Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-30 / 25. szám

OHW1GY1RORSZ06 2 SZOMBAT. 1954. JANUÁR *». A berlini külügymioi»rteri értekezlet negyedik napián Molotov nagyjelentőségű javaslatot terjesztett elő a leszerelési világértekezlet összehívására Berlin (MTI) Iljicsov, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja csütörtökön este sajtóértekezleten Ismertette a külügyminiszteri értekezlet negyedik ülésének lefolyását. Az ülésen, amelyen V. M. Molotov, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt, mind a négy külügyminiszter többízben felszólalt. Dalles amerikai külügyminiszter újra ellenezte az öthaUlmi értekezlet összehívását és azt állította, hogy a Szovjetunió az öthatalml tanácskozások állandósításával új intézményre akarja átruházni az ENSZ feladatait. Dulles azt mondta, hogy csütörtökön reggel újra elolvassa az ENSZ alapokmányát és úgy véli, hogy az öthatalmi értekezlet összehívása ellenkeznék az alapokmány rendelkezéseivel. Bidault francia külügyminiszter kijelentette, hogy bár az értekezlet résztvevőinek felfogása sok tekintetben lényegesen eltér egymástól, a francia küldöttség úgy látja, hogy a négy hatalom képviselői egyes pontokban megegyezhetnek. — *Ha Ittlévő kollégáim csatlakoznak e nézetemhez, azt hiszem, jó kilátással folytathatjuk munkánkat* . . — mondotta Bidault. Eden angol külügyminiszter azt állította, hogy Molotov javaslata túl széles programmot ölel fel. Az angol külügyminiszter azt ajánlotta, hogy gyakorlati okból emeljék ki éhből az általános programmból azokat a konkrét kérdéseket, amelyekben a négy külügyminiszter meg tud egyezni. Ezután Molotov szovjet külügyminiszter szólalt fel. — A szovjet küldöttség pontos és világos javaslatot tett a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló rendszabályok megtárgyalására — mondotta. A három külügyminiszter azonflngol cégek küldöttsége érkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ). Január 27-én a szovjet külkereskedelmi szervezetekkel kereskedelmi kérdésekről folytatandó tárgyalások céljából 26 angol céget képviselő 33 tagú csoport érkezett Moszkvába, G. B. Scott úr, a „Crompton Parkinson" cég igazgatója vezetésével. A repülőtéren M. V. Nyesztyerov, a kereskedelmi kamara elnöke, I. A. Tyeremin, a „Masinoimport" elnöke, V. K. Krutyikov, a „Szojuzhimexport" elnöke, I. J. Tyimofejev, a „Szonkoimport" elnökhelyettese, L. N. Bibikov, az „Exportíjon" elnökhelyettese, G. D. Melnyikov, a „Transzmaslmport" elnökhelyettese, V. A. Klencov, a „Technopromimport" elnökhelyettese, A. I. Gyivovics, a „Szojuznyeftyeexport" elnökhelyettese fogadta a vendégeket. Az angol cégek képviselői csoportjának fogadtatásán megjelentek I. Sz. Andrijenko, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériuma protokollosztályának vezetője és NagyBritannia moszkvai nagykövetségének tagjai is. Az ENSZ ázsiai és (ávolkcleti gazdasági bizottsága ipari és kereskedelmi bizottságának ülésszaka Kandy (TASZSZ). A „TASZSZ" különtudósítója beszámol arról, hogy az ENSZ ázsiai és távolkeleti gazdasági-bizottsága ipari és kereskedelmi bizottságának január 28-i délelőtti ülésén B. M. Volkov, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a Szovjetunió az ENSZ technikai segélyalapja programmjának megvalósítása során készen áll arra, hogy a Szovjetunió kohászati üzemeinek megszervezéséről és technikai felszereléséről közvetlen felvilágosításokat nyújtson az ázsiai és távolkeleti országokból a Szovjetunióba érkező szakembereknek. „Az ilyen technikai segítséget — mondotta Volkov — Ázsia és a Távol-Kelet érdekelt országai az ENSZ-en keresztül igényelhetik". A Szovjetunió képviselőjének e kijelentését az ülésszak résztvevői nagy figyelemben részesítették) ban éppen ezekhez a kérdésekhez nem szólt hozzá, hanem kitért e nagyfontosságú kérdésekre az állásfoglalás elől. Dulles úrnak az az állítása, hogy a Szovjetunió új intézményre kívánja ruházni az ENSZ feladatait, nem helyes. Dulles úr azt mondta, ma reggel elolvasta az ENSZ alapokmányát, de