Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

CSÜTÖRTÖK. 1953. OKTÓBER T. DELMHGYARORSZAG OKTÓBER 1-7 KÍNAI FILMHÉT NÉGY ÉVVEL EZELŐTT szüle­tett meg viharos harcok, diadal­mas csaták után a kínai népsza­badság. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulója, október 1, nekünk is örömünnep. Az egész világ dolgozói mélységes szeretet-1 tel gondolnak a hős kínai népre. A sokmilliós ország felszabadulásával a béketábor még hatalmasabbá, még acélosabbá kovácsolódott. A testvéri népek között a felszabadu­lás óta a termékeny barátság ezer színes szála szövődött. A kínai mű­vészet a mi életünket is szépíti, gazdagítja. A régi és új Kína éle­tével, művészetével számos elő­adás, kiállítás, könyv, film ismer­tet meg. A hatalmas Kína életének meg­ismerése mindig izgatta az embe­rek képzeletét. De a Kínáról szóló ismertetések, műalkotások a múlt­ban főleg a távoli ország exotiku­mát mutatták be. Ma Kínában a művészi formák a népi élet sok­sok szépségével, igazságával telí­tődtek. Az új kínai filmművészet főhő­sei munkások, parasztok, katonák. Ezt a megujhódott művészetet jel­lemzi, hogy sikeresen használja fel nagy tanítómestere, a szovjet film­művészet ragyogó tapasztalatait. A két művészet szoros kapcsolata is mutatója a szovjet és a kínai nép összeforrottságának. A KÍNAI FILMMŰVÉSZEK a felszabadító harcok során együtt meneteltek a Néphadsereg alakula­taival s felvevőgépeikkel megörö­kítették a hősi történeteket. A Kí­nai Népköztársaság megalakulásá­nak ünnepi évfordulóján, október 1-én kezdődik idén a második Kí­nai Filmhét hazánkban s ez a kulturális esemény még szorosabb­ra fonja népeink örök barátságát. A Kínai Filmhéten bemutatásra kerülnek Szegeden is a legújabb kínai filmalkotások: az »Ezer ve­szélyen át*, a ^Megvirradt* című filmek. Az »Ezer veszélyen át* című film két fiatal katona frontbarát­ságán keresztül mutatja be azt a hősiességet, áldozatkészséget, min­den nehézséget legyűrő akaraterőt, párthűséget, amely Kína bátor fiait jellemzi. Ez a film nemcsak izgalmas, fordulatos cselekményű, nem csupán az olthatatlan haza­szeretet himnusza, hanem egyben az igaz barátságé is. A film be­számol a két jóbarát nagyszerű harci tetteiről. MAGYARUL BESZÉLŐ kínai játékfilm a ^Megvirradt*, amely Belső-Mongólia széles pusztáira ve­zet. Itt a múltban a nép nyomora hatalmas méreteket öltött. Ez a film optimista, mert a nép diadal­maskodó igazságát mutatja be. Látjuk az emberi mivoltukból ki­vetkőzött kuomintangista ügynökök leleplezését és megsemmisítését. Drámai jelenetekben elevenedik meg Belső-Mongólia felszabadítá­sának egyik fordulatos része. Az új kínai filmek mellett a filmhéten egymástkövető napok­ban kerülnek, bemutatásra a ré­gebbi nagysikerű alkotások is, mint a »Kína lánya*. A KlNAI FILMHÉT esemény­sorozata Szegeden ünnepi előadás­sal vette kezdetét. Kormányzatunk jelentősen felemelte a szerződéses hízott liba és kacsa árát Dolgozó parasztságunk nagy ked­vezményeket kapott kormányza­tunktól a szerződéses növényter­melés, szerződéses állattenyésztés és hizlalás árainak felemelésével. A most megkezdődött liba- és kacsahlzlalási szerződéseknél szin­tén figyelembe vette kormányzatunk a dolgozó parasztság érdekeit és jelentős mértékben felemelte a szerződésileg lekötött és meghizlalt liba és kacsa árát. Az a termelő, aki libáira és kacsáira a földmű­vesszövetkezetnél hizlalási szerző­dést köt, az átadáskor mind a li­bának, mind a kacsának kilo­grammjáért 18 forintot