Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

t DtliMGYÜRORSZlto VÁSÁRNAP, ÍK5S NOVEMBER 15. « Gyöngy virágtál lomhhullásig* Gondolgfok a filirről Miben különbözik az állafok magatartása, „lelki" éleie az emberétől? Varosunkban, de országosan is nagy érdeklődést keltett a mű­vészi kidolgozású, szórakoztatva, gyönyörködtetve okVtó színes ter­mészetfilm: a ©Gyöngyvirágtól lombhullásig©. E filmre méltán le­het büszke minden magyar ember, de elismerést és dicsőséget szer­zett a film nemzetközi viszonylat­ban is, hiszen a velencei filmfesz­tiválon nyertes film lett. A filmnek művészi kidolgozása, 'színpompás látványossága, a ter­mészet szépségeinek hű bemutatá­sa, a gemencel rezervátum életét ismertető kitűnő felvételei és a rejtett életjelenségek szemléltetése mellett még más értéke és jelentő­sége is van. A mult rendszer bűnös mu­lasztását a felszabadulás óta teljes energiával pótolja népi demokrá­ciánk. Az iskolai természettudomá­nyos oktatás mellett a Természet­tudományi Társulat és kultúrforra­dalmunk többi tömegszervezete előadásokon, írásokon, könyveken, kiállításokon keresztül oktatja ' és neveli dolgozó népünket. Ezek mel­lett a módszerek mellett csak a legújabban fejlődött ki a legdina­mikusabb módszere az ismeretter­jesztésnek: a természetfilm. Ezt a módszert fejlesztette mű­vészetté a Kossuth-díjas Homoki Nagy István. A film értéke és je­lentősége elsősorban a természet megismertetése. Főfeladata a film­nek az állatok életének, viselkedé­sének, környezetében való megis­mertetése. Az állatok viselkedésének, maga­tartásának a kérdése egyik legne­hezebb problémája a természettu­dománynak. Érthető tehát, hogy — az igen sok követelményt szem előtt tartó — filmbe elvi tévedé­sek, helyesebben helytelen beállí­tások is kerültek bele. Ez teszi szükségessé, hogy foglalkozzunk az állatok magatartásénak, ©lelkiségé­nek* kérdésével, amint ezt a kér­dést a Szabad Nép október 8-1 számában Falud! Béla is felvetette. Azt általában mindenki tudja, hogy az állatok viselkedése ösztö­nös. Azonban az állatok életéről ennyit tudni nem elégséges. • Az ösztönnel az idealista világ­nézet ls foglalkozik, de azt úgy ál­lítja be, hogy az ösztönt Isten te­remtette azért, hogy az állati élő­lények megélhetését a természet­ben biztosítsa. Szecsenov és Pavlov Nobel-díjas szovjet tudós kutatásai és mun­kássága alapján ma már ismerjük az állati szervezet és szervek élet­működéseinek anyagi okait és fo­lyamatát. Az állat magalartásának a megértését az állati élet­működések megismerése biztosítja. Általában az állat magatartása alatt azt értjük, hogy hogyan hat reá a környezet, hogyan válaszol a környezet hatásaira. A környezet, az életfeltételek és az állati szerve­zet közötti kaocsolatot az ideg­rendszer létesíti. A külső ingere­ket az- idegvégződések (érzékszer­vek) felfogják és az Idegpályákon keresztül eliuttatják a megfelelő idegközpontokba. A központokban a sejtanyag elváltozásának formá­jában kialakul a válasz. A válasz szintén Idegpályákon a megfelelő szervekhez jut, ahol mozgást ered­ményez. Ezt a külső ingerekre adott válaszát az állati szervezet­nek ©reflexnek* nevezzük. Évezredek alatt az ingerek azo­nossága mindig azonos válasz be­következését eredményezve, a ref­lexek állandóvá, örökletessé let­tek. vagyis az ingerhatásokra fel­tétlenül bekövetkeznek. Ezeket a reflexeket nevezte el Pavlov ©fel­tétlen reflexeknek*. Az, ösztönök élettani alapját is feltétlen reflexek alkotják. Az ösz­tönös viselkedés nem más, mint '•'ibb reflexnek láncszerű kapcsola­ta, amelyben az egyik reflex kt­'-áltója a köve'kezőnek. Az ösztö­nök tehát örökletes, ©veleszületett© tulajdonságai az állatoknak, ame­'veket nem kell külön ©megtanul­n-r.