Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-10 / 238. szám

SZOMBAT, 1953. OKTÓBER 10. 3, DElMRGYflRORSZRG Szverdlovszk, az élenjáró tudomány és technika városa Czverdlovszk a Szovjetunió legnagyobb ipari központja. Rengeteg hatalmas gyára • van, amely a legkülönbözőbb termékeket készíti a szovjet népgazdaság száméra. Szverdlovszkból a Szovjetunió minden részébe és külföldre is szállítanak bánya- és kohóberendezéseket, exkavátorokat és földszivattyúkat, fúróberendezéseket és turbinákat, villanygépeket és kábeleket, különböző precíziós műszereket, könnyű- és élelmiszeripari berendezéseket, stb. Szverdlovszk egyúttal nagy kulturális központ is. A városban 11 főiskolát, sok tudományos kutatóintézetet és laboratóriumot, színházat, kultúrpalotát, könyvtárat találunk. A város Kirov-kerületében évszázados fenyők között helyezkedik e! a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának uráli fiókintézete, s melynek élén Ivan Bargyin akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke áll. |\[ ylkolaj Gyemenyev professzor, az Akadémia uráli fiókintézete elnökségének alelnöke, aki a múltban munkás volt, megismertetett bennünket ii fiókintézet történetével és munkájával. — A Tudományos Akadémia uralt fiókintézete alig több mint 20 esztendős. Megalapítását az Ural hatalmas szén- és kohászati bázisának, a Kuznyeck-medencének fejlődése tette szükségessé. A fiókintézet most az Ural legnagyobb tudományos központja, amely egyesíti a bányászati, geológiai, kémiai, és kohászati, fémfizikai, stb. intézeteket. A város központjától 10 percnyire a Szovjetunió legnagyobb műszaki főiskoláját, az uráli politechnikai főiskolát találjuk. A főiskola 75 tanszékén több mint 800 tudományos munkatárs dolgozik. Nagy tudományos munkát fejtenek ki az urall Állami Egyetem tudósai. A matematikusok magasszínvonalú algebrai kutatásokat végeznek. Az urall tudósok állandó kapcsolatot tartanak fenn az üzemek terLendüljön fel ismét a brigádverseny, rendszeresen értékeljék a dolgozók eredményeit a Szegedi Vasöntődében vezőivel, mérnökeivel és munkásaival. Az uráli politechnikai és bányászati főiskola tudományos tanácsainak ülésein gyakran felszólalnak az élenjáró munkások. Elmondják, milyen áj forgácsoló-késeket, szerszámokat szerkesztettek, beszámolnak munkatapasztalataikról. D jotr Bikov cseljebinszki exkaA vátorkezelő például behatóan tanulmányozta az „SzZ—3" exkavátort. Megállapította, hogy a gép teljesítőképessége jelentős mértékben növelhető és erről jelentést tett a Tudományos Akadémia uráli fiókintézetének. Bikov következtetéseit gondosan áttanulmányozták <js javaslata alapján jelentősen megnövelték az exkavátor markolójának befogadóképességét, ami sokkal termelékenyebbé tette a gép munkáját. Az uráli tervezők figyelmesen és állhatatosan dolgoznak új, nagyteljesítőképességű gépek elkészítésén. A Szovjetunióban és külföldön is híresek az urall gépgyár kohászati, olajipari berendezésed és gépei. A gyárban a közelmúltban új lépegető exkavátort gyártottak; markolójánsk befogadóképessége 20 köbméter, karja 65 méter hosszú. Dmitrij Jeszenov, a világ e legnagyobb gépének egyik tervezője a következőket mondotta a gépről: Cúlya 1350 tonna, ebből a mar^ koló súlya 25 tonna. Az exA Szegedi Vasöntődében az év élső felében négy új brigád alakult, £ melyek vezetését sztahánovisták, az üzem legjobbjai vállalták. E'sőnek Sebő Sándor brigádja alakult meg. Példáját követte Farkas György, Fodor Ferenc és Richvelsz János sztahánovisták, akik