Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

DÍLMGY1RÖHSZBG £ VASÁRNAP, 1953. NOVEMBER 22 titi t&itthiU a Haoy/Mátyban ? Ki a mi barátunk?... Ki a ml ellenségünk?.. • A fonti címmel érdekes cikk jelent meg a "Le Monde* című franci polgári lapban. A cikk — óvatosan es tartózkodóan bár — Nyugat-Németország felfegyverzése és az indokínai háború folytatása miatt aggódó egyes francia polgári körök hangulatát tükrözi — jellemzően. «A hírügynökségek Indokínai vezérkarunk képviselőjének nyilatkozatára hivatkozva — közli a lap — hírül adták a *Sirály* hadművelet sikerét. A Vietminh 320. számú elit-hadosztálya -"gyakorlatilag megsemmisült*. A francia rádió nyomban elterjesztette az örvendeztető hírt. Vájjon nem azért terjesztették-e el ezt az újságot, hogy megnyugtassák a franciákat, elcsüggesszék a Vietminhet, a maguk oldalára voiTTák az ingadozó vietnámiakat és felvidítsák az amerikai hitelezőket? Sajnos, a következő napon ismeretessé vált, hogy a francia csapatok "továbbra is keresik a harcot a 320. sz. hadosztállyal, egy nap múlva pedig bejelentették, hogy a "megsemmisített* hadosztály rohamra indított "néhány zászlóaljat* és ilyen módon teljesítette "a Ziap tábornok által megjelölt feladatot*. (Van Nguen Ziap, a vietnámi néphadsoreg főparancsnoka). A jelentós ebből azt a következtetést vonta le, hogy Vinp tábornok ezúttal nyilván „feláldozni" szándékozik a híres hadosztályt. . A túlságosan nagy adag propuganda és a jelentésok túlságosan komikus ellentmondása arra késztette a főparancsnokot, hogy maga próbálja megadni a nehéz magyarázatot. Nagyon sok emberélet forog veszélyben ahhoz, hogy gúnyolódni lehessen o megfoghatatlan hadosztály különös sorsa felett, amely hadosztály — miután megsemmisült — ilyen nyugtalanságot keltő tevékenységet fejt ki. Szükséges lesz kijelenteni, hogy az ilyesféle módszerek megengedhotetlenek és ez az egész többé-kevésbbé hivatalos hazugság szükségszerűen saját magunk ellen fordul". A „Le Monde" n továbbiakban vitába száll Martinaud-Deplat belügyminiszterrel, aki „árulónak" bélyegzi nzokat, akik bírálják a francia kormány amerikai sugalmazásrn folytatott politikáját és akik szembe szállnak ezzel a politikával. Martinaud Deplat-nak erre a vádjára válaszolva a „Le Mondo" azt írja, hogy ha valaki ma Franciaországban francia akar maradni, akkor ..... azon nyomban a moszkvai imperializmus csatlósai közé sorolják .. Martinand-Deplat úrnak elsősorban saját pártjában lévő „árulókról" kell beszélnie, természetesen A minisztertanács haiározala a fogászati ellátás megjavításáról A" minisztertanács határozatot hozott a fogászati ellátáB kiterjesztéséről. A határozat értelmében a biztosítottak és igényjogosult családtagjaik által igénybevett fogászati ellátás jelentősen bővült és csökkent n térítési díj is. Eddig a korona és hídfogpótlás térítési díja 30 forint volt, ez most "10 forintra csökkent. Ezentúl a biztosítottak — kívánságaiknak megfelelően fogszínű homlokzatú koronát és hidat is kaphatnak mérsékelt térítés (egyszerű kozmetikai Xommunkánál egységenként 35 forint, összetett kozmetikni fémmunka esetében egységenként 50 rint) ellenében. A határozat december 1-éri életbe. folép Daladier úrról, valamint Herriot elnökről és néhány más személyről A lap a továbbiakban így folytatja: „A franciák megkérdik maguktól és választ nem találva értetlenek maradnak: ki a mi barátunk? Németország, amely megmutatja azt az utat, amelyen haladva jó nyugatiak é^ jó európaiak leszünk, vagy Oroszország, amellyel