Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-14 / 11. szám

OfcLM WRÖRSZÖG CSÜTÖRTÖK, 1954. JANUÁR 14. Tézisek Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából Moszkva (MTI) 300 évvel ezelőtt, 1C54 januárjában kiáltották ki az ukrán nép akaratához híven Uk­rajna újraegyesítését Oroszország­gal. Ebből az alkalomból a Szov­jetunióban — mint a -TASZSZ* közli — téziseket adtak ki a Szov­jetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága jóváhagyásával. A tézisek bevezetése hangoztatja: •ez a történelmi jelentőségű lépés zárta le a szabadságszerető ukrán népnek az idegen lcigázók ellen, az orosz néppel egységes orosz állam­ban való újraegyesüléséért vívott harcát. Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfor­dulója kiemelkedő történelmi esemény, s nemcsak az ukrán és az orosz ncp, hanem a Szov­jetunió valamennyi népének nagy ünnepe. Az újraegyesítés óriási jelentő­ségű volt a -nyelvét, lakóhelyét, jellemét és történelmét tekintve egyaránt oly közelálló* (Lenin) két nagy nép további történelmi fejlő­dése szempontjából*. A bevezető rámutat, hogy az újraegyesülés biztosította Ukrajna szabadságát és nem­zeti fejlődését, ugyanakkor sok­ban elősegítette az orosz állam megerősödését és nemzetközi tekintélyének emelkedését. A belső elnyomók és az idegen hó­dítók ellen vívott közös harcban vált szilárddá Ukrajna dolgozóinak barátsága az orosz munkásosztál­lyal, amely győzelemre vezette Oroszország népeit az elnyomás el­len. A bevezetés rámutat továbbá, hogy a győzelmes Nagy Októberi Szocialista Forradalom végetvclett a volt cári Orosz­ország népeire nehezedő elnyo­másnak, s e népek szövetsége különösen megerősödött a pol­gárháború éveiben, a szocia­lista építés folyamán, a Nagy Honvédő Háború történelmi harcaiban. Az ünnepi évforduló alkalmá­ból kiadott 21 tézis elemzi az orosz és az ukrán népnek az újraegye­sülést megelőző történetét, rámu­tatva a közös eredetre, ismerteti Bogdán Hmelnyickij, a kiváló uk­rán államférfi és hadvezér szere­pét, aki az újraegyesülésért lolvó küzdelem élére állt, feltárja, ho­gyan harcoltak vállt-vállhoz vetve az oroszok és ukránok, a külföldi beavatkozók — lengyelek, svédek, törökök, krimi tatárok, franciák, antantisták, Intervenciósok, német­fasiszták — ellen, hogyan vált mind szorosabbá az ukrán és orosz dolgozók szövetsége a parasztfelke­lések, majd pedig a munkásmozga­lom harcai során. A tézisek megmutatják, mily sokat lett a Kommunista Párt a két nép barátságának még tökéletesebb elmélyítése terén. Végül ismertetik a második világ­háború pusztításaiból újjászületett, s ma a kommunizmust építő ukrán nép nagyszerű vívmányait. A téziseket követő befejezés kü­lönös nyomatékkal állapítja meg: -kudarcot vallottak és a jövő­ben is kudarcot vallanak a nyugati imperialisták összes olyan gálád kísérletei, hogy el­lenségeskedést szítsanak a Szov­jetunió népei között, aláássák soknemzetiségű szocia­lista államunk hatalmát. A szov­jet emberek azonban tudják, hogy amíg van kapitalista környezet, az imperialista államok továbbra is becsempésznek hozzánk kémeket, kártevőkot, megpróbálják szov­jetcllcncs célokra felhasználni a szétzúzott ellenséges csoportosulá­sok maradványait, aktivizálni a burzsoá-nacionalista elemekot, fel­éleszteni egyes emberek tudatában a nacionalista előítéleteket és fel­használni azokat a Szovjetunió népei barátságának aláaknázására. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok és egész nagy hazánk sike­reinek és virágzásának egyik leg fontosabb feltétele nz éberség fo­kozása nz imperialistn ragadozók és ügynökségük, a burzsoá-nacio­nalisták ós más árulók ármányai­val szemben. A jubileumi tézisek befejezése igy hangzik: „Éljen és erősödjék a Szovjet­unió népeinek megbonthatatlan ba­rátsága, nagy hazánk erejének és hatalmának forrásai Marx-Engels-Lenin-Sztálin' zász­laja alatt, a kommunista párt ve zctésével előre a kommunizmus győzőiméhez", Külpolitikai krónika Epizód az amerikai négerek harcáról Mint a „New York Amsterdam News" cimű amerikai néger lap közli, Louisiana állam egyik kisvárosában új polgármestert választottak. A néger választók ezrei szavaztak rá, mert megígér­te, hogy a városi autóbuszjáratokon megszünteti a faji megkülön­böztetést. A déli államokban ugyanis fi fajvédő törvények szerint a négerek az autóbuszokon csak hátsó, a legrosszabb helyeket fog­lalhatják el. Elöl az ülőhelyek a „magasabbrendű faj" képviselői­nek, a fehérbőrű amerikaiaknak vannak fenntartva. Az új polgármester igyekezett megtartani igéretét: egy új városi szabályrendelet feljogosította a négereket, hogy a négerne­gyed járatain bárhol helyet foglalhatnak az autóbuszon. Am már ez a kis engedmény is a helybeli reakciósok dühös ellenállását váltotta ki. Louisiana állam főügyésze kijelentette, hogy a szabály­rendelet a teljes faji megkülönböztetést követelő törvényekbe üt­közik. Végül is minden maradt a régiben ... A négerek ebbe nem nyugodtak bele. A helybeli néger szer­vezet meghirdette az autóbuszjáratok bojkottját és önkéntes ado­mányok segítségével különjáratokkal biztosította a négerek közle­kedését. Ez viszont az autóbuszvállalatnak vágott az elevenjébe. Uta­zóközönségének több mint fele ugyanis néger. A vállalat beje­lentette, hogy ilyen körülmények között rövidesen csődbe jut. A városi tanács kénytelen volt új, „kompromisszumos" határozatot hozni. Megengedte a négereknek, hogy a két első hely kivételével bárhol leülhetnek az autóbuszokon. A néger szervezet vezetősége kijelentette, hogy bár „nem. szívesen", de beleegyezik ebbe a kompromisszumba. Javasolta, hogy szüntessék be a bojkottot. A sajtóközleményekből azonban kitűnik, hogy a város néger lakossága elszántan folytatni akarja a harcot a faji megkülönböztetés ellen. A bojkott megszüntetése óta is csupán a négerek egy kis része utazik a rendes autóbuszjárato­kon. A többség kijelentette, hogy inkább gyalog jár, vagy más közlekedési eszközt vesz igénybe..s Pártpift * A nők között végzett nevelőmunka elsősorban a pártszervezetek feladata Pártunk új politikáját egész dolgozó népünk megértéssel és lelkesedéssel fogadta. Növeke­dett a dolgozók aktivitása, mun­kulendületo, azonban az egyre nö­vekvő feladatok megkövetelik, hogy ezt az aktivitást tovább nö­veljük és mind szélesebb tömege­ket vonjunk bo a kormánypro­gramul megvalósításáért folyó harcba. A munkában bátran kell számi tani a nőkre, akik nz elmúlt évek során számos esetben bebizonyítot­ták, hü katonái a pártnak, méltó munkatársai a férfiaknak. Meg­mutatták élni tudnak azokkal a jogokkal, amelyeket népi demo­kráciánktól kaptak és ma már ott találjuk őket csaknem minden munkaterületen n férfiak mellett, üzemeinkben, nem egy művezető­nőt, vállalat vezetőnőt, párttitkár­nőt találunk. Ott vannak női dol­gozóink a há.nyáhan, az eszterga­padok mellett, a tszes-k, állami gaz­daságok élén és különböző vezető pozíciókban és most az új szakasz feladatai megoldásában is tudásnk hoz és erejükhöz mérten