Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-18 / 270. szám

DfLWGYIRORSZaG SZERDA. 1953. NOVEMBER 18. I Némei Denokratikus Köztársaság állambiztonsági szervei tet.enérták és letartóztatták egv nyugatberlini kémszervezet vezetőjét Berlin (MTI). A Német Demokra­tikus Köztársaság állambiztonsági szervei a lakosság köréből érkezeit figyelmeztetés alapján november 14-re virradóra Berlin demokra­tikus körzetének területén tettenértek és letartóztatták Wcrner Haasct (álneve Wilhelm Hcister), a Gchlen volt náci tá­bornok irányítása alatt működő nyugatnémetországi kémszolgá­lat ,.120'Anton" fedőnevű nyu­gatberlini kémcsoportjának ve­zetőjét, a hitleri hadsereg egy­kori őrnagyát és ezredparancs­nokát. Haase kémszervezetének több ügynökével megkísérelte, hogy kémtevékenységének megkönnyíté­sére Berlin nyugati és keleti kör zete között titkos távbeszélő-veze­téket szereljen fel. A nyugatberlini kémszervezet fő­nökét akkor tartóztatták le, amikor a munkálatok ellenőrzésére a Ber­lin demokratikus körzetéhez tarto­zó Kiefhelz Strasse-ra érkezett. Haase a titkos távbeszélő-vezeték felszerelésénél az amerikai General Cable Corporation különleges víz­álló kábeleit akarta felhasználni. A berini demokratikus lapok keddi számai fényképfelvételeket közöl­nek a lefoglalt amerikai kábelek­ről. Werner Haase letartóztatása után tsgadta a terhére rótt bűncselek­ményeket, de utóbb a bizonyítékok súlya alatt kénytelen volt beismer­ni, hogy Gehlen irányításával kár­tevő és kémtevékenységet folyta­tott a Német Demokratikus Köztár­saság ellen. Rövid külpolitikai hírek Párizs (MTI) Észak-Vietnámban, a Vörös-folyó torkolatvidékén, Ha­noitól 40 kilométernyire északke­letre a vietnámi néphadsereg egyik zászlóalja betört az expedíciós had­sereg által ellenőrzött vidék bel­sejébe és súlyos veszteségeketoko­zott a gyarmatosító csapatoknak. Hanoitól hatvan kilométerre dél­keletre, Nam Dinh közelében rzin­tén nagyobb összecsapásra került sor, melynek során a francia ex­pedíciós hadsereg és a Bao Daj­féle zsoldoshadsereg kötelékei sú­lyos veszteségeket szenvedtek. _ Beírat (TASZSZ) Bagdadban 25 évre szóló "baráti és megnemtá­madási* török-iraki szerződést Ír­tak alá a napokban. A szerződés katonai téren írja elő az együttműködést a két or­szág között. A szerződés az első kétoldalú katonai egyezmény Tö­rökország és más közelkeletl or­szág között. Az Egyesült Államok hasonló egyezmények megkötését igyekszik kierőszakolni, hogy elő­készítse a Törökországból, Pakisz­tánból, Irakból és Iránból álló középkeleti katonai tömb megte­remtését. Párizs (MTI) Khmerben — In­dokína egyik államában — újabb kormányválság tört ki annak kö­vetkeztében, hogy a miniszterel­nök, aki egyben hadügyminiszter is, valamint a kormány három más tagja lemondott. Norodom Sziha­nuk király, ügyet sem vetve a nép függetlenségi követeléseire, sze­mélyes barátait nevezte ki a meg­üresedett miniszteri tárcák élére. Miniszterelnökké Sannakot nevez­ték ki, aki a király személyes ta­nácsadója volt. Az új kormány helyzete rendkí­vül bizonytalan. A király azért jó­A koreai-kínai fél határozott követelései a felvilágosító munka újbóli megkezdésével kapcsolatban nak látta, hogy rendeleti úton bi­zonytalan időre elhalassza a jövő év január elejére kitűzött alkot­mányozó nemzetgyűlési választá­sokat, ' + (MTI). A" ,J)PA" nyugatnémet hírügynökség közlése szerint no­vember 16-án a Benelux államok külügy-, pénzügy- és gazdaságügy; miniszterei Van Zeeland belga kül­ügyminiszter elnökletével Brüsszel-f ben értekezletre ültek össze. Bár az értekezlet a nyilvánosság kizárá­sával folyik, a „DPA" úgy értesül, hogy elsősorban gazdasági kérdé­sekről van