Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

VASARNAP, 1953. OKTÓBER 11. DELMUGYDRORSZfiG y A munkás, paraszt levelezésről AZ UJ TÁRSADALMI REND felépítéséért folyó harcban nagy Bzerepe van a kommunista sajténak, így a helyi pártsajtónak is. A he* lyl sajtó, mely közvetlen kapcsolatban van a helyi poltikai, társadalmi és gazdasági élettel, munká. jában nagymértékben támaszkodik a tömegekkel való kapcsolatára, a tömegek támogatására. Ennek hű kifejezője a munkás, paraszt levelezőik kiterjedt hálózata is. Sztálin elvtára a következőket mondja a levelezőkről: „...ők mindenekelőtt a szovjet társadalmunk fogyatékosságainak leleplezöi, e hiányosságok kiküszöbölésének harcosai, a proletár köz. vélemény parancsnokai, akik e hatalmas tényező kimeríthetetlen erőit, a szocialista építés nehéz ügyélben a párt é3 a szovjet hatalom segítségére igyekeznek küldeni." A HELYI SAJTÓ, amely a legszélesebb köröket hűen tájékoztatja a történtekről s előremutató írásai, vaj a közvetlenül megoldandó feladatokra irányítja a figyelmet, nem tudna minden irányban kiterjedő részletességgel foglalkozni az eseményekkel ha nem volna meg a maga levelező hálózata. A munkás-paraszt levelezési moz. Igalom spontán mozgalom. Az üzemek hivatalok, kutató laboratóriumok'. iskolák é9 a földek legjobb, legaktívabb dolgozói a cselekvő részesei ennék a mozgalomnak. Ezen keresztül az újság az élet minden területéről a dolgozókat foglalkoz. tató legtöbb kérdésről tudomással bír A pártsajtó, melyen keresztel n párt naponta beszél a dolgozókkal s a munkás, paraszt levelek, melyen keresztül a dolgozók beszélnek a párttal, eltéphetetlen kapcsolatot fejlesztenek ilyen értelem ben is a párt ég a tömegek között. JL Délmagyarország szerkesztőségéhez többszáz levél erkezik havonta, melyek minegyike gondos tanulmányozásban és kellő figyelemben részesül. .A beérkezett levelek jelentős része a lapban is megjelenik s nemesek a sajtó munkáját segíti, hanem segítséget ad más dolgozók részére is. Azok a levelek például, melyek a termelés egy-egy oldalát világítják meg, számos üzem, munkahely részére adnak segítséget. Egy-egy új munkafolyamat bevezetésének leírása, mellyel a vállalat eredményesen dolgozik, Vagy egy-egy újitás közzététele hasznos tapasztalatot jelent mások munkájában is. Igy a sajtó a leveleken keresztül a tapasztalatok ki cserélésének és új munkamódszerek elterjesztésének eszközévé is válik. Az üzemek tervteljesítéséről, (munka megszervezéséről és a munkaverseny eredményeiről írt levelek nemcsak tájékoztató jellegűek és egyes jól dolgozók népszerűsítését szolgálják, hanem egyúttal serkentőleg is hatnak és követendő utat mutatnak más üzemek, vállalatok munkájához, a meglévő hiányosságok kijavításában, a még jobb eredmények eléréséhez. Számos olyan levelezőnk van, aki ilyen tárgyú leveleivel állandó segítséget ad a szerkesztőség munkájához és rendszeresen tájékoztat bennünket. Ilyen a többi között Halász Lajos a Bútorgyárból, Jurka József a DÁV-tóI, Siprikó Gyula A Víz- és CSE tornaművek vállalatVezetője, Fodor Dezső a Háló- és Kötélüzem párttitkára, Péter Szilveszterné a Tervező Irodától, Katona Lajos a MÁV Felépítmény és Vasanyag javító Vállalattól, Nagy Ferenc Dorozsmáról, vagy Renkecz Júlia az Egyetem Természettudományi karáról és még igen sokan mások, sztahánovisták, egyszerű dolgozók, népnevelők, funkcionáriusok, tanárok, egyetemi hallgatók. : A BEÉRKEZETT LEVELEK a legváltozatosabb tartalmúak, melyeknek közlése elevenné, színessé, Változatossá teszi az újságot. A levelek képet adnak nemcsak az üzemek és pártszervezetek életéről, munkájáról, hanem városunk fejlődéséről, kulturális és társadalmi életéről is. A pártélet kérdéseivel foglalkozó cikkek, levelek a legfontosabb snyághoz tartoznak s ezek a levelek a politikai munka megjavítását