Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Példátmutató kommunisták Dudás Béla Országos Nőkonferencia Irta: Pamuk István, az MDP Csongrádmegyei Bizottságának tagja Ma ülnek össze konferenciára országunk szép fővárosában, Budapesten, a magyar nők legjobbjainak százai, hogy megtanácskozzák feladataikat abbéké védelmével, a család nevelésével, a haza további építésével, erősítésével kapcsolatosan. Üdvözöljük e tanácskozást és eredményes munkát kívánunk anyáinknak, feleségeinknek, asszonyainknak, leányainknak. Csongrád megye dolgozó női nagy várakozással tekintenek e konferencia elé. De a nők várakozásán túlmenően a férfiak is. E nagy várakozás a konferencia nagy jelentőségéből fakad, ami elsősorban jelentős azért, mert a párt Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata óta első esetben ülnek össze országos tanácskozásra a magyar nők abból a célból, hogy megtárgyalják feladataikat, amelyek reájuk hárulnak a béke, a jólét, a munka frontján. E konferencia fordulatot kell, hogy teremtsen az MNDSZ munkájában is. E konferencia jelentős azért is, mert olyan nemzetközi helyzetben ül össze, amikor a béke fenntartásáért folyó harc egyre szélesebb méreteket ölt, amikor Berlinben arról tanácskozik négy nagyhatalom külügyminisztere, hogy milyen intézkedések megtétele szükséges a béke fenntartása érdekében. A budapesti tanácskozáson is hallatják szavukat asszonyaink és leányaink, mint eddig tették a béke megvédése érdekében. Hangjuk elhallatszik majd Berlinbe, mint a világ többi asszonyainak hangja. Az országos konferencián megvitatják a magyar nők speciális problémáit is, amire eddig sem az MNDSZ, sem a különböző pártszervek nem fordítottak megfelelő gondot. A tanácskozás eredményeként egységesebbé válnak a magyar nők, a nemzeti egység megteremtéséért folytatott munkánk eredményesebbé fog válni. E konferencia szárnyakat fog adni a nőknek a mindennapi munkájuk végzésében, jogaik védelmében s e konferencia után minden bizonnyal bátrabban és határozottabban fognak fellépni a magyar nők a maradiság ellen, amely különösen a nők irányában tapasztalható. Bátran fel fognak lépni még férjeikkel szemben is ha azok a régi módon kezelik őket. E konferencia jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének megjavuljon a munkája s valóban, mint nevében is benne van, a dolgozó magyar nők egészének demokratikus iskolája, demokratikus szövetsége legyen. ... Csongrád megyében, mint az ország más megyéiben is, az MNDSZ eredményes munkát végzett annak érdekében, hogy a pártonkívüli asszonyok szeressék pártunkat. Amikor a párt és a kormány egy-egy nagy feladat megoldása előtt állott, többezer asszony végzett lelkes, áldozatkész munkát az adott feladat sikeres elvégzése érdekében. A termelőmunkára való mozgósításban is komoly eredményként könyvelhetjük el, hogy megyénkben ezerötszázon felül van azoknak a nőknek a száma, akik a megye ipari üzemeibe mentek dolgozni az utóbbi két év alatt. Megyénk termelőszövetkezeteiben 1950-ben 396, az elmúlt gazdasági évben 7700 volt a nőtagok száma. Bár ez a szám az elmúlt ev őszen a termelőcsoportokból történt kilépésekkor bizonyos mértékig csökkent. Az elmúlt gazdasági évben a mezőgazdaságban 1600 MNDSZasszony versenyzett. Az utóbbi években a megye vezető pártszervei és a pártszervezetek lebecsülték a nők körében végzendő politikai munka fontosságát. Ügy gondoltuk, hogy a nők körében végzett politikai felvilágosító munka az MNDSZ-re tartozik és másra nem. Bár