soha semmiben nem lehet megegyezésre jutni anélkül, hogy ne szögeznék az embert árulóként a szégyenoszlophoz? És ki a mi ellenségünk? Az az ország, amellyel szemben nem is olyan régen a legszigorúbb elövigyázatosságú rendszabályokat foganatosítottuk és amellyel még nem teremtettünk szerződéses úton békeállapotot, vagy az az ország, amellyel akárcsak azelőtt, össze vagyunk kötve, — ezirányú újabb bejelentésig mindenesetre — jó és rossz időkre egyaránt, a német nacionalizmus újabb támadása esetére? Természetesen, teljesen igaz az, hogy francia-német megbékülés nélkül lehetetlen a béke, de vájjon jobban biztos'ftjuk-e a bekét azzal, hogy teljes kavarodást csinálunk szövetségeseink rendszerében? A Le Monde cikkét a következőkkel fejezi be: „Az egyszerű nép nem hajlandó többé bármit is megérteni azonkívül, hogy 1953-ban állandóan és minden oldalról bolonddá teszik. Annyira hozzászokott a különböző kalandokhoz, hogy nem is akarja nyíltan kinyilvánítani haragját. Szeret reményekedni olyan miniszterek eljövetelében, akik államrendszerünk eszményeinek megfelelően, nem pedig kétes érdekeknek és váltakozó szenvedélyeknek en gedelmeskedve kormányoznak. Azt szeretné ezenkívül, ha egy türelmes és bátor levéltáros összegyűjtené mindazokat a hivatalos nyilatkozatokat, amelyek a legkifogástalanabb és legvitathatatlanabb vádiratot képeznék rendszerünk képviselői, ha csak nem maga a rendszer ellen", R koreai-kínai fél befelezte 19 fogsárba eselt amerikai repülő vallomásának közzétételé! Ujabb négy vallomás az Egyesült Államok bakteriológiai hadv seléséről Peking (Űj Kína) Az "Űj Kína* hírügynökség november 20-án nyilvánosságra hozta további négy fogságbaesett amerikai repülőnek az Egyesült Államok bakteriológiai hadviseléséről szóló vallomását. A pénteken nyilvánosságra • hozott négy vallomás közül három ugyanannak a B—26-os gépnek személyzetétől származik. James E. Gunnoe Jr. főhadnagy, pilóta; Bobby E. Hammett főhadnagy, navigációs és bombázó tiszt és Dávid E. Penny navigátor. Mindhárman ejtőernyővel kiugrottak, amikor 1952 június 7-én találat érte gépüket. A pénteken nyilvánosságra hozott negyedik vallomást Howard B. Hitchens főhadnagy, egy B—26-os borhbázó navigátora tette. Gunnoe vallomásában részletesen beszámol a Tunghua elleni baktériumtámadás végrehajtásáról, majd kitér arra a beszélgetésre, amelyet a támadást megelőzően ezredének tájékoztató tisztjével, Friesen őrnaggyal folytatott. Friesen őrnagy igy szólt hozzá: "Olyan értesüléseink vannak, hogy járvány ütötte fel a fejét Észak-Koreában. Önök ma éjjel baktériumbombákat visznek magukkal, hogy — úgy mondjam — segítsenek a járványnak*. Hammett főhadnagy, navigációs és bombázó-tiszt vallomásában beszámol arról a baktériumtámadásról, amelyben április 2-án Antung ellen részt vett. Hammett ezt a feladatot nem Gunnoeval és Pennyvel együtt hajtotta végre. Hammett főhadnagynak is Friesen őrnagy adott eligazítást, aki kijelentette, hogy a baktériumbombák pestis- és kolera-bacillusokat tartalmaznak. A pénteken nyilvánosságra hozott másik két vallomás megerősíti az előző vallomások sok részletét. Külpolitikai krónika «Felsőbbrendű hölgyekw A „Vorwarts", a Svájci Munkapárt lapja Írja: „Tudják-e, mi egy „felsőbbrendű hölgyf" Hogy ezt megtudják, csak az amerikanizált újságokat kell olvas, niok. Megtalálhatják bennük a választ. A ,,felsőbbrendű hölgy" olyan nő, aki a legerősebb férfiakat is lebokszolja, tehát aki egy valódi amerikai bárhölgy és egy erőművésznő keveréke." A lap néhány