Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

t DtliMGYÜRORSZlto VÁSÁRNAP, ÍK5S NOVEMBER 15. « Gyöngy virágtál lomhhullásig* Gondolgfok a filirről Miben különbözik az állafok magatartása, „lelki" éleie az emberétől? Varosunkban, de országosan is nagy érdeklődést keltett a művészi kidolgozású, szórakoztatva, gyönyörködtetve okVtó színes természetfilm: a ©Gyöngyvirágtól lombhullásig©. E filmre méltán lehet büszke minden magyar ember, de elismerést és dicsőséget szerzett a film nemzetközi viszonylatban is, hiszen a velencei filmfesztiválon nyertes film lett. A filmnek művészi kidolgozása, 'színpompás látványossága, a természet szépségeinek hű bemutatása, a gemencel rezervátum életét ismertető kitűnő felvételei és a rejtett életjelenségek szemléltetése mellett még más értéke és jelentősége is van. A mult rendszer bűnös mulasztását a felszabadulás óta teljes energiával pótolja népi demokráciánk. Az iskolai természettudományos oktatás mellett a Természettudományi Társulat és kultúrforradalmunk többi tömegszervezete előadásokon, írásokon, könyveken, kiállításokon keresztül oktatja ' és neveli dolgozó népünket. Ezek mellett a módszerek mellett csak a legújabban fejlődött ki a legdinamikusabb módszere az ismeretterjesztésnek: a természetfilm. Ezt a módszert fejlesztette művészetté a Kossuth-díjas Homoki Nagy István. A film értéke és jelentősége elsősorban a természet megismertetése. Főfeladata a filmnek az állatok életének, viselkedésének, környezetében való megismertetése. Az állatok viselkedésének, magatartásának a kérdése egyik legnehezebb problémája a természettudománynak. Érthető tehát, hogy — az igen sok követelményt szem előtt tartó — filmbe elvi tévedések, helyesebben helytelen beállítások is kerültek bele. Ez teszi szükségessé, hogy foglalkozzunk az állatok magatartásénak, ©lelkiségének* kérdésével, amint ezt a kérdést a Szabad Nép október 8-1 számában Falud! Béla is felvetette. Azt általában mindenki tudja, hogy az állatok viselkedése ösztönös. Azonban az állatok életéről ennyit tudni nem elégséges. • Az ösztönnel az idealista világnézet ls foglalkozik, de azt úgy állítja be, hogy az ösztönt Isten teremtette azért, hogy az állati élőlények megélhetését a természetben biztosítsa. Szecsenov és Pavlov Nobel-díjas szovjet tudós kutatásai és munkássága alapján ma már ismerjük az állati szervezet és szervek életműködéseinek anyagi okait és folyamatát. Az állat magalartásának a megértését az állati életműködések megismerése biztosítja. Általában az állat magatartása alatt azt értjük, hogy hogyan hat reá a környezet, hogyan válaszol a környezet hatásaira. A környezet, az életfeltételek és az állati szervezet közötti kaocsolatot az idegrendszer létesíti. A külső ingereket az- idegvégződések (érzékszervek) felfogják és az Idegpályákon keresztül eliuttatják a megfelelő idegközpontokba. A központokban a sejtanyag elváltozásának formájában kialakul a válasz. A válasz szintén Idegpályákon a megfelelő szervekhez jut, ahol mozgást eredményez. Ezt a külső ingerekre adott válaszát az állati szervezetnek ©reflexnek* nevezzük. Évezredek alatt az ingerek azonossága mindig azonos válasz bekövetkezését eredményezve, a reflexek állandóvá, örökletessé lettek. vagyis az ingerhatásokra feltétlenül bekövetkeznek. Ezeket a reflexeket nevezte el Pavlov ©feltétlen reflexeknek*. Az, ösztönök élettani alapját is feltétlen reflexek alkotják. Az ösztönös viselkedés nem más, mint '•'ibb reflexnek láncszerű kapcsolata, amelyben az egyik reflex kt'-áltója a köve'kezőnek. Az ösztönök tehát örökletes, ©veleszületett© tulajdonságai az állatoknak, ame'veket nem kell külön ©megtanuln-r.