segítik. Körültekintő figyelemmel viseltetik a szerkesztőség azokkal a levelekkel szemben, melyek bíráló írásokat tartalmaznak, és az észlelt hibákra hívják fel a sajtó figyelmét. Az újságnak feladata, hogy fejlessze a bírálatot s elősegítse a szocis lista építő munkánkban lévő fogyatékosságok megszüntetését, mely minden dolgozónak közös érdeke. A Délmagyarországban is számos bíráló cikk jelent már meg, melyet nem egyszer az olvasók által írt levelek alapján, az abban foglaltak kivizsgálása után írt meg a szerkesztőség. Például az elmúlt hetekben a Kenyérgyár dolgozói írták meg levelükben, hogy az akkori vezetők hanyagsága következtében, állandóan későn kapták fizetésüket és a munkavédelmi intézkedések nagymértékben el voltak hanyagolva. A levél nyomán, szerkesztőségünk kivizsgálta a levélben közölteket és meggyőződött arról, hogy a dolgozók panasza jogos volt, s ennek alapján hosszabb bíráló cikkben foglalkoztunk a kenyérgyári állapotokkal, amellyel segítséget adtunk a hibák orvoslásához, a dolgozók jogos sérelmeinek orvoslásához. „Az újsághoz intézett levél — mondja Kalinyin elvtárs — már nem magánlevél, nem egyéni panasz, hanem okmány: írója politikai tevékenységet akar kifejteni, felhívja a társadalom figyelmét az általa ismert bajokra, rámutat a baj okaira és gyakran megfelelő eszközöket is javasol annak or vosiására". A szerkesztőség és az olvasók közötti kapcsolat ápolása, fejlesz tóse kötelessége minden újságnak, újságírónak. A pártsajtó a dolgozóké, s mindenkinek egyéni joga. hogy a sajtóval közölje észrevéte leit, s minden ellenőrzés befolyó solás nélkül írjon. A sajtó, mely mindinkább több levélre és sza porodé aktív levelezőre számít, minden esetben megvédi levelezőit, s nem engedi meg a levelezők üldözését. A pártsajtó nagyra értékeli az olvasók leveleit, melyeket Lenin elvtárs barométer szerű eszköznek tekint, melynek segítségével sok hibát el lehet kerülni s lehetővé válik, hogy munkánkat, politikánkat helyesen irányítsuk. A munkás, paraszt levelezés tehát előrevivője a fejlődésnek, a párt és a tömegek közötti kapcsolat még közeiebbé tételének. Levelozőnek lenni megtisztelő elismerést és megbecsülést jelent minden le velezö számára. Ezért írjanak minél többen a dolgozók, s a pártsajtó olvasói közül az őket foglalkoz tató kérdésekről. A sajtó feladata felkarolni a levelező-mozgalom fejlődésére és kiszélesítésére irányuló minden törekvést. Igy lesz a sajtó munkája is még eredményesebb és így érzi magáénak minden olvasó ós minden dolgozó a kommunista sajtót. ENNEK ERDEKEBEN hívja öfeszo a „Délmagyarország" szerkesztősége október 18-ra a levelezők értekezletét, hogy megtárgyalja velük azokat, a kérdésekot, melyek a sajtó és a levelezők kapcsolatában, valamint azokat, amelyek a levelezők munkájával öszszefüggően mutatkoznak. Igy is tovább akarja ápolni és mélyíteni a szerkesztőség azt a kapcsolatot, mely az elmúlt idők során kialakult és segítséget kíván adni ahhoz, hogy a levelezők munkája még eredményesebb legyen, mert ezáltal eredményesebb lesz a „Dél magyarország" munkája is, melyet a dolgozókkal a dolgozókért, az új társadalom felépítéséért végez. Sikerrel alkalmazzák üzemeink az infravörös sugárzó lámpát Az Egyesült Izzó kutatógárdája mintegy két évvel ezelőtt szovjet dokumentáció alapján elkészítette az első infravörös sugárzó lámpát. A mintapéldányt sorozatok gyártása követte, az elmúlt két év alatt többezer infrt vörös sugárzó lámpa készült el a gyárban. A lámpa nem a fénysugár, hanem A szemmel nem látható 1.3 mikron hullámhosszú infravörös sugarat bocsát ki. Az 1.3 mikron hullámhosszúsági fénysugárnak az a SEjátossága, hogy a testek felületén lévő idegen anyagokat (víz, olaj, stb.) nem fokozatosan, hanem egyszerre szárítja le. Legelőször i< pénzjegynyomdában alkalmazták sikerrel a sugárzó lámpákat. Az