példával szemlélteti, hogyan élnek az amerikai „felsőbbrendű hölgyek"; „Washington államban fiatal lányok egy csoportja bandába tömörült. Elhatározták, hogy a „felsőbbrendű hölgyek, hez" méltóan élnek. A banda jelvénye egy leopárd mintájú sál volt. A banda áruházakban lopott. Amikor a rendőrség közbelépett, a 16 lánynál 273.000 német márka értékű lopott holmit talált. Egy elhagyatott telken Newyorkban a rendőrség két női bandát lepett meg. amint éppen verekedtek egymással. A lányok cigány-fülbevalókat, rövid csiz. mát hordtak és fekete hajuk volt. Akinek természettől nem ilyen színű volt a haja, az megfestette. A banda legfiatalabb tagja 13, a legöregebb 18 éves volt. A női gengszterek számát Newyorkban 10.000-re becsülik. Ezek mintegy 200 bandához tartoznak. Ezek a „felsőbbrendű hölgyek" pincékben és elhagyatott gyárépületekben éjjeli mulatókat rendeztek be. A szükséges anyagiakat rablással, lopással és foszloga. fásokkal szerezték meg. Mint a nemrég letartóztatott 17 éves McDonald elárulta, a női gengszterek szigorú bandaszabályokat vezettek be. Aki valami okból ki akar lépni a bandából, azt égő cigarettával bélyegzilt meg. Egy másik banda, amely a „pokol maeskái"-nak nevezi magát, egy newyorki egyetemen alakult. A mozi és autókirán. dulásokhoz szükséges pénzt a banda zsarolásokkal szerezte meg. Áldozataik a fiatal tanárok és férfiismerőseik voltak. A lányok coctailpartykon leitatták őket. Amikor már .Jó hangulatban" voltak, néhány lány levetkőzött és a venáégelcet lefényképezték a ruhátlan lányok társaságában. A kom. promittáló fényképekkel zsarolták az illető tanárokat, hogy jobb osztályzatokat adjanak. Az ügy akkor pattant ki, amikor az egyik megzsarolt tanár öngyilkos lett. Ezek a példák csak adalékok az „amerikai életformához" — állapítja meg végül a „Vorwarts", amihez nekünk nincs semmi hozzátenni valónk. Beszélnek önmagukért a tények ... A japán vöröskereszt-küldöttség moszkvai tartózkodásáról Moszkva (TASZSZ). Mint a sajtó már közölte, Moszkvába érkezett a japán vöröskereszt küldöttsége, hogy tárgyalásokat folytasson a Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságai szövetségének végrehajtó bizottságával a büntetési idejüket letöltött, valamint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének az amnesztiáról kiadott 1953 március 27-i keltezésű törvényerejű rendelete értelmében, vagy a Szovjetunió legfelső bíróságának határozata alapján büntetésük kitöltése előtt szabadonboésátott japán hadifoglyok és az annakidején különböző bűntettekért el_ .. ítélt polgári személyek hazatelepíPenny összesen 10 Észak-Korea téséröl ellen irányuló baktériumtámadásban vett részt. A már közölt 15 vallomással együtt ez a négy vallomás még teljesebbé teszi a Korea és ÉszakKína ellen folytatott amerikai bakteriológiai hadviselés szennyes képét. A tárgyalások eredményeként 1953. november 19-én közös közleményt írtak alá, A közlemény szerint s- Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének területéről hazatelepítik a büntetési idejüket letöltött, vala- szabályai tiltják. mint a Szovjetunió Legfelső Ta* nácsa Elnökségének az amnesztiáról kiadott 1953 március 27-i keltezésű törvényerejű rendelete értelmében, vagy a Szovjetunió legfelső bíróságának határozata alapján büntetésük kitöltése előtt amnesztiában részesített japán hadifoglyokat és az annakidején különböző bűntettekért elítélt polgári személyeket. A hazatelepítésre kerülők közül 420 hadifogoly és 854 polgári személy. Az említett személyek hazatelepítése