Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I Nagy érdeklődés mellett tartották meg szombat délután a „Kereskedelem a gyermekekért" Télapó-estet A bermudai tanácskozásról Az ószcntlvánl parasztok példamutatása ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1053. DECEMBER 0. Javítsuk tovább a dolgozók áruellátását Gazdaságpolitikánk hibáinak kijavítása után, fokozottabban, mint eddig, a párt és a kormány legfőbb törekvése az egész dol­gozó nép életkörülményeinek további fokozott javítása. Kormány­zatunknak a legutóbbi időkben hozott sorozatos intézkedései kivé­tel nélkül ennek elősegítését és meggyorsítását célozzák. A mun­kásosztály tagjai, a széles dolgozó tömegek saját életükön tapasz­talhatják, hogy a júniusi párthatározat óta jelentősen megjavult gazdasági, szociális és kulturális helyzetük. Ez a növekvő keres­kedelmi forgalomból is lemérhető. Az iparcikkekben és élelmiszer­ben megnőtt a fogyasztás, bővült a választék és egyre nagyobbak a minőségi igények is. Ez a javulás azonban még korántsem kielégítő — állapí­totta meg a Politikai Bizottság beszámolója a Központi Vezetőség október 31-i ülésén, a Központi Vezetőség júniusi határozatai vég­rehajtásának értékelése során. Így van ez Szegeden is. Szegeden is van még hiba a lakosság fogyasztási, s közszükséglei cikkekkel való ellátásában, a kereskedelem munkájában. A város lakosságának áruellátása az elmúlt hónapok során nagy éltalánosságban kielégítő volt. Legtöbb cikkből zökkenők nélkül ki tudták elégíteni a keresletet. A nagysikerű őszi vásár közel 12 millió forintos forgalma is azt mutatta, hogy a kereslet­hez megfelelően legtöbb tekintetben megvan az elegendő mennyi­ségű áru — főleg iparcikkből. Az utóbbi hetekben azonban egyes cikkekből hiányok mutatkoznak a városban. Ez a jelenség azt mu­tatja, hogy az áruelosztás nem eléggé szervezett és sokszor mutat­kozik ebben a munkában tervszerűtlenség is. Köztudomású, hogy könnyűiparunk — a textil-, a cipő-, az édesipar, stb. — egyre növekvő mértékben termel, s túlteljesíti tervét. Szegeden egyes ilyen cikkekből sokszor hiányok vannak. Hiányoznak olyan edény- és vasáruk, melyek a háztartásban szükségesek. Az iparcikkekben hiányosság van egyes téliruhane­műk és gyermekholmik ellátásában. Többször előfordult, hogy nem tudnak a dolgozók igényüknek megfelelő ruhadarabokat — me­leg takarót, flanellérut, gyermek- és leányka kötöttharisnyát, tré­ningruhát, nagyobb számú típus férfi kascha öltönyt — vásárolni. Joggal bírálják dolgozóink egyes cipőgyárainknak a fogyasztók érdekeit sokszor szem elől tévesztő termelését. De hibásak keres­kedelmi szerveink is, amelyek átveszik decemberben a nyáron annyira keresett — kétségtelenül tetszetős — szandálcipöket, s megrakják vele a kirakatokat, pedig most már mindenkinek téli időnek megfelelő cipőre volna szüksége. Joggal vetődik fel a kér­dés. miért nem ezt gyártottak cipőüzemeink az elmúlt hónapok­ban? Itt nyilván a helytelen tervezés és a fogyasztók érdekeit fi­gyelmen kívül hagyó munka okozta a hibát. Hiba van nagykereskedelmi szerveknél is. A SZETEX-nél és a RÖVIKÖT-nél például a raktárkészlet feltöltésénél nem ve­szik figyelembe a