Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

VTLÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK t •y. i Csou En-laj és Kim Ir Szen beszéde a kínai—koreai gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény aláírása alkalmával Joliot-Curie beszéde Az angol—magyar válogatott mérkőzés előtt A Z M D P C,S O N G R Á D M E O Y E i P A R TTfz O I T S Á G Á N A IA. É»F. 2<tt. S+ÁiVl Alt4 511 Hl.|.E|) SZERDA, 1153. NOVEMBER 25 M L Textilipari üzemeink feladatai Szebb, jobb textilárut a dolgozóknak — ezt tűzték célul maguk elé a vasárnap Szegeden tanácskozó textilipari fiatalok s e célkitűzés jegyében szövegezték meg felhívásukat a Szegedi Textilművek fiataljai. Példamutató felajánlást tettek a Textilmű­vek ifjúmunkásai, diszistái. E nemes kezdeményezés követésre vár, Kövessék Szeged textilüzemei e nagyszerű példát. Talán még soha nem állt ilyen nagy feladat Szeged textil­ipari üzemei előtt, mint most, pártunk és kormányunk új gazda­ságpolitikájának a gyakorlatban való megvalósítása során. Szeged jellegzetes textilipari város, hazánk könnyűiparának fontos bá­zisa. Itt dolgozzák fel a mezőgazdaságban termelt kenderkórókat a munka első fázisától kezdve egészen a kész rostszövetekig. Sze­geden készítenek igen fontos olyan vásznat, esőkabátanyagot, ci­pőszövetet, csizmaszárvásznat, amelynek egy része exportra is megy. A Központi Vezetőség határozata alapján a közszükséglet ellátása érdekében kisebb-nagyobb átcsoportosításokkal még in­kább növekszik Szeged textiliparának jelentősége és ez adja a nagy feladatot az elkövetkezendő időkre. Joggal elmondhatjuk; a kormányprogramm megjelenését megelőző időszakban bizony többször előfordult Szeged textilipari üzemeiben, hogy bizonyos problémák megoldásával kapcsolatban zt a feleletet kapták gazdasági vezetőink: -"Sajnos, nem áll mó­lunkban, fontos a nehézipar®. Pártunk meglátta a könnyűiparban is megmutatkozó hiá­nyosságokat és azokat bátran feltárva, határozatot hozott meg­szüntetésükre. A Központi Vezetőség határozata a könnyűipar, te­hát a textilipar számára is meghatározta a főfeladatokat. Ilyen főfeladat az, hogy fokozott gondot fordítsunk az önköltségcsök­kentésre, a termelékenység emelésére, mert ezek a szocialista fel­halmozás s a nép életszínvonala emelésének döntő forrásai. Meg kell javítani Szeged textilipari üzemeiben a termékek minőségét, megvalósítva a legszigorúbb takarékosságot anyaggal, energiával, pénzeszközökkel. Mindezt pedig szilárd munkafegyelemmel lehet csak végrehajtani. A Központi Vezetőség október 31-1 határozatát alkalmazzuk munkánkban. Ezzel kapcsolatban meg kell látnunk, mit tegyünk a minőség megjavításáért, ebben vagy abban az üzemrészben. Jobbá kell tennünk a kooperációt például a Szegedi Kender és az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat között, hasonlóan a Textil­művek és a Dorozsmai Pamutszövő között, vagy az Űjszegedi Rost­kikészítő Telep és a Szegedi Kenderfonógyár között, jobban kell törődnünk azzal, hogy jobb rost kerüljön a fonalkészítő munká­sokhoz, majd onnan a szövőkhöz, hogy sokkal magasabbfokú ta­karékosságot valósítsunk meg, hogy olcsóbbá tegyük termékein­ket, hisz, ha például azt akarjuk, hogy olcsóbb legyen a cipő, ak­kor olcsóbbá kell tenni a cipőszövetet, a csizmaszár vásznat, ame­lyek szegedi textilgyárban készülnek. Sok, nagyon sokféle az a feladat, amely a nagyszerű pro­gramm megvalósítása során a textilipari üzemek vezetői előtt áll. Az eddigiek során is igen jelentős eredményről számolhatunk be. A sorozatos minőségi ankétok a textilüzemekben, új minőségi el­lenőrzés bevezetése a Textilművekben, a különböző rostszövetek minőségének javulása az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál, vagy a tervteljesítés során szép