Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK f A termelőszövetkezetekből való kilépés és a feloszlás engedélyezésének szabályozása Megnyílt ®A magyar könyv® kiállítás a Nemzeti Múzeumban Ma tartja alakuló ülését a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csongrádmegyei szervezete. "A ?" M D P C S-O N G R A .D M 'E G V E I P A 0'B I-Z MS;A'GÁ'N;ieA: P 7 A IX. ÉVF. £33. SZÁM Alt A 50 FII.I.ER VASÁRNAP, 1953. OKTÓBER 4. A KÖNYV ÜNNEPÉRE A mai napon veszi kezdetét a Könyv Ünnepi Hete. A követ­kező napokban az egész országban irodalmi esteken, szakmai elő­adásokon, könyvkiállításokon, ankétokon és olvasók megbeszélé­sein vitatják meg az írók, könyvtárosok és a kultúra munkásai az egyre növekvő olvasótáborral a könyvkiadás ós a könyvtári munka eddigi eredményeit, az írók és olvasók kapcsolatát s az olvasók kívánságait a további munkával kapcsolatban. Egész né­pünk ügye ez az ünnepi hét. Tudjuk mit ünnepelünk. A szépiro­dalom, a jó regények, versek, nemcsak szórakoztatnak, gyönyör­ködtetnek, hanem segítenek bennünket az új, magasabb erkölcsű, szocialista ember kialakításában. A politikai, ideológiai kiadványok­ból a marxizmus-leninizmus iránymutató elméletét ismerjük meg. Az ismeretterjesztő könyvek emelik az általános műveltséget és felhívják a figyelmet a társadalom, a természet és a technika bo­nyolult és új életünkkel ezer szállal összefüggi! kérdéseire. Szak­könyveink a szaktudományok újabb eredményeivel ismertetik meg dolgozóinkat, megteremtik a feltételét annak, hogy szakembereink elméletileg a technika legmagasabb fokán álljanak. A tudományos művek az új kutatások eredményeit közvetítve egész népgazdasá­gunk fejlődését segítik elő. Az Ünnepi Könyvhét újfajta ünnepléssel emlékezik meg a könyvről a tudás forrásáról. A felszabadulás előtt a magyar iro­dalom legjobbjai reménytelen küzdelmet vívtak azért, hogy a ha­gyományos könyvnapok szűk vásári keretét fel tudják hasznain! a magyar kultúra kiterjesztésére, hogy a könyvkiadas tőkéseinek hatalmas hasznot hajtó alkalmat fel tudják használni a magyar irodalmi közvélemény megteremtésére. Legmélyebbre látó Íróink nagyon tisztán érezték, milyen fojtogató hatással van a jó könyv, a kultúra terjedésére, a visszhangtalanság, az olvasói közvélemény hiánya -Hódmezővásárhelyen az év augusztus havában egyetlen könyvet sem adtak el - írta Móricz 30 évvel ezelőtt - s ebben a városban él körülbelül 65 ezer lélek... Kisújszállásra még híre sem jut el az új könyveknek. Kabára még az a hír sem, hogy van könyv a világon... Kinek írunk?... Minek írunk?,., Vagy csak önámítás az egész magyar irodalom?® Könyvkiadásunk sivár helyzete sok-sok szállal volt összekap­csolva a felszabadulás előtti társadalom betegségeivel. Annak a társadalomnak nem volt érdeke, hogy széles tömegek között ter­jessze el a valóságot ábrázoló irodalmat. A kultúrát kicsiny társa­dalmi réteg monopóliumé süllyesztette, az addig született értéke­ket érdekeinek megfelelően elferdítette, vagy egész egyszerűen el­süllyesztette, az újakat torzszülötté tette. A felszabadulás után mindez megváltozott. Népi demokráciánk törődik egyrészt a jó könyvek létrejöttének lehetővé tételével: fokozottan segíti íróinkat, másrészt törődik az olvasótábor megteremtésével és egyre nagyobb szélesítésével. 