Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-10 / 263. szám

YILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t A FORRADALMI MŰSZAK LENDÜLETÉVEL ELŐRE A KÖZPONTI VEZETŐSÉG HATÁROZATÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A N/ A K j L A P J A IX. ÉVF. 263. SZÁM ARA 60 FILLÉR KEDD, 1953. NOVEMBER 10. I. fi Kii?noati YMetöség iúniusi haíároia'aínaV végrehajtása a pártéle'Iien Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy mióta pártunk fennáll, párttagjaink ilyen széles körben és ilyen alaposan nem tárták fel és tárgyalták meg pártvezetésünk módszereit, hiányosságait, a párt elméleti és gyakorlati munkáiéban elkövetett hibákat és kijavításuk módját. A K V. határozatainak új célkitűzései, valamint megtárgyaA Politikai Bizottság beszámolója a Központi Vezetőség 1953. június 28-i határozatainak végrehajtásáról Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a Központi Vezetőség 1953. október 31-i ülésén A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1953. október 31-én kibővített ülésén tárgyalta meg a Politikai Bizottság beszámolóját a júniusi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról, s a párt további feladatairól. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkárának beszédét. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953. június 28-i határozatában feltárta és elemezte azokat a hibákat, melyek pártunk vezetésében mutatkoztak, amelyek lazították a párt és a munkásosztály viszonyát, általában rontották n párt, az állam, a dolgozó tömegek viszonyát, kedvezőtlenül halottak a munkásosztály, de az egész lakosság életszínvonalára és súlyos nehézségeket okoztak népgazdaságunknak. Központi Vezetőségünk ez'ért egy sor határozatot hozott pártunk vezetésének megjavítására, pártunk és a tömegek közötti kapcsolatok további elmélyítésére, a munkásosztály vezető szerepének fokozottabb biztosítására, a munkás-paraszt szövetség további megerősítésére. Ezek a határozatok megvilágították a szocializmus hazánkban történő építésének egy sor aktuális problémáját és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet jelenlegi időszakának legfontosabb, most felmerült új kérdéseit és a belőlük folyó új feladatokat. Ezek a határozatok a párt általá• nos elvi irányvonalának és gyakorlati munkájának alapvető feltételeit pártunk belső helyzetének, a pártvezetés módszerének, káderpolitikájának és ideológiai munkájának megjavításában, az új • szakasz gazdaságpolitikai feladatainak megvalósításában, valamint a párt és az államvezetés közötti helyes viszony megteremtésében állapítják meg. Gazdaságpolitikánk alapvető célkitűzése a lakosság, mindenekelőtt a munkásosztály életszínvonalának lényeges, állandó emelése, a dolgozók szociális és kulturális ellátottságának megjavítása, tovább folytatva lassúbb ütemben a szocializmus építésének politikáját, mely változatlanul pártunk fő irányvonala. Ennek megfelelően csökkenteni kell az iparosítás ütemét, mindenekelőtt. a nehézipar fejlesztésének ütemét, felül kell vizsgálni a népgazdaság fejlesztési terveit és ennek kapcsán a beruházásokat. Viszont emelni'kell a beruházásokat a mezőgazdaságban, növelni kell a mezőgazdaság termelését és hozamát, beleértve az egyénileg .gazdálkodók gazdaságait, "lassítani kell a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését. E célkitűzések megvalósítása erősíti pártunk befolyását, megnöveli munkásosztályunk tekintélyét, vezetőszerepét a munkás-paraszt szövetségen belül és megszilárdítja magát a munkás-paraszt szövetséget. A határozatok óta eltelt négy hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy Közoonti Vezetőségünknek a határozatokban lefektetett vonala teljes mértékben helyesnek és célravezetőnek bizonyult. lásuk mozgásba hozta az egész párttagságot. A határozatok megtárgyalása folyamán és ezek következtében frissebb, egészségesebb légkör, a bátor, éles kritika és önkritika eddig nem tapasztalt új szelleme jelentkezett, nemcsak a párton belül, de számos helyen a pártonkívüli dolgozók tömegei között is. A választott szervek vezetői gyakran őszinte önbírálatot gyakoroltak, nyíltan feltárták a pártmunka hiányosságait és hozzáfogtak a hibák kijavításához. Megállapítható, hogy