Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Kérdőív lapunk olvasóihoz Tézisek Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének évfordulója alkalmából Hozzászólás az iskolai versenyek problémáihoz » V X. RVF. 11. b/AM c s O N G R A D M'EOV t I PÁRT ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954. JANUAlt 54. Jól szervezzük a munkaversenyt 1954 január elseje után ötéves tervünk utolsó esztendejének munkás hétköznapjai kezdődtek, amelyekben az eddiginél is na­gyobb feladatok várnak ránk. Üj közszükségleti cikkeket, jobbtni­r.őségfl szövetet, ruhát, cipőt, bútort, háztartási cikkeket kell ké­rz'tenlök Szeged üzemi munkásainak is. Az elmúlt évi kiváló munkaeredmények azért születhettek, mert a dolgozók megértet­lik, miért kell jobbat termelni. Azt ls megértették, hogy a terv maradéktalan teljesítése törvény és azért dolgoztak, s azért szüle­lett meg az üzemekben a napjainkban ls egyre fokozódó munka­verseny. Ott öltött igazán testet, lendült fel a munkaverseny ma­gasra, ahol a pártszervezetek, de elsősorban a szakszervezetek, az üzem vezetői ellenőrizték a munka menetét és alapos körültekin­téssel szervezték meg a versenyt, amely a terv mielőbbi sikeres végrehajtását segíti elő. Ahhoz, hogy az új kormányprogrammot, nagyszerű célkitű­zéseinket a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében mara­déktalanul teljesíteni tudjuk, az iparban alapvető feladat a mun­kaverseny jó megszervezése. A munkaverseny egészséges kibonta­kozásának alapja a dolgozók kezdeményezése. A szakszervezetek­nek minden esetben kötelességük támogatni, felkarolni a munká­sok és műszakiak jó ötleteit, minden olyanirányú javaslatukat, amelyek egy-egy munkafolyamat tökéletesítését, gyorsabbá tételét, a jobb, gyorsabb munkát segítik elő. A dolgozók kezdeményező készsége, lelkesedése azért hozott sokszor olyan kiváló munkasi­kereket, mert az üzemi szakszervezetek törődtek a versennyel, megfelelő támogatást nyújtottak a dolgozóknak. Behálózta volna-e az új esztendőben a -Ki lesz a legjobb az első héten—mozgalom az egész Szegedi Textilműveket egyetlen nap alatt, ha az üzemi párt­szervezetek és a szakszervezet nem karolta volna fel a dolgozók kezdeményezését? Természetesen: nem! Az üzemek szakszervezeteinek, vezetőinek az új évben első és legfontosabb feladatuk a terv részletes ismertetése a dolgozók­Ital, s a dolgozók mozgósítása a felajánlások megtételére. A vál­lalások megtétele minden esetben legyen szigorúan önkéntes min­den dolgozó részéről. A Szegedi Kötél- és Hálógyárban például a szakszervezeti bizalmiak hosszan elbeszélgetnek a hozzájuk beosz­tott dolgozókkal és közösen tárgyalják meg, melyik az a munka­terület, ahol a legfontosabb és sürgős a munka javítása, hány szá­zalék legyen az a felajánlás, amelyet teljesíteni is tudnak. Az ilyen szervezésnek helyességét bizonyítja az ls, hogy az ezévből eltelt néhány nap alatt számos dolgozónak emelkedett már a teljesítmé­nye. Kara Mária 119-ről 124-re, Tóth Jánosné 117-ről 120-ra, Kása Józsefné 169-ről 171 százalékra növelte teljesítményét. L Ebben « esztendőben számos üzem állt át új cikkek gyár­tására. Ez a tény átmenetileg csökkentette a termelési eredmé­nyeket A kezdeti nehézségek gyors leküzdése érdekében s a ver­seny újabb fellendüléséért a művezetők, a sztahánovisták, az élen­járó dolgozók adjanak meg minden támogatást azoknak a dolgo­zóknak, akik nehezebben tudják leküzdeni az átállás nehézségeit A verseny megszervezése, a verseny eredményességének biz­tosítása nemcsak a szakszervezetek, hanem a művezetők feladata is. Nem