Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-27 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! * Visinszkij elvtárs felszólalása a Biztonsági Tanács ülésén Megkezdődött az Első Békekölcsön ötödik sorsolása A magyar válogatott labdarúgó csapat világraszóló győzelmének nemzetközi visszhangja . V. J C S Q N G R A D M E G Y E I P A R T B : í Z O T T S ÁG Á NAK LÁPJA Alt A 50 Hll l .lt i rnmrym PÉNTEK- 1953. NOVEMBER 27. Mindig előre Nagy feladatok állnak most kultúresoportjaink előtt. A nemrégen meghirdetett járási és városi kultúrversenyek bemuta­tóira való felkészülés nagy munkája foglalkoztatja kultúresoport­jaink vezetőit, tagjait. Nehéz, komoly és fáradságos munka ez, hi­szen az idei versenyek minden tekintetben komolyabb teljesítmé­nyeket követőinek meg, mint az eddigiek. Különösen felelősségtel­jessé teszi kultúrcscportjainknak ezt a munkáját az, hogy a ver­senyekre való felkészülés során munkájuk tartalmát azok a fel­adatok határozzák meg, amelyek pártunk Központi Vezetőségé­nek határozatai és a kormányprogramm megvalósításából kultúr­munkásaink számára következnek. Természetesen nem két külön feladatról van itt szó, hanem arról, hogy a kultúrversenyekre való felkészülésben érvényesítenie kell minden kultúrmunkásnak pártunk új politikájának szellemét. Pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata és a kormányprogramm feltárta azokat a hibákat, amelyeket ország­építő munkánk során elkövettünk. E hibák a kultúrmunkára vo­natkoztatva elsősorban azt jelentik, hegy nem tudtunk kultúr­munkőnkkal eléggé hatékonyan, eléggé eredményesen a tömegek­hez közel kerülni. Nem volt elég eredményes a mi kulturális nevelőmunkánk: nagyon sokszor csak pillanatnyi eredményekre törekedett, s éppen ezért nem egyszer szem elől tévesztette a kul­turális nevelőmunka mélyebb emberátalakító, nevelő hatásait. Kul­túrmunkánkban ezzel kapcsolatban jelentkezett bizonyos egyol­dalúság. Az az eredetileg helyes elképzelés, hogy ne ©általában* rendezzünk mlsoros esteket, olvastassunk könyveket — merev egyoldalúságot eredményezett abban a tekintetben, hogy a kultu­rális munka minél közvetlenebbül a napi politikai feladatok meg­oldását segítse Ezzel kapcsolatos hiba volt az, hogy szem elől té­vesztettük a dolgozó embert, nem vettük figyelembe a dolgozók szórakozási, művelődési igényeit. A hibák feltárása nagy lendületet adott kultúrmunkásaínk­nak. Azzal, hogy kultúrmunkásainktól megköveteljük a szívonala­sabc^ a dolgozó emberek szórakozási szükségleteihez közelálló műsorokat, nemcsak a dolgozó tömegek közötti kultúrmunkat tesszük hatékonyabbá, eredményesebbé, hanem kultúrmunkásai­nak is jobban lelkesítő fe'adatokat tűzünk kl. Ezek a feladatok ugyan's nagyobb, komolyabb erőpróbát igényelnek kultúrmunká­sainktól. Érthető, hegy éppen a legjobbak közülük lelkesen, szív­vel-lélekkel kezdenek hozzá e célkitűzések megvalósításához. A nevelés, a mélyebb hatású ember-formálás, az ízlés és jellem állandó tökéletes'tésének feladata nyilván magasabb szívonalú munkát követel kultúrcsoportjainktól. Ennek a komolyabb, fele­lősségteljesebb munkának nem kis serkentő