Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-29 / 254. szám

DELMftGYQRORSZAG CSÜTÖRTÖK. 1853. OKTÓBER 29. A közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról A Szovjetunió Minisztertanácsának ós az SZKP Központi Bizottságának határozata Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának a szovjet sajtóban október 28-án nyilvános­ságra hozott határozata a többi között a következőket mondja: A Szovjetunió Minisztertanácsa és & Szovjetunió Kommunista Párt­jának központi bizottsága megálla­pítja, hogy a kommunista pártnak az ország iparosítását célzó politi­kája sikeres megvalósítása ered­ményeképpen a Szovjetunió ezidő­szerint hatalmas, műszaki szem­pontból tökéletes nehéziparral ren­delkezik, amely biztosította ha­zánk népgazdaságának önálló és a kapitalista országoktól független gyorsütemű fejlődését. A termelési eszközök részesedé­se a Szovjetunió egész iparának 1953 évi termelésében hozzávetőleg 70 százalékot tesz kl. A nehézipar fejlesztésében elért sikerek alapján most minden feltétel megvan ah­hoz, hogy megszervezzük a köz­szükségleti cikkek termelésének ugrásszerű fellendítését, Lehetősé­günk van arra, hogy jelentősen növeljük a fogyasztási cikkeket termelő iparágak fejlesztésére szolgáló beruházásokat. Emellett lehetővé vált az, hogy szélesebb körben bevonjuk a fo­gyasztási cikkek termelésébe a gépipari, a kohóipari, a vegyipari vállalatokat és a nehézipar más ágazatainak vállalatait, A Szovjetunió ' Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Párt­jának központi bizottsága szüksé­gesnek tartja a legközelebbi két­három évben minden eszközzel siettetni a könnyűipar fejlődését, hogy az országban elegendő meny­nyiségű közszükségleti iparcikk álljon rendelkezésre és lényegesen fokozódjék a lakosság ellátottsága ezekkel a cikkekkel. Az ismertetett feladat megoldása céljából ki kell szélesíteni a köz­szükségleti cikkek termelését. A fogyasztási cikkek termelése 1953­ban 72 százalékkal szárnyalja túl a háború előtti 1940-es színvona­lat. A határozat & továbbiakban rá­mutat, hogy egyes közszükségleti cikkeket gyártó fontos iparágak nem fejlődnek kielégítően. így a felső kötöttáru termelés 1953-ban csupán 13 százalékkal múlja felül a háború előtti termelést. A határozat a továbbiakban hangsúlyozza: az a halaszthatatlan feladat, hogy két-három év alatt lényegesen fokozzuk a lakosság ellátottságát iparcikkekkel. A ter­melésnek a közszükségleti iparcik­kek minisztériuma vállalataiban végrehajtandó fokozása mellett komoly mértékben kell kibővíteni a közszükségleti cikkek termelé­sét a helyi- és szövetkezeti Ipar­ban, valamint a nehéziparban. A közszükségleti cikkek termelésé­nek mennyiségi növelése mellett nem kevésbbé fontos minőségük javítása. Abból a célból, hogy & legköze­lebbi években fokozódjék a köz­szükségleti cikkek termelése, javul­ion minőségük és bővüljön vá­nsztékuk, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa és a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának központi bizottsá­ga elhatározta: Állapítsák meg & legfontosabb áruk termelési előirányzatát a töb­bi között a következő mennyisé­gekben: A pamutcikkek termelése legyen 1954-ben 5 milliárd 549 millió mé­ter, 1955-ben pedig hatmilliárd 267 millió méter, a harisnya- és zokni­áruké ugyanígy 673 millió pár és 777 millió pár. A különféle óráké 16 millió 800 ezer darab és 22 millió darab, rádió és televíziós készülékeké hárommillió 186 ezer darab és 4 millió 527 ezer darab. Irányozzák elő a legfontosabb közszükségleti iparcikkfajták ter­melésének növelését 1956-ban, 1950-hez viszonyítva, hozzávetőleg a következő arányokban: Gyapjúszövetek — kétszeresére; selyemszövetek — 5.2-szeresére; varrógépek — 