Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

0ÍLM1GY1R0RSZ9G VASÁRNAP, 1954. JANüAR 10. Előre ifjúság! Az élelmiszeripari üzemek ifjúmunkásainak lelkes munkája DlSZ-vezef-őségválasztások tiszteletére Mintegy két hónappal ezelőtt a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat ifjúmunkásai elhatároz­ták, hogy versenyre hívják az or­szág összes élelmiszeripari üzemei­nek DISZ-eseit a küszöbön álló DISZ vezetüségválasztások tisztele­tére. E lelkes kezdeményezéshez csatlakoztak a szegedi élelmiszer­ipari üzemek — a Szalámigyár, a Vágóhíd, a Konzervgyár — ifjú­munkásai és nemes verseny ala­kult ki közöttük. Ezekben az üzemekben azóta már megtartották a vezetőségvá­lasztó taggyűlést, új vezetőség ke­rült a DISZ-szervezet élére és az új vezetőség szorgalmasabb, öntu­datosabb gárdát vezethet most to­vább új győzelmek felé. A verseny során jelentős javulás történt a munkában, emelkedtek a fiatalok százalékai és mozgalma­sabb lett a szervezeti életük is. A verseny kezdeményezői a Pap­rikafeldolgozó DISZ-esel — a leg­utóbbi termelési értekezleten így értékelte « vállalat igazgatója — mintha átalakultak volna és minta­képül említette a gyár többi dolgo­zói előtt a DISZ-esek jó munkáját. Ugyanezt elmondották maguk a csoportvezetők is, akik közül pél­dául Csányi János, a rakodásnál dolgozók csoportvezetője, a fiata­lok komolyabb viselkedését is mél­tatta. Még december hónapban a műszárító gépeknél — mindhárom műszakban — alakítottak egy-egy ifjúmunkás brigádot, 12—12 taggal. A verseny kezdete óta minden fi­zetés alkalmával a műszárító vala-' mennyi ifjúmunkás brigádja 40 százalékos prémiumot kapott ki­váló munkájáért s mint a legjobb műszárítókat emlegetik az üzem­ben. Ez a példa jellemzi a Papri­kafeldolgozó Vállalat ifjúmunká­sainak munkáját. A Szalámigyár DlSZ-tltká­ra felkereste a versenyre szólító fiatalokat, érdeklődött eredményeik után és többször említette; "jól meg kell nyomni a gombot, ha le aka­runk győzni benneteket*. A Sza­lámigyár fiataljai igyekeztek is «— de, hogy elérték-e ezt a kívánságu­kat, ezt majd január 15. után tud­ják meg, amikor a versenyt érté­kelik. Annyi azonban biaonyos, hogy kiváló munkát végeztek a Szalámigyár ifjúmunkásai a veze­tőségválasztásra való készülődésük során. Börcsök Ottó ifjúmunkás például egy újítás elkészítését vál­lalta. A lelkesedés valamennyi fia­tal munkaeredményén meglátszik. Varga Lászlóné például az elmúlt év utolsó három hónapjában átlag 154 százalékot ért el és most már 192 százalóknál tart. Rózsa Júlia, aki a mult esztendőben nem tu­dott 100 százalékot teljesíteni, a versenyben, különösen az újeszten­dő első napjaiban, már elérte a 110-et. Varga György kiválóan dol­gozó ifjúmunkás mellé a verseny során beosztottak még két fiatalt, akik addig gyenge eredményeket értek el. Most hárman 131 százalé­kos átlaggal dicsekedhetnek. De hasonlóan lelkes mun­kát végeztek a Vágóhíd és a Kon­zervgyár ifjúmunkásai is. A Vágó­hídon munkaigényesebb feladato­kat bíztak a fiatalokra, különösen az elmúlt év utolsó műszakában, amikor arról volt szó, -hogy mara­déktalanul teljesítse az üzem évi tervét. December 31-én a fiatalok nagyszerű, lendületes munkája nyo­mán megszületett a győzelem, — így értekelte itt is a vállalat igaz­gatója a fiatalok munkáját. Mar­tonosi János, miközben fiatal mun­katársának segített, 140-ről 160 szá­zalékra fokozta teljesítményét. Re­tovszki Mária, a bélfeldolgozó egyik legalacsonyabban teljesítő munkása volt, — 120 százalékot ért el a verseny alatt. És szinte minden este, vasárnap is próbáltak a DISZ kultúrmunkások, készültek a szilveszteri