Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

DÉLM5GY1R0RSZÖG CSÜTÖRTÖK, 1053. OKTÓBER 1. Őrsvezető választás a Mérey-u'cai általános iskolában A Mérey-utcai általános Iskolában néhány nappal ezelőtt zajlottak le a választások az úttörő csapat vezetőségébe. Egy óra van. A nyolcadik osztály feszes vigyázz-állásban fogadja az igazgató elvtársnőt, az osztályfőnököt és az úttörő vezetőt. Ajkukról felcsendül az úttörő induló. Szokatlan komolyság ül az arcokon. Tudják, hogy nagy nap ez a mai. Már az év eleje óta készülődnek rá. Nagy nap bizony, hiszen egész évre választják fneg vezetőiket. — örsvezetőktől jelentést kérek! — fordul az osztályhoz a még tavaly választott rajtanácselnök. Szép rendben felsorakoznak a pajtások. Várakozás és feszült figyelem ég a szemekben. — Rajtanácselnök pajtásnak jelentem, őrsöm létszáma nyolc. Az új örsvezető választásra mind a » tag jelen van — állnak ki tisztelegve a csoportokból az örsvezetők. A rajtanácselnök homlokához emelt kézzel hallgatja a jelentést. A kis úttörők zaj nélkül térnek vtssza a helyükre. Az úttörő munka jó elvégaésáfoen — mondja Kaposi Jánosné, az osztályfőnök — óriási segítséget jelentenek majd az örsvezetők. ha jól dolgoznak. Nagy feladatok előtt állunk. A követelmények állandóan fokozódnak. Mutassanak példát a nyolcadikosok az alsóbb osztályosoknak. — Nemes Ilonkát, Bitó Máriát és Palotás Katalint jelöljük örsvezetőknek. Egyszerre mozgolódás támad. Megélénkülnek a kislányok. — Szóljatok hozzá, mi a véleményetek ? Kezek lendülnek a magasba, a tekintetek vidámabbak. Fehérszalagos, copfos kislány. Farkas Kornélia áll fel. — Ilonka alkalmas lesz ennek a feladatkörnek a betöltésére — mondja. Jól tanul, türelmes és szívesen segíti a gyengébb tanulókat. Tavaly is őrsvezető volt, örsgyűlései mindig élénkek voltak. Kilenc kislány jelentkezik Örsébe minden gondolkodás nélkül. — Ha a pajtások sejtenek — szólal fel Bitó Marika, a második jelölt —, el tudom végezni a rámbízott nagy feladatokat. Ez olyan váratlan megtiszteltetés számomra hogy örömömben még megfelelő szavakat sem találok. — Bitó Marika tanulmányi eredményét állandóan emeli. Évrőlévre jobban tanul — jegyzi meg az egyik hozzászóló. — Ki akar az Örsébe kerülni ? — teszi fel a kérdést az osztályfőnök. Nóvák Mária áll fel. Határozottan beszél. — Bitó Marika még nem olyan jártas a vezetésben. Számos nehézséggel kell majd megküzdenie. De a nehézségek azért vannak, hogy legyőzzük őket. Ez még nem elég ok arra, hogy ne válasszuk i meg. Bitó pajtásnak ahhoz, hogy munkáját helyesen el tudja végezni, a kezdeti akadályokat le tudja győzni, segítségre van szüksége. Éppen ezért a jobb tanulók Jelentkezzenek Örsébe. Ezennel kérem felvételem Bitó Mária Örsébe! — jelenti ki. Nóvák Mária kitűnő tanuló. Hallgatnak rá a lányok. Egymás után emelkednek a kezek. Bitó Marika örsvezető lesz. Palotás Katalint egyhangú lelkesedéssel választották meg. Az 6 Örsébe csupa gyengébb tanuló került. Mindig nagy kedvvel foglalkozott velük, és tavaly is .nagyon szép eredménveket értek el. Mindezek után tanácskozni kezdenek az örsök. Kiket válasszanak meg küldöttnek a rajtanúcsba? Hamar megállapodnak, hiszen jól ismerik egymást. Farkas Kornéllát, Aklánv Juditot, Pál Verát választották meg. Az. örsválasztás befejezésével Nemes Ilona szavalni kezdi Petőfi versét., „A XIX. század költői"-t. Simogató szellő libbenti meg a hajfürtöket. Bátor akaraterő villan a szemekben, szebb, boldogabb jövő reménye ég az arcokon. Ha majd a bőség kosarából min. denki egyaránt vehet. Ha majd a jognak atztaláná) mind eqyformán foelai helyei, Ha majd a szellőm napv jáqa ragyog minden ház rb|akán Akkor mondhatjuk, hogy megégjünk, mert Itt van már a Kánaán Balogh Klári LISZENKO AKADÉMIKUS 55 ÉVES Képek a múltból iwwwwvwWV\a^^W\Vlé\VVVW\'VVVVVV VViéVVYVVVVVVVVV\ YVWVWWVVVWVVVWV^^ Egy rosszemlékű kormányprograméi Az ígéret azép szó, ha megtartják úgy jó... — mondja igen bölcsen a régi magyar közmondás. Az úri világban i«ni szokták az ígéretet betartani — peilig az urak nagyon szerettek ígérgetni. példa minderre a következő kis történet. 