Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t Bidault francia külügyminiszter az amerikaiak fegyveres beavatkozását kérte Indokínában Nyolcvanegy dolgozó paraszt kérte visszavételét az ásotthalmi Szabadságharcos termelőszövetkezetbe A kéményseprők munkájáról C S O N G X. ÉVE. a. fcZAiVi ARA 50 FILLÉR 1 T S'A G. A N Á K LÁPJA CSÜTÖRTÖK, 1954. JANUÁR 7. A papnl?a!ermel6k mai értekezlete Még késő ősszel is ott virítanak a' paprikafűzérek sok szegedi, mihályteleki, röszkei és a többi szegedkörnyéki házak eresze alatt. Mert a szorgalmas kertészek évről-évre a házuk ereszére felerősített rudakra akasztják a paprikafűzéreket, hogy jól kiszáradjon, s úgy vigyék a feldolgozóba. Móricz Zsigmond, a nagy magyar író is elgyönyörködött esztendőkkel ezelőtt a kertész-házakra aggatott . paprikakoszorúkban". „Gyalogolni jó" című könyvében is sok szeretettel ír a szeggdkörnyéki paprikásokról. Nem egy Szegedre érkező vendég országunk más területéről, vagy éppenséggel külföldről, amikor Szeged városról esik szó, első szavaiban mosolyogva a paprikatermesztést említi. A város régmúlt idők óta ország-világhírt szerzett a hangyaszorgalmú kertészek termeivénye után. Szeged és a paprikatermelés hosszú idők óta egybefonódott. Ha valaki tiszaparti szép városunkat említi, altkor a termeivényre is gondol. A múltban — a felszabadulás előtt — rengeteget dolgoztak a paprikakertészek, de munkájuk hasznát kevésbbé látták. A kertészeket ügyes fondorlatokkal húzták, szipolyozták a malmosok, felvásárlók és különböző tőkések, akik & szegedi és szegedkörnyéki paprikások munkája gyümölcsének oroszlánrészét zsebre vágtáit. Ezekről az időkről emlékezett a szegedi Kószó Lajos kertész is, aki a Tisza Lajos-utca 100. szám alatt lakik. De szólt a jelenről is ilyenformán: „Megbecsülik a paprikásokat és nem kell attól félni, hogy a termeivény a nyakukon marad. Emelték a paprika átvételi árát, a termelési prémiumot, s igen nagyok a szerződött területek után a kedvezmények a beadásnál. A paprikatermelők is bizalommal tekintenek a jövő elé". Ma a szegedi és szegedkörnyéki paprikatermelők értekezletre gyűlnek össze, hogy megbeszéljék a termelés, a feldolgozás és gépesítés különböző kérdéseit. Az ankétot — mint ismeretes — a Szegedi Városi Pártbizottság javaslatára Szeged Város Tanácsa rendezi. Termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák, kutatók és minisztériumok képviselői, a szegedi feldolgozó vállalat küldöttel beszélik meg, mik a tennivalók azért: minden vonatkozásban előre lendüljön a szegedvidéki paprikatermesztés. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat rámutat arra is, hogy a vidék adottságának megfelelően szükséges fejleszteni az egyes termelési ágakat. „... Vissza kell térni a történelmileg kialakult termelőtájakra: ... á fűszerpaprikával Szeged ... környékére". S a ma délelőtt 9 órától Szegeden, s Hungária-szálló nagytermében megkezdődő paprikaankét fontos állomása lesz a mezőgazdasági határozat végrehajtásának. Az ízes, nemes szegedvidéki paprika termelése mennyiségének növelését, s minőségének javítását szolgálja. Mert kétségtelen, hogy az elmúlt évek során megtorpanás és némi visszaesés mutatkozott a paprikatermelés menynyiségénél és minőségénél. Ennek oka többi között abban volt, hogy a gazdasági szervek — a minisztériumtól kiindulvá — olyan növényféleségek termesztését is erőszakolták a paprikatermelőkre, amelyet nem szívesen vettek. Ez a paprikatormelés rovására ment. A párt- és kormányhatározat s mezőgazdasági termelés fejlesztéséről orvosolta ezt a bajt is, s széles lehetőséget ad arra; a vidék adottságainak megfelelően végezzék a termelést. De a