műsorra, hasonlóan a többi üzemi fiatalokhoz. Az élelmiszeripari üzemek ifjú­munkásai jól végezték feladatukat a verseny idején. Az ifi-műszakok kiváló eredményei, amelyekhez a pártszervezet, a vállalat vezetősége minden segítséget megadott, azt bi­zonyítják, hogy sokra képesek a szegedi ifjúmunkások. A fiatalok tiizc versenyre való készsége, har­cos akarata megmutatkozott a mun­kában, s a jól végzett feladatok után szívesen vettek részt a kul­túrpróbákon, s ez még nagyobb kedvet adott a további munkához. Ezek a jelenségek a többi szegedi üzemben is megmutatkoztak. Az Ecsetgyárban például a DISZ ve­zetőségválasztó taggyűlésen a fia­talok védnökséget vállaltak az üze­men belül a minőségi munka fe­lett. A Ruhagyárban, az Üjszegedi Kenderben és másutt is a DISZ ve­zetőségválasztásra való készülés sokat lendített az ifjúmunkás kol­lektíva, a jobb munkaszellem ki­alakításában. Az a feladat most az új­esztendőben, hogy a fiatalok kezde­ményező készségét az egész DISZ vezetőségválasztásra való készülést, az élelmiszeripari üzemek ifjú­munkásai versenyének gazdag ta­pasztalatait alaposan megvizsgál­juk — ez már az új DlSZ-vezetó­ség feladata — és azt a sok jót, ami a verseny alatt megmutatko­zott, továbbfejlesszük. Erre meg is van minden lehetőség. Az elmúlt versenyszakaszok után nem tartot­ták életben, nem fejlesztették. a DISZ-bizottságok és szervezetek vezetői a fiatalok lelkesedését, nem adtak újabb feladatot, célt nekik, amelynek eléréséért tovább harcol­tak volna. Most ezt kell megtenni Üj feladatokat a termelőmunkában a kormányprogramul megvalósítá­sa, — a minőség, az anyagtakaré­kosság. az önköltség csökkentése, az új közszükségleti cikkek gyártá­sának fokozása érdekében, de ugyanúgy a kultúrmunkúban. a ta nulásban, az oktatásban. Szülesse­nek új kezdeményezések, munka­felajánlások a fiatalok körében, új ötletek, amelyeknek megvalósítá­sát ellenőrizzék a vezetők és i pártszervezetek segítségével fokoz­zák tovább a fiatalok munkalendü­letét. Nyoic éves az Albán népköztársaság Az amerikai fél kidolgozta a koreai-kínai hadifoglyok erőszakos elhurcolásának terveit Keszon (Uj Kina). Az amerikai fél kidolgozta a terveket a Tong­jungniban lévő több mint 20.000 koreai és kinai hadifogoly erősza­kos elhurcolására. Taylor, az ame­rikai 8. hadsereg parancsnoka főleg azért utazott Tokióba, hogy John Hull távolkeleti ame­rikai főparancsnok elé terjesz­sze a hadifoglyok elrablásának „végleges tervét". Taylor, úgy látszik nagyon fél attól, hogy a hadifoglyoknak erő­szakos elhurcolásuk során alkalmuk nyílik átszökni a koreai-kinai tér­ségbe. Az „United Press" jelentése szerint Taylor tervei meg akarják akadályozni a hadifoglyok „szerve­zetlen szétszökését" az elhurcolás alkalmával. A tervek szerint az amerikai fél Tongjangnl és Mun­szan között mérföldekre nyúló „óriási szögesdrót alagutakat készí­tett. Az elrabolt hadifoglyokat ame­rikai tengerészek és délkoreai csapatok kísérik ezeken az „alagutakon" át a gyüjtölábo­r okba. Az út mentén lépten-nyomon fény­szórókat szereltek fel, hogy meggá­tolják a hadifoglyok éjszakai szö­kési kísérleteit. Az „Associated Press" közli, hogy az amerikai 8. hadsereg a hadifog­lyok elhurcolása és dél felé irányí­tása után hangszórón rádióüzenetet intéz a hadifoglyok között elhelye­zett titkos ügynökökhöz és utasít ia őket, hogy „válasszák külön az el­lenséges elemeket": Ez nyilvánvalóan arra hívja fel a titkos ügynököket, hogy támadják meg azokat a hadi­foglyokat, akik megkísérlik, hogy szembeszálljanak az ame­rikai elhurcolással és átszökjenek a koreai-kinal ellen­őrzés alatt álló- területre. Ugyanakkor Li