Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-31 / 256. szám

DELM9GYAR0RSZAG SZOMBAT. 1053. OKTÓBER 3t. Az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának határozata Moszkva (TASZSZ) A Szovjet­unió Minisztertanácsa és a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága megállapította, hogy az utóbbi években az élelmiszerek ter­melése jelentékenyen emelkedett. A Szovjetunió élelmiszeripari mi­nisztériumának adatai szerint a iőbb élelmiszerek termelése az 1940. évi termelést 100 százaléknak véve, az idén a következőképpen alakult: hűi: — 102 százalék; hal (fogas) — 172 százalék; töltelék és húskészít­mények — 158 százalék; állati zsi­radék — közel kétszeres; sajt — kétszeres; növényi zsír — 153 szá­zalék; margarin — közel háromszo­ros; cukor — 168 százalék; konzer­vek — két és félszeres; édesipari készítmények — 172 szazalék; szá­raztészták — 2.2-szeres; dara — 124 százalék; sör — 152 százalék, szőlőbor — 184 százalék. 1953-ban az élelmiszerek terme­ftise az 1950-es évhez képest több, mint 41 százalékkal emelkedik. 1953 első felében az állami ipar 6.7 százalékkal több élelmiszert állí­tott elő, mint 1952 első felében. Számos fontosabb élelmiszer: hús, állati zsiradék, tejtermékek, édes­ipari készítmények termelése azon­ban 1953 első félévében 1952 első félévéhez viszonyítva csak jelen­téktelen mértékben növekedett. A Szovjetunió Minisztertanács és az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy az élelmiszertermelésnö­vekedésének mértéke és jelenlegi üteme nem biztosítja a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvona­lának gyorsabb emelésével kapcso­latos feladatok teljesítését. A nehézipar fejlesztésében elért sikerek, a mezőgazdaság fejlődése és a mezőgazdaság további fellendíté­sét szolgáló intézkedések biztosít­ják a szilárd nyersanyagbázist ah­hoz, hogy rohamosan növeljék az élelmiszertermelést és az élelmisze­rek forgalombahozatalát. & legsürgősebb feladat, hogy a legközelebbi 2—3 esztendőben gyorsan fokozzák a lakosságnak hússal, hústermékekkel, hallal, hal­termékekkel, zsiradékkal, cukorral, édesipari készítményekkel, konzer­vekkel és egyéb termékekkel való ellátását. Az élelmiszeripar munkájában az nz egyik komoly hiányosság — hangzik a továbbiakban —, hogy nem harcolnak eléggé a nyers­anyag és a készáruveszteség, va­lamint az önköltség csökkentéséért, ami pedig a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi ára további csök­kentésének fő forrása. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az élelmiszergyártás gyors fellendíté­se, valamint az élelmiszerek minő­ségének és választékának gyors megjavítása érdekében elhatá­rozta: I. Ai élelmiszerek gyártásának fokozásáról és minőségének megjavilásáról Az 1954—1956 években többek között erősen fokozni kell az élel­miszerek gyártását, javítani kell az élelmiszerek minőségét, válasz­tékát, előrecsomagolását, valamint csomagolását és jóval határidő előtt teljesíteni kell az ötéves terv­ben az élelmiszertermeléssel kap­csolatban 1955-re kitűzött felada­tokat. Ezért a fő élelmiszerfajták gyártásának 'fokozását a többi kö­zött a következő mértékben kell megszabni: Hús és hústermékek Jelentős mértékben növelni kell a hús, a húskonzervek, a