az utóbbi másfél-két hónapban értünk el komoly eredményt, mert mind a megyei, mind a járási és városi pártbizottságok behatóbban foglalkoznak a párt nők közötti politikai munkájával, de e munkának a lebecsülése még ma is tapasztalható. Vannak alapszervezeti párttitkárok, mint például Szatymaz község párttitkára, aki feleslegesnek látta MNDSZ alakítását a termelőszövetkezeti csoportokban, vagy a Szegedi Gyufagyár párttitkár elvtársnője, aki szerint ráérünk még egy évig megalakítani az MNDSZ alapszervezetet. Egyes állami szerveinknél is megmutatkozik még a nők lebecsülése, ami megnyilvánul abban, mint például a hódmezővásárhelyi városi tanácsnál, hogy a begyűjtési, adóbeszedési munkára akarják felhasználni az MNDSZ-asszonyokat és az MNDSZ helyiségeit. Ez helytelen és káros. Ha lebecsüljük a nők körében végzendő politikai munkát, súlyos károkat okozhatunk a szocializmus építésének. Ha elhanyagoljuk a nők politikai nevelését, ha a nő sötétségben marad, öntudatlanul fékezzük előrehaladásunkat. Sztálin mondotta: „A munkás- és parasztnők ifjúságunknak, országunk jövendőjének szülői, nevelői. Lelkileg elnyomoríthatják a gyermeket, de egészséges szellemű ifjúságot is adhatnak, mely előbbre képes vinni országunkat. Mindez attól függ, vájjon együttérez-e a nő, mint anya a szovjet rendszerrel, vagy pedig a pap, kulák, a burzsoázia uszályában vonszolódik. Ez az oka annak, hogy most, mikor a munkások és parasztok hozzáfogtak az új élet építéséhez, a munkás- és parasztnők politikai nevelése elsőrendű, óriási fontosságú feladat, a burzsoázia legyőzésének kérdése*. A párt- és MNDSZ-szervezeteknek és elsősorban az MNDSZ-nek ki kell alakítania azt a módszert, amely megjavítja a nőkkel való foglalkozás tartalmát. Az MNDSZ-nek elsőrendű feladata ismertetni a ma kezdődő kétnapos országos konferencia anyagát, tudatosítani a nők körében az MNDSZ új feladatait. A párttag asszonyoknak elsőrendű kötelességük képviselni a párt álláspontját a dolgozó nőkkel kapcsolatosan és kötelességük példamutató pártmunka végzése a nők körében. Nem szabad megfeledkeznünk a háztartásban dolgozó aszszonyokról sem, az úgynevezett „szürke* édesanyákról, a család „mindeneseiről", akik éjt-nappallá téve dolgoznak a háztartásban, hogy az üzemben, mezőgazdaságban, hivatalban dolgozó családtagjaik gond nélkül végezhessék munkájukat. Közöttük éppen olyan fontos a politikai munka végzése, a társadalmi munkába való bevonásuk. mint amilyen fontos a sztahánovisták, az élenjáró dolgozók körében. Csongrád megye asszonyai elindultak azon az úton, amelyen a magyar nőknek járniok kell. Ez az út Zrínyi Ilonának, Dobó Katalinnak, az egri nőknek, Hómán Katónak és a magyar nép többi lánglelkű asszonyának az útja. Ezen az úton haladva érjenek el újabb nagy eredményeket népünk felvirágoztatása érdekében. MAI SZAMUNKBÓL: Molotov nagyjelentőségű javaslatot terjesztett elő a leszerelési világértekczlet összehívására Ezelőtt két évvel egy fiatal ember kopogtatott be az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat személyzeti osztályának, ajtaján. — A gyárban szeretnék dolgozni — mondta. — Mihez ért? rhangzott a kérdés. — Asztalos segéd vagyok — válaszolta kissé zavartan. — A szakmám műbútorasztalos, azonban itt is tudnék dolgozni. — Jól van, megpróbáljuk. így került Dudás Béla az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalathoz asztalosnak. Munkatársai rövidesen megismerték s egyúttal meg is szerették. Látták, hogy nem fél a munkától. A 