új eljárással a szokásos 24—30 órás száradási időt 7 másodpercre csökkentették. Egész sor üzemünkben alkalmazzák már a lakkok szárításánál. Áltagosan egytizedére csökkent a száradás ideje az infravörös sugárzás segítségével. A művészeti együttesek II. országos kultúrversenyének énekkari tanulságai Az év nagy kulturális eseményei köze tarteztak a nagy sikerrel megrendezett kultúrveraenyek és az ezt követő fesztiválok. Békés építömunkánk hétköznapjai közben js jeleiitős megmozdulások voltak ezek; mert a néptől sokáig elzárt kultúra életünk szerves része lett. Megyénkben a kultúrversenyen résztvett csoportok nagy száma is mutatja az előző kultörversenyekhez képest a mennyiségi fejlődést, az eredmények pedig a minőségi ja. vulásról győztek meg bennünket. Az őszi kultúrmunka beindulásánál fontosnak tartjuk a kultúrversenyen leszűrt tapasztalatokkal, tanulságokkal segíteni énekkaraink további munkáját. A kuBurális tömegmozgalom bemutatóinak élre kívánkozó tanulsága: az elmúlj évek sikeres harca a régi-rossz kultúrmaradványok ellen és a jó-új felé fordulás. Ma már csak szórványos jelenség a régi kabaré-kupléíz felvillanása a csoportok munkájában. Ma sokszínű műsorok hirdetik új életünk szépségeit és korunkhoz szólunk akkor is, mikor az újból életre kelt hagyományokat ápoljuk. Kulturá. lis szerveinknek azonban gondoskodni kell a tömegméretekben jelentkező kulturális igények még színvonalasabb kielégítéséről. A még fel-felbukkanó hiányosságokat megszüntetve, a jó együttesek példáját követve még sikeresebben va_ lóríthatjuk meg kultúrforradalmunk célkitűzéseit A dicséretre ls Szükség van, amely előrelendíti a csoportokat Egyoldalú és túlzót alkalmazása azonban gátolja a haladást. Az énekkarok területén tapasztalt hibák felmérésével az építő kritika alkalmazásával megkíséreljük a javítás módját is megoldani. A megnyilvánult hibák főképp a felkészültség, az előadásmód hitelessége, a tiszta intonáció, az egységes kórushangzás, a szövegk ejtés, tempó, agogika, dinamika, sőt a karnagy magatartása, hangadása, vezénylési technikája területén mu. tatkoznak. Az énekkarok fegyelmezettsége talán az egyetlen általános pozitívum, de a műsorszámok megválasztása ég hangulati sorrendje is iavuló tendenciát mutat. Nem mindig tapasztaltuk azonban a „mindenki képessége szerint ".elvét. Általános didaktikai elv: „könnyűről a nehezebbre" — ezek érvényesek az énekkari munkában is. Ne akarjunk mindjárt pl. Mátrai képeket festeni, amikor még a rajzolásban sincs meg a megfelelő készségünk. Csakis lépésről-lépésre juthatunk előre és érhetjük el a csúcsot. A próbák sok időt vesznek igénybe: felesleges szaporításukra nemcsak lehetőség nincs, de egyenesen károsak a túlhajtott próbák. Sokan azért morzsolódtak le, mert nem bírják a túlzott igénybevételt és a „sulykolás" természetellenességével pedig nem értettek egyet. Mi ad szilárdan megépített alapot kóruskultúráinknak? A népi légkörbe való beleilleszkedés. A népi ze. né1, a zenei anyanyelvet vallhatjuk alapkultúrának — élnünk kell tehát az egy szólamban való éneklés gyakorlatával. Karvezetöinknek fej kell ismernek a magyar népdalban rejlő hatékony erőket és ezeket kell a művészi nevelés szolgálatába állítani. A z anyagismeret, a teljes felkészültaég kívánalma a karvezetők részére itt is érvényes csakúgy, mint a többszólamú művek betiunításánál. Az egyszólamú éneklés — dallam, éneklés A dallam hullámvonala bemutatja a néplélek mélységét és magasságát és ezen keresztül az ember egyik örök igényét — a szépséget Az egyszólamú magyar népdalok tanulásakor a népi hitelességre kell törekedni. Nem élő énekgyiijteményre van szükség, hanem élő muzsikát varázsoljunk elő énekkaraink tagságábó'. A népi hiteles, ség és az élő muzsika elve szerencsésen kiegészítik egymást. Az éne. keit — énekkel tanítani elv itt