vagdalt­hús, töltelékes áruk és más hús­ipari termékek gyártását és e cik­kek termelését többi között a kö­vetkező méretekre kell emelni: Hús 1954-ben 2,180.000 tonna, 1955-ben 2,550.000 tonna. A húsfélék közül a baromfihús 1954-ben 75.000 tonna, 1955-ben 105.000 tonna. A hústermelés volumene 1954­bsn az 1950. évit 100 százaléknak véve 174 százalék, 1955-ben az 1950. évinek kétszerese. Az állami ipar 1956-ban emelje a hústermelést kb 3 millió tonnára, vagyis az 1950. évinek 2 4-szcresé­re, a töltelék készítmények gyártá­sát egymillió tonnára, vagyis az 1950. évinek 2.2-szeresére, a ba­romfihús termelését pedig 4.7-sze­resére. 1954—1956-ban 144 húsfeldolgozó Vállalatot kell üzembehelyezni. 1956 végére az 1950. évihez ké­pest a következő arányban kell pövelni % termelési kapacitást;^ . A hústermelésben másfélszeresé­re, a baromfihústermelésben 2.7­szeresére, töltelék és húskészítmé­nyek gyártásában 1.7-szeresére, húskonzervek gyártásában 1.6-sze­resére, vagdalthúskészítésben hét­szeresére, húsosderelye előállítás­ban ötszörösére, zsirolvasztásnál pe­dig 1.7-szeresére. Hal és halkészítmények Erősen növelni kell a halak és tengeri vadak fogását, mégpedig a többi között a következő arányban: Hal és tengeri vad 1954-ben 27.15 millió mázsára, 1955-ben pe­dig 31.9 millió mázsára. Az 1950. évivel szemben 1954-ben 56 száza­lékkal, 1955-ben pedig 83 száza­lékkal több halat és tengeri vadat kell fogni. A Szovjetunió élelmiszeripari cikkeinek minisztériuma 1955-ben emelje a forgalombahozatalra gyár­tott halkészítmények mennyiségét kétmilliótízezer tonnára. A nyílt tengeri halfogás növe­lése, valamint a halnak közvetle­nül a halászat helyszínén történt mielőbbi átvétele és feldolgozása céljából 1954—56-ban jelentősen ki kell egészíteni a halászflottát, az átvevő-szállító, a hűtőberendezés­sel ellátott és a kiszolgáló hajók állományát. Javítani kell a konzervgyárak, hűtőházak, halfeldolgozó, hordó­készítő, hajógyártó és hajójavító vállalatok termelő kapacitásának kihasználását. Vaj, sajt, sűrilett tej és egyéb tejtermék A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma az 1954—55. évek­ben emelje a vaj, a sajt, a tejkon­zerVek és egyéb tejtermék gyártá­sát a többi között a következő mé­retekben: a vajgyártást 1954-ben 476.000 tonnára, 1955-ben 560.000 tonnára, a sajtgyártást a fenti éveknek megfelelően 97.000 tonná­ra, illetve 135.000 tonnára. 1956 végéig az 1950 évihez ké­pest — új vállalatok építésével, a Szovjetunió élelmiszeripari mi­nisztériumának kezelésében mű­ködő vállalatok újjászervezésével és technikai felszereltségének fo­kozásával — a vajgyártás kapaci­tását emeljék másfélszeresére, a sajtgyártás kapacitását pedig két és félszeresére. Építsenek és helyezzenek üzembe az 1954—56 években 720 vajgyárat, sajtgyárat és elsődleges tejfeldol­gozó üzemet, száz városi tejüze­met, 16 tejkonzervgyárat, valamint vaj, sajt és egyéb tejtermék be­fogadására, illetve tárolására al­kalmas hűtőberendezéseibe! ellá­tott 80 telepet. Növényi olajok és szappanok A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma emelje az 1954—1955. években a növényi olaj és a szuppan gyártását a többi között a kővetke­ző arányokban: a növényi olaj gyártását 1954-ben egymillió 300 ezer tonnára, 