Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-14 / 11. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954. JANUÁR 14. BMOBB A nemzetközi mozgaSma E hónap elején volt a Jo­gászok Nemzetközi Konferenciája Bécsben, a demokratikus szabad­ságjogok védelme tárgyában. A konferencia napirendjén két fö kér­dés szerepelt: 1. azoknak a problé­máknak kritikai megvizsgálása, amelyeket a törvényelőtti egyenlő­ség elvével való szembehelyezkedés vet fel, különösen a közszabadsá­gok és az alkotmányos jogok gya­korlása tekintetében; 2. azoknak a támadásoknak kritikai megvizsgá­lása, amelyek a személyes szabad­ság és annak törvényes és bírói biztosítékai ellen irányulnak. A konferencia a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének kezdeményezésére ült össze. A Vi­lágbékekongresszus 1953 decemberi bécsi tanácskozása alkalmával Giu­seppe Nitti olasz ügyvéd megbeszé­lésre hívta össze a békekongresszu­son megjelent jogászokat és azt ja­vasolta, tartsanak a világ jogászai nemzetközi konferenciát, vitassák meg a demokratikus szabadságjo­gok helyzetét a világ különböző ré­szeiben, állapítsák meg, melyek azok a szabadságjogok, amelyeket a világ népeinek együttes erővel kell megvédelmezniök s hogyan lehet védelemben részesíteni a polgári jogokat a reakciós kormányok erő­szakos visszaéléseivel szemben. A felhívás élénk visszhangra ta­lált. J. L. Zejgyin, a Szovjetunió Legfelső Bíróságának másodelnöke rámutatott, milyen nagy segítséget nyújthat egy ilyen konferencia azoknak a nyugati jogászoknak, akik hazájukban a kormányzat sza­badságtipró rendelkezései ellen küzdenek; A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége, melynek székhelye Brüsszelben van, állandó nemzetközi szervezet; Nem kor­mányszervezet, melyben a kormá­nyok hivatalos képviselői foglalnak helyet. A Béke-Világtanácshoz ha­sonló jellegű társadalmi szervezet. A világ jogászi közvéleményét fe­jezi ki s jogászi síkon nyújt segít­séget a haladó emberiség törekvé­seinek. A demokratikus jogászok­nak országonként is vannak szerve­zetei s a Nemzetközi Szövetség munkájában ezekre az országos szervezetekre támaszkodik. Magyar­országon a Magyar Jogászszövetség ez a demokratikus szervezet, amelynek főtitkára Kovács István, jelentős szerepet játszik a Nemzet­közi Szövetség munkájában is. Sztálin elvtárs abban a beszédé­ben, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XIX. kongresz­szusán tartott, a következőket mon­dotta: „A burzsoázia azelőtt meg­engedte magának a szabadelvűskö­dést., védelmezte a burzsoá demo­kratikus szabadságjogokat és ezzel népszerűségre tett szert a nép kö­rében. A szabadelvűségnek most már nyoma sem maradt. Nincs már meg az úgynevezett „személyes sza­badság" — a személyes szabadság jogát most csak azok számára is­merik el, akiknek tőkéjük van, a többi állampolgárt pedig emberi nyersanyagnak tekintik, mely csak kizsákmányolásra jó". „A burzsoá demokratikus szabadságjogok zász­laját eldobták. Ugy gondolom, hogy ezt a zászlót önöknek, a kommunis-, ta és demokratikus pártok képvise­lőinek kell felemelniök és előre­vinniök, ha maguk köré akarják gyűjteni a nép többségét. Nincs sen­ki más, aki magasra emelje". A Demokratikus Jogászok Nem­zetközi Szövetsége ennek a felhí­vásnak tesz eleget; Már maga az a körülmény, hogy a szövetség munkája során s a nemzetközi konferencián a sza­badságjogok helyzete mind az impe­rialista, mind a demokratikus álla­mokban éles megvilágításba kerül, összehasonlításra ad alkalmat s ha­talmas segítséget nyújt a nyugati államok haladó jogászainak. De a Nemzetközi Szövetség — a legutób­bi bécsi jogászkonferencia is — amellett határozottan állást foglal a reakciós kormányok szabadságtipró rendelkezései ellen. Ünnepélyes deklarációval, melyeknek hangja mindenüvé eljut, — ha