*. Ilyenek például a szopás, a mr.darak fészeképítése. vándorlás, db. Az ösztönös cselekedetek nem rtelmesek, például, ha a méhek •otárét kissé távo'e.bb tesszük, a bek a kaptár régi helyén gyü' eznek. úpvanfgy a madarak is a ' azkükre ülnek vissza, akkor ls, )n tojásaikét kissé odébbtottük. Az állatok magatartását a táplálkozási védekezési, vagy öníonntarlási. nemi és a szülői ösztönök befolyásolják. Ilyeneket szem'őltet a film, réldául a hangyaleső Lárva homoktölesér készítésében, az özsuta anyai gondoskodásában, a menyét, a borz, a bagoly, a kígyó táplálék szerzésében. Az ösztönök természetesen nem merevek, módosulnak és módosíthatók. Ezen alapszik a háziasítás, idomítás, állattenyésztés. Jól érzékelteti ezt a film az elvadult kóbórkutya vad ösztöneinek átalakításával, amelyben a türelmes és hozzáértő szoktatás eredményeként már nem öli meg, nem lépi szét a küzdelemben ellenfelét, a rókát, hanem élve hűzza ki, sértetlenül gazdája óhajának megfelelően. Az állatok magatartását azonban nemcsak az ösztönök határozzák meg. Itt nem érthetünk egyet Faludi Bélával, aki csak erre utal, azt írva: .*... cselekvéseik rugói ösztönösek©. Az állatok állandó kapcsolatban vannak környezetükkel és létük attól függ, hogy hogyan alkalmazkodnak a környezethez. Az állatok egyedi élete folyamán tehát új reflexek alakulnak ki, amelyek abbap különböznek az ösztönöktől, hogy ezeket *meg kell tanulnia©. Ezeket a reflexeket, amelyek csak bizonyos feltételek mellett váltódnak ki, Pavlov *feltételes reflexeknek© nevezte el. Ilyen feltétel a kóbor kutya számára a szoktatás, hogy az embertől függ. Az így kialakult feltételes refjex elnyomja az állat ősi ösztöneit' cs kialakul az emberhez való ragaszkodás *feltétcles reflexe©, látszólag érzelmi sajátosság. Homoki természetfilmjel éppen a feltételes reflexek ismerete és alkalmazása alapján készültek (az állatok hozzászoktatása a felvevő gép zakatolásához). Az állatok magatartásának bonyolult formáit éppen a feltételes reflexek magyarázzák meg. A magasabbrendű állatoknál a nagyagy féltekék alakultak ki a feltételes reflexek kialakulásának szervévé. Általában minél magasabb idegrendszerű egy állat annál inkább képes feltételes reflexek kialakítására. A nagyagy féltekékben kialakuló feltételes reflexek idegi folyamatok, amelyek időleges és új kapcsolatokat jelentenek. A nagyagy féltekék idegi működését tekintjük -lelki© működésnek. Faludi Béla említett cikke éppen az állatok ©lelki* életével kapcsolatosan tartalmaz komoly kritikát a filmről. ©Sajnos, — írja — ha jóval kisebb mértékben is, mint a *Vadvíz ország©-ban még mindig előfordul, hogy az egyik vagy másik állat emberszabású tulajdonságokkal felruházva jelenik meg szemünk előtt. Ez nemcsak # film tudományos értékét torzítja, hanem számos ideológiai eltévelyedés forrásává is válhat. Elmoshatja az ember és nz állat közötti döntő különbségeket: a természetbe szellemi és erkölcsi tulajdonságokat magyaráz bele. Az állatok a filmben néha gonoszak, kegyetlenek, ravaszok, máskor jóságosak, áldozatkészek, holott tulajdonságaikat a természet és