Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 16. SZAM SZERDA, 1954. JANUÁR 20. ARA: 50 FILLÉR Meghalt M. F. Skirjatov, a Kommunista Párt és a szovjet állam nagy harcosa Ma délután 4 órakor ülést tart a városi tanács Minisztertanács határozata a szerződéses termelés megjavításáról A dolgozó parasztok elhatározása: a tavaszra való jó felkészüléssel, új sikerekkel köszöntik a Pártkongresszust Történetek Leninről Kim Ir Szen marsall és Peng Tő-Huaj tábornok válaszlevele Thimajja altábornagyhoz Javítsuk tovább falusi kultúrotthonaink munkáját A felszabadulás után egymás után létesültek falvainkban a kultúrházak, melyek otthont adtak a kultúrára szomjas, szórakozni vágyó dolgozóknak. Kormányunk felismerve a kultúrotthonok nagy jelentőségét, hatalmas összegeket áldozott és áldoz arra, hogy minden egyes faluban legyen kultúrotthon. 1952ben húsz kultúrotthon volt és 1953-ban még négy igen szép és korszerű kultúrotthonnal bővült a járás kultúrotthonainak a száma. Szeged járás 28 községe közül hat községnek nincs még jelenleg kultúrotthona. Az elmúlt évben Szeged járás kultúrotthonai elég szép munkát végeztek. Kiskundorozsma, Algyő, Zákányszék, Kistelek, Balóstya kultúrotthonainak munkája nagyban elősegítették a falu további fejlődését. Vannak azonban olyan községek is, ahol annak ellenére, hogy a kedvező lehetőségek és az anyagi feltételek mind megvoltak, még sem végeztek kielégítő munkát, mint például Pusztaszer, Ásotthalom, Ujszeníiván, Ószentiván, Forráskút. Kultúrotthonaink egyik legfontosabb munkaterületét az ismeretterjesztő előadások jelerttik. Kultúrotthonaink ismeretterjesztő munkája szerves része annak a hatalmas tömegfelvilágosító munkának, melyet folytatunk az új embertípus nevelése érdekében. A kultúrotthon vezetőségét a helyi pártszervezet és a tanács segíti abban, hogy az ismeretterjesztés összehangolt legyen a területi agitációs munkával s így mozgósítson a soronlévő feladatok elvégzésére. Hiba itt azonban az, hogy kultúrotthon igazgatóink egy része nem keresi a kapcsolatot a tanácsokkal és a helyi pártszervezetekkel. Az előadásokat jól felkészült és alapos tárgyi tudással rendelkező előadókkal kell megtartani. Az előadói munkaközösségek, melyek az elmúlt évben legtöbbször csak igen ritkán beszélték meg az egyes előadások témakörét, nem végezhettek jó munkát. Ebben az esztendőben ezeket a hibákat ki kell javítaniok. Igen fontos az, hogy az előadói munkaközösségek az előadásokban használják fel a helyi anyagokat. Az előadások megtartásánál azt kell az előadóknak szem előtt tartaniok, hogy az előadás, színes, eleven, s az érdek'ődést mindenkor felidéző legyen. Ha az előadás témája megengedi, mindenkor használjunk szemléltetési eszközt, és vetítsünk dia-filmeket. Igy elérjük, hogy az eleven, a helyi példákkal összeállított, jól szemléltetett előadás könnyen megindítja a dolgozók hozzászólását. Kultúrotthonainknak az ismeretterjesztő munka mellett másik igen fontos munkaköre a művészeti munka. A művészeti munkák megoszlanak: az énekkarok, zenekarok, szín játszócsoportok, bábjátszócsoportok, tánc- és rigmusmondó csoportok között. Járásunkban ezek a csoportok nem végeztek rossz munkát. Művészeti csoportjaink az elmúlt évek során* megrendezésre kerülő versenyeken megmutatták, hogy aktív művelői és fejlesztői a népi hagyományokon alapuló új formát öltött szocialista kultúránknak. A hiba itt csupán az volt, hogy ezt a munkát csoportjaink kampány-munkának tekintették. A versenyek idejére ugyanis igen jól felkészülve és felszerelve megjelentek, de a verseny után a csoport nem folytatta tovább munkáját. A kultúrotthon igazgatók ugyanis megengedték azt, hogy a versenyek után a csoport szétoszoljon. A kultúresoportok csak akkor végezhetnek igazán jó munkát, ha maga a kultúrotthon igazgató is harcos és kitartó tagja a kultúresoportnak. Bordány községben, — ahol mintegy 120 tagú kultúresoport működik — magaaz igazgató is lelkes tagja a csoportnak. Azokban a községekben, ahol nem foglalkoznak kellő mértékben a csoportokkal, ott úgy járnak, mint Üllés községben, ahol az elmúlt években igen virágzó kultúrélet volt, most meg a kultúrversenyre sem tudnak benevezni. Az ismeretterjesztő és a művészeti munka mellett harmadik igen fontos területe