Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

DÉLM5GY1R0RSZÖG CSÜTÖRTÖK, 1053. OKTÓBER 1. Őrsvezető választás a Mérey-u'cai általános iskolában A Mérey-utcai általános Isko­lában néhány nappal ezelőtt zajlot­tak le a választások az úttörő csa­pat vezetőségébe. Egy óra van. A nyolcadik osztály feszes vigyázz-állásban fogadja az igazgató elvtársnőt, az osztályfőnö­köt és az úttörő vezetőt. Ajkukról felcsendül az úttörő induló. Szokat­lan komolyság ül az arcokon. Tud­ják, hogy nagy nap ez a mai. Már az év eleje óta készülődnek rá. Nagy nap bizony, hiszen egész évre választják fneg vezetőiket. — örsvezetőktől jelentést kérek! — fordul az osztályhoz a még ta­valy választott rajtanácselnök. Szép rendben felsorakoznak a pajtások. Várakozás és feszült fi­gyelem ég a szemekben. — Rajtanácselnök pajtásnak je­lentem, őrsöm létszáma nyolc. Az új örsvezető választásra mind a » tag jelen van — állnak ki tisz­telegve a csoportokból az örsveze­tők. A rajtanácselnök homlokához emelt kézzel hallgatja a jelentést. A kis úttörők zaj nélkül térnek vtssza a helyükre. Az úttörő munka jó elvég­aésáfoen — mondja Kaposi János­né, az osztályfőnök — óriási segít­séget jelentenek majd az örsveze­tők. ha jól dolgoznak. Nagy fel­adatok előtt állunk. A követelmé­nyek állandóan fokozódnak. Mu­tassanak példát a nyolcadikosok az alsóbb osztályosoknak. — Nemes Ilonkát, Bitó Máriát és Palotás Katalint jelöljük örsveze­tőknek. Egyszerre mozgolódás támad. Megélénkülnek a kislányok. — Szóljatok hozzá, mi a véle­ményetek ? Kezek lendülnek a magasba, a tekintetek vidámabbak. Fehérsza­lagos, copfos kislány. Farkas Kor­nélia áll fel. — Ilonka alkalmas lesz ennek a feladatkörnek a betöltésére — mondja. Jól tanul, türelmes és szí­vesen segíti a gyengébb tanulókat. Tavaly is őrsvezető volt, örsgyű­lései mindig élénkek voltak. Kilenc kislány jelentkezik Ör­sébe minden gondolkodás nélkül. — Ha a pajtások sejtenek — szólal fel Bitó Marika, a második jelölt —, el tudom végezni a rám­bízott nagy feladatokat. Ez olyan váratlan megtiszteltetés számomra hogy örömömben még megfelelő szavakat sem találok. — Bitó Marika tanulmányi ered­ményét állandóan emeli. Évről­évre jobban tanul — jegyzi meg az egyik hozzászóló. — Ki akar az Örsébe kerülni ? — teszi fel a kérdést az osztályfőnök. Nóvák Mária áll fel. Határozot­tan beszél. — Bitó Marika még nem olyan jártas a vezetésben. Számos ne­hézséggel kell majd megküzdenie. De a nehézségek azért vannak, hogy legyőzzük őket. Ez még nem elég ok arra, hogy ne válasszuk i meg. Bitó pajtásnak ahhoz, hogy munkáját helyesen el tudja végez­ni, a kezdeti akadályokat le tudja győzni, segítségre van szüksége. Éppen ezért a jobb tanulók Jelent­kezzenek Örsébe. Ezennel kérem felvételem Bitó Mária Örsébe! — jelenti ki. Nóvák Mária kitűnő tanuló. Hall­gatnak rá a lányok. Egymás után emelkednek a kezek. Bitó Marika örsvezető lesz. Palotás Katalint egyhangú lel­kesedéssel választották meg. Az 6 Örsébe csupa gyengébb tanuló ke­rült. Mindig nagy kedvvel foglal­kozott velük, és tavaly is .nagyon szép eredménveket értek el. Mindezek után tanácskozni kezdenek az örsök. Kiket válassza­nak meg küldöttnek a rajtanúcs­ba? Hamar megállapodnak, hiszen jól ismerik egymást. Farkas Kor­néllát, Aklánv Juditot, Pál Verát választották meg. Az. örsválasztás befejezésével Ne­mes Ilona szavalni kezdi Petőfi versét., „A XIX. század költői"-t. Simogató szellő libbenti meg a hajfürtöket. Bátor akaraterő villan a szemekben, szebb, boldogabb jö­vő reménye ég az arcokon. Ha majd a bőség kosarából min. denki egyaránt vehet. Ha majd a jognak atztaláná) mind eqyformán foelai helyei, Ha majd a szellőm napv jáqa ragyog minden ház rb|akán Akkor mondhatjuk, hogy megégjünk, mert Itt van már a Kánaán Balogh Klári LISZENKO AKADÉMIKUS 55 ÉVES Képek a múltból iwwwwvwWV\a^^W\Vlé\VVVW\'VVVVVV VViéVVYVVVVVVVVV\ YVWVWWVVVWVVVWV^^ Egy rosszemlékű kormányprograméi Az ígéret azép szó, ha meg­tartják úgy jó... — mondja igen bölcsen a régi magyar közmondás. Az úri világban i«ni szokták az ígéretet betartani — pe­ilig az urak nagyon szerettek ígér­getni. példa minderre a következő kis történet. 