Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-06 / 235. szám

' KEDD, 1953. OKTÓBER «. delmqgyhrorszag Eredményes munka a Szegedi Tudományegyetem Orosz Intézetében PÁRTUNK ÉS KORMÁNYUNK egész népünk számára lehetővé tette az orosz nyelv oktatását. Általános és középiskolákba bevezették az orosz nyelv tanítását. Az országban 3 oroszszakos tanárképző intézetet állítottak fel: a budapesti Lenin Intézetet, a debreceni és szegedi Egytemi Orosz Intézeteket. Ezenkívül a pedagógiai főiskolák •orosznyelvi tanszékein képezik az általános iskolák számára az oroszszakos nevelőket. Hogyan dolgozik a Szegedi Tudományegyetem Orosz Intézete? AZ ELMÚLT ÉVEKBEN több hiba volt az Intézet munkájában. Nem volt helyben elég megfelelő pedagógus, sok előadó Pestről utazott le előadást tartani, s emiatt az órarendet állandóan cserélgetni kellett, gyakran maradtak el amiatt órák is. A tavalyi tanévvégi vizsga azt mutatta, hogy a hallgatók írásbeli nyelvtudása elmarad a szóbeli nyelvtudás mögött. Az intézeten belüli klubmunkát sem szervezték meg megfelelő módon. Ezért azok nem szolgálták eléggé sem a hallgatók politikai nevelését, sem szakmai tudásuk tökéletesítését. Nem volt eléggé biztosítva az inbézetben dolgozó pedagógusok módszertani továbbképzése sem. AZ ÜJ TANÉVBEN az intézet hat új pedagógust kapott. Egyikük a budapesti Lenin Intézetben, máslkuk a Szovjetunióban a Leningrádi Egyetemen, négyen pedig a helyi iátézertben végeztek. Az új oktatók nepncsak a hallgatók tudásának emelésében segítenek, hanem emelik az intézetben folyó tudományos kutatómunka szinvonalat is. A Szegedi Tudományegyetem Örosz Intézete minden lehetőt megfej a hallgatók tanulmányi színvonala emelésének, a tanulmányi numkának támogatására. Az intézet gondoskodik a hallgatóknak tanl önyvekről, jegyzetekről. Nagy, 4500 kötetes könyvtár áll a hallgatók rendelkezésére, ahol nyugodt körülmények között, zavartalanul olvashatnak, tanulhatnak. Az intézet nevelő-oktató munkája szervezetten folyik. A pedagógusok a minisztérium által jóváhagyott tanterv alapján végzik el a hallgatókkal az előírt anyagot. Nem nagy tanulócsoportokban foglalkoznak a hallgatókkal úgy, hogy mindenkinek minden órán bőven nyílik alkalma az egyéni szereplésre, Sz orosz nyelv gyakorlására. Ugyancsak minden órán külön foglalkoznak az írásbeli készség fejlesztésével. A hallgatók tanulmányi segítése érdekében az intézet valamennyi pedagógusa meghatározott időben konzultációs órát tart, ahol a hallgatók felvethetik az esetleges nehézségeket és ahol az előadóktól segítséget is kapnak. A tanulásban valamilyen ok miatt elmaradt hallgató részére tanulóköröket szerveztek, ahol a pedagógus vezetésével pótolhatják hiányos ismereteiket. A tudományos munkához vonzódó hallgatók is megtalálják a lehetőséget tehetségük fejlesztéséhez. Tudományos diákkörök állnak a hallgatók rendelkezésére. Van nyelvészeti, és irodalmi diákkör, ahol a hallgatók pedagógus irányításával és segítségével végezhetnek önálló tudományos kutatómunkát. AZ OROSZ NYELV minél tökéletesebb elsajátításának jegyében folyik az intézet klubélete is. A havonta egyszer rendezett klubestéken orosznyelvű műsorral, beszélgetéssel, énekkel és tánccal, együtt szórakoznak a hallgatók a pedagógusokkal. A végző hallgatók általában képzettségüknek megfelelően helyezkednek el. A mult tanévben végzett negyedévesek közül sokan mentek a Lenin Intézetbe, más egyetemekre, főiskolákra orosznyelvi előadóknak. A Lenin Intézetbe ment Implon Gabriella, Deutsch Judit, Lengyel Géza, Tóth Béla, Szabó Gyula és Prónai Gáborné. A Marxista Tanszékre Kettesi Ilonát helyezték. Természetesen elsősorban a középiskolába mentek tanároknak a tavaly végzők. Kormányunk biztosítja a végző hallgatók megfelelő elhelyezkedésének lehetőségét a jövőben is. A minél jobb szakemberek kibocsátása érdekében az Orosz Intézet pedagógusai állandóan képezik magukat. Hatan a pedagógusok közül a Lenin Intézet levelező tagjai. Ezenkívül az intézet valamennyi pedagógusa állandóan tanulmányozza a szovjet pedagógiai szakirodalmat és referátumokat, beszámolókat készítenek a módszertani színvonal emelésére. AZ EGYETEMI PÁRTBIZOTTSÁG és az állami vezetés támogatja az intézet törekvéseit. E támogatás biztosíték.