1955-ben egymillió öt­százezer tonnára: a szappangyár­tást (40 százalék zsirsnvtartalmú szappanban számítva) a fenti évek­nek megfelelően egymillió tonná­ra, illetve egyniilliókétszázezer tonnára, a növényi olajgyártás vo­lumenét 1954-ben az 1950. évihez ké­pest 167 százalékra, 1955-ben 192 szá­zalékra. Fokozzák a finomított növényi olaj gyártását, a többi között együt­tesen napi 510 tonna olaj teljesítő­képességű húsz olajfinomító iizem építésével. Az olajos magvak jobb tárolása és romlástól való megóvása érde­kében az 1954—55. évben építsenek együttesen 300 ezer tonna befoga­dóképességű, gépesített nyers­anyagtároló raktárakat az olajgyá rakban. A margarintermelés Az 1954—1955. években a marga­ringyártást növeljék a többi között a következő arányokban: A margaringyártást 1954-ben 360 ezer tonnára, 1955-ben 450 ezer tonnára. Jelentős mértékben növelni keli a majonéz gyártását, amely nagy keresletnek örvend a fogyasztó­közönség körében, 1954—1956-ban Sztálingrádban, Tulébnn, Ufában, Karagandában, Krnsznojarszkban, Alma-Atában, Jakutszkban. Omszkban, Kcmc­rovoban, Kazányban, Barnaulban és Vologdában 142 ezer tonna évi együttes teljesítőképességű 12 új margaringyárat kell építeni. A cukor A kristálycukor és a cukorfino­mítvány gyártását és csomagolá­sát a többi között a következő szín­vonalra kell emelni: Kristálycukor 1954-ben 4 millió 300 ezer tonna, 1955-ben 4 millió 800 ezer tonna. cukorfinomítvány 1 millió 350 ezer tonna, illetve 1 mil­lió 550 ezer tonna. A kristálycukor­gyártás volumenét emeljek 1951 ben 170 százalékra, 1955-ben pedig 190 százalékra 1950-hez viszonyítva. A cukorrépa idejében való fel­dolgozására és hosszas szállításá­nak csökkentésére 1954 és 1956 kö­zött fel kell építeni és üzembe kell helyezni: 25 kristálycukor gyárat, elsűsor ban Ukrajna és a Moldva SZSZK nyugati területein, ahol kicsi a cu­korrépa feldolgozó kapacitás. Kilenc cukorflnomítványgyárat és üzemet. Cukorraktárakat összesen egy­milliószázezer tonna befogadóké­pességgel, ezen belül 1954-ben több, összesen háromszázezer ton­na befogadóképességű raktárat. Édesipari készítmények és tea Az édesipari készítmények gyár­tását 1954-ben 1,579.000 tonnára, 1955-ben pedig 1,825.000 tonnára kell növelni az 1950. évi 994.000 tonnával, illetve 1953. évi 1.387.000 tonnával szemben. Jelentősen növelni kell a nép-* élelmezési cikké vált fagylalt for-* galombahozatalát. A tea minőségének, aromájának, választékának és csomagolásának megjavítása céljából: Növelni kell a többi között a 25 grammos ésomagolású fekete tea előállítását az 1953. évihez viszo­nyítva 1954-ben 1.3 szeresére. 1955-ben pedig kétszeresére. Az 1953. évihez viszonyítva a bá­dog- és üvegtartályokban forga­lombahozott fekete tea gyártását 1954-ben 2.5 szeresére és 1955-ben ötszörösére kell emelni. Kenyér, péksütemény, tésztakészítmények, élesztő Növelni kell az alacsonyabb ki­őrlési fokú rozs- és búzalisztből, valamint a minőségi lisztből előál­lított cipók készítését, különösen a feljavított cipófélék készítését a többi között a következő arány­ban: Alacsony kiőrlési fokú rozs- és búzalisztből előállított pékkészít­mények összmennyiségén belül 1954-ben 20; 1955-ben 30 százalék­ra; a növekedés 1955-ben az 1950. évihez viszonyítva 