a legtöb­bet igyekeznek nyúitnni. Az elért eredmények mel­lett azonban meg kell látnunk még a nők egyenjogúságának semmibe Tevését, gyakori megcsúfolását, amely mé>g mindig előfordul üze­meinkben, hivatalainkban. Élő példa orro Decher Béláné elvtársnő esete. Az elvtársnő nz egyik szö­vőrészleg művezetője és kiválóan megállja a helyét. Munkáját el­ismerték, többször meg is dicsér­te az üzem vezetősége is. Ennek ellenére, hosszú ideig jóval ala­csonyabb fizetést kapott, mint férfi művezető társai. Ezt jogosan sé­relmezte az elvtársnő. Biczó elv­társ, az iizem ignzgntója azzal akarta elintézni az ügyet, hogy Decher elvtársnőt jutalomra java­solta. Ez nem volt helyes, mert ez­zel még nem knota meg Dechcrné munkája után őt jogosan megil lető bért. Dee.her elvtársnő pa­naszát esak öt-hat. hónnpi hnza­vona után rendezték. Ez nemcsak neki, hanem a többi nödolgozók­nnk is csökkentette munkakedvét annál is inkább, mert Deeherné esete nem egyedülálló volt. Hason­ló hiba volt IV. Kovács Andrósné clvtársnő fizetése körül is, aki mint. eegédmü vezető dolgozik. Az elvtársnőnek ls többször ígérgették a fizetésemelést, azonban az min­dig Ígéret mnrndt, míg nz elv­társnő nem kérte, helyezzék vissza a szövőgépre dolgozni, ahol jóval többet tud keresni. Ekkor a vezető­ség 100 forinttnl felemelto fizeté­sét. Ezen a területen tehát nálunk is akad tennivaló bőven, mert az ilyen hibák elveszik a dolgozó nők önbizalmát. munkakedvét, hát­ráltatják őket a tanulásban, a to­vábbfejlődésben. Pártunk Központi Vezetősége felfigyelt a nők problémáira, a nők jogainak lebecsülésére és egyik leg­utóbbi határozatában fontos intéz­kedést hozott, hogy a pártbizott­ságok és pártszervezetek jobban tudjak teljesíteni a hiányosságok felszámolásával járó feladatokat. A dolgozó nők érdekében folytatott pártmunka egyik logfőbb feladata, harcolni azokkal szemben, akik aka­dályozzák a nők jogainak megva­lósulását. Nem lehet közömbös szá­munkra, milyen munkaviszonyok között dolgoznak, hogyan élnek, milyen problémák foglalkoztatják a dolgozó nőket. Az ulóbbi időben üze­münkben, az Újszegedi Kender­Lenszövő Vállalatnál ezen a téren jelentős lépésekkel haladtunk elő­re. Figyelemmel kísérjük dolgozó asszonyaink, lányaink otthoni éle tét is és igyekszünk segíteni pro­blémáik megoldásában. Például Halmi Gézáné elvtársnőnek fel­tűnt, hogy az egyik munkatársa. KÍRS Ferencné megváltozott az utébhl időben, nem igen kapcsoló­dik be dolgozótársai beszélgető­sébe. Többször beszélt már vele máskor is, mint népnevelő és ez­után még sűrűbben felkereste, hn ideje engedte. Beszélgetés köz­ben aztán Kissnó elpanaszolta, hogy fia, aki Tatabányán dolgozik, rossz társaságba került. Annak ellenére, hogy jól keres, vele nem törődik, nem segíti és nagyon ag­gódik fia jövője miatt. A pártszer­vezet vezetősége azonnal írt a tata­hányni pártszervezetnek, kérve, nézzék meg Kissné fiának társasá­gát, beszéljenek a fiúval, mert anyja nagyon aggódik érte. A vá­lasz már mr ls jött. Kissné azóta ismét nyugodtan, jókedvűen végzi munkáját. Szép példáját mutatta az embe­rekkel való törődésnek Visnyei Istvánnő elvtársnő is, nki mint be­teglátogató, sok asszonytársának nyújtott seeitséget. Legutóbb is Rzcndrci Máriát kereste fel ami­kor beteg lett, orvost hívott hozzá, kiváltotta számára a gyógyszert, sőt a beteg otthonát is rendbehoz­ta. Természetes, ezen az úton to­vább kell haladnunk, mert ezek az aprómunkák közelebb hozzák dolgozó asszonyainkat a párthoz. Mindemellett