Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

DELMOGYSRORSZAG VASARNAP, 1953. OKTÓBFR I. üdvözlő távirat a Csehszlovák Hadsereg Napja alkalmából | R Ö V I D H I R EK Alexcj Cepicka hadseregtábornok, a Csehszlovák Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének Prága Tisztelt Miniszter Elvtárs! A csehszlovák hadsereg napja alkalmából a magyar néphadsereg harcosai és parancsnokai, valamint a magam nevében szivélycs üdvözletemet és jókívánságaimat fejezem ki önnek és a baráti csehszlovák hadsereg minden harcosának és parancsnokának, Kívánom, hogy a csehszlovák hadsereg közös felszabadítónk, a dicsőséges Szovjet Hadsereg gazdag tapasztalatainak felhasználásával sikereket érjen el a harci és politikai kiképzésben és továbbra is erős támasza legyen a Csehszlovák Köztársaság függetlenségének és a szocializmust építő csehszlovák nép békés munkájának. Budapest, 1953. október 3-án. Bata István altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Palmiro Togliatti elvtárs beszéde az olasz képviselőházban az olasz külpolitika kérdéseiről Róma (MTI) Palmiro Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára az olasz parlamentben folyó külügyi vita során pénteken nagy beszédben bírálta a korábbi kereszténydemokrata kormányok és a jelenlegi olasz kormány külpolitikáját. Togliatti elvtárs részletesen ismertette azokat a károkat, amelyeket az atlanti politika okozott Olaszországnak. Togliatti elvtárs megállapította, hogy ; június 7. óta az olasz parlaj mentben egyre több oldalról [ hallatszik néhány olyan kövg| telés, amelyet azelőtt csak a I kommunisták és a szocialisták | hangoztaitak. Gazdaságpolitl) kai vonalon ma mindenfelől ) azt hangoztatják, hogy harcot | kell indítani a néptömegek nyomora ellen. Togliatti elvtárs ezután a nemzetközi politika főbb kérdéseivel foglalkozott. A trieszti kérdés alakulása következtében a közvélemény rádöbbent, hogy az előző kereszténydemokrata kormányok helytelen külpolitikát folytattak. Olaszországnak az atlanti tömbbe való bekapcsolódása ugyanis eleve veszélyeztette az olasz nemzeti érdekeket. Az olasz gazdasági élet számára elzárta a keleti piacokat, megakadályozta, hogy Olaszországot felvegyék az ENSZ-be és komoly veszélynek tette ki Olaszország földközitengeri és adriai érdekeit. Olaszország most súlyosan megfizet az atlanti politika hibáiért, amint ezt például a trieszti helyzet elmérgesedése is bizonyítja. Togliatti elvtárs a trisíti kérdésről a következőket mondotta: A trieszti kérdés népszavazás útján való megoldására vonatkozó javaslat elvileg elfogadható, de gyakorlatilag veszélyes és alkalmazhatatlan. A népszavazás megtartására vonatkozó javaslatnak csak két eredménye lehet, vagy zsákutcába, vagy pedig olyan helyzethez vezet, amely még a jelenleginél is rosszabb — például a trieszti szabad terület felosztásához. Ezért van az, hogy a kommunisták a békeszerződés rendelkezéseinek alkalmazását követelik, vagy legalábbis azt, hogy a két övezetet ideiglenes polgári kormányzat alatt egyesítsék. A kommunisták elismerik, hogy ez a két megoldás is nehéz, de pillanatnyilag a legjobb, mert megakadályozná a trieszti kérdés további elmérgesedését. A továbbiakban Togliatti elvtárs felszólította Pellát, tájékoztassa a parlamentet Papagosz görög miniszterelnökkel Albániát illetően folytatott , tárgyalásairól. Az olasz kormánynak kötelessége kijelenteni — mondotta Togliatti elvtárs —, hogy Albánia függetlensége, szabadsága és területi épsége mellett foglal állást. Beszéde befejező részében Togliatti elvtárs hangsúlyozta, hogy nagy veszéllyel jár Olaszország számára az, ha az olasz kormány továbbra ig az atlanti politika útján halad. Az atlanti politika — mondotta — világviszonylatban válságban van. Az egész világon egyre jobban ér. véiniyesül az az irányzat amely az összeg vitás kérdéseik békéa rendezését követéli. Mi azt követéljük, hogy az olasz kormány folytasson olyan külpolitikát, amely találkozik mindazoknak az olaszoknak a helyeslésével, akik szívükön viselik Olaszország és a béke érdekeit — fejezte be beszé. dét Togliatti elvtára. A baráH kínai nép életéből Moszkva (TASZSZ) Október 2-án Moszkvába érkezett Sir William Hayter, Nagy-Britannia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban. A repülőtéren Sir William Haytert D. A. Zsukov, a Szovjetunió külügyminisztériuma protokollosztályának vezetője, továbbá NagyBritannia nagykövetségének diplomáciai munkatársai fogadták P. Grey ideiglenes ügyvivő