5.9-szeres; A tésztafélék gyártását 1954— 55-ben a többi között a következő arányban kell emelni: Tésztakészítmények (ezer tonnáJ ban) 1954-ben 872; 1955-ben 1030; az emelkedés 1954-ben az 1950. évihez viszonyítva kétszeres, 1955­ben pedig az 1950. évihez viszo­nyítva 2.3-szeres. Nagy arányokban kell építeni kenyérgyárakat és a már meglévő­ket pedig át kell alakítani, fel kell szerelni új gépekkel. A bolgár kormány nyilatkozata Szófia (TASZSZ). A „Bolgár Táv­irati Iroda" jelentése szerint Miu­cso Nejesev bolgár külügyminisz­ter október 29-én levelet intézott az ENSZ főtitkárához azzal a kérdés­sel, hogy juttassa el a görög kor­mányhoz az amerikai-görög kato nai egyezmény megkötésével kap esolatos bolgár kormánynyilat kozatot. — Katonai támaszpontok létesí­tése ós amerikai csapatok elhelye­zése a Bolgár Népköztársasággal határos Görögország területén — hangzik a kormánynyilatkozat — ellentmond a görög kormány is­mételt nyilatkozatainak, ame­lyek szerint a görög kormány a balkánon a béke megszilárdí­tására törekszik és normális kapcsolatokat kivan fenntarta­ni a szomszédos államokkal. A francia nemzetgyűlés menlelmi jog! bizottsága súlyosan megbélyegezte a kormány összeesküvés­fondoratait a Ftanc'a Kommunista Párt négy vezető tagja ellen Párizs (MTI)- Hosazas halogatás után csütörtökön végre összeülhe­tett a nemzetgyűlés mentelmi jogi bizottsága, hogy határozaTot hozzon Jacques Duclos, Etienne Fajon, Francoig Billioux és Raymond Guyot kommunista párti nemzetgyűlési képviselők ügyéiben. A bizottság először ls 14 sza­vazattal — ellene nam szavazott senki, négyen tartózkodtak a sza­vazástól —, úgy határozott, hogy a vádat „alátámasztó" cselekmé­nyekre nem alkalmazható a bün­tetőtörvénykönyv 76. paragrafusa, amely végső fokon halálbüntetést szab meg a Franciaország külső biztonságát veszélyeztető cselekmé­nyekre. A bizottság 10 szavazattal 8 el­leniében — egy bizottsági tag tar­tózkodóit a szavazástól — azon véleményének adott kifejezést, hogy „a bizottság elé tért iratok után ítélve az iigyézségnek a mentelmi jog felfüggesztésére és az említett képviselők vád alá helyezésének le­hetővé tételére irányuló kérc'me nem nevezhető sem lojálisnak, sem komolynak." ÍQIO október. Egy esztendeje L-/J-u már, hogy Pétervú • ki­köt"'' ©n nz Auróra ágyúi meghir­dették a világtörténelem új korsza­kának kezdetét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napról­napra erősebben éreztelte hatását Európaszerte. A proletáriátus a front mindkét oldalún egyre na­gyobb mértékben Vállalt szolidari­tást az orosz munkásosztállyal, s mind hangosabban kezdte követelni jogait — érlelődött Európa orszá­gainak többségében a forradalom. Felriadtak a hatalmon lévők is: az abszolút nralkodók még crö­Sebbro szervezték önkényuralmu­kat, a kapitalisták — fronton innen és túl — intervencióra készültek a fiatal szovjet ország ellen. Do a Pótervúrról világító fény­csövét nem tudta többé elhomályo­sítani sem a háború lángtengoro, sem a szociáldemokrata szociálso­viniszta árulók szemfényvesztése. Még egy év sem telt el a világtör­ténelem új korszakát kezdő péter­vári napok óta, amikor már Euró­pa csaknem minden országában nyilt tüntetéseken és titkos gyűlé­seken, cenzúrázott újságok sorai között és szabadságos katonák da­laiban felhangzott a béke és a dnl­gozők. jogainak követelése. 