Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953 DECEMBER 34 DÉIMRGYBRORSZIG A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folytatás a negyedik oldalról.) X, A mezőgazdasági szervek irányításának megjavításáról; a mezőgazdasági szakemberek bevonásáról a termelés közvetlen irányításába; a szakoktatás cs a tudományos munka megjavításáról Á mezőgazdasági termelés állami irányítása és annak szervezete nem felel meg a követelményeknek. A legfőbb hiba az, hogy a mezőgazdasági szakemberek irodákban ülnek, adminisztrációval vannak lekötve és nem szervezik a termelést. A szakemberképzés színvonala és szük specializálása sem felel meg a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatoknak. A mezőgazdaság állami irányításában nagyfokú központosítás van, ami a helyi tanácsok hatáskörét az utasítások továbbítására és végrehajtásának ellenőrzésére szűkítette le és egyben gúzsbakötötte a termelőszövetkezetok, állami gazdaságok, gépállomások kezdeményezését is. A központosítás túlhajtása következtében a megyei, járási és a községi tanácsok a mezőgazdaság helyi problémáit képtelenek helyesen megoldani és a dolgozók tömegeit bevonni a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végzett munkába. Mindez a mezőgazdasági szervek <— a földművelésügyi minisztérium, a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak — mértéktelen felduzzasztására és az operatív vezetés helyett bürokratikus utasítások tömkelegére vezetett. Emiatt a földművelésügyi minisztériumban háttérbe szorult a mezőgazdaság állami irányításának egyik legfontosabb része: a szakmai propaganda munka. A termelőszövetkezetok, állami gazdaságok ós az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok legjobb eredményeit a propaganda nem népszerűsíti, nem ismerteti azokat a módszereket, amelyek segítségével az eredményeket elérték. Mindezeknek a hibáknak a gyökere elsősorban magában a földművelésügyi minisztériumban van, másodsorban a megyei ée a járási mezőgazdasági szerveknél. A mezőgazdasági tudományos munka is elmarad még a gyakorlat követelményeitől és elért eredményei sem terjedtek el a gyakorlatban. 1. a mezőgazdasági termelést irányító szervezetnek megjavítása érdekében az alábbi intézkedéseket keii tenni: a) A mezőgazdaság állami irányításában a túlzott központosítást meg kell szüntetni. A földművelésügyi miniszter a termelés közvetlen irányításával kapcsolatos feladatok zömét adja át a helyi tanácsi és mezőgazdasági szerveknek, ugyanakkor fordítson nagyobb gondot ezek munkájának megjavítására. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló feladatok végrehajtását a helyi viszonyok figyelembevételével, a megyei, a járási és a községi tanácsok szervezzék meg, elsősorban a mezőgazdaság dolgozói körében végzett felvilágosító, mozgósító tevékenységük gyökeres megjavításával. Ehhez a tanácsok népművelési szervei és intézményei adjanak messzemenő segítséget. b) A gépállomások körzoti agro nómnsi rendszerét meg kell szüntetni, helyette létre kell hozni a termelőszövetkezetekbe, illetve a községekbe kihelyezett agronómnsi hálózatot úgy, hogy egy agronóm.us ra általában 2500—3000 kat. hold szántóterület jusson. Az agronómusnak, aki továbbra is a gépállomás állományában marad — elsősorban a termelőszövetkezetek munkáját kell elősegíteni, de ugyanakkor minden segítséget meg keii adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára is. Lehetőleg a 600—700 kat. holdnál nagyobb termelőszövetkezetbe külön agronómnst kell helyezni. Az ország főbb zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelő vidékein a gépállomásokat specializálni kell a kertészeti és szőlészeti munkálatok elvégzésére és ezekre a gépállomásokra kertész ée szőlész szakembereket kell beosztani. c) Minden járásban létre kell hozni ogy állattenyésztőállomást, amelynek fő feladata a törzskönyvezés ós az apaállatgazdálkodás. Az országos növényvédelmi szolgálatot decentralizálni kell és létre kell hozni 17 növényvédőállomást, amelyek ellátják az állami feladatot képező védekezést (burgonyabogár, amerikai fohér szövőlepke 6tb.) és segítséget