*. Ilyenek például a szopás, a mr.darak fészeképítése. vándorlás, db. Az ösztönös cselekedetek nem rtelmesek, például, ha a méhek •otárét kissé távo'e.bb tesszük, a bek a kaptár régi helyén gyü­' eznek. úpvanfgy a madarak is a ' azkükre ülnek vissza, akkor ls, )n tojásaikét kissé odébbtottük. Az állatok magatartását a táp­lálkozási védekezési, vagy öníonn­tarlási. nemi és a szülői ösztönök befolyásolják. Ilyeneket szem'ől­tet a film, réldául a hangyaleső Lárva homoktölesér készítésében, az özsuta anyai gondoskodásában, a menyét, a borz, a bagoly, a kígyó táplálék szerzésében. Az ösztönök természetesen nem merevek, módosulnak és mó­dosíthatók. Ezen alapszik a házia­sítás, idomítás, állattenyésztés. Jól érzékelteti ezt a film az elvadult kóbórkutya vad ösztöneinek át­alakításával, amelyben a türelmes és hozzáértő szoktatás eredménye­ként már nem öli meg, nem lépi szét a küzdelemben ellenfelét, a ró­kát, hanem élve hűzza ki, sértet­lenül gazdája óhajának megfele­lően. Az állatok magatartását azonban nemcsak az ösztönök határozzák meg. Itt nem érthetünk egyet Fa­ludi Bélával, aki csak erre utal, azt írva: .*... cselekvéseik rugói ösztönösek©. Az állatok állandó kapcsolatban vannak környezetükkel és létük attól függ, hogy hogyan alkalmaz­kodnak a környezethez. Az állatok egyedi élete folyamán tehát új reflexek alakulnak ki, amelyek abbap különböznek az ösztönök­től, hogy ezeket *meg kell tanul­nia©. Ezeket a reflexeket, amelyek csak bizonyos feltételek mellett váltódnak ki, Pavlov *feltételes reflexeknek© nevezte el. Ilyen fel­tétel a kóbor kutya számára a szoktatás, hogy az embertől függ. Az így kialakult feltételes refjex elnyomja az állat ősi ösztöneit' cs kialakul az emberhez való ragasz­kodás *feltétcles reflexe©, látszó­lag érzelmi sajátosság. Homoki természetfilmjel éppen a feltételes reflexek ismerete és alkalmazása alapján készültek (az állatok hozzászoktatása a felvevő gép zakatolásához). Az állatok magatartásának bo­nyolult formáit éppen a feltételes reflexek magyarázzák meg. A ma­gasabbrendű állatoknál a nagyagy féltekék alakultak ki a feltételes reflexek kialakulásának szervévé. Általában minél magasabb ideg­rendszerű egy állat annál inkább képes feltételes reflexek kialakítá­sára. A nagyagy féltekékben ki­alakuló feltételes reflexek idegi folyamatok, amelyek időleges és új kapcsolatokat jelentenek. A nagy­agy féltekék idegi működését te­kintjük -lelki© működésnek. Faludi Béla említett cikke ép­pen az állatok ©lelki* életével kap­csolatosan tartalmaz komoly kriti­kát a filmről. ©Sajnos, — írja — ha jóval kisebb mértékben is, mint a *Vadvíz ország©-ban még mindig előfordul, hogy az egyik vagy másik állat emberszabású tulajdonságokkal felruházva jele­nik meg szemünk előtt. Ez nem­csak # film tudományos értékét torzítja, hanem számos ideológiai eltévelyedés forrásává is válhat. Elmoshatja az ember és nz állat közötti döntő különbségeket: a ter­mészetbe szellemi és erkölcsi tulaj­donságokat magyaráz bele. Az ál­latok a filmben néha gonoszak, kegyetlenek, ravaszok, máskor jó­ságosak, áldozatkészek, holott tulaj­donságaikat a természet és nem a