vezetésével, •k Teherán. Amint a "Keihan« cí- ' mű lap jelenti, az ostromállapotról j szóló törvény 5. cikkelye alapján i az utóbbi időben letartóztatott 1800 ember ügyét "további vizsgá- | lat végett" átadták a katonai ügyészségnek. A lap közli továbbá, hogy a bukaresti IV. Világifjúsági Találkozón való részvételük miatt letartóztatott fiatalok ügyében még nem fejezték be a nyomozást. • (MTI) A "Reuter- hírügynökség jelenti, hogy a délafrikai parlament két házának együttes ülése pénteken felhatalmazta Maian miniszterelnököt, hogy benyújthassa legújabb törvényjavaslatát a színesbőrű választók külön választói névjegyzékbe vételéről, • (MTI) Eisenhower elnök Thomas Gates philadelphiai bankárt nevezte ki tengerészeti miniszterré. A tisztség betöltetlen volt, amióta Charles Thomas helyettes hadügyminiszter lett — közli az »AFP« hírügynökség. + Washington (MTI) Pjung Tung Tao délkoreai "külügyminiszterpénteken megbeszélést folytatott Dulles amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélésen részt vett Robertson, távolkeleti ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkár jelenti az -AFP" hírügynökség. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a megbeszélés azokról a -különböző irányvonalakról szólt, amelyeket az Egyesült Államok kormánya a koreai politikai értekezlettel kapcsolatban ezidőszerint tanulmányoz-, " * !T London '(MTI). A londoni kikötőben 4000 kikötőmunkás beszüntetto a munkát, tiltakozásul a rossz munkakörülmények, valamint az ollen, hogy elbocsátottak egy munkást. Southamptonban 8000 kikö'ömunkás lépett sztrájkba 15 százalékos béremelési kövotelésének kiharcolására. * Isztambul (TASZSZ). Az 1. török hadsereg sajtóirodája részleteket közöl a tráciai (Törökországnak Bulgáriával határos európai része) hadgyakorlatokról. A hadgyakoi latokon részt vesznek az atlanti tömb légierői, köztük lökhajtásos repülőgépek is. I • *, • ^ ; m m/i: fei® P. — -A Az Északkelet-Kína legszebb táján létesített Port Arthur és Dalren körzetében fekvő munkásszapatóriu m kertje az üdülök egyik csoportjával. Mao Ce-tung elvtárs ebben a házban, Csingsuitangban fejtett kl sokáig forradalmi tevékenységet. Megindult Kelet-Kínában a tea-levelek szüretelése. A Cskiang tartománybeli Hangcsow-i tea termesztői szüretelik a világhírű Lung. csing.fajtájú teát. NEMZETKÖZI SZEMLE Miórf nem felel meg az Egyesült Államoknak az ENSZ alapokmánya ? Az Egyesült Nemzetek Szervezete a második világháborúban a fasizmus felett győzelmet aratott nemzetek koalíciójából nőtt ki. E szervezet magasztos céllal alakult meg: biztosítani a világ valamenynyi népének baráti együttműködését, a nemeztközi konfliktusok békés rendezése, az agresszorok megzabolázása, a tartós béke érdekében. E célokat fejezi ki az ENSZ alapokmánya. Az alapokmány egyik legfontosabb cikkelye a Biztonsági Tanács felállításáról és működéséről szóló rész. Ez a cikkely a Biztonsági Tanácsra ruházza a döntés jogát a háború és béke legfontosabb kérdéseiben, így például a Biztonsági Tanácsnak kell döntenie akkor, ha a béke megóvása érdekében az ENSZ fegyveres bcavatokzása válik szükségessé valahol. A Biztonsági Tanács működésének alapelve a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának — a Szovjetuniónak, Kínának, az Amerikai Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak — egyhangúsága. Ez az elv azt Jelenti, hogy a Biztonsági Tanács az említett legfontosabb kérdésekben csak akkor hozhat érvényes határozatot, ha a határozat meghozatalában az öt nagyhatalom egyetért. Ezt az elvet nevezik általában vétójognak. ljp arra a szerepre gondolunk, gmclyet az Amerkai Egyesült Államok imperialistái a második világháború befejezése óta a nemzetközi légkör megmérgezése, a nagyhatalmak háború alatti együttműködésének meg nem történtté tétele, új konfliktusok provokálása, új, háborús tűzfészkek megteremtése és új háború megindulásának kierőszakolása terén játszottak és játszanak, nem okoz meglepetést, ha azt látjuk, hogy az ENSZ-ben helyetfoglaló amerikai képviselők már az ENSZ gyakorlati működésének első napjától kezdve aknamunkát folytatnak az ENSZ alapokmányának megváltoztatása, elsősorban a vétójog megsemmisítése érdekében. Az amerikai imperialisták azt szeretnék, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete amerikai kézben lévő nemzetközi szervezetté változna, amely ráütné pecsétjét az amerikai imperialisták valamennyi agresszív cselekedetére, "jogi indokkal" vértezné fel a szabad és