Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-06 / 235. szám

DELMAGYSRORSZAG 2 KEDD, 1953. OKTÓBER 6,^" A DISZ csongrádmegyei választmányának kibővített illése A DISZ csongrádmegyei vá­lasztmánya aktívákkal kibő­vített ülést tartott vasárnap, ame­lyen megtárgyalták az MDP Köz­ponti Vezetőségének június 27— 28-i határozatait és azokat a ten­nivalókat, amelyeket a határozat a megye DISZ-szervezeteire és ifjúsá­gára ró. A választmányi ülésen megjelent és felszólalt Sinkó Antal elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbi­zottság másodtitkára, valamint Ság­vári elvtárs, a DISZ Központi Ve­zetőségének tagja. Tömörítsük a párt mögé az ifjúság még szélesebb tömegeit A DISZ megyebizottságánaic be­számolóját Simon Sándor elvtárs, a megyebizottság titkára terjesztette elő, amelyben hangsúlyozta, hogy dolgozó népünk és ifjúságunk a legteljesebb helyesléssel fogadta a párt határozatának útmutatása alapján elkészült kormányprogram­mot és annak eddig megjelent in­tézkedéseit, köztük az árleszállí­tást, amely megyénk dolgozóinak évi többmillió forint megtakarítást jslent. Ezek az intézkedések megerősítik a párt és a töme­gek kapcsolatát, megszilárdít­ják országunk népének egysé­gét. Megyénk ifjúsága ebben is tanú­bizonyságát látja annak a különös gondosságnak és szeretetnek, me­lyet pártunk és kormányunk a fiatal nemzedékkel szemben tanú­sít. Kik üdvözölnék a lakásépítés meggyorsítását legjobban me­gyénkben, ha nem a családalapí­tásra váró fiatalok, akiket eddig hátráltatott a lakáshiány? Kik örülhetnének a legjobban a köz­oktatás kulturális felemelésinek, ha nem a fiatalok, amelynek gyü­mölcsét elsősorban ők élvezik? Ezt a tanulási igényt elégíti ki az ez­évben megnyitott kisteleki általá­nos gimnázium is. Megyénk DISZ­vezetői, szervezeteink minden tagja egyik legfontosabb feladatának kell, hogy tekintse az ifjúság kí­vánságainak, vágyai beteljesülésé­nek segítését, a párt Központi Ve­zetősége határozatának megvalósí­tását. Ezt feladatként tűzi a párt megyénk ifjúsági mozgalma elé, hogy javítsa meg munkáját min­den területen. Olyan gyökeres változásra van szükség — hangsúlyozta a beszá­moló, _ aminek eredményeként a lehető leggyorsabban meg tudjuk javítani kapcsolatunkat a fiatalok­kal. Ez lehet csak az alapja annak, hogy a párt szavát és tanítását meg tudjuk értetni az Ifjúság tíz­ezres tömegeivel. Pártunk Központi Vezetősége határozatának végrehajtása el­sősorban azt követeli, hogy if­júságunk még szélesebb töme­gét tömörítsük a párt mögé. Erre azért van szükség, hogy szé­lesre tárjuk ifjúsági szervezetünk kapuit a még szervezeten kívüli fiatalok ezrei előtt és vonjuk be őket a DISZ munkájába. Ha me­gyénk területén megnézzük ezt a kérdést, akkor komoly hiányossá­gokat találunk. A megyében mint­egy 60—70 ezer fiatal van, ebből alig 25 ezer tagja a DISZ-nek. 1953-ban is alig négyezer fiatallal növekedett taglétszámunk. A tag­felvétel terén meglévő lemaradás különösen nagymérvű a falvakban, de üzemeinkben sem mondható kielégítőnek. A tagfelvétel területén meg­lévő hiányosságokért felelős a DISZ megyebizottsága és ezen belül Kuszin elvtárs, a bizott­ság szervezőtitkára, mert nem vizsgálta meg időben, hogy