1932 őszéin Gömbös Gyula — a szegedi ellenforradalom hadügyi ál­lamtitkára elfoglalta a miniszteri bársonyszéket. Gömbéi, a tisza. és berthlenplsták méltó utóda, új ,,nemzeti munka­programmai'' jel®níkezett n magyar közvélemény előtt. Hamis ígérgetea, , ,fajmagyaíkággal'' sűrített népbu. lító demagógia, fasiszta frázisok: ez volt a lényege ennek a pro­grammmak Szemfényvesztő hazudo­zás. goebbelsi propagandabűvé^zet — ennek a keveréknek aranyfüstjé­vel akarták eltakarni o tömegek nö_ veikvő nyomorát, a gazdasági élet fokiozpdó válságát. Gömbös politikai kötélténcosilcént járta vég g az országot, hogy híve­ket toborozzon. Mindén nagyobb vá. rosban elismételte hazugságait, kér­ve a támogatást — és a fokozott adófizetést, így jutott el bűvéazkör­útján többek között Szegedre is: Bárányi főispán ünnepélyes be­iktatására. Amit hazudni tudott, azt meghazudta becsúlottel itt is. És a volt Belvárosi Mozi „vá­logatott". közönsége katonatisztek és vitézsa,pkáR frontharcosok, kulá. kok — átszellemülten tapsolt a fel­támadáist hirdető zsakettes fajma.­gyarnak. Am a tények makacs dotgok. Meglétükön még egy magy. kir. de. zignálf miniszterelnök sem tud vál­toztatni. És ezek n tények— az el­következendő hetek, hónapok ke­ményei — azt mutatták, hogy Göm­bös hazudott. Lefou'lt az álarc, előt­tünk állt a politikai szemfényvesztő a maga utálates valóságában. Lássuk ennek a színjátéknak né­hány szegedi jelenetét. „Az a nézetem, hogy társadalmi osztályok között netm 1 éhének vá­laszfalak. fis azokat a válaszfalaka:, melyeket tudat alatt, vagy tudato­san építetlrk, le fogom rombolni.'" (Gömbös 1932 okt. 5-i. programm­beszéde). November 12: Dr. Farkas Béla csongrádi főispán egy „hölgyekkel és urakkal-' megrakott gépkocsival Hódmezővásárhely egyik javítás alatt álló utcáján akart áthajtani. Mikor a munkások szóváteftek, hogv az út le van zárva, ez^rsza­maik szanaszét hevernek, a főispán úr, doktori címe nagvoibb dic«ö-é­gére a következőket kiáltotta felé­lük: ,.Mt?nletek onnan, mert, a nvn. katokon megyek keresztül az autó­val... C irkeforó társasig, mór r*m láttani ilyent. Lepofozok mindenkit, ha ndm mennek o-nnn''. A bíró=ftjr két munkáit, „a föimárnT szemben tanúsított hőmtó és tiszteletlen mn­gntsrtAs'' címén, fogházra ítélt Izv romboltatea rö~>V-. -- vrn'-k-d \ kizsákmányolt osztályok között me. redő kínai falat. „Nem szabad megengedni, hogy az országba .1 éhező emberek legye­nek. Munkanélküli segély nincs) munkaalkjaimat teremteni azonban kötelescég'' (mármint a kormány­nak kötelessége.) November 24: Száz szegedi állás­nélküli orvos, tanár, mérnök és jo. gász verseng a napi egypengős in­ségmuinlkán való alkalmazásért. A város viszomf csák 10—15 diplomást tud — végszükségben — alkalmaz­ni. Ez left volna a magyar értelmi, ség „feltámadása'1. De gondosko­dott ez a programm a munkásság életszínvonalának „javításáról" is: november 18-án húsz dókáról har. m:ncrs „emelték" a népkonyhái in­9Égetédek kenyérfejadagját. íme, a Gömbös-kormány szociálpo1 (ikája — frázisok nélkül. Gömbös n parasztot ismét „misz tikus magasságokba'' emelte — a fti'magyarság inigovánvaiban. ugyan­akkor november 18-án a kormány kimondta Csongrád meg ve, így Sze­ged anyagi felelősségét is: ki tudná megmondani, hány kisparaszt, zsel­lér viskója felett csendült meg ak­kor a végre ha ifka!»rács. December 17-én felvonulnak a ,,nyornor-kül_ riöt1 Régek'' a vánonházán. Rörzk" ós Doroaszék éhező népe kért segítsé­get, munkaalkalmat a várostól. Kap­lak is — szép szavakat, udvarias elutasítást. Ez volt a Gömbös kor­mány parasztpolitikája. Ez való­sult meg a programm nagy szavai­ból. Szegeddel külön foglalkozott a miniszterelnöfk: „Azj az ígéretet te. szem, hogy ennek a városnak n sorsát lovábbra is a szívemen fo­gom viselni — és ha a „magasabb érdekek'' mégis megkívánnának olyan intézkedéseket, melyekkel a város közönsége nem értene egyet, gondoskodni fogok olyan 'ntézkedé. sekről is. amelyek megfelelő kár­pótlást nyújtanak." November 12: Elkészült n vol'­Rudolf tér parkosításának terve. A miniszterelnök úr azonban megfe­ledkezett a városról. S a tervek fe­küdtek egv darabig asztalán, majd irattárba kerültek. S a Rudojf tér megmaradt tejfel, és dinnyepiacnak. Ma már azonban vígan zölddel a fű a parkosított, gyermekjátszótérré alakított volt téren. Gömböst elsodorta a történelem szele, hazugsága-vaj, uraival és ki­szolgálóival együtt. A mi kormi­nyunk, a nép állama most velünk együt( építi az új országot. PAPP ZOLTÁN Átadták az első két kitatarozott házat a lakóknak (Tudósítónktól). Kedd délután ün_ nepélyes külsőségek között adták át azt a két házat a lakóknak, me­lyeket a-z új kormánvprogramm végrehajtása során Szegeden a 34 ház közül eddig kívül-belül teljesen kitataroztak. Az Appomyí utca 1. és a Deák Ferenc utea 26. számú ház lakói er­re nz alkalomra kidíszített udvaron várták a vendlégeket. Novodovszki György építésvezető a kivitelező vállalatok revében adta át a házat a lakóknak. — Ezek a há*ak — mondotta Novodovszki elvtárs — a kormáinyporgramm végrehajtó, sa során, az elsők amelyeket Sze­geden tisztán, rendben átadnak. Ez köszönhető annak, hogy építők és a különböző vállalatok dolgozói fáradságot nem kímélve dolgoztak azért, hogy a házban lakók minél hamarább szebb, tisztább házak­ban lakjanak. A dolgozókat lelke­sítette még az ls, hogy versenyhen vannak az ország hetven, hasonló céllal dolgozó vállalatával és ezzel az átadással élenjárnak a ver­senyben. Komócsin Antal elvtárs, a KIK igazgatója, kérte a ház lakóit, vi­gyázzanak a házra, óvják, csinosít­sák, takarítsák, mert ez a ház a több sokszázezer házzal együtt a dolgozó nép tulajdona. Kulinyi Benedekné, a III. sz. Ingatlankezelőség vezetője átvette a házat és közölte, hogy a lakók az épületeket szocialista megőrzés­re átvették. A ház kapujára ki­függesztett tábla «E házat szocia­lista megőrzésre átvették a ház la­kói-, büszkén hirdeti dolgozó né­pünk felemelkedését. Bürgés Mihály elvtárs, a Városi Tanács Kommunális osztályának vezetője kérte a ház lakóit, hogy a házra, mint sajátjukra vigyázza­nak. A «háziurak> világa letűnt, most mindenki magáénak kell, hogy vallja azt a házat, ahol lakik. Az ünnepség után a Kötél- és Hálógyár dolgozói adtak rövid mű­sort. majd a házban lakó Varga Marika úttörő virágcsokrokat nyújtott át a legjobb munkát vég­ző dolgozóknak és azok vezetőinek. Oktcber 3-án este nyílik meg Szegeden a Könyvhét Október 4-től 10-ig Ünnepi Tvünvv­hét losz Szegoden. Az Ünnepi Könyvhét keretében megismerked­hetnek n dolgozók a Rzovjet, a hala­dó külföldi és a magyar irodalom legjobb alkotásaival. A tanácsok népművelést osztályai könyvanké­tot rendeznek üzemekben, génállo­mdsokon, tszes-k-ben. A