1932 őszéin Gömbös Gyula — a szegedi ellenforradalom hadügyi államtitkára elfoglalta a miniszteri bársonyszéket. Gömbéi, a tisza. és berthlenplsták méltó utóda, új ,,nemzeti munkaprogrammai'' jel®níkezett n magyar közvélemény előtt. Hamis ígérgetea, , ,fajmagyaíkággal'' sűrített népbu. lító demagógia, fasiszta frázisok: ez volt a lényege ennek a programmmak Szemfényvesztő hazudozás. goebbelsi propagandabűvé^zet — ennek a keveréknek aranyfüstjével akarták eltakarni o tömegek nö_ veikvő nyomorát, a gazdasági élet fokiozpdó válságát. Gömbös politikai kötélténcosilcént járta vég g az országot, hogy híveket toborozzon. Mindén nagyobb vá. rosban elismételte hazugságait, kérve a támogatást — és a fokozott adófizetést, így jutott el bűvéazkörútján többek között Szegedre is: Bárányi főispán ünnepélyes beiktatására. Amit hazudni tudott, azt meghazudta becsúlottel itt is. És a volt Belvárosi Mozi „válogatott". közönsége katonatisztek és vitézsa,pkáR frontharcosok, kulá. kok — átszellemülten tapsolt a feltámadáist hirdető zsakettes fajma.gyarnak. Am a tények makacs dotgok. Meglétükön még egy magy. kir. de. zignálf miniszterelnök sem tud változtatni. És ezek n tények— az elkövetkezendő hetek, hónapok keményei — azt mutatták, hogy Gömbös hazudott. Lefou'lt az álarc, előttünk állt a politikai szemfényvesztő a maga utálates valóságában. Lássuk ennek a színjátéknak néhány szegedi jelenetét. „Az a nézetem, hogy társadalmi osztályok között netm 1 éhének válaszfalak. fis azokat a válaszfalaka:, melyeket tudat alatt, vagy tudatosan építetlrk, le fogom rombolni.'" (Gömbös 1932 okt. 5-i. programmbeszéde). November 12: Dr. Farkas Béla csongrádi főispán egy „hölgyekkel és urakkal-' megrakott gépkocsival Hódmezővásárhely egyik javítás alatt álló utcáján akart áthajtani. Mikor a munkások szóváteftek, hogv az út le van zárva, ez^rszamaik szanaszét hevernek, a főispán úr, doktori címe nagvoibb dic«ö-égére a következőket kiáltotta felélük: ,.Mt?nletek onnan, mert, a nvn. katokon megyek keresztül az autóval... C irkeforó társasig, mór r*m láttani ilyent. Lepofozok mindenkit, ha ndm mennek o-nnn''. A bíró=ftjr két munkáit, „a föimárnT szemben tanúsított hőmtó és tiszteletlen mngntsrtAs'' címén, fogházra ítélt Izv romboltatea rö~>V-. -- vrn'-k-d \ kizsákmányolt osztályok között me. redő kínai falat. „Nem szabad megengedni, hogy az országba .1 éhező emberek legyenek. Munkanélküli segély nincs) munkaalkjaimat teremteni azonban kötelescég'' (mármint a kormánynak kötelessége.) November 24: Száz szegedi állásnélküli orvos, tanár, mérnök és jo. gász verseng a napi egypengős inségmuinlkán való alkalmazásért. A város viszomf csák 10—15 diplomást tud — végszükségben — alkalmazni. Ez left volna a magyar értelmi, ség „feltámadása'1. De gondoskodott ez a programm a munkásság életszínvonalának „javításáról" is: november 18-án húsz dókáról har. m:ncrs „emelték" a népkonyhái in9Égetédek kenyérfejadagját. íme, a Gömbös-kormány szociálpo1 (ikája — frázisok nélkül. Gömbös n parasztot ismét „misz