nyújtanak a termelőknek a pajzstetvek és más kártevők elleni védekezésben. Megyénként öntözési és talajjavítás) állomásokat kell létesíteni és feladatukká kejl tetőd, a belső öutö' ' r t'-'Sfc - lm zőtelepck megépítését, a talajjavítás elvégzését. d) A földművelésügyi minisztérium az eddiginél nagyobb gondot fordítson a szakmai propagandára. Meg kell javítani az írásos propaganda szakmai színvonalát, világosabbá kell tenni nyelvezetét, a kiadványok készítése során figyelembe kell venni az egyes tájak adottságait. A népművelési miniszter a földművelésügyi miniszterrel együtt növeljo a mezőgazdasági oktató- és dokumentum filmeket, filmhiradóbetétek és hangfelvételek számát. A hároméves téli mezőgazdasági tanfolyamokat be kell illeszteni az állami szakoktatás szervezetébe és a tanfolyamot végzettek kapják meg az „Arany- illetve Ezüstkalászos földműves"-jelvényt. A mezőgazdasági szakkörök segítségével tömegméretűvé keli tenni a mezőgazdasági kísérletezést és a korszerű termelési eljárások alkalmazását. A szakkörök működéséhez szükséges anyagi eszközöket állami támogatással kell biztosítani. A Micsurin Agrártudományi Egyesület tevékenységét ki kell terjeszteni és feladatává kell tenni a mezőgazdasági ismeretek társadalmi úton való elterjesztését. A földművelésügyi miniszter az 1954. évtől kezdve évente szervezze meg a hagyományos országos mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt Budapesten, s emellett az elmúlt évek jó tapasztalatai alapján évente rendezzen megyénként is vásárral egybekötött mezőgazdasági kiállításokat. Rá kell térni arra a rendszerre, hogy a kiállításokon azok a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok vehessenek részt, akik az előző gazdasági évben jó termelési eredményt értek el. e) A dolgozó parasztok körében népszerű „Szabad Föld" nyújtson még több szakmai segítséget a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. 2. Mezőgazdasági oktatásunk hibáinak kiküszöbölésére az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) 1954 őszén újból meg kell nyitni — az 1953. év őszén megnyílt Debreceni Mezőgazdasági Akadémiához hasonló szervezettel — a Keszthelyi és a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiát. b) A mezőgazdaságban dolgozó műszaki káderszükséglet biztosítására és a tanítási színvonal emelése érdekében az Agráregyetem gépesítési karát önálló Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolává kell szervezni. 3. A mezőgazdasági és műszaki szakembereket nagy számban kell a mezőgazdaság közvetlen szervezésére és vezetésére küldeni. Számukra fokozott megbecsülést, szociális és anyagi helyzetük megjavítását kell biztosítani. a) A földművelésügyi minisztérium irányító apparátusából és vállalataiból — az cgyotemről most kikerülő fiatal szakemberekkel együtt — 2000, a népgazdaság egyéb ágazataiból, elsősorban a begyűjtési és a kereskedelmi vállalatoktól 1000 mezőgazdasági szakembert kell 1954 első felében a termelést közvetlen irányító munkahelyekre: a helyi tanácsokhoz, a gépállomásokra, valamint állattenyésztési és talajjavítási állomásokra irányítani. b) A szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezés alapján kell megszervezni. A földművelésügyi miniszter írjon ki pályázatot mindazokra nz állásokra, amelyek az átcsoportosítás során betöltésre kerülnek. A városokból falura kiköltöző szakemberek számára háromhavi fizetésüknek megfelelő összeget kell folyósítani és átköltözési költségeiket meg kell téríteni. A földművelésügyi miniszter biztosítson a kiköltözött szakemberek részére megfelelő lakásokat, lakások vásárlása, helyreállítása és építése útján. A háromhavi fizetésnek mogfelclő összeg fedezésére mintegy 5 millió forintot, a lakások biztosítására pedig az 1954. évtől kezdődően évente 20 millió forintot kell a földművelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátani. c) A mezőgazdasági szakemberek rendkívül káros munkahelyváltoztatásának megszüntetése végett azt a célt kell kitűzni, hogy a mezőgazdasági szakemberek hosszú éveken keresztül végezzék ugyanabban a gazdaságban vagy községben munkájukat, mert,ez