hatása van. Ezek az új célkitűzések, feladatok lelkesítő munkát jelente­nek a szegedi kultúresoportok számára is. Nem egy tény bizo­nyítja, hogy kultúrmunkásaink tevékenysége megerősödött — el­sősorban minőségi szempontból. Azt jelenti ez. hogy kultúrmun­kásaink általában jól kezdtek hozzá a feladatok megvalósításához. Ugyanakkor azonban nem lehet letagadni, hogy vannak olyan jelenségek, amelyek már megmutatják ezeknek a kezdeti lépéseknek súlyos hibáit is. Már a hibák feltárásakor előrevetette árnyékát annak a veszélye, hogy a dolgozók szórakozási igényének kielégítése címén szóhoz jut, teret kap rendezvényeinken a kul­túrszemét. az ízléstelenség ís. Az új feladatok nemcsak színvona­lasabb munkát követelnek minden kultúrmpnkástól, hanem na­gyobbfokű tisztánlátást, sokkal jobb el'sazcdási képességet, bizto­sabb tájékozódást is Nem könnyű az ehhez szükséges tudást, gya­korlatot megszerezni s elsősorban ebben keresendő annak oka, hogy az új fe'adatok megvalósítása során a szegedi kultúresopor­tok is tévedtek, nem egyszer hibás helytelen műsorokat mutattak be. Azon a o<'m°n hogy a dogozók is nevetni akarnak. ízléstelen tréfák fe'háborfíórn rossz jelenetek kerültök egves heveken be­mutatásra s megszólalt a rég levitézlett ©magyar nóta* is — legsilányabb termékeivel. A Jogi-Kar kultúresoportiánnk nem­régi. MSZT székházfceli szerenlésén teret kapott a kanitalista ízlés — ízléstelen tréfákban és jelenetekben. A MÁV kultűrcsonort.iá­ban sokan pzt hiszik, hogy most az a helyes, ha ©magyar nótákat* énekelnek. Természetesen nem arról van itt szó. hegy száműzzük műsorainkból Dankó Pista Szentirmai és más régi szerzők leg­jobb mvdalait. de azt beiátbatia minden kultúrmunkás. ho<*y a gentry sírva-vigadás szellemének és termékeinek feltámasztására semm' szükség nincs. Ezek a jelenségek szerencsére szórványosak — azonban voszeűelro-sek. Veszedelmesek, mert kultúrmunkánkat nem előre, hanem hátrafelé viszik: olyan irányzatok feltámasztását, életre­keltését telent'k. amelyeket a történe'mi fejlődés már régen elte­metett. Éppen ezért élesen kell fellépnünk e hibákkal szemben. Meg kell szüntetni azt a liberalizmust, mely ezzel kapcsolatban sok helyen tapasztalható. Kultúrmunhpsainknak világosan kgU látni, hogv az új ré'kitŰ7és©k megvalósítása nem lépés hátrafe'é, han*m egv lénés előre. A kulturális munkának ezek az úi célki­fűzérei méeinkább segítik a szec'ol'zmus fe'éplését. his'en. ha jól valósi'uk meg őket, közelebb tutunk a tömegekhez. Szavunk nem pusztába kiáltott szó lesz hanem olvan megnyilatkozás, ameivnak hatása a dolgozó ember fejődésében, műveltségének eme'kedésébpri és ezzel kapcsolatban mindennapos tetteiben is lemérb©tővé válik. K"itűrmunkán.k határozottn.n és következeteken a szoc'Míz­mus éplése. p kormánvnrogramm megvalósítókénak szolgálatában áll. s ogválalán nem abban az irányban feUőd'k, hogv visszaül­tesse jogaiba ja burzsoázia szérokoztató inarának silány termékeit, hanem a szocialista ember fejődését segíti. Kidtúrcsonortlainknak a versenyekre való készülés közben kell az úi feladatokat megvalósítani. Fnnek a ppgy munkának azonban arak űgv lobét jó