Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-09 / 288. szám
délmrgybrorszbg Akik magukat és dolgozótársaikat megkárosítják SZERDA, 1953. DECEMBER 9. Az angol forradalom költője Emlékesés John Miltonra December 9. Ezen a napon van a világirodalom egyik legnagyobb költőjének, az angol John Miltonnak a születésnapja. John Miltont kevesen ismerik nálunk. Nem azért, mert angol volt, hiszen Dickens, G. B. Shaw is angolok, s a szorgalmasan olvasó és színházba járó dolgozóink mégis ismerik őket. Akik a képzőművészetet kedvelik, egy Munkácsy képpel kapcsolatosan emlékeznek a nevére, melyen a sötét ruhás, gondfelhős arcú vak költő tétován, lecsüngő kezekkel ülve diktál fiatal leányának. Vannak, akik a különlegességet őrzik meg elsősorban emlékezetükben, s ezek nemcsak azt emlegetik nagy csodálattal, hogy Beethowen süketen is írt szinfóniát, hanem azt is, hogy Milton vak volt, amikor legnagyobb művét írta. Annak, hogy Miltont csak ennyien és ennyire ismerik általában nálunk, nem kis mértékben ez az oka, hogy az a költői kifejezésmód, amely nz ő korában (XVII. század) Angliában természetes és korszerű volt, — ma nehezen érthető. Az olvasó hirtelen nem is tud mit kezdeni egy sereg görög mitológiai, meg bonyolult bibliai vonatkozással, s szinto lépten-nyomon a lexikonhoz kell nyúlnia, hogy mindent pontosan megértsen. Költeményei közül még azok a legkönnyebben hozzáférhetők ízámunlcra, amelyek Tóth Árpád művészi fordításában olvashatók magyarul, s megüti bennük^zemünket egy-egy olyan üde, tiszta kép, mint amilyet például a hegyi íaln vasárnapjáról rajzol: Olykor men a bé-cek poromén a nyájas fa|vat Járom án: ünnep bo'don haranola csfinq, kö'ben viq ci'era pöng, árny-?akkozati táncterem táncotokból táncterem, s k'esi.nagy még nap sQtl, a vidám labdát üti: Igy röpül a hotszú nap s este sör vár barna hab, s faszeren fűszerét, tündér Mabról vlg regét: — sajt likába mint efett, — gazdasszony mond kedveset .., Ebből a kedves, hangulatos részletből természetesen nem ítélhetjüjc meg John Milton költészetét igazán, As 6 korának angol történelme nem engedte meg, hogy a be osületes, igaz költő a hegyi falvak idilljénck tűnő vasárnap délutánjainak rajzában találja meg költészetének értelmét és legfőbb mondanivalóját, 1608-ban született, amikor még Shakespeare élt és amikor Angliában az előző századvégi trónviszályokat megszüntető, ideig-óráig népszerűnek tűnő királyi egyeduralom embertelen elnyomása egyre elviselhetetlenebbé vált. Milton egész fiatalsága, neveltetése a feudális abszolutizmus elleni állásfoglalás, saját osztálya — az angol polgárság — ideológiájában való elmélyülés jegyében folyt. Ezt bizonyítják azok az adatok, amelyeket fiatal koráról, iskolai tanulmányairól feljegyzett az irodalomtörténet, s amelyek fiatalkori verseiben találhatók. Tudatosan készült arra, hogy költő, a nemzeti ügy szószólója legyen. A nemzeti ügy ebben a korban Angliában a királyi zsarnokság megszüntetése volt. A vallásos angol polgárság, — az abszolutizmus elleni harc vezére ebben a korban — természetesen a bibliára, a vallásra hivatkozva harcolt céljaiért, a meggyőződése az volt, hogy a zsarnokságot, a püspökök fényűzését, a királyi udvar erkölcstelenségét, a közélet zülöttségét azért kell elsöpörni, mert azok nem lehetnek istennek tetsző dolgok, természetesen ez azt jelentette reális társadalmi vonatkozásában, hogy a feudális rend szétzúzásával a polgárság kerüliön hatalomra Ezeket a vallásos jelszavakban megfogalmazott forradalmi nézeteket vallotta Milton is osztálya — a polgárság — többségénél Az állami földet Szegeden is számosan igénybe vették az állami tartalékföldeket, a dolgozó parasztok és dolgozók ls. Az állami földet bérlők egyikénélírtásikánál előfordult, hogy a föld birtokbaadása valamilyen oknál fogva nem történt meg, illetve a Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől jóval következetesebben. Ezekért harcol röpirataiban, ezért lesz az angol forradalom ideológiájának Európaszerte tekintélyes képviselője. S amikor 1649-ben a zsarnok I. Károly angol királyt kivégzik, s Cromwell vezetésével köztársaság alakul Angliában, hatalmas vitairatban indokolja meg a király kivégzésének jogos voltát. Az angol forradalom, a polgárság opportunizmusa, gyengesége miatt, a földbirtokosokkal kötött kiegyezés befulladt, bekövetkezett a királyi hatalom visszaállítása is. Miltont, — aki a forradalom alatt a külügyminiszterséghez hasonló hivatalt viselt, — életveszély fenyegette, Befolyásos barátai mentették meg az akkor már vak költőt a zsarnokság bosszújától. Ezután irta meg főművét, *A paradicsom elvesztése© című eposzt, melyben a zsarnokságot az isteni igazság elleni lázadással vádolja és a bibliai képeken keresztül kifejezi, hogy nem veszítette el reményét a zsarnokság — az ő szavaival: a bűn — látszólagos diadalmaskodása ellenére sem. Legutolsó művében is rendíthetetlen szabadságvágyának ad kifejezést. Természetesen ismét az angol polgári forradalmárok protestáns bibliai kultuszával kapcsolatos történelem, a vak Sámson történetén keresztül. A rabbá tett vak hős népe érdekében áldozza fel magát, elpusztítva népe elnyomóját, saját élete árán is. Az ilyen vak hős, az ilyen Milton, természetesen nem az angol burzsoázia szájaíze szerint való. S mivel Milton életét és műveit eltagadni nem lehetne (©A paradicsom elvesztése©, az akkor fejletlen könyvkiadási viszonyok mellet is másfél év alatt 1300 példányban kelt el.) a burzsoá irodalomtörténetírás különböző elméleteket dolgozott ki Milton műveinek *magyarázatára©, ^értelmezésére*. Ezek közül a legkirívóbb az, hogy Milton költészetének nincs kapcsolata az angol polgári forradalommal. F.z a költői hivatás tudatában oly erős Miltonnak a meggyalázása. Vájjon a nemzetek érdekében kifejtendő költői, írói tevékenységre oly nagy gonddal készülő, a forradalomban aktívan résztvevő Miltonról feltételezhető e ez az elvtelenség, mely erőszakosan kettészakítja benne az életet, a költészetet?" Nem! Az a Milton, aki saját osztályának megalkuvóival is szembe fordult, a gondolatszabadság érvényesülése érdekében. aki legharcosabb közírója a forradalomnak, nem lehet más, mint *A paradicsom elvesztésé©nek a költője. A hivatalos" Anglia 1949-ben az angol köztársaság 300 éves évfordulóján a köztársaságiak által kivégzett zsarnok emlékére tartott istentiszteletet a királyi palotában. Ezzel félreérthetetlenül kinyilvánította az angol burzsoázia, hogy a saját harcos ősei, a polgári forradalmi mozgalom első hőseit megtagadta. Velük megtagadta Miltont is, a feudális zsarnokság gyűlölőjét, a szabad emberi élet nagy harcosát. A „nem hivatalos" Anglia az angol nép és érdekeinek szószólója, az Angol Kommunista Párt ugyanezen alkalomból sajtóorgánumaiban megmutatta, hogy az angol nép történetének haladó hagyományai milyen tanulsággal szolgálnak a jelen kor angliai számára, s a haladás híveinek az egész világon erőt ad a miltoni életmű, melyből szilárd meggyőződés sugárzik: .... a drága vért«| ázott mezi szabadságot terem meg Itt s megtörik rajt a babllóni ölök. Nacsády József bérlők figyelmébe föld birtoklásában tisztázatlan a helyzet. A Városi Tanács foglalkozik ezzel a kérdéssel is. Mindazok, akik állami földet béreltek és ezzel kapcsolatban a fent említettek szerint panaszuk van, a tanács mezőgazdasági osztályát felkeresve mondják el. Az állami földet bérlők panaszaikkal a lehető legsürgősebben keressék fel a tanács mezőgazdasági osztályát (Bérház, II. emelet 210. sz.) Az állami földet bérlők a földre vonatkozó okmányaikat, írásaikat is vigyék magukkal. Reggel 5 óra felé ébredezik a város. Katlannak a villanykapcsolók, s a lesötétített ablalkok