Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-10 / 238. szám

OELHHGYÜRORSZHG Pórtélét e* pár tépítés 2 DELIPGYÜRORSZAG VASÁRNAP. 1953. OKTÓBER 15. A népnevelők — a párt és a nép megbecsült támaszai! Páriánk Központi Vezetőségé­nek 1953 június 27—28-án hozott határozata, a kormány programm­ja a párt és dolgozó népünk elé nemes feladatok végrehajtását tűzte ki. A párt és a kormány több fon­tos rendszabályt foganatosított az utóbbi hónapok során annak érde­kében, hogy kiküszöbölje gazda­ságpolitikánk helytelenségeit és ez­zel fokozottabban emelje népünk anyagi és kulturális színvonalát. A helyes intézkedések, rendeletek, határozatok önmagukban semmit nem érnek, ha azokat nem támo­gatja népünk és nem működik ak­tívan közre a helyes intézkedések végrehajtásában. A kormánypro­gramm végrehajtása a nép kezé­ben van, reálitása a néptömegek támogatásában rejlik. Hogy mennyire értik meg a nép­tömegek pártunk helyes politikáját, a kormány programmját, az attól függ, hogy mennyire tudjuk meg­értetni e politika helyességét az egész néppel. Hogy a tömegek megértsék és helyeseljék a párt politikáját, ahhoz az szükséges, hogy nap, mint nap megértessük e po­litikát az egész néppel. A népne­velő az, aki megértetője, népsze­rűsítője, harcosa és példamutató végrehajtója a párt politikájának. De a népnevelők a fentieken kívül a dolgozó nép jogainak védelmezői is, a nép harcosai. Tehát a népne­velők nem passzív kapocs a párt és a tömegek között, hanem a pártnak olyan hadseregét alkotják, mely hadsereg a politikai munka frontján előreviszi a párt és a nép ügyét. A* agitációs munka a párt politikai tömegmunkájának leg­fontosabb része, a népnevelők e munka legfontosabb láncszemei, ezért a népnevelők a párt legmeg­becsültebb aktivistái közé tartoz­nak. Valamennyi, a párt előtt álló legfontosabb feladat közül is egyik legfontosabb feladata valamennyi pártbizottságunknak és pártalap­szervezetünknek, hogy megértse és megértesse a fentiekből kiindulva az agitáció szerepét, jelentőségét. Ezen a téren komoly mulasztás terheli a pártbizottságokat és párt­alapszervezeteket, kezdve a megyei pártbizottságtól. Nem biztosítot­tunk megfelelő helyet az agitációs munkának pártmunkánk végzése során, nem biztosítottunk olyan tekintélyt és megbecsülést népne­velőink számára, amit a párt és a nép e nagyszerű harcosai megérde­melnek. Tudomásul vettük nem egy esetben, hogy egyes pártbizott­ságok a népnevelőmunkát a leg­alacsonyabbrendű pártmunkának tekintették és tekintik még ma is és ebből kiindulva sok, népnevelő­munka végzésére nem alkalmas személyt vontak be agitátornak. Az utóbbi évek során nem fog­lalkoztunk megfelelően agitációs munkánkban a munkásosztály sze­repével, hivatásával, kötelezettsé­geivel. Ez pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy növeljük a munkásosztály szocialista öntuda­tát. Nem kielégítő volt munkánk­ban, sőt bátran hozzátehetjük; egyáltalán nem megfelelő, ahogy népünk szerepével, jelentőségével foglalkoztunk, pedig — mint ahogy a marxizmus-leninizmus klassziku­sai tanítják — nem az egyes sze­mélyek, hanem a néptömegek s.l­kotnak történelemformáló erőt, a néptömegek azok, amelyek aktív formálói sorsuknak, tehát a törté­nelemnek. Agitációnk nem magya­rázta meg, hogy a magyar munká­sok, parasztok, értelmiségiek sorsa a saját kezükbe van lerakva. A munkásosztály szerepének, hivatá­sának, kötelezettségeinek tudatosí­tása, a nép szerepének, hivatásá­nak, kötelezettségének a megma­gyarázása, érdekeik következetes védelme a legbiztosabb fegyver a személyi kultusz ellen, a párt- és a kormányhatározatok végrehajtá­sáért, a tömegek kezdeményezésé­nek növeléséért. Hogyha a töme­gek bíznak önmagukban, látják erejüket és azt, hogy erejüket mire kell összpontosítani, akkor