eredménye, ba a csonortck vezetői és tavlaf világosan látták a célokat. Ismerik azokat a módszereket, amelyek e célok meg"oiósítását segítik Nem könnvű feladatok ezek, s ha pev-két kultúrvezető megbotlik megvalósításuk közben, pártszervezeteink s'essenek segítségükre. A pártszervezet m;nd'g natry spertséget jelentett a kultúrospn©rtok munkáiénak irányítá­sában. Most azonban különös jelentősége van ennek a segítség­nek, h;szen kuiiúrosennrtlaink úi természetű feladatok megoldá­sára vállalkoztak. Ebben a munkában, a feladatok megvalósításá­nak minden szakaszában érozn;ök kell a pártszervezet elvtársi se­gítségét. ame!v a hibák pyökerének feltárásával és a tennivalók rriorrn-rrt'atózózéTrai segíti azt. bogv kiütíircsooortjaink. kultúr­munkásaink ezeknek a céloknak megvalósításával egy lépést te­gyenek előre. A szegedi járás délszláv dolgozó parasztjainak életéből Jovanov Bogdán tszcs tag A szőregi Vörös Rózsa termelőcsoporlban elké­szült az évvég! zárszámadás. Ez is mutatója annak, hogy egy év alatt is — bár voltak komoly hibák — erősödött a csoport. A munka nem megfelelő szervezése, egyes nö­vények elgazosodása, sokezer forint kárt okozott a Vörös Rózsa termelöcsoport tagjainak. Természete­sen, a hibák miatt a munkaegységekre járó pénz- és természetbeni jövedelem is nem kis mértékben csökkent. De a bajok ellenére is elmondható, hogy a Vörös Rózsa tszcs becsületcsen dolgozó tagjainak megvan, ami kell. Jovanov Bogdán, a Vörös Rózsa termelöcsoport egyik tagja. Élcg szépen szerzett munkaegységet, de van olyan tszcs-tag, akinek lényegesen több, vagy kevesebb, egységei száma. Jovanov jövedelme a termelőcsoportban a pénzjárandósággal és a munkaegységekre kapott természetbeni juttatások­kal — a természetbeni juttatást is pénzre átszámít­va — 7610.50 forint. Hozott jó jövedelmet még a háztáji gazdasága is. — Nem éppen sok, — mondta Jovanov — amit a tszcs-ben kaptunk, de éppenséggel nem ls olyan kevés. A baj az volt, nem jól szervezetük a mnn­kát, a gázosodás miatt nagyot vesztettünk. De ez­után úgy akarjuk csinálni, hogy ne károsodjunk. Hiszem, jövőre már az év végén jóval több lesz a tagok számára a juttatás. Todorov A merné egyénileg; dolgo/ó paraszt Szőregen lakik Todorov Amerné. Kedves, mo­solygós asszony és 76 esztendős. De azért évei szá­ma ellenére is még jól bírja magát és <j főz uno­kájának: Popov Stávónak, aki az ő néhány hold­nyi földjét műveli. Todorov néni bizony nagy ügy­gyel-bajjal beszéli a magyar nyelvet, mert hiszen odahaza és másutt is esztendők óta már nyugodtan használhatják anyanyelvüket — senki nem gátolja őket ebben. Todorov néni elmondja, hogy hallotta az uno­kától és tudja is, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is kedvez a kormányzat, megbecsülik és segítik munkájukat. Todorovék is kaptak ked­vezményt az adónál, beadásnál a kormánypro­gramm után. És amint Todorovné megállapítja: most már a kedvük is jobb, az egyénieknek. Az unoka: Popov Stévó jó munkát akar vé­gezni a földön, mert nagyon jól tudja ő is, hogy a jó munkának elsősorban maga látja hasznát. A búzát úgy, ahogy azt kell, már elvetette és nem késlekedik a