négynégy tagból álló brigádot alakítottak £ formázók között. Mindanynyian nagy lendülettel indultak harcba a termelés növeléséért és a jobbminőségű öntvények készítéséért. A II. negyedévben nemes versengés indult meg közöttük a legjobb brigádot megillető vándorzászlóért. Mindegyik brigád vezetője azon volt, hogy jól irányítsa a csoportját és megszerezze a legjobb brigádot megillető vándorzászlót. Ehhez szükség volt arrs, hogy normájukat, mindannyian naponta túlteljesítsék. Kezdetben voltak nehézségek, nem mindenki érte el a száz százalékot a brigád tagjai közül. A gyengébben teljesítők munkájának jobb elvégzéséhez a legmesszebbmenő támogEtást nyújtották a brigád vezetői. Megtanították őket, hogyan lehet a formát egyszerűbben és gyorsabban elkészíteni. Sebő Sándor brigádjában voltak olyan dolgozók legtöbben, akik 80— 90 százalékos tervteljesítéssel dolgoztak. Sebő elvtárs szívós, kitartó munkával tanította őket a jobb munkafogásokra. Ennek eredménye megmutatkozott abban is, hogy az augusztus 20-i munkaversenyben >• Sebő-brigád minden tagja 120 százalék fölött teljesített. A brigád átlags elérte a 180 százalékot, s az ő ksvátor az egész munkaciklust egy perc alatt elvégzi. Az exkavátor által kiemelt „egy adag" föld súlya 30—40 tonna. Huszonnégy óra alatt az exkavátor több mint 15.000 köbméter földet képes megmozgstni, Az exkavátor támaszpajzsán kényelmesen elhelyezhetnénk 60 tagú szimfónlkus zenekart. A gépkezelést öten látják el: a gépész és segítőtársai. A szverdlovszki tudósok, tervezők, mérnökök most új tudományos és műszaki problémák megoldásán dolgoznak. Munkájuk elő fogja segíteni a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán £> Szovjetunió elé tűzött hatalmas feladatok teljesítését. NyikoláJ Kodrátov SZEGEDI JEGYZETEK 580 liter tej — Hát anyjuk, egy szónak is száz a vége, a csoportban maradunk! Ezekkel a szavakkal nyitott be az egyik este Brassóiúti lakásába az öreg Kovács János, az újszegedi Haladás termelőcsoport tagja. Felesége kérdőn pillantott rá és elsőbb nem is tudta, hogy hirtelenében miért, jött férjének ez tíz újabb elhatározása. Aztán felvetette fejét, karjával rántott egyet kötényén és azt mondta: — Aztán hát miért maradunk a csoportbanl Amaz hamiskásan pislogott és bejelentette: — Hát mán a tehén után sincs beadás, aztán ez is nagy valami ám! — Mit mnndasszlf — kérdezte az aszszony és persze úgy volt vele első pillanatban, tár. tréfál vele a férje. De bizony az erősítgette, hogy úgy van és mutatta is az újságot. Nemrégen bizony az öreg Kovács, meg a felesége úgy volt vele, hogy kilépnek a csoportból. Menni akartak. Hozzájuk is eljutott az ellenséges suttogás; ez tetté a bogarat a fülükbe. Amikor rendelet jött, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak a háztáji gazdaságban lévő tehén után nincs tejbcszolgdltatás, az öreg morfondírozni és számítgatni kezdett minmár ezután krajcáros, de még forintos gondunk sem! — állapította meg a házaspár. Egymásra nevettek és arcuk ekkor olyan fiatal volt. Hogy az öreg Kovács János tsz-tag maradt, ahhoz a sok más mellett nagyban hozzájárult ez is. Es birtokukban volt legtöbbször a legjobb brigádot megillető vándorzászló. De a többi brigád tagjai is szép eredménnyel büszkélkedtek. A brigádok megalakulásának első percétől kezdve augusztus 20-ig szép eredményeket értek el. Ez nagymértékben hozzájárult az üzem tervteljesítéséhez. Alkotmányunk ünnepe után azonban egyre ritkábbFn lehetett hallani a hangoshiradóból a brigádok