-', hogy a jövőben az intézet dolgozói még jobb munkát végezhetnek, hogy mind politikailag, mind szakmailag, jólképzett pedagógusokat neveljenek a hazai orosz nyelvoktatás számára. Hegalakult a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat csongrádmegyei Szervezete Vasárnap délelőtt 10 órára a Városi Tanács nagytermébe összegyűltek Csongrád megye értelmiségi dolgozói, a szegcdi egyetemek és a főiskola kiváló tanárai, kiváló orvosok, a megye üzemeinek kiváló mérnökei, kitüntetett pedagógusok, hogy résztvegyenek- a Társadalom cs Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat csongrádmegyci Szervezetének alakuló közgyűlésén. Tíz óra után néhány perccel megválasztották a közgyűlés elnökségét, majd Fodor Gábor elvtárs, egyetemi rektor, Kossuth-díjas akadémikus megnyitó szavai után Koch Sándor egyetemi tanár, Kossuth dijas mondott beszédet. Koch Sándor elvtárs beszéde Egy könyvtár a 113.000 közül A krasznodarí határterület Bugyonnij-kolhozának kukiirotttionában két termet foglal el a könyvtár. Az egyik az olvasóterem, a másikban adják ki a könyveket. — Nagyon szeretik nálunk a könyveket — mondja Glikerija Jer• masova, a könyvtár vezetője. Négyezerötszáz könyvünk legnagyobb része mindig kézben van. 'A legtöbb olvasó a kolkozparasstok és gyermekeik közül kerül ki. De a falu tanítói, orvosai, agrov.ómásai is állandóan látogatják a könyvtárat, amely a legkülönbözőbb könyvekkel rendelkezik. Vannak politikai, szépirodalmi, tudományos cs mezőgazdasági művek. A gyermekeket szép mesekönyvek, a fiatalokat történelmi regények, ifjúsági müvek várják. 'Az olvasók mindig megkaphatják Tyimirjazev, Micsurin, Viljamsz müveit, a legújabb agronómiai könyveket, amelyek segítik a kolhozparasztokat és a gépállomás dolgozóit az agrotechnikai, zootechnikai és gépkezelői tanfolyamokon szerzett tudásuk kibővítésében. 'A szovjet parasztok tudásszomja azonban nem elégszik meg a mezőgazdasági tudományokkal. Kütö. •nősen politikai látókörük szélesítésére törekszenek. 'A politikai ismeretek terjesztésében természetesen a pártoklatásé a főszerep, de nem csekély a könyvtár szerepe sem. Gazdag választék áll a IiAhozpai asztok rendelkezésére a politikai és elméleti könyvekből. A kolhoztagok nagyon szeretik a szépirodalmat. Meggyőződhettük erről, ha kiemeljük egy-két olvasó könyvtári céduláját. frigorij Krolevcc, a kolhoz kocsiszín-vezetöje legjobban a technikai könyveket szereti, de sok szépirodalmat és politikai tárgyú könyvet is olvas. Könyvtári jegyén láthatjuk annak a 33 könyvnek cimét, amelyet az elmúlt félévben olvasott. Szerepel itt a XIX. pártkongresszus anyaga, gépkocsikról szóló szakkönyvek és sok szépirodalmi könyv, köztük Goncsár „Zászlóvivők című regénye, Balzac „Eugenie Grandét" című műve, s!b. Mihail Ljah kolhozparaszt a mezőgazdasági szakkönyveken kívül sok szépirodalmi művet olvas, köztük Szimonov „Nappalok és éjsza kák" című regényét, Galsworthy „Forsyte Saga"-ját, Fucsik ,,Üzenet az élőknek" című könyvét. Jekatyerina Polikarpova idős kolhozparasztasszony legutóbb Tolsztoj, Korolenko, Gorkij, Majakovszkij és Balzac műveit olvasta. Ezek a felsorolások is képet adhatnak a szovjet parasztság kulturális színvonaláról és igényeiről. 