az előfeltétele an-, mak, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően a legmagasabb termést érjék el. A hosszú ideig egy helyen dolgozó, jó eredményeket elért mezőgazdasági szakemberek fizetését —• a szolgálati idő figyelembevételével — az átlagnál magasabbra kell emelni és az elért jó eredmények alapján prémiumba kell részesíteni. d) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy a mezőgazdasági szakemberek rendszeres továbbképzésben részesüljenek. A Gödöllői Agráregyetem mellett a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésére külön kart kell létesíteni és feladatává kell tenni 2—6 hónapig tartó továbbképző tanfolyamok szervezését. A mezőgazdasági szakemberek utánpótlásának biztosítása céljából 1954-től kezdve a technikumokat végzetteket egy évre gyakornoknak kell beosztani a gépállomások, állami gazdaságok, állattenyésztő állomások agronómnsai, illetve állattenyésztői mellé. 1954. március l-ig 1500 gyakornokot kell beállítani, emellett ki kell mondani, hogy a főiskolát, illetve technikumot végzett mezőgazdasági szakemberek az iskola elvégzése után legalább 3 évig termelőmunkában kötelesek dolgozni. 4. A mezőgazdasági tudományos kutatómunka továbbfejlesztése érdekében a Tudományos Akadémia, a földművelésügyi minisztérium és a tudományos intézmények a következő elveket kövessék: a) A mezőgazdasági termelés színvonala gyorsütemű emelése érdekében az alábbi feladatok megoldását kell a tudományos kutató intézmények feladatává tenni: ' Talajaink termékenységének gyorsütemű helyreállítása érdekében ki kell dolgozni a legfontosabb termelési tájak vetésforgó, trágyázási és talajművelési rendszerét, amely a száraz években is biztosít állandó és bő termést. A legfontosabb gabonatermelési tájakon való termelésre az eddiginél lényegesen termőképesebb. biztosabban termő, kiváló minőségű új gabonafajtákat, elsősorban búzafajtákat kell előállítani és ki kell dolgozni ezek nagy termést biztosító termelési eljárását. Állítsanak elő továbbá rövidebb tenyészidejű, bőven termő kukoricafajtákat, hogy ezáltal kukorica után is korábban lehessen vetni az őszibúzát. Az állattenyésztés takarmányalapjának megteremtése érdekében a jellegzetes tájakra öntözéses és száraz gazdálkodási viszonyok figyelembevételével ki kell dolgozni a folyamatos takarmányellátás rendszerét és a takarmánynövények termelési eljárását. Az állattenyésztési kutatás első feladatává kell tenni a takarmányozási módszerek fejlesztését, a hozamok növelését, a meglévő állatfajták tökéletesítését, valamint a törzstenyészetek szükséges mértékű továbbfejlesztését. Burgonyatermelésünk színvonalának jelentős megjavítása érdekében ki kell dolgozni a termelés komplex termelési eljárását és az egyes burgonyatermelő tájak vetőgumó termelési módszerét, továbbá a nagyüzemi öntözéses zöldségtermelés és vetőmagtermelés termelési eljárását. A legfontosabb termelési tájakra ki kell dolgozni a szőlő- és gyümölcstermelés komplex termelési eljárását. b) A termelési feladatok eredményes teljesítése érdekében a mezőgazdasági tudományos kutatás és agropropaganda hálózatát tovább kell fejleszteni, különös tekintettel a tájtermelés jellegzetes követelményeire. A nagyobb termelési tájak kutatási intézményeit fokozatosan, komplex tájintézetekké kell kiépítoni. Feladatukká kell tenni a táj legfontosabb termelési kérdéseinek megoldását. Emellett a mezőgazdaság előtt álló központi feladatok megoldása megköveteli az országos termelésszervezési,1 üzemszervezési, munkatndományi problémák vizsgálatára Mezőgazdasági Szervezési Intézet létesítését és a meglévő Mezőgazdasági Gépkísérleíi intézet Mezőgazdasági Gépesítési Intézetté fejlesztését. A földművelésügyi minisztérium, a megyei és a járási tanácsok a jövőben a mezőgazdaság irányításába fokozott mértékben vonják be — tanácsadói minőségben — a mezőgazdaság legkiválóbb szakértőit és kutatóit. XL A falusi pártpolitikai munka feladatairól Á mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében döntő jelentőségű, hogy a falusi pártszervezetek a falusi lakosság körében céltudatos szervező és politikai