Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

VASÁRNAP. 1953. OKTÓBER 4 3 DÉLMBGYARORSZAG Ma tartja alakuló illését a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat csongrádmegyei szervezete Ma, vasárnap délelőtt 10 órára a Városi Tanács nagytermébe összegyűlnek megyénk értelmiségi dolgozói tudósok, mérnökök, orvosok, pedagógusok a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat csongrádmegyei szervezetének alakuló közgyűlésére. A közgyűlés napirendje: elnöki megnyitó, referátum és hozzászólások, a megyei vezetőség és ellenőrző bizottság megválasztása, zárszó. Nyilatkozatok az értelmiség új fömegszerveze léről F özoktatásunk egyik feltűnő ^ hiányossága volt a természettudomány oktatásának elhanyagolása. Nem egyszer találkozunk főiskolát végzett, egyébként művelt, idegen nyelveket beszélő értelmiségiekkel, akiknek természettudományi ismerete nem áll arányban műveltségükkel, sőt sokszor még a legelemibb biológiai, közegészségügyi, technikai, stb. kérdésekről sem tájékozódtak. E hiány rendszerint még feltűnőbb azoknál, akik magasabb iskolákig nem jutottak. így nem is csodálkozhatunk azon, ha a természet egyszetű, s már jól ismert jelenségeiről hibás nézeteket vallanak és sokszor szemükben a természet inkább rejtély, mintsem valóság. Érthető az is, ha széles rétegek estek hiedelmek és babonák áldozatául. Dolgozó népünk ezen káros örökségét hivatott felszámolni a most alakuló Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, de az előbbin kívül e Társulat hivatása még a folyton fejlődő ismereteink iránti széleskörű érdeklődés felkeltése és felszínentartása. E munkából vezető értelmiségünk nagy rétege kiveszi a részét. Tudományos intézetekben, laboratóriumokban dolgozók, orvosok, természettudósok, pedagógusok, technikusok és még más értelmiségiek népszerű, de mégis színvonalas előadások útján szoros kapcsolatba jutnak a dolgozók legszélesebb körével s nemcsak érdeklődésük felkeltésére vállalkoznak, hanem jól megszervezett rendszeres előadások útján az iskolán kívüli művelés fontos feladatát is ellátják. Az átfogó szervezetbe tömörült értelmiségünk e feladatra éppen olyan örömmel vállalkozik, mint amenynyi megértésre és érdeklődésre számíthat máris a Társulat a dolgozók széles körében. A Társulat október 4-ére kitűzött csongrádmegyei szervezetének megalakítása helyi vonatkozásban is fordulópontot jelent közművelésünkben. 1VÁNOVICS GYÖRGY Kossuth-díjas egyetemi tanár A felszabadulás utáni magyar kultúrforradalom, a jó és olcsó könyvek kiadása, a különböző iskolák, tanfolyamok, továbbképzők szélesre kitárt kapui felkeltették dolgozó népünkben a tudományok iránti érdeklődést is és ma már jóformán mindenki szívesen bővíti ismereteit a tudományok egyes ágaiban, ha erre alkalom adódik. Mi, mérnökök, akik a műszaki tudományokkal, egyre fejlődő nehézés könnyűiparunk termelési és gyártási problémáival foglalkozunk, nagy lelkesedéssel kapcsolódunk be a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat munkájába, melynek az a célkitűzése, hogy a műszaki tudományok közérdeklődésre számottartó kérdéseit a széles dolgozó tömegek elé tárja. Mi, műszakiak, eddig csak a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének keretén belül dolgoztunk olyan értelemben, hogy szaktudományunk problémáival foglalkoztunk, a tudomány fejlesztése, elmélyítése, egymással való közlése, az egyes felmerült kérdések megoldása volt a célunk és azonkívül egy szűkebb műszaki csoport nevelése és továbbképzése volt a feladatunk. Az eddig végzett, kétségtelenül eredményes munkánkat most kibővítjük azzal, hogy a jövőben a MTESZ-ben végzett munkánkon kívül a Társulat rendelkezéséré is örömmel állunk abból a célból, hogy a nagy