'A könyvtár olvasó-értekezletekel is rendez. Legutóbb Fagyajev „Ifjú gárda"-ját beszélték meg az olvasók. Az értekezletet gondosan előkészítették. Tatjána Karpenko középiskolai orosz irodalomtandrnő előadást tartott a regény „történelmi alapjai és nevelő jelentősége" címmel. Anatolij Csernogorcv. egy kolhozparaszt- fia, a mezőgazdasági gépek technikumának hallgatója pedig az ifjú gárdisták ábrázolásáról beszélt, összesen öt beszámoló hangzott el a nagysikerű olvasókonferencián, amelynek 300 résztvevője volt. Nyáron a könyvtár forgalma ki sebb, mint ősszel vagy télidőben, hiszen az olvasók legnagyobb része kinn dolgozik a földeken. Ezért a könyvtár a szántóföldi munkák idejére mozgó könyvtarat szervezett, amely rendszeresen felkeresi a távolabb dolgozó brigádokat. Így működik a 113.000 szovjet falusi könyvtár egyike. MIHAIL SZUHANOT' — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai alapján — mondotta Koch Sándor elvtárs —, a kormány programmja céljául tűzte ki a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek az eddiginél fokozottabb és tervszerűbb kielégítését. Ez a célkitűzés a szocializmus gazdasági alaptörvényéből folyik. A kormányprogramm nyilvánosságra hozatala óta intézkedések egész sera, legutóbb az eddig Magyarországon végrehajtott legnagyobb méretű árleszállítás bizonyítja, hogy a párt és a kormány nem késlekednek ezeknek az új célkitűzéseknek valóraváltásával. — A kulturális igények kielégítése nemcsak a szaktudás fokozódását, vagy szórakozást jelent. Ezt is, de ezenkivül az általános műveltség növelését. Széleskörű, általános tudományos ismeretek nélkül elképzelhetetlen a szocialista ember. A szocialista társadalom abban különbözik minden más eddigi társadalomtól, hogy felépítéséhez a dolgozók tudatos, a társadalmi és természeti jelenségek törvényszerűségének felismerésén alapuló tevékenysége szükséges. — Mindez parancsolólag 'rja elő napjainkban a tudományos ismeretek terjesztését. Koch Sándor elvtárs ezután adatokat sorolt fel arról, hogy a Horthy-rendszerben mennyire meg voltak fosztva a dolgozók a továbbtanulástól és mennyire akadályozták őket, hogy igazán tudományos ismeretekhez juthassanak, majd így folytatta: — A kulturális forradalom lényegében azt jelenti, hogy a tanuKoch Sándor elvtárs beszámolója után szünet következett, majd megkezdődött a vita. Elsőnek Rávnay Tamás egyetemi tanár, kiváló orvos jelentkezett hozzászólásra s az ismeretterjesztő munka minőségének javításáról beszélt. Utána NagySándor elvtárs Sztálin-díjas és Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövetsége Szegedi Csoportjának elnöke szólalt fel s a többi között a következőket mondotta: — A megye fiatal írói azt várják az új társulattól, hogy segít nekik írói problémáik megoldásában s ezzel még jobban bekapcsolja vidékünket az ország irodalmi életébe, melyben 50 év óta mindig is jelentős szerepet játszott a megye irodalma. Megyénkben olyan kiváló írók működtek, mint Dugonics András, Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény, Móra. Juhász Gyula, Radnóti Miklós, József Attila. Ápoljuk emléküket és hamisítatlanul mutassuk meg őket a dolgozó tömegeknek, de különösen ifjúságunknak. De necsak a mult haladó hagyományaival foglalkozzék a társulat s fóképp ne azzal—, hanem mindig a fejlődő újon tartsa tekintetét. Legyen ennek az újnak istápolója, forradalmár élesztője. Csillag Miklós elvtárs, a szegedi Nemzeti Színház igazgatója felszólalásában arról beszélt, hogy a színház művészei sokat várnak az új társulattól s éppen ezért lelkesen kapcsolódnak be ebbe a munkába. Sugár Miklós elvtárs, az Üjszegedt Kender-Lenszövőgyár főmérnöke a műszaki értelmiség ismeretterjesztő feladatairól beszelt, majd Ábrahám Ambrus Kossuthdíjas egyetemi tanár javaslatot tett az elnökségre. A közgyűlés résztvevői szavaztak a javaslat fölött, majd a szavazatszámláló bizottság Vajda László főiskolai tanár elnökletével megkezdte a szavazatok öszszeszámlálását. Amíg ez tartott, tovább folytatódott a vita. Obermayer Eyiő Kossuth-díjas tudós felszólalásában hangoztatta, hogy a tudományos ismeretterjesztésnek milyen nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelés fokozásának biztosításában. Piukovich Sándor elvtárs. az MTESZ főtitkárhelyettese a következőket mondotta: — Az új társulat egész széles munkaterületén belül is a technikai ismeretek terjesztésének kiemelt szerepe, különleges feladata van. Százezrekben és százezrekben kell felkeltenünk a szenvedélyes érdeklődést az ipar. a technika kérlatlan munkások százezreiből kell szakmunkásokat nevelnünk. Jelenti tíz-, meg tízezer új, magasképzettségű szakember nevelését. Azt jelenti, hogy emelnünk kell dolgozóink általános műveltségét, hogy állami, gazdasági és pártfunkcionáriusaink tíz- és százezreinek kulturális és politikai látókörét kell kiszélesítenünk. — A tudományos ismeretterjesztésnek a népi demokratikus Magyarországon már múltja van. A Természettudományi Társulat, a Történelmi és Irodalomtörténeti Társaság keretei között 1947 óta a legkülönbözőbb ismereteket terjesztő előadásoknak százezrei zajlottak le, milliókra rugó hallgatósággal. De ez csak a kezdet! A végzett munka ugyanis még nagyon távol áll a népünk által vele szemben támasztott követelményeknek. Távol áll, mert nem sikerült megnyernünk ehhez a munkához az értelmiség legkiválóbbjait, másrészt, mert több különálló szerv végezte ezt a munkát s végül szervezési nehézségek is akadályozták a sikert. — Mindezek miatt ez évben szükségessé és halaszthatatlanná vált a tudományos ismeretterjesztés új, nagy, egységes szervének létrehozása. Ez év április 29-én értelmiségünk legjobbjainak kezdeményezésére megalakult a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. A társulat célja a társadalmi és természettudományi ismeretek terjesztése, következetes harc a tudományellenes és áltudományos nézetek ellen, a magyar művészet és tudomány haladó hagyományainak ápolása a Hozzászólások dései, a gépek, a villamosság, a rádió, a mechanika, a fizika iránt. Ahhoz, hogy az új társulat betöltse feladatát, jelentős segítséget kell, hogy kapjon a tudományos egyesületektől. Az új társulat és az MTESZ együttműködése azon alapszik, hogy a két szervezet munkája természetszerűen kiegészíti egymást. Ezután Pamuk István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Bizottsága agit.-prop. osztályának vezetője szólalt fel: —y A Magyar Dolgozók Pártja igen nagy jelentőséget tulajdonít a megalakuló új társulatnak, mert az arra hivatott, hogy egész dolgozó népünk, a munkások, parasztok és értelmiségiek szocialista szellemű neveléséhez, a dolgozók gondolkodásában még élő kapitalista maradványok felszámolásához aktívan hozzájáruljon. A társulat csongrádmegyei szervezete szerencsés helyzetben van, mert a megye jelentós kultúreentrum. Egyetemekkel, főiskolával, számos tudományos intézettel rendelkezik, nagyszámú általános és középiskolája van, Szegeden Nemzeti Színház működik és nagy üzemei vannak. Az egyetemeken és a főiskolán, a tudományos intézetekben nemcsak Csongrád megyében, de országosan is, nemzetközileg is elismert tudósok dolgoznak, tanítanak. dolgozók között. Az új társulat már munkájának indulásakor bevonta vezetésébe a magyar értelmiség legkiválóbb erőit. — Most, amikor közgyűlésünkön megválasztjuk a társulat megyei elnökségét — mondotta Koch Sándor elvtárs — szintén arra kell törekednünk, hogy ebbe megyénk értelmiségének legkiválóbbjait álasszuk be. mert csak az ilyen elnökség lesz képes megfelelő súlylyal és szakértelemmel irányítani a tudományos ismeratek terjesztésének fontos munkáját. Ezután Koch Sándor elvtárs az ismeretterjesztés történetéről beszélt. Elmondotta, hogy hazánkban a felszabadulás előtt az ismeretterjesztésnek inkább lelkes egyéni művelői dolgoztak, mint intézményes szervei. Az új társulat feladatairól szólva elmondotta Koch elvtárs, hogy meg kell javítani az ismeretterjesztő munka színvonalát. Harcolni kell az ellen a nézet ellen, hogy a tudományos ismeretek népszerűsítése csak a tudományok vulgarizálása útján lehetséges. A társulat biztosítsa, hogy az előadók alaposan mélyedjenek el a