kiskereskedelmi vállalatok által benyújtott ké­relmeket, melynek összeállítása a fogyasztók igényei alapján tör­ténik. A nagykereskedelmi vállalatok nem lépnek fel a gyártó üzemekkel szemben a keresettebb áruk termelése érdekében. Az édesipari termények közül például nem lehetett kapni a legutóbbi időkig kekszféléket és nugát árut Szegeden. Nincs ele­gendő tűzhely, füstcső, kerékpáralkatrész, hőpalack. stb. De hiány van a 800 forintos Népszuper rádióból, hőmérőből, tejszűrőből, szivarból, stb.. olyan cikkekből, melyek a dolgozók kulturális és másirányú szükségleteit elégíthetné ki. E cikkek mindegyikét kivétel nélkül készíti és forgalomba hozza gyáriparunk s egyre többet termel belőlük. Több új készít­ményt gyárt az édesipar, löbb új mintát, ruházati cikket készít a textilipar, mint tavaly. Készülrek olyan háztartási cikkek is — és a helyiipar is gyárthatna —, melyekből Szegeden jelenleg hiány van. s a rossz elosztás folytán nem tudía a helyi kereskedelem kielégíteni a keresletet Fel kell itt vetni a Csongrádmegyei Ta­nács felelősségét is, amely rem gondoskodik arról, hogy ilyen ipari központ, mint Szeged, megfelelően el legyen látva iparcik­kekből és más fogyasztási cikkből. Az eddigieknél iobban a szivén kell viselni a megyei tanácsnak a szegedi dolgozók érdekeit. Önköltségcsökkentés három szegedi üzemben Jelentések az évi terv teljesítéséről A MÉRLEGGYÁRI VASÖNTÖDE dolgozói nevében örömmel jelen, (em, hogy november 30.án befejez, tük évi tervünket. A hátralévő egy hónap ala*t terven felül 50 tonna öntvényt akarunk adni népgazdasá­gunknak. Az öntöde az év elején kezelte meg munkáját. Az első két hónap, ban a tervteljcsílé ben lemaradá­sunk volt. Ezt a későbbi hónapok­ban behoztuk. A rclejt.it, amely az év eleién 15 Yzá-n'él: vo't, sikerült novemberre 6.8 százalékra c öleken, teái. Szép ere-'m'nyeinket tovább akarjuk fokomi. Ehhez a dolgozók lelkes munkája a biztosíték. Lengyel I.ajos A SZEGEDI M ÁV. KOCSIJAVÍTÓ műhely dolgozói november 20 án rész'cte'hen is teljVitc.tJk az évi tervet. A jó- kollektív munka eted ménjeképpen vált ez lehetővé. A dolgozók a törv sikeres befejezé­sének örömére ig&o komoly fe'flján. lást tettek. Vállalták, hogy decam­ler 31-lg terven felül 30 darab ko­t -it alakítanak át úgy, hogy a 20 tonna raksúly helyett 25 tonna rak­súlyéi kocsiként kerüljenek forgalom­A hulladékanyag csökkentése A Szegedi Cipőgyár dolgozói nagyon jól tudják, hogy a dolgo­zók életszínvonala emelésének egyik legfontosabb alapja £. fo­gyasztási cikkek bősége. Éppen ezért a minőség megjavítása volt az üzem dolgozóinak és vezető­ségének legelső feladata. Sok pa­nasz volt azelőtt, hogy az üzle­tekben vásárolt cipők rövid Időn belül tönkrementek, talpuk, sar­kuk levált és egyéb kellemetlen meglepetés érte a cipővásárlókat. A Szegedi Cipőgyárban most már sokkal nagyobb gonddal és lelki­ismeretességgel készült cipőket és szandálokat gyártanak. A kor­mányprogramm óta készült cipő­gyári termékekre mind kevesebb panasz érkezik a gyárhoz. Az utolsó három hónapban az üzem 4.3 százalékkal növelte az üzem­ből kikerülő cipők minőségét. Most a gyárból kikerült cipők 96.4 százaléka felel meg a műszaki