Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-31 / 256. szám

KTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I V. Értelmiségi békenagygyűlés lesz kedden az Ady-téri Egyetemen November 1-én életbe lép a vasúti árufuvarozás szabályzatának módosítása Készülnek a fémgyüjtő hónapra a 600-as ipari tanulóintézet fiataljai AZ MDP CSONGRADMEGYEI PÁR T B I 1 O T T S ÁG Á N A K LAPJA IX. ÉVF. 258. SZÁM ARA 50 FII.LER SZOMBAT, 1053. OKTÓBER 31. „Az európai védelmi közösség" válsága Napjaink nemzetközi eseményeinek középpontjában az Egye­sült Nemzetek Szervezetének nyolcadik ülésszaka, azon belül is a Visinszkij elvtárs-vezette szovjet küldöttségnek a koreai kérdés békés megoldása érdekében kifejtett hatalmas erőfeszítése áll. A szovjet küldöttség fáradságot nem ismerő, következetes törekvései máris jelentős sikereket mutatnak fel és szerte a világon egyre inkább tért hódít annak a ténynek a felismerése, hogy a koreai béke létrejötte és az Egyesült Nemzetek Szervezetének az alapok­mányok szellemében történő további tevékenysége csakis a szov­jet javaslatok megvalósítása nyomán képzelhető el. Az ENSZ most folyó ülésszaka mellett a Nyugat-Európában végbemenő események felé fordul a legnagyobb figyelem. Még ma sem ültek el teljesen az Egyesült Államok és Franco-Spanyol­ország között az elmúlt hónap végén nyilvánosságra hozott szö­vetség-okozta felháborodás hullámai. A világ az utóbbi években hozzászokott ahhoz, hogy az Egyesült Államok politikáját a szö­vetségesek megválasztásában nem azok az elvek vezetik, ame­lyekre oly sűrűn hivatkoznak az amerikai külpolitika vezetői. Az amerikai-spanyol egyezmény végérvényesen megsemmisítette azo­kat az — egyesekben még élő — illúziókat, hogy az amerikai kül­politika elvi alapokon nyugszik. Ez a ©dinamikusnak* mondott, valójában a fasizmus erőit világszerte életre hívó amerikai külpo­litika elsősorban is Franciaországot hozta — ha lehet — még katasztrófálisabb helyzetbe. Franciaországot az a lehetőség ejti ret­tegésbe, hogy ismét — hasonlóan a második világháború előtti helyzetéhez — az újjászülető nyugatnémet militarizmus és az ame­rikaiak által erőteljesen támogatott Franco-Spanyolország közé kerül. A Laniel-kormány kétbalkezes intézkedéseinek következté­ben egyre nagyobb a zűrzavar a francia politikai és gazdasági életben. Az emlékezetes augusztusi hatalmas sztrájkmozgalom következtében alapjaiban megrendült helyzetét a Laniel-kormány most a parasztság rovására elkövetett adóemeléssel és gazdasági szankciókkal kísérli megerősíteni — sikertelenül. A Marshall-terv és az úgynevezett amerikai ©segély* elviselhetetlen helyzetbe jut­tatta a francia parasztokat. A francia parasztság súlyos helyzetét mindennél jobban kifejezi a mezőgazdasági termékek és iparcik­kek árollója. 1952-ben — 1947-hez viszonyítva — a Marshall-terv és az úgynevezett amerikai ©segély* következtében az iparcikkek ára négy és félszeresére nőtt, de a mezőgazdasági termékek ára csupán két és félszeresére. A francia parasztoktól potom áron megvásárolt búzát a francia kormány — amerikai parancsra — olcsó áron Nyugat-Németországba szállítja, ugyanokkor saját szük­ségleteinek kielégítésére drága pénzen kényszerül amerikai búzát vásárolni. Ezek után nem meglepő, hogy Franciaország mezőgaz­dasági termelése ma az 1900. év színvonalára esett vissza. A jogaid­ért, emberibb életének biztosításáért küzdő francia parasztok ak­cióit híven támogatják a munkásság széles tömegei, a