nyilvánosságot érdeklő műszaki ismereteket és^eredményeket előadjuk, a nagyközönség számára érthetővé és világossá tegyük. Hazafias kötelességünk az is, hogy a nagyközönséget érdeklő műszaki kérdéseket és problémákat számukra is ismertessük, mert csak így vihetjük előre kultúrforradalmunkat a magunk vonalán, így válhatik dolgozó népünk a műszaki kérdések iránt érdeklődő és azzal foglalkozó szocialista ipari ország népévé. NAGY SÁNDOR, a Szegedi Textilművek főmérnöke A termelőszövetkezetekből való kilépés és a feloszlás engedélyezésének szabályozása SZEGEDI JEGYZETEK Rövid és hosszú magánhangzók Az elmúlt este vé- táblán már espressé, gigsétáltam néhány olvasható — bár lehel utcán és városunk espressö is, mert a szépülő képében gyö- vesszőt egy vonással nyörködtem. De már ketté osztották, kevésbbé gyönyör- Ugyancsak a Leninködtetett a 65/1. Épitő- utcában lévő Szegedi ipari Vállalat tábláSzörszálhasogatásHak tűnnének ezek a megjegyzések, melyek a helytelen nyelvhasználatról tanúskodnak, ha nem gnndanánk arra, hogy a A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a termelőszövetkezetből való kilépésnek és a termelő, szövetkezet feloszlása engedélyezésének és végrehajtásának szabályozásáról, a pénzügyminiszterrel, begyűjtési miniszterre! és igazságügyminiszterrei együttesen pedig utasításban szabályozta a kilépéssel és feloszlással kapcsolatos eljárást. A rendelet szerint á termelőszövetkezetből csak n gazdasági év vé. gén, a közös termény betakarítása és az őszi kenyérgabona elvetése után lehet kilépni, a kilépni szándékozó tagnak e munkáik befejezéséig részt kell vennie a közös munkában. Az a tag. aki ki akar lépni a termelőszövetkezetből, ezt a szándékát írásban köteles a termelőszövetkezet igazgatóságának beje. lentenii. A kilépéssel kapcsolatos minden kérdésiben, így a bevitt föld, az állatok és a gazdasági felszerelés kiadása, valamint a kilépéssel kapcsolatos minden elszámolás ügyében a termelőszövetkezet közgyűlése — az igazgatóság javaslota alapján dönt. A kilépő tagnak a bevitt földdel azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kel; kiadni, elsősorban a termelőszövetkezet tago. sítatlan parcelláiból, vagy a tagosí. tott tábla szélén. A kilépő tagok csak a saját termelőszövetkezetük által művelt földből kaphatják meg területüket vagy ha a községben hasznosítatian tartalékterület van, a termelőszövetkezet közgyűlése kérheti a községi tanácstól, hogy a kMépő tagok földjét tartalékterületből adják ki. Az egyénileg gazdálkodók vagy más termelőszövetkezet földjét érinteni, elcserélni vagy igánybevenni nem lehet A kiadott, föld megműveléséről a kilépő tag köteles gondoskodni Ugyancsak a termelőszövetkezet közgyűlése dönt arról, hogy a kilépő tag által bevitt és a termelőszövetkezet birtokában egyedileg megtalálható állatokat és gazdasági felszerelést, természetben adja-e ki, vagy pedig annak ellenértékét kifizeti. Mind a természetbeni kiadás esetén, mind pedig a pénzbeli elszámolásai] az érték 15 Százalékát a termelőszövetkezet fel nem osztható alapjához kell csatolni és szá. mításba kell venni azt, hogv annak ellenértékét a termelőszövetkezet a kilépő tagnak kifizette-e, illetve abból mennyit törlesztett. Természetbeni kiadás esetén, ha a termelőszövetkezet az ellenértéket teljes egészében kifizette, a kilépő tag állat vagv félszerelés szabadpiaci árát kötele* a termelőszövetkezet, nck visszatéríteni. A kilépő tag egyéb követeléseit és tartozásait a zárszámadáskor kell elszámolni. Ekkor ki kell adni részére a munkaegységei után járó, még ki nem adott részesedést terményben és pénzben, de abban az esetben, ha az elszámolás szerint a termelőszövetkezettel szemben tartozása van, azt az egészévi