Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-10 / 238. szám
OELHHGYÜRORSZHG Pórtélét e* pár tépítés 2 DELIPGYÜRORSZAG VASÁRNAP. 1953. OKTÓBER 15. A népnevelők — a párt és a nép megbecsült támaszai! Páriánk Központi Vezetőségének 1953 június 27—28-án hozott határozata, a kormány programmja a párt és dolgozó népünk elé nemes feladatok végrehajtását tűzte ki. A párt és a kormány több fontos rendszabályt foganatosított az utóbbi hónapok során annak érdekében, hogy kiküszöbölje gazdaságpolitikánk helytelenségeit és ezzel fokozottabban emelje népünk anyagi és kulturális színvonalát. A helyes intézkedések, rendeletek, határozatok önmagukban semmit nem érnek, ha azokat nem támogatja népünk és nem működik aktívan közre a helyes intézkedések végrehajtásában. A kormányprogramm végrehajtása a nép kezében van, reálitása a néptömegek támogatásában rejlik. Hogy mennyire értik meg a néptömegek pártunk helyes politikáját, a kormány programmját, az attól függ, hogy mennyire tudjuk megértetni e politika helyességét az egész néppel. Hogy a tömegek megértsék és helyeseljék a párt politikáját, ahhoz az szükséges, hogy nap, mint nap megértessük e politikát az egész néppel. A népnevelő az, aki megértetője, népszerűsítője, harcosa és példamutató végrehajtója a párt politikájának. De a népnevelők a fentieken kívül a dolgozó nép jogainak védelmezői is, a nép harcosai. Tehát a népnevelők nem passzív kapocs a párt és a tömegek között, hanem a pártnak olyan hadseregét alkotják, mely hadsereg a politikai munka frontján előreviszi a párt és a nép ügyét. A* agitációs munka a párt politikai tömegmunkájának legfontosabb része, a népnevelők e munka legfontosabb láncszemei, ezért a népnevelők a párt legmegbecsültebb aktivistái közé tartoznak. Valamennyi, a párt előtt álló legfontosabb feladat közül is egyik legfontosabb feladata valamennyi pártbizottságunknak és pártalapszervezetünknek, hogy megértse és megértesse a fentiekből kiindulva az agitáció szerepét, jelentőségét. Ezen a téren komoly mulasztás terheli a pártbizottságokat és pártalapszervezeteket, kezdve a megyei pártbizottságtól. Nem biztosítottunk megfelelő helyet az agitációs munkának pártmunkánk végzése során, nem biztosítottunk olyan tekintélyt és megbecsülést népnevelőink számára, amit a párt és a nép e nagyszerű harcosai megérdemelnek. Tudomásul vettük nem egy esetben, hogy egyes pártbizottságok a népnevelőmunkát a legalacsonyabbrendű pártmunkának tekintették és tekintik még ma is és ebből kiindulva sok, népnevelőmunka végzésére nem alkalmas személyt vontak be agitátornak. Az utóbbi évek során nem foglalkoztunk megfelelően agitációs munkánkban a munkásosztály szerepével, hivatásával, kötelezettségeivel. Ez pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy növeljük a munkásosztály szocialista öntudatát. Nem kielégítő volt munkánkban, sőt bátran hozzátehetjük; egyáltalán nem megfelelő, ahogy népünk szerepével, jelentőségével foglalkoztunk, pedig — mint ahogy a marxizmus-leninizmus klasszikusai tanítják — nem az egyes személyek, hanem a néptömegek s.lkotnak történelemformáló erőt, a néptömegek azok, amelyek aktív formálói sorsuknak, tehát a történelemnek. Agitációnk nem magyarázta meg, hogy a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek sorsa a saját kezükbe van lerakva. A munkásosztály szerepének, hivatásának, kötelezettségeinek tudatosítása, a nép szerepének, hivatásának, kötelezettségének a megmagyarázása, érdekeik következetes védelme a legbiztosabb fegyver a személyi kultusz ellen, a párt- és a kormányhatározatok végrehajtásáért, a tömegek kezdeményezésének növeléséért. Hogyha a tömegek bíznak önmagukban, látják erejüket és azt, hogy