résein utcára szökik a fény. Az édesapák, édesanyák, fiatalok, idősebbek öltözni kezdenek. Gyorsan •megreggeliznek, — jólesik a meleg reggeli, a kávé, vagy tea, — aztán táskával, kis uzsonnás csomagokkal a hónuk alatt megindulnak a gyárak felé. A hat órától még meszsze vagyunk, de a tízperces-mozgalom nem új már Szegeden. E nemes kezdeményezésnek előnyeit sokezer dolgozó ismeri: tíz perccel előbb bejönni, előkészülni a napi munkához, 10—15 százalékkal nagyobb teljesítményt, több keresetet jelent. A Szegedi Ruhagyárban is hat órakor kezdődik a munka. Fél hat, háromnegyed hat felé már szaporán csengenek a bélyegző órák, a dolgozók kedvesen üdvözlik egymást, aztán sietnek az öltözőbe, ahol jóleső meleg fogadja őket. Az öltözés csupán néhány percig tart és máris a teremben vannak. Előkészítik gépeiket, az anyagot, s amikor a kapu előtt a harang nagyságú csengő a munka kezdetét jelzi, már berregnek a gépek. A munka zaja betölti a termeket. Sokszáz dolgozó hajol egyszerre gépe fölé, hogy nyolc órán át dolgozzon, versenyezzen egymással, hogy a millió és millió milliméteres öltés nyomán minél több kabát, nadrág, gyermekruha készüljön, a fizetéskor minél több pénzt vigyenek haza családjukhoz .,. De baj van Az előkészítőben Rácz Árpád hiányzik. Már második napja nem jött be. A szegedi mezőgazdasági termelőszövetkezetek is jelentős mértékben megszilárdultak, gyarapodott a közös vagyon és nőtt a tags'ág életszínvonala. A még több jövedelemnek, a tagság életszínvonala további emelésének egyik fontos feltétele, hogy tsz-einkben a zárszámadás után a vezetőség a közgyűlés útmutatásával újjáformálja, megerősítse a brigádokat, munkacsapatokat, — illetve már most megkezdjék a munka helyes megszervezésének kialakítását. A, jó munkaszervezés nagyon sokat jelent. Szépen jutott az egységekre az újszegedi Haladás tsz-ben. De a zárszámadó közgyűlésen helyesen állapította meg Fodor István elvtárs, a tsz elnöke: ha nincsenek hibák a munkaszervezésben, akkor egységenként 3—4 forinttal többet tudtunk volna osztani. A feladat tehát az, hogy termelőszövetkezeteink már most hozzanak létre brigádokat és munkacsapatokat a növénytermelésre, a kertészetre és kü-* lönböző termelési ágakra. A brigádok és a munkacsapatok élére tapasztalt emberek kerüljenek. Sokkal inkább, mint eddig vonja be a tsz tagsága a vezetésbe a középparasztokat, s építsenek szakértelmükre. Igen helyesen tették például az Uj Élet tsz-ben is, hogy Lovászi Jánost, a volt középparasztot bevonták a vezetésbe. Helyes sz a terme'őszö^Gtkezet. illetve a brigád tagjai számára is, hogy a brigádvezetőket ne cserélgessék és az arra méltóak hosszú időn át vezessék a brigádot, munkacsapatot. Igy a vezetők megismerik a tagok tehetségeit, a földterületek sajátosságait és ezáltal is egyre jobban irányítóivá válnak a brigád, vagy a munkacsapat területének. Fontos, hogy a brigádnak, munkacsapatnak állandó területe legyen. Ezzel a tsz vezetői fokozottabban érdekeltté teszik a brigád és a munkacsapat tagjait abban, hogy egy holdon is minél többet termeljenek. Mert a termelési terven felüli termés után prémiumot kapnak. Az Uj Élet tsz vezetői és tagjai is megértették ezt. A legszélesebb szövetkezeti demokrácia alapján már létrehozták a brigádokat és munkacsapatokat. A tagság maga választotta ki, ki legyen a brigád-, illetve a munkacsapatvezető és 'eldöntötték, melyik munkacsapatban akarnak dolgozni. A munkacsapatok élére megválasztott vezetőket természetesen a közgyűlés erősíti meg. Termelőszövetkezeteinknél a brigádok és munkacsapatok létrehozását és a területek elosztását elősegíti, hogy tsz-eink kevés szétszórt területtel rendelkeznek. Igy a táblák elosztása és megmunkálása eredményesebb és könnyebb lesz a jövő évben. A szétszórt területek például akadályozták az elmúlt gazdasági évben a Táncsics tsz két