5.9-szeresére; kerék­párok — 5.8-szeresére. Meg kell állapítani, hogy a köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­mához tartozó vállalatok, valamint a helyi ipar és az ipari szövetke­zeti vállalatok által gyártott pa­mut-, gyapjú-, selyem- és lenszö­vetek minősége és választéka nem elégíti ki teljes mértékben a lakos­ság megnövekedett igényeit. A pamutszövetek választékának javítása érdekében kötelezni kell a közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát, biztosítsa azon szövetek gyártásának maximális kiszélesíté­sét, amelyek &• lakosság fokozott keresletére tartanak számot. Kötelezni kell a közszükségleti iparcikkek minisztériumát: Biztosítsa 1954—1955-ben többi között a következő fontosabb pa­mutszövetek legyártását (millió méterben): kartonok 1954-ben 810.0, 1955-ben 905.0, szaténnek 1954-ben 540.0, 1955-ben 610.0, női téli ruhaszöve­tek 1954-ben 180.0, 1955-ben 270.0, téli felsőruházati szövetek 1954-ben 70.0, 1955-ben 100.0, Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát, gyártson a többi között tiszta fésűsgyapjú ruhaszöveteket 1954-ben 7.3 millió métert és 1955­ben 10.5 millió métert; Biztosítsa a gyapjúszövetek ki­készítési és festési folyamatá­nak megjavítását, fokozza 1954­ben az iskolai egyenruhához ké­szülő jobbminőségű szövetek gyár­tását nyolcmillió méterre. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát, hogy 1954—1955-ben biz­tosítsa a legfontosabb lenszövetek gyártását a többi között az alábbi mennyiségben (millió méterben): széles jacquard-szövetek 1954­ben 6.0, 1955-ben 12.0: keskeny jacquard-szövetek: 1954-ben 10.5, 1955-ben 13.5, öltöny- és kosztüm­anyagok 1954-ben 5.0, 1955-ben 12.0; széles fehérvászonból 1954­ben 6.0, 1955-ben 15.0, A konfekció és szőrmecikkek választékának bővítése és minőségének megjavítása Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztéri­umát; biztosítsa 1954—1955-ben a többi között a következő legfonto­sabb konfekciócikkek gyártását (millió darabban): Gyapjú felsőkabát 1954-ben 15.0, 1955-ben 20.0, gyapjúöltöny 1954­ben 12.4, 1955-ben 16.0; pamutöl­töny 1954-ben 11.6, 1955-ben 15.0; pamut- és lenpantalló 1954-ben 14.0, 1955-ben 18.0; biztosítsa töb­bek között a következő szőrmeáruk gyártását 1954-ben: Köpeny 300 ezer darab, rövid kabát 75 ezer, gyermekkabát egy­millió 100 ezer; biztosítsa a kabá­tok, öltönyök, női kosztümök, fér­fiingek varrása minőségének je­lentős megjavítását, Szervezze meg az értékes szőr­medíszítésű női télikabátok gyár­tását; létesítsen 1954-ben Lvovban, Kisinyevben, Alma-Atában, Vilni­uszban és Kujbisevben divatterve­ző intézetet művészi ruhamodellek tervezésére; jelentősen növelje a nemeskikészítésű báránybőrből ké­szített vidra és szilutánzatok, vala­mint házinyúlszőrméből készült szil, coboly, nyest és más szőrme­utánzatokból előállított készítmé­nyek gyártását. Utasítani kell a Szovjetunió me­zőgazdasági és begyűjtési miniszté­riumát és külkereskedelmi minisz­tériumát, hogy a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztéri­umával karöltve dolgozzon ki és terjesszen egy hónapon belül ja­vaslatokat a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elé a prémesállat vadá­szat és a szőrmekikészítés helyze­tének megjavítására. A kötöttáruk választékának bővítése és minőségének javítása Megállapítjuk, hogy a kötszövő vállalatok még nem kielégítő mennyiségben gyártanak olyan ké­szítményeket, amelyek nagy keres­letnek örvendenek a lakosság kö­rében; fejleszteni kell a kötöttáruk tömeges előállítását a lakosság szükségleteinek megfelelően és a különböző idényekhez alkalmaz­kodva. Kötelezzük a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztéri­umát: Biztosítsa 1954-ben többi