fokozottabban érvényesül, mert hangszer nem tudja maradéktalanul ér. zékeltetni az énekes előadás finomságát. A népi énekelőadási mód jelleg, zetessége: maga az éneklés sajátossága. Ide tartozik és szoros e8Fséget képez a szövegkiejtés, a nép. nyelv és a ritmus. A dinamikai lehetőségek kihasználása egyeben dallamnál is olyan változatos lehet, hogy nagy gondot kell rá fordítani, Óvakodni kell azonban a ,,dalárdázásban" meggyepesedett, álszentimentális, giccses hatásoktól A d mamikénak művészileg indokoltnak kell lennie. Előre betanult fixűünamikát a népi előadásmód neon ismer, A népi előadásmód egyik jellegzetessége az újraalkotas. Az a kónisvezetö, aki megérzi, hogy a népi dallam mennyi örömet, változatosságot, színt és mennyi muzsikát ad — és ezt át is tudja adni énekkarának — külön gyöuyö„ rüséget villant fel azok előtt. Meg kell állapítanunk, hogy karvezetőink a kultörverseny soráa nem éltek nagyszámban a fent kifejtett lehetőségekkel és művészi eszközökkel. Akiktől hallottunk iA egyszólamú éneklést, az volt az érzésünk, hogy inkább lenéznek rá, minthogy felemelkednének hozzá Pedig szépen előadni egyszólamú népdalt, valódi művészi produkció, tökéletes kórusmunka eredménye. Ha mindezeket megszívleljük és a gyakorlatban alkalmazzuk, akkor nyúlhatenk hozzá sikerrel a Szovjetunió és a népi demokráciák dalainak hiteles megszólaltatásához. Egyszólamú népdalaink motívumaiból hangképző gyakorlatokat is haszonnal alkalmazhatunk A szövegbeli és zenei hangsúlyod, a mechanikus és zenei léiekzatvétel kö. zötti különbségeket tudatosíthatjuk és a hangesések súlyos problémájának megoldását is elősegíthetjük. Súlyos hiba, hogy énekkaraink tál* nyomó többségének próbáin az capella művek szólam-tanítáai zongora igénybevételével történik. A kórusvezetőknek el Kellene hagyni ezt a mindenképpen káros „mankórendszert" és helyette széles kör. ben be kellene vezetni a gyakorlatban k:válóan bevált szolmizálást. —' sulykolás helyett tudatosítással. Igen súlyos problémája énekkultúránknak. hogy karvezetőink szervezett továbbképzése nincs biztosítva öszSze kellene fogni a megyei karnagyokat és havonta egyszer helyi vagy budapesti előadókka] elősegíteni további fejlődésüket. A patronálás gyakorlatát is ki kell építeni. Ha az említett hiányosságokat énekkaraink fokozatosan levetkezik — művészi munkájuk láttára az elmaradottak iR visszatérnek, úi tagokat is hoznak magukkal, a fiatalság érdeklődését is felkeltik és m;iv den kénvszer nélkül benső szükségletből fognak énekelni, hiszen a tömegek kulturális szükséglete az. ami hajt ja-vonzza a szabad népeket az előlük eddig elzárt tedás és műveltség felé. Dr. Szeghy Endre Járási és városi békebizottsági titkárok országos értekezlete Az Országos Béketanács szombaton az építők szakszervezetének székházában rendezte meg a járási és városi békebizottsági' titkárok országos értekezletét, amelyen a magyar békemozgalom csaknem 200 aktivistája vett részt. Megjelent az értekezleten Pantazl Cristea, a Román Népköztársaság állandó békevédelmi bizottságának titkára is. Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára beszámolójában ismertette az OBT Elnöksége pénteki ülésének határozatát. A határozat értelmében november 22-én és 29-én a békebizottságok járási és városi béketalálkozókat rendeznek. A találkozók előkészületei során október 15—31. között országszerte békebizottsági beszélgetéseket szerveznek. Ezeken a dolgozók megtárgyalják a békeharc legújabb nemzetközi eseményeit. Október 25. és november 8-a között kerül sor az ország valamennyi községében, városában és a nagyobb üzemekben az ünnepi békeestekre. Itt választják majd meg a járási és városi béketalálkozók küldötteit és itt adják át nekik azokat az üzeneteket is, amelyeket a magyar dolgozók küldenek a Béke Világtanács legközelebbi ülésének