feldolgozó vállalat is — ahogy mondani szokták —, ludas abban, hogy nem kielégítő több esetben a hazai és külföldi fogyasztásra kerülő paprika minősége. Megtörtént, az elmúlt években, hogy helyesen törődtek termelési tervük teljesítésével, de helytelenül nem fordítottak elég figyelmet a minőségre. Az ankét minden bizonnyal előmozdítja a hibák megszüntetését és új eredmények kiinduló pontja lesz. A mai értekezletre már napokkal ezelőtt gondosan készültek a termelőszövetkezetek tagjainak és az egyéni gazdáknak képviselői. Esztendők paprika termelési tapasztalatai válnak közkinccsé. Városunk Kossuth-díjas kutatója: Obermayer Ernő beszédében megmutatja a paprikatermelés hibáit, s azok megszüntetésének módját. A Szabad Tisza tsz tagjainak képviselője arról is szándékozik beszélni az értekezleten, szükséges élni a lehetőségekkel, s ahol mód van rá, öntözzék a paprikát. A Szabad Tisza tsz tagjai nemcsak beszélnek a lehetőség kihasználásáról, hanem cselekednek is. Elhatározták, hogy csatornák létesítésével a holt-Tisza vizével öntözik majd száz holdnyi paprikájukat, Mert a főnövény náluk a paprika. Szeged dolgozói nagy érdeklődéssel tekintenek a paprikatermelési. ankét elé. Ipari munkások, értelmiségiek is figyelnek arra, milyen határozatokat hoznak az ankét résztvevői azért, hogy Szeged paprikatermelése fejlődjön, s etéren is növekedjék hírneve. Természetesen különösen nagy figyelemmel kísérik az értekezlet részvevőinek munkáját a szegedi és szegedkörnyéki paprikatermelők sokezres táborában. Nem kétséges, hogy az ankét részvevői lelkiismeretesen mindent megtesznek azért, hogy miinél eredményesebb munkát végezzenek. S az eredmények nem is maradnak el. Az ankét után a feladat az lesz, hogy a tapasztalatokat felhasználva, az értekezlet határozatának valóra váltásáért dolgozzunk. A paprikatermelés mennyiségi és minőségi növelése nem máról-holnapra szóló feladat — szívós és derék munka kell az előrejutásért. S a kertészek az elkövetkezendő időben úgy dolgoznak majd, hogy a paprikatermelés kultúrája emelésével is még jobban szolgálják egyéni hasznukat, a haza javát. Üdvözöljük a szegedi és szegedkörnyéki paprikatermelők mai ankétját! Jó munkát, elvtársak! Ma tartják Szegeden a paprikatermelési ankétot A Szegedi Városi Pártbizottság j javaslatára Szeged Város Tanácsa rendezésében ma kerül sor a puprikaterme'ési ankétra. A termelőszövetkezetek tagjainak és az egyéni gazdáknak a küldöttei, a minisztériumok, kutató intezetek, s a feldolgozó vállalat képviselői gyűlnek össze, hogy megbeszéljék, mik a teendőit azért, hogy magasabb eredményeket érjünk el a paprikatermelésnél. Az ankét délelőtt 9 órakor kezdődik a szegedi Hungária-szálló és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata alapján jelentős lépéssel viszi előre a szegedi és szegedkörnyéki paprikatermelés kultúráját. Az értekezletet Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB-elnöke nyitja meg é3 ismertetőt ad a paprikatermelés helyzetéről. A beszámolót a paprikatermelés kérdéseiről dr. Obermayer Ernő Kossuthdíjas kutató tartja. Ezután kerül sor a hozzászólásokra és a hatáAz üzem gépi berendezésének jókarbanlartásával lehetőséget teremtünk a termelés növelésére, a selejt csökkentésére * Átcsoportosítják a Ládagyár gépparkját Az Újszegedi Ládagyár karbantartóira is komoly munka vár ebben a hónapban. A termelés emelése érdekében szükségessé vált, hogy a régi gépparkot átcsoportosítsák s ezzel egyidőben elvégezzék a gépek időszaki karbantartási munkálatait is. Az új tervévben az eddiginél nagyobb feladat vár a Ládagyár dolgozóira is, mint az elmúlt esztendőben. Ezért kezdtek a Ládagyár karbantartói az