növényterHlányzása akadályozza a munka menetét, az üzemrész dolgozói erejüket megfeszítik, hogy mégis pótolják munkáját. Mert, ha Rácz Árpád hiányzik, a szalagok dolgozói várnak az anyagra, nem haladnak a munkával, s ez nekik is megrövidíti fizetésüket. Es Somodi Irén is a csúcs-minőségi ellenőrző osztályon már notórius késő. December elsején 75, 5-én pedig 25 percet késett. Azt mondta: elaludt. Este sokáig kimaradt és ezért késett, ezért hiányzott. Ilyen indokkal késlek 6i-en és hiányoztak igazolatlanul heten a Ruhagyárból novemberben és decemberben. Mennyi sok idő, mennyi rengeteg, ablakon kidobott drága perc, óra, nap ez. És mennyi sok fillér, forint, ez a nagy közösségnek, de Somodi Irénnek, Rácz Árpádnak, Ördögh Vincének, Gutácsi Józsefnénak is, meg a többieknek is. Rácz Árpádnak felesége, két apró gyermeke van. Szeretik a szépet, a jót, a gyerekek örülnek, ha fizetéskor apjuk zsebéből kihúz egy-egy szelet édes csokoládét. Az asszony is tud örülni az ajándékoknak, hiszen kevés nemesebb lett van annál, mint nem várt örömöt szerzni kedveseinknek. Persze ehhez pénz kell-' A családjától vonja el ezt Rácz Árpád igazolatlan hiányzásával. Somodi Irénnek bútorra, ruhákra — és egy ébresztőórára is szüksége volna. Nos, dolgozni kell érte fegyelmezetten — szigorúbbak lenni önmagunkhoz. Persze nem arról van szó, hogy ne szórakozzunk. Szórakozzanak, vigadjanak a mi dolgozóink, hisz igy szép az élet. A mi országunk már nem szegény, de még nem nagyon gazdag. A cél viszont az, hogy gazrnesztő brigádjának munkáját is. Hiba volt, hogy változtak a területek a munkacsapatok között, s ez csökkentette az egyéni felelősséget. A gyapot a Táncsics tsz-ben holdankint hat mázsát adott, egy mázsával többet, mint a terv volt. Ha állandó munkacsapat művelte volna a gyapotot, akkor a terven felüli teljesítmény negyedrészét prémiumként kapják meg a tagok. A brigádok létrehozása után a kalászos és kapásnövények területét a munkacsapatok között kell kiosztani. Igen helyes és fontos a tagokra is kiosztani a területeket mind a művelés, mind a betakarítás idejére. Ez nyilvánvalóan még inkább jobb munkára serkenti a munkacsapat tagjait, s még közvetlenebbül látják munkájuk eredményét. De ezen túl a munka dandárja idejére a családtagok is egy helyen do'gozhatnak s ők felelnek munkájukért. Az időben való és jő munka elvégzésével terven felül termelnek majd — a terven fe'üli eredmény negyedrészét közvetlen megkapják. A Dózsa tsz tagsága is felmérte a jó munkaszervezés jelentőségét. A zárszámadási közgyűlésen egymás után szólaltak fel a tagok a területek felosztása mellett. Gémes dag, nagyon gazdag ország legyünk. Mi szeretjük és akarjuk látni a bőséget az asztalon, gyermekeink maszatos kezében a cukrot, csokoládét, kedveseinken a szépet, szemükben a mosolygást. Ennek pedig csak a szorgalmas, becsületes, fegyelmezettmunka az ára, — tiszta szívvel fizessük meg ezt az árat... \ Ruhagyárban is kétszer van fizetés havonta. 'Amikor a dolgozó hazaviszi a pénzt, örül a család. Az elszámolási szalag és a pénz sokat beszél ilyenkor. Ezek pedig csengő, jó forintok és nem József Attila ,,kuncogó krajcárai." De ezek a forintok elmondják Fruzsa Rozáliáról, hogy kétszer hiányzott igazolatlanul és nem kap tíz napon át hozzájárulást az ebédhez. A fegyelmezetlennek nem jár, ne részesüljön ilyen kedvezményben. Ez a Szegedi Ruhagyár, kollektívájának a kívánsága! Nekünk béke kell tervünk, a célunk megvalósításához. A béke ott van a gyermekünk kacajában, kedvesünk, hitvesünk mosolyában, öreg szüleink szemében, nyugodt éjszakáinkban, borunkban, zenénkben, táncunkban:' életünkben. Életünk szebbé válásához, a párt és a kormány — a dolgozó nép programmjának megvalósításához a Ruhagyárban is meg kelt szilárdítani a munkafegyelmet. Szeressék hát a fegyelembontók sokkal jobban