Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-23 / 300. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I Készülnek az új tervévre a Szegedi Jntaárngyárban A Gyufagyár dolgozói befejezték évi tervüket A földművesszövetkezetek törődjenek többet •asggajj ARA 50 FILLÉR PP" f + •; / V J 1 1 ll A C 7 Á' N rTTsCWp i A SZERDA, 1953. DECEMBER 23 A Magyar Dolgozók Partja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről A magyar parasztság helyzetében a felszabadulás után mélyreható, történelmi jelentőségű változás ment végbe. A Szovjet Hadsereg győzelmei nyomán hazánk felszabadult az idegen elnyomás, a kapitalisták és földbirtokosok uralma alól. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és munkásosztályunk testvéri segítségével a magyar dolgozó parasztság örökre megszabadult a sokszázéves elnyomatástól, a jogfosztottságtól és a bankok uzsorájától. A munkásosztály vezetésével végrehajtotta a földreformot és megvédte a kiosztott földet a volt földesurakkal szemben, majd a falu új életének úttörői, a parasztság százezrei megindultak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom útján. Miközben azonban Iparunk termelése megháromszorozódott, a mezőgazdasági termelés alig múlja felül a felszabadulás előtti alacsony színvonalat. Aránytalanul kevés eszközt fordítottunk a mezőgazdaság fejlesztésére s emellett számos helytelen intézkedés zavarta a nyugodt. biztonságos, jövedelmező termelést. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 júniusi ülésének határozata és a kormányprogramm nyomán végrehajtásra kerülő kormányrendeletek már eddig is lényegesen javították mind az egyénileg dolgozó, mind a szövetkezeti parasztok helyzetét és termelési kedvét. A különböző hátralékok elengedése, az adómérséklés, az ingyenes állatorvosi kezelés. a szerződéses termelés kedvezőbb feltételei, a forgalmi korlátozások megszüntetése, de különösen a több évre szóló begyűjtési rendszer kedvezményei, a beadási kötelezettségek leszállítása — újabb lehetőségeket tártak fel a paraszti termelés fokozására és jövedelmezőségére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának együttes határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítését célozza. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja fokozatosan megteremti a jómódú életet, virágzó mezőgazdaságot, a város és falu bőséges élelmiszerellátását, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását. E programm végrehajtása emeli a növénytermelés és állattenyésztés hozamát, emeli a dolfeozó parasztság Jövedelmét, emeli a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség, az alkalmazottak, minden dolgozó réteg életszínvonalát. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel, burgonyával, zöldséggel és borral. A Központi Vezetőség és a minisztertanács elhatározta, hogy e programm végrehajtása érdekében a következő három év alatt mintegy 12—13 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekéhen a mezőgazdasági termelés minden fontos területén harcot kell indítani a többtermelés, a nagyobb hozam eléréséért, a mezőgazdasági termelés általános felemeléséért. 1. A mezőgazdasági termelés fellendítése célkitűzésének megfelelően nagy gondot kell fordítani az egyes mezőgazdasági ágak arányos fejlesztésére, s meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek az eddigiek során az egyes ágazatok között fennálltak és gátjai voltak a mezőgazdasági termelés fejlődésének. a) Meg kell szüntetni a növénytermelésen belül a kenyérgabonafélék háttérbe szorítását. A kenyérgabona területének növelése mellett a legfontosabb kenyérgabonafélék, a búza és a rozs számára kell biztosítani a legjobb feltételeket, megfelelő elővetemőnyt, a műtrágya jelentős részét, valamint egyéb eszközüket. b) A növénytermelés és állatte nyésztés közti aránytalanságokat fel kell számolni, azaz növelni kell a takarmánytermelést, figyelembe véve az állatállományt. Ezzel lehe tőséget kell teremteni az állati ter mékek gyors növelésére. c) Nagyobb gondot kell fordítani olyan fontos mezőgazdasági ágak fejlesztésére, mint a szőlő, gyű mölcs, továbbá a magtermelés, amelyek