mélyszántással sem. Ugy csinálják a nagymamával azután is, hogy a beadást teljesítsék. Mert igaz, kötelesség, törvény ez. Olyan törvény,V mint az, hogy jobb legyen a dolgozó emberek élete. Todorov néni várja az unokát, készíti neki a va­csorát, de közben azt mondja: — Lehet, hogy az unokám oda van kuglizni, mert azt is szereti csinálni. De hát ő is csak azt mondhatja, mint amit én: Szőregen a kedvük is jobb az egyénieknek... A deszki új tszcs elnökénél: Rusz Lyubomirnál D \ él már elmúlt. Megebédelt a mostanában alakult új deszki termelöcsoport elnöke: Rusz Lyubomir és családja is. Aztán az elnök útnak indult, hogy néhány kisebb ügyes­bajos dolgot intézzen. A családiház szobá­jában a búbos kemen­ce kellemes meleget áraszt. Az öreg Rusz, — akinek fején, ugyan úgy, mint a többi dél­szlávnak, elmaradha­tatlan a kucsma, — kint tesz-vesz a ház körül. A szobábetn felesége a kemence előtt ül, apró kis széken és fürge ke­zekkel köt. Egyik uno­ka ia, az óvodás Mák­szó a kemence padkára teritett takarókon játszik. Nagyapja büszke Mák­szóra. Érthető is ez, hisz a keresztneve ugyan az, mint az övé: Mákszó. A másik uno­ka: Szlobodánka, most nincsen odahaza. Ö is­kolás és előfordul, hogy délután ellátogat az is­merős lányokhoz és az iskolába is. — Nemsokára jön a fiam — mondta az öreg Rusz és az igazi ven­déglátó gazdához illően, már adta is a széket. Az új termclőcsoport­ról folyik addig is a szó, amig nem jön az elnök. Mert a legidő­sebb Rusz is tagja a termclöcsoportnak. Azt mondta, a föld egyré­szén, amelyen az ö cso­portjuk szánd'kozik gazdálkodni, jócskán került gaz. „A gaz aztán bajlódást okozott . a traktornak is, de csak nem fogott ki rajtunk. Vellával — így mondta — neki mentünk a gaz­nak, kiirtottuk és el­égettük a földön. Jól szánthatott aztán a traktor". Kicsivel később ér­kezett Rusz Lyubomir, az elnök. Szép szál em­ber, orra alatt fekete bajusz, s minden sza­va talpraesett: _ — Nemrégen alakítot­tuk meg csoportunkat, — kezdte elöljárójában. — 'Százhatvankét hold a területünk. Meg kell azt is mondani, — emel­te fel figyelmeztetően karját —, hogy csopor­tunk tagjainak egy ré­sze volt már tszcs-ben, mégpedig a Kossuth­ban. Ez az Igazság. Ugy esett a dolog, hogy évekkel ezelőtt — olyan két év formán — a tag­ság véleményének meg­hallgatása nélkül, egye­sítették a Kossuth és a Táncsics csoportot; Kossuth névvel. Az erőszakoltság kára itt is megmutatkozott. A Kossuth és a Táncsics csoport egyik-másik tagjánál ellentétek vol­tak r.z egyesülés után. A Kossutli-beliek azt mondták: a volt Tán­csics tagok nem járnak ki rendesen a munká­ba. A Táncsicséit úgy tartották: a Kossuth tagjai hanyagolnak. Szóval, valahogyan nem volt rendben es a dolog és sajnos a hó­napok múltak, de a hibák nem fogytak. A kormányprogramm után aztán Rusz Lyubomir, apja és még mások is a Kossuth csoportban úgy hatá­roztak; nem maradunk olt, kilépünk. Kezdő­dölt náluk a fontolga­tás: jól csináltuk-e? Be­lekóstóllunk a közös gazdálkodásba és ... — ...elérkeztünk ah­hoz a megállapításhoz, mondta ki a szót az el­nök —, hogy nem rossz a szövetkezeti élet, csakhát az az ellentét volt a baj. Azt is meg kell mondani, hogy a Kossuth csoport, amely­ből kiléptünk, sok szép eredményt ért el és elő­rehaladnak ők is. Kis szünetet tartott, rán­colta szemöldökét. — Szóval mink, néhányan kilépők ís elhatároztuk, hogy új termclöcsopor.