erejüket mire kell összpontosítani, akkor bontakozik ki igazán a munkakedv az egész országban, nő a szocialista munkaverseny, teljesítjük a terveket az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A termelési tervek teljesítése kell, hngy képezze agitációnk középpontját, városon és falun egyaránt. De a tervek teljesítésének szükségességét az eddigiektől eltérően új módon kell megmagyaráznunk. Eddig azt hittük, hogyha reggeltől estig azt *fújjuk», hogy -"termelés, termelés, termelés*, akkor a tervek teljesítve lesznek az üzemben, a paraszt meg növeli a terméshozamát. De nem mutattuk meg sokoldalúan agitációnkban azt, hogy a munkásosztály sorsa a saját kezében van lerakva. Nem vettük eléggé figyelembe, hogy a termelési tervek teljesítésére nemcsak azzal és nem elsősorban azzal lehet és kell mozgósítani, hogy állandóan a termelési szót emlegetjük, hanem fokozott gondot kellett volna fordítanunk a munkások kulturális színvonalának emelésére, általános műveltségének emelésére is. A jórő héten az alsófokú pártoktatás hallgatói agitációs tanfolyamokon vesznek részt. E tanfolyamok hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy megjavítsuk agitációs munkánkat és nagyobb megbecsülést szerezzünk a népnevelőknek, mert a tanfolyamok feladata, hogy megismertessék a párt falusi politikáját és arról meggyőzzék maid a hallgatók a tömegeket, tisztázzuk a termelőszövetkezetekben lévő politikai feladatokat, a középparasztság szerepét a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, erősítsük a termelőszövetkezetek egységét, leleplezzük és szétzúzzuk az ellenség érveit és egyúttal a közvetlen feladatok elvégzésére mozgósítsuk párttagjainkat és Csongrád megye valamennyi becsületes dolgozóját. E tanfolyamoknak a jelentősége üzemekben semmivel nem kisebb, mint a falun. E tanfolyamokon még nagyobb szükség van arra, hogy tisztázzuk a párt falusi politikáját, mert e téren jónéhány helytelen nézet van. Behatóan kell foglalkozni e tanfolyamokon a munkás-paraszt szövetség jelentőségével és szükségességével. E tanfolyamokon feldolgozásra kerül -A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása* és «A Magvar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről* című tananyagok. Pártunk azt várja a porpagandistáktói és a politikai iskolák hallgatóitól, hogy a tananyagokat lelkiismeretesen sajátítsák el és a tanultak felhasználásával végezzenek politikai felvilágosító munkát, ismertessék minél nagyobb tömegekkel pártunk és kormányunk intézkedéseit, segítsék győzelemre vinni pártunk falusi politikáját. Csongrád megye valamennyi termelőszövetkezeti csoportjában fel kell dolgozni a fentebb említett anyagokat. A tanfolyamok hallgatóinak legjobbjai, akik alkalmasak népnevelőmunkára, a két csoportos foglalkozás közötti időben végezzenek agitációs munkát. A propagandista elvtársak azokat a jogos sérelmeket, amelyek helyileg elintézhetők s amelyeket a népnevelők felvilágosító munkájuk során összegyűjtenek, oldják meg és a legközelebbi foglalkozáson mondják el hallgatóiknak, hogy milyen intézkedéseket tettek a sérelmek orvoslása érdekében. Népnevelő elvtermainh Újra és újra keressék fel azokat a családokat is, akik problémával fordultak hozzájuk és mondják el, hogyan segítettek. Valamennyi városi és járási pártbizottság biztosítsa a járási és a helyi szervek erőiből, hogy a tanfolyamok előadói mellett mindig legyen egyegy olyan tanácsadó, aki valamennyi rendeletet, azok végrehajtási utasításait jól ismeri és felvilágosítást tud adni vitás kérdésekben. Bátran kell támaszkodni ebben a tanács apparátusára ls. Népnevelő elvtársaink a párttag és pártonkívüli népnevelők egyaránt a párt katonái. A