önmagukat, családjukat és nézzenek büszkén, nemes érzésből fakadó sóvárgással fegyelmezett sztahánovistdink csillogó kitüntetéseire... KÜRTI LASZLÖ Pál és Kopasz János is — akik igen jó munkát végeznek — kijelentették, nagyon helyes a területek felosztása, mert így mindenki felel munkájáért. A közgyűlés helyesen határozatot ls hozott arra, hogy december 15-ig létrehozzák a brigádokat és a munkacsapatokat a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Az állandó és felosztott terület a brigádok és a munkacsapatok között megmutatja, melyik tag hogyan tud dolgozni, hogyan szereti a földet, hogyan dolgozik a többtermelésért és elsősorban saját hasznáért. Az állandó terü'etcn a tag érvényesíteni (udja a munkában szerzett hasznos tapasztalatait, elősegíti a szé'eskörű kezdeményezések kibontakozását. A terület felosztása brigádokra, munkacsapatokra és egyénekre igen fontos, s elősegítője a többtermelésnek. De megszünteti a helytelen és káros egyen'ösdit is. Éppen ezért terme' őszövet kezetein k vezetői és tagjai a'apos és jó megfontolás után végezzék e! a terület felosztását: — a brigádok, munkacsapatok kialakítását. Bán Bála, a Szegei Városi Tanács mezőgazdasági osztályának tsz szervezője Befelezték a Szegedi Kendsr'oaógyár kullúrlermének átalakítását A csoport új számokkal készül a versenyre Esténkint vidám fiatalok hangjától zajos a Szegedi Kenderfonógyár kultúrterme. Itt folytatja próbáit a kultúrversenyre készülő 180 tagú kultúresoport. Az üzemben az idén havonts -több mint hétezer forintot fordítottak kulturális beruházásokra. Most fejezték be a hatalmas, 40 méter hosszú kultúrtermük padozását. A legutóbbi kultúrversenyen az üzem hét csoporttal szerepelt és valamennyi elnyerte a megye legjobbja címet. Tánccsoportjuk a népművelési minisztérium, énekkaruk pedig a textil szakszervezet országos bemutatóján is nagy sikert aratott. A közelgő kultúrversenyre a tánccsoport új műsorral, a „szüreti népi játékkal" készül. A mintegy húszperces műsor arról szól, hogy egy egyénileg dolgozó paraszt nem akar beleegyezni fia házasságába, aki egy tsz-beli lányt szeretett meg. Az előadás során azonban minden probléma megoldódik és az öreg fiával együtt szintén a felemelkedés útját választja. A gyors, ötletekkel teli gazdag táncot a tápéi együttes által előadott „darudöbögős és körösztözős"' és még több Szeged-környék: tánc lépéseiből állították össze. Az üzem táncosai sok tapasztalatot szereztek a 64 éves Ács Gyuri bácsitól és feleségétől, a tápéi népi együttes tagjaitól, akik a csoport meghívására megjelentek a próbákon és több régi népi táncot bemutattak. A szüreti népi játék értékét növeli néhány Szeged-környéki népdal, köztük a „Nincs édösebb a fekete szőlőnél" és a „Bort iszunk mi ugye pajtás, nem élünk mi búval, mint más" kezdetűek. Az énekkar és zenekar helyiségeiben esténként Kodály és Bartók dallamai csendülnek fel. A 70 tagú vegyeskar Kodály, Ránki és Vincze kórusműveivel, színjátszóik a „Holt vájat" című bányászdarabbal, népi zenekaruk szegedkörnyéki csárdásösszeállítással, fűvószenekaruk szovjet indulókkal és Bartók: F.ste a székelyeknél című művével, rigmusbrigádjuk pedig az üzem életút megelevenítő számokkal készül a közelgő kultúrversenyre. ci. héj hömjoei 'Az rlninlt fcéten többek között a következő könyvek jelentek meg: Sarkov—-Pevznyer: A japán nép leigázása és a japán angol-amerikai ellentétek kiéleződése. 67 o.; fűzve 3 forint. Sztálin: A marxizmus és a nyelvtudomány kérdései, 2. kiad.. 47 0 (A Marxizmus—len n.bmus Kiskönyvtára. 63.); fűzve 1 förini. Kalfnyin; A Komszomol dicső út|a (gyűjtemény), kötve 10 forint Marsak: Kölyök a ketrecben (képeskönyv), 32 o.; kötve 20 forint Rajgyű'ések könyve, összeállítottá a DISZ K. V. úttörő oszpiva 29! o fűzve 10 forint, _ 4 munkaszervezés kérdései a szegedi termelőszövetkezetekben