kultúrotthonaink munkájának a különböző szakkörökben végzett nevelőmunka. Meg kell javítanunk mezőgazdasági szakköreink munkáját. Járásunk agronómusai közül többen nem látják még elég világosan, hogy egy-egy szakkör vezetésével mennyire tudják elősegíteni a küszöbönálló és megvalósítandó új agró- és zóótechnikai eljárásokat. A mezőgazdasági szakkörök mellett igen nagy gondot kell fordítani a gazdasszony, és a természettudományos körök népszerűsítésére. A gazdasszony körökben a fiatal lányokat megtanítják a szabás és varrás elemi ismereteire. Kultúrotthon igazgatóink elsőrendű feladata tehát a jó szakköri munka biztosítása. A szakkörök segítségével tudjuk községeink dolgozóinak legnagyobb részét bevonni a kultúrotthonok nagy nevelő munkájába. Legtöbb falusi kultúrotthonunkban van 2—300 kötetű, de nem ritka az ezer kötetet számláló könyvtár. Az elmúlt esztendőben könyvtáraink munkája igen megjavult. De még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy a könyvtárak kultúrotthonaink munkájának harcos, eredményes segítői, támogatói legyenek. Pedagógusaink eddig is igen sok segítséget adtak a falusi kullúrotthonok munkájához. Ezután is várjuk, hogy azok a pedagógusok, akik eddig még nem vették ki részüket ebből a munkából, aktívan kapcsolódjanak be a munkába. Megengedhetetlen viszont az az álláspont, melyet még az elmúlt évben is egyes községi tanácsoknál a pedagógusok közösségi munkába való bevonásával kapcsolatban érvényesült. Nem egyszer előfordult az, hogy a tanács a pedagógusokat különböző' lajstromok írására használta fel. Nem vonható kétségbe, hogy ha pedagógusainknak szakmájukhoz illő feladatokat adtak volna egyes tanácsok, sokkal többre mentek volna. Pedagógusaink közösségi munkája elsősorban a falu magasabb kultúréletének a kialakítása legyen. Csizmadia József népművelési előadó 11 szegei üzemeit icészülitoli az WIII. kongresszusára Hogy gyorsabb ütemben haladjon a falu villamosítása Az időjárás viszontagságaival dacolva a DÁV dolgozói sikerrel akarják befejezni az ilj esztendő első negyedévét. Ez nagy erőpróbát jelent számukra, de azt akarják a dolgozók: minden területen siker koronázza munkájukat. Az akarat pedig fél győzelmet jelent. Az építő csoportok Szatymaz község villamosítására, nagyfeszültségű hálózatának és a transzformátor állomásnak megépítésére készülnek. Izsó István brigádjával itt akarja megmutatni, hogy úgy érzik, hogy a III-ik kongreszszus újabb állomást jelent az ő életükben is. Ennek sikeréért jobb munkát vállalnak. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok villamosítása is a DÁV dolgozóinak vállán nyugszik. Itt sem akarnak lemaradni, virágzóbbá, könnyebbé akarják tenni a dolgozó parasztok életét, hogy gyorsabb ütemben haladjon a falu villamosítása. A szakszervezeti bizottság új módon szervezi a munkaversenyt. Ez gyakran formális volt eddig. A minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata előtt a szakszervezet legtöbbször nem töltötte be a „verseny gazdája" feladatot. A dolgozók közül többen szeretnének a sztahanovisták sorába lépni és Szente József sztahanovista szerelő — aki már eddig több munkatársát tanította — újabb kiváló szakmunkások nevelését vállalta a harmadik pártkongresszus tiszteletére. Példáját többen "is követik. A műszakiak is beszélgetnek az egymás közötti versenyről, hisz az ő jó munkájuk az alapját képezi a munka zavartalan menetének. JURKA JÓZSEF Három hónap múlva pártunk vezetői, a kommunisták legjobbjai, kongresszusra ülnek össze. Az MDP III. kongresszusára már most készülődik az ország népe. A szegedi üzemek dolgozói is úgy készülnek a kongresszusra, mint nagy ünnepeinkre: munkafclajánlásokat tesznek a kongresszus tiszteletére. Munkásosztályunk, a műszaki értelmiség most tervezget; melyik az a munkaterület, ahová az erőt összpontosítani kell, hogy jobb minőségű, olcsóbb gyártmányok kerüljenek ki Szeged gyáraiból, üzemeiből. A vállalásoknál a legfontosabb: a negyedévi terv menynyiségi és minőségi teljesítése, ugyanakkor fokozottabban kell takarékoskodni az anyaggal, egyre olcsóbbá kell tenni áruinkat. Tervezgetnek a ruhagyári díszesek jjfM VNyári József, a ruhagyári DISZ-isták egyik példaképe, jobb teljesítménnyel, kiváló minőségi munkával készül a pártkongresszusra. 