feltételeknek. A minőségi ellen­őrzési osztály dolgozói fokozot­tabb gonddal vizsgálják felül a cipőket és szandá'okat, nehogy rosszminőségű munka kerüljön a dolgozókhoz. A minőségi munkát külön díjazzák a gyárban és no­vember hónapban több mint 10 ezer forintot vettek fel a dolgo­zók minőségi prémiumként. A takarékosságra is nagyobb gondot fordítanak a kormánypro­gramm óta. A szabászok Igyekez­nek a felsőrész, valamint a talp szabásában úgy dolgozni, hogy minél kevesebb felsőbőr és ke­mény áru kerüljön a hulladék­ba. A kormánj/programm megje­lenése óta a Szegedi Cipőgyár dolgozói 600 pár női cipőre való felsőbőrt és 257 pár cipőre való alsórészt takarítottak meg nem­zetgazdaságunknak. A forgóesz­köz csökkentésében is szép ered­ményeket értek el az üzemben. Július hónapban még 400 000 forint értékű olyan anyag feküdt a rak­táraikban. amelyeket nem tudtak felhasználni. Most csak 150 ezer forint értékű elfekvő készletük van, de ennek is egyrészére szükség lesz a következő évi ter­meléshez. A Szegedi Cipőgyár dolgozói A kormány programmjának megjelenése óta üzemeinkre, vállalatalnkra fokozottabban hárul az a feladat, hogy minél több és olcsóbb, jóminőségű árut, közszükségleti cikket ad­janak a dolgozóknak. Ezért a szegedi üzemek dolgozói most az önköltség csökkentésével fs dolgoznak a kormány pro­grammja — a szebb és boldo­gabb élet programmjának megvalósításáért. takarékossággal, a minőség meg­javításával, a forgóeszköz és ön­költség csökkentésével dolgoz­nak a kormányprogramm meg­valósításáért és a dolgozó nép életszínvonalúnak gyors emelé­séért. Import anyag helyeit belföldi anyag A harmadik negyedévben az önköltségi tervet 8 százalékkal teljesítették túl a Kötél- és Há­lógyár dolgozói. A negyedik ne­gyedévben azonban jobb gazdál­kodásra van szükség. Már több olyan intézkedés tör­tént a vállalatnál, amivel sike­rült jelentősen csökkenteni az önköltséget. A müszuki és a fi­zikai dolgozók is részt vállaltak ebből. A hálók szereléséhez ed­dig azt az anyagot használták, amelyből maga a háló készült. Most ezt kenderfonallal helyet­tesítik. Igy lényegesen olcsóbb a háló és nagymennyiségű im­portanyagot takarítanak meg. 21 ezer forinttal csökkent a hálók önköltsége, vagyis 65 ezer forint értékű importanyag helyett 44 ezer forint értékű belföldi anya­got használnak fel. A vágógép üzemeltetése ebben a negyedévben 15 ezer forinttal csökkenti nz önköltséget. A Kö­tél- és Hálógyárban más kö'tsó­gekkel is helyesen gazdálkodnak. A legszigorúbb takarékosságot tartják szemelőtt, s arra törek­szenek, ha n termelés emelkedik, akkor olcsóbb legyen az áru. Az év! tervet november 30-lg 96 százalékra teljesítették a gyár dolgozói. Ezzel is a Köz­ponti Vezetőség határozatánuk végrehajtását segitik. Nagyobb segítséget adjon a MÁV a szállításokhoz A Szegcdi Erőműben a kor­mány programmjának megjele­nése után termelési értekezlet er tartottak a dolgozók, s megfo­gadták, hogy az elkövetkezendő időben nagyobb gondot fordíta­nak az önköltség csökkentésére. Megtárgyalták azt is, mit kell tenniök azért, hogy a dolgozókat minél olcsóbb vlllamosvilágítás­sal és energiával lássák el. A dolgozók megfogadták: a