bontakozik ki igazán a munka­kedv az egész országban, nő a szocialista munkaverseny, teljesít­jük a terveket az iparban és a me­zőgazdaságban egyaránt. A terme­lési tervek teljesítése kell, hngy képezze agitációnk középpontját, városon és falun egyaránt. De a tervek teljesítésének szükségessé­gét az eddigiektől eltérően új mó­don kell megmagyaráznunk. Eddig azt hittük, hogyha reggeltől estig azt *fújjuk», hogy -"termelés, ter­melés, termelés*, akkor a tervek teljesítve lesznek az üzemben, a paraszt meg növeli a terméshoza­mát. De nem mutattuk meg sok­oldalúan agitációnkban azt, hogy a munkásosztály sorsa a saját ke­zében van lerakva. Nem vettük eléggé figyelembe, hogy a terme­lési tervek teljesítésére nemcsak azzal és nem elsősorban azzal le­het és kell mozgósítani, hogy ál­landóan a termelési szót emleget­jük, hanem fokozott gondot kellett volna fordítanunk a munkások kulturális színvonalának emelésé­re, általános műveltségének emelé­sére is. A jórő héten az alsófokú párt­oktatás hallgatói agitációs tanfo­lyamokon vesznek részt. E tanfo­lyamok hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy megjavítsuk agitációs munkánkat és nagyobb megbecsü­lést szerezzünk a népnevelőknek, mert a tanfolyamok feladata, hogy megismertessék a párt falusi poli­tikáját és arról meggyőzzék maid a hallgatók a tömegeket, tisztáz­zuk a termelőszövetkezetekben lé­vő politikai feladatokat, a közép­parasztság szerepét a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében, erősítsük a termelőszövetkezetek egységét, leleplezzük és szétzúzzuk az ellenség érveit és egyúttal a közvetlen feladatok elvégzésére mozgósítsuk párttagjainkat és Csongrád megye valamennyi be­csületes dolgozóját. E tanfolyamoknak a jelentősége üzemekben semmivel nem kisebb, mint a falun. E tanfolyamokon még nagyobb szükség van arra, hogy tisztázzuk a párt falusi poli­tikáját, mert e téren jónéhány helytelen nézet van. Behatóan kell foglalkozni e tanfolyamokon a munkás-paraszt szövetség jelentő­ségével és szükségességével. E tan­folyamokon feldolgozásra kerül -A termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgozóinak har­madik országos tanácskozása* és «A Magvar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének határozata a mezőgazdasági termékek új be­gyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről* című tananyagok. Pártunk azt várja a porpagandistáktói és a politikai is­kolák hallgatóitól, hogy a tan­anyagokat lelkiismeretesen sajátít­sák el és a tanultak felhasználásá­val végezzenek politikai felvilágo­sító munkát, ismertessék minél na­gyobb tömegekkel pártunk és kor­mányunk intézkedéseit, segítsék győzelemre vinni pártunk falusi po­litikáját. Csongrád megye vala­mennyi termelőszövetkezeti cso­portjában fel kell dolgozni a fen­tebb említett anyagokat. A tanfolyamok hallgatóinak leg­jobbjai, akik alkalmasak népne­velőmunkára, a két csoportos fog­lalkozás közötti időben végezzenek agitációs munkát. A propagandis­ta elvtársak azokat a jogos sérel­meket, amelyek helyileg elintézhe­tők s amelyeket a népnevelők fel­világosító munkájuk során össze­gyűjtenek, oldják meg és a legkö­zelebbi foglalkozáson mondják el hallgatóiknak, hogy milyen intéz­kedéseket tettek a sérelmek orvos­lása érdekében. Népnevelő elvtermainh Újra és újra keressék fel azokat a csa­ládokat is, akik problémával for­dultak hozzájuk és mondják el, hogyan segítettek. Valamennyi vá­rosi és járási pártbizottság bizto­sítsa a járási és a helyi szervek erőiből, hogy a tanfolyamok elő­adói mellett mindig legyen egy­egy olyan tanácsadó, aki vala­mennyi rendeletet, azok végrehaj­tási utasításait jól ismeri és felvi­lágosítást tud adni vitás kérdések­ben. Bátran kell támaszkodni eb­ben a tanács apparátusára ls. Népnevelő elvtársaink