Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

DÉLMÜSY3R0RSZAG SZERDA, 1953. NOVEMBER 23 Joliot-Curie beszéde a Béke-Világtanács bécsi ülésszakának megnyitásán Bécs (TASZSZ). Joliot-Curie be­vezetőben hangsúlyozta: minden népnek közös felelősséget kell vál­lalnia, hogy a béke szempontjából kedvező irányban változtassák meg a nemzetközi helyzotet. Az utóbbi hónapok eseményeinek ered­ményeként a nemzetkőzi helyzet világosan mutatja, hogy e közös felolősségon kívül egyes országokra következésképpen azok nemzeti mozgalmaira is igen nagyjelentő­ségű különös felelősség hárul. Ez a felelősség haladéktalan akciókat követel, amelyeknek sikere döntő lehet a béke fenntartása és meg­szilárdítása szempontjából. Joliot-Curie ezután rámutatott, hogy az „erő" politikájának hí­vei minden módon Igyekeznek meg­téveszteni a közvéleményt — hang­súlyozta. A béke híveinek az a fel­adata, hogy felvilágosító munkát végezzenek, pontosan és érthetően a tények tanulmányozására tá­maszkodva érveljenek. Ezután ar­ról beszólt a francia tndós, hogy Európa központjában ismét fel­ütötte fejét az a veszély, amelyet Németország szomszédai jól ismer­nek: a német militarizmus veszé­lye. A némot militaristákat koalí­cióba akarják bevonni. Joliot-Cu­rie az adatok sorával cáfolta azt n hamis Állítást, mintha e koalí­ció védolmi jellegű lenne. Bebizo­nyította agre8szlv/ voltát. Joliot-Curie a továbbiakban a következőket mondotta: A Fran­cia Országos Békotanács ülésén honfitársaimhoz fordulva, mint a Béke-Világtanáos elnöke, abban a meggyőződésben, hogy nz Önök gon­dolatát fejezem kl, kijelentettem: „jelenleg a francia nép abban a helyzetben van, hogy megváltoz­tathatja az események menetét a béke javára, s ezt megértik a vi­lág valamennyi országában. Har­cotokat érdeklődéssel, reménnyel és hittel fogják figyelni". Azért emeltem kl ennyire Franciaország szerepét, mert az utóbb! évek ese­ményei ce az érvényben lévő szer­ződésok különösképpen lehetővé teszik számára, hogy döntő lépést tegyen, amellyel útját állhatja a háborúnak. A továbbiakban a franrla tudós az ázsiai eseményekről beszélt. Rámutatott, hogy ts amerikaiak, kínaiak és koreaiak közötti tár­gyalások lehotségesoknek bizo­nyultak és fegyverszüneti egyez­ményhez vezettek. Ez a tény sok tekintetben elősegítette a nemzet­közi helyzet enyhülését. A nemzet­közi feszültség enyhülésétől ret­tegő erők most a legkülönbözőbb eszközöket ragadják meg, hogy megakadályozzák a politikai érte­kezlet összehívását. Van még egy másik igen fontos kérdés — folytatta Joliot-Curie, — amely az egész emberiséget érinti, a tömegpusztító fegyverek betil­tásáról ós a leszerelésről van szó. A Béke-Világtanács mindig a leg­nagyobb figyelmet fordította erre a kérdésre. Ha e kérdés megoldása terén értek is el bizonyos sikere­ket, mégis el kell ismernünk, hogy ma is összeütköznok a kü­lönböző elgondolások és az Egye­sült Nemzetek Szervezetének le­szerelési bizottsága máig sem ju­tott hathatós megoldáshoz. To­vábbra ls ugyanazokat az érveket hozzák fel, hogy megakadályozzák az atomfegyver betiltásáról szóló egyezményt. A jelenlegi nemzetközi helyzetet jellemző fő események elemzése azt mutatja, hogy az erős nemzet­közi feszültség légkörében igen ne­héz a konkrét problémák megol­dása. Ebben a légkörben igyekez­nek az embereket félrevezetni és az a veszély fenyegeti őket, hogy elragadtatják magukat a ©keresztes hadjárat© szellemétől. Vájjon az öt nagyhatalom — mondotta a továbbiakban Joliot­Curie —, amelyekre a legnagyobb felelősség hárul a béke fenntartá­sáért és megszilárdításáért — kép­viselőinek tanácskozása nem je­lentl-e a legjobb utat a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez. Fog­lalkozzanak