kap. Gondoskodott kormányzatunk ar­ról is, hogy a termelők a szerző­désben hizlalt libákért és kacsák­ért minőségi felárat, prémiumot kapjanak. A termelő részére át-" adáskor minden darab liba után 7—7.50 kilogrammig 8 forintot, 7.50 kilogrammtól 8 kilogrammig 12 fo­rintot és 8 kilón felül 20 forint pré­miumot fizet ki a földmflvesszövet­kezet a megállapított 18 forint kilo­grammonkénti áron felül. Továbbá minden darab kacsa után 3 kiló­tól 3.50 kilóig 3 forint, 3.50 kilótól pedig 5 forint prémium jár a ter­melőnek. Az egész megyében nagy érdek­lődés nyilvánul meg a dolgozó pa­rasztság között a liba-kacsahizlalá­si szerződések iránt. Csanyteleken például több mint 1200, Deszken 1100, Kiskirályságon pedig 1300 elő­jegyzés történt liba- és kacsahizla­lásra néhány nap alatt. özv. Mészáros Józsefné csanyte­leki dolgozó parasztasszony a na­pokban 18 libára kötött a földmű­vesszövetkezetnél szerződést. — A mult évben 20 darab libára kötöttem szerződést, — mondotta, — de most ezt a 18 jószágot jól ki­tömöm, 1.224 forinttal fogok érte többet kapni, mint .tavaly. Ezen a többletpénzen a lányomnak egy szép nagykabátot veszek, meg egy szép hosszúszárú cipőt télire. Most könnyen meg tudom ezeket venni, mert kormányunk a nagykabát árát, meg a cipő árát is leszállítot­ta, a szerződéses libáért meg töb­bet fizetnek. A fenti példa mutatja, hogy saját érdekében cselekszik minden ter­melő, aki libáira és kacsáira szer­ződést köt és azokat jól kihízott állapotban adja át a földművesszö­vetkeztnek. Juhász Márton SZEGEDI JEGYZETEK ,A kirakat rendezés alatt" Nem kell hosszan magyarázni, hisz so­kan többször elmen­tek már a Bajcsy-Zsi­linszky-utcában az ár­kádos ház előtt, s a aarki üzlethelyiség ki­rakatából bosszan­tóan szemükbetiint: ,,A kirakat rendezés alat". Egy I-vel! Ez az ordító helyesírási hi­ba az első, amely már egy általános iskola felsőbb osztályába já­ró kisgyermeknek is majd ki üti a szemét­Ha •»tdig kíváncsiak vagyunk, mi van az üzlet helyiség másik kirakatában, nklcor mégegyszer olvashat­juk: ,jKirakat rende­zés alat". Senkinek nem jutott eszébe im­már hónapok óta. hogy odabiggyesszen még egy l-t. De azon sem törték agyon ma­gukat a Csongrádme­gyei Fűszer és Édes­ségkereskedelmi Vál. lakd vezetői, hogy csináXjanak is vala­mit azzal a kirakattal. Mert, aki csak látta hosszú időn át, szinte magától kérdezte-. lesz ebben a kira>kat­ban?" A barna csomagoló papírrtak, amely ugyancsak barna ra­gasztópapírral van a kirakat ablakára ra. gasztva — emberma­gasságnál valamivel Jéljebb — egészen szép világos krémszí­ne van. Barnaságát kiszítta a nap. Felet­te üvegtábla lóg, zsi­nórral felerősítve, raj­ta árubőséget hirdető felírat. Hasonlóan a másik kirakatban is­Elárvult sarkok! Míg szerte a városban min­den kirakatban dús választékban varrnak elhelyezve az áruk, a különböző közszükség­leti cikkek, feltüntetve a régi ár és az új le. szállított összeg, gaz­dagság, bőség jellem­zi üzleteinket, addig itt már hónapok óta üresen áll a kirakat a felírással. Mondták már a ta­nácsnál a FÜSZÉRT vezetőinek: — Adják át az üz­lethelyiséget. Nem használják, kell má­soknak. — Nem! Nem, ad­juk, kell nekünk. A pókok már szép szabályos hálót ere­gettek a kirakat sor. kában, a legyek is búvóhelyüJ használ­ják. Ezzel érveltek is a FüSZÉRT veze­tői előtt és addig-ad­dig forszírozták ez ügyet, míg végre be­látták a vezetők, hogy nem lehet a kirakatot egy évig rendezni. — Átadjuk — egyeztek bele­Tehát az üzlet már