268-as gépen dolgozik Dudás Béla. Középtermetű, barnásszemű, nyugodt természetű ember. A szövőgépen a bordaasztal beállítását végzi. Nagy felelősséggel járó munka ez, Ha nem jól csinálja meg, nem lehet dolgozni a gépen. De az is előfordult már, hogy selejtes termelés követte a gépjavítást. A szövőgépen vésők, kalapácsok, kulcsok hevernek. A gépre pedig ráhajolva dolgozik egy ember. Körülötte zúgnak a gépek, csattognak a vetélők. Dudás elvtárs — mintha nem is hallaná a gépek zaját — dolgozik nyugodtan. A III. pártkongresszus tiS7fe'etére — a fejelt mezőgazdaságért A Táncsics tsz tagjainak nagyszerű kongresszusi köszöntője A szegedi Táncsics termelőszövetkezetben is sokat beszélnek az MDP harmadik kongresszusáról. Férfiak és asszonyok elhatározása született most meg; — a kongresszus méltó köszöntőjeként. A növénytermelők Kószó István brigádvezetővel az élen elhatározták, hogy a 175 hold őszi kalászos fejtrógyázását, hengerezését és fogasolását április 15-ig elvégzik. A fűszerpaprika 15 holdnyi területét és a burgonya nyolc holdnyi területét istállótrágyózzák április l-ig, hogy így is elősegítsék a bőséges termést. Kószó István, a brigádvezető vállalta, hogy a mezőgazdasági gépeket és felszereléseket, a kéziszerszámokat március l-ig jegyzőkönyvileg átadja a munkacsapatoknak. Feltérképezi továbbá a brigád területét, elősegíti, hogy a terület ki legyen osztva a munkacsapatoknak, s a munkacsapatokon belül a kapásnövényeket egyéneknek is felosztják. A kertészeti brigád tagjai is közösen beszélték meg, hogyan készülhetnek a legjobban a pártkongresszusra. Elhatározták Süli István brigádvezetővel, hogy a kertészetben a melegágyak készítését 80 százalékban április l-ig elvégzik. Megígérték azt is, — és teljesítik is —, hogy a korai, primőráruk palántóit: a hónapos retket, káposztát, salátát és más zöldségféléket április 15-ig két és fél holdra kiültetik. Elhatározták a kertészeti brigád tagjai, hogy két és fél hold földre március l-ig elvetik a zöldséget, továbbá egy hold tavaszi salatát is elvetnek. Az öntözéses kertészet földjén április 15-ig minden csatornát kijavítanak, az őszi mélyszántást fogasolják, hogy ezáltal is jó jövedelmet jelentsen kertészetük. A termelőszövetkezet kovácsai: Sebők Lajos és Vass Nándor úgy készülnek a pártkongresszusra, hogy március 15-ig az ekéket, boronákat, fogasokat, ekekapákat, vetőgépeket és egyéb gazdasági felszereléseket tökéletesen kijavítva átadják a növénytermesztő brigádnak. Juhász József bognár úgy köszönti a kongresszust, hogy a kocsikat és az egyéb bognármunkákat a mezőgazdasági felszereléseknél — összedolgozva a kovácsokkal — március 15-ig elvégzi. A termelőszövetkezet tagjainak nevében a következőket mondotta Csúcs Mihály elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke: — Uj sikerekkel, a tavaszi munkára való jó felkészüléssel köszöntjük a pártkongresszust. Még gazdagabbá tesszük termelőszövetkezetünket, hogy több jusson a munkaegységekre is, Szorgos munka a szőre gi Pelőfi tsz-ben A szőregi Petőfi termelőszövetkezet tagjai készülnek a tavaszi munkák megkezdésére. A tsz tagjainak az az elhatározása, hogy a tavaszra való gondos felkészüléssel köszöntik a pártkongresszust. Nagyon fontos a talaj termőerejének fokozása. A növénytermelők Lengyel Károly brigádvezetővel a pártkongresszusra úgy is készülnek, hogy növelik a konyhakertészeti föld termőerejét. Takács József, Simon István és a növénytermelési brigád több más tagja nem törődve a hideg