könyvkl­nllitáson szakemberek ismertetik a könyvek tartalmát -és mindenki metalálhatja érdeklődésének meg­felelő könyvét. Szegeden október 3-án este 6 órai kezdettel a Széchenyi-tér 7. szám alatti kultúrotthonban lesz a könyvhét ünnepélyes megnyitója. Atvenöt évvel ezelőtt, 1898 szeptember 30-án született Trofim Deniszovics Liszenko, a nagy szovjet tudós, Micsurin tudo­mányos irányzatának örököse és továbbfejlesztője. Liszenko is, mint nagy elődje, Micsurin, a folyton cselekvő és gondolkodó ember ti­pusa, aki a paraszti élet körülmé­nyei között nevelkedve nemcsak az élő természetet szerette meg, hanem eltanulta a hallgatag nö­vények „nyelvét" is, kísérletek for­májában helyes kérdéseket intézett hozzájuk, amelyekre szükségsze­rűen helyes válaszokat is kapott. Micsurin nyomdokain haladva a növények fejlődésében olyan alap­vető törvényszerűségeket tárt fel, amelyek a biológiai kutatás és gondolkodás egészen új irányait je­lölték ki, s általuk a gyakorlatban a fejlődés tervszerű Irányítása is lehetővé vált. A poltaval kormányzóság kis parsztfiúcskájából a szovjet rend­szerben a tudomány és a gyakor­lati élet új távlatait meglátó tudós lett. A biológiai tudomány és a mezőgazdasági gyakorlat területén elért nagy eredményei és érdemei elismeréseként négy izben tüntet­ték ki a Lenin-renddel, három íz­ben a Sztálin-díj első fokozatával, s megkapta a Szocialista Munka i Hőse címet is. Mint hűséges és ki­váló munkást a Szovjetunió Leg­felső Tanácsába küldték, ahol 1937­ben a Legfelső Tanács helyettes el­nökévé választották. rP D. Liszenko minden tudomá­• nyos megnyilatkozása az el­mélet és a gyakorlat szerves egy­ségét hirdeti. Tudományos ered­ményei a gyakorlati termelőmun­kából születtek, s termelés további növekedését segítik elő. Legna­gyobb alkotása a növények stádlu­mos fejlődéséről szóló elmélet, amelynek figyelemreméltó története van. A fiatal Liszenko a mezőgazda­sági főiskola elvégzése után 1925­t.ől az odesszai növénynemesítő in­tézetben dolgozik, ahol a növények fejlődési jelenségeinek magyarázá­sában új utakat keres. A fejlődés­nek a vetési időszaktól való függé­se érdekli elsősorban. Kísérletei során végül is arra az eredményre jut, hogy a növények „őszisége" vagy „tavaszisága" lényegében a környezet hőmérsékleti adottságain múlik. Ezt a felismerését 1929-ben a leningrádi örökléstudományi kon­ferencia elé terjesztette. A fiatal kutató nézeteit azonban elutasítot­ták, sőt ki is gúnyolták. Az édes­apjával végzett szabadföldi kísér­let azonban végleg bebizonyította, hogy az őszibúza tavaszi vetés ese­tén is terem, ha megfelelő hideg­kezelésben részesítik. Ennek alap­ján dolgozta ki az úgynevezett ta­vaszitásos vagy jarovizációs mód­szerét, mind a tavaszi, mind pedig az őszi növényekre vonatkozóan. A jarovizált őszi növények tavaszi vetésével elkerülhetők a fagykárok, a tavasziak jarovizációjával pe­dig a növény tenyészideje megrö­vidül, s igy még az aszályos idő­•szak előtt beérik. A jarovizálás te­hát a többtermelést biztosította, így gyorsan terjedt. 1933-ban még csak 200 ezer hektáron alkalmaz­ták, 1941-ben pedig 17 millió hek­tárnyi volt a tavaszitásos vetés­terület. ^További kísérletei során Li­szenko azt is beigazolta, hogy a növények fejlődésében a hő- és jarovizációs szakasz után az úgynevezett fényszakasz követke­zik, amelyben a növények fejlődé­sük teljes megtételéhez elsősorban a megvilágítás és sötétség bizonyos időarányát igénylik. így született meg a stádiumos fejlődés elmélete, amely egyszerre világá repítette szerzője nevét. Ugyancsak a stádiumos fejlődés elméletének alkalmazásával sike­rült