mi­ért csökken ilyen rohamosan a tagfelvétel szervezeteinkben és nem tett javaslatot e lemaradás felszámolására. A megyebizottság, de a járási és városi bizottságaink sem látták, hogy alapszervezeteink nem egy esetben a tagfelvétel lé­intézésével hátráltatják a fiatalok DtSZ-be való belépését. Előfordult olyan eset is, hogy több hónapig az író­asztalban volt egy-egy belépési nyilatkozat vagy tagsági könyv és azt nem intézték el. A szegedi Textilművekben a legutóbbi ellen­őrzés során 1952. IX. havi dátum­mal kitöltött tagsági könyvet ta­láltak. Váljék a DISZ ifjúságunk vezetőjévé és nevelőjévé A szocializmus alapjának lera­kása a magyar ifjúságot és igy a DISZ-t is mind nagyobb feladatok elé állítja. Ezért az utóbbi három év alatt helyesen előtérbe helyez­tük az ifjúság kötelességének han­goztatását. De helytelen volt az, hogy ezzel egyidőben az ifjúság igényeinek, szükségleteinek kielé­gítését elhanyagoltuk. Gyakran for­dultak hozzánk ifjúmunkások és parasztfiatalok jogos panaszaikkal, sérelmeikkel, de segítséget nem kaptak ezek megoldására. A megye függetlenített DISZ funkcionáriusai, amikor kimentek valamelyik üzembe, tszcsbe, gépál­lomásra, sokesetben nem lehetett megkülönböztetni, hogy DISZ funk­cionáriusokkal, vagy gazdasagi ve­zetőkkel állnak-e az ifi dolgozók szembe. Kintlétük ideje alatt mindvégig a termeléssel foglalkoz­tak. És, ha valamelyik fiatal fel­vetette a maga problémáját, azt meghallgatták, tudomásul vették, de érdemleges intézkedést a szóvá­tett hiányosságok kiküszöbölésének érdekében nem tettek. Ezért a szájtáti magatartásért elsősorban a DISZ megyebizottságot és annak titkárát terheli a felelősség. Az utóbbi években szinte elfeledkez­tünk arról, hogy a szocializmus a népért és nem utolsó sorban az ifjúságért épül. További munkánk­ban egyik legfontosabb feladatként kell éppen ezért tekintenünk az ifjúság panaszainak elintézését, ami annyit jelent, hogy a DISZ ve­zetőinek az egész ifjúság vezetőivé és nevelőivé kell válniok — ába­pította meg a beszámoló. A beszámoló mélyen és őszintén feltárta a DISZ megyebizottság ve­zetési módszereinek komoly fogya­tékosságait is. Nagy hiányosság mutatkozik például az 1953—54-es oktatási év előkészítésében is. A propagandisták kiválasztása még tíz helyen nincs biztosítva és a hallgatók kiválasztásánál — mely­nek határideje szeptember 1-e volt — még mintegy 900 fiatallal nem beszélgettek szervezeteink. A hiá­nyosságok fő forrása a kollektív vezetés hiányában keresendő. — Hogy néz ki ez nálunk? •— tette fel a kérdést Simon elvtárs. — Ügy, hogy a kollektív vezetés elve kevésbbé, vagy egyáltalán nem érvényesült. A DISZ megyebizottság kilenc hónapon keresztül csak kétszer hívott össze választmányi ülést, de a két választmányi ülés között sem a választmány ha­tározata szellemében dolgozott. A hibák alól járási és városi bi­zottságaink sem mentesek. A szen­tesi és a szegedi járásban például már egy éve nem tartottak vá­lasztmányi ülést. lektelen, bürokratikus A tsz-ek DISZ szervezetei harcoljanak a szövetkezeti mozgalom győzelméért Simon elvtárs a beszámoló ösz­száó'glalásakor hangsúlyozta: — Az a feladatunk, hogy harcol­junk a párt határozatának és a kormány