a párt­tag és pártonkívüli népnevelők egyaránt a párt katonái. A most induló tanfolyamokon fegyvert és muníciót fognak kapni, hogy még bátrabban induljanak a csatába. Forgassák úgy fegyverüket, hasz­nálják fel úgy a kapott muníciót, ahogyan a párt katonáinak kell ezt megtpnniök. Népnevelő elvtársainkra — sok harcunk áldozatkész hőseire — ma méginkább, mint valaha is, foko­zott várakozással tekint pártunk. Azt várja a párt, hogy igaz ügyünk biztos tudatában mind egy szálig harcba induljanak, hogy újabb győzelmekkel gyarapodjék épülő szocialista hazánk és újabb győzel­mekkel öregbítsék jó hírnevüket pártunk e harcosai: a népnevelő elvtársak. Pamuk István, az MDP Csongrádmegyei Bi­zottsága agit.-prop. titkára Thimajia altábornagy válaszolt Burchettáak, a „l'Humaniié" panmlndzsani tuik'sítóiának kérdéseire Peking (Uj Kina). Thimajja altá­bornagy, a semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelepítési bizott­ság elnöke október 8-án válaszolt Wilfred Burchettnek, a „l'Humani­té" tudósítójának írásbeli kérdései­re. Thimajja altábornagy csütörtö­kön délben főhadiszállásán az alábbi válaszokat adta a feltett kér­désekre: Kérdés: Tekintettel arra, hogy a hadifoglyok őrzésére szolgáló társé­gen belül és kívül egyaránt a hadi­foglyok tervbevett „tömeges kitö­résével" fenyegetőznek, tesznek-e, szándékoznak-e valamilyen külön­leges intézkedést tenni az ilyen „tömeges kitörések" megakadályo­zására? Válasz: „A leghatározottabban: igen. Felkészülünk az ilyen eshe­tőségre". Kérdés: Hajlandó-e ön kommen­tálni az egyik hírügynökségnek azt a jelentését, hogy az indái csapa­tok ilyen „kitörési kísérletek ese­tén" feltehetően félreállnának és szökni engednék a hadifoglyokat? Válasz: „Ez nevetséges magatar­tás lenne egy hadifogoly őrzését el­látó fegyveres erő részéről. Adott esetben mindent elkövetnénk a ki­törés megakadályozására és való­ban bízom benne, hogy megtud­nánk akadályozni a tömeges kitö­réat." Kérdés: Az-e az álláspontja a semleges hazatelepítési bizottság­nak, hogy a „tömeges kitörési kí­sérleteket" csak „tömegmészárlás" árán lehet megakadályozni? Válási: „Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Minden attól függ, hogy milyen módon történik a szökési kísérlet. Egy tömeges kitörés kez­deti szakaszában olyan mértékben alkalmazunk erőszakot, amennyire azt szükségesnek ttrtjuk annak megakadályozására, hogy a hadi­foglyok megvalósítsák szándékukat. Ha továbbra is kitartanak í szán­dékuk mellett, fokoznunk kell az erőszakot. Hogy ezt milyen mérték­ben tesszük, az természetszerűleg a hadifoglyok további magatartásá­tól függ." Kérdés: Ven-e alapjuk az olyan jelentéseknek, hogy a semleges ha­zatelepítési bizottság hivatalos sze­mélyiségei borúlátóak, azzal kap­csolatban, vájjon megkezdődik-e valeha is a felvilágosító tevékeny­ség? Válasz: „Ami minket illet, min­den. tőlünk telhetőt megteszünk' annak biztosítására, hogy a felvilá­gosító tevékenységet megkezdjék és a lehető legeredményesebben elvé­gezzék. A koreai-kinai fél sürgeti, hogy a felvilágosító tevékenység a lehető leghamarabb megkezdőd­jék," Ismét Etienauert vélaszfol'ák meg Nvugat-Németország kancelláriévá Bonn (MTI). Az „AFP" jelentése szerint 304 szavazattal 148 ellené­ben, 14 tartózkodás mellett Ismét Adenaucrt választották meg szövet­ségi kancellárrá. Juqoszlóvia tiltakozott a Trieszttel kapcsolatos anqol-amerikai döntés ePen— Tüntetések Jugoszláviában London (MTI). A „Reutor" hír­Ügynökség jelentése szerint Jugo­szlávia jegyzékben tiltakozott az ellen az angol-amerikai döntés el­len, hogy kivonják az angol-ameri­kai megszállócsapatokat Triesztből és az „A" övezet közigazgatását át­adják az olasz kormánynak. Tri­eszt városa és kikötője az „A" öve­zetben van. A jugoszláv tiltakozó jegyzéket