kis* és középtisztviselők, akik számára a kormány ©előzetes bejelentési kötelezettséghez* kötötte a sztrájkjogot, a párizsi állami színházak színészei és műszaki dolgozói, akik 2300 társuk elbocsátása miatt immár egy hete állnak sztrájkban. Ilyen körülmények között a francia dolgozók akcióegysége, amely erősebb mint valaha, egyre döntőbb tényezője a francia politikai életnek. Ennek az akcióegy­ségnek tulajdonftható. hogy a francia parlament most folyó ülés­szakán napirendre tűzte a vietnami háború megvitatását a kor­mány heves tiltakozása ellenére, hogy mielőbb megszűnjön az óriási áldozattal járó, eddig több, mint 95 ezer francia katona életébe kerülő és a francia gazdasági élet teljes csődjét előidéző értelmetlen vérontás. Dr. Konrád Adenauer nyugatnémet kancellár a szeptember 6-i nyugatnémet terrorválasztások óta mind gyakrabban intéz ultimátumszerű felszólításokat Franciaország kormányköreihez, hogy az ©európai védelmi közösség* és az ©európai hadsereg* lét­rehozásának ürügye alatt felállíthassa a külpolitikai céljai eléréséhez szükséges hadosztályokat. Miután az Egyesült Államok eddig si­kertelenül kísérelte meg a porosz ©trójai faló* Franciaországba történő becsempészését — francia kormány eddig nem vállalko­zott ennek az egyezménynek a képviselőház elé terjesztésére —, Churchill angol miniszterelnök az angol konzervatív párt mar­gate-i konferenciáján kísérelte meg a nyugatnémet törekvéseknek a megvalósítás stádiumába való juttatását, mondván, hogy amenv­nyiben Franciaország nem ratifikálja az európai hadseregről szóló egyezményt, akkor más módot kell találni arra, hogy Nvugat-Né­metország bekerüljön az európai védelmi közösségbe. Ez, az an­gol-francia viszonyt távolról sem előnyösen befolyásoló angol állás­pont elkeseredett francia ellenállásra talált, melyet legélesebben Daladier volt francia miniszterelnök juttatott kifejezésre. Semmi jel sem mutat azonban arra, hogy Adenauer szívére vette volna a franciák ismételt visszautasításait és második kor­mányának kinevezésekor — amikoris 34 pontból álló kormány­programmot terjesztett elő a bonni parlamentben — ismételten felszólította Franciaországot az európai védelmi közösségről szóló egyezmény ratifikálására. Az új nyugatnémet kormány egyébként /18, nagyobbrészt Adenauer Kereszténydemokrata Uniójánhoz tar­tozó miniszterből áll, akik közül négy tárcanélküli. A nyugati nagyhatalmak külügyminisztereinek a napokban vé­getért londoni megbeszélése is magán viselte a nyugateurópai kon­ferenciák jellegzetességét — az egymásközötti ellentéteket. Ezek az ellentétek az európai védelmi közösség körül kialakult ellenté­tek eloszlatásával és a trieszti kérdés megoldásával kapcsolatban jutottak kifejezésre, de különböző álláspontot foglaltak el a kül­ügyminiszterek az ázsiai kérdésekkel kapcsolatban is. Megvitatták egy négyhatalmi értekezlet lehetőségeit is, de a kiadott zárójelen­tés általában semmitmondó. Nyugat-Európa népei is, politikusai is külön-külön utakat járnak. Erre mutat az a körülmény, hogy amíg az Egyesült Álla­mok-irányi totta nyugateurópai kormányok újabb népellenes akci­ókra törekszenek, addig a nyugateurópai nemzetek békeharcosai nagyszabású előkészületeket tesznek a november 23-tól 28-ig Bécsben megtartandó Béke Világtanács ülésére, hogy további, a béke megvédése érdekében tett erőfeszítéseikkel győzelemre segít­sék a Szovjetunió és a béketábornak az agresszorok ellen folyta­tott következetes és sikeres harcát. Előre az