után a Szovjetunióban visszamaradó, összesen 1047 japán hadifoglyot büntetésük kitöltése szerint szintén Japánba lehet hazatelepíteni. A hf.zatelepítésre kerülő japán hadifoglyoknak és polgári személyeknek megengedik, hogy magukkal vigyék személyes holmijukat, kivéve azokat a tárgyakat, amelyeknek kivitelét a Szovjetunió vámNEMZETKÖZI SZEMLE Napjaink fő nemzetközi kérdéseinek megvitatásáért Adenauer még a bermudai ért kezlet előtt a parlament elé akarja vinni az általános kalonakötelesettségről szóló törvényjavastatot Bonn (ADN). A „DPA" nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint Adenauer még a tervbevett bermudai értekezlet megkezdése előtt meg akarja szavaztatni az általános katonakötelezettségről szóló alkotmánymódosító törvénytervezetet. A törvény meghozásával elsősorban Franciaországra akarnak erős nyomást gyakorolni, November 13-án Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere sajtóértekezletet tartott Moszkvában szovjet és külföldi újságírók számára. A sajtóértekezleten Molotov ismételten kifejtette, hogy a Szovjetuniónak elhatározott és megmásíthatatlan szándéka, hogy a nyugati hatalmakkal megtárgyalja napjaink fő vitás nemzetközi kérdéseit. Molotov külügyminiszter nyilatkozata nagy visszhangot keltett a nyugati sajtóban. Ennek az az oka, hogy Molotov nyilatkozata ismét lerántotta a leplet az imperialistáknak á tárgyalások kérdésében folytatott mesterkedéseiről. A sajtóértekezletet megelőzően ugyanis a Szovjetunió november 3-án jegyzéket intézett az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához, amelyben javasolta, hogy tartsák meg a külügyminiszterek értekezletét, méghozzá olymódon, hogy az valóban előbbrevigye a vitás nemzetközi kérdések megoldását. Ezért a Szovjetunió szerint meg kell vitatni a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket, beleértve a német kérdést is. A szovjet jegyzékre egész sor nyugati politikus cs a nyugati reakciós sajtó legnagyobb része úgy reagált, hogy egyrészt azt igyekezett bizonygatni, mintha a Szovjetunió elzárkózna a tanácskozásoktól, másrészt egyszerűen elhallgatta a jegyzéket a széles tömegek előtt. Molotov elvtárs ezért nyilatkozatában rámutatott, hogy a Szovjetunió kész tárgya'ni a v'tás kérdésekről. de megkívánja, hogy a tárgyalások valóban a lényegre iráden vitás problémát: a német kérdés megoldását, a támaszpontok felszámolásának kérdését, a tömegpusztító fegyverek eltiltását, stb. Ezt a nyilatkozatot már nem lehet elferdíteni s nem lehet hallgatni róla. Miközben a három nyugati hatalom a bermudai értekezleten újabb — a Szovjetunió ellen irányuló — összebeszélést fog tartani, a nyugati burzsoá sajtó már hangot ad annak a nézetnek, hogy a Szovjetunió tárgyalni akar, tehát tárgyalni kell vele. A "Daily Telegraph* című angol burzsoá lap megállapította, hogy Molotov "teljesen világosan rámutatott, hogy Oroszország továbbra is szorgalmazza az öthatalmi tanácskozás összehívását*. A párizsi *Figaró" is arról ír, hogy Molotov "ismét szorgalmazza a nemzetközi feszültség kérdése megvitatásának szükségességét.* *A Szovjetunió — írja a »Parisien Liberé« — a Kelet és Nyugat közötti összes vitás kérdések megtárgyalását javasolja." Az angol alsóházban Bcvan, munkáspárti képviselő bírálta az angol lapokat, amelyeket — mint mondotta — "arra használnak fel, hogy eltitkolják a nép elől azt, amit tudnia kell.* Ez történt akkor is, amikor egyetlen angol lap sem közölte teljes egészében a szovjet jegyzéket. "Teljesen világos — mondotta Bevan — hogy a Szovjetunió nem csapta be az ajtót és kész tárgyalásokat kezdeni.