megakadá­lyozni minden esetben nem tudja is mindenesetre megnehezíti a sza­badságellenes intézkedéseket. Az imperialista államok, —amint kormányaik és sajtójuk sokszor hangsúlyozza — az erő politikáját követik mind a nemzetközi életben, mind az államon belül. Ez a poli­tika az erőszak politikája, amely az erőszakot szembehelyezi a joggal, gátlás nélkül félrelöki a jog ren­delkezéseit, ha azt az uralkodó osz­tály érdekei- úgy kívánják. Az imperialista államok a külpo­litikában makacsul elzárkóznak azoknak a nemzetközi jogszabá­lyoknak érvényesítése elől, ame­lyek a második világháború befe­jezése után a győztes nagyhatalmak közös megegyezésével jöttek létre s a demokratikus haladás ügyét szol­gálják. Ujabb háborút készítenek elő, hogy erőszakkal semmisítsék meg a nemzetközi jog haladó, de­mokratikus rendelkezéseit. A világ­békemozgalom a nemzetközi törvé­nyességet kívánja biztosítani, azok­nak a nemzetközi jogszabályoknak az érvényesülését, amelyek a Szov­jetunió kezdeményezésére eltiltják a háborút s a népek békés együtt­élésének, gazdasági és szociális fej­lődésének szolgálatába állanak. A Demokratil-^is Jogászok Nemzetközi Szövetsége jelentős szerepet ját­szik a békéért folyó küzdelemben is. A bécsi kongresszus kimon­dottan a demokratikus szabadság­jogok védelmére ült össze, mun­kája a törvényesség elvét az álla­mon belüli életben kívánja biztosí­tani. A reakciós kormányok a bel­politikában is az erőszak elvét ér­vényesítik. A jogszabályok durva megsértésével tesznek intézkedése­ket azokkal a mozgalmakkal és azokkal a személyekkel szemben, akik a haladásnak, az uralkodó osz­tály érdekeivel ellenkező ügyét szolgálják; Az imperialista államok fasizáló­dásának jellemző tünete, hogy a nurzsoá törvényességet is félredob­ják, átgázolnak az önmaguk által alkotott jogszabályokon. Az erőszak alkalmazására sokszor külön jogintézményeket hoznak lét­re, amelyek kifejezetten elvetik a burzsoá szabadságjogok eddig fen­nen hirdetett elveit. Ilyen appará­tus az USA-ban az Amerika Ellenes Tevékenység Bizottsága. Egyik jog­tudósunk, Eörsi Gyula, akinek al­kalma volt hosszabb időn át a hely­színen figyelni az eseményeket, a Magyar Tudományos Akadémia Ér­tesítőjében számolt be arról, hogy a McCarran-féle szenátusi jogi bi­zottság nem tiszteli a tudomány szabadságát sem, eljárást indít a legkiválóbb haladó tudósok ellen. — Az ilyen akciók a terror eszközei s az emberek megfélemlítését céloz­zák; Egyiptomban „forradalmi törvény­széket" állítottak fel, a forradalmi kormányzótanács 1953. szeptember 13-i rendelete alapján. Ez a forra­dalmi bíróság éppen a forradalmi mozgalom'erőszakos elnyomását cé­lozza. Nincs kötve eljárási szabá­lyokhoz, a bírák „meggyőződése" elegendő a vádlottak elítéléséhez, amely halálra, életfogytig tartó sza­badaságbüntetésre s a vádlott va­gyonának elkobzáséra is kiterjed­het, ha a törvényszék úgy látja, hogy ezeket a javakat „illegálisan" szerezték. Azokat az egyiptomiakat, akiket a fennálló rendelkezésekkel szemben ellenséges érzülettel gya­núsítanak, százával állítják ez elé a bíróság elé. A legtebb állomban nincse­nek olyan alkalmi jogszabályok; a hatályban lévő törvények legdur­vább megsértésével vetik a haladó gondolkodású emberek százait bör­tönbe, kihallgatás és ítélet nélkül rekesztik ki őket a társadalom éle­téből és munkájából csak azért, mert nem hajlandók támogatni az uralkodó kisebbség kormányának politikáját. Az uralkodó osztályok úgy látják, hogy a demokratikus eszmék terjedése uralmukat meg­semmisítéssel fenyegeti s azt gon­dolják, hogy erőszakos intézkedé­seikkel megakadályozhatják a ha­ladást és a társadalmi élet objektív törvényeinek érvényesülését. A demokratikus jogászok szerve­zetei mindig nyomatékosan tilta­koznak a jogtipró intézkedések el­len. A világ közvéleményének