a K. V. határozatainak nyomán javulás mutatkozik a pártmunkában és ezen túl van javulás a párt és a munkásosztály, a párt és a paraszti tömegek viszonyában is. Ugyanakkor már érkeznek hozzánk jelzések, melyek felhívják figyelmünket arra, hogy egyes pártfunkcionáriusaink Önkritikája csak formális, az önkritikát nem követi a feltárt hiányosságok kijavítása, hogy önkritikájuk után csakhamar folytatják régi hibáikat, újra nem veszik figyelembe a pártválasztmányon vagy a pártbizottságban elhangzott javaslatokat, vagy ellenvetéseket, eok esetben egyedül döntenek, stb. Helyenként a pártdemokrácia, a kritika-önkritika kérdését aféle kampányfeladatnak tekintik, nem pedig pártéletünk szerves, elválaszthatatlan részének. Azt Is tapasztalhattuk, hogy a K. V. határozatainak megtárgyalása számos szervezetünkben felélénkítette ugyan a pártéletet, de ugyanakkor befeléfordulást idézett elő. Ennek következtében nem egy helyen gyengült a tömegek között a politikai munka, elfordult pártszervezeteink figyelme a termelésről, II bírálat-önhlrálat és a párldemokrácia biztosítása pártmunkánk homlokterében Központi Vezetőségünk határozatni pártmunkánk homlokterébe állítják a kritika-önkritika, az alulról jövő bírálat és a pártdemokrúeia biztosítását pártunk minden területén. — A kritika-önkritika, a pártdemokrácia alkalmazása az ntolsó esztendőkben háttérbe szorult a mi pártunk gyakorlatában. Emiatt elvtársaink jórésze elszokott attól, hogy bírálják, különösen hogy alulról, az egyszerű párttagok bírálják. Elszokott a pártdemokráeia éles,' de éltető levegőjétől, a kollektív vezetés módszereitől. Most, amikor nz ilyen elvtársakat bírálat éri, amikor rámutatnak hibáikra és azok kijavítását követelik, nem egy közülük megzavaró dik. bizonytalanná válik és belső gátlással, igazi lendület nélkül végzi munkáját. Ezek az elvtársak elfelejtik, hogy a bátor önkritika pártunknak — és az összes kommunista pártoknak — legjobb tradícióihoz tartozik. Mi nem féltünk rámutatni hibáinkra és tévedéseinkre 1915— 46-ban, amikor az ellenséges osztályokkal még nyíltan folyt és még nem dőlt el a harc, amikor önkritikánkra, beismert hibáinkra teljes erővel csapott le az ellenség, mondván, hogy "lám, a kommunisták maguk is bevallják, hogy tévedtek*. Ellenségeink nem értették meg, hegy mi azért beszélhetünk nyíltan gyengeségeinkről, mert el vettunk szánva, hogy leküzdjük őket. Mi ezen a téren nagy tanítónk, Lenin nyomdokait követjük, aki azt hirdette: "Mindazok a forradalmi pártok, melyek eddig elpusztultak, azért pusztultak el, mert elbizakodtak és nem tudták meglátni, hogy miben rejlik creiük és féltak beszélni gyengeségeikről De mi nem pusztulunk el. mert nem félünk feltárni gyengeségeinket és megtanuljuk leküzdeni gyengeségeinket*. Mi megfogadtuk Lenin tanácsát: „A politikai pártnak saját hibáihoz való viszonya egyik legfontosabb és legbiztosabb ismérve a párt komolyságának és annak, hogy miként teljesíti a valóságban kötelességét osztálya és a dolgozó tömegek irányában. A hibát nyíltan beismerni, okait feltárni, elemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani — ez jellemzi a komoiy pártot, így teljesíti a párt kötelességét, így neveli és tanítja az - osztályt, azután pedig a tömegeket is.'* Központi Vezetőségünk ennek a lenini tanításnak szellemében járt el, amikor júniusi határozataiban bátrsn feltárta hibáinkat, kielemezte okait és kidolgozta a rendszabályokat, melyek alkalmasak kijavításukra. Kritikánk és önkritikánk őszinteségéből és mélységéből győződik meg pártunk, a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép arról, hogy nem hunyunk szemet a bajok felett, hogy meglátjuk a hibákat és hogy megkeressük, kidolgozzuk a segítés módját. A bajok ez őszinte, kendőzetlen feltárása a biztosíték a dolgozó nép szemében arra, hogy segítünk & feltárt, a megállapított bajokon, i Az ilyen termékeny, teremtő kritika és önkritika erősíti % párt tekintélyét, szorosabbra fűzi a párt és a munkásosztály, a párt és az egész dolgozó nép viszonyát. Á széles púrtdemokrácia nélkül nem lehet erősíteni a párt és a tömegek kapcsolatát. A kritikát, a demokráciát az állami szerveknél, a tanácsoknál ls érvényre kell juttatni, ha azt akarjuk, hogy