most induló tanfolyamokon fegyvert és muníciót fognak kapni, hogy még bátrabban induljanak a csatába. Forgassák úgy fegyverüket, használják fel úgy a kapott muníciót, ahogyan a párt katonáinak kell ezt megtpnniök. Népnevelő elvtársainkra — sok harcunk áldozatkész hőseire — ma méginkább, mint valaha is, fokozott várakozással tekint pártunk. Azt várja a párt, hogy igaz ügyünk biztos tudatában mind egy szálig harcba induljanak, hogy újabb győzelmekkel gyarapodjék épülő szocialista hazánk és újabb győzelmekkel öregbítsék jó hírnevüket pártunk e harcosai: a népnevelő elvtársak. Pamuk István, az MDP Csongrádmegyei Bizottsága agit.-prop. titkára Thimajia altábornagy válaszolt Burchettáak, a „l'Humaniié" panmlndzsani tuik'sítóiának kérdéseire Peking (Uj Kina). Thimajja altábornagy, a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság elnöke október 8-án válaszolt Wilfred Burchettnek, a „l'Humanité" tudósítójának írásbeli kérdéseire. Thimajja altábornagy csütörtökön délben főhadiszállásán az alábbi válaszokat adta a feltett kérdésekre: Kérdés: Tekintettel arra, hogy a hadifoglyok őrzésére szolgáló társégen belül és kívül egyaránt a hadifoglyok tervbevett „tömeges kitörésével" fenyegetőznek, tesznek-e, szándékoznak-e valamilyen különleges intézkedést tenni az ilyen „tömeges kitörések" megakadályozására? Válasz: „A leghatározottabban: igen. Felkészülünk az ilyen eshetőségre". Kérdés: Hajlandó-e ön kommentálni az egyik hírügynökségnek azt a jelentését, hogy az indái csapatok ilyen „kitörési kísérletek esetén" feltehetően félreállnának és szökni engednék a hadifoglyokat? Válasz: „Ez nevetséges magatartás lenne egy hadifogoly őrzését ellátó fegyveres erő részéről. Adott esetben mindent elkövetnénk a kitörés megakadályozására és valóban bízom benne, hogy megtudnánk akadályozni a tömeges kitöréat." Kérdés: Az-e az álláspontja a semleges hazatelepítési bizottságnak, hogy a „tömeges kitörési kísérleteket" csak „tömegmészárlás" árán lehet megakadályozni? Válási: „Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Minden attól függ, hogy milyen módon történik a szökési kísérlet. Egy tömeges kitörés kezdeti szakaszában olyan mértékben alkalmazunk erőszakot, amennyire azt szükségesnek ttrtjuk annak megakadályozására, hogy a hadifoglyok megvalósítsák szándékukat. Ha továbbra is kitartanak í szándékuk mellett, fokoznunk kell az erőszakot. Hogy ezt milyen mértékben tesszük, az természetszerűleg a hadifoglyok további magatartásától függ." Kérdés: Ven-e alapjuk az olyan jelentéseknek, hogy a semleges hazatelepítési bizottság hivatalos személyiségei borúlátóak, azzal kapcsolatban, vájjon megkezdődik-e valeha is a felvilágosító tevékenység? Válasz: „Ami minket illet, minden. tőlünk telhetőt megteszünk' annak biztosítására, hogy a felvilágosító tevékenységet megkezdjék és a lehető legeredményesebben elvégezzék. A koreai-kinai fél sürgeti, hogy a felvilágosító tevékenység a lehető leghamarabb megkezdődjék," Ismét Etienauert vélaszfol'ák meg Nvugat-Németország kancelláriévá Bonn (MTI). Az „AFP" jelentése szerint 304 szavazattal 148 ellenében, 14 tartózkodás mellett Ismét Adenaucrt választották meg szövetségi kancellárrá. Juqoszlóvia tiltakozott a Trieszttel kapcsolatos anqol-amerikai döntés ePen— Tüntetések Jugoszláviában London (MTI). A „Reutor" hírÜgynökség jelentése szerint Jugoszlávia jegyzékben tiltakozott az ellen az angol-amerikai döntés ellen, hogy kivonják az angol-amerikai megszállócsapatokat Triesztből és az „A" övezet közigazgatását átadják az olasz kormánynak. Trieszt városa és kikötője az „A" övezetben van. A jugoszláv tiltakozó jegyzéket péntekre virradó éjszaka ad'ák át Winterton tábornoknak, a