hát az öt nagyhatalom képviselői és a7 érdekeiket érintő véleményük, valamint aggályaik ki­cserélésével oszlassák el a gyanút és enyhítsék a légkört. Űgy vélem, ülésszakunk egyik legfontosabb feladata az, hogy megtalálja a leghatásosabb eszközt, amellyel el­érheti, hogy ez az annyira szüksé­ges tanácskozás létrejöjjön. Joliot-Curie felszólalása után Jean Laffitte, a Béke-Világtanács főtit­kára, a Béke-Világtanács Iro­dája nevében javaslatot tett az ülésszak napirendjéről és a bizott­ságok megalakításáról. Az ülésszak a következő napi­rendet fogadta el: 1. Az egész világra kiterjedő ak­ciók annak érdekében, hogy a kon­fliktusokat általánosan elfogadható egyezmények útján rendezzék (a koreai és a német kérdés rende­zése, a hidrogénbomba és más tö­megpusztító fegyverek eltiltása, a fegyverkezés korlátozása). 2. A jövő évben béke világtalál­kozót kell összehívni. Pietro Nenni beszéde A Béke-VilégianAcs november 23-i estj ülésén a szünet ntán Pietro Nenni' a Béke-V:Jég;anács alelnöke szólalt fel. Pietro Nenni beszédé­ten megemlékezett Yves Fargeről, a béke nagy harcosáról. Pietro Nenni ezután hangsúlyoz­ta, hogy a népek a nemzetközi pro­blémái becsü'etes rendezését akar­ják és ös+nton arra törekednek, hogy elérjék a mindenki számára elfogadható megegyezést. Ma — mondotta — kisebb az a veszély, hogy a hidegháború forró háborúba csap át, mint egy-ké( év­vel eze'őtt volt. Mindeddig azonban nem történt Semmi olyam, ami gyö­keres fordulatnak volna tekinthető. Nenni szól? arról, hogy harcolni kel] az „európai védelmi közös­ség"-ről sz'V) szerződés ellen Szé­leskörű kampánvt keh szervezni — mcndo'ta — az ..európai védelmi közösség'' megteremtése ellen. — A béke erői állandóan növe­kednek. Ázsiában fckozód'k a szo­lidaritás érzé*e Kínával, Koreával és Vletcammai Afrika elnyomott népe; m'rd cöteljeseW-e® ró«tvesz_ ne'c a békéért, a háborús előké­szültek ellen indított harcban. — A Szovjetunió, Kína és a né­pi demokratikus országuk sikerei a béketör.-kvés eredményeiről ta­núskodnak. Le Din/t Tham beszéde Az ezután felszólaló Le Dinh Tham, a Vietnámi Békeblzottság elnöke beszédében kijelentette, hogy a most folyó háborút a fran­cia gyarmatosítók kényszerítették rá a vietnámi népre. Ezt az agresz­szív háborút a francia uralkodó körök a francia nép érdekeinek ro­vására folytatják. A koreai fegy­verszünet megkötése megerősítette Franciaország. Vietnám és az egész világ népeinek azt a meggyőződé­sét, hogy a vietnámi kérdés békés rendezése is lehetséges. — A koreai háború — hangsú­lyozta Le Dinh Tham — fegyver­szüneti szerződéssel végződött. Ugyanígy szükséges és lehetséges a vietnámi háború megszüntetése is. Le Dinh Tham üdvözölte a fran­cia népet és az összes békeszerető népeket, amelyek síkra szájinak a vietnámi kérdés igazságos, békés rendezése mellett és felhívta az Ülésszak résztvevőit, hogy ítéljék el az amerikai és francia imperialis­táknak a bűnös vietnámi háború kiszélesítésére irányuló cselekmé­nyeit. ' A vietnámi küldött felszólalásá­val az ülés befejeződött. Egy tapasztalatcsere tanulságai A Szegeden tartózkodó SZOT együttes — a közeledő kultúrverae­u^ekre való tekintettel — a nép­művelési szervek felkérésére tapasz­talatcserén vett részt. Nem a leg­jobba.i indul] a tapasztalatátadás. A teremben az érdeklődőknek csak egy kis hányada fért el. Az ének­karok kénytelenek voltak más hely­séget keresni. A fölléptetett helyi csoportok pedig nem a legjobb mű­sort mutatták be. Molnár István, a SZOT tánckará­nak vezetője elmondta, mi a célja a népi tóncmozgalomnuk és hogyan lehet megközelíteni a célt; — Segíteni akarunk. ÉI5 tánc­mozgalmat keh teremtenünk. — mondotta Molnár István Azt