nem a társadalom alakította ki, cselekedeteik rugói ösztönöáek*. emberi lelki, szellemi élet megértésére. A társadalmi élet módosította és alakította át az állati érzelmet emberivé, így alakultak ki a döntő különbségek. Mi a különbségek oka és magyarázata? Az állat a környeső ' jelenségekről, dolgokról csak érzékszervei segítségével, az úgynevezett ©első jelzőrendszerrel* vesz tudomást, — míg az emberré válás idején kialakult a beszéd, mint második jelzőrendszer©. Ez által a tudat kialakulásával lényegesen változott meg az érzelem. Az ember az érzelmek forrásait, a valóság tárgyait, tulajdonságait megismeri, különböző emlék — és képzeleti képekkel, gondolatokkal átéli. Az állat számára a valóságot csak a nagyagy féltekékben lezajló ingerületek és azok nyomai jelzik. Ez az, amit mi benyomások, érzetek és elképzelések útján kapunk a környezetről. Az agyban két ellentétes idegi folyamat játszódik le az ingerhatásokra: a serkentés és a gátlás. Ezek erőssége és egymáshoz való viszonya alapján az állatok magatartását Pavlov három típusban csoportosította: 1. az erős serkentő és gyenge gátlású folyamatokkal rendelkező állatok típusa. Ezek agresszívak, féktelenek, erősek, ingerlékenyek. 2. a kiegyensúlyozott állatok, amelyek két csoportra oszlanak: a nyugodt, szelíd, valamint a mozgékony, élénk állatokra. Végül a 3. azok az állatok, amelyeknek serkentési és gátlási folyamata gyenge, ezek a gyáva, alázatos állatok. Igy érthetjük meg például a filmben azt, hogy miért száll szembe a vaddisznó anya, vagy a pelyhes madárfiók az ellenséggel és miért menekül mindjárt riadtan az őzcsapat egy kis kutyától. Ezeket a veleszületett idegrendszeri sajátosságokat azonban befolyásolják az egyedi élet alatt szerzett sajátosságok, a szervezet belső állapota, a vér összetétele, az agyféltekék izgalmi állapota, . a szokás, stb., amelyek befolyásolják az ingerek erejét és hatását. A félénkség és a rettegés a nagyagy féltekék gátlási állapotának eredménye. Vagy gondoljunk a fiókáit nevelő róka vérszomjára és a felnevelés utáni időszak nyugodt magatartására. Az állatok magatartása tehát a nagyagy féltekékben lejátszódó serkentés! és gátlási folyamatok egyensúlyozásából és a két folyamatnak a külvilág különböző hatóerőivel való összekapcsolódásból adódik. Nehézséget az jelent, hogy nem rendelkezünk az állatok magatartását kifejező megfelelő szavakkal, fogalmakkal. Az emberi lélektani kifejezések erre nem alkalmasak, mert az állatok viselkedéséből hiányzik az emberi, tudatos felismerés, a gondolattársítás, a társadalmi törvények szerepe. összefoglalva megállapíthatjuk hogy az állat egyedi életében a magatartást, a lelki életet, a feltételes reflexek képezik, am=lyek a nagyagy féltekékben képződnek és amelyeknek a jelentőségük az, Vitathatatlan, hogy világ- eZGk atal tartja az állat a nézetl eltévelyedés az ember lelki érzelmeinek belevetítése az állat magatartásába. Emberi érzelemnek nevezzük az ember viszonyát ahhoz, amit megismer vagy cselekszik. Az érzelmekben az ember átéli a dolgokat és jelenségeket. Ilyen érzelmek: öröm — bánat, szeretet — gyűlölet, bátorság — félelem. A materialista természetszemlélet alapján nem lehet az érzelmek emberi meghatározását az állatok érzelmeire alkalmazni. Azt a tényt, hogy az állatoknak is vannak állati értelemben vett érzelmeik, lemérhetjük azok jeleiből. Például a filmben