szó, valamint arról, hogy megvitatják egy döntőbíróság lé­tesítésének kérdését, amelynek az lenne a feladata, hogy a Benolux­államok közötti ellentéteket elsi­mítsa. (MTI). Két római filmszínházban fasiszta merénylők könnyfakasztó bombákat dobtak le, hogy megaka­dályozzák a „Könnyű évek" („Anni facili") című antifasiszta film ve­títését. A közönségnek el kotlett hagyni a helyiséget és a film vetí­tése körülbelül egy órán át szüne­telt. Az előadásokat később sza­bályszerűen folytatták. A harmadik megyei képzőművészeti kiállítás Szegeden A harmadik megyei képzőművé­szeti kiállításnak eddig is nagy lá­togatottsága volt a megye városai­ban, Hódmezővásárhelyen, Szente­sen. Most Szegedre került a kiállí­tás anyaga, hogy a szegedi dolgo­zók is megtekinthessék. Nyitva va­sárnapig délelőtt 10-től este 8 óráig a KIK kultúrtermében (Vörög­marty-utca 7. szám alatt), Keszon (Uj Kína). A katonai fegyverszüneti bizottság koreai­kinai küldöttsége hivatalos közle­ményt adott ki, amely szerint a koreai kínai fél ismételt erőfeszí­téseinek eredményeként november 16-án újból megindult a november 6-a óta szünetelt, a koreai-kinai fél fogságba esett harcosai között vég­zett felvilágosító munka. Az amerikai utasításra eljáró Csang Kaj-sek-féle ügynökök sza­botázscselekménye következtében november 6-a óta nem folyt felvi­lágosító munka a 22-es számú tá­borrészlegben őrzött kínai hadifog­lyok között. A koreai-kinai fél fel­világosító munkájának ez az újabb szünetelése azért következett be, mert a semleges nemzetek képvise­lőiből álló hazatelepítési bi­zottság cs a hadifoglyok őrzését ellátó India; fegyveres erők nem tették meg a szükséges rendsza­bályokat annak érdekében, hogy biztosítsák a koreai-kinai fél számára a felvilágosító munka elvégzéséhez szükséges szabad­ságot és lehetőségeket. A semleges hazatelepítési bizott­ság működési szabályaint k és a felvilágosító tevékenység szabályai­nak rendelkezései értelmében a koreai-kinai félnek teljes joga van ahhoz, hogy az általa váltsztott 22-es számú táborrészlegben felvi­lágosító munkát végezzen a hadi­foglyok között. A koreai-kinai fél azonban — újabb erőfeszítést téve a felvilágosító munka folytatására — november 14-én közölte a sem­leges hazatelepítési bizottsággal; hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg ne folytasson felvilágosító munkát a 22-es számú táborrészlegben őrzött hadifoglyok között és hajlandó e felvilágosításokat kezdeni más tá­borrészlegek lakói számára. A ko­reai-kinai fél november 15-én kö­zölte a semleges hazatelepítési bi­zottsággal, hogy november 16-án a koreai néphadsereg fogságba­esett és az 53-as számú táborrész­legben őrzött harcosai között foly­tat felvilágosító munkát. A koreai-kinai fél ezzel egyide­jűleg a semleges hazatelepítési bí­zottság előtt hangsúlyozta, hogy a felvilágosító munka újbóli megkez­dése hiábavaló, ha megengedik, hogy a Csang Kaj-sek- és Li Szín Man-féle ügynökök — miként a múltban tették — ezután is meg­hiúsítsák a felvilágosító munkát. A koreai-kinai félnek változatlanul az a véleménye, hogy a semleges hazatelepítési bi­zottságnak és a hadifoglyok őr­zését ellátó indiai fegyveres erőknek — a működési szabá­lyok és az eljárási szabályok megvalósításának biztosítása ér­dekében — gyakorlati és hatá­sos rendszabályokat kell foga­natosítaniok az ügynökök lépés­ről-lépésre történő felszámolá­sára és uralmuk letörésére úgy, hogy valóban teljesíthessék kö­telességüket, mint a hadifog­lyok őrzői. A koreai-kinai fél ezért határozot­tan követeli, hogy a semleges ha­zatelepítési bizottság és a hadi­foglyok őrzését ellátó indiai fegy­veres erők ügyeljenek arra, ne­hogy az ügynökök bármilyen