abban nem talált jogi támaszt az öthatalml értekezlet összehívására. Az ENSZ alapokmánya, ez a kitűnő és nagyjelentőségű dokumentum megérdemli, hogy necsak reggel, hanem reggeltől estig tanulmányozzák. Ax ENSZ alapokmány figyelmes tanulmányozása ugyanis megmutatja, hogy az öthatalmi értekezlet összehívására van jogalap, van jogi lehetőség. Ezt nemcsak az alapokmány, hanem az ENSZ közgyűlés két fontos határozata is tanúsítja. Dulles úr sok kemény kifejezést használt Itt a Kínai Népköztársaság ellen. Ennek csak az lehet az oka, hogy a Kuomintang-klikk helytelenül tájékoztatta a népi Kínáról. A Kínai Népköztársaságnak minden joga megvan arra, hogy elfoglalja helyét a világ nagyhatalmainak sorában — mondotta Molotov, majd megismételte javaslatát, hogy hívjanak össze öthatalmi értekezletet a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének bevonásával. Dulles ezután kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok ellenzik az öthatalmi értekezlet öszszehívását. Bidault francia külügyminiszter csak olyan tárgyalósok megtartásába egyezett bele, amelyek célja kizárólag az Indokínai hadműveletek megszüntetése lenne. Eden angol külügyminiszter azt javasolta, hogy a napirend első pontjának, az öthatalml értekezlet összehívásának megtárgyalását halasszák el a napirend második és harmadik pontja, a német és osztrák kérdés megvitatása utáni időre. Molotov kijelentette: — Miután a napirend első pontjában nem tudtunk megegyezni, javaslom, hogy az értekezlet tartson zárt ülést. A szovjet küldöttség fenntartja magának a jogot, hogy ezen a zárt ülésen javasolja, alakítsanak bizottságot, amely az első napirendi pontot tovább tanulmányozza, hogy azután visszatérhessünk e fontos kérdés megtárgyalására és megoldására. Molotov e javaslatát az értekezlet elfogadta. Molotov ezután beterjesztette a szovjet küldöttség alábbi javaslatát: *A szovjet küldöttség a kővetkező Javaslat elfogadását ajánlja a négyhatalom külügyminisztereinek: Az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország cs a Szovjetunió korm;nyai — a béke megszilárdítására és a nemzetközi feszültség csökkentésére törekedve, felismerve annak szükségességét, hogy enyhíteni kell a katonai kiadások súlyos terhelt, amelyeket a fegyverkezési verseny miatt, a népek viselni kénytelenek — elhatározták, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy 1954-ben általános leszerelési világértckezletct hívjanak össze. Ezen az értekezleten részt vesznek mind az ENSZ tagállamai, mind azok az államok, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek. A négy kormány teljes mértékben megállapodott abban is, hogy az általános leszerelésre irányuló rendszabályok tervét, az atomfegyverek kérdésének egyidejű megoldásával kell összhangba hozni*. A szovjet küldöttség javaslatának megvitatása a berlini értekezlet péntek délután tartandó ötödik ülésén kezdődött. Hófidtt UttytU Í9 ttuk UfaoU levelek o teli üdülésből Jelentés a külügyminiszteri értekezlet ötödik üléséről Berlin (MTI). A berlini értekezlet pénteken délután megtartott ülésén Dulles amerikai külügyminiszter elnökölt. Elsőnek Molotov szovjet külügyminiszter szólalt fel és ismételten ajánlotta csütörtökön este benyújtott határozati javaslatának elfogadását. A javaslat tudvalevőleg általános leszerelési világértekezlet megvalósítását indítványozza. Dulles rövid felszólalása után Bidault francia külügyminiszter javasolta, hogy az értekezlet ne hozzon határozatot ebben a kérdésben, hanem a leszerelés kérdésével az ENSZ leszerelési bizottsága foglalkozzék. Ezután Eden és Dulles beszélt. Eden vacsorát adott Moloiov elvtárs tisz eletére Berlin (MTI). Eden angol külügyminiszter nyugatberlini szállásán vacsorát adott Molotov szovjet külügyminiszter tiszteletére. GTársadalmi rend* szerünk mind szélesebb méretekben biz'O'i'ja a dolgozók részire az üdülést. Évről-évre több ü rülő létesül, s ezek közül mind több olyan, melyek télen is nagyszerű lek: tő-éget nyújtanak nemcsak a píhcn'src, hanem a szórakozásra is. Sokan idegenkednek a téli üdülés'61 és nem szívesen fog dnak el beuta'ót erre az időre. Dékdny Antii, a Szegedi Gőzfürész sztrh'mvista művezetője és Battyán Istvánné a Szegedi Ruhagyár dolgozója — s rajtuk kivül mások is — azonban ellenkező véleményen vannak. Dékíny Antal Gal ate'ön HUH fizetett s-abdsdgít, — mint sztahánovista — teljesen díjtalanul. — Az üdülőben — Írja szcrkesz'öségünknek küldött levelében — népi demokráciánk megbecsült építői, — üzemi dolgozik, példamutató dolgozó parasztok, traktorosok, értelmiségiek pihennek, szórakoznak gyönyörködnek a tó) szépségében. Innen küldöm üdvözletem a szegedi üzemek dolgozóinak. Hazánk ezen tája, a hóval borított hegyek és fenyvesek elragadtató vidéke olyan természeti szépség, mellyel nem lehet betelni... ... Gyakran teszünk kirdnd -lá-okat, melye' röl visszaérkezve kipirult arccal, a jó levegőn s-erze't étvággyal fogyás tjük a bőséges kosztot. Galyatetőre kitüntetésből és kissé váratlanul. kerültem. De nem bántam meg, mert sokáig emlékezetes élmény kben és gondta'an napokban volt részem ... B-t'yán Istvánné elvtársnő levelét Sopronból kézbrsitc'te a posta. Battyánné, jelenleg a Rúhaai'drban d'-lgozik. Hozzánk küldött levelében többi között a kővetkezőket írja: „Sopron fes'öi vidék-n terül el és levegője nagyon egészséges. Az ellátás iaazdn kiváló. Az üdülő dolgozóknak szinte mi d-n kívánságát telj-'SÍfik. Gondoskodik erről az üdülő veze'őségé.,. Az üdülő kult úr felelőse kiterjedt figyelmességgel gondo kodott szórakorési lehetőségekről. Többször kirándult uh a környékre, kultúrműsort rendeztünk, amelyen én is szerep-ltem orosz népi tá ccal. Volt filmelőadás is és sokat olvastunk. Az itt töltött napok él.tem legszebb napjai közé tarozik..." Igy szólnak a levelek. Hazánk györ.y'rü tájai, erdő borította hegyei, sokezer magyar dolgozónak adnak ezekben a hónapokban is sokáig emlékezetes örömet. A becsületes munka eredmény-,jutalma a népé, az egyszerű embereké. .4 vidáman zajló élet mind több örömet nyújt építőinek, akik látják és közve'l-n élvezik munkájuk gyümölcsét és újult erővel szorgalmasan dehoznak újabb lehetőségek, újabb eredmények elérése, saját jobblétük megvalósítása érdekében. VÁLASZOLNAK AZ ILLETÉKESEK A "Délmagyarország* január 16-i számában "Rövid ideig tartó Öröm* cím alatt cikk jelent meg, melyben a lap egyik levelezője sérelmezi, hogy a városi tanács egyik dolgozója megtiltotta a gyermekeknek a tiszaparti védőtöltésen a ródlizást. A levéllel kapcsolatban egy-két észrevételt kell tennem, mert véleményem nem egyezik vele mindenben. Egyetértek a levél írójával abban, hogy Szegeden a gyermekek részére nincs ródlipálya biztosítva Ezért gondoskodni kell arról, hogy az egyébként lapos területű Szeged legmegfelelőbb helyén létesítsünk ródlipályákat: de — kérdés, milyen módon szervezzék azt meg a gyermekek. Ha ma sétát teszünk Szeged utcáin, terein, szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a sok gonddal és szeretettel elültetett facsemeték javarészét lelkiismeretlen és rosszindulatú kezek derékban eltörték. A társadalmi tulajdon megbecsülése még sokaknak nem vált vérévé. A Tisza partja nemcsak ródlizásra alkalmas, hanem nyáron is igen kedvelt kiránduló helye a szegedi dolgozóknak, s egyben szépsége is városunknak. Ha a Tisza lágy vize mellé erdőt telepítünk, hosszú ideig tartó öröm válik belőle valamennyiünknek, akik szeretjük a Tiszát, városunkat és a jól végzett munka fáradalmait ott akarjuk kipihenni. Mi, akik nagyértékű társadalmi munkával arra törekedtünk, hogy befásítsuk Szegedet, arra kérjük úttörőinket és a DISZ-fiatalokat, hogy segítsetek megvédeni valamennyiünk tulajdonát képező fákat. A városi DISZ-bizottság üljön össze a tanáccsal és közösen dolgozzanak ki javaslatot arra, hogyan lehetne megfelelő helyen ródlipályát építeni úgy, hogy az sok örömet szerezzen és ne okozzon kárt. Olasz János, a Kommunális Állandó Bizottság akitívája A Szovjetunió új nagylóvete átnyújtotta megbízólevelét a Csehszlovák Köztársaság elnökének Prága (TASZSZ). Január 