nyo­mása alatt az üldözöttek sokszor vissza is nyerik szabadságukat. Be­loiannisz és a Rosenberg-házaspár életét nem tudták megmenteni, de a demokratikus jogászok mozgalma ezekben az ügyekben sem volt hiá­bavaló: fokozta a közvélemény fel­háborodását a zsarnoksággal szem­ben s növelte a vágyat a törvényes­ség elvének minden vonatkozásban való biztosítása után. Búza László, egyetemi tanár, akadémikus Őrjárat a Tejipari Vállalatnál Negyven év — hosszú idő. Azóta van a Tejipari Vállalat eb­ben a régi épületében, a Párizsi­kőrúton. Első látásra úgy tűnik, hogy az idő vasfoga megkímélte az épületet. Mintha csak néhány éve lenne az üzem mostani helyén. — Talán nincs is olyan tégla a falakban, amit ki ne cseréltünk volna — árulja el a titkot Szed­resi Károly elvtárs, az üzem párt­titkára. — Mindig igazítottunk, bontottunk valamit, hogy új képe legyen a régi, korszerűtlenül fel szerelt üzemnek, amely csak 50C0 liter tej feldolgozására volt beren­dezve. Most húszezer liternél is több tejet szállítunk naponta a város minden részébe. Az új üzemépületről is szó esik beszélgetés közben. Valóságos tej­szanatórium lesz itt, ahol a hy­giénia minden követelménye meg­valósul. Világos, nagy ablakokkal ellátott, új gépekkel berendezett üzem épül, amelynek középső ré­szében helyezkedik majd el a pasz­tőrizáló részleg. Rövidesen meg­kezdik az építést, az üzemmel szom­szédos üres telken. A keramit bur­kolólapokat, amelyek az alap- és oldalfalhoz szükségesek, már szál­lítja a Kőbányai Téglagyár. A tej kezelése nem egy­szerű dolog. Meg kell vizsgálni tisz­taságát, zsírtartalmát. Ennek sike­res elvégzése érdekében jól fel­szerelték a szegedi járásban lévő tejbegyüjtő telepeket, amelyeket Molnár István látogat és végzi el a minőségi ellenőrzést. Sokszor napokat is kint tölt a községek­ben Kora reggel indul útnak, hogy kiérve a kijelölt helyre, még a csarnokokba találkozzon a tejet be­hozó dolgozó parasztokkal és szót váltson velük. Míg beszélgetnek, szemügyre veszi a kannákat, ami­ben behozzák a tejet, megvizsgál­ja a tej zsírtartalmát is. örül. ha valakinél rendben talál mindent, s meg is dicséri. Ha kell, istállóvizs­gálatot is tart, tanácsot ad, ho­gyan gondozzák a tehenet. Kiter­jed a figyelme mindenre, ami a tejbeadást elősegíti: a csarnokok tisztaságára, a tejbeadók pontos kifizetésére és még arra is, hogy versenytáblákon ismertessék a köz­ségekben azokat a dolgozó paraszto­kat, akik tejbeadásuknak eleget tettek. Téli időszakban nehéz az ellen­őr munkája. Mély hóban, gyalog­szerrel kell egyik községből a má­sikba mennie, mert a motorkerék­párt a havas út miatt nem tudja használni. —Hosszú az út és bizony hideg is van — jelenti ki Molnár István. — A meleg ruhát meg november óta csak ígérgetik. — Megkapod most január végé­re — szól közben Szedresi elvtárs. — De most nem erről van szó, — a munkád iránt érdeklődnek. Ezzel a kijelentéssel mintha el akarta volna vágni a tejellenőr szóáradatát arról, hogy milyen aka­dályok gátolják munkája közbon ... „Ez már így ,szokás'' a Tejipari Vállalatnál. A látogatók­nak igen csak a jót mutatják meg, csak a jóról beszélnek, a hibát pedig igyekeznek eltakarni". — mondják a dolgozók, A hibákon pe­dig elkendőzéssel nem segítenek, sőt nőni, sokasodni hagyják a ma még kicsiben jelentkező hibát. A tisztaság egyik legfontosabb követelmény a tejfeldolgozásnál, kötényben, köpenyben kell dolgoz­ni a munkásoknak az iizemrészók­ben. Egyesek meg is teszik, — má­sok nem, mert „tisztának kell len­ni a köpenynek arra az alkalomra, ha látogatók jönnek". Mosás pe­dig havonta esak egyszer van, ezért „takarékoskodnak" a köpeny fel­vételével, csak a vendégek tiszto­letéro öltöznek fehérbe az üzem dolgozói, mutatván, hogy mindig ezt viselik. „Hétköznapokon" — mikor ellenőrzés és kíváncsi ven­dég