programmjának megvaló­sításáért. Erre mozgósítsuk a DISZ minden tagját és a DISZ-en kívüli fiatalok legszélesebb tömegeit. A DISZ vezetők kössék össze munkájukat az ifjúság jogos problémáinak elintézésével, ugyanakkor az oktatás meg­kezdéséig minden erővel arra kell törekednünk, hegy az elő­készítésében lévő hiányosságo­kat pótoljuk és mindvégig har­coljunk a lemorzsolódás ellen. Tegyük széppé, érdekessé, színvo­nalassá az oktatási foglalkozásokat. A szervezeteknél tartsunk különbö­ző szaktanfolyamokat az év folya­mán és ezenkívül szépirodalmi, ol­vasóankétokat. Rendezzünk társas­játékokat, kultúrversenyeket. A kö­zeli községek fiataljai részére szer­vezzünk közös találkozókat. Üze­meinkben ifjúságunk indítson ver­senyt a IV. negyedév teljesítésére. harcoljanak a naplopás, a lógás, az anyagpazarlás megszüntetéséért. A termelőszövetkezetek DISZ szervezetéire az a nagy feladat vár, hogy példamutatóan egy emberként álljanak ki és har­coljanak a termelőszövetkeze­tek felbomlása ellen és győzzék meg az ingadozókat, a kilépni akarókat a közös gazdálkodás előnyeiről. A falusi, tanyai DISZ szervezetek feladata, hogy az aratóbrigádokat alakítsák át betakarító brigádokká. Segítsék a rászorulókat a betaka­rításban, szervezzenek figyelőörsö­ket, — ezzel is segítsék az őszi mezőgazdasági munkákat. DISZ szervezeteink még ezévben végér­vényesen érdemeljék kl a kormány­programm megvalósításáért folyó harcban a szocializmus építésének rohamcsapata címet. Több figyelmet az osztálypllenségre A hozzászólások a DISZ megye­bizottság őszinte önhírálatának ha­tása alatt bátran bírálták a DISZ megyebizottság, valamint a járási és városi bizottságok munkáját. K. Szabó András, a hódmezővá­sárhelyi általános gimnázium ifjú­sági szervezetének tagja, bírálta a DISZ megyebizottságot, hogy ke­veset tartózkodik kint az alapszer­vezeteknél. Lucz Ferenc, a sze­gedi járás DISZ titkára hiányolta a beszámolóból, hogy nem terelte a figyelmet az osztályellenség elleni harcra ls. Ugyanakkor felhívta a DISZ megyebizottság figyelmét, hogy többet törődjék a nemzetiségi fiatalok roblémáival is. Sinkó 4ntal elvtárs felszólalása Sinkó Antal elvtárs, az MDP Csongrádmegyi Bizottságának má­sodtitkára hozzászólásában elmon­dotta, hogy ezen az aktívaértekez­leten nem sikerült teljes mérték­ben a figyelmet a döntő kérdések felé fordítani. Felvetették ugyan saját problémáikat a fiatalok, de inkább arról beszéltek, hogy nin­csen státusz, pénz, DISZ-helyiség. Mindenről beszéltek, csak arról nem, hogyan menjenek a fiatalok közé és hogyan javítsák meg a DISZ munkáját a területükön, ho­gyan hajtsák végre a párt- és kor­mányhatározatot. Nem mondták el a felszólalók, hogy mit tesznek a termelőszövetkezetek megszilárdí­tása érdekében. Hangsúlyozta Sinkó elvtárs, hogy a DISZ-vezetők egyrésze el­kényelmesedett, pedig nem volna szabad, hogy ez jelle­mezze a DISZ funkcionári­usalt. Álljanak hát harcosan a szerveze­tek élére és küzdjék le a helyi problémákat. Sinkó elvtárs végezetül hang­súlyozta, hogy legdöntőbb feladata most szer­vezeteinknek megismerni a DISZ Központi Vezetősége X. teljes ülésének határozatalt, mozgósítani az ifjúságot a párt határozatának és a kormány programmjának végrehajtására. A DISZ-szervezetekben daloló, vidám, munkakedvvel teli fiata­lokat kell neveni. Ifjúságunk vezetői saját példamu­tatásukkal mozgósítsák harcra a fiatalokat, szervezeteink teljes mértékben segítsék elő a termelő­szövetkezetek megszilárdítását és az őszi munkákat. Az értekezlet a késő délutáni órákban ért véget. 