elég az, ha a szakszervezetek vezetői papírra vetik, kidol­gozzák a versenypontokat, beosztják a reszortfelelősöket, meg­szervezik az ellenőrzést. A verseny az üzemek területén csak ak­kor bontakozik ki szélesen, ha a művezetők minden támogatást megadnak a dolgozóknak. A műszaki dolgozók feladata elsősorban a műszaki előfeltételek biztosítása, a jobb munkaszervezés, az anyag helyes elosztása. Nincs olyan üzem, ahol minden munkás egyformán szép eredményt ér el, hiszen az egyik dolgozó több, a másik pedig kevesebb ideje végzi a munkát, tehát az előbbinek fel­tétlen nagyobb gyakorlati tapasztalata van. A verseny egészséges kibontakozásának egyik feltétele még az is, hogy a művezetők figyelmesen foglalkozzanak az új dolgozókkal. Minden szakmának, minden Iparágnak megvan a maga könnyebb és bonyolultabb munkaterülete. Nem helyes például, hogy a Szegedi Kéziszerszám­árugyárban Motzvikler Sándor művezető ugyanolyan követelmé­nyeket állít az új dolgozók elé, mint amit a régiektől megkövetel, nem a könnyebb munkadarabokat adja az új dolgozóknak, hanem inkább a bonyolultabbal foglalkoztatja őket. A verseny Izmosodásának ugyancsak fontos alapfeltétele a nyilvánosság biztosítása. Hiba van ott a munkaversenyben, ahol nem gondoskodnak rendszeres Időközönkint a verseny értékelésé­ről s az eredmények táblára való írásáról. Egyes üzemekben, mint például a Szegedi Konzervgyárban hajlamosak arra az elvtársak, hogy a verseny jelentőségét lebecsüljék és apró papírdarabokra ír­ják fel csak a dolgozók teljesítményeit. A verseny fellendülésének, állandó felfelé való ívelésének fontos feltétele a szilárd munkafegyelem. Ezért a művezetők, a szakszervezetek jobban küzdjenek a mulasztók, a későnjövők, a ló­gósok ellen, mert ezek is a versenyt gátolják. Ezért maguk a dol­gozók is küzdjenek a fegyelmezetlenkedőkkel szemben és ha kell, •naguk vessék ki soraikból azokat. Mindezek mellett a lelkes, gondos munka megteremtése ér­dekében szükséges, hogy az üzemek normásai pontosan, az előírá­oknak megfelelően, a dolgozók érdekeit szem előtt tartva állapít­ok meg a normákat. Hasonlóképpen a bérelszámolási osztály dol­-*zói lelkiismeretesen, pontosan számolják el a munkásoknak járó béreket és gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók időben kapják meg fizetésüket. Az üzemek szakszervezeteinek, az üzemi párt­szervezeteknek feladata, hogy éberen őrködjenek a dolgozók érde­kei felett és a dolgozók ellátását, a munkaversenyt, a kiadott in­tézkedések végrehajtását rendszeresen ellenőrizzék. Nagyon, de na­gyon fontos még az is, hogy a kommunisták a verseny során egy pillanatra se feledkezzenek meg kötelességükről és az üzem va­lamennyi dolgozója szeme előtt példaként lebegjen a kommunista éienjárás, a kommunista példamutatás. Ha mindezeket figyelembe véve szervezzük meg a munka­versenyt. az eredmény nem marad el. Még nagyobb eredmények elérésére törekednek majd dolgozóink, még Jobban ügyelnek a rrjl­nőségre. Ez pedig annyit jelent, hogy hamarabb fejezzük be öt­éves tervünk utolsó esztendejét és jelentősen hozzájárulunk a kor­mányprogramm megvalósításához. A DOLGOZÓ PARASZTOK ÉLETÉBŐL Jó munka a tápéi Ady Endre tsz-ben 'A' Szegeddel határos Tápé községben is vas­tag hótakaró borítja a földeket. Az egyéni gazdák és a termelőszövetkezeti tagok azonban nem tétle nek és már készülnek a tavaszi munkákra. Az Ady Endre termelőszövetkezetben reg­geltől estig szorgos munka folyik a kovácsmühely­ben. Két aratógép, három vetőgép, két kukorico­vetőgép, több fogas ós láncborona javításán dol­goznak. Mire eljön a tavaszi