társadalom alakította ki, cselekede­teik rugói ösztönöáek*. emberi lelki, szellemi élet megér­tésére. A társadalmi élet módosí­totta és alakította át az állati ér­zelmet emberivé, így alakultak ki a döntő különbségek. Mi a különbségek oka és ma­gyarázata? Az állat a környeső ' je­lenségekről, dolgokról csak érzék­szervei segítségével, az úgynevezett ©első jelzőrendszerrel* vesz tudo­mást, — míg az emberré válás ide­jén kialakult a beszéd, mint má­sodik jelzőrendszer©. Ez által a tudat kialakulásával lényegesen változott meg az érzelem. Az em­ber az érzelmek forrásait, a való­ság tárgyait, tulajdonságait megis­meri, különböző emlék — és képze­leti képekkel, gondolatokkal átéli. Az állat számára a valóságot csak a nagyagy féltekékben lezajló inge­rületek és azok nyomai jelzik. Ez az, amit mi benyomások, érzetek és elképzelések útján kapunk a környezetről. Az agyban két ellen­tétes idegi folyamat játszódik le az ingerhatásokra: a serkentés és a gátlás. Ezek erőssége és egymás­hoz való viszonya alapján az álla­tok magatartását Pavlov három típusban csoportosította: 1. az erős serkentő és gyenge gátlású folya­matokkal rendelkező állatok típu­sa. Ezek agresszívak, féktelenek, erősek, ingerlékenyek. 2. a ki­egyensúlyozott állatok, amelyek két csoportra oszlanak: a nyugodt, szelíd, valamint a mozgékony, élénk állatokra. Végül a 3. azok az állatok, amelyeknek serkentési és gátlási folyamata gyenge, ezek a gyáva, alázatos állatok. Igy ért­hetjük meg például a filmben azt, hogy miért száll szembe a vad­disznó anya, vagy a pelyhes ma­dárfiók az ellenséggel és miért menekül mindjárt riadtan az őz­csapat egy kis kutyától. Ezeket a veleszületett idegrendszeri sajátos­ságokat azonban befolyásolják az egyedi élet alatt szerzett sajátos­ságok, a szervezet belső állapota, a vér összetétele, az agyféltekék izgalmi állapota, . a szokás, stb., amelyek befolyásolják az ingerek erejét és hatását. A félénkség és a rettegés a nagyagy féltekék gátlási állapotának eredménye. Vagy gon­doljunk a fiókáit nevelő róka vér­szomjára és a felnevelés utáni időszak nyugodt magatartására. Az állatok magatartása tehát a nagy­agy féltekékben lejátszódó serken­tés! és gátlási folyamatok egyen­súlyozásából és a két folyamatnak a külvilág különböző hatóerőivel való összekapcsolódásból adódik. Nehézséget az jelent, hogy nem ren­delkezünk az állatok magatartását kifejező megfelelő szavakkal, fo­galmakkal. Az emberi lélektani ki­fejezések erre nem alkalmasak, mert az állatok viselkedéséből hiányzik az emberi, tudatos felis­merés, a gondolattársítás, a társa­dalmi törvények szerepe. összefoglalva megállapíthatjuk hogy az állat egyedi életében a magatartást, a lelki életet, a feltéte­les reflexek képezik, am=lyek a nagyagy féltekékben képződnek és amelyeknek a jelentőségük az, Vitathatatlan, hogy világ- eZGk atal tartja az állat a nézetl eltévelyedés az ember lelki érzelmeinek belevetítése az állat magatartásába. Emberi érzelemnek nevezzük az ember viszonyát ah­hoz, amit megismer vagy cselek­szik. Az érzelmekben az ember át­éli a dolgokat és jelenségeket. Ilyen érzelmek: öröm — bánat, szeretet — gyűlölet, bátorság — fé­lelem. A materialista természet­szemlélet alapján nem lehet az ér­zelmek emberi meghatározását az állatok érzelmeire alkalmazni. Azt a tényt, hogy az állatoknak is vannak állati értelemben vett ér­zelmeik, lemérhetjük azok jeleiből. Például a filmben a vadmacska