év első munkanapján, január 3-án nagy igyekezettel a munkához. Rövid két és fél nap alatt teljesen rendbehozták az üzem egyik szabászgépét. A karbantartást Trisz Lázár, Török László, Klivinyi József és Bata Imre végezték el és hozzákezdtek a szélező körfűrész kijavításához." Az Újszegedi Ládagyár dolgozói és vezetői az elmúlt év utolsó termelési értekezletén határozták el, hogy átcsoportosítással teljesen korszerűvé teszik gépparkjukat. Ezzel jelentősen csökkentik az anyagmozgatást, emelkedik az üzem valamennyi dolgozójának teljesítménye és mintegy 200 ezer forint önköltségcsökkentést érnek el. Újabb munkafelajánlással kezdték az új esztendőt A Szegedi Textilművek gyűrűsfonó üzemrészének karbantartó csoportja Virágh Józ: ;r vezetésével már hónapok óta túlteljesíti előirányzatát. Legutóbb 120 százalékot értek el a karbantartási munkáknál, ami elősegítette a műszaki előfeltételek biztosítását, a jobb tervteljesítést és a gépállások csökkentését. A karbantartó csoport tagjai a kormányprogramm megjelenése óta különösen jó munkát végeznek. Elsősorban is a fegyelmet Az üzemekben a terv teljesítése a munkaverseny sikere, a munkaidő száz százalékos kihasználása függ az időben elvégzett karbantartástól. Most, amikor az új esztendő első napjaiban az üzemek dolgozni ertékos felajánlásokat tesznek, a terv teljesítése, túlteljesítése érdekében, elengedhetetlenül szükséges, hogy a vállalatok karbantartó brigádjai is pontos és időben végzett munkájukkal segítsék dolgozótársaikat adott szavuk valóraváltásában. kell náluk megdicsérni. Hiányzó, vagy késő nem fordul elő közöttük és a nyolcórai munkaidőt is jól kihasználják. Jó kollektív szellem alakult ki a csoportban és a napi munkát is helyesen szervezték meg. A gyűrűsfonógépek nyujtóműveit például munkaközbein tisztítják és csak zsírozásra, vagy alkatrész cserélésre állítják le a gépet. Ezzel a módszerrel sok állásidőt szüntettek meg. A csoport tagjai új fogadalomtétellel kazdték az új esztendőt; munkájuk további tökéletesítését ígétték. A gépek olajozásánál egy csepp olajat sem hagynak kórba veszni, vagy a parkettre csorogni. ügy olajozzák a gépeket, hogy ebből a fontos segédanyagból fölösleges mennyiséget ne használjanak el. A csapágyak zsírozását is tökéletesítik a csoport tagjai. Eddig gyakran megtörtént, hogy a nyomóhengerek egyikére egész csomó, a másikra pedig csak kevés zsír jutott az anyag keménységei vagy darabossága miatt. A gépzsír egyenlő kenését a jövőben a csomók feloldásával biztosítják. A különböző géptisztító eszközökre is nagyobb gondot fordítanak, hogy azok ne kallódjanak el. ÚJ eopsolá• és cérnázógépet állítanak be az ÚJ év első napjuiban a karbantartók Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat karbantartói jó munkát végeztek az elmúlt évben és az új esztendő első napjaiban is. A vállalat karbantartóira a javítások mellett más nagy feladat is vár, új gépek beállítása. Néhány nappal ezelőtt futótűzként terjedt a hír az üzemben, hogy Budapestről megérkezett az új, nagyteljesítményű copsológép. A gép megérkezésekor sokan megcsodálták a magyar gépipar kiváló vívmányát. Megnézték & karbantartók is, aztán azonnal munkába kezdtek. Vituz Gyula irányításával, Mészáros Lajos és Kasza Ferenc most a gép beállításán dolgoznak. Rövid két hét múlva már el is készülnek ezzel a munkával és a hónap harmadik dekádjában már az új gép is felsorakozik a régi gépek mellé, amelyeken annyi sok szép eredményt, annyi sok szép győzelmet vívtak ki a copsoló dolgozói. A cérnázóban Százi József művezető irányítása mellett egy ú.i cérnázógép üzembehelyezésén szorgoskodnak a karbantartók. Tudják, pontosan kell beállítani