leküzdeni a Dél-Ukrajnában a burgonya „elfajzását" is. Liszenko kimutatta, hogy a burgonyának a gumóképzés időszakában a nyári­nál alacsonyabb hőmérsékletre van szüksége. A délukrajnai meleg nyár ugyanis a rügyek megörege­dését idézi elő. A burgonya nyári vetésével a káros meleghatás elke­rülhető. A szakaszos fejlődés elméletének mind gyakorlati, mind tudományos szempontból igen nagy jelentősége van. Liszenko és munkatársai ki­mutatták, hogy a gabonafélékhez hasonlóan számos mezőgazdasági növény fejlődése befolyásolható. Ugyancsak ebből fakadt az a mód­szer is, amelynek segítségével a tavaszi növények öröklődőén őszi­vé, az ősziek pedig tavaszivá vál­toztathatók. Tudományos szem­pontból a szakaszos fejlődés elmé­lete általános biológiai elmélet, amely új szempontból világítja meg az öröklékenység és változékonyság természetét. Bizonyítja, hogy az egyedi fejlődés szakaszainak egy­másutánja azon létfeltételek igény­lését jelenti, amelyek között a faj vagy fajta az évezredes vagy év­milliós törzsfejlődés (filogenézis) során létrejött. T iszenko és tanítványai Micsu­rin tudományos hagyatékát az alkotó szovjet darwinizmus irányzatává fejlesztették ki. Dar­win a fejlődést még csak magya­rázta, ezzel szemben az alkotó dar­winizmus már a fejlődés céltudatos irányítására törekszik. Ebből az alkotó jellegből következett, hogy Micsurin továbbfejlesztett tanítása a kromoszoma-génelmélet felett 1948 augusztusában győzelmet tu­dott aratni. Liszenko akadémikus fáradhatatlan munkássága nyomán az alkotó szovjet darwinizmus ma már nemcsak öröklésbiológiai el­mélet és biotechnikai gyakorlat, hanem a széles néprétegeket átfogó hatalmas tömegmozgalom ls, amely a szocializmusból eredt és annak anyagi haladását viszi tovább. Kiss István főiskolai tanár A dolgozók kérték — a ianács elintézte Megnyitották a Fodor-telepi sütőüzemet Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy Szegi István tanácstag foga­dóóráján a Petőfi-telepi dolgozók azzal a kéréssel fordultak a ta­nácshoz, hogy ott helyben nyissa­nak sütőüzemet a kenyérellátás zavartalan biztosítása érdekében. Kérésüket Szegi István tanácstag tolmácsolása útján a Városi Ta­nács és a Kenyérgyár vezetősége elintézte, megnyitották a Petőfi­telepi sütőüzemet. Amikor a hírről tudomást sze­reztek a Fodor-telepi dolgozók, fel­keresték Szegi István tanácstagot, — aki ugyancsak Fodor-telepi la­kos — és kérték, intézze el a ta­nácsnál, hogy Fodor-telepen is nyissanak sütőüzemet. Szegi István eleget tett a dolgozók kérésének. A kereskedelmi osztály, az állandó bizottság ért a Kenyérgyár vezető­sége megvizsgálta a lehetőséget cs teljesült a Fodor-telepi dolgo­zók kérése: A Tátra-utca 4. szám alatt megnyitották a sütőüzemet, hogy ott helyben süssék a kenye­ret a Fodor-telepi dolgozók ré­szére. lljtipusú vérátömlesztő gyártását kezdték meg Az Orvosi Műszergyár dolgozói Magyarországon még nem ismert újtípusú vérátömlesztő gyártását kezdték meg. Az új készülék igen korszerű: egy szivattyúból és há­rom gumicsőből áll. Súlya mind­össze 15 dekagramm, könnyen hor­dozható. Öriási előnye, hogy egy kis csap közbeiktatásával közvetle­nül a véradóból a betegbe fecsken­dezhető a vér. Gyors ütemben folyik az újtipu­sú gennyszívó berendezés készítése is. Ennek súlya nyolc kilogramm, könnyen szállítható egyik betegtől a másikhoz. A gyár dolgozói nemrégen kezd­ték meg a száraz kivitelű alap­anyagcsere vizsgáló készülék gyár­tását. Előnye, hogy szükség esetén a betegágyhoz tolható és a vizsgá­lat minden helyzetben elvégezhető. WhwiVÍo nélkülözhetetlen az agitációs munkában

Next

/
Thumbnails
Contents