dühös fújása és szörzetének fel­borzolása. az őzek riadt tekintete, a felhevült róka izgalmi állapota, a fckclególya izgatott keringése, a magyar vizsla örömszerű kifeje­zései gazdája hazatértekor, stb. Ezek mellett a maimok aremimi­kája egészen hasonló módon feje­zi ki érzelmeit (örömét, dühét, bá­natát), mint az ember. Bór döntő különbségek vannak ember és ál­lat között, de a származásbeli kap­csol r,l nyilvánvaló. A nagy agy, mint a-lelki élet anyagi szerve, a törzsf-ilődós eredménye az ember­nél. Ügyszintén az agykéreg is. Ezen keresztül az érzelmi és a lelki életben is fejlődésbeli rokon­ság van az állat és az ember kö­zött, amit igazol azok hasonló ide­gi volta. Pavlov és Iskolája éppen környező világgal való egyensú­lyát fenn. Ez az idegi működés megnyilvánulásában, jeleiben ha­sonlít az emberéhez, éppen ezért vagyunk hajlamosak arra, hogy azonosítsuk ezeket az ember lelki tulajdonságaival, érzelmeivel. Pe­dig ezekben nincs semmi szellemi, semmi erkölcsi jelleg és létrejöt­tükben sem szerepelnek ilyen té­nyezők. A filmben az állatok viselke­dései természetesek. A hibát a filmező azáltal követte el, hogy a különböző ragadozók magatartá­sát más-más színben tüntette fel. Igy helytelen az. hegv egyes álla­tokat megkedveltet, azok családi életének, kicsinyeinek alaposabb megismertetésével, — mások rová­sára. Természetes, hogv ezek áldo­zatul esése feltétlenül ellenszen­vet vált ki a nézőben a ragadozó ellen. A *Vadvízország©-ban a nelyhes kis récék kedves életének huzamosabb bemutatása a rokon­szenvkeltés és a megkedvebetés eszköze. Ennek eredményeként mipdcnki borzalommal egyesült féltéssel kíséri a ra?ad*zó megje­lenését. Ügy érezzük horrv a gö­rény gonosz és kegyetlen. Elítéli te­hát a néző azt a természetes visel­kedését az állatoknak, amelyet a következő pillanatban jóságos­nak minősít. Vagyis a sasnak ugyanaz a magatartása amit a gö­rénynél bűnnek ítélünk, a sasnál nz állnt (kutya) a"yműködésénck j felszabadító. nem»s cselekedet nz vizsgálata által derített fényt, az | ilyen beállítás mellett. Hasonló be­állításokat találunk a ©Gyöngyvi­rágtól lombhullásig« c. filmben is. Itt is az állat természetes vi­selkedését: a ragadozást ítéljük el amiatt, mert a film előzőleg a baromfiakat kedveltette meg. Ha­sonló okokból a fácáncsirkét ül­döző héját, a madárfiókákra va­dászó kígyót, stb. A második ra­gadazóval szemben itt már eny­híti a beállítást az, hogy ezek ido­mított állatok: a vadász vizslája és a vadászó szirtisas. Miért helytelen a filmnek ez a módszere? A film embereknek készült. Ter­mészetes, hogy az állatvilág Visél­kedésének megörökítése mellett nem maradhat figyelmen kívül a második tényező: a szemlélő sem, vagyis az emberi érzelemvilág. Tudott dolog, hogy az ember sa­ját társadalmi életében is azokat a jelenségeket, amelyeket ismer, amelyekkel kapcsolatban érzelmei fejlődtek ki, — máskép értékel, mint azokat a jelenségeket, ame­lyeket nem ismer, amelyek számá­ra közömbösek. Igv a közeli hoz­zátartozókkal történő események hatnak reá, befolyásolják érzelmi állapotát, gondolkodását, ítéletét, cselekedetét —, míg mások sze­rencsétlensége, halála mellett ér­zéketlenül megy el. szokat tárgyi­lagosan tudja megítélni. E lényesőnek figyelmen kí­vül hagyása a legsúlyosabb hiba Homoki filmjében, amely magá­val hozza a Faludi által felvetett súlyos eltévelyedéseket eredmé­nyező világnézeti problémákat. Homoki Nagy István kitűnően