'Kz utóbbi hetekben nem múlik ©1 nap, hogy a Ruhagyár munkatermeiben ne esne szó a III. pártkongresszus jelentőségéről és arról beszélnek a dolgozók: úgy készülnek reá, mint a nagy ünnepekre — jobb munkával. A Ruhagyár DISZ-[tat aljai ls készülődnek. Külüs Sándorué elytársnő, a DISZ-szervezet titkára már megbeszélte a pártszervezettel a teendőket. Beszélt már több DISZ-fiatallal is, akik javasolták, hogy a kongresszus tiszteletér© rendezzenek majd egyhetes ifi-műszakot. Az iizem fiataljai túl akarják szárnyalni eddigi eredményeiket a kongresszus tiszteletére. Bermacs Rózsa DISZ-fiatal jelenleg 125—130 százalékra teljesíti napi tervét. De Bermacs elvtársnő nem ezzel az eredménnyel dolgozza majd végig az ifi-műszakot. Elhatározta: több ós pontosabb munkával köszönti az MDP III. kongresszusát. Ugyanilyen lelkesedéssel készül nz üzemben Nyári József DISZ fiatal. A ruhagyári díszesek még nem tették meg felajánlásaikat, de már tervezgetnek, készülődnek, hogy melyik az a munkaterület, ahol a legnagyobb szükség van a fiatalok lelkes munkájára, hogy jobb és több ruhanemű kerüljön ki az első negyedévben a Ruhagyárból. Aliposan meggondolt munka felajánlások A hideg téli napokon sokszor futnak be a melegedőbe az udvarról az Autójavító Vállalat dolgozói. A melegedés mindössze néhány percig tart csak, aztán újra visszajönnek s végzik a munkájukat. De ezidö alatt sok szó esik a párt harmadik kongresszusáról a vállalat dolgozói között. Mit vállaljanak a kongresszus tiszteletére — erről folyik időnként a szó. Az Autójavító Vállalatnál már komolyan készülnek erre a jeles napra. A kongresszusra való készülődés nem öltött még kialakult formát, de a dolgozók között egyre többen vannak olyanok, akik alaposan meggondolt mu kafelajánláson töpreng :nek. Százi Mihály már arról beszélt dolgozótársainak, hogy az elkövc kezendő időben a men nyiségi termelés melle a minőségre is nagyobb gondot fordít. Tóth Ferenc főművezető a műszaki előfeltételek biztosításának helyes megszevezésén dolgozik. Ambrus Ignác művezető is azt akarja, hogy a termelésben résztvevő dolgozók minél szebb eredményt érjenek el, hisz a minisztertanács és a SZOT új határozata értelmében az ő felelőssége is megnövekedett. A Szegedi Autójavító Vállalatnál is rövidesen magasra csap fel a mun„ kaverseny lángja. Az üzem valamennyi dolgozója. egy emberként indul rohamra a termelés frontján újabb eredményekért, a takarékosság fokozásáért, a minőség megjavításáért, hog méltóképpen köszönthessék pártunk III. kongresszusát, szépülő életünk újabb jelentős határkövét. A tanítómester és a tanítvány készülődése A munka ezernyi zajától hanrx gos a DÉMA Cipőgyár minden üzeimrcsze. A gépek egyenletes bugása egybevegyiil a kalapácsolással és a beszéddel. A munkások figyelnek munkájukra, s még akkor sem emelik fel fejüket, ha szót váltanak szomszédjukkal. Pedig az utóbbi napokban sűrűn beszélgetnek ... A munka zajában az egyik asztal mellett két egykorúnak látszó asszony tekintete sűrűn összevillan. Hosszabb töprengés után Varga Istvánné szólal meg. Ugy gondolja: ő a tanítómester, neki illik, meg aztán szakszervezeti bizalmi is. — Tudod, már egészen jól haladsz — mondja Somlainénalc. a tanítványának — Ugye legutóbb 75 százalékod volt! Somlainó egy fejbólintással erő siti meg tanítómestere állítását, akit egyébként „kismamának" szólít, — szeretetből. — Biztos lesz most nyolcvan szá szalékom — mondja örömmel Somlainé, akinek jól esett a dicséret. — Ezzel a munkával 45 perc alatt elkészültem, de a nehezebbnél még lemaradok. Ezt már Hacsek elvtárs, művezető is hallja és bclesjsól a beszélgetésbe. wM i aHRBtaf • ím,. , iEM""1"** (Liebmann Béla fo, vételei. Fény. S-öv). — Nom kell azért szégyenkezni. | Vargáné. — A pár krnTCs -zus Itt minden'i tudja, hegy mielőtt tiszteletére nyűg d an vár hatod, idekerült Somlainó elv ársnő, fo- hogy száz szá::-lákoa minőség' galma sem volt a cipőkészí ésrő!. Igyekezzen csak így tovább. — bíztatja. Varga Istvánné és Somlai Sándornt pedig folytatja az elkezdett beszélgetést. <— Majd én segítek. — mondja munkát végzel. Magam is ilyen felajánlást teszek. Biztatóak a szavak, s lelkesültebb a munka. A t v: óm ter és n tanítvány is rúr'onVivüli. do készülnek a párt III. ken-rcs^zp sara. R. J,