munkaegységrészesedés 50%-a erejéig lehet levonni. Annál a termelőszövetkezetnél, amelyből a tag ki akar lépni, ki kell számítani, hogy a termelőszövetkezet hitelei és egyéb tartozásai a kormányprogramm alapján a termelőszövetkezet részére juttatott valamennyi kedvezmény figyelmen kívül hagyásával mennyit tesznek ki, ennek 50 százalékát a termelőszövetkezeti tagok száma, 50 százalékát pedig a tagok által bevitt föld arányában kell elosztani s az ilymódon egy tagra eső résszel minden egyes kilépő termelőszövetkezeti tag a fenti arány szerint az államnak tartozik. Az' állammal szemben fennálló tartozást közölni kell a mezőgazdasági és szövetkezeti bankkal s a kilépő tag a tartozás esedékes részét a banknak 1953 december 31-ig megfizetni köteles. Ugyancsak köteles a kilépő tag egy éven belül megfizetni a termelőszövetkezettel szemben fennálló tartozást, ezek között a termelőszövetkezet vagyonhianyából arányosan reá eső részt, valamint a termelőszövetkezetnek szándékosan, vagy gondatlanságból okozott kárt. A kilépő tag elveszti a termelőszövetkezeti tagsággal járó összes kedvezményeket, így az adófizetési, hitel és egyéb kedvezményeket, a szociális juttatásokat s a termelőszövetkezetnek nyújtott 10 százalékos beadási kedvezményből reáeső részt pótlólag teljesíteni köteles. A földművelésügyi miniszter rendelete és a végrehajtási utasítás szabályozza a termelőszövetkezet feloszlásának rendjét is. A termelőszövetkezet közgyűlési határozat alapján kérheti a földművelésügyi minisztertől a feloszlás engedélyezését. Az erre a célra összehívott közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak négyötöde résztvesz és a tagoknak legalább kétharmad része a feloszlás mellett szavaz. Ha a közgyűlés ilyen módon a feloszlás mellett dönt, feloszlási kérelmét a járási tanács elnöke útján küldi meg a földművelésügyi miniszternek. Ha a föloszlást kérő termelőszövetkezetből legalább 10 tag továbbra is szövetkezeti gazdálkodást kíván folytatni, a termelőszövetkezet eredeti nevével és a közös vagyon birtokában tovább folytatja működését, a feloszlást kérő tagok pedig a kilépésre megállapított szabályok szerint léphetnek ki a termelőszövetkezetből. Ha a földművelésügyi miniszter a feloszlást engedélyezi, a felcszló termelőszövetkezetnél a földek, az állatok és a felszerelés kiadására, a termelőszövetkezet tartozásainak és egyéb kötelezettségeinek rendezésére és a tagokkal való elszámolás végrehajtására felszámoló bizottságot kéli szervezni. A felszámoló bizottságnak munkáját három napon belül be kell fejeznie. A feloszló termelőszövetkezet tagjai az őszi betakarítást soronkívül kötelesek elvégezni és a terményekkel elszámolni tartoznak. Feloszlás esetén a termelőszövetkezet összes hitelei esedékessé válnak s nem lehet figyelembe venni az állam által a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitel, adó és beadási kedvezményeket. Az 1953. évi gazdálkodás alapján fizetendő jövedelemadót a felszámolás során ugyancsak figyelembe kell venni. A feloszló termelőszövetkezet tagjainak a tartozások megállapítása és kielégítése után ki kell adni a földet, a bevitt állatokat, és gazdasági felszerelést, nem lehet azonban kiadni a termelőszövetkezet számára juttatott törzsállományt és annak szaporulatát, hanem azt elsősorban a termelőszövetkezet hiteleinek fedezésére, vagy beadási kötelezettségének teljesítésére kell fordítani. Ilyenek hiányában felhasználásáról és a feloszló termelőszövetkezet kártalanításáról a földmüvelésügyi miniszter gondoskodik. A törzsállományhoz és annak szaporulatához nem tartozó közös állatállomány szaporulatát vagy a közös beszerzésből származó állatokat, ha a termelőszövetkezet tartozásait már rendezte, a 4agok között