8 katonai fegyverszüneti bizottság koreai-kinai küldöttségének közleménye 98.742 még át nem adott közvetlenül hazatelepítendő koreai-kínai hadifogolyról Keszou (Uj-Kína). A katonai lenőrzése alapján kiderült azo-üun, fegyverszüneti bizottság koreai-kí­nai küldöttségo szombaton közle­ményt adott ki. 'A köziemérv leszö­gezi, hogy a koreai-kinai fél bir­tokában lévő adatok szeri it meg­állapítható, hogy az amerikaiak még 98.742 harcost nem telepítettek haza és nem adtak róluk számot. Az amerikaiak azt állították, hogy ek közül 22.602-tőt átadtak a sem­leges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítőid bizottság örizetébe, do névsort nem adtak róluk a kore­ai-kínai félnek. Ismeretes a tény, hogy a 22.602 hadifogoly között nagyszámban szeropelnek fogságba esett koreai-kínai harcosoknak ál­cázott csangkajsekista és liszinma­nista titkos ügynökök. A koreai­kínai fél szeptember 21-én átadta az amerikaiaknak az említett 98.742 fogságba esett koreai-kinai harcos névjegyzékét, de az amerikaiak mindezideig nem adtak számot ró­luk. A katonai fegyverszüneti bizott­ság szombati ülésén a koroai-kínai fél ismét határozottan követelte, hogy az amerikaiak mielőbb vilá­gos és felelősségteljes módon ad­janak számot az említett 98.742 ko­reai-kínai hadifogolyról. Az amerikaiak eleinte ki akartak térni a koreai-kínai fél által ismé­telten előterjesztett névjegyzékek kérdése elől. Később azzal a köve­teléssel hozakodtak elő, hogy a ko­reai-kínai félnek kell számot adnia az amerikaiak által ENSZ-hadifog­lyokról sebtében összecsapott név­jegyzékről. A koreai-kínai fél el hogy 519 embert a névsorban sze­replők közül a koreai-kínai fél már régen közvetlenül hazatelepített az amerikai félhez. A felsoroltak közül további 380-at a koreai kinai fél még az arcvonalon szabadonbocsá­tott, illetőleg szökéstik tényét kö­zölte az amerikaiakkal. A fennma­radók egyrésze nem közvetlenül hazatelepítendő. Ezeknek a névsorát a koreai-kínai fél az amerikaiakhoz való továbbítás céljából átadta ai semleges nemzetek képviselőiből ál­ló hazatelepítési bizottságnak. A! többi — amint megállapítást nyert — egyáltalán sohasem esett fog­ságba. Amikor a koreai-kínai fél a kato­nai fegyverszüneti bizottság szep­tember 21-1 ülésén a fentemlített té­nyeket közölte az amerikaiakkal, Blackshear Bryan rangidős ameri­kai tag önkényesen kijelentette, hogy az amerikai jegyzékben foglalt hadifoglyok közül egyet sem telepí­tettek haza, halálukat, vagy szöké­süket pedig nem jelentették. A szombati ülésén a koreai-kínai fél ismét átadta Bryan amerikai rangidős tagnak a koreai-kínai fél által közvetlenül hazatelepített 5!