1938-ban, 3136 mű jelent meg, 7 millió 800 ezer pél­dányszámban, 1950-ben 6404, 1951-ben 12.197, 1952-ben pedig 14.404 művet adtunk ki. A három utolsó év alatt megjelent kiadványok ösSzpéldányszáma jóval meghaladta a 150 milliót. Még szembe­tűnőbb a fejlődés a könyvtárhálózat tekintetében. Ma már jól, és egyre jobban szervezett üzemi és falusi könyvtár hálózatunk van. 4028 üzemi és 3812 falusi könyvtár juttatja el a növekvő olvasó­közönséghez a régi és új irodalom legjavát és a népszerű szak­könyveket. A négy szegedi könyvtár helyzete és a könyvforgalom is tük­rözi ezt a fejlődést. A legutolsó évben nagyarányú az olvasótábor ós a könyvvásárlók számának növekedése. Jelentősen emelkedett a fiókkönyvtárak száma, az üzemi könyvtárak bővültek, a könyv­üzletekben megtöbbszöröződött a forgalom. Az olvasók érdeklődése is sokat fejlődött a helyes irány felé. Azok is, akik pusztán szó­rakozni akarnak csupán, ma már magyar klasszikusok műveit keresik és egyre inkább szovjet regényeket is. Nagymértékben fokozódott az igény a szovjet szakkönyvek iránt, dolgozóink meg­értették már, milyen óriási segítséget jelentenek ezek a termelés­ben. A legutóbbi hónapok bizonyítják a könyvüzletek tapasztalatai szerint, hogy parasztságunk az eddiginél sokkal fokozottabban kapcsolódott bele az olvasásba. Tavaly még kevéssé érdeklődtek a könyvhét iránt, az idén egészen más a helyzet. Igen népszerű -A mi szövetkezeteink® című könyvsorozat, sok példány fogy be­lőle napról-napra. Sok szövetkezetből keresték Paníjorov; A traktorok megindulnak című regényét. A szegedi üzemek már jóval a könyvhét megindítása előtt hozzáláttak az üzemi könyvkiállítások, könyvvásárok megszerve­zéséhez. Húsz üzem maga kezdeményezte, hogy üzemükön belül kiállítás legyen. így például a Villamosvasút, az Ecsetgyár, a Tex­tilművek, a Falemezgyár, a Délmagyarországi Közraktárak. Lel­kes előkészítő munka folyik az Üjszegedi Kendergyárban. Több üzemből az elvtársak személyesen válogatták össze az üzemben kiállításra kerülő és megvásárolható könyveket. 59 üzemben lesz könyvhét, amelynek során ankétok, ismertetések is lesznek. Eddigi harcaink, kultúrforradalmunk megteremtették az olva­sótábor terjedésének, új irodalmi közvélemény kialakulásának fel­tételeit. De ezek a feltételek csak akkor válhatnak további sike­rek forrásaivá, ha a kultúra munkásai és az olvasótábor még job­ban megérti: a könyv ügye nálunk nem lehet egyes emberek ügye. Egészséges irodalom, hasznos szakkönyvkiadás csak úgy jöhet létre, ha mellette fokozatosan fejlődik az egészséges irodalmi köz­vélemény is, ha olvasótóborunk minél aktívabbá válik. Ezért van az, hogy a mi könyvünnepünk lényege a tömegek véleményének felszínre hozatala, a szerzők és olvasók találkozása, az olvasói köz­vélemény további szélesítése. & haza javára, a magad hasznára — jegyezz békekölcsön Minden dolgozónk jegyzett A Szegcdi Seprőgyár csaknem minden dolgozója Jegyzett Negyedik Békekölcsönt. Csányi József, aki el­sőnek vette kezébe az ívet, arról beszélt, hogy a dolgozók forintjai a béke bástyáját erősítik és az élet­színvonal emelkedését szolgálja. Lendánszki Rezső élenjáró dolgozó is szívesen jegyzett, amint mon­dotta, a haza javára, a maga hasz­nára. Cseh István seprőkötő, Vince István esztergályos, Nótári János­né seprővarró, de valamennyi dol­gozó jegyzett békekölcsönt. Látják, hogy nemcsak a nyereményekkel kapják vissza többszörösen a jegy­zett összeget, hanem a most épülő új munkatermünk, öltözőnk felépí­tését is segíti ez a pénz. Csonga Gyuláné Békekölcsön! jegyeznek az újszenliváni délszláv dolgozó parasztok békeharchoz. Azok ellen viszont harcolok, akik a termelőcsoporto­kat bomlasztani igyekeznek. Pavlov Draginya délszláv dolgo­zó parasztfiatal, a DISZ helyi szer­vezetének titkára 200 forint köl­csönt jegyzett, mert látja, hogy pár­tunk és kormányzatunk — nemze­tiségre való tekintet nélkül — egy­forma lehetőségeket ad az ifjúság­nak. Ezt bizonyítja, hogy bátyja, Dusán Eudapesten egyetemen ta­nul saját anyanyelvén, amire a mult rendszerben példa nem volt. Édesapja pedig mint az I. típusú Kossuth tszcs tagja szorgalmasan lolgozik. A békekölcsön — békénk vé­delmét, népünk jólétét szolgálja. Ezért jegyzett békekölcsönt