szét lehet osztani, de a tagokat az állatokra eső hiteltartozással az állatok kivitelének arányában egyenként meg kell terhelni. Ugyancsak ki kell adni a közös termény- és takarmánykészletet, ha a feloszló termelőszövetkezetnek hiteltartozása vagy beadási kötelezettsége nincs. Ha a termelőszövetkezetnek ilyen kötelezettsége van, a termény- és takarmánykészletet ennek fedezésére kell fordítani. Ha a termelőszövetkezeti közös vagyon a kötelezettségek kielégítésére nem elegendő, fedezetlen tartozással a feloszló termelőszövetkezet tagjait meg kell terhelni s e kötelezettségeik esedékes részét ugyancsak 1953 december 31-ig teljesíteni tartoznak. A kilépő tagok, illetve a feloszló termelőszövetkezet tagjai részére kiadott földekre a tulajdonjogot telekkönyvileg be kell kebelezni. A föld kimérésével és telekkönyvezésével kapcsolatos költségek a kilépő tagot terhelik. A feloszló termelőszövetkezet tagjai által bevitt föld, állatok és gazdasági felszerelés kiadása után fennmaradt földnek és egyéb vagyontárgyaknak átmeneti megőrzéséről a községi tanács és felszámoló bizottság köteles gondoskodni, annak végleges hasznosításáról, elsősorban a környező termelőszövetkezetek megerősítésére való fordításáról a földművelésügyi miniszter rendelkezik. (MTI) ja, mely több tatarozott házon azt hirdeti, hogy a „kormányprogram" keretében végzik a munkálatokat, — egy m-el. Erre elhatároztam, hogy egy félórás séta keretében végig Kiskereskedelmi SS-as nyelv fegyver új éleés 16-os paplrárudái tünk sikeréért vívott cégtábláin „. .irószv. harcban és nem mindrcket hirdetnek — egy az, hogy a harcírószerek helyett ban éles, vagy rozsA Szegedi Tiizép — dás fegyverrel harcoLenin-utca — „épitő- lünk. A magyar anyagot" hoz inga- nyelvnek igen jelleglomba, rövid í vel. A zetes és fontos sajátkorzó elején áll a sága a magánhangFilharmónia kézzel zók hosszúságának és tallózom a szegedi festett hirdetése. Er- rövidségének megküutcák tábláit és röl megtudjuk, hogy: lönböztetése. Más a egyéb feliratait — „Banyák Kálmán hidd és más a hidd, mindenki olvasnia- VIT-dijas liegedümü• más a burok és búrok nyait — nyelvhelyes- vész" játszik. Ide stb. ség szempontiából. is rövid i-betűt Írtak Rögtön sietek leszc• hosszú {-helyett. A gezni — nem volt kel- Vörös Csillag mozilemes séta. A Hősök val szemben van a Kapujától az Anna- Csongrádmegyei /;•:kútig a következő hi- gaÜanközvetilő Vállabákat figyeltem meg: lat. A „közvetítő" A Szegedi Mérleg- azonban hosszú i-vel készítő Szövetkezet Írandó. Az Anna kúti „javít" — javít he- tejivóban hónapok lyett: a táblán két- óta egy bosszantó szer is helytelenül ír- helyesírása tábla va. Általában az fi- hívja fel a vendégek gyelhető meg, hogy a figyelmét, hogy , a magánhangzók hosszú- poharakat szivefkedjeságának a jelölésében nck visszavinni a felvan a legtöbb hiba. szol gállónak." A Jókai-utcában A kalauzok helyteMélyépitő Vállalat len nyelvérzékkel neve szerepel egy láb- egyes megállóhelyekIán — rövid i-vel. A nél „körutat" monLenin-utca elcjcn, lé- danak, holott mindenvő espressó portálján ki tudja, hogy itt egy csak espresso az írás olyan út-ról van szó, rövid o-val, ugyanott amely köralakú, knra megvilágítható cég- ben fut, nem körben. A minisztertanács és a SZOT rándorzászlajának odaítélése az élenjáró állami gazdaságoknak, gépállomásoknak és erdőgazdaságoknak zászlajának nyertese az egyeki gépállomás. szocialista félévében jeértek el. Az tényezője az Kinek a fülét ne sértené, ha Petőfi Nemzeti Dalát így hallaná: Talpra, magyar hi (1) a haza. Az utcai feliratok mindenki olvasmányai! Minél szebbek, vonzóbbak, ásnál többen olvassák ükét Észrevétlenül növelik az ízlést, a tudást. De ha hiba van bennük annál veszedelmesebbek. Az