í» F.NSZ-hadifogoly névsorát, továbbá annak a 380 ENSZ-hadifogolynak a jegyzékét, akiknek a koreai-kínai fél által az arcvonalon történt eza­badonbocsátásáról, szökésérőt, vagy haláláról az amerikaiakat értesítet­ték, de az amerikaiak állítása sze­rint a koreai-kínai fél még nem adott számot róluk. Az „Albán Távirati Iroda" válasza az albán jugoszláv vegyesbizottság tárgyalásainak megszakadásáról szóló „Tanjung"-közleményre Tirana (ATA). A „Tanjung" hi­vatalos jugoszláv hírügynökség 1953. szeptember 28-án közleményt adott ki, amely szerint az Albánia és Jugoszlávia között felmerült bi­zonyos határkérdések rendezésére kiküldött albán-jugoszlúv vegyes­bizottság jugoszláv küldöttsége szeptember 27-ón megszakította tár­gyalásait az albán küldöttséggel, mert az albán küldöttség állítólag „elutasította a jugoszláv küldöttség minden javaslatát a határinciden­sek vizsgálatával kapcsola'baa". Az „Albán Távirati Iroda" ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy sz Albán Népköztársaság kormánya — békés politikájához híven és at­tól a jószándéktól vezérelve, hogy a határkérdések mindkét fel szá­mára kielégítő rendezést nyerjenek — elfogadta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának ja­vaslatát vegyesbizottság megalakí­tására és a bizottság 1953. lUgnsz­tus 17-én megkezdte munkáját. A jugoszláv küldöttség kezdettől fogva jelét adta annak, hogy r.em hajlandó valóban megállapodást kötni az albán küldöttséggel, sőt •kísérleteket tett arra, hogy n bizott­ságban feszült helyzetet teremtsen. Szeptember 27-én úhridban az albán-jugoszláv vegyesbizoltság ple­náris ülésén a jugoszláv küldöttség vezetője —, hogy önkényes módon nyomást gyakoroljon az albán kül­döttségre — megszakította a tárgya­lásokat és küdöttségével együtt ki­vonult a teremből. A jugoszláv küldöttség ezzel a magatartásával megsértette a nem­zetközi téren szokásos gyakorlatot és bebizonyította jóakaratának hiá­nyát. Ezért reá hárul a teljes fele­lősség az albán-jugosziáv vegyesbi­zottság munkájának megszakításá­ért. SZEGEDI JEGYZETEK Szeged, 1903. október 6 Szeged népe ötven már tanúi voltak a dél- pucsos- és kárpilos-segé- szerű tette mutatja leg• esztendeje országra szó• előtti órákban ennek a dek vérükkel is áldoz• szebben, milyen me­ló eseménnyel ünnepel- gyalázatos tettnek, ha- nak nyegyvennyolc ós lyen s mennyire társa­ié október 6-át, az aradi talmas tömegben gyűl- Kossuth emlékének, sót dalmi mondanivalojá­tizenhármak és Kossuth tek össze, s a város pol- egyikük, Krausz János val élt parasztságunk­Lajos emlékét. Nem elő- gári hatóságának ve- péksegéd háromhéttel ban Kossuth emléke. A re megrendezett hivala• zetésével tüntetően, a később itt kapott seb "t dobozi agrárszocialista los ünnepség volt ez, Kossuth-nóta hangjai következtében életét is „földműves-egylet" ákom­hanem az egyszerű nép mellett ünnepélyesen adta Kossuth meggyalá- bakom betűkkel Szeged és a hazafias polgárság visszahelyezték a híres- zott emléke megengesz- városához írt kérclmé­spontán föllángolása a sé vált koszorút. Am a telesére. hez pénzt csatolt. Annyi Habsburg-elnyomásnak, katonai önkény ebbe Október 6-a ötvenévvel pénzük nincs — írták — a császári szoldateszká- nem nyugodott bele: dél- ezelőtt úgy fejeződött be amiből küldöttségük cl­nalc 1819. emlékét. Kos- után 3-kor négy század Szeneden, mint az osz- jöhetne Kossuth-szobra suth nagy alakját meg szuronyos katona fedeze- trák