is­meri az állatok magatartását, de azok bemutatásában még nem is­merte fel a helyes módszert. Gon­doljunk csak arra, hogy mennyi­vel máskép értékelte volna a néző az első ragadozó magatartását, ha például a róka családi életét is­mertette volna először. Akkor az anyaróka vérszomját természetes­nek és szükségesnek ítélte volna mindenki és a néző örült volna an­nak, hogy a megkedvelt kis fiókák táplálékhoz jutnak. A róka gonosz­sága helyett áldozatkészsége nyil­vánult volna meg. Tehát nem arról van szó itt, amit Faludi Béla ír, hogy Homoki Nagy emberszabású tulajdonsággal ruházza fel az állatokat, hogy a természetbe szellemi és erkölcsi tulajdonságokat magyaráz bele. Homoki az állatok magatartását, Lelki életét úgy filmezte le, ahogy az a természetben lejátszódik. Hi­szen a fiimezőgép lencséje a ter­mészetet a maga eredetiségében tükrözi vissza. Az állat ragadozá­sában nincs semmi szellemi és er­kölcsös. De igenis felmerülnek a nézőben az emberi tulajdonságok érzelmek alakjában. Vagyis arról van szó, hogy a filmben Homoki Nagy nem tudja érzékeltetni az állatok sajátos magatartását, va­gyis nem tudja úgy bemutatnt az állat viselkedését, hogy az az em­bertől függetlenül létező tulajdon­ságaiban tükröződjön vissza az emberben. Ehelyett helytelenül más és más érzelmeket ébreszt a különböző állatok hasonló maga­tartásával szemben. Ezáltal a film különböző érzelmi állapotot idéz elő, különböző viszonyt alakít ki a szemlélő és az egyes szereplő ál­latok között. Ennek eredményeké­pen az egyes állatok viselkedését emberi érzelmekkel befolyásoltan ítéli meg a néző. Igy válnak az el­ső ragadozók a néző érzelemvilá­pában kegyetlenné, míg a máso­dik ragadozók jóságosakká. Igy válnak erkölcsivé az állatok ter­mészetes viselkedései. A malerialista lélektan tanításából tudjuk, hogy az érzel­mekben nem a tárgyak, jelenségek tulajdonságot tükröződnek vissza, hanem az ember viszonya ezekhez. Ezért vetődött fel igen sok néző­ben az a sajátos probléma a film­mel kapcsotótosan, amit az alan's­meretek hiánva miatt megérteni és magénak megmagyarázni nem tu­dott. Ezért válnak Homoki filmjei a természettudományos ismeretter­jesztés szolgálata mel'ett. bizonyos mértékig, a helytelen v'Iáenézetl nevelés forrásaivá egyes helyeken. És vénül ez az oka annak, h-nv az állatok magatartásét, viselkedését, bemutató tudományos és művészi értékű film jogosan keit' tat a be­állítások helytelen alkalmazása miatt az ember és az áltat k'tafttti döntő különbség etaományesífása vádlát. Bízunk abban, hegv termé­szetfilmjeink a jövőben szem otett tartják ezeket a biológiai és ideo­lógiai szempontokat. Kitüntették Zsiga Ernőt, a szegedi Béke-zenekar vezetőjét November 5-én, csütörtökön dél­ben, jó étvággyal ebédelt Zsiga Ernő és családja. Zsiga elvtársnak, a szegedi Béke-zenekar vezetőjé­nek négy gyermeke van. Mind a négy zenét tanul. A hét éves Anti­kat még csak odahaza édesapja is nagyobb testvérei tanítják, a na­gyobbak a zenei gimnáziumba jár­nak. A 18 éves Jóska már a flott* dőr-zenekarban is játszik. Büszke is gyermekeire Zsiga elvtárs. Az ebédet a városi tanács hiva­talsegéde zavarta meg. Azt a hírt hozta, hogy Zsiga elvtárs azonnal menjen a városi fanácshoz. 