iskolai oktatás a helyes magyar Ságról, a magyar helyesírásról kevésbbé eredményes, ha az utcán a „hivatalos" feliratok az olt tanitot• taknak az ellenkezőjét bizonyítják. NAGY DEZW Mezőgazdaságunk üzemei az 1953. év I lentős eredményeket elért sikerek döntő állami gazdaságokban, gépállomásokon, erdőgazdaságokban kibontakozott, eddig még nem tapasztalt lendületű szocialista munkaverseny. Az állami gazdaságok, gépállomások és erdőgazdaságok dolgozói hazafias lelkesedéssel kapcsolódtak be a népünk ünnepeire kezdeményezett munkaversenyekbe, a felszabadulási hét versenymozgalmába, a május 17-i választási békeversenybe, a Béke Világtanács budapesti tanácskozásanak tiszteletére indított versenymozgalmakba. E széles, a dolgozók többségét átfogó munkaverseny jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista üzemeiben, azok többségében sikeresen teljesítették az I. féléves terveket és ezzel megteremtették a magas termés és termelési eredmények alapját. A népgazdasági tervek és a szocialista munkaverseny célkitűzéseinek teljesítésében 1953. év első felében elért eredmények alapján, a minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége a mezőgazdaságban rendszeresített vándorzászlajának odaítélésére a következő határozatot hozta: i. Állami gazdaságok területén » A munkaverseny győztese, a minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vándorzászla'ának nyertese a gorzsai állami gazdaság. A gazdaság a gabonafélék tervezett termésátlagánál lényegesen magasabb eredményt ért el, többek között őszibúzából 15.5 mázsát, ősziárpából 14.9 mázsát. Első féléves tejbeadási tervét 110 százalékra, hízottsertésbeadási tervét 148 százalékra teljesítette. A fejlett szovjet agrotechnikát széles körben alkalmazta, az őszi kalászosokat 84 százalékban, a tavasziakat pedig 100 százalékban feeresztsorosan vetette. A szükséges munkavédelmi és balesetelhárítási intézkedéseket végrehajtotta. A gorzsai állami gazdaság dolgozói 75.000 forint pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje a surjáni állami gazdaság. II. Gépállomások területén i A munkaverseny győztese, a minisztertanács és a SZOT vándorAz egyeki gépállomás dolgozói 25.000 Ft pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje a nagyigmándi gépállomás. A nagyigmándi gépállomás dolgozói 15.000 Ft pénzjutalomban részesülnek. III. Erdőgazdaságok területén i A munkaverseny győztese, a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának nyertese a debreceni állami erdőgazdaság. A debreceni állami erdőgazdaság dolgozói 75.000 Ft pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje a balassagyarmati állami erdőgazdaság. A balassagyarmati állami erdőgazdaság dolgozói ötvenezer Ft pénzjutalomban részesülnek. (MTI) Megnyílt „A magyar könyv" kiállítás a Nemzeti Múzeumban Szombaton délben Budapesten a Nemzeti Múzeumban megnyílt „A magyar könyv" című kiállítás s ezzel kezdetét vette az ünnepi könyvhét is. A megnyitásra eljött irodai, mi és kulturális életünk számos kiváló képviselője. Megjelent a budapesti di plomáciai képviseletek több tagja is. Ünnepi beszédet Darvas József népművelési miniszter mondott. Bevezetőben néhány számadattal megvilágította a hatalmas fejlődést, amelyet könyvkiadásunk az 1938-j; ! es,7.teindőhöz képest napjainkban el ért. Amíg 1038-ban 8125 mű jelent meg 17 millió 309 ezer példányban, 1952-ben 15.028 müvet adtunk ki 48 miihó 200 ezer példányban Könyv, tárhálózatunk fejlődését 'méltatva elmondotta, hogy több mint 4090 üzemi, 3400 falusi, 14 városi, f>6 járási és 12 megyei könyvtárunk van, nem számítva a tudományos, az iskolai könyvtárakat Az olvasók száma csak az állami könyvtárakban az 1950. évi 120 ezerről 333 ezerre nőtt.