javítanunk kell a politikai munkát is a nők között, 8 ebben sok segítséget ad­hat majd pártszervezeteinknek az MNDSZ. A párt útmutatása alap­ján ugyanis újjászervezzük üze­münkben is az MNDSZ-t az új szervezeti feladatoknak megfelelő­en. Az új szakasz politikájának megvalósításáért folyó harcban ugyanis a nőszövetségnek két alapvető feladatot kell megoldania. Az első az, hogy személyhez szóló agitációban ismertesse a nők között pártunk határozatait, különösen azokat a részeket, melyek a nők problémáival foglalkoznak. A má­sik feladata, hogy törődjön a nők problémáival, sajátos kérdéseikkel. Nekünk, alnpszervi vezetőknek ób­bon a munkában állandó segítséget kell adnunk az MNDSZ vezetők­nek. Fel kell karolni kezdemé­nyezésüket, javaslataikat és min­dent meg kell tennünk azok meg­valósításáért. Ezt elvárják tőlünk a kommunista és pártonkívüli asz­szonyok százai. Sőt az MNDSZ-ben tevékenykedő női párttagok mun­káját, mint komoly pártmunkát keli értékelnünk, mert egyik leg­fontosabb területen, a pártonkívüli asszonyok között végzik a felvilá­gosító munkát, közéjük viszik el pártunk szavát. A nok között végzett no­velőmunka tehát elsősorban a pártszervezetek feladata, s e mun­kának fontos része az MNDSZ-szer­vezetek újjáélesztése és munkájá­nak állandó segítése, irányítása. Ha ezt megtesszük munkánkban, akkor biztos vagyok abban, hogy pártunk Központi Vezetőségének határozatát ezen a területen is ma­radéktalanul végrehajtjuk. BÓDT IMRÉNÉ, RZ Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat szövörcszónck párttitkára „André Le Troquer megválasztása a Francia Kommunista Párt elvitathatatlan sikerét jelenti'* André Le Troquer a francia nemzetgyűlés új elnöke Párizs (MTI). Mint az „AFP" közli, a francia nemzetgyűlési el­nökválasztás második fordulója is eredménytelenül végződött: egyik jelölt sem kapta meg a szükséges abszolút többséget. A harmadik szavazásnál a szo­cialista Le Troquert választot­ták meg a francia nemzetgyűlés elnökévé. Le Troquer 300 sza­vazatot kapott, Pflimlin, az MRP jelöltje 251 szavazatot szerzett. • A" szerda reggeli párizsi sajtót élénken foglalkoztatja a francia nemzetgyűlés keddi ülése és Le Troquernek a nemzetgyűlés elnö­kévé történt megválasztása. A vá­lasztást kommentálva, még a burzsoá lapok is kény­telenek elismerni, hogy ez a Francia Kommunista Párt elvi­tathatatlan sikerét jelenti. A „l'Humanité"-ben André Stil kiemeli, hogy a nemzetgyűlés elnökének megválasztása jelentős sikert jelent, mert elzárta az utat az „európai hadsereg" hívei előtt. André Stil megállapítja: „A kommunisták szavazatait élvező jelölt sikere más szempontból is jelentős. André Le Troquer meg­választása konkrét módon bizo­nyítja, hogy most a nemzetgyűlésben más többségre is lehetőség nyílt Laniel többségén kívül. Ma már tehát, senki sem hivat­kozhat arra, hogy lehetetlen új többséget összehozni". A „Libération" ezeket írja: „Le Troquernek a nemzetgyű­lés elnökévé történt megvá­lasztása az „európai hadsereg" összes ellenfelének nagy si­kerét jelenti. A cél lényegében nz volt, hogy elzárják nz utat Plimlin előtt, megakadályozzák ezt a klerikálist, az „európai hndseregnek" ezt az odaadó hívét, abban, hogy Edouard Horriot utódjává váljék. Bukását mindazok meg fogják érezni, akik Washingtonban, Bonnban és Párizsban abban a hitben ringatták magukat, hogy elnémíthatják a francia köz­véleményt és a parlamentet". A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája külügyi bizottságának