militarizmus által elé tisztelettel adózni becstelenítő gaztette el- tével, egy egyszerű vá- megszállott városban; emlékének, kérik hát a len, Kossuth haldia után rosi rendőr erőszakos cl- mintha csak 1819 ősze szegedi tanácsot, a kiil­az alföldi magyarság távolításával újból le- volna. Az utcán kato• dött pénzen csináltasson Kossuth-kultuszának ki- vétetik a nép szemében nai járőrök cirkálták, a. koszorút, ezzel a felirat­fejezödéseként egymás- már a függetlenség, sza- színházból jövőket meg- lat: „a zsarnokság cl­után avatták fel az al- badság, negyvennyolc kardlapozták, éjjel lövöl- törléséért dicső emléked földi mezővárosok a szimbólumává magaszlo- döztek a nép megfélem- nek, a dobozi föidmive­nagy példakép szobrai1:, sult egyszerű koszorút, lítésére. De a következő sek". Három évvel ké. melyek jórészt művészi- A katonaságot fenyege- napokban az ország ne- stibb. 1906-ban. az crosz leg fogyatékosak ugyan tőén fogja körül a város pének figyelme Szegedre, forradalom fuvallatától de gesztusaikkal híven népének egyre növekvő, a szegcdi Kossuth-szobor- ez a parázsló Kossuth­fejezik ki Kossuth al- szaporodó tüntető \ö- ra irányult. Szegedet kultusz lobban ián gin földi toborzóútjának cm- mege, amely a példátlan „Kossuth városaként" szerte az Alföldön a szi­lekét. Szeged népe 1902- erőszak, a város Kossuth emlegették, s megindult gényparaszlság arató­ben avatta fel tüntetés, tiszteletének meggyali- az egész országból •— sztrájkjaiban, számba menő ünnepség- zása következtében fi,- különösen az alföldi „ ,. 7 .. gel Róna József patéli gerjedve kövekkel do- parasztvárosQkból, Ceg- Kossuth kultusza, kus Kossuth-szobrát. bálja a Mars-téri lak- lédtől Debrecenig - a " " " mu'tban Most ötven éve, 1903. tanyába menckiiléssze- küldöttségek zarándok- szer™ voU nemzeti ra­október 6-án korareg- rűen visszavonuló, s lása a szegedi Kossuth- .ll0"vedö\ /U:l.~ gel a szegedi fekete- sebesültjeiket az uhn szóborhoz. A szegedi nép oeuensegi narcairiumh sárga lobogós kaszár- kövén hagyó k. u. k elleni gyalázatos kato- 8 ao.lü"zó parasztságunk nyákban sínylődő, le- csapatokat. Ostromálla- nai merénylet az ellen­szerelésükre váró elkese- pot a Mars-téren: a nép kezőjét érte el, mint ki­agrárdemokrata, dalmi igényeinek társa­jclké­redett magyar fiúk ti- bezúzza a laktanya abla- gondolái, a talpnyaló, • f j j, tokban koszorút esem- kait, mire a népellencs hazaáruló tisztek akar- Jf, .. éneimet pésztek Kossuth ércszob- császári tisztek szurony- fák. Egy egész országot nye™e népünkben. A rára. A koszorún felirat: rohamra kényszeritik vé- rázott fel a szegcdi vér- m,l<t sok-sok tanulságot „Dicső emlékednek!" A reik ellen a katonákat. A rel megszentelt Kossuth non harratra. vn­helyörség egyik császár- szégyenletes ütközetnek kultusz; az egész népet rosunk Kossuth-txztele hű, magyarellenes tiszt- áldozatai a szegedi dol- emlékeztette újból Kos­je meglátta, s kirendelt gozó nép egyszerű fiai• suth Lajos nagy hagyó- . négy katonával levéteti'., favágók, bádogosok, mányára. 'A dobozi föld- vissza. tének dicső re büszkén eseményei­emlékczhe­Hzeged dolgozói, akik napszámosok.. pék-. pa- műves szegénység egy-Péler László

Next

/
Thumbnails
Contents