trieszti szövetséges megszálló csapatok angol főparancsnokának. A londoni rádió hírt ad a trieszti döntés ellen tiltakozó jugoszláviai tüntetésekről. Tiltakozó tüntetések zajlottak le Belgrádban, Zágrábban és több vidéki városban. Az olasz kormánykörök — mint az „AFP" jelenti — „megelégedéssel fogadták a Triesztre vonatkozó angol-amerikai elhatározást". A felszabadulás hozta meg az élet értelmét ós célját Emlékezés október ll-re 7 Qdd október 11... kilen éve ... ^ Kilenc éve Szeged feleit felragyogott a szabadság hajnala. Kilenc éve összeomlott Szegeden a Horthy-rendszer népellenes, munkásnyúzó államhatalmának uralma. Kilenc éve megváltozott Szeged dolgozóinak az élete. Megváltozott az üzemek élete és benne a mi üzemünknek élete is. A felszabadulás előtt nem volt üzemi étkeztetés a dolgozóknak, nem volt védőruha és bakancs. Pick úrnak nem volt érdeke a dolgozókról való gondoskodás, öl csak a minél magasabb profit érdekelte, mint valamennyi tőkést. Azt, aki elégedetlen volt sorsával, azonnal elbocsátotta. Nem érdekelte őt, hogy az egészségre ártalmas, veszélyes munkahelyen a dolgozók védőételt és italt kapjanak. Nem viselte szívén a dolgozók kéréseit, hogy öltözőt és fürdőt kapjanak. Csak az sarkalta, hogy minél többet préseljen ki a munkásokból. De ennek örökre vége! A dolgozó népé lett az ország. 19ir>. óta kétmillió forintot fordítottunk beruházási célokra. Ez évben 846.000 forint a beruházás összege. Ebből a szociális beruházás 250.000 forintot tesz ki. A fennmaradó összeget a gyártási folyamat megkönnyítésére, fejlesztésére fordítjuk. Óriásit változott az üzem élete, a felszabadulás gyökerestől megváltoztatta. Ma már dolgozóink világos, tágas ebédlőben étkezhetnek. Megkapják 0 védőruhát és a bakancsot. És akiknek jár, azok megkapják a védöételt és italt. Felépül az új, korszerű öltöző és fürdő. Az új kormányprogramm teszi ezt lehetővé. Dolgozóink a saját életükön keresztül érzik, tudják, hogy a felszabadulás hozta meg az élet értelmét és célját. Bizakodással tekintünk a jövő felé. A felszabadulás óta elért eredménycink feljogosítanak bennünket erre a bizalomra. Eltűnt életünkhői a kizsákmányolás. Dolgozóink szeretettel és bizalommal fogadják pártunk és kormányunk intézkedéseit, mert tudják, hogy a párt és a kormány mindent megtesz a dolgozó nép életének szebbé tételéért, a dolgozók, állandóan növekvő jólétéért. Üzemünk valamennyi dolgozója jó munkával köszönti Szeged felszabadulásának kilencedik évfordulóját. KRANJTZ DEZSŐ a Szegedi Szalámigyár dolgozója \7 árosunk törTén<>* tőben 1944. ok. Vihar ll-e a legjelentősebb dátum. Vasárnap lesz 9 éve a ívnak, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg fel szabadította Szegedet a fasiszta nyomás alól. Az elmulfc 9 évben városunk soha nem látott méretekben fejlődött. Üzemünk, a Csongrádmegyei Seprőgyár a 3 évea terv. beit léteeült azzal a céllal, hogy az itt gyártott különleges seprőkkel a magvar inannak V'ább emeljük « külföldön el ismert. jó hírnevét, üzemünk dolgozói között számosan vannak olyanok, akik az első natptói kezdve meg. szakítás nélkül ma ls itt dolgoznak. Ezek a dolgozók részesei a*1nak n hatalmas fejlődésnek, amelyet üzemünk eddig elért. A gyár Bzemünk előtt fejlődött kis üzemből a jelenlegi közép, üzemmé. A falszabadulás utáni válttjzáj nemcsak az üzem életében jelentkezett, hanem dolgozóink életkörülményeiben is. Molnár Sándor sep_ rőkötö üzemünk élenjáró dolgozója a felszabadulás előtt is ebben a Bzakmában dolgozott, azonban a múltban az állandó munkanélküliség lebegett a feje felett és legnagyobb gondja az volt. hogy családjának hogy biztosíthassa a mindennapi kenyeret. A fölszabadulás az ö élelébpn is