Szu­bity Mária délszláv óvónő is. (Tudósítónktól). Amint megis­merték Ujszentiván dolgozó pa­rasztjai a Negyedik Békekölcsön­ről szóló közleményt, a község dél­szláv lakossága máris elsők között jegyzett kölcsönt. A jegyzés első napján — a jegyzésgyüjtőket meg sem várva — megjelent a tanács­házán Ackov Cscdomir 9 holdas délszláv dolgozó paraszt, az I. típu­sú Kossuth tszcs tagja azzal, hogy 300 forint békekölcsönt jegyez. — En azért jegyzek 300 forintot — mondotta —, mert látom,, hogy ebben az országban az igazság elve győz. Azon leszek, hogy a termelő­csoportok megerősítéséből kivegyem, részem, annak ellenére, hogy már 59 éves vagyok. Munkámmal és beadási kötelezettségem maradék­talan teljesítésével hozzájárulok a 128 százalékról 135 százalékra emelkedett a termelés a kölcsönjegyzés napjaiban A MÁV Felépítményi Vasanyag­javító Vállalat dolgozói a békeköl­csön jegyzés alkalmával tartott rop­gyűlésen elhatározták, hogy éves tervüket december 20-ra befejezik. Ezzel is segítik a kormány pro­gramm megvalósulását. Az önlömilhely dolgozói köziil Molnár Mihály sztahánovista irta alá elsőnek a jegyzési ívet. Pél­dáját követték brigádjának tagjai is és elmondották, hogy kölcsön­adott forintjaik egymagukban cse­kély összeget jelentenek, de a töb­bi dolgozóéval együtt árubőségét, jobb életet hoznak számukra. Barta Ferenc sztahánovista a kovácsműhely ben dolgozik. A jegy­zéskor hangsúlyozta: — Eddig is többszörösen vissza­kaptuk a nép államától forintjain­kat. A jövőben is visszakapjuk élei­szinvonalunk emekedésén keresz­tül is, A kölcsönjegyzés napjaiban vál­lalattinknál a termelési eredmé­nyekben is megmutatkozott, Iwgy a dolgozók szeretik hazájukat. A sorompó-, esztergályos-, vcgyeslaka­tos- és kovácsműhely munkásainak átlag teljesítménye 128 százalékról 135-re emelkedett. KATONA LAJOS A további árleszállításokért is adiuk kölcsön forintjainkat A Negyedik Békekölcsön-jegyzés kezdetének napján a Szegedi Víz­és Csatornaművek dolgozói kultúr­műsorral egybekötött ünnepség után kezdték meg a jegyzést, amely most is lelkesen folyik. A vállalat dolgozói átérzik, milyen nagyjelentőségű a jegyzés a 'kor­mány programmjának megvalósí­tásóban. ~ Siprikó Gyula elvtárs, igazgató, a jegyzéskor kijelentette; tudja, hogy további fejlődésünk folyamán az ország dolgozó népe életszínvo­nalának emelkedése még fokozódni fog s bízik erőfeszítéseink sikeré­ben. Nagy Gyula vízvezetékszerelő elmondotta: Érzem és látom, hogy amit kormányunk és pártunk meg­ígér, az minden esetben meg is valósul. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint a közelmúltban tör­tént árleszállítások. Kisfiamnak éppen ebből kifolyólag tudtam váratlanul egy pár új cipőt vásá­rolni. Dombai Kálmánná raktári dol­gozó kijelentette, hogy őszinte szív­vel jegyez békekölcsönt, mert munkája mellett ezzel is segíteni akarja a jólét és bőség programm­jának megvalósulását. Még na­gyobb igyekezettel végzi majd munkáját, mert látja, hogy mun­kájának közvetett és közvetlen eredményei vannak. Kisgyermeke boldog jövőjét akarja biztosítani a békekölcsönjegyzéssel is. Ilyen és ehhez hasonló nyilatk.v zatok hangzottak el a dolgozók aj­káról. Nem volt meglepő, hogy alig három nap alatt a dolgozók 98.4 százaléka eleget tett hazafias köte­lességének. Üzemünk dolgozói élenjárnak a munkában is. A vállalat szeptem­ber havi teljesítése 141.6 százalék. 