1918. októberében már a lcgbur­koltabb hadi jelentések sem takar­hatták el. hogy a központi hatal­mak — Németország, Törökország, Bulgária ós Ausztria-Magyar­ország — vereséget szenvedtek a frontokon. Október elsején a pol gári Pesti Napló már így ír az első világháború egyik főbür,őséről, Gróf Tisza Istvánról: „Nyilatkozik prróf Tisza István is. Még mindig ott tart, ahol négy év előtt és nem a helyzetnek egy tisztességes meg mentésére gondol, hanem valnmi belső, vad. uszító politikai hábo­rára, amelyben a vele nem egy vé­leményen lévőket leteperhetné és m ©"büntethetné". Ha n magyar nép már nem tart ott, ahol négy év előtt tartott. A hosszú háború, a tengernyi szen­vedés felnyitotta a népmtlliók sze­mét, s n forradalmi Oroszországból hazatérő hadifoglyok Leninről, a munkások, parasztok, és kalonák la­Az „őszirózsás forradalom" harmincötödik évfordulójára nácsairól. a proletárforradalomról és proletárdiktatúráról a földes­urak és kapitalisták hatalmának m adöntéséről beszélnek. Napról ­nanra „rohanunk a forradalomba", mint a század legnagyobb magyar költője, Ady Endre írta. Bulgária fegyverszünetet kért, néhár.y nap­pal később felröppen a hír az osz­trák-magyar monarchia fegyver­szüneti kérelméről is. A burzsoázia megrémül: a fegyverszünet, a vér­ontás megszüntetése nekik sokmil­liós kárt, hadiszállítások meg­szüntetését jelentené. Hivatalos jelentés: óriási pánik tört ki a tőzsdén, a részvénytulajdonosok 100—200 koronával áron alul is igyekeztek megszabadulni érték­papírjaiktól . Másnap megcáfolják a fegyverszünet hírét — a tőzsde is­mét nyugodt, a tegnapi eladók, ma újra vásárolnak részvényeket. Október utolsó napjaiban már nz újságok rendkivüli kiadásai sem tudják követni az események tem­póját. 24-én Fiúméban fellázad egy horvát ezred, ugyanaznap le­mond Wekerle Sándor miniszterel­nök. Dicsőséges napja ez a ma­gyar sajtónak is: 1848 óta olö.'zör, ismét tüntetés zajlik le a sajtósza­badságért, s másnap már cenzúra' nélkül jelennek meg a magyar la­pok. Habsburg Károly és a körülöt­te csoportosuló uralkodó klikk még mindig nem látja az eseményeket. A király Debrecenbe utazik, ahol botrányos jelenetek között a min­den magyar hazafitól gyűlölt Oot­terhalte császári himnusz hangjai­val köszönti az osztrák katonaság. A magyar országgyűlés urai sem tudják többé bekötni a szemüket: tiltakoznak a Gotterhalte ellen, M olyan határozat születik, ainllyem ezideig nem mertek volna hozni a babsburgok uralma alatt: Magyar­országon tilos a Gottorhaltet ját­szani. Horvátországban, Csehországban, Szlovéniában és a rocsegő-ropogó, ízeiro széthulló monarchia más ré­szein is megalakultak már & nem-. eetl tanácsok. A magyar polgár; pártok a szociáldemokraták bevo­násával október 25-én ugyane3ik megalakítják ezt. A Magyar Nem­zeti Tanács felhívásában békít, nemzeti függetlenséget és a nem­zetiségeknek önrendelkezési jogot követel. Másnap: a császár és ki­rály kihallgatáson fogadja a ma­gyar szociáldemokrata vezéreket. Természetesen a kihallgatásról sem­mi hír nem szivárgott ki, de «nv­nyi bizonyos, hogy a szociáldemo­krata párt még mindig nem áll a tömegek harcának élére a békéért, a