az elmúlt években háttér be szornltak. d) Szakítani kell a helyi adottsá. gokat figyelembe nem vevő tervező ós irányító munkával. Az ország egyes körzeteiben, elsősorban azoknak a növényeknek és állatta jóknak a termelését, illetve tenyész tését kell elősegíteni, amelyek a vidék adottságainak megfelelnek. e) Különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére Bu dapest és a többi ipari városok kö riili területeken, ahol a főfigyelmet a zöldségfélék termelésére, továbbá a tejelő szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kell fordítani. f) Figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése növeli a mnnkaerőszükségletet. A munkaigényes növények egyes terűletek közti helyes elosztásával, továbbá a munkaigényes folyamatok fokozottabb gépesítésével a munkaerő-kérdést meg kell oldani. 2. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése és az egyes ágazatok közti helyes arányok kialakítása érdekében tovább kell fokozni a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében. a) A párt- és kormányszervek őrködjenek az új, több évre megállapított, csökkentett beadási kötelezettség szigorú betartása felett s ezzel növeljék a mezőgazdasági termelés biztonságát. b) A termelési szerződéseket az önkéntesség elve alapján kell kötni és meg kell akadályozni minden erőszakoskodást. Feltétlenül biztosítani kell, hogy olyan terményeknél, ahol csak a termés egy részére kötnek szerződést (zöldség, gyümölcs, stb.) a szerződéses kötelezettségteljesítése után teljesen szabad legyen a termények forgalma. c) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára a földművelés és az állattenyésztés fejlesztéséhez termelési segítséget kell nyújtani. Biztosítani kell részükre nemesített vetőmagot, tenyészállatot, apaállatot, naposcsibét, silóépítési anyagot, műtrágyát, melegágyi keretet, rézgálicot és egyéb növényvédelmi szereket, továbbá kisgépeket, mezőgazdasági felszerelést, eszközöket és alkatrészeket (eke, vet-őgép, rosta, henger, fogas, hátipermetező, metszőolló, stb.), az építkezésekhez szükséges építőanyagot, cserepet téglát, meszet és fát, ezenkívül 1954—5G között évente legalább húszezer darab szekeret és húszezer darab szekér előállításához szükséges alkatrészt, továbbá tizennyolcezer darab lószerszámot. A bel- és külkereskedelmi minisztérium, valamint a SZÖVOSZ elnöke ezeket az anyagokat és eszközöket az állami és szövetkezeti kereskedelem útján szabadon hozza forgalomba. d) Tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezetek munkaegységelszámolási és jövedelemelosztási rendszerét, hogy az a termelőszövetkezeti tagokat jobban ösztönzze minőségi munkája, a termésátlagok és hozamok fokozására. Az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak a bérrendsze-. rét úgy kell megváltoztatni, hogy érdekeltek legyenek a termésátlagok és hozamok növelésében; ennek érdekében ki kell terjeszteni a természetbeni prémiumokat is. e) A mezőgazdaságban dolgozókat, termelőszövetkezeti tagokat, dolgozó parasztokat, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit kiváló terméseredmények és hozamok elérése esetén kitüntetésben kell részesíteni. A kimagasló terméseredményeket elért dolgozóknak az eredmény nagyságától függően a Szocialista Munka Hőse címet, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, a Munka Érdemrendjét, a Szocialista Munkáért Érdemérmet és a Munka Érdemérmet kell adományozni, továbbá a következő kitüntető jelvényeket: kiváló állattenyésztő, kiváló növénytermelő, kiváló kertész, mezőgazdaság kiváló dolgozója, állami gazdaság kiváló dolgozója, gépállomás kiváló dolgozója. Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik három éven keresz tül kimagasló eredménnyel veszik ki részüket a közös munkából és évente legalább háromszáz munkaegységet teljesítenek, a földművelésügyi miniszter kiváló termelőszövetkezeti tag jelvényt adományozzon. Azoknak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, akik példaszerű gazdálkodást folytatnak, a földművelésügyi miniszter ©mintagazda»-jelvényt adományozzon. 