a vadmacska dühös fújása és szörzetének felborzolása. az őzek riadt tekintete, a felhevült róka izgalmi állapota, a fckclególya izgatott keringése, a magyar vizsla örömszerű kifejezései gazdája hazatértekor, stb. Ezek mellett a maimok aremimikája egészen hasonló módon fejezi ki érzelmeit (örömét, dühét, bánatát), mint az ember. Bór döntő különbségek vannak ember és állat között, de a származásbeli kapcsol r,l nyilvánvaló. A nagy agy, mint a-lelki élet anyagi szerve, a törzsf-ilődós eredménye az embernél. Ügyszintén az agykéreg is. Ezen keresztül az érzelmi és a lelki életben is fejlődésbeli rokonság van az állat és az ember között, amit igazol azok hasonló idegi volta. Pavlov és Iskolája éppen környező világgal való egyensúlyát fenn. Ez az idegi működés megnyilvánulásában, jeleiben hasonlít az emberéhez, éppen ezért vagyunk hajlamosak arra, hogy azonosítsuk ezeket az ember lelki tulajdonságaival, érzelmeivel. Pedig ezekben nincs semmi szellemi, semmi erkölcsi jelleg és létrejöttükben sem szerepelnek ilyen tényezők. A filmben az állatok viselkedései természetesek. A hibát a filmező azáltal követte el, hogy a különböző ragadozók magatartását más-más színben tüntette fel. Igy helytelen az. hegv egyes állatokat megkedveltet, azok családi életének, kicsinyeinek alaposabb megismertetésével, — mások rovására. Természetes, hogv ezek áldozatul esése feltétlenül ellenszenvet vált ki a nézőben a ragadozó ellen. A *Vadvízország©-ban a nelyhes kis récék kedves életének huzamosabb bemutatása a rokonszenvkeltés és a megkedvebetés eszköze. Ennek eredményeként mipdcnki borzalommal egyesült féltéssel kíséri a ra?ad*zó megjelenését. Ügy érezzük horrv a görény gonosz és kegyetlen. Elítéli tehát a néző azt a természetes viselkedését az állatoknak, amelyet a következő pillanatban jóságosnak minősít. Vagyis a sasnak ugyanaz a magatartása amit a görénynél bűnnek ítélünk, a sasnál nz állnt (kutya) a"yműködésénck j felszabadító. nem»s cselekedet nz vizsgálata által derített fényt, az | ilyen beállítás mellett. Hasonló beállításokat találunk a ©Gyöngyvirágtól lombhullásig« c. filmben is. Itt is az állat természetes viselkedését: a ragadozást ítéljük el amiatt, mert a film előzőleg a baromfiakat kedveltette meg. Hasonló okokból a fácáncsirkét üldöző héját, a madárfiókákra vadászó kígyót, stb. A második ragadazóval szemben itt már enyhíti a beállítást az, hogy ezek idomított állatok: a vadász vizslája és a vadászó szirtisas. Miért helytelen a filmnek ez a módszere? A film embereknek készült. Természetes, hogy az állatvilág Visélkedésének megörökítése mellett nem maradhat figyelmen kívül a második tényező: a szemlélő sem, vagyis az emberi érzelemvilág. Tudott dolog, hogy az ember saját társadalmi életében is azokat a jelenségeket, amelyeket ismer, amelyekkel kapcsolatban érzelmei fejlődtek ki, — máskép értékel, mint azokat a jelenségeket, amelyeket nem ismer, amelyek számára közömbösek. Igv a közeli hozzátartozókkal történő események hatnak reá, befolyásolják érzelmi állapotát, gondolkodását, ítéletét, cselekedetét —, míg mások szerencsétlensége, halála mellett érzéketlenül megy el. szokat tárgyilagosan tudja megítélni. E lényesőnek figyelmen kívül hagyása a legsúlyosabb hiba Homoki filmjében, amely magával hozza a Faludi által felvetett súlyos eltévelyedéseket eredményező világnézeti problémákat. Homoki Nagy