péntekre virradó éjszaka ad'ák át Winterton tábornoknak, a trieszti szövetséges megszálló csapatok angol főparancsnokának. A londoni rádió hírt ad a trieszti döntés ellen tiltakozó jugoszláviai tüntetésekről. Tiltakozó tüntetések zajlottak le Belgrádban, Zágráb­ban és több vidéki városban. Az olasz kormánykörök — mint az „AFP" jelenti — „megelégedés­sel fogadták a Triesztre vonatkozó angol-amerikai elhatározást". A felszabadulás hozta meg az élet értelmét ós célját Emlékezés október ll-re 7 Qdd október 11... kilen éve ... ^ Kilenc éve Szeged feleit felragyogott a szabadság hajnala. Kilenc éve összeomlott Szegeden a Horthy-rendszer népellenes, mun­kásnyúzó államhatalmának uralma. Kilenc éve megváltozott Szeged dolgozóinak az élete. Megváltozott az üzemek élete és benne a mi üzemünk­nek élete is. A felszabadulás előtt nem volt üzemi étkezte­tés a dolgozóknak, nem volt védőruha és bakancs. Pick úr­nak nem volt érdeke a dolgozókról való gondoskodás, öl csak a minél magasabb profit érdekelte, mint valamennyi tőkést. Azt, aki elégedetlen volt sorsával, azonnal elbocsátotta. Nem érdekelte őt, hogy az egészségre ártalmas, veszélyes munkahelyen a dolgozók védőételt és italt kapjanak. Nem viselte szívén a dolgozók kéréseit, hogy öl­tözőt és fürdőt kapjanak. Csak az sarkalta, hogy minél többet pré­seljen ki a munkásokból. De ennek örökre vége! A dolgozó népé lett az ország. 19ir>. óta kétmillió forintot fordítottunk beruházási célokra. Ez évben 846.000 forint a beruházás összege. Ebből a szociális beruhá­zás 250.000 forintot tesz ki. A fennmaradó összeget a gyártási folya­mat megkönnyítésére, fejlesztésére fordítjuk. Óriásit változott az üzem élete, a felszabadulás gyökerestől megváltoztatta. Ma már dolgozóink világos, tágas ebédlőben étkezhet­nek. Megkapják 0 védőruhát és a bakancsot. És akiknek jár, azok megkapják a védöételt és italt. Felépül az új, korszerű öltöző és für­dő. Az új kormányprogramm teszi ezt lehetővé. Dolgozóink a saját életükön keresztül érzik, tudják, hogy a felszabadulás hozta meg az élet értelmét és célját. Bizakodással tekintünk a jövő felé. A felszabadulás óta elért eredménycink feljogosítanak bennünket erre a bizalomra. Eltűnt életünkhői a kizsákmányolás. Dolgozóink szeretettel és bizalommal fogadják pártunk és kor­mányunk intézkedéseit, mert tudják, hogy a párt és a kormány min­dent megtesz a dolgozó nép életének szebbé tételéért, a dolgozók, állandóan növekvő jólétéért. Üzemünk valamennyi dolgozója jó munkával köszönti Szeged felszabadulásának kilencedik évforduló­ját. KRANJTZ DEZSŐ a Szegedi Szalámigyár dolgozója \7 árosunk törTén<>­* tőben 1944. ok. Vihar ll-e a legjelen­tősebb dátum. Vasár­nap lesz 9 éve a ív­nak, hogy a dicsősé­ges Szovjet Hadsereg fel szabadította Sze­gedet a fasiszta nyomás alól. Az el­mulfc 9 évben váro­sunk soha nem látott méretekben fejlődött. Üzemünk, a Cson­grádmegyei Seprő­gyár a 3 évea terv. beit léteeült azzal a céllal, hogy az itt gyártott különleges seprőkkel a magvar inannak V'ább emel­jük « külföldön el is­mert. jó hírnevét, üzemünk dolgozói kö­zött számosan vannak olyanok, akik az első natptói kezdve meg. szakítás nélkül ma ls itt dolgoznak. Ezek a dolgozók részesei a*1­nak n hatalmas fejlő­désnek, amelyet üze­münk eddig elért. A gyár Bzemünk előtt fejlődött kis üzemből a jelenlegi közép, üzemmé. A falszabadulás utáni válttjzáj nem­csak az üzem életé­ben jelentkezett, ha­nem dolgozóink élet­körülményeiben is. Molnár Sándor sep_ rőkötö üzemünk élen­járó dolgozója a fel­szabadulás előtt is ebben a Bzakmában dolgozott, azonban a múltban az állandó munkanélküliség le­begett a feje felett és legnagyobb gond­ja az volt. hogy csa­ládjának hogy bizto­síthassa a mindenna­pi kenyeret. A föl­szabadulás az ö éle­lébpn is