Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-08 / 287. szám

DtLMSGYlRORSZfiG KEDD, 1953. DECEMBER 8. PÁRÍEL81 Az üzemi pdrtbizotftságoft a pártmunka megjavításáért, a tervek tejesítéséért Pártunk Központi Vezetősége jú- bizottságok tagjai személyesen is­nius 27-28-1 ülésének határozata, merik minden tag és tagjelölt ké­a kormanyprogramin megvalósítá- pességét, hajlamát. Csak a közvet­sa nagy követelményeket ró az len, személyes kapcsolat útján va­ro az üzemi pártbizottságokra ls. Arra készteti őket, hogy mélyebbre ha­toljanak be a termelés egész me­netébe, tevékenyen és határozot­tan hassanak a gyártás folyama­tára és a gazdasági vezetéssel együttesen mozgositsák az üzem valamennyi dolgozóját az állami feladatok teljesítésére és túlteljesí­tésére. A pártmunka megjavításában kü­lönösen fontos a pártszervezetek, a pártcsoportok szerepe. Azok a kommunisták, akik közvetlenül egyes üzemrészben, vagy brigá­dokban dolgoznak, elsőkként nyer­nek pontos képet a termelés fo­lyamatáról és látják meg a mun­kaszervezés pozitív és negatív ol­dalait a termelés technológiájában. A pártszervezetek gyakorlati mun­kájához az üzemi pártbizottság ál­landó irányítása és rendszeres se­gítsége szükséges. Az irányítás leg­fontosabb része: foglalkozás a pártszervezetek titkáraival és a pártcsoportok vezetőivel. Ezért a pártbizottságok tartsanak hetekint értekezletet a pártszervezetek tit­káraival a folyó munkákkal kap­csolatban. Ezeken az értekezlete­ken össze'gezzék az elmúlt hét eredményeit, a titkár elvtársak te­gyék meg jelentéseiket a munka­tapasztalatokról, majd vitassák meg a következő hét munkatervét. Is­mertessék ezeken az értekezlete­ken a fölöttes pártszervek és a pártbizottság határozatait is. Ese­tenként szervezzen a pártbizottság szemináriumszerű megbeszéléseket a pártszervezetek titkárai részére, melyen gondos tanulmányozás után vitassanak meg egy-egy fontos kér­dést. Például azt, hogy milyen le­gyen a taggyűlések előkészítése és levezetése. Vagy: hogyan történjék a pártmunka kiosztása és teljesíté­sének ellenőrzése, hogyan szervez­zük meg a kommunisták tanulásá­nak ellenőrzését, hogyan végezzünk népnevelőmunkát az üzemben, ho­. gyan irányítsa, segítse a pártszer­vezet a DISZ és a szakszervezet munkáját. És vitassanak meg mi­nél több, a pártmunka megjavítá­sát elősegítő fontos kérdést. Fontos, hogy a pártbizottságokon kívül is minden pártszervezetnek legyen munkaterve. A jól átgon­dolt munkaterv kiküszöböli a párt­szervezetek munkájából a kapko­dást. Segítségével nem feledke­zünk meg az egyes Igen fontos fel­adatok végrehajtásáról. A pártbi­zottságok követeljék meg a párt­szervezetektől, hogy munkaterv alapján dolgozzanak. A munkaterv elkészítése előtt hívják össze a tit­károkat és vitassák meg, hogyan állítsák azt össze. A pártszerveze­tek munkájának terveit a pártbi­zottság vitassa meg ülésein, majd kísérje figyelemmel és ellenőrizze teljesítésüket. A pártszervezetek munkaterveinek megvitatása a pártbizottság előtt igen fontos és szükséges azért, mert az megja­vítja a pártbizottság terveinek ósz­szeállítását és kiküszöböli az egyes kérdések megismétlődését. A párt­bizottság bízzon meg pártbizottsági tagokat és egyes kommunistákat a