28-óri N. P. Firjubin, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átnyújtotta megbízólevelét Antonin Zópotockynak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének. A megbízólevél átnyújtása után Antonin Zápotocky köztársasági elnök és N. P. Firjubin szovjet nagykövet megbeszélést tartott. A megbeszélésen résztvett Vaclav Dávid külügyminiszter. Tamás ekkor már fent volt a létra tetején. Felemelte a baltát, s hatalmas csapásokkal verni kezdte a padlás lelakatolt ajtaját. fí. Vak homlokán izzadságcseppek jelentek meg. Remegett és vadul káromkodott: — Ezt még megkeserülöd, te gyalázatos csavargó 1 — Rázta mindkét öklét egyszerre. A padlásajtó recsegett, ropogott. Egy deszka már be is tört. Tamás a mellette lévőt csapkodta Iszonyatos erővel. Kényelmes nagy lyukat csinált az ajtón, termetes tagjait becsúsztatta rajta, levágott az oldal szalonnából egy jókora darabot, lehozta. A baltát olyan ügyesen hajította el, hogy éppen a hegyével álljon bele az istálló ajtajába. Az ajtó nagyot puffant és meglendült a nekivágódó súlytól. A Vak sistorgett, toporgott és még mindig kiabált: — Megyek a csendőrökért! Megkeserülöd te ezt, te zsiványt Vasra veretlek, bitang! Tamás, mintha nem is hallaná a gazdá ját. hosszú lépésekkel vonult be a gangra, Zsófi és Jancsi bámuló pillantásai közt. Ledobta a szalonnát az asztalszékre és rászólt a leányra. Hozzál kenyeret 1 Majd eszünk!... A kanászt is hívjad Jancsi! Ezzel leült. Ugy beszélt, mintha ő volna itt a gazda. Parancsolt, nem is beszélt. A többi cseléd engedelmeskedett. Ugy néztek Tamásra, mint valami igazságos istenre. A gazda az istállóba kocogott, kivezette a lovakat. KOVÁCS MIHÁLY REGENYE — Jánost — kiáltott be. — Hozzad a szerszámot! Jancsi ímmel-ámmal állott fel az asztaltól és odament. Befogták a két lovat. A gazda feltilt a kocsira és elhajtott. A négy cseléd mohón esett neki a zsíros eledelnek. Minden falatnál újra és újra érezték a szalonna finom, kissé már avaskás, rég nem tapasztalt izét. Lajkó, a kanász, osámcsogva rágta a falatokat. Z=6fi komoly aggodalmassággal mondani akarta, hogy mi lesz most, ránk hozza a csendőröket, de Tamás a szavába vágott: — Most egyél. Boszélni azután is ráérsz — Tombolt benne az indulat. Tamás otthon, gyerekkorában, szertartá sos komolyságot tanult az étkezésnél. A másik három szintén. De most nem az evés ünnepe miatt ültek feszesen és illedelmes némaságban, hanem azért, hogy ml lesz, mit hoz majd a másik órai Tompáék felé negy ée vörös volt a nap. Csak a pírja ragyogott a láthatáron. Az ég alján lilás felhők gyülekeztek. Jóideje befejezték a vacsorát, mikor o bejárón befordnlt a Vak körülkasos kocsija. A hátsó ülésen ott ült a két kakastollas, zöldruhás csendőr, feltűzött szuronnyal. Még mindig világos volt, bár a nap már lebukott. _ Tamás nyugodt maradt, Zsófi annál jobban megrökönyödött. Alig tndta türtőztetni magát, még e jajveszékelt, mert Tamás azt nem szerette. Jánosi meg Lajkó riadtan pislogtak. A csendőrök ráérősen léptek rá a fölhércre, onnan le a földre. Bementek a tiszta szobába. — Verjék vasra, káplár űr, szabadítsanak meg tőle — ismételte a Vak már vagy harmadszorra. — Megszolgálom. A két csendőr az asztalra, aztán egymásra nézett. Az volt a tekintetükben, hogy nincsenek ilyen fukar fogadtatáshoz szokva. Az asztalon so bor, se pálinka, se semmi. Még azt ígéri, hogy megszolgálja? Ez a fukar? Ez a zsu-' gori? Es egy pohár pálinkát se készített! Vén lókötő. Behívták Tamást. A piszkosszőke bajuszú, pirosnyakú, sarzsis csendőr egy hatalmas pofonnal kezdte a kihallgatást. — Te verted be a gazdád pndlásnjtaját? — kérdezte ée villogtatta a szemét, — Én. — Tnmásnak a feje so mozdult meg a pofonra. Szeme zöldre vált a gyűlölettől. — Hát oszt miért, te akasztófavlrág? — Ujabb pofon csattant. Tamásnak megfeszültek ökölnyi izmai. Ütni, vágni akart, de türtőztetto magát. — Vacsorázni akartunk, do elveszett a padlás kulcsa — hazudta. — Igy kellett be mennem a szalonnáért... Gazduram is végignézte az udvarról — tetto hozzá. (Folytatjuk.2