előrehaladás a Jutaárugyárban — ezekre büszkék vagyunk. Azonban korántsem mondhatjuk el, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata óta eltelt időben mindent megtettünk. A Központi Vezetőség október 31-i határozata fel­hívja a textilipari üzemek párt- és gazdaságvezetőinek figyelmét ;s, hogy «minden körülmények között biztosítsák a kormány által felemelt munkavédelmi és szociális beruházások programmjának Teljesítését®. E területen Szegeden is lemaradások vannak, ame­lyeket az objektív nehézségeken kívül párt- és gazdaságvezetőink nem eléggé gyors, határozott intézkedései is okoztak. Most az a feladat, hogy gyors és határozott intézkedésekkel a hibákat meg­szüntessük. Ha arról beszélünk, hogy Szeged textilipari város, afclcor ar­ról kell elsősorban beszélnünk, hogy az a sokezer textilipari mun­kás, akikre pártunk eddig is bizton támaszkodott, sok ötlettel, ja­vaslattal, jó munkával járult hozzá eddigi eredményeink elérésé­hez. Most azonban sokkal nagyobb lehetőség áll előttük. Meg kell mutatniok, mintegy válaszképpen pártunk és kormányunk nagy­szerű intézkedéseire, hogy most, amikor szinte minden nap érez­hetőbbé válik a dolgozókról — a textilipari munkásokról — való fokozódó gondoskodás, akkor ezernyi ötlettel, új, hasznos javas­latokkal, a textilmunka további következetes javításával, a gazdag szovjet tapasztalatok felhasználásával, erejükkel, ügyességükkel járulnak hozzá a párt és a kormány, a dolgozó nép programmjá­nak sikeres megvalósításához. Csak úgy válik vérükké, húsukká a dolgozóknak a párt s a kormány űj politikája, csak úgy lesznek Szeged textilipari üze­meiben egészséges, korszerűsítő javaslatok, csak úgy fejlődhet to­pább magasra a textilipar Szegeden, ha üzemeink minden egyes kommunistája élére áll a kezdeményezéseknek és jobb munkával ragadja magával a dolgozókat. Pártunk határozatot hozott, meg­jelölte a feladatokat, de csak úgy válhatnak ezek a határozatok eleven erőkké, úgy terebélyesedhetnek az eredmények, úgy javul­hat meg a minőség, úgy tehetjük olcsóbbá termékeinket, úgy tel­jesíthetjük a tervet, úgy növekszik a dolgozók életszívonala, ha hozzáadják Szeged textilipari munkásai egyszerű harcos munká­tokat, bátor kezdeményezésüket a munka apróbb részeihez is. Pártszervezeteink, népnevelőink ne álljanak meg egy pillanatra sem felvilágosító, magyarázó szóval, olyan szóval, amely a dolgo­zókra eleven erővel, serkentőleg hat. Szeged textilipari üzemeinek műszaki értelmisége, mint már annyiszor, most is mutassa meg, hogy ötletes elgondolásaik­kal, szorgalmukkal, harcos akaratukkal, a Textilművek ifjúmun­kásainak példás kezdeményezését segítve és követve szüntelenül javítják a minőséget, megkövetelik a technológiai fegyelmet, és minden intézkedésük, tervük pártunk és kormányunk pro­grammját, dolgozó népünk életszínvonalának emelését, a textil­ipari termékek bőségét segíti elő. Tegyük a faliújságokat az agitáció hatékony eszközévé A bírálatot elfogadták, megjavult a munka Egy hónappal ezelőtt a Dél­magyarországban közölt levelem­ben bíráltam üzemünk pártveze­tőségét és a szakszervezeti veze­tőséget azért, mert elhanyagolták a szemléltető agitáció alkalma­zását. A bírálatot elfogadták az elv­társak és azonnal hozzáfogtak a hibák kijavításához. Javult a fa­liújság szerkesztőbizottság mun­kája, azóta rendszeresen új cik­kek kerülnek a faliújság táblára. De különösen a hangoshíradó fel­használásával történt gyökeres változós. A hangoshíradót átsze­relték és azóta minden reggel vidám indulók köszöntik a mun­kába érkező dolgozókat. Nap­közben is többször megszólal a hangoshíradó, felhívja a dolgo­zók figyelmét az előttünk álló feladatokra, dicséri az élenjáró­kat, ajándék-lemezekkel köszönti őket, ugyanakkor bírálja a hátul