egyszer előfordult az, hogy a tanács a pedagógusokat különböző' lajstromok írására használta fel. Nem vonható kétségbe, hogy ha pedagógusainknak szakmá­jukhoz illő feladatokat adtak volna egyes tanácsok, sokkal többre mentek volna. Pedagógusaink közösségi munkája elsősorban a falu magasabb kultúréletének a kialakítása legyen. Csizmadia József népművelési előadó 11 szegei üzemeit icészülitoli az WIII. kongresszusára Hogy gyorsabb ütemben haladjon a falu villamosítása Az időjárás viszontag­ságaival dacolva a DÁV dolgozói sikerrel akarják befejezni az ilj esztendő első negyedévét. Ez nagy erőpróbát jelent számuk­ra, de azt akarják a dol­gozók: minden területen siker koronázza munká­jukat. Az akarat pedig fél győzelmet jelent. Az építő csoportok Szatymaz község villa­mosítására, nagyfeszült­ségű hálózatának és a transzformátor állomás­nak megépítésére ké­szülnek. Izsó István bri­gádjával itt akarja meg­mutatni, hogy úgy érzik, hogy a III-ik kongresz­szus újabb állomást je­lent az ő életükben is. Ennek sikeréért jobb munkát vállalnak. A termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok villamosítása is a DÁV dolgozóinak vállán nyug­szik. Itt sem akarnak lemaradni, virágzóbbá, könnyebbé akarják tenni a dolgozó parasztok éle­tét, hogy gyorsabb ütem­ben haladjon a falu vil­lamosítása. A szakszervezeti bi­zottság új módon szer­vezi a munkaversenyt. Ez gyakran formális volt eddig. A minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata előtt a szak­szervezet legtöbbször nem töltötte be a „ver­seny gazdája" feladatot. A dolgozók közül töb­ben szeretnének a szta­hanovisták sorába lépni és Szente József sztaha­novista szerelő — aki már eddig több munka­társát tanította — újabb kiváló szakmunkások ne­velését vállalta a harma­dik pártkongresszus tisz­teletére. Példáját többen "is követik. A műszakiak is beszél­getnek az egymás kö­zötti versenyről, hisz az ő jó munkájuk az alap­ját képezi a munka za­vartalan menetének. JURKA JÓZSEF Három hónap múlva pártunk vezetői, a kommunisták legjobbjai, kongresszusra ülnek össze. Az MDP III. kongresszusára már most készülődik az ország népe. A szegedi üzemek dolgozói is úgy készülnek a kongresszusra, mint nagy ünnepeinkre: munkafclajánlásokat tesznek a kongresszus tiszteletére. Munkásosztályunk, a műszaki értelmiség most tervezget; melyik az a munkaterület, ahová az erőt összpontosítani kell, hogy jobb minőségű, olcsóbb gyártmányok ke­rüljenek ki Szeged gyáraiból, üzemeiből. A vál­lalásoknál a legfontosabb: a negyedévi terv meny­nyiségi és minőségi teljesítése, ugyanakkor fo­kozottabban kell takarékoskodni az anyaggal, egyre olcsóbbá kell tenni áruinkat. Tervezgetnek a ruhagyári díszesek jjfM V­Nyári József, a ruhagyári DISZ-isták egyik példa­képe, jobb teljesítménnyel, kiváló minőségi munká­val készül a pártkongresszusra. 'Kz utóbbi hetekben nem múlik ©1 nap, hogy a Ruhagyár munkatermeiben ne esne szó a III. pártkongresszus jelentőségéről és arról beszélnek a dolgozók: úgy készülnek reá, mint a nagy ünne­pekre — jobb munkával. A Ruhagyár DISZ-[tat aljai ls készülődnek. Külüs Sándorué elytársnő, a DISZ-szervezet tit­kára már megbeszélte a pártszervezettel a teen­dőket. Beszélt már több DISZ-fiatallal is, akik javasolták, hogy a kongresszus tiszteletér© rendez­zenek majd egyhetes ifi-műszakot. Az iizem fiatal­jai túl akarják szárnyalni eddigi eredményeiket a kongresszus tiszteletére. Bermacs Rózsa DISZ-fiatal jelenleg 125—130 százalékra teljesíti napi tervét. De Bermacs elvtársnő nem ezzel az eredménnyel dolgozza majd végig az ifi-műszakot. Elhatározta: több ós pontosabb munkával köszönti az MDP III. kongresszusát. Ugyanilyen lelkesedéssel készül nz üzemben Nyári József DISZ fiatal. A ruhagyári díszesek még nem tették meg felajánlásaikat, de már tervezgetnek, készülődnek, hogy melyik az a munkaterület, ahol a legnagyobb szükség van a fiatalok lelkes munkájára, hogy jobb és több ruhanemű kerüljön ki az első negyedévben a Ruhagyárból. Aliposan meggondolt munka felajánlások A hideg téli napokon sokszor futnak be a me­legedőbe az udvarról az Autójavító Vállalat dol­gozói. A melegedés mindössze néhány per­cig tart csak, aztán újra visszajönnek s végzik a munkájukat. De ezidö alatt sok szó esik a párt harmadik kongresszusá­ról a vállalat dolgozói között. Mit vállaljanak a kongresszus tiszteleté­re — erről folyik időn­ként a szó. Az Autójavító Válla­latnál már komolyan készülnek erre a jeles napra. A kongresszusra való készülődés nem öl­tött még kialakult for­mát, de a dolgozók kö­zött egyre többen van­nak olyanok, akik ala­posan meggondolt mu ­kafelajánláson töpreng :­nek. Százi Mihály már arról beszélt dolgozótár­sainak, hogy az elkövc ­kezendő időben a men nyiségi termelés melle a minőségre is nagyobb gondot fordít. Tóth Fe­renc főművezető a mű­szaki előfeltételek bizto­sításának helyes meg­szevezésén dolgozik. Ambrus Ignác művezető is azt akarja, hogy a termelésben résztvevő dolgozók minél szebb eredményt érjenek el, hisz a minisztertanács és a SZOT új határozata értelmében az ő felelős­sége is megnövekedett. A Szegedi Autójavító Vállalatnál is rövidesen magasra csap fel a mun„ kaverseny lángja. Az üzem valamennyi dol­gozója. egy emberként indul rohamra a terme­lés frontján újabb ered­ményekért, a takarékos­ság fokozásáért, a minő­ség megjavításáért, hog méltóképpen köszönthes­sék pártunk III. kon­gresszusát, szépülő éle­tünk újabb jelentős ha­tárkövét. A tanítómester és a tanítvány készülődése A munka ezernyi zajától han­rx gos a DÉMA Cipőgyár min­den üzeimrcsze. A gépek egyenletes bugása egybevegyiil a kalapácso­lással és a beszéddel. A munkások figyelnek munkájukra, s még ak­kor sem emelik fel fejüket, ha szót váltanak szomszédjukkal. Pedig az utóbbi napokban sűrűn beszél­getnek ... A munka zajában az egyik asz­tal mellett két egykorúnak látszó asszony tekintete sűrűn összevil­lan. Hosszabb töprengés után Var­ga Istvánné szólal meg. Ugy gon­dolja: ő a tanítómester, neki illik, meg aztán szakszervezeti bizalmi is. — Tudod, már egészen jól ha­ladsz — mondja Somlainénalc. a tanítványának — Ugye legutóbb 75 százalékod volt! Somlainó egy fejbólintással erő siti meg tanítómestere állítását, akit egyébként „kismamának" szó­lít, — szeretetből. — Biztos lesz most nyolcvan szá szalékom — mondja örömmel Som­lainé, akinek jól esett a dicséret. — Ezzel a munkával 45 perc alatt elkészültem, de a nehezebbnél még lemaradok. Ezt már Hacsek elvtárs, műve­zető is hallja és bclesjsól a beszél­getésbe. wM i aHRBtaf • ím,. , iEM""1"** (Liebmann Béla fo, vételei. Fény. S-öv). — Nom kell azért szégyenkezni. | Vargáné. — A pár krnTCs -zus Itt minden'i tudja, hegy mielőtt tiszteletére nyűg d an vár hatod, idekerült Somlainó elv ársnő, fo- hogy száz szá::-lákoa minőség' galma sem volt a cipőkészí ésrő!. Igyekezzen csak így tovább. — bíz­tatja. Varga Istvánné és Somlai Sán­dornt pedig folytatja az elkezdett beszélgetést. <— Majd én segítek. — mondja munkát végzel. Magam is ilyen felajánlást teszek. Biztatóak a szavak, s lelkesül­tebb a munka. A t v: óm ter és n tanítvány is rúr'onVivüli. do készülnek a párt III. ken-rcs^zp sara. R. J,

Next

/
Thumbnails
Contents