eredményeit. Az öntőműhelyben elhelyezett versenytáblára is sokszor napokig nem írták ki a legfrissebb eredményeket. A munkaügyi osztály, ahol a dolgozók tervteljesítését értékelik, mintha „belefáradt" volna, a naponkénti értékelésbe. A dolgozók többször napokig nem tudták, mennyit termeltek, elérték-e a száz százs lékot, vagy túlhaladták, A brigádok közötti verseny * eredményét és az egyes brigádok átlagteljesítményét az utóbbi időben egyáltalán nem értékelték. A dolgozóknak — ha mégis tudomást akartak s/erezni termelési eredményeikről — akkor maguknak kellett felkeresni Csánk István üb. elnököt, vagy Páifi Lajost, akinek feladata, hogy a napi tervteljesítéseket rendszeresen értékelje. A brigádok tagjai is úgy vélekedtek: miért versenyezzünk, ha nem értékelik munkánkat. A szakszervezet vezetősége nem mozgósította aktíváit és így maguk a szakszervezeti bizalmiak sem törődtek azzal, hogy a versenymozgalom augusztus 20. után is tovább szélesedjék az üzemben. A szakszervezet a verseny nyilvántartásárp sem fordított gondot. A selejt .ellenőrzését sem tartották napi feladatnak, n dolgozók többsége nem tudja, hány százalék a selejtje. Megszűnt a brigádok közötti versengés, a vándorzászló már második hónapja Sebő Sándornál van, aki gondosan vagyáz rá mindaddig, míg a brigádok közötti versenyt újra értékelik. A pártszervezet legutóbb! taggyűlésén komolv bírálatot kapott a szakszervezet, mert elhanyagolta a munkaversenyt. A taggyűlésen határozatot hoztak arra, hogy a IV. negyedév első napjától kezdve mindennap értékelik a dolgozók egyéni és brigád eredményeit is. Az üzemi bizottság fogadalmit tett, hogy jól felkészül a következő negyedévre, s nagy gondot fordítanak a szemléltető agitációra, s munkacsoportonkint értékelő brigádokat alakítanak, amelyeknek EZ a feladatuk, hogy a versenyeredményeket naponta tudatosítsák a dolgozókkal, még több és jobb munkára serkentsék őket. Azért, hogy a szakszervezet a III. negyedév második felében elhanyagolta munkáját, felelősség terheli a pártszervezet vezetőségét is, akik látták ugyan a hiányosságokat, sőt az alapszervezet titkára, Kovács Attila elvtárs, bírálta a szakszervezet vezetőségét hanyag munkájáért. Azt azonban elmulrsztotta, hogy a szakszervezet vezetőségével alaposan megbeszélje a hibák okait, s a kijavítás módját. Az elkövetkezndő időben egyik legsürgősebb feladati' a párt- és a szakszervezetnek, hogy a munkaversennyel való foglalkozás hibáit megszüntessék, az évi terv sikeres túlteljesítése, a kormányprogramm megvalósulása érdekében. Erkölcsi-politikai nevelés az osztályfőnöki órán denről. Szépen meg- még valami — a sok lelte számítását a közül. Kovács hácsoportban. „Különösen meglelem ezután — gondolta és nincs olyan emberfia, aki eltdvolítana a csoporttól". Hazamenet meg tényekkel állt elő. Felesége pedig elfogadta ura elhatározását, mert hiszen tisztában volt vele: férjemnek van magához való esze és nem csinál az roszszat. Az 580 liter tejet — amit eddig évente be kellett adniok — a szabadpiacon értékesíthetik. Ez is ám a valami, mert az 590 liter tejért egy esztendőben 17Í0 forintot kapnak. De meglehet az is, hogy a tej egyrészét finom túrónak és tejfelnek dolgozzák fel, akkor mégjobban meglelik a számításukat. — Nem lesz dm csit nemrég operálták sérvvel. Hát persze, hogy semmibe sem került. Ha meg kiléptek volna, akkor, ahogy ők mondták: „Isten ments, betegség esetén sok pénzt kellene kiadni". De a tszcs-ben a tagság ingyen orvosi kezelésben részesül. Kovács bácsi