dolgozó népünk bizalommal és megbecsüléssel viseltessék irányukban. Rákosi elvtárs ezután arról beszélt, hogy a K. V. határozatainak megtárgyalása következtében jelentősen megnőtt pártunkban az ideológiai kérdések iránti érdeklődés. Ugyanakkor a haladás pártunk ideológiai és elméleti munkájának területén a leglassúbb, komoly eredményről, vagy éppen fordulatról e téren szó sincs. Azoknak a határozatoknak végrehajtása, melyeket Központi Vezetőségünk a párt ideológiai és elméleti terén megállapított elmaradás felszámolására hozott, még a kezdet-kezdetén áll. Politikai Bizottságunk e téren még nem tudott lényeges változást létrehozni. Maga a Politikai Bizottság sem foglalkozott rendszeresen és alapvetően ideológiai és elméleti kérdésekkel. Ennek tudható be. hogy a Szabad Nép és a Társadalmi Szemle, de egyéb lapjaink és folyóirataiig is — egész csekély kivételtől , eltekintve — még mindig félve, vontatottan, általánosságban nyúlnak az ideológiai kérdésekhez, különösen fejlődésünk új szakaszával kapcsolatos problémákhoz. Az egészséges szellemű, haladást szolgáló ideológiai viták, melyeknek szükségességét a K. V. határozata megállapította, még mindig nem indultak meg. A Politikai Bizottság beszámolója a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásából rendkívül jelentős feladatok hárulnak a szakszervezetekre és a DISZ-re, amelyek még csak a kezdő lépéseket tették meg a határozatok megvalósítására. A beszárr\oló a következőkben összegezte a határozatok hatását a párt életére: összefoglalva: Közpqpti Vezetőségünknek pártunkra vonatkozó 1953. június 28-1 határozatai minden tekintetben helyeseknek és eredményeseknek bizonyultak. Hatásokra javult, erősödött a ne* zetó szervek és a párttagság, a párt és a tömegek között a kapcsolat Tudatosabbá vált a pártban a tömegmunka és a tömegekről való gondoskodás jelentősége, sznárdabbá vált a párt politikai, szervezeti egysége és ezzel megnőtt pártunk vonzóereje, akcióképessége. Mindezeket az eredményeket azonban csak kezdetnek lehet tekinteni s a Központi Vezetőség idevágó határozatainak pártéletünkbe való átültetése, meggyökereztetése és megszilárdítása döntően még a jövő kérdése. Komoly sikerről ezen a téren csak akkor beszélhetünk, ha majd a határozatok valóban pártmunkánk szerves,^ elválaszthatatlan alkatrészei lesznek, •"rr n, '' R dolgozik életszínvonalának emelése Azok" az intézkedések, amelyek Központi Vezetőségünk és kormányunk határozatai alapján a lakosság, elsősorban az ipari munkásság életszínvonala emelésére vonatkoznak, — árleszállítások, lakásépítkezés, tatarozás, adómérséklés, a beszolgáltatás csökkentése, a mezőgazdaság fejlesztése, a termelőszövetkezetek megerősítése, a lakosr ság jobb kiszolgálása, a munka 'ás egészségvédelem megjavítása ismeretesek. Mind e rendszabályunkat a dolgozó nép helyesléssel és megelégedéssel fogadta. Ezeknek az Intézkedéseknek eredményeképpen az ipari munkások reálbére jelentékenyen emelkedett. A megtett intézkedések következtében a munkások és alkalmazottak jövedelme 1953. második felében egymilliárd forinttal növekszik. Ezenkívül például i a békekölcsön összegének csökkentése a- munkások és alkalmazottak vásárlóerejét; mintegy 700 millió forinttal növelte. Eddigi Intézkedéseink következtében I : I a munkások', alkalmazottak és másrészt a parasztság már ebben az évben mintegy négymilliárd 900 millió forintot kitevő különböző kedvezményben részesül. Áz eddig megtett intézkedések lí)34-bcn a munkásoknak és alkalmazottaknak, másrészt a parasztságnak külön-külön mintegy 3 milliárd forintot kitevő megtakarítást biztosítanak. A Központi Vezetőség és a kormány határozatának megfelelően Budapesten és az ipari városokban augnsztns 1-én megkezdődött az épületek tatarozása és a felemelt lakásépítési programm végrehajtása. A párt és a kormány batároza tainak nyomán folyik az ipari termelés és a beruházások átcsoportosítása. Ezzel biztosítjuk a könnyű és élelmiszeripar termelésének növelését •*- tehát a fogyasztási és közszükségleti cikkek mennyiségé nek növelését, minőségének javítását és főként a mezőgazdaság gyors fejlesztését. Ennek megfelelő en. az. 1954. évi népgazdasági terv ben lényegesen csökkennek a ne hézipari beruházások, ugyanakkor