ülése Berlin (MTI). A Német Demokra­tikus Köztársaság népi kamarájá­nak külügyi bizottsága hétfőn ülést tartott. Az ülésen Lothar Bolz miniszter­elnökhelyettes és külügyminiszter a küszöbönálló négyhatalmi értekez­lettel kapcsolatban beszámolt a nemzetközi helyzetről és a Német Demokratikus Köztársaság külpoli­tikájáról, amelynek fő célja az egységes és demokratikus Németország­gal kötendő igazságos békeszer­ződés kivívása, ki­A külügyi bizottság üléséről adott közlemény kiemeli: — Németország békés és demo­kratikus újraegyesítésére csak ak­kor kerülhet sor, ha felhagynak Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzésével és azzal a törekvéssel, hogy Né­metország nyugati részét agresz­szív katonai szövetségbe von­ják be és ha hatálytalanítják azAdenauer­kormány által aláírt bonni és pá­rizsi békeellenes szerződéseket] R berlini négvhatolffli ér?«ke?to! a nemzetközi he'yzet fonluiépgntja lehet London (MTD Nagy-Britannia Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsága nyilatkozatot adott ki a négyhatalmi értekezletről. A berlini négyhatalmi értekezlet, amely a legfontosabb lesz a háború óta, a nemzetközi helyzet olyan for­dulópontja lehet — és azzá ls kell tenni —, amely a nagyha­talmak közötti együttműködés­hez vezet a béke szolgálatában. A koreai fegyverszünet után ez az értekezlet a békemozgalom újabb diadala. A világ népei azt kíván­ják, hogy ez az értekezlet maradandó in­tézkedéseket készítsen elő Európa számára az egységes, békés Németország megterem­tése alapján és egyengesse az utat az öthatalmi értekezlet előtt a nemzetközi fe­szültség enyhítése, az atom- és hidrogénbomba eltiltása és a fegy­verkezés csökkentése érdekében. Nem hunyhatunk szemet ama kétségbeesett erőfeszítések fe­lett, amelyeket a háborús tábor képviselői az Egyesült Államok­ban angol híveikkel és az Aden­auer-kormánnyal együtt kifej­tenek, hogy rombadöntsék ezt az értekez­letet és megnyissák az utat a né­met militarizmus újjáélesztése felé. Most még nagyobb szükség van, i mint bármikor a lehető legtágabb körű hadjáratra, hogy leverjük eze­ket a háborús terveket és közöljük a népek kívánságát a berlini érte­kezleten. Minden szakszervezetből, mun­káspárti szervezetből, gyárból induljon meg a követelések áradata az összes parlamenti képviselőkhöz és a külügymi­niszterhez: -Nem szabad feltá­masztani a német militarizmust és nácizmust!-, •a berlini értekezlet Németország jelenlegi katonai megszállását és kettéosztottságát egységes, békés, demokratikus Németországgal vált­sa fel!*, -öthatalmi értekezlet ves­sen véget a harmadik világháború veszélyének és nyissa meg a világ együttműködése és a béke új kor­szakát!* — hangoztatja a nyilaik** zat. Zarubin washingtoni szovjet nagykövet találkozott Dullesszel Zarubin, a Szovjetunió washing­toni nagykövete január 11-én meg­látogatta Dullest, az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterét. Ismeretessé vált, hogy körülbe­lül félórás eszmecserét folytattak Eisenhower elnöknek az elmúlt év december 8-án elhangzott beszédé­vel és a szovjet kormány december 21-i, az atomenergia felhasználó sának kérdésével foglalkozó nyilat­kozatával kapcsolatban megtar­tandó tárgyalások ügyrendjére vo­natkozóan. A beszélgetés során megállapod­tak, hogy nz Egyesült. Államok külügyminisztere és a Szovjetunió nagykövete Dullesnek n négy hata­lom berlini külügyminiszteri ér­tekezletére történő elutazása előtt újból találkozik. (TASZSZ).

Next

/
Thumbnails
Contents