ka­zánokat állandóan teljes üzem ben tartják, vigyáznak a folyto­nos faj'agos gőztartásrn. Ezre! elérik, hogy nem koll leállítani a tüzelést és nem kell a kazáno kat újra fűteni. Ehhez tcrmiv/r­tesen az szükséges, hogy a Vo rös Októbor karbantartó brigád gondosan ügyeljen a legkirO-h géphibára is. A dolgozók min dent megtettek tervük végreh­tásáért és elérték nzt, hogy n m­nanig 19 százalékkal továb osökkentették az önköltséget. A Szegedi Erőmű dolgozói szénmozgatás terén ls csökké-'­nl akarják nz önköltséget. Eh hez a munkához adjon tübh ­gitséget a MAV. Az Erőmű ve zetőségo már Bokszor kérte r­vasutat, hogy a szenet rövl' kocsikban szállítsa bo az üzem be. A vasnt azonban sokszor nem teljesíti az Erőmű kérését és cz ért a nagy kocsikból lovasko csilcra kell rakni a szenet. Ezzc' a tengeiyfuvnr dija jelentősen emelkedik, holott az Erőműnek van ipar-vágúnya, csak a hosz­szű kocsikat nem tudja rendel tetésl helyére irányítani az iízeín területén lévő fordítóról. Hiba még az is, hogy a művezetők nem . gondoskodnak Idejében ogyes gépalkatrészek, segédanya gok beszerzéséről és nem egyszer előfordul, hbgy kénytolenel; gyorsan, a napi úrnál lényegesen magasabb áron beszerezni egyes hiányzó alkatrészeket az Erömfi teljes és zökkenőmentes üzemel­tetéso érdekében. Hasznos munkával íöliik a iéJi napokat a Haladás tsz tagjai ba. Ezzel biztosítani akarják azt, hogy a vasút teljesítse szállítási ter­vét. Az évi terv teljesítésért vívott harebnn valamennyi dolgozónk jól kivette részét Különösen a sz-tahá­novis'á'c mutattak jó példát. Nem kis érdeme van azonban ebbin a műhely vezetőjének, Földééi Bene­dek e!vTérsnak( Koós György fő­míívezezetönek és Kovács Mhály műhelyvezetőnek, akik helyes szer. vezcssel irányítással előregítették a dolgozók zavartalan munkáját. Hiba volUa azonban az, ha az eredményeik mellett nem foglalkoz. nánk a műhelyben fennálló hiátiyos­eágckkal Bizony még szubb ered­ményeket értünk volna el, ha egész­ségesebb munkakörülmények közöt; dolgoznának a kocsijavító müh.'ly munkásiai. Meg kell mondani, hogv a szociális berendezés még sok kí­vánnivalót hagy maga után. Egész. ségesebb ebédlőre és mosdóra len­ne szükség. Mint a termelésben, itt ;s legyen bátor harcosa a pár*®/.ér­vérét, a szakszervezet annak- hegy a dolgozóknak jobb munkafeltételeiket biztos'tson. Cserháti József Gazdag volt a zárszámadás EZ üjszegedi Haladás termelőszövetke­zetben. A tagok jól megtalálták számításukat és mindenük megvan, ami kell. Most téli köd ül a Haladás szán­tóin, kertészetükben dér csípi az avart, gyümölcsösükben téli nyu­govóra tértek az almafák, barack­fák. A termelőszövetkezetben azon­ban mégis "pezsgő élet folyik. Már most is készülnek arra, hogy elő­készítsék a következő évi gazda­godásukat, a jobb eredményeket. TE Iáin i munkát a szövetkezetben, — a téli napokon át is szaporodhat a tagok munkaegysége. — Nagy a becsülete nálunk az egységnek — állapítja meg Fodor István elvtárs, az elnök. — Zárszámadásunk ís megmutatta a tagoknak, hogy érdemes Igye­kezni. Férfiak, asszonyok, fiatalabbak és idősek egyaránt találnak és kap­nak munkát. A szövetkezet tagjai­nak egyrésze már végzi három hold füzes