idővel, hordja a trágyát a kertészet 14 holdat kitevő földjére. A trágyázási munkát végzik a termelőszövetkezetbe mostanában belépett új tagok is, mint például Csapó István. Rajta kívül nemrégen lépett a tsz-be: Kiss József, Böröcz Dezsőné, ifjú Csipei Károly és idős Csipei Károly is. Az őszi kalászosok fejtrágyázásához szükséges műtrágyát már megrendelték a termelőszövetkezet tagjai. Amint az idő engedi, azonnal hozzákezdenek az őszi kalászosok fejtrágyázásához. A tavaszi vetőmagot biztosították és hamarosan megkezdik tisztítását, csávázását. Az állattenyésztés fejlesztéséért nagy építkezéseket végeznek el. Üj, ötven férőhelyes tehénistálló falait húzták fel és megépítik az 50 férőhelyes sertésfiaztató kutricákat. A szükséges anyagok egyrészét romépületből termelik ki. A tsz építőbrigádja nyomban megkezdi a tehénistálló és sertésfiaztató építését, amint megenyhül az idő. Joggal büszkék a szövetkezetiek három holdnyi halastavukra is. A halastó jégpáncélja alatt már halak vannak — s jó hasznot hoz majd a haltenyésztés. A kovács: Szűcs Béla és a bognár: Hegyesi Lajos végzi a mezőgazdasági felszerelések kijavítását. Elhatározták, hogy a pártkongresszus tiszteletére a tavaszi munkák megkezdéséig egy teljesen új kocsit állítanak össze. A termelőszövetkezetnek saját teherautója is van A gépkocsivezető: Csipei Péter, tökéletesen renbehozza a gépkocsit, hogy mire nagy szükség lesz rá, zavartalanul végezhesse vele a munkát. A Petőfi tsz tagiai megkezdték ezévi beadásuk teljesítését. Eddig 1200 liter tejet és 41 kiló tojást adtak be. Fejlesztik a baromfitenyészetüket. Keltetőgépükkel nemsokára megkezdik a csirkekeltetést Saiát szükségletükre 2000 naposcsibét és 300 darab libát keltetnek. A községben lévő tsz-ek ré"óre is keltetnek naposcsibéket és libákat, a &ike&AAcM6k kőiül'. Mindenki ismeri Kisteleken Réti László 17 holdas középparasztot — a községi béketitkárt. Réti László érti a földdel való bánást és munkájával is példát mutat. Még nincs harminc esztendős és anyjával, fivérével, kis húgával él. Jól tudja, béke kell ahhoz is, hogy kalászba szökkenjen a búza, dús termést takarítsanak be. S ismeri azt is: béke kell ahhoz is, hogy családjának tagjai vidáman éljenek. Réti László nemcsak . óhajtja a békét, hanem tevékenyen munkálkodik is érte. A béke szent ügye mellett jó munkájával tesz hitet De a béke mellett hitet tesz iígy is, hogy felkeresi dolgozó paraszttársait és ismerteti velük, hogyan Réli László középparaszt Képünkön Réti László középparaszt (középen) két kisteleki dolgozóval beszélget lehet minden dolgozó paraszt a béke nagy ügyének jó katonája. Rétiek tanyaházában is össze-összegyülnek a dolgozó parasztok és elbeszélgetnek terveikről, — a békéről, A béketitkár — Réti László — gyakran útnak is indul a tanyákba, hogy elvigye paraszttársaihoz a béke, az élet szavát. Most tart Kisteleken a békehét, amelynek keretében Kistelek dolgom zói békevédelmi szerződéseket is kötnek. A földművesszövetkezetek boltjai béke-kirakatokat rendeznek. S az emberek között ott van Réti László és lelkes szavakkal a feladatokról, a békéről beszél. Jól tudja ő is, az MDP III. kongresszusa elősegíti azt is, hogy hazánk — és benne Kistelek is — még szilárdabb bástya legyen a béke frontján. A kisteleki dolgozók nagyszerű békehete január 31-én békenagygyűléssel ér véget. A nagy napra serényen készülődnek a kisteleki dolgozók. Boldogan munkálkodik a békehét sikeréért Réti László. Egy ő azok közül, akik jóhart coscw a békénél^