a gépet és ezért kétszer is ellenőrzik a munkájukat. Ma már anynyira előrehaladtak a munkával, hogy a hevedereket és a hevedereket irányító csigákat erősitik fel a cérnázóra. Ez h művelet a gépen már az „utolsó símítás"'. Péntek délben már teljesen készen, duruzsoló orsókkal Indul meg a gép és segíti az üzem valamennyi dolgozójának munkáját abban, hogy még több és még jobbminőségű árut készítsenek. m i n rr o r e rr o r e i n e 2 1 nagytermében. Az értekezlet a párt rozat meghozatalára. JT OH ffép zakatol csupán a munkaterem sarkában: a „métc• reza". Es mégis olyan nagy a zaj, alig lehet egymás szavát érteni. A kiskundorozsmai pamutszövöde minőség őreinek termében vagyunk. Fürge kezek húzzák a hófehér vásznat a munkaasztalon. Ezek a suhogósok egyenletes zümmögéssé alakulnak — persze, amikor első osztályú anyag kerül a kézbe. Néhány perc és az árutisztító éles szenn máris átnézett egy 75 méteres vászontekercset. Bezzeg akad néha olyan köteg is, hogy percekig elbíbelödnek vele Mándolci elvtársnöék. Ilyenkor kézbe kerül a „cikotexes üveg". A vegyszerből néhány cseppet nyomnak az olajfoltra, hogy eltűnjék. Felelősségteljes munka ez és nagy figyelmet igényel. Nem is gondolja a vevő, amikor az üzletben kiválasztja a rózsás kartont, vagy éppen a hófehér vásznat, hogy mennyi figyelmesség árán lett az hibamentes anyag. Mert, hogy a likacsos, vagy éppen a „fészkes" ruhaanyagot nem vásárolja meg a vevő, az bizonyos. Lényeges árkülönbség is van az első és harmadosztályú ruhaanyag között. Amíg azonban az üzletben a vevő sokszor órákig nem tudja megállapítani, hogy a vásárolt anyagon látható-e valami rossz szövés, itt a minőség őreinek birodalmában a gyakorlott szem azonnal észreveszi a hibákat, Mándoki Lászlóné sztahanovista árutisztító már négy éve, hogy itt dolgozik a kiskundorozsmai pamutszövőben, három éve sztahanovista. Naponta több mint ezer méter vásznat tisztít, néz át. Ez azt jelenti, hogy eddig már egymillió négyszázezer méter vásznat vizsgált meg, amivel Magyarországot körül lehetne keríteni. Mellette dolgozik Varga Sdndorné okleveles sztahdnovista. Kitüntetését azonban vem az árutísztitó részlegben kapta, hanem még a szövődében. Október óta dolgozik csak itt, mivel gyermeket. vár és itl könnyebb a munka. Még nem olyan gyakorlott, kicsit lassabban is nézi a vásznat és gyakran más munkát is végez, hiszen a minőség őreinek birodalmában egyetértők a dolbát észlelnek, így egyre javul a vászon minősege. A kél árutisztító mellett még két szorgalmas elvtársnő dolgozik. Nem messze tőlük egy másik ast talt látunk. Itt történik a megtisztított vásznak tulajdonképpeni asz(Vargáné és Mándokiné munkaközben) gozók. Soha nincs egyenetlenség a négy árutisztító között. Vargápé 14 éve kerüli a kiskundorozsmai pamulszövődébe. Először egy gépes, majd négy, végül tíz gépes szövőnő lelt. Talán ezért is tudja annyira értékelni jelenlegi beosztását, mivel most látja igazán, mit is jelent a szövőgépnél a figyelmetlenség. Ha ritkacsikos részt lát u vásznon, eszébejut, hogy ez akkor keletkezhetett, amikor a vetélőre nem ügyelt a szö-iő. Az olajos folt szintén hanyagság következménye. A minőség őrei figyelmeztetik a szövőket, ha jelentős hitályozása. Molnár Erzsébet minőségi ellenőr lelkiismeretes pontos Sággal jegyzi füzetébe a minőségi százalékot. A terem sarkában pedig Takács János elvtárs gépp-l csomagolja a szóHUásra váró ruhaanyagot. Óránként egyre több vdszonköteg kerül a raktárba, ahonnan a kispesti textilmüvekbe és az ország különböző festődéibe kerülnek <i vásznak, s onnan a dolgozókhoz. A minőség őrei ügyelnek arra, hogy a pamutszövöde jó hírnevén csőriéi ne essék. K. Gu.