letakarítását. Szépen összerakják a rőzséket és külön a dorongfákat. A rőzsevágásnál is meglelhetek az asszonyok s ott dol­gozik Dobó Andrásné, Csanádi Mi­hályné, Vízhányó Jánosné, Kocsis Ferencné is. Ez év januárjában minden egység után 10 forint ér­tékű rőzsét és galyfát kaptak a szövetkezet tagjai. Ugy számolják, hogy a következő év januárjában az egységek után hasonló értékű rőzsét és galyfát kapnak. Gyümölcskertjükben három hol­don megkezdik i ritkítást, mert az a terület sűrű. A ritkított, levegős­sé tett három holdon aztán több lesz majd a termés. A ritkítás mint­egy három vagon fát is jelent majd. A faiskola sokezer forint hasz­not adott ezévben is a csoport­nak. Szaporítják majd a gyümölcsfacse­metéket. 100 ezer gyümölcsfa cse­metét és 30 ezer rózsafacsemetét készítenek elő tavaszi ültetésre. Ha majd leesik a hó, és fehér szőnyeg borul a Haladás földjeire, gyümölcsösére, akkor is lesz majd munka a tagoknak. Ott van például 15 mázsa dohány, s ennek & simí­tását, bálázását végzik majd a töb­bi között. Aztán elkészítik a szállí­tásra a dohányt. Nemcsak a fiatalabbak, az idő­sebbek is munkálkodhatnak. Török Mihály bácsi 76 éves, Far­kas Márk már 70 év körül jár, Szlovencsák néni 62 esztendős. De ők is végeznek most is könnyebb munkát és szaporodik munkaegy­ségeik száma. A nagy család így gondoskodik az idősebbekről. Nem tétlen most som, — nem lesz tétlen ezután sem a Haladás tsz tagsága. Serény munkájuknak meg is lesz & haszna. Január 1-től minden munkaegység után körül­belül 6—8 forint pénzeiőieget knp­nak havonta a tagok. Nem lesznek évközben pénzgondjaik ezután. A 70 éves Török Mihály bácsi is szin­te megfiatalodott mostanában. Jó a kedve, tréfára kapható, becsüle­tes munkát végez és az a vélemé­nye: — Itt minálunk jő esztendő volt. De m' nem nyugodunk és jövőre meg többet akarunk, llgy csináljuk, hogy így legyen... Amikor leszáll az est és befeje­zik az aznapi munkát a tsz tagjai, betérnek kis beszélgetésre a köz­ponti tenyaházba. A szobában a kályha kellemes meleget áraszt és. a lócákon jó elüldögélni, kicserélni a gondolatokat. Sok szó esik a ter­vekről, közte arról is, hogy családi házakat építenek. Ezidálg a Hak­dás tagjai közül 23-en veszik igény­be a hosszúlejáratú házépítési köl­csönt. Vízhányó Jánosné," Tulilusz Mihály, Szlovencsák néni is akar házat építtetni. Szlovencsák néni is azt mondja erről: „Most £dva a lehetőség, hogy házunk legyen, mi élünk is ezzel. Eljártak felettem az évek és bizony örül az emberfia, hogv régi vágya: saját családi háza építése valóra válhat". Megbeszélik azt is, kinek milyen a hízója, mikor vágja le. Mert itt a disznóvágás ideje. A tagoknak nemcsak a hízó röfög az óiban, ha­nem süldő is — amelyből a követ­kező évben hízó válik. Mert a szövetkezet gondosko­dott arról, hogy minden tagnak meglegyen a Jövöévt hízónak valója. A tagok el is tréfálkoznak egymás­sal — vidulnak, nevetnek. Jókedé­lyű, magabiztos emberek ők. Télen & gyümölcstermeléssel kap­csolatban szakelőadások is lesznek a Haladásban. A tagság továb bő­víti ismereteit, szélesítik látókörü­ket, hogy még inkább mestereivé váljanak a gyümölcsös kerteknek.

Next

/
Thumbnails
Contents