túl van már a hatvan éven. De azért szépen, becsülettel dolgozott és dolgozik ezután is. Amikor Kovdcsné vagy a férje a tehenet feji, akkor is eszük be jut még olykor; de jó, hogy benn marüdtak a nagy csa Iádban. Aztán tréfálkozva „mondják is a tehénnek: adj több tejet, jobb kosztol kapsz. ...580 liter tej. Szép summa pénz Ko vdes Jdnoséknak. Iskolai oktató-nsvolő munkánk célja, hogy tanulóifjúságunkat népköztársaságunk öntudatos, fegyelmezett állampolgáraivá, í dolgozó nép hűséges fiaivá, a szocializmus építőivé nevelje. A közösség, a nép, a haza önzetlen szolgálatára, a munka szeretetére és megbecsülésére, a nemzeti függetlenség, í dolgozók nemzetközi harcca érdekében való önfeláldozásra és bátorságra. Ez a célkitűzés csak akkor valósítható meg, ha ifjúságunkat a kommunista erkölcs hordozóivá alakítjuk. Ennek a nevelői munkának iskolán belül az osztályfőnök a vezetője. Az osztály közös jellemvonásainak kialakítása, helyes irányban való fejlesztése mellett az osztályfőnök nem hanyagolhatja el az egyéni jellemvonások csiszolását, gazdagítását sem. Ennek a nevelőmunkának legjellegzetesebb tükrözője az osztályfőnöki óra. Egyéb problémákkal váltakozva kéthetenkint politikai, illetve általános erkölcsi és nevelési kérdésekkel foglalkozunk. Helytelen volna azonban az osztályfőnöki óra olyan értelmezése, hogy csak minden második héten formálhatjuk a kommunista erkölcs szellemében, tanulóifjúságunk jellemét. Amikor az osztály tanulmányi és fegyelmi helyzetét tárgyaljuk, ebben a kérdésben az osztály nem csupán például Krsza György tanuló problémáját látja. Látja benne a szocializmus egyik jövendő építőjének kérdését. Ebben a megbeszélésben benne van a munkára nevelés, az akarat nevelése, a közösséghez tartozás kérdése, sőt átfogóan a hazafiasságra nevelés is, amely mind a kommunista nevelés területe. Pompás sikálom nyílik itt a Kasza Györgyök akartának edzésére, célratörésre, állhatatosságra, a nehézségek legyőzésére való nevelésre. Rossz az osztály fegyelme? Ezt ne elszigtelten, a VIII. osztály, vagy valamely középiskola bármely osztálya saját problémájának lássák, hanem úgy mint az egész iskolára, ezen túlmenőleg pedig hazánk életére ható problémát. Varga József VII. osztályos tanuló elkerüli EZ iskolát. Amikor részt vesz a tanítási órán nem figyel, órára nem készül, feladatait nem készíti el. Ez csak Varga Józsefet és szüleit érinti? Nem! Még csak nem Is az iskola saját ügye, ez az egész nsgy közösség, a haza ügye. Nemcsak abban az értelemben, hogy ez az osztály az iskola eredményét rontja, rossz példája nyomán mások is hanyatlanak. Ezt úgy is látnia kell EZ osztálynak, hogy esetleg elveszt hazánk egy értékes szakmunkást, mérnököt, orvost, pedagógust. osztályfőnöki óra második heti megbeszélése ne legyen elméleti óra. A munka jelentőségével foglalkozva kiindulásul a „Szabad Nép" olyan cikkét használjuk fel, amely valamelyik kiváló sztahánovistánkkal foglalkozik. Ezen keresztül mutassák be a munka jelentőségét. Oltsuk bele tanítványainkba a munka iránti szeretetet és megbecsülést. Bármely politikai kérdés megbeszélése, könyv, film, színházi előadás megbeszélése, megvitatása, tanulságainak levonása mindig jellemformáló erőként hasson az osztály közösségére és természetesen egyéneire is. Igy biztositható a tanulók aktivitása, az óra érdekessége. Igy lesz az osztályfőnöki óra az acélkemény kommunista erkölcs, a materialista világnézet kialakításának kohója. Az osztályfőnöki óra ilyen szellemben való levezetése komoly