István kitűnően ismeri az állatok magatartását, de azok bemutatásában még nem ismerte fel a helyes módszert. Gondoljunk csak arra, hogy mennyivel máskép értékelte volna a néző az első ragadozó magatartását, ha például a róka családi életét ismertette volna először. Akkor az anyaróka vérszomját természetesnek és szükségesnek ítélte volna mindenki és a néző örült volna annak, hogy a megkedvelt kis fiókák táplálékhoz jutnak. A róka gonoszsága helyett áldozatkészsége nyilvánult volna meg. Tehát nem arról van szó itt, amit Faludi Béla ír, hogy Homoki Nagy emberszabású tulajdonsággal ruházza fel az állatokat, hogy a természetbe szellemi és erkölcsi tulajdonságokat magyaráz bele. Homoki az állatok magatartását, Lelki életét úgy filmezte le, ahogy az a természetben lejátszódik. Hiszen a fiimezőgép lencséje a természetet a maga eredetiségében tükrözi vissza. Az állat ragadozásában nincs semmi szellemi és erkölcsös. De igenis felmerülnek a nézőben az emberi tulajdonságok érzelmek alakjában. Vagyis arról van szó, hogy a filmben Homoki Nagy nem tudja érzékeltetni az állatok sajátos magatartását, vagyis nem tudja úgy bemutatnt az állat viselkedését, hogy az az embertől függetlenül létező tulajdonságaiban tükröződjön vissza az emberben. Ehelyett helytelenül más és más érzelmeket ébreszt a különböző állatok hasonló magatartásával szemben. Ezáltal a film különböző érzelmi állapotot idéz elő, különböző viszonyt alakít ki a szemlélő és az egyes szereplő állatok között. Ennek eredményeképen az egyes állatok viselkedését emberi érzelmekkel befolyásoltan ítéli meg a néző. Igy válnak az első ragadozók a néző érzelemvilápában kegyetlenné, míg a második ragadozók jóságosakká. Igy válnak erkölcsivé az állatok természetes viselkedései. A malerialista lélektan tanításából tudjuk, hogy az érzelmekben nem a tárgyak, jelenségek tulajdonságot tükröződnek vissza, hanem az ember viszonya ezekhez. Ezért vetődött fel igen sok nézőben az a sajátos probléma a filmmel kapcsotótosan, amit az alan'smeretek hiánva miatt megérteni és magénak megmagyarázni nem tudott. Ezért válnak Homoki filmjei a természettudományos ismeretterjesztés szolgálata mel'ett. bizonyos mértékig, a helytelen v'Iáenézetl nevelés forrásaivá egyes helyeken. És vénül ez az oka annak, h-nv az állatok magatartásét, viselkedését, bemutató tudományos és művészi értékű film jogosan keit' tat a beállítások helytelen alkalmazása miatt az ember és az áltat k'tafttti döntő különbség etaományesífása vádlát. Bízunk abban, hegv természetfilmjeink a jövőben szem otett tartják ezeket a biológiai és ideológiai szempontokat. Kitüntették Zsiga Ernőt, a szegedi Béke-zenekar vezetőjét November 5-én, csütörtökön délben, jó étvággyal ebédelt Zsiga Ernő és családja. Zsiga elvtársnak, a szegedi Béke-zenekar vezetőjének négy gyermeke van. Mind a négy zenét tanul. A hét éves Antikat még csak odahaza édesapja is nagyobb testvérei tanítják, a nagyobbak a zenei gimnáziumba járnak. A 18 éves Jóska már a flott* dőr-zenekarban is játszik. Büszke is gyermekeire Zsiga elvtárs. Az ebédet a városi tanács hivatalsegéde zavarta meg. Azt a hírt hozta, hogy Zsiga elvtárs azonnal menjen a városi fanácshoz. 'Zsiga elvtársat azzal fogadták a tanácsnál, hogy holnap Budapestre kell utaznia. November 6-án Budapesten, a Népművelési Minisztérium kultúrtermében Zsiga Ernőt, a szegedi Béke-zenekar vezetőjét, a „Szocialista kultúráért" cimü jelvénnyel tüntették ki. Szorongó szívvel vette át a gyönyörű jelvényt és oklevelet. Ezt a. szép kitüntetést elismerésül kapta Zsiga elvtárs a Béke-zenekar sok-sok szerepléséért. A zenekar 1950-ben alakult. Harmincnyolc tagja van. — Legemlékezetesebb talán at első szereplés, — mondja Zsiga elvtárs, — amikor bemutatkozott zenekarunk Szeged város dolgozói előtt. Az MSZT székházban tartották első hangversenyüket. Az első szereplés előtt főpróbaként a Pedagógiai Főiskola II. sz. gyakorló általános iskolájában játszották cl az ünnepi műsort. A műsor kiemelkedő számai Budaskin: Ünnepi nyitány, Csajkovszkij: Dal szöveg nélkül és Harsaturján: Kardtáne. Ez volt a bemutatkozó. Jól sikerült. Szeged népe megszerette a Béke-zenekart és mindig ünnep számára, ha valahányszor hallja. De nemcsak Szeged dolgozó népe szereti hallgatni a zenekart, hanem a Szegeden járt külföldi vendégeink, a Mojszejev, n kínai és koreai népi együttesek is nagy elismeréssel beszéltek a szegedi Béke-zenekarról. A Béke-zenekar a magyar és külföldi ma élő és klasszikus zeneszerzők mellett szegedi népdal csokrokat is játszik. Két népdalcsokrot állított össze. Az egyik. „Lefelé folyik a Tisza", a másik „Szegedébe két úton kell bemenni". A hódmezővásárhelyi békélálálkozóra Zsiga elvtárs békeindulót szerzett. A zenekar üzemekbe, tszcsk-be jár, brigádműsort ad, szórakoztatja az üzem dolgozóit, a falu dolgozó parasztjait. Mindenütt, városon, falun egyaránt, nagy szeretettel fogadják a zenekar tagjait. Az elmúlt héten a bevonuló fiatal katonákat szórakoztatták. Különösen nagy érdeme volt a jó hangulat megteremtésében Boldizsár Károlynak cs Rácz Kálmánnak, a „Kis vastag"n ak. — Ezt a szép eredményt csak <» zenekar tagjainak lelkes munkájával tudtuk elérni, — mondja Zsiga elvtárs. A zenekar minden tagja beesütetcscn, lelkiismeretesen dolgozik, jár el a próbára. Ha hangversenyre készülnek, minden nap próbálnak. Ennek a kitartó, SZÍVÓS munkának eredménye az, hogy a Béke-zenekar nemcsak Szegeden, hanem országos viszonylatban is elismert zenekar. A kollektív szellem kialakításában nagy szerepe van Kuszin Miklós, politikai felelősnek.. Minden próba előtt Lepény István elvtárs politikai beszámolót tart. A zenekar tagjai közül kiemelkedő jó munkát végeznek ifj. Rácz Náci, aki a városi tanács répiegyfíttcsének estélyen két verbunkost vezényelt, amelyet bátyja, Rácz Bél/i hangszerelt a népi zenekar részére. A pattogtató táncnál Lakatos Géza kisór kitűnően. Zsiga elvtárs a kitüntetés utáni első próbán megköszönte a zenekar tagjainak munkáját, mert kitüntetését a zenekar tagjai l"lkes munkájának is köszönheti. Elmondotta Zsiga elvtárs, hogy a kitüntetés az eddiginél még jobb, még több munkára serkenti. Az a terve Zsiga társnak, hogy a jövőben minél több szegedi és szeged-környéki népdalt szólaltasson meg n Békezenekar. Juhász Zsuzsa a Matté r!?-utc*l ft'talános is'fo á an Mison Gusrtűv e'.v'árs tanácstag, a Végrehajtó Bizottság titkára fo'yó hó 17-én. kedden délután 6 órakor beszámolót tort a tanács munkájáról z Madách-utcai általános iskolában. Mison Gusztáv elvtárs beszámolója után meghallgatja a dolgozók közérdekű javaslatait, beszél velük problémáikról és javaslataikat tolmácsolja maid a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságához a Jósa Zoltán 18-án megtartand<^ tanácsülésen.