témában. — Komoly feladatok várnak ránk a megyénk problémáival szorosan összefüggő témák kidolgozása terén — mondotta ezután —. Az új társulat szervezeteinek az is feladata, hogy olyan előadásokat dolgozzon ki, amelyek megyénk haladó hagyományaival, történelmével, nagy szülötteivel, sajátos gazdasági és kulturális problémáival foglalkoznak. Elmondotta a továbbiakban Koch Sándor elvtárs, hogy az előadások módszerének megjavításával is komoly erőfeszítéseket kell tenni a társulatnak. Legyen minden előadás érdekes. Meg kell javítani a szervező munkát is. Emellett nem szabad elfeledkezni az írás útján történő ismeretterjesztésről sem. Az országos és a helyi sajtóban, a rádióban az eddiginél nagyobb teret kell szentelni ennek a munkának. — A Csongrádmegyei Pártbizottság, mint pártunk országosan minden támogatást megad az alakuld új társulatnak. A Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyci Bizottsága nevében — mondotta befejezésül Pamuk elvtárs — azt kívánom a társulatnak, hogy szovjet testvérszervezetéhez hasonlóan eredményes munkát végezzen a dolgozó nép tásadalom- és természettudományi ismereteinek szélesítésében, Csongrád megye dolgozóinak nevelésében. Ezután Winkler László elvtárs, a Pedagógiai Főiskola tanára arról beszélt, hogy a tömegek érdeklődnek a képzőművészet iránt, de nem eléggé szokás nálunk még az, hogy a kultúrotthonokban, vagy másutt is helyi művészek alkotásait helyezzük el. Az új társulatnak ezt is és általában a képzőművészet iránt megmutatkozó érdeklődés kielégítését is elő kell segíteni. Aldobolyi Nagy Miklós főiskolai tanár felszólalásában hangoztatta, hogy az új társulatban jelentős szerep vár a pedagógusokra, majd több hozzászólás után Wagner Richárd egyetemi tanár arról beszélt, hogy a tudományos ismeretterjesztés nagyjelentőségű munkájának milyen fontos szerepe van a békeharcban, abban, hogy dolgozóink békemczgalmát rnég jobban fejlesszük. A megyei szervezet elnöksége Ezután Koch Sándor elvtárs válaszolt a felszólalásokra, majd Vajda László főiskolai tanár, a szavazatszámláló bizottság elnöke ismertette a szavazás eredményét. Az elnökség tagjai: Baróti Dezső egyetemi tanár, a Bölcsészkar dékánja; Bónis György egyetemi tanár, a jogi tudományok kandidátusa; Reretzk Péter főorvos, a biológiai tudományok kandidátusa; Bugyi István Kossuth-díjas főorvos; Czoniczer Gábor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa; Fodor Gábor egyetemi rektor, a kémiai tudományok doktora; Greguss Pál egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa; Hetényi Géza Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus; Kalocsai Dezső, a marxista tanszék vezetője; Koch Sándor Kossuth-díjas egyetemi tanár, a földtan és ásványtan tudományok kandidátusa; Mérei Gyula egyetemi tanár, a történelmi tudományok kandidátusa; Nagy Sándor Sztálin-díjas és Kossuth-díjas író; Nagy Sándor, a Szegedi Textilmüvek főmérnöke; Novak Károly megyei főagronómus; Princz Gyula egygtemi tanár, a földrajzi tudományok kandidátusa; Pamuk István, az MDP Csongrádmegyei Bizottsága agit.-prop. osztályának vezetője; Szabó Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora; Szalai László egyetemi docens, a fizikai tudományok kandidátusa; Szalontai József, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője; Szőkefalvy Nagy Béla, kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus; Wagner Richárd egyetemi tanár, a földrajzi tudományok kandidátusa. Az ellenőrző bizottság tagjai: Lerner Károly, Híres József, Szalai István. A szavazás eredményének ismertetése után Fodor Gábor elnök bejelentette az új társulat megyei szervezetének megalakulását, mojd bezárta a közgyűlést. Ezután ez elnökség tanácskozásra ült össze, elnököt és két alelnököt választott. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat csongrádmegyei Szervezetének elnöke Koch Sándor, alelnökei Bgróti Dezső és Bugyi István.