nem a FÜSZÉRT-é. Nemrégen, alig pár napja történt ez uz egyezmény, de azért végre-valahára, ideje lenne azt a napszítta ,,dekorációt'* leszedni a kirakatból, s a he­lyiséget fontos célra felhasználni. M. T. Szeged dolgozói örömmel, lelkesen jegyzik a Negyedik Békekölcsönt Szerdán reggel munkások, mérnökök, minden alkotó, dol­gozó ember őszinte lelkesedéssel fogta kezébe a kölcsönjegyző ívet. Fejlődjék, erősödjék a mi szere­tett magyar hazánk — ezzel a gondolattal jegyeztek. Szívből fa­kadó szavak ezek. A jegyzéssel együtt ígéreteket Is tettek: job­ban dolgozunk. Nemcsak forint­jainkkal, megtakarított pénzünk­kel, hanem több, jobbminőségíí munkával segítjük elő a párt és a kormány — a nép nagyszerű programmját. Szeged új lakóházainak épífői a kölcsönjegyzés napján Serényen, egymást bíztatva dol­goznak az építősegédmunkások a Jósika-, Hajnóczy- és Gutenberg­utca áltál határolt telken. A talaj­egyengetést végzik, majd néhány nap múlva az új lakóház alapozású hoz kezdenek hozzá. Már eddig többszáz köbméter földet csáká­nyoztak, ástak ki. Mészáros Sán­dor a brigádjával együtt szorgal­masan dolgozik. Egymás után indítják útnak a megrakoll kocsi­kat, amelyek elhordják az építke­zés területről a felesleges földet. Tegnap reggel, amikor a röpgyü­lésen a kölcsönjegyzésröl beszél­tek, elhatározták, hogy ÍM száza­lékot. érnek el. Az államnak adott forintjaikat munkájuk gyorsabb elvégzésével toldják meg, hogy az új lakók még 195i. első felében bc­lültözhessenek a háromemeletes gyönyörű épületbe. — 'A magunk jobb életéért, a to vábbi árleszállításokért szívesen adjuk kölcsön forintjainkat az ál­lamnak — mondta Mészáros Sán­dor, a brigádvezető. Öröm végigtekinteni a munkások arcán, akik fáradhatatlanul csá­kányozzák és lapátolják a földet. Tánczos Gyula, akit munkatársai Gyula bátyámnak szólítana!:, fel sem tekint. Minden figyelmet mun­kája köti le. Ma ki akar tenni ö ii magáért. A brigád többi tagjai sem nézelődnek. Fogadalmai tet­tek, hát nem akarnak szégyenben maradni. A Mészáros-brigád beváltotta Ígé­retét. Ugy dolgoztok, hog? 710.7 százalékot értek el a békekól són­jegyzés napján. Büszke örömmel jegyeznek a Szegedi Textilművek dolgozói, mert behozták harmadik negyedévi lemaradásukat Tervünk nagyszerű alkotása, a Szegedi Textilművek délelőtti mű­szakjának dolgozói szerdán a szo­kottnál korábban, már fél hatkor benn voltak az üzemben. A gyö­nyörű, csempékkel kirakott elő­csarnokban vidám zeneszó fogadta őket, az üzemi zenekar köszön­tötte az élenjárókat. Valamennyien megérdemelték ezt, hiszen az utóbbi hetekben nagyszerű munkát végeztek, hogy letöröljék üzemük­ről a szégyenfoltot, behozzák a har­madik negyedévi lemaradást. Sem júliusban, sem augusztus­ban nem teljesítették a tervet, sokezer ruha készítéséhez ele­gendő fonállal maradtak adó­sai népgazdaságunknak. Az árleszállítás után tartott nagy­gyűlésen a termelés fokozására tett fogadalmak aztán nem marad­tak üres ígéretek. Most az éjtsza­kal műszak befejezése után meg­tartott röpgyűléseken erről folyt a szó, hogy érdemes volt fokozni a munkalendületet. Bakaity Vera, a munkaérdemrend bronz fokozatá­val kitüntetett kétszeres sztaháno­vista fonónő hat társát patronálta. Közülük Soós Júlia és Jenei Júlia már messze túlszárnyalják a száz­százalékot. Gulyás Rózsa sztaháno­vista gyűrűsfonó is eredményesen segítette a társait. Az üzemben az elmúlt hónappal szemben egytizedére csökkent a norma alatt teljesítő dolgozók szá­ma. így elérték, hogy