nagy válto­zást hozott. A mun­kanélküliség réme megszűnt, az üzem állandó munkát biz­tosít számára. Mol­nár Sándor elvtárs a felszabadulás után tu­dott magárnak búTort vásárolni, lakást be. rendezni, rádiót ven­ni. A kormánypro­gramm és m azt kö­vető árleszáHflá* kö­vetkezéében életkörül, mónyei jelentősen megjavultak Havon­ta 70—80 forintot ta­karít meg. Hanmó Jánosné bé. kebizo4sági felelős­nek, a múltban szín. tén, probléma volt a mindennapi kenyér előteremtése. A fel­szabadulás tette le­hetővé, hogy lánya tanítónőképzőibe jár­hat é8 taníttatása nem kerül pénzébe. Dolgozóink közül még sokan tudnának a szomorú múlttal szemben a vidám je­lenről beszélni. Dol. gozóink munkájukon keresztül bizonyítják te, hogy méltók ar­ra a szabadságra, amelyet a felszabadu­lás hozott meg szá­munkra. A III. ne. gyed éves terv túltel­jesítése után dolgo. zói.ik felajánlásai nZ éves terv határidő előtti befejezését tű. zlk ki célul g erre összpontosítják most figyelmüket Schtvarcz István Ünnepségek Sseged felszabadulásának 9. év/or dulóján Szeged felszabadulásának kilen­cedik évfordulóját ünnepeljük ok­tóber 11-én E nagy nap alkalmi, ból kilenc főből álló díszőrség áll majd feszég vigyázban a szovjet em­lékművek előtt. A szobrok este héftft] reggel hétig megvilágításban fénylenek. Fél tíztói kezdődik a ko­szorúzás. Zászlók lengenek majd a házak ormán é* hirdetik győzel­münk felejthetetlen emlékét, A szegedi Állami Nemzeti Szín­házban bókéba ngverttmy köszönti a megjelenteket. Az ünnepi meg­nyitó beszéd után Erikel: Hunyadi László nyitányát játssza a zeneikar, maid Zc!k Zoltán ,,E.gy vörös ka­tona sírjánál;' című versét szavalja Lászlófi KaTaldn. A műsor keretén belül még megszólal Scserbasov ..Szabadság"-dala és Tulikov „Bé­ke'üdala. Az éjtszaka folyamán gázláng ví. 'úgítja meg a Dugonics-temetőt, ahol díszőrség őrködik a bősök em­lékműve mellett. az Országos Béketanács Elnökségének ütése Az Országos Béketanács Elnök­sége október 9-én, pénteken Andies Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, a Béke Világtanács tagja elnökletével ülést tartott. Az elnökség több hozzászólás után határozati javaslatot fogadott el az ország minden járásában, váro­sában és a budapesti kerületekben, járási, városi, illetve kerületi bé­ketalálkozók rendezéséről a Béke Világtanáes új ülésének tiszteletére. November 22-én és 29-én gyűlje­nek össze a falvak, házcsoportok, üzemek, hivatalok választott kül­döttei: békebizottságaink rendoz zenek minden járásban, városban, budapesti kerületben békctalálko­zókat. Az Országos Béketanécs Elnök­sége elhatározta, hogy a béketa­lálkozókat széleskörű felvilágosító munka előzze meg. Ennek során októberben minden községben, vá­rosban cs nagyobb üzemben ünne­pélyes békeesteket rendeznek. A béketalálkozó jelszava: „Béke, mun­ka, jólét!" Ezután Péter János református püspök, a Béke Vil&gtanflea tagja terjesztett be javaslatot. Hangsú­lyozta, hogy a magyar békemozga­lom szélesedése szükségessé teszi az Országos Béketanács kibővítését. Az Országos Béketanács új tagjaiul javasolta: dr. Czapik Gyula egri érseket, az érseki rendtartomány metropolitáját, a magyar katholi­kus püspöki kar ozidő szerinti el­nökét, Domonkos Józsefet, a Vörös Csillag traktorgyár technikusét, Földvári Aladár Kossuth díjas egyetemi tanár, Haléder János zalnmegyei, csácsbozsoki dolgozó parasztot, Pál Józsefet, a Gheorghiu Dej Hajógyár főmérnökét és Szi­lágyi Albert békés megyei, gyula­vári dolgozó parasztot. A javaslatot az elnökség elfo­gadta. Felhívás Felhívom a város lakosságát, hogy október ll-én, Szeged város felszabadulásának évfordulója al­kalmával, a dicsőségeg hős szovjet hadsereg Iránti megemlékezésül a közületi és lakóházakat lobogózzák fel. ^ XB,-*nflji

Next

/
Thumbnails
Contents