nemzeti függetlenségért és a de­mokratikus köztársaságért. Októ­ber 29-én történik az első nyilt összecsapás a monarchia rend "vei és a forradalmi nép között, A Nem­zeti Tanács követelései mellett tün­tető tömegbe a Lánchíd pesti híd­főjénél belelőtt a rendőrség. T"1 anácskozásra ülnek össze a magyar főurak: vezetőjük a király személyes megbízottja, Jó­zsef főherceg, a többi résztvevők: gróf Hadik János, gróf Apponyi Aú'©vt, őrgróf Pallavicinl és Lu­kácbieh tábornok, Budapest hely­őrségének parancsnoka. A „haditer­vet" gyorsan kieszelik: a falu elmaradt, felvilágosulntlnn elemeit kell felhozni a fővárosba, a Nom'zeti Tanáas ellen. Ám a terv már elké­sett. Hadik gróf másnap — 30 án — miniszterelnöki kinevezést kap. (lc a következő nap kiveti őt a bár­sonyszékből, s vele a gyűlölt, csak­nem 400 éves Habsburg-uralom utolsó miniszterelnöke távozik. Kitör az „őszirózsás forrndalom". Október 31-én a Nemzeti Tanács át­veszi a legfőbb hatalmat.. Eltá­volítják az osztrák címert, letar­tóztatják a monarchia leghirhed­tebb képviselőit, köztük Lukaehieh tábornokot, kiszabadítják a politi kai és katonai foglyokat. Küldött­séget menesztenek a királyhoz, le­mondását követelve. Magyarország a forradalom • l<i­zában ég. A nép első követelése a béke. S a munkások követetik a gyárak elvételét a tőkésektől, a pa­rasztok földet akarnak. Az egész nép forrong, s a forradalmi lendü­let viszi magával Károlyi Mi­hályt és az „őszirózsás forradalom" többi vezetőit. Az első napok dia­dalmámora után azonban csakha­mar meglátja a magyar nép, hogy a polgári forradalom nz ő követelésci­nek csak igen csekély részét tudja és akarja teljesíteni. A polgári for radalom kormánya — amelyben he­lyet foglalnak a szociáldemokrata párt vezetői is — képtelen megbir­kózni a feladatokkal, amelyeket, a nagy idők állítottak elé. Károlyi­ék már nem nz átkos mnlt fel­számolására, hanem a nép forra­dalmi lendületének elfojtására tö­rekednek és szembefordulnak a dol­gozó tömegekkel. Három héttel az őszirózsás for­radalom" kitörése után egy pesti bérház kis szobájában megalakult a forradalmi nép igazi pártja: a Kom­munisták Magyarországi Pártja. A Károlyi-kormány minden üldö­zése ellenére napról-napra, sőt órá­ról-órára erősödik ez a párt. Egy félesztendő sem telik cl, amikor a polgári kormány ország-világ előtt belátja tehetetlenségét, átadja az ország vezetését az arra hivatott­nak: Magyarország proletariátusá­nak. A fiatal, do erős Kommunista Párt vezetésével alakítja meg a dol­gozó nép első valóban népi álla­mát, n Magyar Tanácsköztársaságot. •Jtr esztendeje zajlottak le 1918. | októberének történelmi nap­jai. A polgári forradalom vezetői­nek minden korlátja és hibája, sőt ellenforradalmi mesterkedése eP-nére is dicsőséges napjai ma­radnak ezek örökké a magyar tör­ténelemnek, mert mozgatója a dol­gozó nép ercjo volt, azé a népé, amely elindult 1917. november 7.. a Nagy Októberi Szocialista Forrnda­lom tapasztalatai alapján. annak nagyszerű követeléseivel, hogy nz ..őszirózsás forradalom" megalkuvó kormányát is elsöpörve tovább folytassa harcát és kivívja győzel­mét a Magyar Tanáesköztársasá :­ban. 18-'8 örökösében és szocializ­must építő népi demokráciánk di­csőséges elődjében.

Next

/
Thumbnails
Contents