szeptember 10-e óta már mintegy 30 ezer kiló fonalat gyártottak a napi terveken felül, amiből több mint hetvenezer női kartonruhát lehetne készíteni. A röpgyűléseken már büszkén beszélhettek arról, hogy ezzel behozták a lemaradást, s szep­tember 29-ig 100.2 százalékra teljesítették harmadik negyed­évi tervüket. Az élenjárók most a békeköl­csön-jegyzésnél is az elsők között írták nevüket a jegyzési ívre. Ba­kaity Vera a csoportjában dolgozó fonónőkkel el is beszélgetett. Meg­magyarázta nekik: a Negyedik Bé­kekölcsön elősegíti, hogy a Szegedi Textilművekben is még jobb felté­telek mellett dolgozhassunk. A mi üzemünkben nemcsak az a 910 dol­gozó nyert, akinek eddig kihúzták a kötvényét, hanem valamennyien, akik ebben a szép ütemben dolgo­zunk, azok is, akik az új kultúr­otthonunkban szórakoznak, s azok a terhes asszonyok, akik igénybe­veszik a nemrég létesített üzemi pihenőszobát. Beszélt a saját életéről is: Né­hány nappal ezelőtt házasodott, szép új lakásba költözött, s szoba­bútorát 1700 forinttal olcsóbban tudta megvenni, mint az árleszállí­tás előtt. — örömmel jegyeztem — mond­ta Titti Gyuláné —, hiszen amikor nemrég terhes voltam, én is gyak­ran igénybevettem a pihenőszobát, s tudom, hogy kölcsönadott forint­jaink is hozzájárultak ehhez. A múltban ilyesmiről szó sem lehe­tett, sőt a dolgozó nőt, ha terhes lett, elbocsátották munkahelyéről. Hjgy ezután még jobban éljek, nemcsak a teljesítményemet fo­kozom tovább, hanem a textil­technikumon is jobban fogok tanulni, hogy nagyobb szakmai tudással segíthessem a terme­lést, a szocializmus építését. Lelkes hangulatban folyt a jegy­zés délelőtt az egész üzemben. Mintha az orsók is gyorsabban pe­regtek volna, a keresztorsózó üzemr rész „C" műszakjában, ahol a jegyzés után mintegy negyvenen békeőrséget álltak, hogy az eddigi­nél még szebb termelési sikereket érjenek el. Békekölcsönjegyzés a Szegedi Tudományegyetemen Most, amikor a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa felhívás­sal fordult a dolgozókhoz a Negye­dik Békekölcsön jegyzésére, az egész ország dolgozói nagy öröm­mel és lelkesedéssel fogadták. A Szegedi Tudományegyetem diákjai és tanárai szerdán reggel lelkeshangú röpgyűlésekre jöttek össze, ahol a Negyedik Békeköl­csön jegyzésének jelentőségéről be­széltek. Juhász Antal elsőéves magyar­szakos hallgató az évfolyam DISZ titkára. Alig várta, hogy nevét fel­írják a jegyzők sorába. 150 forin­tot jegyzett. Rákosi ösztöndíjas, havi 650 forintot kap. — Örömmel adom ösztöndíjam egynegyedét államunknak kölcsön. Juhász elvtárs mint DISZ titkár, igyekszik alapszervének minden tagjával megértetni, mit jelent a diákoknak a békekölcsön-jegyzés. Szabó Teréz negyedéves orvos­szakos hallgató eddig is mindig szí­vesen adott kölcsön államunknak. Eddig már kétszer nyert. 443 forint ö. ztördíjat kap és mint a marxista tans?ék demonstrátora, 300 forin­tot. Sok mindent vásárol ösztöndí­jából-. Már elsőéves koriban kivá­lasztott magának egy szép rózsaszí­nű paplant, s most az árleszállítás után a 400 forintos paplan 300 fo­rint lett és megvette. Azután sö­tétkék szövetruhát vásárolt. Erre gondolt, amikor jegyzett dolgozó népünk életszínvonalának emelke­déséért. Szádeczky Kardos Sámuel, a tör­ténelmi tanszék vezetője örömmel kölcsönzött államunknak. Amikor a népnevelők elmondták neki, hogy a jegyzett összeg húsz százalékával az egyetem rendelkezik, arra gon­dolt, hogy kiegészítik a könyvtá­rat. Az elmúlt tanévben 4000 fo­rintot kaptak