felvilágosító munkát végezzenek. A falusi pártszervezetek a felszabadulás óta sok nagy feladatot sikerrel oldottak meg. Munkájuk azonban az utóbbi egy-két évben visszaesett. A mezőgazdaság fellendítése érdekében az elkövetkező években az egyik legdöntőbb feladat a falusi pártmunkában tapasztalható elmaradás, sőt visszaesés kiküszöbölése. Ebben a falusi pártszervezeteket az egész pártnak segítenie kell. A falusi pártszervezetek munkájának fö fogyatékossága: a falun élő dolgozók közötti politikai munka elhanyagolása. Különösen súlyos hiba, hogy nem folyik rendszeres, állandó politikai tömegmunka a dolgozó parasztok, köztük a középparasztok körében. A falusi pártfunkcionáriusok többsége nem rendelkezik az alapvető mezőgazdasági szakismeretekkel; ezért nem képesek megfelelő befolyást gyakorolni a termelésre, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, s a parasztgazdaságok magasabb terméshozamának növelésére. Ennek következtében a falusi pártpolitikai munka nem irányul eléggé a mezőgazdasági termelés fokozására, a terméshozamok növelésére. A pártszervezetek nom tanulmányozzák és nem tudatosítják eléggé a legjobb agro- és zootechnikai eljárásokat; nem karolják fel és nem általánosítják megfelelően a dolgozó parasztok jól bevált termelési tapasztalatait. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége utasítja a megyei és járási pártbizottságokat, a falusi pártszervezeteket, hogy mozgósítsák & falusi kommunistákat, a falu minden dolgozóját a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatok végrehajtására; karolják fel és fejlesszék a dolgozók helyes kezdeményezéseit, javaslatait. A Központi Vezetőség a falusi pártszervezetek külön feladatává teszi, hogy segítsék a dolgozó parasztságot, a tanácsot, a földművesszövetkezeteket stb. abban, hogy a párt és a kormány intézkedései alapján messzemenően felhasználják az összes helyi lehetőségeket, erőforrásokat. Fordítsanak különös figyelmet a termelőszövetkezetek jövedelmezőségének emelésére. Fejlesszék falun a munkaversenyt. A falusi pártszervezetek nyújtsanak az eddiginél sokkal fokozottabb segítséget a kis- és középparasztoknak termelésük fejlesztésében. Mindezek érdekében: 1. Meg kell javítani a falusi lakosság körében a politikai felvilágosító munkát. A falusi felvilágosító munkába fokozottabban kell bevonni a dolgozó parasztokat és a falusi értelmiségieket. Széles körben fel kell használni az egyéni agitációt, a kisgyűlések, csoportos beszélgetések, tanyázó-estek, parasztgyűlések stb. változatos formáit. Jobban fel kell használni a politikai felvilágosító munkában a sajtót, a rádiót, a filmet, a könyvtárakat, a kultúrotthonokat. A DISZ központi vezetősége tegyen megfelelő intézkedéseket a falusi DISZ-szervezetek megerősítésére. A falusi DISZ-szervezetek járjanak élen a mezőgazdasági termelés legjobb módszereinek elterjesztésében. A pártszervezetek segítsék a falun lévő ifjúsági szervezeteket abban, hogy lényegesen megjavítsák a falusi ifjúság politikai nevelését. Ezen keresztül érjék el, hogy a dolgozó parasztifjúság saját ügyének tekintse e határozat végrehajtását. Az MNDSZ országos vezetősége tegyen hatékony intézkedéseket az MNDSZ falusi szervezetei politikai munkájának megjavítására. 2. A falusi pártszervezetek törekedjenek arra, hogy a dolgozó parasztság körében végzett politikai felvilágosító munka döntően a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a helyes termelési módszerek általánosítására stb. irányuljon. Hassanak oda, hogy a falu politikai és társadalmi életében a dolgozó parasztság — benne az egyénileg dolgozó parasztság — tevékenyen résztvegyen; ehhez tömörítsék a falusi pártszervezetele és tanácsok köré a pártonkívüli dolgozó parasztok széles tömegeit. A pártszervezetek támogassák a tanácsok mellett működő mezőgazdasági termelési bizottságok létrehozását és kifejlesztését. A termelés fokozásáért folytatott harcba be kell vonni a földművesszövetkezetek tagságát és a falu egyéb társadalmi szervezeteit is. Mind e szervezetek e határozatot széleskörűen vitassák meg. 3. A megyei, járási és falusi pártszervek * és