Szín Man és Csc.ng Kaj-sek banditái is fokozzák előkészületeiket, hogy ágyútöltelék­ként fegyveres erőik soraiba kény­szerítsék a hadifoglyokat. Pjun Jung Tao délkoreai külügyminisz­ter nyíltan kijelentette: „a Korcqi Köztársaság hadügy­minisztériuma megteszi a szük­séges intézkedéseket, hogy gond­jába vegye a kiszabadított ha­difoglyokat." A kuomintang-maradványok erő­sen készülődnek, hogy a hadifog­lyokat ágyútöltelékként csapategy­ségeikbe kényszerítsék. A „United Press" szerint a hadifoglyoknak Tajvanra ér­kezésük után „lehetőséget nyúj­tanak, hogy beálljanak a had­seregbe". A csangkajsekista banditák a ha­difoglyok erőszakos visszatartására irányuló nyílt készülődós mellett amerikai utasításra álhíreket ko­holnak. Az „Associated Press" ja­nuár 7-én idézi a csangkajsekista hírügynökség egyik „táviratát", amely szerint „a kinai kommunis­táié meg akarják kísérelni, hogy kézrekerítsék az összes Koreában lévő kinai hadifoglyot", ha azok ja­nuár 22-én „polgári egyénekké mi­nősülnek". Nyilvánvaló, hogy az amerikaiak súlyos következ­mények esetén ígp akarják a koreai-kinai félre áthárítani fe­lelősségüket, amely a hadifoglyok elhurcolásá­ban őket terheli, A német népnek meggyőződése, hogy a „véderő-törvénynek'' nincs helye a német politika napirendjén A „Némot Egység Bizottsága" tiltakozik a bonni parlamentben tervezett „véderő vita" ellen Berlin (MTI). A „Német egység I újraegyesítéséhez vezető úton. bizottsága" nyilatkozatot tett köz- Ehelyett annak a feladatnak a meg | oldását kell napirendre tűzni, hogy a Nyugatnémet Szövetségi Köz­társaság és a Német Demo­kratikus Köztársaság képvise­lői résztvegyenek a négy ha­talom berlini értekezletén és ott a demokratikus, szabad, füg­getlen Németország újraegyesíté­sének és a német békeszerződés megkötésének kérdésével kapcso­latban kifejtsék a német nép ál­láspontját és kívánságait. Adenaucr új zavartlceltési ki sérletet riadó-jel az egész német néj számára. A bonni parlamentben loTvezctt véderő vitának semmi esetre sem szabad megtörténnie Adenaucr politikája előtt, amely a nemzetközi helyzet ki­éleződésére irányul, el kell zárni az utat, liogy a külügyminiszterek értekez lete megfelelhessen minden igaz német és valamennyi nép vára­kozásának, hogy jelentős lépés le gyen azon az úton, amely Európa és az egész világ békéjének biz­tosításához, valamint Németország egységéhez vezet" — fejeződik ba a „Német egység bizottság"-ának közleménye, amelyet a bizottság elnöke, Hans Loe.h, a Német De­mokratikus Köztársaság minisz­terelnökhelyettese írt alá. 1946 január 11-én nagy napra virradt a -sasok országának" so­kat szenvedett kis népe, az albán nép. Kikiáltották a népköztársa­ságot. Ujabb határkövet jelzett ez a nap azon az úton, amelyre az albán nép pártjának hívó sza­vára lépett, s amely úton kivívta hazája teljes felszabadítását és történelmében először saját ke­zébe ragadhatta sersa irányítá­sát. Évszázados harcok diadalá­nak betetőzése volt ez a nap, amelyért a nép legjobbjai áldoz­ták életüket. Január 11-cn a szocializmust építő kis ország hazaszerető, bá­tor népe országszerte újabb si­kerek birtokában ünnepli meg a népköztársaság születésnapját. Üj üzemek és gyárak tucatjai, épülő szocialista városok, új munkás­negyedek és virágzó falvak hir­detik, hogy az albán ncp élni tu­dott a szabadsággal, amelyet párt­jának vezetésével vívott ki. A gazdasági és kulturális téren egyaránt elmaradt ország roham­léptekkel indult el a fejlődés út­ján. Egykor Írástudatlan, sze­gényparasztok ezrei váltak kiváló munkásokká és ma már hozzáér­téssel kezelik a legbonyolultabb gépeket. A felszabadult