és a nyári munkák Idejo. valamennyi mezőgazdasági gép kijavítva, üzemképes állapotban segíti majd az ember mun­káját. A csengő-bongó műhelyben is arról tervez­getnek, hogyan növelik majd meg jövedelmüket, A bognárműhelyben két bognár végzi a 17 Igáskocsi és szekér javítását. Az egyik bognár: Varadi Imre nemrégen lett a szövetkezet tagja. Új­év után kérte felvételét a tagok sorába, mert meg­győződött arról, hogy az Ady Endre tsz-ben mun­kája nyomán megtalálja jó megélhetését. A tagság cgyrészo a kertészetben és az állat­állomány körül dolgozik. Legtöbben azonban gyé­kényt szőnek, mert ez a munka hosszú évtizedek óta apáról fiúra száll, n község nevezetes ls róla. A tsz tagjai közül csaknem százan foglalkoznak a jól jövedelmező gyékényfonással. A 60 esztendős Karai András az elmúlt évben 280 munkaegységet teljesített, — a természetbeni járandóságot is pénzre átszámítva, közel 8000 forintot kapott. Az öreg Ka ral és a felesége a gyókénysziivéssol havonta — most télon — igencsak megkeresi az 500 forintot. Bczsán István és családja jó munkájuk után nagyon megtalálták számításukat, A család mint­egy ezer munkaegységot ért cl cs így a természet­beni járandóságot is pénzre átszámítva, évi jö­vedelmük közel 30 ezer forint volt. Szövik ők is u gyékényt, a gyékényhómozásnál n gyorckck is segí­tenek. A Bezsán-család a gyókényfonással havonta 800 forintot is megkeres. A termelőszövetkezet kőműves-brigádja rövi desen megkezdi saját mészégető kemencéjük javí­tását. Már februárban égetni akarják a meszet, mert fontos építkezéseket terveznek, s enullett a környékbeli tsz-eket is ol akarják látni mésszel. Tervezgetnek is a tápéi Ady Endre tsz ben. összo-összcgyűlnek a tagok és beszélgetnek a jö­vőről. Megkezdik növénytermelési, állattenyésztési bevételi és kiadási tervük összeállítását. S e terv megvalósítása a még gazdagabb életet je'enü a szövetkezetieknek. A dolgozó parasztok szívesen kötoek tormelési szerződésh a Konzervgyárral rA szegedvidéki föld •nemcsak híres fűszer­paprikát tud teremni, hanem ízes konzerv­ipari növényeket is. A Szegedi Konzervgyár év­ről-évre nagyobb meny­nyiségben és jobb mi­nőségben látja el a dol­gozókat ízes konzerv­féleségekkel. A dolgozó­parasztok szívesen köt­nek a Konzervgyárral termelési szerződést pa­radicsomra, zöldborsóra és egyéb konzervnövé­nyekre, mert ez nagy jövedelmet jelent szá­mukra. A szegedi Dózsa, a kii­bekhdzi Viharsarok és szállított Tanács flnfa! három mázsán felüli hízót vág A szegedi Táncsics termelőszö­vetkezet tagjai közül is számosan vágták le már eddig hízójukat. A minap Dimitrov Miklós közel két­mázsás hízót vágott. Természete­sen olyan családias disznótort is tartottak — nagy volt a jókedv. Tanács Antal még nem vágta le hízóját. Az ő disznója még hízik és mire a vágására kerül a sor, felül lesz a három mázsán. Az ezévi begyűjtési kötelezettség teljesítéséért A dolgozó parasztok közül szá­mosan már most megkezdték ezévi tej-, tojás- és baromfibeadási köte­lezettségük teljesítését. Számosan közülük tervezik, hogyan tesznek időben eleget begyűjtésüknek. Kószó János, Szeged, Rákóczi-u. 11. szám alatt lakó, négyholdas dolgozó paraszt a mult évben még januárban teljesítette egész évi to­jás- és baromfibeadását. Most is úgy csinálja, hogy rövidesen ele­get tegyen ezévi tojás- és baromfi­beadásának. Előre gondolt a be­adásra és számos aprójószágot ne­velt. Kővári Mátyás, Szeged, Petőfi­telepi dolgozó paraszt is elhatároz­ta, hogy hamarosan rendezi egészi évi baromfi- és tojásbeadását. -Jó tudni azt, hogy az ember teljesí­tette a kötelességét. A