mó­don akadályozzák a felvilágosító munkát és tartsák fenn a rendet a felvilágosítás színhelyéül szolgáló sátrakban. Mindazokat az ügynö­köket, akik a felvilágosító munkát akadályozzák, vagy a felvilágosító megbízottakat tettleg bántalmaz­zák, el kell különíteni, meg kell büntetni, Szigorúan meg kell tiltani az amerikai félhez tartozó személyek­nek, hogy a felvilágosítás színhe­lyéül szolgáló sátrakban zavart keltsenek, magszakítsák a felvilá­gosításokat, sőt nyíltan megfélem­lítsék a hadifoglyokat. Haladéktalanul véget kell vetni annak, hogy a svájci vagy & svéd megbízottak önkényesen és szándé­kosan megszakítsák a koreai-kinai fél által végzett felvilágosító mun­kát. Hi történik Iránban ? Teherán (TASZSZ). A teheráni rádió jelentése szerint a katonai bí­róság november 16-án folytatta a Moszadik és Riahi ellen Indított per tárgyalását. Moszadik ismét kijolentette: tiltakozik az ellene emelt vádak miatt. Riahl tábornok szintén hangsúlyozta, hogy határo­zottan visszautasítja az ellene irá­nyuló vádakat. Azmude katonai ügyész vádbe­szédében halálbüntetést kért mind­két vádlott fejére. (MTI). A Zahcdi-féle iráni kor­mány ©gyro felháborítóbb eszkö­zöket alkalmaz az imperialisták el­leni népi megmozdulások elfojtá­sára. A Zahcdi-kormány jogtipró mód szerei még olyan közismerten jobb­oldali személyeket is tiltako­zásra késztetnek, mint Baghai iráni képviselő, nki a „Snhed" című lapban élesen elítéli, hogy a rendőrség szuro­nyokkal és gumibottal támad még az iskolás gyermekekre is, ha azok néhány röplapot szórnak el az ut­cán. A rendőrök ilyen esetben dur­ván ütlegelik a gyermekeket, sőt száműzik is azokat. Előfordul az is, hogy valuld puszta kíváncsiságból valami pa­pírdarabot vesz fel a földről. Ilyen esetben azonnal ott teremnek a tit­kosrendőrség tagjai és a kíváncsis­kodók internáló táborokba kerül­nek. • Nagybritannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának ülése London (TASZSZ). Nagy-Britan­nia Kommunista Pártjának vég­rehajtó bizottsága november 14 én és 15-én ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták az angol munkás­osztály által az életszínvonal csök­kenése ellen vívott harc fokozásá­nak kérdéseit. Az ülésein John Gollan, a párt tagjai végrehajtó bizottságának mondott beszámolót. A végrehajtó bizottság ezu'án megtárgyalta a Nagy-Britannia Kommunista Pártja országos kon­gresszusának előkészületeivel kap© csolatos kérdéseket. A párt orszá­gos kongresszusát, mint előző jelen­tések már közölték, 1954. április 16-tól 19-ig tartják Londonban. Pályáxati felhívás A Budapesti Városi Tanács vég­rehajtóbizottságának XI. népműve­lési osztálya pályázatot hirdet olym egyfelvonásos színdarabra, dalszö­vegre és rigmusra, amely mai éle­tünket tükrözi. A beküldés határ­ideje: 1953. december 15., eredmény­hirdetés: 1953. december 25. Pályadíjak: egyfelvonásos szín­darab (8—20 ritkán gépelt oldal) L díj 1500 forint, II. díj 1300 íori-it, III. díj 1000 forint. Versek: I. díj 500 forint, II. díj 400 forint, III díj 200 forint. Dalszöveg: I. díj 500 forint, TI. díj 400 forint, III. díj 200 forint. Rigmusok: I. díj 400 forint, II, díj 250 forint, III. díj 150 forint. A kéziratokat a Budapesti Vá­rosi Tanáes végrehajtóbizottsága XI. népművelési osztályához (Buda­pest, V. Városház-u. 9—11. II. em, 268.) kell beküldeni. A sorsolási bizottság ellenőrzésével szállítják Szegedre a sorsolási kerekebet Az I. Békekölcsön ötödik, novem­ber 26. és 29. között Szegeden le­zajló sorsolására november 24-f-n, kedden szállítják le a pénzügymi­niszter által kinevezett sorsolási bizottság két tagjának kíséretében a sorsolási kerekeket, amelyeket az I. Békekölcsön nagy