nép aka­ratereje és lelkes munkája a Szovjetunió önzetlen baráti segít­ségével olyan hatalmas tcrvalko­tásokat hozott létre, mint a *Sztálin" textilkombinát, a ma­lityi -November 8» cukorgyár, az elbászáni *N?ko Szpiru* fafeldol­gozó kombinát, stb. Megváltozott az albán falu ar« culata is. Az egykori faekék he­lyét traktorok vették át és az egész országban diadalmasan terjednek a legkorszerűbb agro­technikai módszerek. A gyorsan fejlődő ipar és me­zőgazdaság biztos alapot terem­tett a dolgozó tömegek anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb kielégítéséhez. Az ipar mind nagyobb bőségben termeli a közszükségleti cikkeket, a me­zőgazdaság biztosítja a városok jó élelmiszerellátását. Korszerű egészségügyi hálózat védelmezi annak a népnek az egészségét, amelynek csaknak 80 százaléka maláriás volt a múltban. Az öl­éves terv végére maradéktalanul felszámolják az írástudatlansá­got. s ma már hat főiskola bizto­sítja a felső kádereket, csaknem 1 millió írástudatlan egykori ha­zájában. Az Albán Népköztársaság dol­gozó népe méltán büszke elért si­kereire. De jól tudja, hogy or­szága a szocialista béketábor egyik előretolt bástyája, s ezért igyekszik azt minél jobban meg­erősíteni. A párt és a kormány programmja jelentősen meggyor­sítja az életszínvonal emelkedé­sét, s ezt a programmot az egész nép a sajátjának ismerte el. Dol­gozik, tanul és épít az ország apraja-nagyja és munkájuk nyo­mán egyre szebb, egyre boldo­gabb lesz az élet, egyre szebben virágzik az Albán Népköztársa­ság. Magyar jegyzék osztrák állampolgárok tiltott halárátlépése tárgyában A külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztálya közli: Az ulóbbi időkben több esetben előfordult, hogy osztrák áilampol gárok engedély nélkül lépték át a magyar határt. így 1953. novem­ber 24-én a pusztasomorjai határ­szakaszon a magyar határszervek magyar területen találták Csidw. József osztrák állampolgárt, aki elmondotta, hogy magyarországi l-okonsi mcglátog'atá.sa céljából szö­kött át a határon. 1953. december 22-ón ugyancsak tiltott határátlé­pést követett el Reischl János oszt­rák állampolgár, aki kihallgatása során arra hivatkozott, hogy i'tas állapotában eltévesztette az utat fs így korült át a határon. A ma­gyar részről lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy Reischl a határsértését valóban részegsége, Osida pedig meggondolatlansága következtében követte el. Eme tények ellenéro nz osztrák sajtóban és az osztrák hírügynök­ségek útján olyan híreket terjesz­tettek, amelyek szerint a két oszt­rák állampolgárt magyar határőrök hurcolták el osztrák területről. An­nál is nyilvánvalóbb, hogy ezzel a híreszteléssel szándé­kosan félre akarták vezetni a közvéleményt, mivel nz említett Csida József ügyében a budapesti osztrák kö­vetség január 4-én átadott jegy­zékében maga is megállapítja, hogy Csida saját elhatározásából jött Magyarország területére. A magyar külügyminisztérium kormánya megbízásából január 9­én jegyzéket juttatott el a buda­pesti osztrák követségnek, amely­ben megállapítja az ismertetett té­nyeket és közli, hogy a magyar ha­tóságok figyelembe véve, misze­rint a határsértőket nem vezették bűnös szándékok visszatérésüket lehetővé kí­vánják tenni és kérik, hogy az osztrák hatósá­gok jelöljék meg az időpontot, ami­kor ezeket az osztrák állampolgá­rokat át kívánják venni. Rövid külpolitikai hírek zé, amelyben kijelenti: „A Nyugatrémet Szövetségi Köz­társaság kormánya tervbe vette, hogy o bonni parlamentben még a négyhatalmi értekezlet elölt keresztülhajszolja az alkot­mány módosítását és ezzel lehetővé teszi a hadköte­lezettség