pártszervezetek munkaterveinek és a különböző határozatok végrehaj­tásának ellenőrzésével. Ez fontos azért, mert elősegíti a végrehajtást, de fontos azért is, mert miközben a kommunisták pártmegbizatáso­kat hajtanak végre, politikailag fej­lődnek, elsajátítják a tömegek kö­zött folyó munkához szükséges szervező készséget és kifejlesztik magukban az egyik legértékesebb bolsevik tulajdonságot: a rajuk bí­zott ügy Iránti felelősségérzetet és az önálló kezdeményezést. Ez kü­lönösen a fiatal kommunisták szá­mára hasznos, mert ily módon is­merik meg a pártmunka formáit és módszereit. Taggyűléseken, amikor a titkár elvtárs beszámol az előző taggyűlésen elfogadott határozatok végrehajtásáról, azok az elvtársak is tegyék meg jelentésüket, akik­nek megbízatása a terv, vagy hatá­rozat végrehajtásának ellenőrzése volt. Az üzem valamennyi kommunis­tája csak akkor vonható be a párt­munkába, ha a titkárok és a párt­NiPNRVUOK <S ^A'«f»IJAIMlAK SZAMÁVÁ nélkülözhetetlen az agitációs munkában lósítható meg, hogy minden kom­munista a legmegfelelőbb helyre kerüljön és csak ezáltal válik le­hetővé az igazi bolsevik nevelés. A pártmunka megjavításában — abban a pártszervezési munkában, amely a terv teljesítése érdekében történő mozgósításra irányul — nagy felelősség hárul a pártbizal­miakra, kik. közvetlenül összefog­ják és nevelik az üzem kommunis­táit. A pártbizalmiaknak a párt­csoport tagjait úgy kell nevelniük, hogy azok érezzék: a párt tagjá­nak lenni megtiszteltetés, a párt­tagságot a szocializmusért végzett jobb és több munkával érdemelték ki és amelyet minden nap újra ki kell érdemelniök. A pártbizalmiaknak szívósan kell munkálkodniok azon, hogy az üzemben érvényesüljön a kommu­nisták példamutatása, hogy minél több élmunkás, sztahánovista ke­rüljön ki pártcsoportjából, akik te­vékenységükkel mutatnak példát munkatársaiknak. A pártbizalmiak tartsanak rendszeresen pártcsoport értekezletet, amelyen megtárgyal­ják a termelés és a belső pártélet kérdéseit. A pártcsoportok rend­szeres gyűlései elősegítik, hogy a termelésben a kommunisták való­ban élenjárók legyenek. A jó párt­bizalmi, a jó pártcsoportmunka a tervteljesítés záloga. Pártszervezeteink munkájának másik igen fontos része a fiatalok­kal való foglalkozás. A párt gya­korlati tevékenységének sikere az ifjúságról való állandó gondosko­dástól és a DISZ-szervezet állandó irányításától függ. A DISZ párt­irányításának helyes megvalósítása annyit jelent, mint állandóan fog­lalkozni az ifjúság nevelésével és rendszeresen érdeklődni igényei fe­lől. Nem elég, ha csak esetenként adjuk meg a fiataloknak a kért segítséget; munkájukat rendszere­sen kell ellenőrizni és munkájuk közben kell rámutatni hibáikra, valamint arra, hogyan tudják azo­kat kijavítani. A pártbizottságok, a pártszervezetek fokozottabb gondot fordítsanak az ifjúság politikai ne­velésére, a kommunista világnézet kialakítására. Pártbizottsági ülésen vitassák meg az ifjúság politikai nevelésének kérdéseit; adjanak se­gítséget pártszervezeteink a DISZ­szervezetnek ahhoz, hogy szervezze meg az ifjúság között a szépiro­dalom olvasást, a közös mozi- és színházlátogatást, melyek mind a kommunista nevelés ügyét szolgál­ják. A DISZ komoly segítséget tud adni