felkészülést, az osztály életének, a tanulók életkörülményeinek alapos ismeretét feltételezi, fezért kell minden nevelőnek, igy az osztályfőnöknek is saját ideológiai felkészültségét állandóan fokozni, magában a példamutató kommunista erkölcsöt kialakítani, szakmai felkészültségét tiszteletet parancsolóvá fejlesztenie. Ezért kell tisztában lennie az időszerű politikai kérdésekkel. Ezért fontos az intenzív csíládlátogatás. Orosz Sándor kartárs, áz újszege^ tanítóképző IV. osztályának főnöke azt mondja, hogy egyesek számára sokkal nagyobb gondot jelent az osztályfőnöki órára való fel* készülés, mint bármely más órára. Nsgy körültekintést, alapos megtervezést, egy hetes előzetes tájékozódást igényel. Igaza van! De a fáradozásnak meg is van a gyümölcse, mert eredményeként szilárd materialista vi* lágnézetű, a kommunista erkölcs biztos talaján álló tanítványokat adhat a hazának. A szocializmus építése újtípusú embert igényel. Metőben mást, mint a dicstelen múlt önző. egészségtelen embertípusa volt. Bizonyosak vagyunk abban, hogy osztályfőnökeink jó munkája nyomán a szovjet embert péidi képnek tekintő, őket követő diákok tömege lép a szocializmus építésének sokféle lehetőséget kínáló munka területeire. Gaál Gé?.a, a közoktatásügy kiváló dolgozója X szaki I!vagy \ Az A Magyar Irók Szövetsége szegedi csoportjának irodalmi estje Szegeden a helyi ipari és városi dolgozók szakszervezetének kultúrotthonában a Magyar írók Szövetségének szegedi csoportja irodalmi estet rendezett. Ez már az ünnepi Könyvhét megnyitása óta a harmadik irodalmi est, amelyen Szeged dolgozói nagy számban vettek részt. A Somogyi Könyvtár rendezésében már két előadást tartottak. Az első előadást Nacsádl József egyetemi tanársegéd tartotta „Mikszáth és Gárdonyi szegedi évei" címmel. A második előadáson Baritz Károlyné, a szegedi szakérettségis kollégium igazgatója Sztálin-díj'as íróink tette. A pénteken este tartott harmadik előadáson ugyancsak zsúfolásig megtelt a kultúrotthon. Dér Endre, a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportjának titkára mondott megnyitó beszédet, majd Somfai László író olvasta fel Nagy Sándor Sztálin-díijal kitüntetett Kossuth díjas iró „Levél Zalalövőröl" cimü novelláját. Utána a szegcdi nemzeti színház művészei szavalatokból 6* énekszámokból összeállított műsorral szerepeltok. A harmadik irodalmi esttel bezárult a szegedi könyvhét. A nagy érdeklődésre való tekintettel azon. han a könyvkiállítást — amely ugyanabban a helyiségben van, ahol a három irodalmi előadást megrendezték: — a Széchenyi tér 4, műveit ismerj szám alatt — még két napig, n szegedi öszi Vásár bezárásáig meghosszabbították, hogy a vidékről érkező látogatók is megnézhessék és vásárolhassanak könyveket. Készülődés a művészeti együttesek versenyére A művészeti együttesek nemrégen meghirdetett 1953—54. évi versenye fejlődő, szaporodó kultúrcsoportjaink komoly erőpróbája lesz. A versenyeknek valamennyi művészeti ágban három szakasza lesz. A helyi bemutatóket november 15től december 31-ig, a körzeti bemutatókat január 1-től február 28-ig, a járási bemutatókat március 1-től április 30-ig tartják meg. November 7-én, december 25-én és április 4-én a benevezett kultúresoportok kötelező előadásokat tárta nak. A versenyek során külön bírálják el a felszabadulás óta szerzett népdalokat, népmeséket, népi táncokat. A megyei tanácsok művészeti albizottságai már sok helyen megtették EZ előkészületeket, hogy biz-tositsák a verseny sikerének feltételeit,