tikus magasságokba'' emelte — a fti'magyarság inigovánvaiban. ugyanakkor november 18-án a kormány kimondta Csongrád meg ve, így Szeged anyagi felelősségét is: ki tudná megmondani, hány kisparaszt, zsellér viskója felett csendült meg akkor a végre ha ifka!»rács. December 17-én felvonulnak a ,,nyornor-kül_ riöt1 Régek'' a vánonházán. Rörzk" ós Doroaszék éhező népe kért segítséget, munkaalkalmat a várostól. Kaplak is — szép szavakat, udvarias elutasítást. Ez volt a Gömbös kormány parasztpolitikája. Ez valósult meg a programm nagy szavaiból. Szegeddel külön foglalkozott a miniszterelnöfk: „Azj az ígéretet te. szem, hogy ennek a városnak n sorsát lovábbra is a szívemen fogom viselni — és ha a „magasabb érdekek'' mégis megkívánnának olyan intézkedéseket, melyekkel a város közönsége nem értene egyet, gondoskodni fogok olyan 'ntézkedé. sekről is. amelyek megfelelő kárpótlást nyújtanak." November 12: Elkészült n vol'Rudolf tér parkosításának terve. A miniszterelnök úr azonban megfeledkezett a városról. S a tervek feküdtek egv darabig asztalán, majd irattárba kerültek. S a Rudojf tér megmaradt tejfel, és dinnyepiacnak. Ma már azonban vígan zölddel a fű a parkosított, gyermekjátszótérré alakított volt téren. Gömböst elsodorta a történelem szele, hazugsága-vaj, uraival és kiszolgálóival együtt. A mi korminyunk, a nép állama most velünk együt( építi az új országot. PAPP ZOLTÁN Átadták az első két kitatarozott házat a lakóknak (Tudósítónktól). Kedd délután ün_ nepélyes külsőségek között adták át azt a két házat a lakóknak, melyeket a-z új kormánvprogramm végrehajtása során Szegeden a 34 ház közül eddig kívül-belül teljesen kitataroztak. Az Appomyí utca 1. és a Deák Ferenc utea 26. számú ház lakói erre nz alkalomra kidíszített udvaron várták a vendlégeket. Novodovszki György építésvezető a kivitelező vállalatok revében adta át a házat a lakóknak. — Ezek a há*ak — mondotta Novodovszki elvtárs — a kormáinyporgramm végrehajtó, sa során, az elsők amelyeket Szegeden tisztán, rendben átadnak. Ez köszönhető annak, hogy építők és a különböző vállalatok dolgozói fáradságot nem kímélve dolgoztak azért, hogy a házban lakók minél hamarább szebb, tisztább házakban lakjanak. A dolgozókat lelkesítette még az ls, hogy versenyhen vannak az ország hetven, hasonló céllal dolgozó vállalatával és ezzel az átadással élenjárnak a versenyben. Komócsin Antal elvtárs, a KIK igazgatója, kérte a ház lakóit, vigyázzanak a házra, óvják, csinosítsák, takarítsák, mert ez a ház a több sokszázezer házzal együtt a dolgozó nép tulajdona. Kulinyi Benedekné, a III. sz. Ingatlankezelőség vezetője átvette a házat és közölte, hogy a lakók az épületeket szocialista megőrzésre átvették. A ház kapujára kifüggesztett tábla «E házat szocialista megőrzésre átvették a ház lakói-, büszkén hirdeti dolgozó népünk felemelkedését. Bürgés Mihály elvtárs, a Városi Tanács Kommunális osztályának vezetője kérte a ház lakóit, hogy a házra, mint sajátjukra vigyázzanak. A «háziurak> világa letűnt, most mindenki magáénak kell, hogy vallja azt a házat, ahol lakik. Az ünnepség után a Kötél- és Hálógyár dolgozói adtak rövid műsort. majd a házban lakó Varga Marika úttörő virágcsokrokat nyújtott át a legjobb munkát végző dolgozóknak és azok vezetőinek. Oktcber 3-án este nyílik meg Szegeden a Könyvhét Október 4-től 10-ig Ünnepi Tvünvvhét losz Szegoden. Az Ünnepi Könyvhét keretében megismerkedhetnek n dolgozók a Rzovjet, a haladó külföldi és a magyar irodalom legjobb alkotásaival. A tanácsok népművelést osztályai könyvankétot rendeznek