abban, hogy az üzemen belül mindjobban kiszélesedjék a szo­cialista verseny és hogy az üzem valamennyi fiatalja teljesítse ter­vét. Ezért pártszervezeteink bízzák meg a DISZ-szervezetet például azzal, hogy kísérje figyelemmel azokat, akik lemaradnak a terv tel­jesítésében és magyarázza meg az ifjúságnak az üzemi oktatás jelen­tőségét szakképzettségük elsajátítá­sa szempontjából. Üzemi pártbizottságainknak, párt­szervezeteinknek komoly feladatuk a gazdaságvezetés működésének pártellenőrzése. Az ellenőrzés joga arra kötelezi pártszervezeteinket, hogy behatoljanak az üzem mun­kájának lényegébe, tanulmányoz­zak és megjavítsák az üzem gaz­dasági helyzetét, felügyeljenek az üzemnek adott párt- és kormány­utasítások végrehajtására és állan­dóan figyelemmel kísérjék a ter­melési terv teljesítésének menetét. A pártszervezet ellenőrzése ter­mészeténél fogva közösségi ellen­őrzést jelent. Csak abban az eset­ben lehet idejében feltárni és meg­előzni az igazgatóság hibáit, csak abban az esetben lehet a hiányos­ságokat kiküszöbölni, csak abban az esetben lehet minden dolgozóknak az üzem munkájával szembeni fe­lelősségérzetét emelni, ha az ellen­őrzésbe nemcsak az embereknek egy szűk körét, hanem a széles tömegeket vonjuk be. Pártszerveze­teink erre minden rendelkezésükre álló eszközt — taggyűléseket, párt­megbízatásokat, a párt- és a gazda­sági aktíva üléseit, termelési érte­kezleteket, a népnevelés és a pro­paganda minden formáját — hasz­náljanak fel. A gazdasági vezetők munkájának ellenőrzése folyamán pártszerveze­teink mindig alkalmazzák a kriti­kát és önkritikát, mint a káderek kommunista nevelésének egyik leg­biztosabb eszközét. A bírálat egy­ben segítséget is jelent, mert az illető funkcionáriust nem engedi nyugodni, hozzásegíti hanyagsága leküzdéséhez. A helyesen megszervezett ellen­őrzés gazdasági vezetőinket arra neveli, hogy igényesek legyenek másokkal és saját magukkal szem­ben, növeli felelősségtudatukat, megszilárdítja a párt-, a munka- és az állami fegyelmet. Míg az ellen­őrzés hiánya ezzel szemben züllés­re, felelőtlenségre, fegyelmezetlen­ségre vezet. Az ellenőrzés azonban csak akkor lesz hatékony és éles fegyver, ha azt nem kampánysze­rűen, hanem állandóan, napról­napra alkalmazzuk. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a gazdasági tevékenység helyes és hatásos ellenőrzése csak az egész pártmunka színvonalának emelésé­vel lehetséges. Ezért pártbizottsá­gaink állandóan tartsák szem előtt Sztálin elvtárs tanítáísát: a gazda­sági sikernek tartóssága és szilárd­sága teljes egészében a párt szer­vezői és politikai munkájának si­kerétől függ és ezen feltételek nél­kül a gazdasági sikerek csak ho­mokra épített várak' lehetnek. ölei Jánosné, a Csongrádmegyei Pártbizottság munkatársa Csou En-faj elvtárs nyilatkozatában megcáfolta az amerikaiak aljas rágalmait Peking (Uj-Kina). Csou En-laj elv­társ, a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormányának külügymi­nisztere az ENSZ közgyűlésének a koreai-kínai népi erőket rágalma­zó törvénytelen határozatáról nyi­latkozatot tett. Ez az l!).r>3. december 3-án, az Egyesült Államok és négy csatlósa által az ENSZ közgyűlésen előter­jesztett és elfogadott határozat „sú­lyos aggodalmat" fejez