független népekre törő támadókat. Ennek akadálya a vétójog. Az amerikai imperialisták folytatják az ENSZ-alapokmány elleni támadásukat most, az ENSZ 8. ülésszakán is. Wiley szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke és Dulles külügyminiszter már a 8. ülésszak megkezdése előtt kampányt indított az alapokmány módosítása érdekében. Dulles külügyminiszter bejelentette, hogjr Amerika kidolgozza az 'MHII ENSZ-alapokmány módosításának tervezetét. Nem kell magyarázni, hogy az ENSZ alapokmánya csak az amerikai imperialisták véleménye szerint szorul módosításra. A béke és a nemzetközi együttműködés valódi híveinek véleménye szerint az ENSZ alapokmánya tökéletesen megfelel a béke érdekeinek. Az amerikaiak legújabb manőverei még a szövetségesek józanabb köreiben is nyugtalanságot keltenek. Ezek a körök a nemzetközi téren uralkodó valóságos erőviszonyokat tekintetbe véve óvatosan figyelmeztetik az amerikaiakat, hogy veszélyes kalandra vállalkoztak. A londoni "The Times" például azt írta, hogy az ENSZ-tagállamok többségének véleménye szerint "a jövő világának és az egész világ rendjének rendkívül komoly kárt okoznak, ha lehetővé tennék az ENSZ állandó kommunistaellenes szövetséggé való elkorcsosulását". Az ENSZ 8. ülésszakán az alapokmánymódosítás körül folyó vita még nem ért véget. Az eddigi jelek azonban máris azt mutatják, hogy az amerikai mesterkedések komoly ellenállásba ütköznek, mert az ellenük folyó harcban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok képviselői mellett felsorakoznak a gyarmati és függő országok világosabban látó politikusai és több nyugati ország képviselői is. Szövetség: Francóval Az Egyesült Államok és Franco Spanyolországa között támadójellegű katonai megegyezés jött létre. A megkötött egyezmények feljogosítják az Egyesült Államokat, hogy katonai berendezéseket építhessen és használhasson Spanyolország területén, hogy oda katonai missziókat küldjön. Ennek ellenében Amerika 226 millió dollár "segélyt" nyújt Spanyolországnak, magától értetődőleg katonai célokra. Az egyezmény kétségtelenül beilleszkedik az Egyesült Államok háborús előkészületeinek láncolatába. Spanyolország ezzel az egyezménynyel lényegileg szerepet vállal a támadó atlanti szövetségben. Ugyanakkor ez a szövetség elmélyíti Spanyolország gazdasági válságát, amerikai megszállást hoz az országra, méginkább amerikanizálja a spanyol gazdasági életet. Az Egyesült Államok uralkodó körei tehát nyílt szövetséget kötöttek az egész világ népei által megvetett és kiközösített Francorendszerrel és ezzel megmutatták, hogy kalandorpolitikájuk keresztülvitele érdekében a legszégycnletesebb cinkosságtól sem riadnak vissza. Az "atlanti szövetségesek" táborában az egyezmények megkötése alkalmából felhangzottak a hivatalos dicshimnuszok. A hozsannázás mellett azonban hallani lehetet más hangokat is, amelyek azt mutatják, hogy az amerikai-spanyol egyezmény tovább mélyíti az Amerika és nyugati partnerei közötti ellentétet. Ezzel az egyezménnyel ugyanis az Egyesült Államok jelentősen megerősítette pozícióját az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren, ami csorbítja Anglia érdekeit. Ugyancsak az angol érdekeket fenyegeti, hogy az egyezmény megkötésével a Gibraltár angol támaszpontra amerikai biztatásra igényt tartó Franco feltehetőleg további amerikai buzdításban részesül majd. Franciaország érdekei szintén újabb veszélyben vannak, mert amerikai haderők kerülnek az északafrikai gyarmati birtokok közvetlen közelébe. Minthogy e szövetségek egyrészt kénytelenek számolni népeik antifasiszta beállítottságával, másrészt aggódnak pozíciójuk miatt, nem nézik túl jó szemmel Franco és az amerikaiak közeledését. A "The Times" már az egyezmények megkötésének másnapján nyugtalankodott. hogy "abban a pillanatban, amikor az Egyesült Álla" mok használatába veszi a spanyol támaszpontokat, földközitengeri hatalommá növi ki magát". A francia "Combat" amiatt fakadt ki, hogy az amerikaiak lényegesen udvariasabbak a fasiszta Francoval, mint a franciákkal:" Milyen diszkrétek voltak Spanyolországot illetően és ugyanakkor hogyan foglalták el La Rochcllct, Chateauxrouxt, vagy Verdunt, hogy amerikai támaszpontokká változtassák — írja a lap. Washington és Madrid megegyezése az amerikai háborús politika újabb bizonyítéka. Hiába szónokolnak az amerikai vezető körök képviselői "békeszeretetükről", cselekedeteik megmutatják, hogy mindenképpen fokozni igyekeznek t) nemzetközi feszültséget]