alkar­juk, hogy újra életre keljenek — jelenleg stagnáló népi táncaink A tánc mulatság! Mulatva örvendez­ni az életnek — ez a tánc! Nálunk — sajnos — már nem élő a tó.mc, Csak az öregek tudnak még táncolni — a fiatalok tanul­ják meg az öregek lendületé] és táncolják cl fiatalos erővel A né­pi tánc nem azért szerepel egvfi'­t-cseink műsorában. hogy a régi rosszemlékű operetteket pótol:a> ha­nem azért, meri kulturális é'etónk agy'k alapja. Nc csak a kiadvá­nyokból tanulják a csoportok a né­ni táncot, ha"©m kint a falvakban a szomszé'okfól, tamer'toök'ől. Jobban megnyfk a lé'ek az isme­rős elő(t, minlih© nz idegm +án/-k"­tató vaktak'a őket. Ha azután c<ry csonort éa'át. fnlniánfk táncait j'l megtanulta' akikor kenőié el tanul­ni © S70mS©*d f-dlí táncát é~ fgv tovább A népi tómc nem lo"'!i­nveikorj*!' c©fv és 'csnrYFet kolj v>o-­iá A S70T cviltfes lendű'cfrét 1? A STÍV JETEMTÖTTA. A hOZz4«izó,,sekHa.'n rregv'l áyoso. dnrt helyi ku!t''rí'ctünlk számm. ne­hézsége. Sok helyen az a baj, hogy Csou En-Ia} és Kim Ir Szen beszéde a kínai-koreai gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény aláírása alkalmával Peking (Üj Kina) Csou En-laj, a kínai népi közigazgatási tanács el­nöke a kfnai-koreai gazdasági és kulturális együttműködési egyez­mény aláírása alkalmával beszédet mondott. Beszéde elején kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége tárgyalásokon elhatározta, hogy még jobban megszilárdítja és ki­fejleszti a két ország hagyomá­nyos és megbonthatatlan baráti kapcsolatait és megvitatta az uta­kat és módokat a koreai nép há­borúütötte sebeinek orvoslására, népgazdaságának helyreállítására és a két ország kulturális kapcso­latainak fellendítésére. Csou En-laj beszédét így foly­tatta: — Az egyezmény aláírása különösen nagy jelentőségű most, amikor az amerikai kormány min­dent elkövet a politikai értekezlet összehívásának késleltetésére,' a hadifoglyok körében végzendő fel­világosító tevékenység előrehala­dásának meghiúsítására és össze­játszik a reakciós liszinmanista bandával, amely a fegyverszüneti egyezmény felborításával háborút követel. Egyezményünk megmutatja — mondotta Csou En-laj —, hogy a kínai nép Mao-Ce-tung veze­tésével a legnagyobb csodálat­tal adózik annak az óriási hoz­zájárulásnak, amellyel a koreai nép Kim Ir Szen elnök vezeté­sével ag amerikai agresszió el­len vívott hősi harcában a Tá­vol-Kelet és az egész világ bé­kéjét előmozdította. Megmutatja, hogy a kínai nép a koreai nép mostani új feladatait, amelyek a népgazdaság helyreállí­tásával, az életkörülmények megja­vításával és a Korea békés egyesí­tésére irányuló törekvésekkel kap­csolatosak, olyan ügynek tekinti, amelynek igen Jelentős kihatása van a mi országunk érdekeire és hogy mi készek vagyunk minden tőlünk telhető támogatást meg­adni. Egyezményünk megmutatja az új együttműködést a béke és a demokrácia táborának a béke és barátság politikájához ra­gaszkodó országai között. Egyezményünk békeegyezmény, amely megfelel a Távol-Kelet és az egész világ békeérdekei­nek. A most aláírt kínai-koreai gaz­dasági és kulturális együttműkö­dési egyezmény és a tárgyalásokról kiadott közlemény, a szovjet kor­mány és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormányküldött­sége között ez év szeptemberében folytatott tárgyalások sikerével együtt, teljes mértékben bizonyítja a béke és a demokrácia Szovjet­unió vezette egész táborának, töké­letes szolidaritását. A beszéd befejező részében Csou En-laj éltette a kínai és a koreai nép örök barátságát és együttmű­ködését, a béke és a demokrácia Szovjetunió vezette táborát. Kim Ir Szen, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Miniszter­tanácsának elnöke