Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-24 / 275. szám

VTT-IG PROLETÁRJÁT EGYESÜL JETEK t A® MDP Szegedi Városi Bizottságának aktívaértekezlete Mit kell tudni az I. Békekölcsön 5. nyereménysorsolásáról A ©Finn Nép Demokratikus Szövetsége* parlamenti csoportjának határozata IX. ÉVE. 275. SZÁM A Z M D P CS Q N G R A D M E. G Y E I PÁ R TF| Z O'T T S Á G Á N A-K LV'P J A ARA 50 Fii.I.Bit KEDD. 1953. NOVEMBER 24. Sok értékes újítás a vasárnap megnyílt III. Országos Újító Kiállításon Budapesti, miskolci, győri és pécsi sikeres kör­útja után vasárnap Szegeden az MSZT-székház nagytermében nyílt meg a III. Országos Üjító Ki­állítás. Az ünnepélyes megnyitáson résztvettek Sze­ged és Csongrád megye üzemeinek legjobb dolgo­zói, sztahánovistái és újítói. Az Országos Találmányi Hivatal és a Szak­szervezetek Országos Tanácsa által rendezect kiál­lítás jelentőségét Dunai Ernő elvtárs, az Országos Találmányi Hivatal elnöke méltatta. Bevezetőjében ezeket mondotta: — Az újító-mozgalom nem öncél, hanem hatá­sos íegyver a szocializmus építésének meggyorsí­tása, az önköltségcsökkentés és az életszínvonal emeléséért vívott harcunkban. Az újító-mozgalom szerepét, fejlődését mutatja be Szeged és környéke dolgozói előtt ez a most megnyíló kiállítás. Az itt bemutatott eredmények önmaguk bizonyítják, mi­lyen hatalmas erőtartalékot jelent népgazdaságunk számára a dolgozó népünkben rejlő alkotó tehetség. Dunai elvtárs beszédének befejeztével Pintér János elvtárs, a SZOT Csongrádmegyei Elnökségé­nek képviseletében megnyitotta a kiállítást. A nagytermet zsúfolásig megtöltő dolgozók ez­után megtekintették a kiállítást. A sok kiváló újí­tás között nagy érdeklődéssel szemlélték azokat, amelyeket a szegedi textilipari üzemek dolgozói nemrégen nyújtottak be. Sokan megnézték a Sze­f edi Kenderfonógyárban most bevezetésre kerülő zűcs—Horváth-féle újítást. Ez az úgynevezett ©szalagőr* berendezés azonnal jelzi és automatiku­san leállítja a gépet, ha a szalag elszakad, vagy ki­fogy a kannából. Ennek segítségével ki tudják kü­szöbölni a Szegedi Kenderfonógyár fonalegyenlőt­lensegét és jobb minőségű fonalat tudnak gyártani. Ezt az újítást a Szegedi Kenderfonógyárban már több mint 50 gépre alkalmazták, ez év végéig pe­dig minden gépre felszerelik. Ezenkivül 3 másik üzembe is elküldték az újítást, más gépeken való kipróbálásra. Ugyancsak nagyjelentőségű a Nimis—Kaukál­féle újítás. A szegedi Jutafonógyár két műszaki dolgozója egyesítette az előkártoló és íinomkártoló­gépek munkafolyamatait. Tehát a jövőben egy gép látja el azt a munkát a két műszaki dolgozó újítása által, amelyet eddig két gép végzett. Emel­lett a gép kezelése munkavédelmi szempontból is sokkal biztonságosabb. A III. Országos Újító Kiállításon a bemutatott újítások felett mindenütt ott találhatjuk az újítók fényképét is, akik jelentős anyagi eszköz megtaka­rításához és a termelés könnyebbé tételéhez sok­ban hozzájárultak, A levelező brigádja Elkészült a Szövetkezeti út gyalogjárója Az elmúlt hetek során mintegy ötven helyen tartottak beszámolót a tanácstagok a város dol­gozói előtt. A beszámo­lók tapasztalata azt mutatja, hogy az érdek­lődés sokkal nagyobb, mint az eddigi beszámo­lók során volt. A közérde­kű javaslattevők száma is jelentősen emelkedett. Ezek az eredmények el­sősorban annak köszön­hetők, hogy tanácstag­jaink mindinkább aktí­vabban veszik ki részü­ket a feladatok végre­hajtásából. Fehér Józsefné ta­nácstag fogadóóráján a nyár folyamán alsóvá­rosi asszonyküldöttség jelent meg s kérte a bzö­vetkezeti-út és a Vas­pálya-utca gyalogjárójá­nak elkészítését. Ezen kérelmet Fehér Józsefné tanácstag tovább ter­jesztette a végrehajtó bizottsághoz. A kommu­nális állandó bizottság megvizsgálta a kérelmet