üzemekben, génállomdsokon, tszes-k-ben. A könyvklnllitáson szakemberek ismertetik a könyvek tartalmát -és mindenki metalálhatja érdeklődésének megfelelő könyvét. Szegeden október 3-án este 6 órai kezdettel a Széchenyi-tér 7. szám alatti kultúrotthonban lesz a könyvhét ünnepélyes megnyitója. Atvenöt évvel ezelőtt, 1898 szeptember 30-án született Trofim Deniszovics Liszenko, a nagy szovjet tudós, Micsurin tudományos irányzatának örököse és továbbfejlesztője. Liszenko is, mint nagy elődje, Micsurin, a folyton cselekvő és gondolkodó ember tipusa, aki a paraszti élet körülményei között nevelkedve nemcsak az élő természetet szerette meg, hanem eltanulta a hallgatag növények „nyelvét" is, kísérletek formájában helyes kérdéseket intézett hozzájuk, amelyekre szükségszerűen helyes válaszokat is kapott. Micsurin nyomdokain haladva a növények fejlődésében olyan alapvető törvényszerűségeket tárt fel, amelyek a biológiai kutatás és gondolkodás egészen új irányait jelölték ki, s általuk a gyakorlatban a fejlődés tervszerű Irányítása is lehetővé vált. A poltaval kormányzóság kis parsztfiúcskájából a szovjet rendszerben a tudomány és a gyakorlati élet új távlatait meglátó tudós lett. A biológiai tudomány és a mezőgazdasági gyakorlat területén elért nagy eredményei és érdemei elismeréseként négy izben tüntették ki a Lenin-renddel, három ízben a Sztálin-díj első fokozatával, s megkapta a Szocialista Munka i Hőse címet is. Mint hűséges és kiváló munkást a Szovjetunió Legfelső Tanácsába küldték, ahol 1937ben a Legfelső Tanács helyettes elnökévé választották. rP D. Liszenko minden tudomá• nyos megnyilatkozása az elmélet és a gyakorlat szerves egységét hirdeti. Tudományos eredményei a gyakorlati termelőmunkából születtek, s termelés további növekedését segítik elő. Legnagyobb alkotása a növények stádlumos fejlődéséről szóló elmélet, amelynek figyelemreméltó története van. A fiatal Liszenko a mezőgazdasági főiskola elvégzése után 1925t.ől az odesszai növénynemesítő intézetben dolgozik, ahol a növények fejlődési jelenségeinek magyarázásában új utakat keres. A fejlődésnek a vetési időszaktól való függése érdekli elsősorban. Kísérletei során végül is arra az eredményre jut, hogy a növények „őszisége" vagy „tavaszisága" lényegében a környezet hőmérsékleti adottságain múlik. Ezt a felismerését 1929-ben a leningrádi örökléstudományi konferencia elé terjesztette. A fiatal kutató nézeteit azonban elutasították, sőt ki is gúnyolták. Az édesapjával végzett szabadföldi kísérlet azonban végleg bebizonyította, hogy az őszibúza tavaszi vetés esetén is terem, ha megfelelő hidegkezelésben részesítik. Ennek alapján dolgozta ki az úgynevezett tavaszitásos vagy jarovizációs módszerét, mind a tavaszi, mind pedig az őszi növényekre vonatkozóan. A jarovizált őszi növények tavaszi vetésével elkerülhetők a fagykárok, a tavasziak jarovizációjával pedig a növény tenyészideje megrövidül, s igy még az aszályos idő•szak előtt beérik. A jarovizálás tehát a többtermelést biztosította, így gyorsan terjedt. 1933-ban még csak 200 ezer hektáron alkalmazták, 1941-ben pedig 17 millió hektárnyi volt a tavaszitásos vetésterület. ^További kísérletei során Liszenko azt is beigazolta, hogy a növények fejlődésében a hő- és jarovizációs szakasz után az úgynevezett fényszakasz következik, amelyben a növények fejlődésük teljes megtételéhez elsősorban a megvilágítás és sötétség bizonyos időarányát igénylik. így született meg a stádiumos fejlődés elmélete, amely egyszerre világá repítette szerzője nevét. Ugyancsak a stádiumos fejlődés elméletének