ki és „el­ítéli" az állítólagos „kegyetlenkedé­seket" is. Ezzel szemben — mint ar­ra Csou En-laj elvtárs nyilatkozata rámutat — a koreai és kínai népi erőket az amerikai agresszorok ellen vívott harcában az arcvonalon és a mögöttes területeken egy­aránt az embericesség magasz­tos szelleme hatotta át. A továbbiakban Csou En-laj elv­társ rámutat arra, hogy a nemzet­közi jog és az emberiesség alapelve­it a koreai háború során senki más, mint maguk az amerikai agresszo­rok szegték meg. Az emberek sohasem felejtik el. hogy az amerikai fegyveres erők dobták le a bombák ton­náinak millióit Korea* békés vá­rosaira és falvaira, az ameri­kai fegyveres erők nem riadtak vissza tömegirtó napalm- és mérgesgázbombák használatá­tól, nz amerikai fegyveres erők folytat­tak embertelen baktériumhadvise­lést a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Északkelet-Kína te­rületén, az amerikai és a liszinma­nista fegyveres erők mészárolták le tízezrével a koreaiakat. Az Egyesült Államok e javaslat előterjesztésével az ENSZ-közgyű­lését arra akarta felhasználni, hogy elterelje hazugságaival a világ figyelmét a fontos kérdések megoldásáról, hogy ilymódon is megvalósítsa a fegyverkezés fokozására és a há­borús előkészületekre irányuló po­litikáját. — A kínai nép — mondotta Csou En-laj elvtárs — legnagyobb felháborodását fejezi ki az ENSZ közgyűlésén törvénytelenül elfoga­dott szégyenletes határozat miatt, amely -"kegyetlenkedésekkel* rá­galmazza a koreai és kínai népi erőket. Felhatalmazást kaptam, hogy a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya nevében a lehető legerélyesebben elítéljem az Egyesült Nemzetek Szervezetének ezt az eljárását. Felhívjuk az egész világ békeszerető népeit és mind­azokat, akik az igazságot támogat­ják, indítsanak hatalmas küzdelmet azok ellen a törekvések ellen, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetét az Egyesült Álla­mok háborús politikájának végrehajtó eszközévé akarják változtatni és leplezni próbál­ják az amerikai agresszió ke­gyetlenkedéseit, és működjenek közre abban, hogy az ENSZ valóban visszatérjen az alapokmányban kijelölt útra. A Kínai Népköztársaság kormánya és népe kész együttműködni vala­mennyi ország békeszerető kor­mányával és népével e cél elérése érdekében. A bermudai tanácskozásokról New-York (TASZSZ). Az „Asso­ciated Press" tudósítója jelenti a Bermudákról, hogy bár a három hatalom külügyminiszterei készek előzetesen elfogadni a Szovjetunió­nak a négy hatalom berlini tanács­kozásáról RZÓIÓ javaslatát, nézetel­térések támadtak köztük a négy nagyhatalom tanácskozása összehí­vásának időpontját illetően. j A tudósító rámutat, hogy az Egye­sült Államok — „minden halogatás" ellen tiltakozva — erőszakolni igyekszik, hogy Franciaország rati­fikálja az „európai védelmi közös­ség" tervét. Az „Associated PreBs" tudósítójá­nak bermudai jelenlése szerint Eisenhower, Churchill és Bidault de­cember 5-i tanácskozása ntán a kö­vetkező közleményt hozták nyilvá­nosságra: „A küldöttség-vezetők kül­ügyminisztereik kíséretében ma délntán folytatták tárgyalásaikat. Megvitatták a szovjet jegyzékre adandó választ, majd hozzákezdtek az európai Védelmi közösségre vo­natkozó előzetes véleménycseréhez". Az „Associated Press" hozzáfűzi, hogy a küldöttségek vezetőire történt utalás lényegében helytelen, minthogy Lantol nem volt jelen a tanácskozáson". A tudósító megjegyzi, hogy Laniel • miniszterelnök „távolmnradása" fi- I mással, gyeimet keltett. „Az üléstermen kí­vül — írja a tudósító — az a hír ter­jedt cl, hogy Dániel igyekszik távoltartani magát az európai hadsereg kér­désében folyó belpolitikai harc­tól, mert reméli, hogy Francia­ország köztársasági elnökévé választják." Az „AFP" és & „Le Journal de Dimanche" című lap bermudai tu­dósítójának jelentései azt bizonyít­ják, hogy a bermudai tanácskozás részve­vői között komoly nézeteltéré­sek vannak a szovjet jegyzékre adandó válasz kérdésében. Az „AFP" tudósítója közli, hogy az Egyesült Államok képviselői kö­vetelték, szabják meg a négy hatalom külügyminiszterei küszöbönálló berlini tanácskozásának korlá­tozott határnapját. Az angol és a francia megbízott tiltakozott ez ellen. A londoni „Sunday Times" tudó­sítója is foglalkozik a bermudai tanácskozások során felmerült né­zeteltérésekkel és rámutat, hogy „a franciák helyzete igen zavaros, Laniel és Bidault nem beszél egy­avasz óta nem tanltja mór a pedagógiai főisko­lán a magyar nyelv titkait a hallgatóság szeretett „Gyu­la bácsija", a magyar szó­lásfejtés legkitűnőbb ma élő kutatója, Csefkó Gyula. Betegeskedik, a szíve ra­koncátlankodott, s elszakí­totta őt munkahelyétől, a főiskolától, ahol évtizedek óta tanította a szép magyar szóra, a nyelvünk törvényei szerinti logikus magyar ki­fejezésmódra fiatal tanár­nemzedékünket. Meglátogattuk őt abból az alkalomból, hogy ma át­lépi 75. esztendeje küszöbét. Betegágyábnn fogadott, bár napközben, mint mondja, sokszor fent van, sőt fele­sége kíséretében kisebb sé­tákat is lesz. Bár fáradt, nem látszik betegnek, szel­leme friss, tréfája-humora a régi, szívében mindig vi­dám. Elbeszélgettünk vele életéről, tanári pályájáról, tudományos működéséről. Baján, ahol született, vé­gezte a tanítóképzőt, s mi­kor utána egy évig Adán tanítóskodott, már érdekel­te a népnyelv, a nyelvjárás, gyűjtögetett tájszóknt nyel­vi fordulatokat. Utóbb a pesti „paedagógiumbau" — ahogy akkor a tanárképző főiskolát hívták — polgári iskolai tanári oklevelet szer­zett, s 1901-ben az erdélyi Hétfalnba került. Több évi tanárkodás után a dunán­Beszélgetés Csefkó Gyulával 75. születésnapján túli Szigetvárra helyezték, de ott, nem sokáig maradt, nemcsak £ Mosolyogva meséli, hogy az- .tás, hanem zal állított be a minisztéri­umba, helfozzék őt oda, ahol erdő van, mert nagyon megszokta, megszerette a hegyes, erdős tájat. Oravi­ca-bányára került, majd mi­kor ott megszüntették a polgári iskolát, Szegedro. Innét aztán már nem ls mftit cl többé. Most készül szülővárosába. Bajára visz­szatérni, családja, rokonsá­ga körébo. /ötvenhárom év nevelő­^ munkája van a 75 éves Csefkó Gyula mögött. Félévszázad az emberneve­lés szolgálatában — regény­címnek is beillő mondat! Félévszázad alatt nemzedé­kek nőttek föl, s félévszá­zad alatt Csefkó Gyula ta­nítványainak száma had­seregnyivé nőtt. S hogy ta­nítványai szerették és sze­retik, mutatja, hogy ma is sűrűn fölkeresik: a napok­ban is Mélykútról jött be látogatóba hozzá egy ked­ves tanár-tanítványa. A