Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-27 / 278. szám

Az LNSZ-kiizgyűlés 8, ülésszaka A Biztonsági Tanács november 23-i übse 2 KEDD. 1953. NOVEMBER 27. van a mö'i"»' A Bék e-Vüástanács ülésszaka Andics Erzsébet felszólalása DCöppatüé Nincs meiegvíz Kint a Váaárhclyi-sugárút végén, közvetlenül az átjáró mellett szegedi szociális otthon. Nyáron a nagy, széleslombú fák, agyü"Vert árnyal között töltik öreg napjaikat az otthon lakói. Minden kényelem megadatott számukra. Az az, csak egy nem. Dc ennek is megvan az oka. Most, a téli Időszakban meleg, barátságos szobákba húzódtak, hisz az egész épületre már 309 ezer forintot fordított a városi tanács, már mint rendbehozására, tatarozására, új fürdő, mosdó készítésére. Mindez rendbeli is volna, csak az a baj, hogy nincs melegvíz. Hogy miért nincs melegvíz? Ennek hosszú története van, amelyet röviden így írhatunk le: Az egész épület újjáalakítását, a fürdőt, a mosdót még a mull év végére cl kellett volna készítenie a Tatarozó Vállalatnak. A munka befejezése ez év nyaráig elhúzódott — több hibát az utóbbi időben javítottak ki — cs most már minden rendben lenne, a melegvizet szolgáltató boylerck, a víznyomás erősítő berendezés ls készen van teljes egészében végre-valahára, azonban nem jó. Éspedig azért nem. mert egy-két helyen a csővezeték lyukas, amelyen keresztfii csöpög a víz. Emiatt nem tudnak ott helyben fürdeni az ottlakók éa várják nagy türelemmel, hogy mikor csinálja már meg a Csongrádmegyei Épületszerelő Vállalat — amelyhez a hiba megjavítása tartozik. "Mindössze párórai munkáról van szó. ITgy véljük, hogy különösebb erőfeszítés nélkül ezt az illető vállalat szakmunkásai mielőbb elvégezhetnék, s akkor mindjárt lenne melegvíz, örülne mind a hatvan öreg. Miért nem adják meg nyugodt öreg napjaikhoz még ezt a kényelmet is? M. T. Rövid külpolitikai hírek A Biztonsági Tanács november 23-i ülésén meg kellett volna kezdenie a Trieszt szabad területi kormányzó kinevezése kérdésének megvitatását, Lodge, az Egyesült Államok képviselője azonban javaslatot terjesztett elő, hogy a kérdés megvitatását ismét halasszák el, mégpedig a december 8. és 17. közötti időre. Az Egyesült Államok képviselője a javaslat előterjesztésekor arra hivatkozott, hogy valamiféle tanácskozások folynak Trieszt szabad terület sorsáról és hogy „a legutóbbi események" a tanácskozások pozitív kimenetelére nyújtanak reményt. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió képviselője erélyesen tiltakozott a kormányzó kinevezéséről szóló kérdés megvitatásának újabb elhalasztására előterjesztett javaslat ellen Rámutatott, hogy az amerikai küldött utalása valamiféle tanácskozásra, nem változtat a dolog állásán. E tanácskozás ugyanis nem céloz egyebet, mint azt, hogy megbeszéljék. hogy hogyan osszák fel végérvényesen Trieszt szabad területet és hogyan temessek cl mindörökre az 1947 február 10-én megkötött olasz békeszerződést. Több mint egy hónapja annak — mondotta Visinszkij elvtárs —, hogy a Szovjetunió Javasolta a Biztonsági Tanácsnak a Trieszt szabad területi kormányzó kinevezéséről szóló kérdés megvitatását. Annakidején rámutattunk, hogy a három nyugati hatalomnak Trieszt szabad területtel kapcsolatos politikája az olasz békeszerződés meghiúsítását Jelenti. Az olasz békeszerződés e részének végre nem hajtása elkerülhetetlenül a legszomorúbb következményekkel jár és szertefoszlatja Trieszt Szabad Terület egész lakosságának, éppúgy, mint az olasz népnek, valamint az összes békeszerető népeknek hő regényeit. Az olasz békeszerződés igazságos és észszerű, békeszerető rendelkezéseinek teljesítésével olyan" valóban sza© bad és demokratikus területet teremtenek meg, amely alkalmas arra, hogy Európa e fontos déli térségében a demokrácia és a haladás támaszpontja legyen. Triesztnek amerikai katonai támaszponttá változtatása — ami a békeszerződés durva megszegésének példája — csak olajat öntött a tűzre, minthogy az említett terület amerikai támaszponttá változtatásának nyíltan agresszív céljai ío50 évvel ezelőtt, 1903 november 7-én született Fürst Sándor, a piagyar nép nagy fia. Fürst Sándor már 16 éves korától résztvett a munkásmozgalomban. 29 éves volt, amikor a Horthy-bérenc árulók rendőrkézre Juttatták és a statáriális bíróság hírhedt Töreki-tanácsa halálra ítélte. 1932 július 29-én végezték ki a fiatal forradalmárt, aki életét adta a magyar nép szabadságáért. A még ifjú Fürst Sándor a Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége egyik szakosztályának titkára volt, amikor a nemzetközi reakció támogatásával letörték a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaságot és utána a fehér terror rémuralma zúdult az országra. A komoly, értelmes Ifjú a szörnyű terror és az eszmei zűrzavara közepette is kereste az események magyarázatát, a fasiszta barbárságból, kivezető utat. 1921—22-ben a magyar nagybirtokosok és tőkések a Horthy-rendőrség támogatásával megszilárdították politikai hatalmukat és külföldi kölcsönök segítségével megállították az inflációt. Ez azonban a munkásosztály helyzetén nem segített. Az uralkodó osztályok a stabilizáció minden terhét a dolgozók vállaira rakták. A kölcsönök milliós kamatait a munkabérek les'állításával a munkásságból prémlték ki. A munkásosztály elégedetlensége és elkeseredése állandóan nőtt. Több, nagyobb iparágban, így a bányászatban is komoly sztrájkok robbantak ki. Ebben az időben érkezett haza Rákosi Mátyás és szervezte újjá a kommunista pártot. E munkája nyomán döntő fordulat következett be a magyar munkásmozgalomban. Újból megindult a harc a munkásság helyzetének megíavításáért, a tőkés kizsákmányolás megszüntetéséért. 0 Ebben a harcban érett és fejlődött kommunistává a fiatal Fürst Sándor. Amikor 19?5-ben Rákosi elvtársat először állították osztálykozták azoknak a reakciós, nacionalista csoportoknak revansvágyó hangulatát, amelyek a trieszti kérdés megoldását Triesztnek a támadó ószakatlanti tömb hatókörébe való bevonására Irányuló tervben, keresték. A mesterkedés célja, hogy Trieszt térségét a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló katonai támaszpontok általános láncolatának fontos láncszemeként használják fel. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy a legreakciósabb angol-amerikai körök Trieszttel kapcsolatos népellenes, agresszív politikája Európa e térségében olyan egészségtelen, tűrhetetlen helyzetet teremtett, amely veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot. Trieszt politikai szenvedélyektől lobogó katlanná vált. Most már senki sem titkolhatja el ezt a nyugtalanító tényt. Visinszkij elvtárs kiemelte, hogy Bécs (MTI) A Béke-Világtanács bécsi ülésszakának csütörtök délelőtti ülésén felszólalt Andics Erzsébet, a Magyar Országos Béketanács elnöke. Andics Erzsébet a többi között a következőket mondotta: Mozgalmunk hatalmas feladata a béke megvédése. De amikor a háború és a béke, kérdése, korunk olyan központi kérdésében foglal állást, amelyben mint gyújtópontban összefutnak a mai emberiség alapvető, nagy problémái, a nemzeti szabadság és függetlenség kérdése, a demokrácia, a szociális haladás, a népek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok — egyszóval: az egész emberiség további fejlődésének elsőrendű' fontosságú kérdései. Ha a népek látni fogják, hogy olyan nehéz kérdésben, mint a háború és béke kérdése, meg tudtak egyezni, akkor más kérdésekben is erre az útra lépnek. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar békemozgalom nagy lelkesedéssel kapcsolódott be abba a kampányba, amely világszerte folyik a vitás nemzetközi kérdéseknek tárgyalások és megegyezés útján való békés rendezéséért. Városokban és falvakban, üzemekben és lakóházakban tíz- és tízezer hebfróság elé, a dolgozók vezérének bátor magatartása mély hatást gyakorolt fürst Sándorra. Már tudta melyik az az út, amelyen járnia kell. Megfeszített erővel dolgozott a SZDP baloldali csoportjában tömörülő munkásság között, a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségében és a különböző munkás kultúregyesületekben. Lelkes, odaadó munkájában egyre felelősségteljesebb feladatokat bíztak rá, majd 1926-ban a KMP felvette tagjai sorába. Fürst Sándor szívvellélekkel vett részt a munkásosztály mindennapi gazdasági küzdelmeiben. Rákosi elvtárs letartóztatása és elítélése óta, 1927. kora tavaszán érte a Kommunisták Magyarországi Pártját a legsúlyosabb veszteség: a párt 70 aktív tagját letartóztatták. Az illegális szervezetek közötti kapcsolatok megakadtak. A mozgalom megbénult. De csak rövid időre. Fürst Sándor az elsők között látott munkához. Példát mutatott arra, hogyan lehet nehéz körülmények között, csüggedés nélkül, a végcél szem előtt tartásával harcolni. Benne testesült) meg a fasiszta reakcióval folytatott harcban megedződött igazi forradalmi szervező típusa. A SZDP Horthy-bérenc, osztályáruló kémei gyűlölettel figyelték Fürst Sándor tevékenységét s mint annyi más harcost, őt is kiszolgáltatták a fasiszta rendőrségnek. Fürst Sándor is megismerte a fasiszta rendőrség vadállati vallatási módszereit. De semmiféle kínzás nem törte meg. Nem vallott. Nem tudtak rábizonyítani semmit és így hamarosan kénytelenek voltak kiengedni. 1928. tavaszától Fürst Sándor már mint a KMP központi bizottságának tagja, a Kommunista Ifjúmunkás Szövetséget irányította. 1929, elején a rendőrség nagyobba húrom nyugati hatalomnak a trieszti kérdéssel kapcsolatos erőfeszítései veszélyeztetik az összes békeszerető népek, de mindenekelőtt Trieszt lakossága, és a jugoszláv, valamint az olasz nép érdekeit. Visinszkij elvtárs végül a következűket mondotta: — Ismételten tiltakozom az említett javaslat megvitatásának to vábbl halogatása ollen és szorgalmazom a javaslat haladéktalan megtárgyalását azzal, hogy utána nyomban' hozzálássanak a békeszerződés összes többi rendelkezésének végrehajtásához, amely Trieszt Szabad Terület egészére vonatkozik. A szavazás során az Egyesült Államok küldöttsége által a ^rleszt-szabadtcrületi kormányzó kinevezéséről szóló kérdés megvitatásának újabb elhalasztására előterjesztett javaslatot támogatta a biztonsági tanács amerikai-angol csoportja. A Szovjetunió képviselője a javaslat ellen szavazott. iyen folyik rendszeresen a legfontosabb nemzetközi kérdések ismertetése, megvitatása. Andics Erzsébet ezután hangsúlyozta, hogy a magyar nép együttérzése ott van mindazok mellett a népek mellett, amelyeket az agreszszorok veszélyeztetnek, mint ahogy a legnagyobb hálával adózik a békét védelmező országoknak, elsősorban a nagy Szovjetuniónak. Andics Erzsébet a továbbiakban elmondotta, hogy a Béke-Vllágtanács budapesti .ülése óta eltelt néhány hónap alatt országunkban egész sor olyan kormányintézkedés látott napvilágot, amelyek célja a magyar nép anyagi és szellemi jólétének az eddiginél magasabb szintre emelése. Nagyarányú árleszállítások és más rendszabályok eredményeként lakosságunk vásárlóereje már ebben az évben ncgy és fél-ötmilliárd forintul, növekszik és még nagyobb mértékben növekszik a jövő év folyamán. Andics Erzsébet beszéde végén nagy taps közepette átadta az elnöklő Nyikoláj Tyihonovnak azokat az albumokat, amelyek a magyar nép üdvözleteit tolmácsolják a Béke-Világtanácsnak, A magyar-román kulturális egyezmény 1954 évi munkatervének megtárgyalására magyar kulturális küldöttség utazott Bukarestbe. A küldöttség vezetője Majlát Jolán, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára, tagjai: Csukás István oktatásügyi minisztériumi főosztályvezető, Mikó Zoltán népművelési minisztériumi főosztályvezető és Patkós Lajos osztályvezető, a Magyar Tudományos Akadémia részéről. • Bécs (MTI), Hírügynökségi jelentések beszámolnak arról, hogy dr. Leopold Figl volt osztrák szövetségi kancellárt nevezték ki a nemrégiben lemondott Gruber osztrák külügyminiszter utódjává. Figl — éppúgy, mint Raab szövetségi kancellár és Gruber volt külügyminiszter — az osztrák néppárt tagja, • Kairó (TASZSZ). Az „Al-Miszri" és az „Al-Alcbar" című egyiptomi lapok közleménye szerint az angol kormány kairói nagykövetségén keresztül szóbeli jegyzéket intézett Egyiptomhoz. A jegyzékben felhívja Egyiptom kormányának figyelmét arra, hogy a Szuezi-csatorna övezetében „az utóbbi időben megsokszorozódtak az incidensek",, * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kutas Imre elvtársa^rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki és megbízta a berni magyar követség vezetésével. IIMHIMIIIMIMMMII statáriális vészbíróság azonnal munkához látott. A magyar burzsoázia tudta, hogy Sallai és Fürst mögött a magyar munkásosztály, a dolgozó nép áll, hogy a tiltakozás országos és nemzetközi viharával kell szembenézniük. Azért a statáriális tárgyalás előtt nem is akarta nyilvánosságra hozni Sallai és Fürst letartóztatását. Titokban akarta lefolytatni a vizsgálatot és titokban akarta előkészíteni a kettős gyilkosságot. De a párt röplapjai felhívták a dolgozókat: ©Gálád gyilkosság készül!© A magyar munkásosztály és a nemzetközi demokratikus közvélemény egyöntetűen tiltakozott a gyilkosság terve ellen. De a világ sötét, reakciós erői bátorították a magyar vészbíróságot: ne hátráljanak meg. A statáriális tárgyaláson a heteken át megkínzott Sallai és Fürst bátran viselkedett. Fürst Sándor a többi között kijelentette: ©Meg vagyok győződve a kommunista eszme és a Kommunista Párt célkitűzéseinek helyességéről.© A hirhedt Töreki-tanács által a tárgyalásra meghívott ©válogatott© közönség láthatta, hogy a kommunista eszme meggyőződéses, öntudatos, bátor katonái állnak a bíróság előtt. Sallai Imrét és Fürst Sándort 1932. július 29-én kivégezték. Eletüket adták a magyar nép szabadságáért. Súlyos veszteség érte a pártot, de nem gyengítette meg. A párt hűségesen teljesítette fogadalmát, nrpelyet Snüai Imre és Fürst Sándor kivégzése után te-t a magyar dolgozókhoz intézett felhívásában: ©A harc tovább folyik, köztetek, veletek, értetek, Statáriummal, akasztófával dacolva folytatjuk és fokozzuk a har.-ot. Nincs annyi bilincs, börtön és bitó, hogy egy pillanatra is megállítsa küzdelmünket!© egr < — Benőit Frachon szabad! Párizs (MTI). A francia népi tömegek hatalmas egységben megnyilvánult megmozdulása a Lanicl-kormány torrorpolltikájával szembon újból nagy győzelmet aratott: A párizsi törvényszék' vádtanácsa csütörtökön a tömegek nyomására úgy döntött, hogy „ideiglenesen" szabadlábra helyezi Benőit Eranchont, a CGT főtitkárát, akit Laniel miniszter© elnök rendőrkópói törvényellenesen letartóztattak és börtönbe vetettek. A szabadlábrahelyezési végzést a vádtanács azzal indokolta, hogy „nem látja szükségesnek íogvatartását az igazság felderítése érdekében". Életét adta a magyar nép szabadsagáért Emlékezés Fürst Sándorra szabású kommunista akciótól tartva, közel 100 ismert kommunistát letartóztatott, köztük Fürst Sándort is. Társaival a toloncházba került, ahol Fürst Sándor kezdeményezésére éhségsztrájkot kezdtek. Néhánynapos éhségsztrájkjukkal elérték, hogy ügyüket elővették és néhány nap múlva csaknem valamennyiüket szabadonbocsátották. Fürst Sándort rendőri felügyelet alá helyezték. 1929. nyarán, a nagy gazdasági világválság előjeleinek levezetésére az imperialista hatalmak őrült fegyverkezésbe kezdtek. E féktelen fegyverkezéssel szemben a Kommunista Internacionálé, a nemzetközi proletáriátus vezetője, felhívta minden ország kommunista pártját, hogy az első világháború kitörésének 15. évfordulóján: 1929. augusztus 1-én nemzetközi békenapot szervezzen. Fürst Sándor fáradhatatlanul dolgozott az augusztus 1-i megmozdulás sikeréért. A provokátorok és a besúgók azonban jóelöre értesítették a rendőrséget a készülő tüntetésről és Fürst Sándort újból letartóztatták, majd egyévi és négyhónapi börtönbüntetésre ítélték. Ugyanakkor a bíróság előtti magatartásáért, a vallomás megtagadásáért külön egyévi fogházbüntetést róttak ki rá. Sallai Imre, a kommunista eszme másik értékes, bátor harcosa, 1931. tavaszán érkezett haza. Ekkor szabadult ki a fasizmus börtönéből Fürst Sándor is. Ettől az" időtől kezdve Sallai és Fürst együtt dolgoztak a pártért és a dolgozó népárt. Az akkor már harmadik éve tomboló gazdasági világválság terhe egyetlen európai országban sem nehezedett annyira a dolgozókra, mint Magyarországon. Százezrek ár, milliók nyomora azonban nem zavarta a tőkéseket éS nagybirtokosokat, A bérek és fizetések leszállításával újabb és újabb rohamra indultak a még dolgozó munkások, szegényparasztok és tisztviselők ellen, A hatalom birtokosai, a tőke urai tudták, hogy a városok és a falvak dolgozó népe nem fogja némán tűrni a szenvedéseket és nyomort. Tisztában voltak, hogy a dolgozók harcának egyetlen hivatott, elszánt vezetője: a KMP-ja újult erővel folytatja harcát az uralkodó osztályok ellen a munkásság kenyeréért és szabadságáért. Ezért a katonatisztek, a rendőrség és a csendőrség szuronyaira épült Horthy-rendszer a dolgozók forradalmi harcának elfojtására a biatorbágyi merénylet ürügyével 1931. szeptemberében kihirdette a statáriumot. Ez azonban nem félemlítette meg a magyar kommunistákat. Éppen ellenkezőleg. A statárium kihirdetése után szilárdultak meg igazán az illegális Kommunista Párt szervezetei. A párt befolyása megnőtt, elsősorban az üzemi munkások és a földmunkások kö2ött. Közeledett 1932. augusztus l-e, a negyedik nemzetközi vörös nap. Ezen a napon a Kommunista Pártok szerte a világon a 18 évvel azelőtt kitört első világháború rettenetes szenvedéseire és pusztításaira emlékeztetve, elszánt harcra hívták fel a dolgozókat, a békéért és szabadságért. A KMP Sallai és Fürst elvtársak irányításával már jóelőre megkezdte az augusztus elsejei tüntetés megszervezését. A pártba beférkőzött fasiszta rendőrség báreneei, a fizetett kémek értesítették gazdáikat a készülő tüntetésről és kiadták' annak előkészítőit. Néhány naDpal a béketüntetés előtt, J032. július 15-én tartóztatták le a magyar dolgozók szabadságharcának két bátor harcosát: Sallai Imrét és Fürst Sándort. A