bevezetését. A nyugatnó met kormány vezetője bebizonyít­hat óan mindent megtett a négy­hatalmi értekezlet létrejöttének megakadályozására. Miután ez az igyekezete nem járt sikerrel, most eleve meg akarja hiúsítani a külügyminiszterek tanácskozá­sának eredményességét és Nyugat-Németország fijrafel­fcgyverzósével kész helyzetet sze­retne teremteni. Adenaucr Európa békéjének és biztonságának ellenségeként cselekszik, amikor Németor­szág újraegyesítése helyett a nyugatnémet támadó hadsereg felfegyverzését tűzi napirendre. A német népnek meggyőződése, hogy a „véderö-törrénynrk" nincs helye a német politika napi­rendjén, mert a német militarizmus fel­támasztása új akadályokat teremt­het a Németország domokratikus Bécs (TASZSZ) Január 7-én Bécsben befejezte munkáját a nem­zetközi jogászértekezlet. A záróülésén D. N. Pritt, a De­mokratikus Jogászok Nemzetközi j Szövetségének elnöke mondott zá­róbeszédet. Pritt felszólalása után a szavaza­tok abszolút többségével általános határozati javaslatot fogadtak cl, amely az egész világ jogászait az alkotmányos és a polgári jogok vé­delmére hívja fel. valamint arra. hogy szálljanak síkra a szakszer­vezetek jogainak védelmében és működjenek közre a nemzetközi feszültség tárgyalások útján történő csökkentésében, harcoljanak a bé kéért, a demokratikus szabadság­jogokért. Két küldött tartózkodott a szavazástól. * . Párizs (MTI) Amint a párizsi rá­dió közölte, Szo Von Ir, a Li Szín Man-klikk hadügyminisztere beje­lentette, hogy -kormánya megálla­podást kötött az ENSZ haderő pa­rancsnokságával arra vonatkozó­lag, milyen legyen a követendő el­járás a még fogságban lévő hadi­foglyok szabadonbocsátásával kap­csolatban, amelynek január 23-án kell bekövetkeznie". k Szófia (MTI) Az athéni rádió je­lentése szerint a görög kormány folytatja az "állami tisztviselők kö­zötti tisztogatást*. A hírrel kapcso­latban jelenti a "szabad görög rá­dió*, hogy az év kezdetén a Pana­gosz-kormány ismét könyörtelen népcüenes intézkedések foganatosí­tását kezdte meg. Január etsején 10.000 állami tisztviselőt tettek az utcára. Az adókat is emelték — foly­tatja a »szabad görcg rádió* jelen­tébe —, hogy fedezni tudják azokat a katonai pétkiadásokat, amelyeket az Atlanti Szövetség követel Gö­rögországtól támaszpontjai számá­ra. A Papagcss-kermánynak azok­nak az amerikai atomtámaszpon­toknak az építéséhez is pénzre van szüksége, amelyeket a görög-ame­rikai katonai megállapodás értei­mében kell elkészíteni. Az amerikai lapok athéni tudó­sítói azt jelentették lapjaiknak, hogy «a görög kormány gazdasági politikája megkönnyítette az Egye­sült Államok költségvetését*. Befejezte munkáját a bolgár-görög ha tármcgállapító vegyesbizottság Szófia (TASZSZ). Befejezte mun­káját az n bolgár-görög vegyesbi­zottság. nmelynek az volt a fel­adata, hogy a helyszínen megállapítsa és kijelölje Bulgária és Görögor­szág határvonalát a Mariea-folyó mcntc'n, valamint megszervezzo és lebonyolítsa a bolgár görög halár egyéb részein n megrongálódott és tönkrement határ jelzések kicserélését. Amint a „BTA" hírügynökség közli, a bizottság munkájának zá­rójegyzőkönyvét 1953. december Hi­ún a bulgáriai Plovdivban szer­kesztették meg és a bizot'ség tag­jai 1953. december 20-án írták alá a görögországi Szelonikihen. A jegyzőkönyv értelmében Bulgária és Görögország kö­zölt megállapított és a Mariea­folyó mentén húzódó határvo­nal állandó cs nem függ r folyó folyásának változásától. A határvonalat cimozdíthatatlan jelekkel jelölték ki. Helyreállítot­ták a megrongálódott határjeleket a bolgár görög határ más részein ia.

Next

/
Thumbnails
Contents