érdeklődés­sel várt ötödik sorsolásának kez­detéig a Szegedi Nemzeti Színház egyik kijelölt helyiségében őriznek. Csokonai Vitéz Mihály Száznyolcvan évvel ezelőtt született a magyar felvilágosodás nagy költője, Petőfi plebejusi né­picsségének nagy elődje, Ady End­re egyik legkedvesebb költője, Cso­konai Vitéz Mihály. Költői tehetsége már diákévei­ben kibontakozott, s ezeknek az éveknek egyik legérdekesebb mű­ve, a „Béknegérharc" jelentős lé­pés n. feudális Magyarország ple­bejusi bírálata felé. Elevenen él a debreceni kollégiumban a régi magyar énekköltészet világa is. köztük a kuruc költészeité, mely­nek változatos formái sokban ala­kítják Csokonai líráját. Ne folcd­kezzünk meg a népdal hatásáról sem, mely nemcsak itt, do gyer­mekkorú óta társa, s később kibon­takozó népiességének ösztönzője. Pályájának első szakaszában, a Martinovics-féle mozgalom elbu­kása előtt főképp a bölcselő líra formájában szólaltatja meg a ma­gyar jakobinusok gondolatvilágá­hoz közel álló forradalmi eszmé­lt. a jövőbe vetett hitét és az el­nyomók iránti gyűlöletét. Ezekben n verseiben a felvilágosult böl­cselő líra magyar hagyományát fejleszti tovább. Hangja azonban jóval bátrabb, radikálisabb, mint ciödjoié, ugyanakkor művészi for­mája is színesebb és gazdagabb. Gondoljunk itt például „Az álom"­ra, melynek tartalma a mechanikus matcrinlizmus tanításában gyöke­rezik, vagy a nagyszerű „Estvo"­re, mely az őskommunizmus vízió­jából lesz n korabeli magyar _ vi­szonyok reális ábrázolásává és melyet eleven élettel a kizsákmá­nyolók elleni gyűlölet telít meg. Csokonai azonban nem marad meg pusztán a feudális társadalom kri­tikájánál. hanem élesen bírálja a kialakulóban lévő polgári társada­lom pénzsóvárgását is (Zsugori uram"). A nemesség mflveletlensé­gét, az igazi kultúra iránti érzé­ketlenségét leplezi le nagyszerű plebejusi színműve a „Tempefői" mely realizmusával, bátor társa­dalomkritikájával egyedül áll a kor magytfr színpadi irodalmában. De egyéb színművei — közülük legis­mertebb a „Knrnyóné" — szintén jelentősen gazdagították színi Iro­dalmunkat, különösen az eleven sokoldalú jellemábrázolás eszkö­zével, népiességükkel, bár társa­dalomkritikájuk haloványabb, mint nmilyennel a „Tempefői"-ben talál­koznnk. Csokonai költészetének felvilá­gosult plebejusi hangja a Martino­vics-féle mozgalom elbukását kö­vető politikai elnyomás idején hal­kabbá vált ugyan, de a költő lé­nyegében véve csak a művészi ki­fejezés eszközeit változtatta meg, nézeteit nem. Ezt az 1809-ban írt „Dorottya" című komikus epo­szából is jól láthatjuk, mely, ha nem is tartalmaz olyan nyilt tár­sadalomkritikát, mint több korábbi műve, végeredményben a kora­beli magyar nemesség dologtalan életének, szájhősködésének kipel­lengérczésc. A „Dorottyá"-ban a társadalomkritika a fiatal Csoko­nai szenvedélyes kitörései helyett jórészt a stílusparódia nem min­denkor közérthető eszközeivel je­lenik meg, de épp úgy, mint Cso­konai költészetének legjava, a ma­t*q sajátos költői eszközeivel a ma­gyar feudalizmus avult világának olyan költői lerombolói felé mu­tat előre, mint Fazekas; az „Elve­szett alkotmány" Arany Jánosa, vagy maga Petőfi Sándor. A jakobinus-mozgalom bukása ufáni elnyomás idején a lírikus Csokonai hangja sem szár­nyalhat már olyan merészen, mint a megelőző időkben, ezért sokan hajlamosak költészetének máso­dik korszakát hanyatlásnak te­kinteni, pedig Csokonni — ha nem is fejezheti ki gondolatait olyan nyíltan, mint előbb — nem lesz hűtlen a haladás eszméihez. Csokonai szerelmi költészetével kapcsolatban általában a nyugati, főképp az olasz „rokokó" költők ha­tását emlegetik. A rokokó fogalma alá nzonbán a burzsoá irodalomtör­ténészek