'Zsiga elvtársat azzal fogadták a tanács­nál, hogy holnap Budapestre kell utaznia. November 6-án Budapesten, a Népművelési Minisztérium kultúr­termében Zsiga Ernőt, a szegedi Béke-zenekar vezetőjét, a „Szocia­lista kultúráért" cimü jelvénnyel tüntették ki. Szorongó szívvel vette át a gyönyörű jelvényt és oklevelet. Ezt a. szép kitüntetést elismerésül kapta Zsiga elvtárs a Béke-zenekar sok-sok szerepléséért. A zenekar 1950-ben alakult. Har­mincnyolc tagja van. — Legemlékezetesebb talán at első szereplés, — mondja Zsiga elv­társ, — amikor bemutatkozott ze­nekarunk Szeged város dolgozói előtt. Az MSZT székházban tartották első hangversenyüket. Az első sze­replés előtt főpróbaként a Pedagó­giai Főiskola II. sz. gyakorló ál­talános iskolájában játszották cl az ünnepi műsort. A műsor ki­emelkedő számai Budaskin: Ün­nepi nyitány, Csajkovszkij: Dal szöveg nélkül és Harsaturján: Kardtáne. Ez volt a bemutatkozó. Jól sikerült. Szeged népe megsze­rette a Béke-zenekart és mindig ünnep számára, ha valahányszor hallja. De nemcsak Szeged dolgo­zó népe szereti hallgatni a zene­kart, hanem a Szegeden járt kül­földi vendégeink, a Mojszejev, n kínai és koreai népi együttesek is nagy elismeréssel beszéltek a sze­gedi Béke-zenekarról. A Béke-zenekar a magyar és kül­földi ma élő és klasszikus zeneszer­zők mellett szegedi népdal csokro­kat is játszik. Két népdalcsokrot állított össze. Az egyik. „Lefelé fo­lyik a Tisza", a másik „Szegedébe két úton kell bemenni". A hódme­zővásárhelyi békélálálkozóra Zsi­ga elvtárs békeindulót szerzett. A zenekar üzemekbe, tszcsk-be jár, brigádműsort ad, szórakoztatja az üzem dolgozóit, a falu dolgozó pa­rasztjait. Mindenütt, városon, falun egyaránt, nagy szeretettel fogad­ják a zenekar tagjait. Az elmúlt héten a bevonuló fiatal katonákat szórakoztatták. Különösen nagy érdeme volt a jó hangulat megte­remtésében Boldizsár Károlynak cs Rácz Kálmánnak, a „Kis vastag"­n ak. — Ezt a szép eredményt csak <» zenekar tagjainak lelkes munkájá­val tudtuk elérni, — mondja Zsiga elvtárs. A zenekar minden tagja be­esütetcscn, lelkiismeretesen dol­gozik, jár el a próbára. Ha hang­versenyre készülnek, minden nap próbálnak. Ennek a kitartó, SZÍVÓS munkának eredménye az, hogy a Béke-zenekar nemcsak Szegeden, hanem országos viszonylatban is elismert zenekar. A kollektív szel­lem kialakításában nagy szerepe van Kuszin Miklós, politikai fe­lelősnek.. Minden próba előtt Le­pény István elvtárs politikai be­számolót tart. A zenekar tagjai kö­zül kiemelkedő jó munkát végeznek ifj. Rácz Náci, aki a városi tanács répiegyfíttcsének estélyen két ver­bunkost vezényelt, amelyet bátyja, Rácz Bél/i hangszerelt a népi zene­kar részére. A pattogtató táncnál Lakatos Géza kisór kitűnően. Zsiga elvtárs a kitüntetés utáni első próbán megköszönte a zenekar tagjainak munkáját, mert kitün­tetését a zenekar tagjai l"lkes mun­kájának is köszönheti. Elmondotta Zsiga elvtárs, hogy a kitüntetés az eddiginél még jobb, még több mun­kára serkenti. Az a terve Zsiga társnak, hogy a jövőben minél több szegedi és szeged-környéki népdalt szólaltasson meg n Béke­zenekar. Juhász Zsuzsa a Matté r!?-utc*l ft'talános is'fo á an Mison Gusrtűv e'.v'árs tanácstag, a Végrehajtó Bizottság titkára fo­'yó hó 17-én. kedden délután 6 óra­kor beszámolót tort a tanács mun­kájáról z Madách-utcai általános iskolában. Mison Gusztáv elvtárs beszámolója után meghallgatja a dolgozók közérdekű javaslatait, be­szél velük problémáikról és javas­lataikat tolmácsolja maid a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságához a Jósa Zoltán 18-án megtartand<^ tanácsülésen.

Next

/
Thumbnails
Contents