­tot alakítunk. Egyre többen lettünk és az­tán kimondtuk: nem­dolgozunk egyénileg, mert könnyebb és jobb sorsol ad a közös. Hát igy alalcult. meg a III. típusú csoportunk: a Táncsics. Az új deszki tszcs­ben délszlávok és ma­gyarok fogtak össze testvéri egyetértéssel, hogy jobb sorukat ki­alakítsák. Nem elesett ember Rusz Lyubomir sem — középparaszt ő is. De mégis több más társával az egyéni út helyett a közösét vá­lasztották. Közibiik állt: Novkov «Jócó, Rusz Szve­tozár, Radity Milutin délszláv dolgozó pa­raszt is. Aztán Agócsi Kiss Ferenc, Kiss Nán­dor dolgozó parasztok, Szilágyi József közép­paraszt. Az új csoport föld­jéből 55 holdon sorol is már majd a búza, 13 holdon pedig kelőben az ösziárva. A szántást a gépállomás végezte földjükön, de a vetésnél már lovakat is fogtak a vető gép elé, hogy ha­ladjon gyorsan a mun­ka. Most meg a mély­szántáson akarnak túl­lenni mielőbb. Az öreg Rusz sok év­tizedes tapasztalatát sűrítette szavakba, ami­kor kissé tört magyar­sággal megmondta: — A földet becsapni nem tehet. Ha nem munkáljuk meg, ha r.cm szeretjük, ekkor nincs mit csodálkozni azon, hogy nem terem. De min!:, tizennégyen nem ijedünk meg a dolog­tól és megadjuk a föld­nek. amit kell. /T1 éltes fények tör­•*• tek át az ablakon, melyen át kitekintett az elnök, arra felé, ahol tán' a közös föld terül el. Jóformán alig pár hete, hogy megalakult az új csoport, de ncni­rsak a jelent nczik, ha­nem messzebbre is lát­4. közeli _ jövőbe és a távolabbiba. Er­ről beszélt aztán az el­nök. öt holdon akar­nak gyümölcsöst léte­síteni: körtefákkal, szilvafdkkal, almafák­kal. Ugy gondolják, hogy nem sokára meg­ássák azokat a göd­röket, amelyekbe majd a gyümölcsfák kerül­nek Tervbe vették, önr tozéses gazdaság lét­rehozását, kút fúrását. Akad egy olyan darab föld is, amelyen na­gyon gazdaságosan ha­lastavat lehetne létesí­teni. Miért ne vágná­nak ennek is neki T! Mernek — és joggal. Az új termelőcsoport­nak nincs még iroda­helyisége. igy hát Rusz Lyubomir ék házánál szokták megtartani az ••gyes beszélgetéseket. Egyszerű, de okos sza­vak hangzanak el tii célokért. Még lehetne sokat beszélni a csoportról és annak tervéről. De talán a fontosak közül a legfontosabbakat el­beszélte már az elnök. Pillantást vetett aztán az órára és tréfásan megjegyezte: — Hű, a mindenit, cl ne szalasszuk a közve­títést .., A z angol—magyar labdarugó mér­kőzés közvetítésére gon­dolt és már ment is a nemrégiben vásárolt törpe-szuper rádióhoz és bekapcsoHa. Apj.i vál, az egész családdal együtt lelkesen ..szur­koltak" drága hezápk csapatának, s ujjong­tak nagyszerű győzet­mének. — Fogadtam egy li­ter borba — mondta • Öreg Rusz —, hogy a mieink nyernek. Hát nyertek is, megmond­tam én ezt — és hamis­kásan nevetett hozzá. Majd hozzáfűzte: — Megisszuk azt a liter bort, a fiúk egés. ségére, a mienkre és a csoportunkéra. MORVAY SANDOi;

Next

/
Thumbnails
Contents