alkalmazásával sikerült leküzdeni a Dél-Ukrajnában a burgonya „elfajzását" is. Liszenko kimutatta, hogy a burgonyának a gumóképzés időszakában a nyárinál alacsonyabb hőmérsékletre van szüksége. A délukrajnai meleg nyár ugyanis a rügyek megöregedését idézi elő. A burgonya nyári vetésével a káros meleghatás elkerülhető. A szakaszos fejlődés elméletének mind gyakorlati, mind tudományos szempontból igen nagy jelentősége van. Liszenko és munkatársai kimutatták, hogy a gabonafélékhez hasonlóan számos mezőgazdasági növény fejlődése befolyásolható. Ugyancsak ebből fakadt az a módszer is, amelynek segítségével a tavaszi növények öröklődőén őszivé, az ősziek pedig tavaszivá változtathatók. Tudományos szempontból a szakaszos fejlődés elmélete általános biológiai elmélet, amely új szempontból világítja meg az öröklékenység és változékonyság természetét. Bizonyítja, hogy az egyedi fejlődés szakaszainak egymásutánja azon létfeltételek igénylését jelenti, amelyek között a faj vagy fajta az évezredes vagy évmilliós törzsfejlődés (filogenézis) során létrejött. T iszenko és tanítványai Micsurin tudományos hagyatékát az alkotó szovjet darwinizmus irányzatává fejlesztették ki. Darwin a fejlődést még csak magyarázta, ezzel szemben az alkotó darwinizmus már a fejlődés céltudatos irányítására törekszik. Ebből az alkotó jellegből következett, hogy Micsurin továbbfejlesztett tanítása a kromoszoma-génelmélet felett 1948 augusztusában győzelmet tudott aratni. Liszenko akadémikus fáradhatatlan munkássága nyomán az alkotó szovjet darwinizmus ma már nemcsak öröklésbiológiai elmélet és biotechnikai gyakorlat, hanem a széles néprétegeket átfogó hatalmas tömegmozgalom ls, amely a szocializmusból eredt és annak anyagi haladását viszi tovább. Kiss István főiskolai tanár A dolgozók kérték — a ianács elintézte Megnyitották a Fodor-telepi sütőüzemet Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy Szegi István tanácstag fogadóóráján a Petőfi-telepi dolgozók azzal a kéréssel fordultak a tanácshoz, hogy ott helyben nyissanak sütőüzemet a kenyérellátás zavartalan biztosítása érdekében. Kérésüket Szegi István tanácstag tolmácsolása útján a Városi Tanács és a Kenyérgyár vezetősége elintézte, megnyitották a Petőfitelepi sütőüzemet. Amikor a hírről tudomást szereztek a Fodor-telepi dolgozók, felkeresték Szegi István tanácstagot, — aki ugyancsak Fodor-telepi lakos — és kérték, intézze el a tanácsnál, hogy Fodor-telepen is nyissanak sütőüzemet. Szegi István eleget tett a dolgozók kérésének. A kereskedelmi osztály, az állandó bizottság ért a Kenyérgyár vezetősége megvizsgálta a lehetőséget cs teljesült a Fodor-telepi dolgozók kérése: A Tátra-utca 4. szám alatt megnyitották a sütőüzemet, hogy ott helyben süssék a kenyeret a Fodor-telepi dolgozók részére. lljtipusú vérátömlesztő gyártását kezdték meg Az Orvosi Műszergyár dolgozói Magyarországon még nem ismert újtípusú vérátömlesztő gyártását kezdték meg. Az új készülék igen korszerű: egy szivattyúból és három gumicsőből áll. Súlya mindössze 15 dekagramm, könnyen hordozható. Öriási előnye, hogy egy kis csap közbeiktatásával közvetlenül a véradóból a betegbe fecskendezhető a vér. Gyors ütemben folyik az újtipusú gennyszívó berendezés készítése is. Ennek súlya nyolc kilogramm, könnyen szállítható egyik betegtől a másikhoz. A gyár dolgozói nemrégen kezdték meg a száraz kivitelű alapanyagcsere vizsgáló készülék gyártását. Előnye, hogy szükség esetén a betegágyhoz tolható és a vizsgálat minden helyzetben elvégezhető. WhwiVÍo nélkülözhetetlen az agitációs munkában