hajlamosak voltak be­vonni a felvilágosodás optimista életfilozófiájának számos lírai meg­jelenését, ami különben csak azt a célt szolgálta, hogy a felvilágoso­dás korának költészetét a hanyat­ló feudalizmus dekadens .roko­kó" költészetéhez kapcsolva csök­kentsék az előbbi líra társadalmi­politikai jelentőségét. Csokonai látszólag ugyan közel áll a roko­kó játékos vidámságához, optimiz­musa azonban nem a feudalizmus nagy urainak gondnélküli életét tükrözi, hanem tovább is a plebe­jusi költőnek a felvilágosodás esz­méibe, az emberiség haladásába vetett hitéből táplálkozik. A „Lilla­dalok" jórésze például a szerelmi líra tárgykörébe tartozik. ezek közt is találunk mélyebb bölcsel­kedő költeményeket, a fiatal Cso­konai felvilágosult hangjának mél-, ló folytatóit (például „Uj eszten­dei gondolatok", „Békekötésre"). Ma­ga a szerelem a Lilla-dalokban, de részben az Ódákban is kétségtele­nül, mint a költő képzeletvilágát szinte teljeson betöltő központi életérzés jelenik meg, de mégsem annyira, hogy kizárná a mélyebb társadalmi jellegű érzéseket. Ezek tovább is ott vannak lírájában, sze­reimi költészetének legkiemelke­dőbb darabjait szövik át, ami azt mutatja, hogy ez a szerelmi költé­szet végeredményben a politikai elnyomással, a feudális társadalom­mal való szembenállás kifejezé­sének sajátos eszköze. Kétségtelen, hogy Csokonai sze­relmi költészetében bizonyos mér­tókig a magánéletbe vonult vissza. A közélett szereplés egy'dőre le­hetetlen a haladó gondolkodású embereik számára. Szerelmi lírája tehát nem pusztán szerelmi bánat, vagy boldogság megszólaltatója; ez a tematika nem egy esetben csak művészi köntös, költői ürügy a kor haladó erői társadalmi hangulatá­nak kifejezésére. A Lilla-dalokból kicsendülő friss erot ikában sem lehet a bomló feu­dalizmus arisztokráciájának erköl­csi romlottságát keresni. Ez '.iáin az emberi test igényei reha­bilitálása, az egyházi erkölcsök, a feudális társadalom képmutatása! elleni tiltakozás egyik formáin, mely a maga filozófiai i"»z©Maá; különben is a kor legha'ndottább filozófnsa'nak a XVIII. s7~-ad m»­terialiriátemk műveibe-, tálába m-g. A Lilla-dalok keserű hangú köl­teményeiben viszont, bár e költe­mények tartalma jórészt a szerel­mi bánat — a Martinovics-féle moz­galom ibiikását követő elkeseredés, kétségbeesés kifejezése a lényeges, persze bonyolult áttételeken ke­resztül. Ellég, ha csiaik például. a „Tihanyi Ec.hohoz" versre utalunk, melynek mondanivalója egyáltalán nem szubjektív panasz, liainem an­nak k fejezése, ho/y minden embe­ri érzés hajótörést szenved a feu­dális társadalom embertelenségén. Egyik legszebb verse, a közismert „Reményhez'' ismét nemcsak a sze­rencsétlenül végződő szerelmének el­siratása, ott van 1>cnne a kor át­élt politikai viszonyai, a reakció át­menet; győzelme feletti keserűség kifejezése is, Csokonai költészetének tartalmi, formai gazdagsága nem kis mértékben abból származik, hogy nagy érdeklődéssel fordult a nép nyelve és költészete felé. A nép­nvelv széraóye- realizmusa csaknem minden kö'keményét áthatja é'et­képS7erű verseiben A „Szegény Zsuzsi a táborozásikor'' című ver­sében pedig a feudális társadalom népi életének realista ábrázolását Van luk. A népnyelv s'én-ége. szem. 'él-te^éoe ad erőt a Do-nttyn le­írásiadnak. köztük a méHán híreg tánc:el*netnek is. Csokonai a m"­gv«r költői nyelvnek és verselésé­nek egyik legnagyobb mertere, szinte utolérhetetlen művésze. A -zorialzmust építő Magyarország szeretettel őrzi emlékét; nagyszerű művészi hagyatéka legértékesebb haladj hagyományaink közé tarto­zik. Faróti Dezső, egyetemi tanár, az irodalmi tudo­mányok kandidátusa

Next

/
Thumbnails
Contents