kötelesség­teljesítés utón pedig vihetjük a to­jást, baromfit a szabadpiacra*. Novkov Mláden, a deszki elsőtí­pusú Damjanich tsz tagja ls ter­vezi már, hogyan tesz eleget a ha­táridő előtt beadási kötelezettségé­nek. Elhatározta, hogy már ápri­lisban teljesíti ezévi és a követke­ző évi hízottsertésbeadását. Tojás­és baromfibeadását az egész évre áprilisig teljesíti, a domaszéki Szabadság Hajnala termelőszövet­kezetek — hogy csak néhány példát említsünk — már megkötötték a termeltetési szerződést a Konzervgyárral, Az egyéni gazdák közül Ho­dó Antalné, Szeged, Vá­sárhelyi-sugarút, Vass Gergely, Szeged, Sza­badsajtó-utca, Mészáros János, Szeged, ONCSA­telepi, Tombáez István röszkei egyéni gazdák is megkötötték már a termelési szerződést. Az elmúlt érben a röszkei Tombáez három holdról 300 mázsa paradirsomot a Konzerv­gyárba, s jelentős ösz­szeget kapott érte. Ugyanannyi paradi­csomért czévben 15 ezer forintot fizet a gyár Tombácznak. A Szeged ONCSA-tclepi Dodöné az elmúlt évben egy holdról 18 mázsa zöldborsót adott át a gyárnak. Vass Gergely, Szeged, Sza­badsajtó-utcai egyéni gazda 100 négyszögölön uborkát termesztett és három mázsa 50 kiló ter­mést adott át. Hasonló mennyiségű uborkáért ebben az évben több mint ezer forintot kap a Konzervgyártól. Jelentősek a kedvez­mények a szerződésesen termeli konzervipari nö­vényféleségekre. Pét dául egy holdra történt szerződés esetén — akár paradicsomról, zöhlbor­sóról, konzervpapriká­ról, zöldbabról vagy uborkáról van szó — másfél hold mentesül a terménybeadás alól. Ugj/anakkor a szerző­dött terület az állal-, tojás- és baromfibeadás alól is mentesül. A gyár továbbá ad a termelők­nek növényvédő szere­ket, apró magvakat éz kinevelt palántákat. Az Uj Elei tsz harminc holdon rizslelepet akar létesíteni A Szegedi Vízügyi Igazgatóságtól megyénk egyre több termelőszövet­kezete kéri, hogy rizsterületükre biztosítsák a megfelelő vízmennyi­séget. A rizstermelés jól jövedel­mez és a tsz-tagek ki akarják hasz­nálni a lehetőségeket. Legutóbb a Szeged-alsóvárosi Űj Élet termelőszövetkezet tagsága ha­tározta el, hegy harminc holdon új rizstelepet létesít. Olvasnak a dolgozó parasztok A téli hónapokban jelentós számmal megnőtt azoknak a doigc­zó parasztoknak a száma, akó; szakkönyveket és szépirodalmi mii­veket olvasnak. A szegedi Táncsics tsz könyvtárából is jelentős szám­mal vittek kl könyveket a tsz-f ­gok. Csórván tsz-tagok és egyéni gazdák olvasnak. A csorvai nép­könyvtárban havonta 500 könyv s olvasót cserél. A kisteleki nép­könyvtár a közelmúltban 270 új könyvet kapott. A Jeáttmts UMntVáözouetUetztiUt% .., A szegedi Táncsics termelőszövetkezetben az -új esztendő küszö­bén pénzclőleget osztottak az októberi, novemberi cs a decemberi munkaegységekre. A szövetkezet tngjai pénzzel a zsebükben intlitl­teJk az új esztendőbe. Képünkön a nagykabátos Süli István átveszi a pénzelőlcget; a többszáz forintot. Vele szemben Hajdú Antal, a pénz­táros ül az asztal előtt ós "nyugtázza* a járandóság kiadását. Az asztalnál Csúcs Mihály, a tsz elnöke áll és rendezgeti a kiosztásra kerülő pénzt, — beszélget a járandóságot átvevőkkel. A Táncsics tsz-nek 32 a terve, mindig1 osszanak pénzelőlccct, hogy no legyen a tagságnak évközi pénzgondja. Ügy dolgoznak, hagy ezt az elhatározást valóra ls váltsák. Most készül majd a Tánts cs tsz-ben ls a terv. A tervet is újy állítják össze, hogy nem fele ' :z­nek el a pénzelőleg kérdéséről sem. Egyre Jobban felismeri azt is 'u­den tag: olyan lesz a jövedelmük, ahogyan dolgoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents