Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-27 / 278. szám

PÉNTEK, 1053. NOVEMBER 27. s DÉLMIGYBRORSZfiG Vass Pál ('853 1869) MA SZAZ ÉVE született a szegedi művelődéstörténet egyik jelentős alakja, a város kulturális fejlődéséért küzdő derék fia, Vass Pál. Régi szegedi polgári családból származott, iskoláit is .itt végezte, majd a budapesti egyetemen folytatott jogi tanulmányai után 1873-ban postatiszt lett a fővárosban. Később, 1878-ban Szeged város szolgálatába állott: aljegyzővé, majd 1882-ben a Reizner Jánosnak könyvtárigazgatóvá való kinevezése során megüresedett főjegyzői állásba választották meg a szokatlanul fiatal, alig 29 éves, de tevékeny és művelt férfit. Közéleti egyéniség, harcos kultúrpolitikusa a városnak, a szabadelvű párt egyik vezetője, aki haladó-polgári állásfoglalásával, városszeretetéből és haladásvágyából egyaránt fakadó tettrekészségével, kezdeményezéseivel Szeged kultúrtörténeti alakjainak legnagyobbjai közé számítható. S hogy a tudást, a tanulást a fiatalon elért magas pozició ellenére sem tartotta kényelmetlennek, vagy éppen a korabeli társadalmi Illemmel ellenkezőnek, mutatja, hogy jogi tanulmányait már mint főjegyző fejezte be s úgy szerzett 1888-ban jogtudományi doktorátust is. Emlékét különösen a szegedi egyetem és a múzeum őrizheti legtöbb joggal. Az ország harmadik egyetemének — Budapest és Kolozsvár után, Pozsony helyett — Szegeden való felállításáért indított mozgalmat s 1878-ban hírlapi cikkeiben, majd 1879-ben "Emlékirat a Szegeden felállítandó egyetem tárgyában* című kultúrpolitikai tanulmányában, végül már hivatalos minőségben, a városi tanács megbízásából elkészített "Feliratában* (1882) fejezte ki a szegedi liberális értelmiségnek igényét a város kulturális fejlesztése, a közműveltség emelése iránt. Hasonlóan az ő nevéhez fűződik a szegedi múzeum létesítésének kezdeményezése is: hetven évvel ezelőtt, 1883 augusztus 25-én ő tett javaslatot a Somogyi-könyvtár mellett kifejlesztendő városi múzeum megalapítására. Ez a javaslata már sikerrel járt s a törekvés, melynek hangot adott, hamarosan a város egyik legértékesebb kulturális intézményében testet is öltött. EGYIK TANULMÁNYÁBAN, melyet "A gyarmatosító Szeged* címmel 1879-ben jelentetett meg, arról a hatalmas népi tevékenységről ad számot, amelyet a török kitakarodása- után Szegedről a délvidékre kirajzó szegedi parasztság vitt végbe. A szegedi nép életrevalóságának, virágzó gazdasági és kulturális életet teremtő energiájának állított e tanulmányában méltó emléket. Csak a temesközi feudalizmus volt az oka, hogy a szegediek e kultúrateremtő miszsziója csupán a torontáli nagybirtokok keretein belül, vagy velük szemben, de keserves, nyomorúságos sors árán érvényesülhetett. Erről pár évvel később, népköltési gyűjteményeinek előszavában Kálmány Lajos adott hírt, aki szinte végigjárta pályája során a temesközi szegedi telepítéseket. Vass Pál nem tartozik haladó hagyományaink első vonalába. De mint kora becsületes, haladó gondolkodású, városát, népét szerető, a kultúrát önzetlenül szolgáló értelmiségije, megérdemli tiszteletünket, ráemlékezésünket. Tragikusan, 36 éves korában halt meg: beteg szive egy váratlan anyagi csapástól agyvértódulóst okozott s a láztól égő homlokú férfi amint Tápé alatt a Tisza árterének vizével akarta csillapítani arca forróságát, megszédült, a vízbe esett és belefulladt a derékig sem érő vízbe. Kulturális szervezőereje, nagy tettvágya, amely így is le nem becsülhető nyomokat hagyott városunk művelődéstörténetében, ki tudja, milyen eredményekre vezetett volna, ha életben marad. Századik születésnapjón joggal kívánjuk, hogy a 70 éves múzeum, amelynek megszületéséhez hozzájárult, kis kiállítással áldozzon emlékének. (Pl) Hirek Szabó Ferenc tanácstag november hónapban tartott beszámolóján az újszegedi József Attila-telepi dolgozók azzal a kéréssel fordultak a tanácshoz, hogy az Erdélyi-téren lévő földművesszövetkezetben tüzelőt is árusítsanak. A kereskedelmi osztály a TÜZÉP-pel folytatott megbeszélése során elhatározta, hogy a földművesszövetkezet még e hónapban megkezdi a tüzelő árusítását. A Lenln-utcal 0531. számú Illatszerbolt dolgozói a vásárlók mind nagyobb Igényeinek kielégítésére a baráti népi demokratikus országokból különféle piperecikkeket rendelnek meg. Tervüket .állandóan túlteljesítik. A közelgő Télapó és Fenyőünnepre a legfinomabb árukkal várják vásárlóikat. A londoni rádió jelenti, hogy a három nyugati nagyhatalom képviselői között Washingtoniam tárgyalások kezdődtek a trieszti kérdés, ről. A MEZÖKER szegedi kirendeltsége megnyitotta a Kossu h Lttjossugárút 75. szám alatt lévő átépítet' és kibővített gyümölcs, és zöldség szaküzletét. Az üzlet elősegíti a Rókuson lakó dolgozók gyümölcs, és zöldségszükségletcinek fokozottabb kielégíését. A Hangszerkészítő VáHala' dolgozói a gépek jobb kihasználása ér. dekében a famegmunkáló gépeken parké ti gyártásúra tértek út a közeljövőbein elkészülő 200 lakásos munikásházak padozatához szükséges parketto' is ők készítik eh Ezenkívül a Vegyesipar' Javító Vállalatát is részben ők látják el anyaggal. Ebben az iskolaévben rendeznek elsőízben úgynevezett Szo!fezs_ver. senyt az általános iskolák far.ulói számára. A verseny célja fejleszteni a diákokban a zenei olvasókész. séget. elmélyültebbé, tenni a lapról való éneklés' és elősegíteni a Jobb hangjegy írás-olvasást. SZEGEDI JEGYZETEK Külvárosi utcák Sárguló falevelekkel telített belvárosi utcák megnyerő szépsége szinte vidámságot ad a járó-kelőknek. Az őszi szél fogócskát játszik az utca kövén a száz, meg száz zörgő levéllel, A nap fénye aranysárgára festi a levéltengert, ami még szebbé teszi a gondozott belvárosi utcákat. A város külterületének utcáiban járva, viszont az az érzésünk, mintha azok idegenek lennének, más városhoz tartoznának. Egészen más arra minden. A napokban Felsővároson jártam és bántó kép tárult a szemem elé. A Hattyú-utca több helyen olyan látványt nyújt, mint egy szemétgyűjtő telep. A 32. és 17. számú házak kapui előtt nagy balom salak, téglatörmelék. A kocsiul cserép- és porcelán töredékekkel, tyúktollal, fonnyadt virágcsokrokkal, hamuval volt díszítve! Hasonló Ízléstelen a kép a Retek-utcában is. A nyitott csatornákat is tisztítani kellene. Vagy nézzük meg, hogy Rikusról a Cserzy MiliAly-uteából, mit ir a szerkesztőséghez küldött levelében Tarjányi Béláné. „Az utca ugyan kövezve van, de a .KOMI ipartelepen javítási munkálatokat végeznek, s még tavasszal odahordattak több vagon kavicsot <fs salakot, azóta is ott van... De milyen <: iotbanT Az utca gyalogjáróját már félig eltemette a szétszórt építési anyag. Ha eső van, a sok portól, a salak- és kav lestörmelék töl olyan tár van. hogy alig lehet belőle kijutni". Csodálkozom azon, hogy miért nem figyelnek fel az illetékesek erre az egészségtelen állapotraf Ugy gondolom, hogy a. külvárosi utcák is Szegedhez tartoznak és ott is olyan dolgozók laknak, akik szeretnének tiszta utcában lakni. Ha pedig egyes, magukról megfeledkezett lakók helytelenül gondolkozva a házuk előtt szeméttelepet csinálnak, a hatóságok megfelelő módon figyelmeztessék őket a meg 1 nem engedhettő cselekedet következményére. Legyenek tiszták és rendben tartottak a külvárosi utcák is, hogy az ott lakó dolgozókat ne kényelmetlen ízléstelenség, hanem a rendnek és a tisztaságnak jóleső érzése járja át. KISS MÁRIA Válaszolunk a Ruhagyár egyik politikai iskolája első évfolyama hallgatóinak Miéri nem úgy birez-k a iszcs iagoka', mint az á lam: gazdaságok dolgozóit? munkaegységet A Sreqedl Ruhagyár egyik po'i" 'ikai i3..o ájának e sá évfolyamén intizfék ezt a kérdést Nagy Ernj elvtárshoz, a konferencia vezető. Jéhez. De Sis eden tübb lonferen. dán is fe;ve!ődö!t ez a kérdés. A szocialista tulajdonnak két formája van: állami és szövetkezeti tulajdon. Ennek alapján a mezőgazdaságban megkülönböztetünk: 1. Állami mezőgazdasági üzemeket (állami gazdaságokat és gépállomásokat). 2. Szövetkezeti mezőgazdasági üzemeket (tszcs-ket). Mindkét forma közös jellemvonása, hogy termelésüket a munka szocialista formája alapján valósítják meg, ahol ki van zárva embernek ember által való kizsákmányolása, a javadalmazás „mindenki képessége szerint, mindenkinek végzett munkája szerint" elv alapján történik, mindkettő a lakosság szükségleteinek maximális kielégítése érdekében fejti kl tevékenységét. E közös vonások mellett vannak eltérő sajátságok is: 1. Az állami gazdaságban minden termelőeszköz az álltyn, az egész nép tulajdonában van, a munkát munkások végzik és ezért bért kapnak. Igy az állami gazdaságok minden terméke az államé, vagyis a termékek fölött az állam rendelkezik. 2. A termelőszövetkezeti gazdaságok termelőeszközei a szövetkezet tagjainak tulajdonában vannak, Illetve nagyobb gépeket, traktorokat az állam a gépállomásokon keresztül bocsát az egyes munkák elvégzésére a szövetkezet rendelkezésére, megfelelő térítés ellenében. A szövetkezetekben a munkát a szövetkezeti tagok végzik el és a megtermelt termékekkel is a szövetkezet tagsága rendelkezik. Természetesen elsősorban ki kell fizetniök vagy törleszteniök kell az állammal szembeni tartozásukat és félre kell tenniük a termelés további vitelére és bővítésére szükséges javakat. A szövetkezeti tagok tehát nem bért kapnak a szövetkezetektől, (mint az állami üzemek dolgozói), hanem a saját termelőeszközeikkel, saját munkájukkal megtermelt jövedelmet osztják fel maguk között. Az állami üzemek munkásai az üzem jövedelmezőségétől függetlenül kapják munkájuk után járó fizetésüket, (csak egyes juttatások függnek az üzem jó munkájától). A tagok közti felosztásra kerülő jövedelem nagyobb egyrészt, ha az egyes tagok jobban dolgoznak, jobban takarékoskodnak, minden egyes tsz-tag közvetlenül érdekelt abban, hogy ne csak ő, de társai is jobban dolgozzanak és ne pazaroljanak, vigyázzanak a tsz javaira, másrészt hogy a beruházásokat és a különböző alapokat a tsz szabályzata szerint és csak a szükséglet és lehetőség szigorú figyelembe vétele mellett állapítsák meg. (A mult gazdasági évben a túlzott beruházások erejükön felül igénybevették a szövetkezeteket.) Igen tántos, hogy a jövedelmet igazságosan osszák el és mindenki munkája szerint részesüljön a javakból. ES mozgósítja a tagokat több és jobb munkára, a munka termelékenységének állandó emelésére. A jövedelem igazságos elosztása munkaegységek alapján történik. A munkaegység a munkának és a jövedelem elosztásának a termelőszövetkezetekre jellemző sajátos mértékegység. Munkaegységben fejezik ki, hogy az egyes termelési folyamat menynyi munkát igényel, valamint a munkaegységben való számolás lehetővé teszi, hogy a különböző erőkifejtést és szaktudást Igényelő munkákat egy közös mértékegységgel mérjük. A termelőszövetkezetek számára a munkák megszervezéséhez, a munka szerinti jövedelemelosztáshoz, a munkaegység kiszámításához teljesítménynorma javaslatot állít fel a földművelésügyi minisztérium, amelyet a tsz közgyűlése a helyi viszonyok figyelembevételével módosíthat. Például a cukorrépa egyelés napi teljesitménynormája 120 négyszögöl. Ezt a kisgyűlés a talaj kötöttségét, vagy más helyi adottságokat figyelembe véve módosíthatja 100—140 négyszögölre. Minthogy az egyes munkák elvégzésükhöz különböző erőkifejtést és szaktudást igényelnek, ezért nem volna helyes, ha egy napi norma teljesítéséért minden esetben egy munkaegységet írnának jóvá. A termelőszövetkezetekben a munkákat jelentőségüktől, erő- és szaktudás igényüktől függően 7. osztályba sorolják és 1 napi norma teljesítése után 0.5-től 2 munkaegységig írnak jóvá a szövetkezeti tagnak. Például az I. osztályba van sorolva a zsákfoltozás. Eb-1 bérezést, ben a kategóriában 1 napi norma-1 teljesítés után 0.5 írnak jóvá. III. osztályba van sorolva a fogatos szántás, ahol a napi norma teljesítése után 1 munkaegység jár. VII. osztályba vannak sorolva a legnehezebb munkák, például a kéziaratás. Ez esetben a napi norma teljesítése után 2 munkaegységet irnak jóvá. Tehát a mezőgazdaságban éppen úgy, mint az iparban teljesítménynormák alapján szervezik és értékelik a munkát. Csak míg az állami üzemekben és gazdasagokban bért, addig a szövetkezetekben (a munkaegység alapján kiszámított) jövedelemrészesedést kapnak a szövetkezet tagjai. A tsz-tagok Jövedelme függ a munkaegységek számától és az egy munkaegységre jutó jövedelem nagyságától. Ha a tsz-tagnak több munkaegysége van, úgy több a jövedelme is. Minél nagyobb az egy munkaegységre jutó jövedelem, annál több a tsz-tagság bevétele. Ha a munkaegységeket hígítják, a munkaegységek száma nagyobb lesz ugyan, de óppen ilyen mértékben csökken az 1 munkaegységre jutó jövedelem, tehát az összes bevétel ezáltal nem növekszik. Az a fontos, hogy az egyes teljesítménynormák közt megfelelő összhang legyen. Ne forduljon elő, hogy az egyik túl magasan, a másik túl alacsonyan van megállapítva, mert ez esetben az elosztás nem igazságos, ami visszaveti a tsz fejlődését. A mezőgazdaságban a teljesítménybérezés tehát csak az állami üzemekben valósítható meg, mert csak itt van bérezés (a szövetkezetben a jövedelemelosztás a.teljesítmény alapján). Az állami mezőgazdasági üzemekben a teljesítménybérezés elvben nem tér el az ipartól, csupán alkalmazását megnehezítik a mezőgazdaság sajátos termelési körülményei. Ilyenek például: 1. a termelés idényszerűsége (búzaaratás egy évben csak pár napig tart), 2. a termelés Ideje hoszszú, sokesetben egy évig tart (a búzavetés eredménye csak a jövő évben jelentkezik), 3. az elért eredményeket meg nagyban befolyásolják a termelési tényezők, stb. Mindezek csak nehezítik, de nem akadályozzák meg, hogy az állami mezőgazdasági üzemekben ne alkalma zzák sikerrel a teljesítményMohos Jenő Megkezdődött Szegeden az Első Békékölesön ötödik sorsolása Ünnepi díszt öltött csütörtökön délután a Szegedi Nemzeti Színház. Itt kezdődött meg az Első Békekölcsön ötödik sorsolása. „A haza javára, a magad hasznára jegyeztél Békekölesönt" — hirdeti a nemzetiszínű zászlóktól övezett felirat. A kék selyembe öltözött színpad azt jelképezi, hogy az államkölcsön minden forintja a békét erősíti. A nézőteret zsúfolásig megtöltötték Szeged élenjáró dolgozói, üzemi munkások, környékbeli termelőszövetkezetek tagjai, egyénileg dolgozó parasztok, Kossuthdíjas tudósok, művészek, nevelök, s az értelmiség más képviselői. A Himnusz hangjai után Inke László, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Lődi Ferenc szegedi költő „Fiamnak" című versét szavalta el. A sorsolási bizottság elnöke, Mátyus Árpád pőnzügymi-: nisztériumi osztályvezetőhelyettés megnyitotta a sorsolást, majd Dénes Leó elvtárs, a Szegedi Városi Tanács VB. elnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőül arról szólt, milyen örömmel fogadták Szeged dolgozói azt a megtiszteltetést, hogy a kormány varosunkat jelölte ki az Első Békekölcsön ötödik sorsolásának színhelyéül. — Szeged dolgozói ls örömmel jegyeztek Békekölesönt — mondotta a továbbiakban — mert jól tudják, hogy nemcsak a sorsolások alkalmával kapják vissza befektetett pénzüket kisebb-nagyobb nyeremények vagy névérték formájában, hanem ezzel egész népgazdaságunk fejlődését elősegítik. Majd arról beszólt, hogy Szeged dolgozói is napról-napra jobban érzik, mit jelent az új kormányprogramm számukra. — Az árleszállítással a város lakossága havonta több, mint félmillió forinttal többet tnd vásárolni. A Népbolt-hálózatot, a javítóműhelyeket újakkal bővítjük. A kormányprogramm eredményeként új lakóházak épülnek, két éven belül az összes lakóházakat tatarozzák. Utak javítására az idén több, mint másfél millió forintot használtunk fel. — A szegedi dolgozók lelkes munkával járultak hozzá a kormányprogramm megvalósításához. Valamennyi üzem jó eredményeket ért el a tervteljesítósben. A Tisza Malom, a Víz- és Csatornamüvek, a Csongrád Békésmegyei Borforgalmi Vállalat, a Hűtőház elnyerték az élüzem jelvényt A Békekölcsön sorsolását végző bizottság tagjai elfoglalták ezután a kerekek mellett helyüket Ezen a napon Simon Sándor, a Borsodi Szónbányászati Tröszt kétszeres sztahánovista brigídvezetője, Makó János, a Hódmezővásárhelyi Gépállomás traktorosa. Kerekes Ernőné, a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár sztahánovista művezetője és Nagy Sándor, a Szegedi Textilmüvek Népköztársasági Érdemrend aranyfokozatával kitüntetett főmérnöke, a könnyűipar kiváló dolgozója ellenőrizték a sorsolás lefolyását. Elsőnek nz 50 ezer forintos nyereményt húzták ki. A csütörtökön kihúzott kötvények fegyzéke 1000 forintot nyertek (sorozathúzással) 801—900 201—800 3439 3572 3770 3941 3960 401—6í0 4000 • i; 4041 4096 4176 4253 4T8 4305 85 345 753 791 849 920 1215 1504 1980 2038 3327 3966 4">98 4533 4616 300 forintot nyertek (soro| 7,áthúzóssá') 3037 401—500 3144 301—'00 4ÍW3 } .3203 101—200 4548 201—C00 001—1C0 801—900 FŐI—eoo 001—100 "301—/oo 201—roo 4347 301—4C0 4375 201—800 ;4379 701—8'0 4404 001—rtO "4?0 fOl—7C0 4481 4439 4496 4492 4512 4608 4675 4687 4702 4767 4789 4809 301—400 4581 201—300 4607 101—200 101—200 101— 2C0 101—200 201—800 601—700 301—4C0 101—200 901—10'0 4819 801—400 4822 801—900 14981 201—800 j5078 801—9C0 "49 jpj 54/5 501—p00 5487 801—9'0 801—900 101—200 701—800 801—^00 501—600 5841 6015 I 85 I 115 278 i 297 I 308 101 -200 323 101 —200 365 581 683 501—600 365 581 683 301 -400 769 601--600 -826 401-500 865 OOl-r-lOCO 902 501801—600 -900 917 301--400 940 701-800 1001 301—400 1019 C01 -1C0 lrt8 1G1-roo 1139 801—9(0 1188 701 -SCO 3203 901— -l'OO 1238 3"1--'00 P46 roi—6r0 1853 301-400 1674 C01--100 14"9 101-800 1451 401--5^0 1527 001-100 1542 601—700 1574 001—100 1575 301—400 ) 1584 601—700 ,1692 401—5C0 1801 901—10C0 1960 501— Ő'tá 2082 401—5r0 2124 101—800 2188 001-100 301-230 2586 401—5'0 2671 f01—680 2716 901--1C00 2712 801—9'0 2756 roi—100 2970 301—400 701—8-0 801—409 301—400 001—100 701—P09 201-3 0 601—700 601—700 301—400 101—200 601—700 601—7C0 601—7C0 OOl—lOO 101—200 401—500 é01—580 201—300 101—800 801—400 301—Í00 OOl—'OO 301-400 , 1532 001—1C0 1569 114 300 459 502 520 525 564 573 812 816 845 1002 1025 1209 1500 500 forintot nyertek (soroZHthúzússa!) 19 601—700 73 701—800 1628 1890 1926 1973 1985 94 301—100 2080 801—900 801—900 101—200 901—1000 801—900 701—800 501—600 401—500 401—500 701—800 401—500 501—600 101—200 201—300 001—100 501—600 501—600 501—600 801—900 501—600 001—100 501—600 401—500 (Folytatás a negyedik oldalon)