őszi szántás-vetés mielőbbi elvégzéséért! Végezzenek jobb munkál a gépállomások Gépállomásaink dol­gozói szép, de egyben felelősségteljes munkát végeznek. Nekik kell elősegíteni az eddigiek­nél még jobban, hogy a szántás-vetési munka mielőbb befejeződjék. A röszkei gépállomás jó munkát végzett és végez a Táncsics tsz földjén. De hiba az, hogy a rösz­kei gépállomás egyes erőgépeit kivonja a munkából, azzal, hogy nagyjavítást kell rajta végezni. A dorozsmai gépállo­más vezetősége olyan ígéretet tett, hogy a sze­gedi Dózsa termelőcso­portot segíti, hogy mi­előbb földbe kerüljön szántóin a búza- és az árpamag. A Dózsában az árpát már elvetették, de a búzavetésnek még jócskán híja van. Egyik fő oka ennek az, hogy a dorozsmai gépállomás vezetői a tszcs földre nem adtak másik erő­gépet azzal, hogy javí­tást kell rajta végezni. A deszki gépállomás vezetőségének hibája, hogy nem biztosítanak folyamatosan bordáshen­gert a nagyobb rögök szétzúzásához. Ez a hi­ba előfordult például a szegedi. Haladás terme­lőcsoportban is, s lassí­totta a munkát. -.Gépállomásaink dol­gozói már sok szép „ si­kert arattak a kenyér­csatában és most végez­zenek olyan munkát, hogy &z őszi szántás­vetés üteme meggyor­suljon. Gépállomásaink vezetői pedig a legmesz­szebbmenőkig gondos­kodjanak a traktoristák jó munkakörülményei­ről. Gépállomásaink ve­zetői segítsék elő, hogy az erőgépek folyamato­san, időkiesés nélkül dolgozzanak. A Táncsics tsz ma befejezi a vetést Mfí^ ttVK • ,'• •• • - 5f- ­A szegedi termelőszövetkezet föld­jén reggeltől-estig szánt a traktor, s másik gép a vetést végzi. De nem­csak gépierőre támasz­kodtak, hanem három lovasfogat is kora reg­geltől a sötétedésig vég­zi a mezőgazdaságban most legfontosabb teen­dőt. A szövetkezetiek nem kímélik erejüket, hiszen tudják, hogy az őszi szántás, vetés mi­előbbi gyors elvégzése elősegíti a következő évi jó termést s ezáltal a tagság életszínvonalá­nak további emelkedé­sét: (Liebmann Béja felvétólei. Fény. Szöv.) Táncsics A Táncsics tsz — amint Csúcs Mihály elv­társ, elnök mondotta — ma befejezi a 114 hold búza elvetését, s ugyan­akkor kész 42 holdon az árpa vetése is. A mai nap addig nem hagyják abba a munkát, míg földbe nem kerül az utolsó szem mag is. A Táncsics termelő­szövetkezet a vetés be­fejezésével teljesítette azt a vállalását, amelyet a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 36. évfordulója méltó meg­ünneplésére, annak kö­szöntésére tett. Novemiier 7-e tiszteletére vasárnap ünnepi műszakot tartanak gépállomásaink brigádvezetői, körzeti szerelői és műhely-munkásai Csongrád megye gépállomásainak, brigádveze­tőinek kezdeményezésére gépállomásaink brigádve­zetői, körzeti szerelői, műhelymunkásai elhatároz­ták, hogy november 7-ének tiszteletére vasárnap ünnepi műszakot tartanak. A műszak alkalmával ők maguk ülnek fel a traktorokra és váltott mű­szakban, vasárnap reggeltől hétfő reggelig legalább 2500 hold földet szántqpak fel az őszi vetések alá. Halogatás nélkül fogjon munKához minden dolgozó paraszt A szegedi határban még most sem kielégítő az őszi szántás-vetés üteme. Jelentős az el© maradás a munkáknál és erre mutat a legutób© bi — október 25-i — éí© tékelés is. Városunk ha© tárában az árpavetést eddig 54 százalékban, a búzavetést pedig mind© össze 14 százalékban végeztük el. A szántást az őszi ve© tés alá 39 százalékban, a tavasziak alá ugyan© csak 39 százalékban vé­geztük el. A cukorrépa szedése 87 százalékra áll. A szegedi