válaszbeszédé­ben hangsúlyozta, hogy a Korea és Kina gazdasági és kulturális együttműködéséről most aláirt egyezmény még in­kább megszilárdítja és kifej­leszd Korea és Kína népeinek hagyományos és megbonthatat­lan baráti szolidaritását. Ugyanakkor igen nagyjelentőségű a Távol-Kelet és a világ többi része békéjének megóvása szempontjából. Kim Ir Szen ezután az egyez­mény jelentőségét méltatta Korea népgazdaságának helyreállítása szempontjából. A Kínai Népköz­társaság segítsége — mondotta — ©olyan erős forrássá válik, amely új győzelmekre lelkesít bennünket a hazánk demokratikus alapjainak megszilérdításáért folytatott küz­delemben, ami az ország egyesíté­sének bázisául szolgál©. Kim Ir Szen a továbbiakban a Szovjetunió és a népi demokráciák nagyarányú segítségéved foglalko­zott, majd így folytatta: — Szilárd meggyőződésem, hogy mindez a segítség növeli a népgaz­daság helyreállításának és újjáépí­tésének feladata előtt álló koreai nép bátorságát és bizakodását és lehetővé teszi számunkra- hogy min­den nehézség és akadály leküzdé­sével d'adaira vigyük népgazdasá­gunk helyreállításának és fejlesz­tésének, valamint hazánk békés egyesítésének ügyét A koreai nép állandó és foko­zott éberséggel figyeli az ellen­ség cselszövényeit és mesterke­déseit és n kinai nép- valamint az egész világ Szovjetunió ve­zette demokratikus erői segít­ségével megszllárdítjn a koreai fegyverszünet diadalát. A koreai nép még határozottabban folytatja harcát n külföldi országok benemavatikozása elvének érvényesí­téséért és azért, hogy n koreai kér­dést maga a koreni nép rendezze, elszántan küzd hazája békéi egye­sítéséért és területj épségéért, va­lamint Ázsia és az egész világ tar­tós békéjének megóvásáéért — mondolta n többek között Kim Ir Szen, aki be«zédét a koreai és a kí­nai n'p törhetetlen barátsága és egysége- valamint a nagy kínai nép és Mao Ce-tung elnök éltetésé­vel feJezte be. az üzem vezetői nem látják világo­san a kultúrmunka fontosságát. Sok helyen nem szívesein enged k a pró­bákra a kultúrcsoportok tagjait. Pedig komoly ereclm.'nyt csuk rendszeres, kitartó munkával lehet elérni. Ne követeljenek az üzemi veze'ők minden héten ÚJ táncot a táncosoktól, új kóru3számokat énekkartól. Kapjanak elég próbaal­katawt a csoportok, hogy elmélyül­hessenek választott és neim előírt műsorszámaikban. Ezeknek a hibáknak a bátor ki­mondása vol az egyik értéke ennek a tapasztalatcserének. A felmerült k'rdésekre válasz­ként Molnár István elmondta: hogy a „stílus" az az elradásmód, mely egy-egy tájban nz életkörü'mények fo'ytán alakult ki. Példa; másként táncolnak a hegyvidéken és máskép járják az Alföldön. A temat kus táncokról: csak akkor fogjanak hozzá- ha már iól isimerik az ala­pokat jeüe.itő népj trneot. -Az üze­mi táncosok"ak azt javasolta, hogy a környező falvak támcait tanul iák meg elsősorban. A mcgúihó'tó népi tánmoz-^nlnm fetadnto ez legyen: A falvakból fe'gvú'tonl a táncoltat, kit.i--ztftan| a rárakódott idcen ha­tásoktól, művészileg megemeli; és belevinni a mai ember életritmusát — így visszaadni a falunak. Ez az egészséges körforgás. Ezután a S70T együttes táuekara bemutatott néhány számot na"vsi­kerű műsorából é* egy igen példa­mutató éneV«.t-ncos rigmust. Maid széfto'ták a székeket a le­mmbe- és t.ársnst.