az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődik a könnyű- és élelmiszeripar termelése. Lényegesen meg kell változtatnunk a fogyasztási és termelési javak termelésének arányát a fogyasztási cikkek javára és biztositanunk kell, hogy a nehézipar iizomei is jelentős mértékben gyártsanak közszükségleti cikkeket. Gyorsabb ütemben, kell fejlesztenünk azon iparágak termelését. amelyek a mezőgazdaság fejlődését segítik elő . Rá kell mutatnunk arra, hogy népgazdaságunk fejlesztési tervcinek átvizsgálása, a beruházások terveinek átcsoportosítása és csökkentése rendkívül vontatottan történik. Gyakori eset, hogy a beruházás csökkentése alig haladja meg azt az összeget, melyet az Illető minisztérium anyaghiány, vagy kapacitáshiány miatt úgy sem tudna elkölteni.. Mindez erősen gátolja pártunk is kormányunk határozatainak végrehajtását, A Közoonti Vezetőség és a kormány mezőgazdaságra vonatkozó határozatainak megfelelően egy sor intézkedés történt, mely a kedvezményeknek egész sorát tartalmazta. Különösen fontosak szok a kedvezmények, melyekhez parasztságunk a begyűjtés csökkentése, a hátralékok elengedése révén jutott, "valamint az a rendelkezés, amely a begyűjtési kötelezettséget hjárom évre előre, egyszerre állapítja meg. E rendszabályok hatására az egyénileg dolgozó parasztság termelési kedve javult, nőtt és szilárdult biztonságérzete is. Ezt mutatja, hogy az egyéni gazdák részéről egyre fokozódik a kereslet a mezőgazdasági gépek, a tenyészállatok, lovak, a nemesített vetőmagcsere iránt és főleg ezt bizonyítja a tartalékföldek hasznosításának sikeres menete. Október közepéig, a körülbelül 800 ' ezer katasztrális holdat kitevő tartalékterületből (melyből 643 ezer kiítasztrális hold a szántól már 90 százalékot ötéves Időtartamra bér"/beadtak és sok község akadt, ahol |.több volt a bérleti igény, mint a ' rendelkezésre álló tartalék fold. Ebből egyénileg gazdálkodók 420 ezer katasztrális holdat béreltek, Egyénileg gazdálkodók saját tulajdonukba kértek vissza 60 ezer katasztrális holdat. A tartalékföldek bérbevevése egyik fontos mutatója a párt- és kormányhatározatok helyességének. Végrehajtásra kerültek azok a határozatok is, melyeket Központi Vezetőségünk és kormányunk a népi demokratikus. állam és a lekosság közötti helyes viszony létrehozására, a törvényesség helyreállítására hozott. Végrehajtásra került a széleskörű amnesztia, megszűnt az internálások rendszere, feloszlattuk az internálótáborokat, ' megszűnt a kitelepítés, létrejött a törvényesség egyik fontos biztosítéka, a legfőbb ügyészség. Bár még most is előfordul a dolgozókkal való rideg bánásmód a hatóságok ré széről, s a törvényesség betartásánál a legalsó állami szervek működésében még sok a kívánnivaló, ezeket az intézkedéseket a lakosság megelégedéssel és helyesléssel fogadta. Az ország törvényes rendje a lakosság nyugodt, biztonságos életkörülményei ugyanakkor megkövetelik, hogy minden állampolgár tartsa tiszteletben a törvé, nyéket, fegyelmezetten tegyen eleget kötelességeinek. Érvényt' kell szerezni az állampolgári fegyelemnek minden téren: nz adófizetésnél, a begyűjtésnél, nz összes állampolgári kötelezettségek hiánytalan teljesítésénél. R icrme'Ssziiveíkezelek megszilárdítása A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben most a fő feladat nem a további területi, vagy mennyiségi növelés, hanem a megszilárdítás, a terméshozam növelése, a jövedelmezőség emelése. Központi Vezetőségünk és kormányunk azon határozata után. hogy az önkéntesség elvének aláhúzásával az idén a termelőszövetkezetekből 'a tagok kiléphetnek, sőt a szövetkezet megfelelő többség követelésére fel :s oszolhat, a tesmelőszövetkozetoV összes ellenségei sorompóba léptei; és általános támadásba mentek é< A termelőszövetkezetek megérő®'tésére hozott sorozatos kormén yintézkedések segítségével azenhar pártunk tagjai az első hetek kedeti nehézségeit és bizonyta! m- > gait leküzdve, a termelőszövetkezetek pár tonkivüli aktíváival összefér va, egyre határozottabban álltak ki a szövetkezeti gazdálkodás ügye melleit, megfordították a helyzetet és fokozatosan visszaszorították a fa'u szövetkezetellenes kapttalista, ^ reakciós erőit. (Folytatás a második oldalon )