3. A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló e rendszabályok lehetővé teszik, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagy termésátlagaikkal, az állattenyésztés hozamának gyors növelésével, nagyobb jövedelmezőségükkel, a tudomány és agrotechnika legfejlettebb módszereinek alkalmazásával bebizonyítsák fölényüket a mezőgazdasági termelésben, n. A fala) termőerejéneli foltozásáról és a lalajvédelemről A talaj termelékenységének szakadatlan növelése mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének, a hozamok fokozásának alapfeltétele. Hazánkban a felszabadulás előtt a földbirtokosok és a kapitalista bérlők kizsarolták a talajt. Kapitalista viszonyok között világszerte ma is egyre inkább pusztul a talaj termőereje, mert ez elkerülhetetlen következménye a maximális nyereségért folytatott hajszának. Csak a szocializmusban lehet a talaj pusztulását meggátolni, termékenységét állandóan növelni. Országunkban is lehetővé vált mindenekelőtt a gépesített, nagyüzemű termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban — a tudományos földművelés segítségével a talaj termékenységének fokozása, amely a termelés emelésének legfontosabb feladata. Ezért: 1. A mezőgazdaság dolgozói a terméshozamok növelése és állandó, nagy termések elérése érdekében a trágyázás terén a következő néhány év során érjenek el gyökeres javulást. e) A termelőszövetkezetek, az egyénileg gazdálkodók és az állami gazdaságok a felgyülemlett, táplálóanyag-veszteségnek kitett szervestrágya készleteket, a tél folyamán összegyűlő istállótrágyával együtt, legkésőbb 1954. április vé géig hordják ki a földekre és szántsák alá, vagy a nyári felhasználásig kazalban raktározzák. A jövőben az istállótrágyát mindenütt a nyári és őszi szántásnál használják fel. d) A könnyfiipari miniszter és a helyi tanácsok tőzeges fekáltrágya termelését 1954. évben kétmillióötszázezer mázsára, majd 1956ban hárommillió mázsára fokozzák. Az egyéb szerves hulladékok (komposzt) előállítását 1956-ban kétmilliószázezer mázsára kell emelni. A begyűjtési miniszter gondoskodjék arról, hogy az ipari sertéshizlaldákban a friss trágyát tőzeggel komposztozzák, s így évi két millió mázsa tőzeges sertéstrágyát állítsanak elő. Az előállított sertéstrágyát egységes áron kell forgalomba hozni, elsősorban szőlők, gyümölcsösök, zöldségfélék, rétek és legaa) A termelőszövetkezetek, egyé-| Iö^trá^árósára._ nileg gazdálkodó dolgozó parasztok és állami gazdaságok évenkint jvégezzék el szántóföldjük egyötödén az istállótrágyázást. Az istállótrágyázásnál a növények fontossági sorrendje a következő legyen: őszi takarmánykeverékek, cukorrépa, burgonya, takarmányrépa, kender, kukorica, napraforgó. Sovány talajon az őszi gabonfélék alá is ajánlatos holdanként 70—100 mázsa istállótrágyát adni. b) A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok haladéktalanul szervezzék meg a trágya helyes kezelését és idejében való felhasználását. A trágyakazlakat lehetőleg a trágyázásra kerülő tábla szélén kell elhelyezni, nedvesen és tömötten rakva. Törekedjenek az istállótrágya nyersfoszfátos erjesztésére, a trágya minőségének további javítására. Erre a célra a nehézipari miniszter biztosítson évente húszezer mázsa csontlisztet és nyersfoszfátot. A termelőszövetkezetek gyűjtsék össze a háztáji gazdaságokban termelt istállótrágyát is. A közgyűlés ezért a trágyáért állapítson meg pénzbeli, vagy természetbeni térítést. Az egyéni gazdaságokban is fordítsanak gondot a helyes kisüzemű trágyakezelésre: a trágya tiprására, vagy fedőlapos takarására és öntözésére. A megyei és járási tanácsok szervezzenek széleskörű versenymozgalmat az istállótrágya helyes kezelése és felhasználása érdekében, Két és félmillió forintos beruházással fokozni kell a tőzegtormelés gépesítését és évenkint kétmillió mázsa jóminőségű tőzeget kell trágyatermclés céljára adni. e) Elsősorban a homoktalajokon, de az ország egyéb termőföldjein is, 1954-ben ötvenezer kat. holdon zöldtrágyázást kell végezni főleg 6omkóró, csillagfürt és szegletes-lednek vetésével, A zöldtrágyázást három év alatt ötszázezer kat. holdra kell kiterjeszteni. A kettőstermelést — az öntözéses területek, valamint az ország nyugati részeinek kivételével — a zöldtrágya növények vetésével, a talajerő fokozásának szolgálatába kell állítani. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termeljenek saját használatra — és eladásra is — somkóró, csillagfürt és szegletes-lednek vetőmagot. A szükséges vetőmagot a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hitelbe kell adni azzal a feltétellel, hogy a somkóró vetőmagját három év alatt, a többi növény vetőmagját pedig két év alatt természetben adják vissza. f) A nehézipari, a bel- és külkereskedelmi miniszter 1954-ben 3.480.000, 1955-ben 4,900.000 és 1956ban 6 millió mázsa műtrágya gyártását, illetve behozatalát biztosítsa, melyből kb. 45 százalék nitrogénműtrágya legyen. A földművelésügyi minisztérium ismertesse széles körben a műtrágyázás hasznosságát az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és. termelőszövetkezeti tagok között. g) A nitrogén-műtrágyát elsősorban az őszi kalászosok koratavaszi fej trágyázására, azután a cukorrépa, burgonya, rizs, zöldség, dohány, kerti növények, szőlő, gyümölcs, takarmányfélék, valamint a rétek és legelők trágyázására kell felhasználni. A foszfor- és káliumműtrágyákat tavasszal főként az ipari növények sortrágyázására, a kukorica és a burgonya fészektrágyázására, valamint a pillangós növények, rizs, zöldség, gyümölcs és szőlő alá, ősszel pedig elsősorban az őszi kalászosok alaptrágyázására kell felhasználni. A könnyűipari miniszter a szovjet tapasztalatok alapján, Krcybig Lajos Kossuth-díjas akadémikus módszere szerint, a többszörös hatású szerves anyaggal szemcsézelt szuperfoszfátból és keverék műtrágyákból 1954-ben háromszázezer mázsát, 1956-ban pedig egymillió mázsát állíttasson elő. A szerves anyaggal szemcsézett szuperfoszfátot mázsánként ötven forintos áron kell szabadforgalomba hozni. Emellet javasolni kell, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok házilag is szemcsézzék a poralakú szuperfoszfátot. h) A felhasználásra kerülő műtrágyaféleséget és mennyiséget a talaj és a termelt növény igényének figyelembevételével kell megállapítani. A mezőgazdasági tudományos és Szakoktatási intézmények, valamint az agronómusok adjanak minden termelőnek részletes műtrágyázás! tanácsokat, létesítsenek az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben műtrágyabemutató parcellákat, ahol a dolgozó parasztok a gyakorlatban győződhetnek meg a helyes műtrágyázás eredményességéről, s alkalmazásának módjáról. A gépállomásokon, az állami gazdaságokban és a nagyobb termelőszövetkezetekben laboratóriumokat kell létesíteni és az agronómusok a talajvizsgálatot végezzék ingyenesen a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. 2. A tudományos talajművelés alkalmazásával országszerte jelentősen meg kell növelni talajaink termékenységét, kihasználva a géoesített nagyüzemű termelés korlátlan lehetőségeit a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, valamint az egyéni parasztgazdaságok e téren még kihaszná-latlan lehetőségeit. a) A gabonafélék tarlóját a szárazság és gyomok elleni védekezés céljából az aratással egyidőben vagy közvetlenül az aratás nténi napokban — laza homokos területek kivételével — mindenütt meg kell hántani. A cséplés idején már 1954-ben legalább ötezer traktor kettős műszakban csak tarlóhántást végezzen. Ezért a földművelésügyi, valamint a kohó- és gépipari miniszter 1956-ig ezerötszáz darabbal növelje a villamos eséplőberendezések számát. Ki kell Javítani és cséplésre kell beállítani az összes, csak álló munkára alkalmas traktorokat és a gőzgépes vagy robbanómotoros lokomobilokat. b) Az ősz! mélyszántást — a laza, homokos, erősen szikes, vizjárásos és lápi talajok kivételével — a tavasszal bevetésre kerülő összes szántóföldeken az eddiginél korábban, lehetőleg szeptember és október hónapokban kell elvégezni s legkésőbb november végéig be kell fejezni. A termőréteget a szántás fokozatos mélyítésével vastagítani kell. e) A' nedvességet megőrző, Selyes mezőgazdasági eljárások moh lett a szárazság elleni küzdelemben az eddiginél nagyobb mérték© ben kell kiterjeszteni az öntözést. iFolytatás a második oidakmi %