között a következő mennyiségű kötött­áruk termelését: 40.000.000 darab műselyemből készült kötöttfehér­nemű, 14.000.000 darab férfi kö­tötting, teniszing és neccing, 2 mil­lió darab gyapjú felsőruházati kö­töttáru, 16.000.000 darab félgyapjú felsőruházati kötöttáru; biztosítsa 1954-ben a lánchurkoló gépen ké­szült kelméből előállított összes női fehérneműeknek és a másfajta selyemkelmékből készült női fe­hérneműek legalább 50 százaléká­nak rátűzéssel, csipkével és hím­zéssel való gyártását. A lábbelik választékának bővitése és minőségének javiiása A bőr- és cipőipar dolgozói előtt az az alapvető feladat áll, hogy napról-napra javítsák az általuk gyártott bőr- és lábbelikészítmé­nyek minőségét és bővítsék azok választékát. A legközelebbi két év­ben kétszeresére kell emelni a rámán-varrott cipők, több mint há­romszorosára a lakkcipők, a nu­bukból és fehér sevróból készített cipők gyártását, jelentősen bőví­teni kell a tartós, bőrtalpú fiú- és leány-iskolacipők termelését. Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek miniszté­riumát: biztosítsa, hogy 1954-ben többi között 29.000.000 pár bagaria­csizmát, 110.000.000 pár krómbőr­cipőt gyártsanak. Kötelezni kell a vegyipar mi­nisztériumot: többi között növelje a fokozot keresletnek örvendő gu­milábbelik termelését és szállítá­sát, a kereskedelmi szervek ré­szére, Készítsen és szállítson á pisera szánt árukészletek számára 1954­ben ötmillió pár lakkcsizmát, 2,600.000 pár zippzáras és gombos női hócipőt, 11,500.00 pár gumi­csizmát. A rövidáruk ét díszműáruk termelésének növelése és minőségének javítása A textil rővidáruiparban Jelen­tősen gazdagítani kell a függöny­és tüll-cikkek választékát, Jelentősen növelni kell a fehér­neműszalagok gyártását. A bőrdíszműáruk terén bővíteni kell & választékot, új modellek, fazonok és kellékek rendszeres be­vezetése útján. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát: Növelje a függöny- és tüllkészít­mények gyártását 1954-ben 60.5 millió méterre és 1955-ben 90 mil­lió méterre, vagyis az 1950. évinek hétszeresére, és bocsásson a piac rendelkezésére 110 millió méter műselyem-atlaszszalagot. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát: Biztosítsa többek között 1954-ben 1900 millió orsó és 1955-ben 1950 millió orsó pamutcérna gyártásót, biztosítsa 1954-ben 126.000 tonna, 1955-ben pedig 130.000 tonna vatta termelését, biztosítsa 1954-ben 3.5 millió méter, 1955-ben pedig 4.5 millió méter vatelin termelését, A minőségi edény gyártásának és minőségének fokozásásáró! Az üvegiparban két-három éven belül növelni kell a minőségi edé­nyek választékát. Az üvegipari dolgozók főfeladatainak kell tekin­teni: a készítmények választékának jelentős kibővítését és felfrissíté­sét. A minőségi edénygyártással kap­csolatos 1954. évre szóló feladatot 366 millió rubel értékben kell meg­állapítani, az 1955 évre pedig 418 millió rubel értékben. A minőségi edénygyártás fokozá­sának 1954-ben és 1955-ben a vá­laszték kibővítésével, a fúvott és sajtolt.-fúvott minőségi edények minőségének megjavításával kell történnie. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a Szovjetunió közszük­ségleti iparcikkek minisztériumá­hoz t&rtozó üvegipari vállalatok 1954-ben 90 millió darab fúvott és sajtolt-fúvott minőségi edényt gyártsanak. Gyártsanak 1954-ben 1.5 millió kristálykészítményt. Kezdjék meg újból az arannyal díszített, külön­böző színű erezésekkel ellátott ké­szítmények gyártását. Az óragyártásról Kötelezni kell a gépipari minisz­tériumot arra, hogy: szállítson 1954­ben a kereskedelmi szervezeteknek 200 ezer darab „Zarja" női kar­órát — beleértve százezer darab aranytokú órát — 1955-ben pedig 750 ezer darabot, köztük 250 ezer