s javasolta az útszaka­szok elkészítését. Az el­múlt napokban mintegy 20.000 forintos költség­gel elkészült a Szövet­kezeti-út gyalogjárója 220 méter hosszúságban és a Vaspálya-utca gya­logjárója 170 méter hosszúságban, melyet az alsóvárosi dolgozók örömmel fogadtak. Fehér Józsefné tanács­tag most megtartott ta­nácstagi beszámolóján a dolgozók köszönetüket fejezték ki javaslatuk megvalósításáért s most ismét több - közérdekű javaslat továbbításával bízták meg s kérték, hogy támogassa kérel­mük kedvező elintézé­sét, Körülbelül egy évvel ezelőtt néhány sor írás érkezett a szerkesztő­ségbe a 65/6. sz. Szegedi Szakipari Vállalattól. Leó Qyula elvtárs kérte, tegyük lehetővé, hogy a lap levelezője lehessen. Leó Gyula azóta szor­galmasan ír és résztvett a levelezők értekezletén is. Ott hallotta, hogy a levelezők a ©közvéle­mény parancsnokai*, hogy a levelezőknek a munkában is jó példá­val kell előljárni dolgo­zó társaik előtt. így is cselekedett. A 65/6. sz. Szegedi Szakipari Vállalatnál Leó Gyula festő brigád­ja jár az élen a terme­lésben. Teljesítménye: 273 százalék. A vallaíat valamennyi dolgozója szeretettel beszél Leó Gyula brigádjának hős­tetteiről, elért eredmé­nyeiről. Persze, nem volt ez mindig így az üzemben. Leó Gyula az év első három hónapjában egye­dül végezte munkáját. Itt is kiváló eredményt ért el Fzért b'zta rrcg őt ez üzem vezetősége azzal, hogy hét-nyolc egyéni munkát végző festőből alakítson egy brigádot. — Elfogadom a meg­bízatást — mondotta akkor örcytimel Leó Gyula. S amikor meg­kapta a névsort, kétszer is elolvasta: Szép Ist­ván, Balogh Sándor, Schemmel Lajos... Is­merte őket és tudta ró­luk, hogy nem a leg­jobb — olyan közepes — dolgozók. Azt is tudta, hogy Balogh Sándornak már fegyelmi ügye is volt. De nem esett két­ségbe. Bízott a pártban, a szakszervezetben és érezte, hogy e két szerv az üzem vezetőségével karöltve segíti majd munkájában. Leó Gyula nem sok­kal a brigád megszerve­zése után már eredmé­nyekről számolt be so­raiban a ©Délmagyaror­szág*-nak. Később újabb eredményekről tudósí­totta a lapot. Hamar megismerte a brigád nyolc tagját és úgy szer­vezte meg a munkát, hogy minden brigádta­got a képességének megfelelő munkakörbe osztott be. Ugyanakkor azt sem tévesztette szem elől, hogy a leve'ezö­rek r.-.mesak az íré­nemcsrk a jó szervezf­hanem a személyes pél­damutatás ls kötelessé­ge. Mindég magasabb volt a teljesítménye, mint a brigád tagjaié. Ez a tény, ez a köve­tendő példa magával ragadta az egész brigá­dot. Nap, nap után túl­teljesítették tervüket és így érték el a 273 szá­zalékos teljesítményt. Leó Gyuia november 6-án sztahánovista lett. Vele együtt " ugyanilyen kitüntetésben részesült Szép István, Balogh Sándor és Schemmel La­jos is. Schemmel Lajos ugyanakkor munkaér­demérmet is kapott. így öt kitüntetésben része­sült a brigád. Leó Gyula, ha többi brigádvezető társaival találkozik, átadja nekik szervezési munkamód­szerét. A termelési érte­kezleteken is felszólal mindég. Beszámol arról, hogyan dolgozik, hogyan szervezi meg a munkát és hogyan javítja ki a hibákat. Munkatársai megfogadják tanácsait. Így érte el Kovács Fe­renc bádogos brigádja a 161, ördögh Imre tető­fedő brigádja a 290. Szabó Lajos II. feríő br!©;'dia a 10? Arorin Pál f--'ő y •• -•' és fvir+ó János I. festő o <3© •'-"•'tó­kCS tc'jrol'm'.