nagy változást hozott. A munkanélküliség réme megszűnt, az üzem állandó munkát biztosít számára. Molnár Sándor elvtárs a felszabadulás után tudott magárnak búTort vásárolni, lakást be. rendezni, rádiót venni. A kormányprogramm és m azt követő árleszáHflá* következéében életkörül, mónyei jelentősen megjavultak Havonta 70—80 forintot takarít meg. Hanmó Jánosné bé. kebizo4sági felelősnek, a múltban szín. tén, probléma volt a mindennapi kenyér előteremtése. A felszabadulás tette lehetővé, hogy lánya tanítónőképzőibe járhat é8 taníttatása nem kerül pénzébe. Dolgozóink közül még sokan tudnának a szomorú múlttal szemben a vidám jelenről beszélni. Dol. gozóink munkájukon keresztül bizonyítják te, hogy méltók arra a szabadságra, amelyet a felszabadulás hozott meg számunkra. A III. ne. gyed éves terv túlteljesítése után dolgo. zói.ik felajánlásai nZ éves terv határidő előtti befejezését tű. zlk ki célul g erre összpontosítják most figyelmüket Schtvarcz István Ünnepségek Sseged felszabadulásának 9. év/or dulóján Szeged felszabadulásának kilencedik évfordulóját ünnepeljük október 11-én E nagy nap alkalmi, ból kilenc főből álló díszőrség áll majd feszég vigyázban a szovjet emlékművek előtt. A szobrok este héftft] reggel hétig megvilágításban fénylenek. Fél tíztói kezdődik a koszorúzás. Zászlók lengenek majd a házak ormán é* hirdetik győzelmünk felejthetetlen emlékét, A szegedi Állami Nemzeti Színházban bókéba ngverttmy köszönti a megjelenteket. Az ünnepi megnyitó beszéd után Erikel: Hunyadi László nyitányát játssza a zeneikar, maid Zc!k Zoltán ,,E.gy vörös katona sírjánál;' című versét szavalja Lászlófi KaTaldn. A műsor keretén belül még megszólal Scserbasov ..Szabadság"-dala és Tulikov „Béke'üdala. Az éjtszaka folyamán gázláng ví. 'úgítja meg a Dugonics-temetőt, ahol díszőrség őrködik a bősök emlékműve mellett. az Országos Béketanács Elnökségének ütése Az Országos Béketanács Elnöksége október 9-én, pénteken Andies Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, a Béke Világtanács tagja elnökletével ülést tartott. Az elnökség több hozzászólás után határozati javaslatot fogadott el az ország minden járásában, városában és a budapesti kerületekben, járási, városi, illetve kerületi béketalálkozók rendezéséről a Béke Világtanáes új ülésének tiszteletére. November 22-én és 29-én gyűljenek össze a falvak, házcsoportok, üzemek, hivatalok választott küldöttei: békebizottságaink rendoz zenek minden járásban, városban, budapesti kerületben békctalálkozókat. Az Országos Béketanécs Elnöksége elhatározta, hogy a béketalálkozókat széleskörű felvilágosító munka előzze meg. Ennek során októberben minden községben, városban cs nagyobb üzemben ünnepélyes békeesteket rendeznek. A béketalálkozó jelszava: „Béke, munka, jólét!" Ezután Péter János református püspök, a Béke Vil>anflea tagja terjesztett be javaslatot. Hangsúlyozta, hogy a magyar békemozgalom szélesedése szükségessé teszi az Országos Béketanács kibővítését. Az Országos Béketanács új tagjaiul javasolta: dr. Czapik Gyula egri érseket, az érseki rendtartomány metropolitáját, a magyar katholikus püspöki kar ozidő szerinti elnökét, Domonkos Józsefet, a Vörös Csillag traktorgyár technikusét, Földvári Aladár Kossuth díjas egyetemi tanár, Haléder János zalnmegyei, csácsbozsoki dolgozó parasztot, Pál Józsefet, a Gheorghiu Dej Hajógyár főmérnökét és Szilágyi Albert békés megyei, gyulavári dolgozó parasztot. A javaslatot az elnökség elfogadta. Felhívás Felhívom a város lakosságát, hogy október ll-én, Szeged város felszabadulásának évfordulója alkalmával, a dicsőségeg hős szovjet hadsereg Iránti megemlékezésül a közületi és lakóházakat lobogózzák fel. ^ XB,-*nflji