résztvevőihez. Az értekezleten számos felszólalás hangzott el. A „Csillag" irodalmi estie Szegeden A „Csillag", a Magyar írók Szövetsége folyóirata nagyszabású irodaimi estet rendez Szegeden. Az est nívóját és országos jelentőségét biztosítja az a tény, hogy irodalmunk több vezető alakja résztvosz rajta. A résztvevők között lesz Nagy Sándor Sztálin-díjas és Kossúth-díjas, Illés Béla Kossuth-díjas, leik Zoltán Kossuth-díjas, Kónya Lajos Kossuth-díjas, Benjámin László Kossuth-díjas, Kucka Péter Kossuth-díjas, Urbán Ernő Kossnth-díjas, Karinthy Ferenc és Tamási Lajos. A műsor keretében Török Erzsébet virágónekeket és népdalokat énekel, Vásáry Tamás zongoraszámokat ad elő. Az irodalmi est szombaton, október 17-én este 7 órakor lesz az Ady-téri egyetemi épület Auditórium Maximumában. Az irodalmi est előtt. Szombaton tartja vándorgyűlését a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. A vándorgyűlés keretében délután 8 órakor az Auditórium Maximumban Csokonairól tart előadást Baráti Dezső egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa. Az előadást vita követi. Az irodalmi est ós a vándorgyűlés irodalmi és tudományos életünk egy-egy nevezetes állomása, s ez Szegednek, Délmagyarország kulturális központjának különös megbecsülését jelenü. Megkezdődött a IV. országos textilipari műszaki konferencia Eltemették Vera Muhina ötszörös szlálindíjas szobrász műrésznőt Moszkva <TASZSZ). Moszkva társadalma októbor 9-én kísérte utolsó útjára Vera Muhinát, a kiváló szovjet szobrászművészt, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának rendes tagját, aki október 6-án hunyt el. Nyikolaj Beszpalov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztc-' helyettese, Alckszandr Gcraszimo) a Szovjetunió Képzőművészeti Aka démiájának elnöke, Szergej Csernisev, a Szovjetunió Építészeti Akadémiájának alelnöke és mások hú psúztatták Vera Muhinát. A Műszaki és Természottudomá nyi Egyesületek Szövotségének szókházában szombaton délelőtt megkezdődött a IV, országos textilipari műszaki konferencia. Textiliparunk élenjáró dolgozói, mérnökei, technikusai, textilipari üzemek vezetői mellett rósztvesznek a konferencián szovjet, csehszlovák, német és román textilipari szakemberek is. Kiss Árpád könnyűipari miniszter mondott megnyitó beszédet, majd Füsti Pál, az Országos Tervhivatal könnyűipari főosztályának vezetője „A textilipar szerkezete, arányai és a tudománnyal való kapcsolata" címmel tartott beszámolót. Elmondotta, hogy 1949-ben a pamutiparban mindössze 14 mintájú teníszflanellt készítettek. 1953-ban pedig már százhúsz mintában gyártják ezt az anyagot. Az ogyágú csíkos ingpuplin 1949ben még csak 15 mintában készült, 1933-ban pedig 90 mintában gyártják. A legkeresettebb férfiinganyagból (alperiből) az 1949. évi 11 mintával szemben ma százféle mintát gyártanak. A továbbiakban elmondotta: a gyapot vetésterülete évről-évre igen nagymértékben emelkedik. A rostnövények termelése is egyre növekszik. 1949-hez viszonyítva 1933-ban rosttermelésünk megháromszorozódott. Igen fontos nyersanyagunk a gyapjú, ame'ynrk termoléso három év alatt közel 70 százalókkal emelkedett. A beszámolót több hozzászólás követte. A konferencia résztvevői vasárnap folytatják tanácskozásaikat. Sztahanovisták tapasztalatcseréje A Szltahóaovjnozgalpim további fejlesztése, az élenjáró munkamódszerek elterjesztése, a termetes nelése érdekűben a hónap folya. . án a különböző szakmákibaji dolgozó sztahánovisták tapasztalatcserére jörmiek össze, A tepaSztaiaL töere értakezl&hakeí okioher 23-te tartják meg, külön-külön szakmánként, amelyeknek sikere érdekében már folytnak az előkészületek. Az egyes szakmák sztahánovistái elmondják az értekezleteken eddigi tapasztalataikat, hogy ahol azokoj még eddig nem vezették be, alkat. mazzá.l& nc.i KIÁIAO-i-I- törbeilg .