szaktanári tanfolyamok pe­dagógus-hallgatói is sok szeretettel emlegetik pro­fesszorukat, valahányszor konferenciájukon összejön­nek a szegedi főiskolán, S ez az ötvenhárom év a keveseknek hozzáférhető nevelés, a tani- nyelvészeti szakfolyóiratok a tudományos évfolyamaiban van szét­munkálkodás termékeny öt szórva, évtizede is volt. A fiatal ta­nító, aki Adán elkezdte a népnyelv szépségeit, érté­keit gyűjtögetni, s aki ap­róbb cikkeket küldözgetett a Magyar Nyelvőrnek, 1908­ban gazdag, a maga korá­ban példás nyelvjárástanul­mánnyal lépett a tudomány nyilvánossága elé: „Az Ada­Az a gyűjteményes kö­tet, amely -"Szállóigék, szó­lásmódok* címmel 1930-ban megjelent, csak töredékét jelenti az eddig megjelen­teknek. Munkásságát népi demokráciánk tudomány­politikája is méltányolta, s az új tudományos fokoza­.,,, . . ., , „ tok odaítélésénél Csefkó vidéki nyelvjárás"volt en- Gyula, szóláskutatásunk nek is a címe. Később a legkiválóbbja) a Kandidá. S^STSÖSf mű 5£JÍ£5£ ^erte. velődéstörténeti tanulságait SS^UTls kutatte, s hallatlanul nagy tett, amikor alig két éve olvasottsággal derítette föl kinevezte őt főiskolai ta­egy-egy szólásunk eredetét, nárrá. A régi rendszer-"jó­történetét. A régi magyar voltából* ugyanis Csefkó életnek, társadalmi- és élet- Gyula a legutóbbi időkig viszonyoknak, gondolkodás- beosztott polgárüskolai ta­módnak és művelődésnek, nárként tanított a főisko­illemnek és erkölcsnek, hta- Ián. Hiába volt a legkivá­delmeknek és szokásoknak lóbb magyar nyelvtudósok olyan gazdag tárházát tar- egyike, -"címzetes egyetemi talmazzák Csefkó Gyula rendkívüli tanár*, hiába szólásfejtései, amely egy működött a főiskolai tanár kötetbe gyűjtve nemcsak a rendes munkakörében, -jó­magyar történelemtudo- akarói* megakadályozták mány számára lenne kime- kinevezését a tényleges ríthetetlen kincsesbánya, de munkakörének megfelelő minden könyvszerető. ol- állásba, vnsó nagy örömét, jó szó- jl/J ilyen tervei vannak rakozását találná benne. x ma Csefkó Gyulá­Sajnos, ez a gazdag életmű nak? Egészségre és békés, nyugodt pihenésre, alkotó csöndre vágyik. Témája, megírnivalója van elég. Majdnem készen van már egy nagyobb tanulmánya a magyar fűszernevekről, s ezzel kapcsolatban a ma­gyar konyhaművészet, étel­készítés, étkezés, táplálko­zás néprajzi, művelődéstör­téneti és nyelvészeti össze­foglalásáról. A szegedi pap­rikáról is érdekes, eddig nem is ismert kultúrtörté­neti adatok látnak majd * készülő műben napvilágot. Hetvenöt munkás év utár is ezer tennivaló várja Asztalán most is sok könyv, újság; látszik, be­tegségében is figyeli a* életet, lépést tart vele, nere akar elszakadni a minden­napok híreitől sem. Életvi­dám, erős akarata biztosan hamarosan győzedelmeske­dik majd a betegség erői fölött, s Csefkó Gyula még sok élvezetes írással ör­vendezteti meg a Magva r Nyelvőr olvasóit, a széles dolgozó tömegeket is, s tán nemsokára, ha módi a lesz. sajtó alá rendezi szólásfei­téseinek gyűjteményes kö­tetét. Mit is kívánhat nánk szebbet, jobbat neki ma, születése napján, mint éppen azt, hogy élete műve, fáradozása minél több ember számára váljék hozzáférhetővé, s minél többünknek szerezzen sok tanulságos, szórakoztató órát, (p)í 4

Next

/
Thumbnails
Contents