aranytokú órát. Az említett órák szállftása telje­sen felszerelve történjék, bőrszíjjal, vagy selyemripsz-szalaggal ellátva, minden egyes óra külön tokba be­csomagolva. Biztosítsák azt, hogy 1954-től kezdve a "Pobjeda* karórák egy részét por- és vízmentes tokban, központi másodpercmutatóval, viló-t gítószámlappal és mutatókkal el­látva gyártsák a Szovjetunió keres­kedelmi minisztériumával egyetér­tésben megállapított mennyiségben és minták alapján. Gyártson 1954-ben kísérleti té­telt bőrtokú úti ébresztő órákból, 1954-ben kezdje meg újból az ütő faliórák gyártását. Biztosítsa űjtípusú karórák gyár­tását a többi között a következő mennyiségben: Por- és vízmentes tokú, köz-t ponti másodpercmutatós karórák­ból — az 1954. évben kétszázezer darabot, az 1955. évben háromszáz­ezer darabot. A kerékpárok, motorkerékpárok, gramofonok és fényképezőgépek gyártásáról Kötelezni kell a gépipari minisz­tériumot arra, hogy 1954-ben je­lentős mértékben fokozza a női, a gyermek és a könnyű túrakerékpá­rok gyártását. Gyártson javított kézifékrendsze­rű férfi és női könnyű túrakerék­párokat. Jelentősen csökkentse az összes típusú kerékpárok súlyát könnyí­tett alkatrészek, valamint kerék­abroncsok alkalmazásával. Kötelezni kell a gépipari minisz­tériumot arra, hogy 1955 január l-ig újabb kerékpártípusokat dol­gozzon ki, köztük "Tandem* típusú kerékpárokat, oldalkocsis kerékpá­rokat, gyermekkerékpárokat, foko­zott teherbírású kerékpárokat és más típusú kerékpárokat. Kötelezni kell a repülőipari mi­nisztériumot arra, hogy vezesse be kerékpármotorok gyártását és a motorokból 1954-ben 30.000 dara­bot, 1955-ben pedig 40.000 darabot gyártson. Fokozza a fényképezőgépek gyár­tását 1954-ben 765 ezer darabra, 1955-ben pedig egymillió darabra. Kötelezni kell a honvédelmi ipari minisztériumot arra, hogy szervezze meg 1954-től kezdve a "Szmena* mintájú fényképezőgép újabb, tömeges gyártását és gyárt­son 1954-ben 150 ezer darab, 1055­ben pedig 200 ezer darab ilyen fényképezőgépet. Megkezdődött a koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozás Amint az Uj-Kina hírügynökség jelentése arról beszámol, Pan­mindzsonban október 26-áu dél­előtt 11 órakor kezdték meg a ko­reai politikai értekezletet meg­előző tanácskozást. A koreai kínai felet a tanácskozáson Ki Szok Bok, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság teljhatalmú megbízottja és Hnang Hua, a Kínai Népköztár­saság teljhatalmú megbízottja, az amerikai felet pedig Arthur Dean, az Egyesült Államok megbízottja képviselte. Az október 26-i tanácskozásokon elsőnek Ki Szok Bok, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megbízottja szólalt fel és hang­súlyozta, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköz­társaság kormánya kész minden hatásos intézkedést megtenni annak érdekéhen, hogy előmoz­dítsa a politikai értekezlet mi­előbbi, sikeres összehívását. Ez a tanácskozás a Koreában ha­dat viselt két fél oldalán érdekelt kormányoknak az egyelőség alap­ján folytatott tárgyalása. A felmerült kérdéseket kivétel nélkül tárgyalások útján lehet, és kell megoldani. Nem szabad a politikai értekezletet csupán a Koreában hadat viselt két félre korlátozni, hanem részt kell azon venniök az érdekeli, el­sősorban ázsiai semleges or­ságok képviselőinek is, mer*, csak igy oldható meg a ko­reai kérdés békés rendezésének problémája. Felszólalásának végén Ki Szok Bok a következő pontokból álló •napi­rendi javaslatot terjesztette elő: 1. a politikai értekezlet összetéte­lének kérdése: 2. a politikai értekezlet időpont­jának és színhelyének kérdése; 3. a politikai értekezlettel kap­csolatos eljárásbeli kérdések; 4. a politikai értekezlettel kap­csolatos adminisztratív kérdések; 