* A nyugati országokban tehát — különösen Molotov nyilatkozata után — egyre erősödik a kívánság, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság együttesen tárgyalják meg a vitás nemzetközi kérdéseket és gondoskodjanak ezek megoldásáról. A néptömegek nyomására e követelés elől előbbutóbb már a nyugati imperialista hatalmak sem térhetnek ki. Harc Franciaország függetlenségéért Az utóbbi időben egyre éleződik a francia nép legkülönbözőbb rétegeinek harca, az amerikai imperializmus zsoldjában álló Lanielkormány ellen, amely a francia nemzetgyűlésben ratifikáltatni akarja a bonni és párizsi háborús szerződéseket. A francia nép szerte az országban felemelte szavát az "európai hadsereg* és az ®európai védelmi közösség" terve ellen, amely tervek azt a célt szolgálják, hogy *európai" cégér alatt újjáélesszék a német milltarizmust. Franciaországban a nép nagy tömegszervezetei mellett községi tanácsok, frontharcos, rokkant és ellenállási szervezetek is úgy határoztak, hogy cl kell utasítani ezeket a hazaáruló terveket. Választók nyúljanak, tehát érintsenek min-[keresték fel képviselőiket, hogy követeljék: szavazzanak az "európai hadsereg* ellen, amely veszélyt jelent Franciaország számára. A Franciaország függetlenségért, az "európai® áruló tervek ellen vívott harc kiéleződését tükrözte a francia nemzetgyűlésben lefolyt külpolitikai vita is. A külpolitikai zősség* tervét támogató határozatot fogadjon el. El tudták érni azt is, hogy egyes szocialista képviselők — mint például a Félix Gouin — az *európai védelmi közösséget" "az elképzelhető legjobb megoldásnak® nevezzék. Mindezek ellenére azonban a külügyi vitát az jellemezte, hogy a francia burzsoá pártokon beiül mélyült a szakadás az *európai hadsereg" tervének hívei és ellenzői között, gyarapodott azoknak a száma, akik tanultak a történelemből s számbavették, hogy a német militarizmus már többször megtiporta Franciaországot. A külügyi vitában a kommunista párt képviselői folytatták harcukat azért, hogy Franciaország függetlensége érdekében meg kell hiúsítani az "európai* terveket. A vita során ezt az álláspontot támogatták azok a burzsoá képviselők is, akik szintén felemelték szavukat a bonni és párizsi szerződések ratifikálása ellen. Gaulleista, radikális, MRP, független, parasztpárti és egyéb burzsoá képviselők foglaltak állást a német militarizmus feltámasztását szolgáló *európai« tervek ellen. A külügyi vita tehát nem hozta meg a Laniel és Bidault által kívánt eredményt. Az *eurőpai barisereg" ellenzőinek tábora erősödött. Ez a vita is azt tükrözte, hogy a francia tömegek olyan nyomást gyekoro'nok még a bur'S"á nártok kénvise'őire is. h"*v azok a vitában Laniel miniszterelnök és német militarizmus feltámasztása Bidault külügyminiszter olyan határozati javaslatot akartak kicsikarni, amely majd a bermudai értekezleten kedvezőbb szinben tünteti fel a bonni és párizsi háborús szerződések ratifikálásának kilátásait. Lanielék a külügyi vita idején igyekeztek maguknak rrinden mórion erős támogatást szerezni. Az ő malmukra hajtotta a vizet, hogy a szocialista párt áruló vezetősége az "európai védelmi Köellen foglalnak állást. Végül figyelemreméltó je!T»mvonása volt a vitának. h"gy a kommunisták mellett több burzsoá képviselő is hangsúlyozta: Franciaország számára az cgyettan járható út a francia-szovjet szerződés megvalósítása, amc'y jó fegyver a német militarizmus feltámasztása elleni harcban.