kullogókat, lemaradókat. Bírálta a szénkirakó brigád munkáját is, mely hátráltatta a vagonok ki­rakását. A bírálat nyomán jelen­tősen megjavult a szénkirakó brigád munkája. A hangoshír­adó ismerteti pártunk új célki­tűzéseit is. A Központi Vezető­ség október 31-i ülése óta állan­dóan foglalkozik Rákosi elvtárs beszédének és az új határozat is­mertetésével. Üzemünk dolgozói megszeret­ték a hangoshíradót és szinte várják megszólalását. Reméljük, hogy ez a fellendülés tartós lesz és az agitáció megjavításához nemcsak a hangoshíradót, a fali­újságot, hanem minden agitációs módszert felhasználnak a veze­tőink, népnevelőink. Misán György Erőmű dolgozója Az egyik legeredményesebb nevelési módszer a rendsze­res politikai oktatás mellett, a személyhez szóló agitáció. Ez a legelterjedtebb üzemeinkben, ahol a dolgozókat beosztották egy-egy népnevelőhöz. Ez azonban egymagában nem elég. A dolgozók nevelésében fontos a csoportos beszélge­tés, a csoportos újságolvasás, ahol egyben mindjárt meg is beszélik a felmerülő problé­mákat. Igen sok segítséget ad­nak a nevelésben a faliújsá­gok. villámok, a különböző szemléltető rajzok, melyek sok esetben a humor segítségével segítenek a hibák felszámolá­sában. a dolgozók nevelésében. Használják bátran, sokolda­lúan az agitáció különböző formáit, módszereit népneve­lőink, pártszervezeteink! Jól mű' SdiW a „Tüske" szerkesz'őbizo tsága a Ruhc gyárban Egyszerű tábla díszíti a falat a Ruhagyár irodaépületének be­járatánál, Nincs rajta semmi cifraság, még is kíváncsian áll­nak meg előtte naponta a dolgo­zók. — Nézzük már meg. mit ir a Tüske, — hívják egymást a táb­la elé munka után, vagy mun­kába jövet éa mosolyogva nézik az ötletes rajzokat, olvassák a pár soros írásokat. Vannak azonban, akik bosszankodnak, elpirulnak, ha találva érzik ma­gukat a csipkelődő sorok által. Jól dolgozik a Tüske szerkesz­tőbizottsága. Nincs egyetlen esemény sem az üzemben, mely elkerülné figyelmét. A Tüskén fennakad minden szabálytalan­ság, minden hiba, hiányosság. Ügyes újjak, mindjárt rajzol­ják a későn jövőt, a Szabad Nép olvasókör hanyag tagjait és igy tovább. Rövid rímekben, versben írják az eseményeket, a csasztuska-brigád megalakulá­sét., hosszú hallgatását, a szál­lító-brigád tanácskozását. A dolgozók szívcsen olvassák a Tüskét és ezzel egyik célját mór el is érte a szerkesztőbi­zottság. Bizonyára a másik fel­adatát, a dolgozók nevelését, a hibák felszámolását is állandó jó munkával, fáradhatatlan harc­cal, számos új ötlettel sikerül majd elérnie. Közösen Wtai<ulc meg a sajtó cikken Agitációs munkánkhoz sok se­gítséget nyújtanak a hetenkint megtartott csoportos beszélgeté­sek és a Szabad Nép fontosabb újságcikkeinek csoportos megvi­tatásai. A csoportos beszélgetéseken megbeszéljük termelési problé­máinkat, azt, hol mutatkozik le­maradás a terv teljesítésében, hol van javítani való a munka minőségében. A hallottakat aztán megbeszéljük dolgozó­társainkkal és ezzel segítünk a hibák megszüntetésében. A sajtócikkek felolvasása és közös megvitatása elősegíti, hogy jobban megértsünk egyes kérdé­seket, például a kormánypro­gram megvalósulásával kapcso­latban. Vagy a bonyolult nemzet­közi politikai kérdésekben. Csoportos beszélgetésünknek, sajtóolvasásunknak azonban van még hiányossága. Egyes dolgozó­társunk még nem veszi ki részét a vitákból, pedig minél többen szólnánk hozzá, a kérdésekhez, annál alaposabban tisztázódná­nak a problémák, mert ha nem helyes amit mondunk, mindig van olyan, aki kijavítja tévedé­sünket. Reméljük azonban, hogy a jövőben társaink is bátrabban elmondják majd problémáikat, és még tartalmasabbakká válnak, még több segítséget adnak majd munkánkhoz ezek a megbeszélé­sek. Papp Lászlóné, Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat stoppolójának dol­gozója Segítsük a népnevelők által felvetett problémák megoldását Kormányprogrammunk megje­lenése óta dolgozóink életében jelentős javulás tapasztalható fa­lun, városon egyaránt. Ahhoz azonban, hogy ez a javulás to­vább fokozódjék, az szükséges, hogy maradéktalanul végrehajt­sák a kormányprogrammal kap­csolatos határozatokat. A kerületbe beosztott népneve­lőknek, akik elindulnak agitációs munkát végezni, alaposan ismer­niök kell kormányunk pro­grammját és a megjelent határo­zatokat. Jó munkájukhoz tehát alapos felkészültség, politikai tá­jékozottság kell. Ahhoz azonban, hogy a népnevelők jól végezzék feladatukat és megszeressék azok a dolgozók, akikhez rendszeresen kijárnak, az szükséges, hogy a tanács és a pártszervezetek a népnevelők által bevitt jogos pa­naszokat lelkiismeretesen kivizs­gálják és azután gyors intézke­déssel segítsen a hiányosságok felszámolásában. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy nem így történik sok esetben. Példa erre, hogy a Bihari-utca lakói közel hat hónapja kérik, hogy az utcában kifolyót építsenek. Ebben az ügyben már a kerületveze­tőt is megkérték, felkeresték a tanácsot is, személy szerint Gyó­lai elvtársat, aki a vízműtelep illetékes vezetőivel már kinn a helyszínen vizsgálatot is végzett. Azonban az ügy mégis valahol elakadt. A külső Csongrádi-su­gárút és a Gyevi-sor lakói is többször kérték már, hogy az átjárók rossz állapotban vannak és javítsák meg őket, amennyi­ben mód van rá, még a rossz idő beállta előtt, mert az esős idő be-> álltával nagy a sár, mivel alig van kövezet rajta. Mindezeket a problémákat mint népnevelő, már nem egy esetben továbbítottam a pártszervezet felé és mégis úgy látszik, hogy elkerülték a figyel­met. Éppen ezért úgy a pártszer­vezetek, mint a pártbizottság fo­kozottabban ellenőrizze a béerke­ző népnevelői jelentéseket, és se­gítsenek a megírt problémák fel­számolásában. Ezzel elérjük azt, hogy megnő népnevelőgárdánk tekintélye és bizalommal fordul­nak hozzá azok az emberek, akik­hez rendszeresen kijár, mert lát­ják, meggyőződtek róla, hogy problémáik megoldásában, min­dennapi apró kérésük orvoslásá­ban segítséget nyújtanak. Agócsi János népnevelő A Szegedi Textilművek fiataljainak felhívása a textilipar fiataljaihoz Jelentős esemény színhelye volt vasárnap a Szegedi Textilművek kultúrterme. Az ország több köny­nyűipari üzemeinek fiataljai láto­gattak el Szegedre, tanácskoztak a Textilművekben. Tanácskoztak a minőségi textilgyártásról. A ta­nácskozás a következő felhívást intézte a textilipar fiataljaihoz: Mi, a Szegedi Textilművek ifjú­munkásai becsülettel helyt aka­runk állni a közszükségleti cikkek minőségének megjavítása és a ne­gyedik negyedéves terv teljesítése terén. Ezért hívjuk ki az ország valamennyi textilüzemének diszi táit cs ifjúmunkásait szocialista munkaversenyre. Mi, a Szegedi Textilművek ifjúmunkásai, diszis­tái a következőket vállaljuk: Éves tervünket két nappal a ha­táridő előtt befejezzük. A minőség megjavítása érdekében fonalaink egyenlőtlenségi százalékát 12.5 szá­zalékra javítjuk. A Zsédely-mozga­Iomban az üzem ifjúmunkásainak 80 százaléka vesz majd részt. Vállalásaink teljesítése érdeké­ben az alábbiakat hajtjuk végre: A DISZ-szervezet alapszerveze­tenként figyelemmel kíséri az ifjú­munkások minőségi osztályozását és a gyengébbekkel egyénileg fog­lalkozunk. Megszervezzük a -tár­sadalmi ellenőrök® hálózatát. Az ifjúmunkásokat mozgósítjuk az új munkaszervezési tanfolyamok' a hegy az ott tanult módszerekkel a minőségi munka megjavuljon í*3 emelkedjen a mennyiségi termelés. A versenyfelhíváshoz a SORTEX, a Kőbányai Textilgyár és az An­gyalföldi Textil diszistái már a tanácskozáson csatlakozlak.

Next

/
Thumbnails
Contents