nincs a láthatáron, más ruhá­ban vannak a dolgozók. A pasztő­rösök: a naptól és a sok mosástól kifakult kék munkaruhában és olyan fehér kötényben, ami a „tisz­taságtól" inkább szürkének mond­ható. A kannamosogatók állandó­an gőzben és vízben, némelyik ujjatlan ingben és mint a pasztő­rösök, ugyancsak kék munkaru­hában és gumicsizmában vannak. A gépházban dolgozóknak, akik ki­járnak az üzem minden részébe ja­vításokat végezni, csak olajos ru­hájuk van. Igaz, az üzemrészeket tisztántartják, de miért nem törőd­nek a dolgozók munkarubaellátá­sával? A gépházban van a javító­műhely. A felszerelése nem kielé­gítő. Csak egy példát,: nem is olyan régen másfél órát állt a tej­szivattyú azért, mert nem volt egy 11-es kulcs a kuplung megigazitá­fiához. Igaz. hogy nem kell messze menni szerszámot kölcsönkérni, ott van a közelben, az ösz-utcábán a 65/8. Segédipari Vállalat, do nem szaladgálhatnak mindig át. A szerszámok beszerzésére van be­ruházási keret. Rosner Gyula „gondoskodik" arról, hogy ebből az összegbői minél többet „megtaka­ríthassanak". Legutóbb is több mint nyolcezer forintot takarított meg a szerszámokra szánt keretből. Hosz szan lehetne sorolni, mire lenne szükség a javítóműhelyben, pél­dául forrasztó ón, villáskulcs, stb., amit ebből a pénzhői meg lehetett volna vásárolni. A város tejellátása Tejipari Vállalat munká ainak ke­zében van adva. Éjjel-nappal, vál­tott műszakban dolgozva gondos­kodnak arról, hogy a népboltok idejében el legyenek látva az egész­ségeseknek, betegeknek és csecse­mőknek egyaránt szükséges tejjel. Munkájukban kiváló teljesítmé­nyeket érnek el és joggal elvár­ják a dolgozók, hogy jobbnn tö­rődjenek velük. A munkabérkifi­zetéseknél elég sűrűn reklamációk vannak, a dolgozók töhbször felke­resik a bérelszámolót, aki azt hangoztatja, hogy nála hiba soha nem lehet. Perszo mindenki té­vedhet, még az is. aki a bérelszá­molási ügyekkel foglalkozik, mint ahogy ez többször bebizonyosodott és utólag, a reklamáció után fizet­ték ki a teljesítmény után járó munkabért. Ilyennek valóban, nem szabad előfordulnia. R. J. Vonjuk ke az 1954. éwi k§!tséorv@?és összeállsfósáuesli: munkálataiba a pénzügyi állandó bizottságokat Megyeszerte helyi tanácsaink most készítik el az 1954. évre szóló költségvetést. E munka igen nagy körültekintést kíván helyi taná­csainktól, mert előre kell tervez­niök, előre kell látniok, hogy mi­lyen építkezések, egyéb fontos fel­szerelések beszerzéséhez kell pénz­ről gondoskodniok. A minisztertanács Csongrád me­gye részére az új kormánypro­grammnak megfelelően lényegesen nagyobb keretet biztosított, mintáz 1953. évi volt. A felemelt keret módot nyújt arra, hogy a kormányprogramm célkitűzé­seinek megfelelően megyénk területén a helyi tanácsok ke­zelésében működő egészségügyi és szociális intézmények, vala­mint iskolák és nevelő intéz­mények feladataikat jobb fel­szerelésekkel és újabb műsze­rek beszerzésével tudják meg­oldani. Ahhoz, hogy ezek a célkitűzések maradéktalanul érvényesüljenek, szükséges, hogy a tanácsok a költ­ségvetés elkészítésének munkájá­ba bevonják a pénzügyi állandó bi­zottságokat. A költségvetés készíté­sének egész ideje alatt szükséges az állandó kapcsolat a pénzügyi ál­landó bizottsági tagokkal azért, hogy támogatásuk révén a leg­messzebbmenőkig érvényesüljenek a költségvetés számadataiban a széles néprétegek kívánságai. Az állandó bizottsági tagoknak igen fontos feladatuk az, hogy be­szélgessenek a dolgozókkal, a szü­lőkkel. Ismerjék meg kívánságai­kat, tárgyalják meg azokat a hiá­nyosságokat, amelyek eddig a községi szülőotthonnál, nevelőQtt­honnál, vagy a napközi otthonos óvodánál előfordultak. Az állandó bizottsági tagok az így feltárt hi­bákat, észrevételeket, javaslatokat mondják el a költségvetéseket ké­szítő községi vb-titkároknak, vagy