határban az őszi szántás-vetési mun­kákban most a mihály­teleki rész került az él­re, ahol Balla Ferenc és Szélpál János a dü­lőfelelős. A zöldfási rész dolgozó parasztjai is se­rényen munkához lát­tak. Itt Tóth József a dülőfelelős. Szántási-ve© tési munkákban lema­radás mutatkozik a külső- és belső baktói részen. Molnár Sándor és Sző­ke Márton dolgozó pa­rasztok is szántanak és vetnek a Felsővárosi Fe­keteföldeken. Bullás Jó­zsef, Röszkel-u. 14. sz. alatt lakó hétholdas dol­gozó paraszt is elvétett már három hold búzát és árpát, mert ő is jól tudja a szólás-mondás igazságát: ki mint vet* úgy arat. A kulákok a hazug hírek keltésén kí­vül húzzák-halasztják az őszi munkát. Például Ördögh Ferenc, Szaly­maz 244. szám alatt lakó kulák, akinek a szegedi határban terül el a föld­je, se nem szánt, se nem vet, sőt egy darab föld­jén még a kukoricaszá© rat sem vágta le. Ellene megteszik a feljelentést* Mutasson példát minden kommunista A szántás vetés mielőbbi, gyors befejezésének n.eiigedhetetlen feltétele, hogy termolőcsoportjaink, gépállomásaink párttagjai az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt párttagok jó példával járjanak elől. Nem végezhet eredményes felvilágosító mun­kát az a párttag, aki hanyagolja az őszi munkákat, mert hisz joggal mondják róla: bort iszik, vizet prédikál. Fontos tehát a kommunista példa. Turai Ferenc elvtárs Dorozsma, Bethlen-utca 23. szám alatt lakó dolgozó paraszt elsők között fejezte be az őszi szántást és a vetést. Már ez a tény is lelkesitőeu hatott a tétovázók felé, s Turai elvtárs felvilágosító szavával is mozgósította dolgozó paraszttársait a vetésre. Id. Molnár János elvtárs, ft dorozsmai gép­állomás traktoristája őszi terve teljesítésével legelöl halad, példát mutat. Akadnak azonban egyes párt­tagok, akik nem járnak élen. Például Márta Imre elvtárs, Dorozsma, Batthyány-utca 51. szám alatt lakó dolgozó paraszt elvetette ugyan az árpát és a rozsot, de a búzavetése még hiányzik, amit sürgőséu el kell vetnie saját érdekében. „Nincs mire várni — szántok és vetek!" 'A szegedi ha­tárban, a dorozs­mai-út mentén kora reggel mun­kába állt. már az öreg, öszbajuszú Szögi Ferenc bá­csi, Alsóváros, Tompa-utca 22. szám alatt lakó dolgozó paraszt. Idős kora sem akadálya annak, hogy ne fogja meg az . eke szar. vdt, mert jól bír­ja magát. Szögi Ferencnek csak egy lova van, de összefogott Fo­dor Antallal és így két jószágot % tudott az eke elé | munka nehezén. | Igaz, nem könnyű dolog a száraz föl­i det szántani, de akarattal meg le­\ het csinálni, ő pe­; dig megcsinálja, semmi kétség ab­ban. Szögi bácsi úgy tartja, hogy aki nem szánt és nem vet, az végered­ményben maga magát károsítja. Tudvalévő dolog: a bőtermés fon­tos fellétele, hogy a mag időben a földbe kerüljön. Akadnak azon­ban olyan dolgozn fogni. Jól tudja ö is a földdel való azt szerelném, hogy dúsan teremjen húzzák, halászijára""szántási "ét'í banast és ki is jelentette: a földem, hát éppen azért is igyek- vetést. Miért nem végzi az ös i — Nincs idő mire várni — szán- szem. Aztán, ha nem csináljuk a tani és vetni kell. Mert az ember- munkát, nem is halad, fia csak akkor várhat termést, — Szögi Ferenc sötétedéskor in­ját megtanultam én ezt, — ha ide- dúlt csak hazafelé, igyekszik na­jében elvégzi a munkát. Jövőre is gyon, hogy mielőbb iúUegyen a munkát például Kózsó János, Mi­hálytelek, Rókóczi-utcai és Táncos István, Szeged Tárogató-utcai dol­gozó paraszti

Next

/
Thumbnails
Contents