- ,.. F : tudta, a vállalat ez októ­ber havi tervét 135 szá­zalékra teljesíteni. I.eó Gyulára és brigádjára büszkén néznek a vál­lalat dolgozói. De nem is csoda, hiszen brigádja A sorsolási tanácsai! bizottságok minden dolgozót értesítenek nyereményéről Szeged dolgozói nagy édeklödésscl tekintenek az I. Békekölcsön V. sor­sohisa elé. Nem kis je­lentőségű számukra, hogy a szerencsekerekeket itt forgatják meg városunk­ban. Az üzemekben most alakítják meg a sorsolási bizottságokat, melyeknek feladata a dolgozpk mi­nél szélesebb körű gyors tájékoztatása. A rendel­kezésükre álló kimutatás alapján és a gyorslista szerint azonnal megálla­pítják a nevét azoknak a dolgozóknak, akinek a kötvénye nyert, s közlik velük az eredményt. A sorsolási bizottságtól a húzás ideje alatt felvilá­gosítást nyerhetnek a dolgozók nemcsak a mos­tani, hanem minden ed­dig lezajlott sorsolás nyereménnyel vagy tör­lesztéssel kihúzott köt­vény számáról. A szegedi Szalámi­gyárban már három éve működik a sorsolási bi­zottság, amelyben Far­kas Imre, Pesti Géza és Cibaucr Erzsébet elvtár­sak dolgoznak. A nyerő­ket hangos-híradón ke­resztül és falitáblákon is népszerűsitik majd. Dolgozóink, akik al eddigiek során mindig túljegyezték a kölcsön összegét, a nyereményköt­vények kisorsolásában ís érzik kormányunk sze­rető gondoskodását és azt a megbecsülést, ami­ben nap, mint nap ré­szük van ebben az or­szágban. példája nyomán meg­szilárdult a nlunkafe­gyelem, emelkedett a mennyiségi és minőségi termelés, és összesen 10 új sztahánovistája lett az üzemrítek. A munkaidő befeje­zése után sem pjhen meg babérjaink Leó Gyula. Tudja, hogy még nem ért véget az ő fel­adata. ö a ©Délmagyar­ország* levelezője s en­nek az önként vállalt pártmegbizatásnak is be­csülettel akar eleget tenni. Az esti órakban ceruzát, papírt vesz elő és apró, kerek betűkkel megírja a tudósítását. Ir a kiváló eredményekről, a vállalat új, éienjáró hőseiről, a fizikai és szellemi dolgozók kö­zötti jó együttműködés­ről, az elvtársi segítség­nyújtásról. Aztán így fejezi be levelét: ©Ha valamit még elfelcjí et­tem, az csak azért van mert fáradt vagyok és rrtár fél 12 óra van éi­I, ™ - K» -- -- , © * — rgcc1 Szr'-no-i "VáT-lat dol­gozói egy emberként harcolnak a terv telje­sítéséért, a kormánv programmja, a szebb élet programmja mi­előbbi valóra váltásáért, Képek a Dézsa termelőcsoportból A szegedi Dózsa termelőcsoportban elhatározták, hogy az eddi­ginél jövedelmezőbbé teszik az állattenyésztést. A csoport tagjai ennek szellemében kiselejtezik a 17 tehén közül a gyengén tejelőket és he­lyette bőtejelő állatokat vásárolnak. A tejhozam emelése érdekében al­kalmazzák az egyedi takarmányozást. A termelőcsoportban 17 borjút nevelnek és gondoznak. Az állatok téli ellátását biztosítják és jócskán készítenek silótakarmányt. A csoport tagjai fejleszteni kívánják baromfitenyészetüket. Je­lenleg 25 tyúk és mintegy 400 jérce van. A baromfiállomány eddig is jelentett jövedelmet a csoport tagjainak. Egy alkalommal például 70 kiló baromfiért szabadpiaci áron 1200 forinthoz jutottak a tszcs tagjai. A következő évben úgy gondolják, hogy szaporítják a baromfi­állományt. Kétezer darab csirkét szándékoznak majd keltetni és fel­nevelni, hegy a baromfibeadásca túl jusson szép számmal a szabad­piacra Is. Körmöczi Jánosné, az aprőjószágok gondozója is eltervezi már, milyen jó lesz, ha több csirkét nevelnek majd. A termelőcsoport tagjai tervbevették a tyúkház bővítését is. Persze ezt a kérdést is megbeszélik majd a zárszámadó közgyűlésen. (Licbmann Bé|a felvételei. Fcny. Szöv.) A termelőcsoport földjéből mintegy 15 hold ezideig nem termett semmit. Az a helyzet ugyanis azon a területen, hogy tavasszal elönti a talajvíz, de aztán nyáron kőkeménnyé változik. A mult évben is be­vetették, de semmi hasznuk nem volt belőle a csoport tagjainak. Most használhatóvá teszik az eddig kietlen földet, mégpedig úgy, hogy csa­tornáznak. Az öntözést az ártézi kút vizével valósítják meg. Javában folyik a földön a csatornaépítés, amelynek segítségével elvezetik a talajvizet és a nyári szárazságkor pedig vízzel árasztják el a területet.

Next

/
Thumbnails
Contents