1953. évi III. negyedévi tervünket 131.7 százalékra teljesítettük. Dol­gozóink szorgalmas igyekezettel és jól megszervezett munkával akar­ják ismét elnyerni a büszke él­üzem címet, amely jelenleg n Fő­városi Vízművek birtokában van. Éppen ezért a negyedik negyedév­ben is szorgalmas munkát akainak végezni az elsőség megszerzéséért. Ezért 100 százalékban résztvesznek a munkaversenyekben és a mun­kafelajánlásokat kivétel nélkül mindannyian teljesítik is. Lipták Lajos Csoportjuk megerősítéséért is adták kölcsön forintjaikat az Alkotmány termelőcsoport tagjai — No azért a hároméri nem kár — mondották az Alkotmány iermMotO­portban, amikor Cirok Antal és másik két tár­sa kilépett a csoportból. — Nem voltak ök olyan szorgalmas tagok, akik után sírni kéne. Csak menjenek, majd mi ma­radunk és ígérjük, hogy álljuk a sarat. Sznrgul masan végzik most az őszi munkát az Alkot­mány tcrmcíócsoporl­ban A tagok biza­kodva beszélgetnek a holnapról. A tagság a békekölcsönjegyzés dsó napjától kezdve a cso port megerősítésére, meg szilárdítására gondol va adta kölcsön forintjait a dolgozó nép államának. A tagság csütörtökön röpgyülésen értesült ar­ról, hogy a dolgozó nép állama újra kölcsönt kér tőlük. Gazdag János tszcs-elnök elvtárs sza­vait figyelemmel hallgat­ta az egész tagság. A be­széd után Iíugyjer An­tal elvtárs elsőnek jegy­zett. 100 forintot. Máso­diknak Kugy-vr elvtárs felesége jegyzett, szintén 100 forintot. Kugyjerné Jól dolgo­zik. Csak az elmúlt hó­napban 61 munkaegysé­get teljesített férjével. — Magvnknaie adjuk — mondotta a jegyzéskor Kugyjer Antalni. — Köl­csön adott pénzemmel kél gyermekem — kislányom és kisfiam — boldog jö­vőjét akarom segíteni. Azt akarom, hogy ez a csoport jövőre még töb­bet adhasson nekiink, mint eddig. Addig meg csak hadd erősödjél:, gya­rapodjék a mi csopor­tunk is. 1— En is szívesen adok kölcsön az állam aak — mondotta Bánfi Imre. A 10 százalékos beadási kedvezmény, a húztad beadás törlése, az árle­szállítás, az ingyenes állatorvosi kezelés, a ki­tel elengedés és a jövő évtől kezdődő begyűjté­si rendszer, — teszi hoz­zá nyomatékkal -- na­gyon sokat jelent szá momra. Ezért jegyzek száz forintot. Félóra sem telt el, s a tagság jórésze már le­jegyzett. Bálint András. Bedö Dezső, Miklós Sán­dor és felesége, László Károly, Szabó János és Szabó Jánosné is öröm­mel adta kölcsön forint­jait az államnak. Az idei kölcsönjegyzés nem az első az orszag­ban. Az Alkotmány tszcs tagjai saját tapasAnla Iáikból tudják, hogy sok­szorosan visszakapják pénzűket az állmától. Tudják azt is, hogy fo­rintjaikat végeredmény­ben önmaguknak adják s velük, a maguk szép jelenét viszik gyorsab­ban előre, a meg szibb a még gondtalanabb iö, vő felé. Megyei könyvkiállítás nyílik Hódmezővásárhelyen Az Ünnepi Könyvhét alkalmával Hódmezővásárhelyen a Petőfi kul­túrház vezetőségével karöltve me­gyei könyvkiállítást rendez a Me­gyei Könyvtár. A megnyitó ün­nepségen vasárnap délelőtt 10 óra­kor Sándor András fiatal író mond ünnepi beszédet, Szabó András zongoraművész és Hunyadi János előadóművész pedig rövid műsorral teszi még kellemesebbé a megnyi­tót. A megyei könyvkiállítás új könyvtermésünk gazdagságát és a megye könyvtárhálózatának fejlő­dését mutatja be. Nógrád íiisgYfi vezet a kukorica és burgonya begyűjtésben A begyűjtési minisztérium versenyjelentése Az október 2-i értékelés szerint a megyék sorrendje a következő: Kukoricabegy üjtésben: 1. Nógrád, 2. Szolnok, 3. Heves, 4. Pest, 5. Csongrád, 6. Borsod, 7. Zala, 8 .Győr, 9. Hajdú, 10. Békés, 11. Bács, 12. Veszprém, 13. Sza­bolcs, 14. Komárom, 15. Somogy, 16. Baranya, 17. Tolna, 18. Vas, 19. Fejér. , Napraforgóbegytijtésben: 1. Győr, 2. Vas, 3. Zala, 4. Tolna, 5. Baranya, fi. Feiér, 7. Veszprém. 8. Nógrád, 9. Heves, 10. Somogy, 11. Csongrád, 12. Komárom, 13. Bé­kés, 14. Szolnok, 15. Pest, 10. Haj­dú. 17. Bács, 18. Borsod, 19. Sza­bolcs. Burgonyabegy üjtésben: 1. Nógrád, 2. Győr, 3. Tolna, 4. Pest, 5. Baranya, 6. Vas, 7. Bács, 8. Fejér, 9. Szolnok, 10. Zala, 11. Komárom, 12. Somogy, 13. Heves, 14. Csongrád, 15. Veszprém, 10. Bé­kés. 17. Szabnlcs, ÍR. Borsod, 19 Ha'du.

Next

/
Thumbnails
Contents