szakmai könyvek vá­sárlására, az idén még többet vá­sárolhatnak. Szerda reggel. Alig mult el öt óra, Valkai László elindult otthonról munkahelye felé. Igaz, még otthon — elindulá­sa előtt — nagy vágyat érzett magában ahhoz, hogy megsimogassa egyik aranyos kis uno­káját, az óvodás Zsu­zsit. Dc hát nem akarta felkölteni és így csak szerető pillantást vetett feléje. Ugy háromnegyed hat •elletett amikor Valkai László odaért üzeméhez: a Fémipari Vállalathoz. S azflán percek multá­val jött a többi lakatos is. Telt az idő, megkez. dödött a munka ée köz­ben a munkások vidám, bizakodó arccal jegyez­ték a Negyedik Béke. kölcsönt. A jegyzésgyiijtő még pár lépésre volt Valkai Lászlótól, de azért szem iivege alól odanlslantntf feléje és mondta ám: — írjon föl engem is... É8 elsők között jegy­zett 300 forintot, vala­mivel többet, mint egy­heti fizetésp. mert... — ... nékem Is van miért jegyezni — így mondja — és forint­(OaLhai báeii ftg-i^tz De jainkkal is segíteni teli a hazánkon, vagyis ma­ga-magunkon, hogy még jobb legyen. Valkai László nem fia­tal ember, nem is kö­zépidős. Hét évtized és három esztendő folyt el fölötte. Nagy időt meg. ért s életében bizony voltak kínos-keservesen nehéz esztendők, meg­aláztatással, munkanél küliséggel teli is. Di mostanában Valkai bá esi is sokat kacag s el clmókázik, játszik az unokákkal A legkisebb unoka a Zsuzsika — így hát ö a legkedvesebb. Ha nagyapja cukrot visz néki a fizetés után, ak­kor körültáncolja a k's_ lánv, csókolgatja és azt hajtogatja: „Cukrot ho­zott a nagyapó cuk­rot," És amikor Valkai László a kölcsönt; je­gyezte, a kis unokák is eszébe jutottak. Hát hogyne! Szén életben nőnek ők fel és biztos, boldog jövő vár rájuk. Hét jegyzett ő az uno­kákért. aztán külön Zsuzsik sért boirv He.** is olyan scká még olcsók­ban, még több cukrot, vagy más ajándékot tud­jon neki venni. Meg azért, hogy Zsuzsika mindig nyugodtan, ka. caraszva játsszon az óvo­dában. — Aztán magamért is jegyeztem — mondja és szemében fiatalos fények lobbannak fel. — Igaz. az idő már eljárt fölöt­tem, de azért tudom, hogy az államnak köl­csönadott pénz még az én életem is szebbé te­szi. Mert egyszerre ad­tam a jelenért és a jö­vőért. Aztán arról beszél, hogy ruhával, cipővel is meg szokta ajándékozni a kisunokákat. Kará­csonyra is szándékozik ajándékot adni számuk­ra. többet. mint ta. valv Többet azért, mert az árak is olcsóbbak let. tek. Valkai bácsi nemcsak a forintjait adja a még goud'n'anabb máért, holnanért hanem joh^n is dolgozik. Nem utolsz munkás ő, de per* ám! FdvMri o Torso-ívt nem egy fiatallal és neve nem ritkán szerepel a terme, lésben a legjobb ered­ményt elérők között. — Hej, ha hatvan éves lennék — tréfál, pajkoskodik az öreg — átugranám én ám még azt az asztalt Is, ame­lyiken a satupadom áll. Na de azért csak megte­szem a magamét a het­vencgynéhány évemmel is. .. Az öreg Valkai seré­nyen dolgozott szerdán, — s oersze a normáiét is túlteljesítette. Teli életkedvvel é.q tervezgr­tés^I indult hazafelé és otthon megsimogatta a kis Z^wit — kedven­cét Hosszan, szeretettel elnézte és ekkor a jövő iufoL r*"*-'be. T*"* azno tanakodott. »— iL yegvon neki n legközelebbi fl. zetésbő! Aztán „ p^iát é'ete U fpel-lkoz. fatH hsg7t ro-*he. rsii!éc*rl é~ szerelttel -eszik körül az üzem­ben Fs-íbe villant a köl­'•<*-,'>,'e<T-.-~íg. s mnoában ö-ö't bn<rv az e'z«k kő. *ötr legyrofc — a má­ért és ,, jövráré vert a szebbé váló wí.W érleiadlu O iüvíf

Next

/
Thumbnails
Contents