5. a politikai értekezlettel kap­csolatban felmerülő kiadások kér­dése. Arthur Dean, az Egyesült Ál­lamok megbízottja felszólalása során javasolta, hogy négy héten belül nyissák meg a politikai érte­kezletet és ismételten három helyet jel ólt meg a politikai értekezlet színhelyéül, majd a következő na­pirendi javaslatot terjesztette elő: 1. a politikai értekezlet színhelye, 2. a politikai értekezlet Időpontja, 3. eljárásbeli és adminisztratív kérdések, köztük a költségek vise­lésének kérdése, 4. egyéb kérdések. Huang Hua, a Kínai Népköztár­saság megbízottja felszól slásában javasolta, hogy a két fél haladék­talanul fogadja el a koreai-kínai fél által a tanácskozás napirendjé­re tett javaslatokat, miután az amerikai fél képviselője által elő­terjesztett javaslat bennefoglalta­tik a koreai-kínai fél napirendi in­dítványában. Az október 27-1 ülésen Ki Szok Bok, a koreai-kínai fél képviselője felszólalásában legelső fel­adatként jelölte meg annak megállapítását, hogy mely sem­leges országok vehetnek részt a politikai értekezleten. Sürgette az értekezlet helyének és időpontjának megállapítását. Arthur Dean, az Egyesült Álla­mok megbízottja hosszú nyilatko­zatában igyekezett elutasítani a politikai értekezlet összetételének megvitatását, elferdítve a fegy­verszüneti egyezménynek a politi­kai értekezletre vonatkozó határo­zatát. Ki Szok Bok, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak megbízottja erólyep szavakkal bírálta a másik fél észszerűtlen ál­láspontját és kijelentette, hogy a politikai értekezlet időpontjának és színhelyének kérdését nem lehet az értekezlet összetételének meg­oldása nélkül rendezni. „Határozottan állítjuk — mondotta Ki Szok Bok —, hogy semleges országoknak részt kell venniök a politikai értekezleten, hogy biztosítani lehessen az értekezlet zökkenő­mentes lefolyását. Reméljük — fejezte bo felszólalását Ki Szok Bok -, hogy az amerikai fél komoly és felelősségteljes módon fon­tolóra veszi és elfogadja napi­rendi javaslatunkat". Rövid külpolitikai hírek Mosekva (TASZSZ). 1&53. ok­tóber 27-én, a szovjet-olasz keres­kedelmi tárgyalások sikeres befeje­zésének eredményeképpen Rómában aláírták a Szoviet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és az Olasz Köztársaság közötti árucsereforga­lomról szóló jegyzökönyvet amely 12 hónapra szól. A Szovjetunió búzát, kőolajat, pakurát, mangán- és krómércet, fűrészeitfát, antracitot, azbesztet, szőrmeárut, parafint. sortét és egyéb árukat szállít Olaszországnak narancs és citrom, műselyemfonni, műrost, gyapjú- ég míiselyemszö­vet, elektromos kábel, könnyűipari berendezések, kovácsoló és soitoló­berendezések és egyéb áruk ellené­bein. + Párizs (MTI). Mint jelentik, Ko­csa Popovics jugoszláv külügymi­niszter az ENSZ ülésszakáról ha­zatérőben Párizsban megszakította a triest; kérdésről. A két külügy­miniszter tanácskozását megelőzően Bidault a párizsi angol és amerikai nagykövettel tárgyalt • Pelln olasz miniszterelnök és kül­ügyminiszter szerdán érkezik Pá­rizsba, hogy résztvegyen az OEEC (európai gazdasági együttműködés szervezete) tanácsának ülécén. Nyu­gati jelentések szerint Pella pári­zsi látogatását is felhasználják, hogy tárgyaljanak vele a trieszti kérdésről. r * Párizs (MTI). at az „AFP" jelenti Madridból, a spanyol Cor­tez hétfőn rat;fikál'|a a Vatikán és Spanyolország között megkötött konkordátumot- A ratifikálás alkal­mából Franco üzenetet intézett a Cortezhez, amelyben kijelenti, hogy a Vatikánnal kötött egyezmény „a Szentszék és Spanyolország szilárd és kipróbált barátságáról és szívé­űtját és megbeszéléseket kezdett I lyes együttműködéséről tesz tanú Bidault francia külügyminiszterrel I ságot." i

Next

/
Thumbnails
Contents