gazdálkodási előadóknak és ügyel­jenek arra, hogy a költségvetésben a mult évben jelentkezett nehézsé­gek ebben az évben már ne for­duljanak elő. De feladatuk az állandó bizottsági tagoknak az is. hogy olyan tar­talékokat és bevételi forrásokat tárjanak fel, amelyekkel a ta­nácsok újabb tehetőséget tud­nak biztosítani a költségvetés, illetve annak forint előirány­zata bővítéséhez. A pénzügyi állandó bizottságok kezében van az a lehetőség is, hogy egyes feladatok megoldását már most társadalmi úton megszervez­zék. Ilyen esetekben társadalmi munka által elért megtakarítás pénzösszege a tanács területén je­lentkező más egyéb feladatoknál felhasználható. Ugyanakkor meg kell állapíta­nunk még azt is, hogy a minisz­tertanács által rendelkezésünkre bocsájtott nagyobb keret — amely egyben nagyobb lehetőség is — csak úgy szolgálja a kormánvpro­gramm megvalósítását, ha helyi ta­nácsaink költségvetési előirányza­tukat a legnagyobb megfontolással készítik. , Ne irányozzanak elő felesleges tételeket, de ugyanakkor min­den olyan tételt vegyenek számba, amely a lakosság ér­dekeit szolgálja. A helyesen összeállított költségve­tésből nem maradhat ki a pénzfe­dezet biztosítása egyetlen olyan feladat megvalósítására sem, amely a jobb egészségügyi ellátást, jobb iskolai, vagy jobb ivóvíz-ellátást szolgálja. Több községi tanácsnál az állan­dó bizottságok eddig nem foglal­koztak kellő mértékben sem a községi költségvetések összeállítá­sával, sem pedig azok végrehajtása során a község gazdálkodásával. Az állandó bizottsági tagoknak, de tanácsainknak is meg kell érteniök, hogy fejlődésünk új szakaszából adódó feladatokat csak új módszerekkel lehet si­keresen megvalósítani. Az eddiginél nagyobb lendületet, több kezdeményezést kell biztosí­tani a központi határozatok helyi viszonyoknak megfelelő alkalma­zásában. A helyi tanácsok költségvetései a népgazdasági terv szerves részét képezik; ugyanakkor kormánypro­grammunk megvalósításának egy kis részét is. Kötelességünk tehát biztosítani azt, hogy megfeleljünk azoknak a követelményeknek, ame­lyek a kormányprogramm megva­lósításának jelenlegi szakaszán a költségvetés összeállításán keresz­tül reánk vár. Minden pénzügyi ál­landó bizottság, városi, valamint községi tanács készüljön fel jól a költségvetési munkák helyes meg­oldására a kormányprogramm cél­kitűzéseinek minél teljesebb meg­valósítása érdekében. Faludi Béla A Szovjetunióban járt művészküldöttség beszámolója A Szovjetunióban járt művész­küldöttség tagjai szerdán délelőtt Budapesten a Magyar-Szovjet Tár­saság Országos Központjának székházában sajtófogadáson szá­moltak be élményeikről. A küldöttség vezetője, Kadosa Pál Kossuth díjas zeneszerző beve­zetőben ismertette a küldöttség út­ját. Elmondotta, hogy nz együttes, amelynek tagjai voltak: Székely Mihály Kossuth­díjas Kiváló Művész, Csinádi Dóra és Fülöp Viktor, az opera­ház szólótáncosai, a Tátrai vo­nósnégyes, továbbá Hajdú Ist­ván zongoraművész — összesen 10 alkalommal szerepelt. A küldöttség vezetője méltatta az együttes tagjainak kiváló sze­repléseit. A többi között ezeket mondotta: — Amerre jártunk, mindenütt őszinte, mély szeretettel és barát­sággal fogadtak bennünket, A zenei élmények ismertetése után Kadosa Pál azokról a maradandó benyo­másokról szólt, amelyeket Moszkva. Leningrád és Gor­kij város nevezetességeinek megtekintése hagyott bennük. Kadosa Pál bevezetője után a müvészkiiidöttség több tagja szá molt be élményeiről a Szovjetunió­ban. Hójelentés A Meteorológiai Intézet jelentése szerint az országban a következő helyeken található síelésre alkal­mas hó: Misinatető 42 cm, Kékestető 36 cm, Galyatető 35 cm. Csúcshegy 33 cm, Törökmező 29 cm. Dobogókő 26 cm, Szabadsághegy 22 cm. Csütörtökre további havazás nem várható,

Next

/
Thumbnails
Contents