pártszervezetek nelsajátítsák ki a tanácsok hatás kő* rét, ne ők végezzék a tanácsok munkáját. A megyei, járási, a helyi pártszervezeteknek az a feladatukj hogy irányítsák, segítsék és ellem őrizzék a falusi tanács, a falun lévő más állami és gazdasági szervek munkáját. A mezőgazdaság hely* zetéért a járási tanácsok végrehaj* tó bizottságai a felelősek a já* rásban. A járási tanácsok végre* hajtó bizottságainak a feladatai hogy megszervezzék a termelőszö* vetkezetek, a gépállomások tervn szerű munkáját anélkül, hogy meg* sértenék e szervek önállóságát, a szövetkezeti demokráciát, a gépéi* lomások, állami gazdaságok igazga* tóinak egyszemélyi felelősségót, Döntő feladatuk az egyénileg gaz* dálkodó parasztság termelésének elősegítése, támogatása. A pártszervezetek szigorúan őr* köd jenek a párt helyes parasztpo* litikájának végrehajtása felett; el* lenőrizzék, hogy az állami, gazda* sági szervek betartsák a törvé* nyességet. Éberen őrködjenek afe* lett, hogy a dolgozó parasztság ter* melési kedvének, biztonságának; fokozására hozott intézkedéseket aj illetékes szervek végrehajtsák éa betartsák. A megyei, a járási és a helyi fa* lusi pártszervezetek a mainál sok* kai fokozottabb mértékben — ai párt általános politikájának megfe* lelően — törődjenek a falusi lakos* ság anyagi, szociális helyzetével, Fordítsanak nagy figyelmet a ter* melőszövetkezeti tagok jólétének fo* kozására, a gépállomásokon és ál* lami gazdaságokban a munkáavé* delem megjavítására. Keményen lépjenek fel az e téren megmutat* kozó hanyagsággal és nemtörődöm* séggel szemben, a dolgozók jogai* nak biztosítása érdekében. A falusi pártszervezetek fokozot* tabban törődjenek a falun élő értelmiség anyagi és szociális hely* zetével, életviszonyaival, támogassák munkájukat és jogos igényeiW kielégítését. Nagy gonddal segítsék elő a vá* rosokból a falura helyezett kommu* nisták és pártonkívüli szakemberek, dolgozók megfelelő munka- é» életkörülményeinek biztosítását. 4. A járási pártbizottságok leg* fontosabb soronlévő feladata-, hogy gyökeresen megjavítsák az alap* szervezetek pártirányítását, ellen* őrzését, megismerjék az alapszerve* zetek életét Mindenekelőtt meg kell javíts* niok a termelőszövetkezetek párt* szervezeteinek irányítását. A gépállomások pártszervezetei* nek irányítását közvetlenül a járási pártbizottságok hatáskörébe kéü utalni; e munkáért a járási párt* bizottság erre kijelölt titkára le* gyen személyszerint felelős. Meg kell szüntetni a gépállomások po* litikai osztályait és a politikai helyettesi tisztséget a gépállomáso* kon. A gépállomásokon a párttit* kárt függetleníteni kell. A gépállomás traktoristái a jövőben tartóz* zanak a gépállomás pártszervezetéhez. A falusi pártszervezetek megerősítésére, a helyi körülmények figyelembevételével, meg kell szüntetni a falusi alapszervezetek túlzott szétforgácsoltságát; a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban lévő alapszervezetek kivételével lehetőleg egy falusi pártszervezetbe kell tömöríteni a falun élő kommunistákat. A járási pártbizottságok fokozott segítséget nyújtsanak e falusi alapszervezetnek. A falusi kommunistáit eredményesebb munkája érdekében rendszeresíteni kell a falusi kommunisták részére a falusi pártaktívát. 5. A Központi Vezetőség kötelezi a megyei pártbizottságokat, hogv ala pvetően javítsák meg a járási pártbizottságok politikai irányítását, következetesen segítsék elő a járási pártbizottságok önállóságának megszilárdítását, nyújtsanak a járási pártbizottságoknak fokozott támogatást abban, hogy mielőbb megfeleljenek új feladataiknak. A megyei pártbizottságok elsőrendű feladata, hogy a járási pártbizottságokat politikailag fejlett, kulturált káderekkel megerősítsék. A megyei pártbizottságoknak meg kell valósítaniok azt, hogy a járási pártbizottságokban agronómus is dolgozzék felelős tisztségekben; a járási pártbizottság egyik titkára lehetőleg mezőgazdasági szakember legyen. A mezőgazdasági területen dolgozó pártbizottságok megerősítésére 1954 első felében mintegy 1000 megfelelő, hozzáértő pártkádert kell mozgósítani. i jFoiirtaMs « katoffk«0Saioifft