-1-ieoi mutattak — tanffoltak a me"'Je'/vntak'iek A je­Wevök kezdeti hú-zód'kodta n'án k-"'Utak a körbe és vidáman tanul­tak. A rosszul Irvhéó tap"S-í-!n'c'er© m-gnyugtótó vidámsággal ért vé­Ret. Nagy Dezső Ppsvplprpfp* az Frffwfíbpn az T. Békekölcsön ötödik sorsolásáról Az Erőmű hangos híradója tegnap a reg. aeli órákban ismer­tette az I. Békeköl­csön ötödik sorsolá­sának Szegeden való megtartását, a. sorso­lás lefolyását. Az ismertetés után meg­indult n beszélgetés a dolgozók között ar­ról, ha kihúzzák köt­vényüket, mi min­dent vásárolnak csa­ládjuknak, maguk­nak. — Össze kell, hogy hasonlítsam a tavalyi Békekölcsönhúzással a mostanit. Most, ha még csak névérték­ben húzzák is ki köt­vényemet, a szeptem­beri árleszállítás után mennyivel több mindent tudok vá­sárolni, gyermekeim­nek — mondja első­nek Ocskó József szénhordó. — Én kerékpárt vennék magamnak, amely szintén ol­csóbb lett. — hangzott Káli István dolgozó szava. — Régi vágyam a rádió. Megeléged­nék egy egyszerű néprddióval is. Ha háromszáz forintot nyernék, kicsivel megtoldanám és meg­venném — kapcsoló­dik bele a beszélge­tésbe Balláné. A beszélgetők kö­zül innen is, onnan is hangzanak el újabb észrevételek. Most. Filák Ignácz viszi a szót, amit Balta István helye­zel. — Ha most beme­gyek az új fürdőnkbe és a korszerű öltö­zőnkbe, arra gondolok, ha nem is húzzák ki a kötvényemet, már akkor is többszörö­sen visszakaptam a kölcsönadott pénzt. — A húzással kap­csolatban most jut eszembe Boldizsár elvtárs, népnevelő szava — mondja Kakukk István. Bol­dizsár elvtárs azt mondotta, hogy .Amit pártunk és kormá­nyunk megígért, azt meg is tartja". Júni­us 27-28-i határoza­tában megígérte pár­tunk Központi Ve­zetősége a dolgozók reálbérének emelé­sét és jött az árle­szállítás. Ha most nem is nyerek, de összeadom azt az összeget, amit az ár­leszállítás folytán, egész évben megta­karítok, kitesz egy kötvény kisebb nye­reményével — zárja be a vitát Kakukk elvtárs, miután az üzem harsanó du­dája. a munka kez­detét jelzi. A beszélgetés után minden dolgozó siet munkahelyére, hogy munkájának jobb mi­nőségű végzésível is üdvözölje az I. Békekölcsön ötödik húzását városunkban. M. Gy. Mao Ce-tung héifdn fogadást adott a koreai kormányküldöttség tiszteletére Peking (UJ Kina). Mao Ce-tung, a kinai központi népi kormány el­nöke hétfőn fogadást adott a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság Kim Ir Szen marsall vezetése alatt álló kormányküldöttsége tisz­teletére. A fogadás meleg baráti légkörben folyt le. Apró Anfal elvtársat a minisztertanács elnökhelyettesévé választották A Népköztársaság Elnöki Tanú© csa Apró Antal elvtársat felmen­tette az építésügyi miniszter első helyettese tiszte alól és egyidejű­leg megválasztotta a miniszterta­nács elnökhelyettesévé. fl Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Ai magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke novem­ber 24-én fogadta Dalibor Soldatic rendkívüli követ és meghatalma­zott minisztert, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság új magyar­országi követét, aki átadta megbí­zólevelét. A megbízólevél átadásakor Dobi István és Dalibor Soldatic követ beszédet mondott. A megbízólevél átadásánál jelen volt Darabos Iván, az elnöki tanács titkára, Sik Endre rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium politikai fő­osztályának vezetője és Marjai Jó­zsef, a külügyminisztérium proto­kollosztályának vezetője. A megbízólevél átadása után a követ kíséretében megjelent Janez Hocevar követségi első titkárt és Vladimir Paradlnovlc követségi attasét bemutatta Dobi Istvánnak, az elnöki tanács elnökének. A „White-ügy"-ről New-York (TASZSZ). Az Egye­sült Államok Kommunista Pártjá­nak országos bizottsága közlés céljából a sajtó rendelkezésére bo­csátotta nyilatkozatát, amely hang­súlyozza, hogy az úgynevezett „Whlte-ügy" újból az Egyesült Államokban fenyegető fasiszta veszély fokozódására mutat. Az or­szágos bizottság széleskörű népi egységmozgalom megszervezésére szólít a „McCarthysták, fasisztaba­rátok cs háborús gyújtogatok szét­húzásában.

Next

/
Thumbnails
Contents