Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-29 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának legújabb határozata Egy levél nyomában a 65/8. Segédipari Vállalatnál Az őszi szántás-vetés hirel A t M D P: c S O N G RÁ D M E G Y E tv P A -R T B 1 7 : ö r r s á G Á N A K t A Pl A " '1 IX ÉVF. 254. SZÁM AIIA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK 1983. OKTÓBER 29. — TÁ lenini Komszomol 35 éves Ágyúk dörögtek, géppuska-sorozatok kaszálták a harcoso­kat tűz, láng borította a fiatal szovjetköztársaságot, amikor meg­született a Komszomol. -Győzelem, vagy halál!® — mondotta Le­nin, s szaval ezernyi fiatal szivében visszhangzottak. Oroszország forradalmi ifjúságának első kongresszusa — a Komszomol alakuló kongresszusa — így válaszolt Lenin szavaira: -Minden forradalmi lelkesedésünkkel és ifjú erőnkkel résztveszünk a küzdelemben... Közeledik az utolsó döntő harc. Egy lépést sem hátra! Éljen a szovjet hatalom!® Háromszer mozgósította a Komszomol tagjait a frontra, há­romszor indultak harcba a fiatalok a szovjetek hatalmáért, a gyil­kosok, banditák, az ellenforradalmárok, Intervenciomsták ellen. S míg a Komszomol-tagok tíz- és tízezrei a frontokon küz­döttek, más tízezrek a városokban, falvakban indultak harcba ez­ért a gvőzelemért. Kommunista szombatokon s a kenyérért folyta­tott harcban egyaránt a fiatalok mindig az élen haladtak. Az ifjú­ság szövetsége megmutatta erejét, megmutatta, hogy hatalmas tar­talékot jelent a forradalom hadseregének. Az Ifjú tartalékok egyre fontosabb szerepet kaptak. A Kom­szomol összoroszországi kongresszusán hangzott el Lenin híres be­széde az ifjúság feladatairól. -Nektek kell aZ elsőknek lennetek a kommunista társadalom építőinek milliói között® — s a Komszo­mol ismét megfogadta nagy tanítójának tanácsát. A háború éveit követő helyreállítás időszakában a szovjet ifjúság ismét az első sorokban volt; mindenütt ott, ahol ifjúi lendületre, SZÍVÓS akarat­erőre, megdönthetetlen meggyőződésre volt szükség. A gyárakban, a termelés megindításáért harcolt, a falvakban a több gabonáért, az iskolákban a több tudásért. Megindult -A forradalmi 'fjúság hadjárata a tudományért®, s az ifjúság ezt a tudását milliók ja­vára használta fel. Az ötéves tetvek megindulása idején ezt a ha­talmas akaraterejét építette be a Dnyeprogesz merész ívébe, a sztálingrádi traktorgyár falaiba. Több, mint 200 ezer komszotno­llsta indult az építkezésekre, s kezük nyomán felépültek^ az Ural, a Kuznyecki medence gyéróriásai, a szovjet hatalom erődjei. A JComszomol szervezője lett a szocialista munkaversenynek; Irányí­tója lett annak a harcnak, amelyet a fiatalok — a párt tanácsa nyomán — a technika tudományának meghódításáért vívtak. A falusi komszomolisták elsőknek léptek be a kolhozokba, szívósan küzdöttek a kulákok minden mesterkedése ellen, nem egy közü­lük életét is áldozta a falu szocialista átaiakftásáért. A kommunista fiatalok dicsőségétNolyan emlékmű hirdette s hirdeti, mint az Amur-menti Komszomolszk városa. 1935 augusztusában pedig ismét egy kom«zorr.oHsta fiatal nevét kapta fel a hír: Alekszej Sztahánovét, aki példaképe lett nemcsak a Szovjetunió, de azóta már valamennyi felszabadított nép ifjúságának. A lenini Komszomol nemcsak a tervek győzelméért vetette harcba a szovjet ifjúságot — többek között Védnökséget vállalt a harmadik ötéves terv felett —, nemcsak a falyak szocialista átája­i kitásáért, a kolhozrendszer végleges megszilárdításáért vívott küz­delemben volt az első sorban, hanem a kultúra, a tudomány erőd­jét'is bevette. Komszomolisták százezrei tanultak-n középiskolák­ban, a főiskolákon, s eredményeikkel bebizonyították: Itt is meg­értették a nagy tanítást: Lenin útmutatárát. Amikor a hitleri fasiszták a Szovjetunióra törtek, a Kom­szomol Ismét a hősök első sorában menetelt. Egyetlenegyet csupán az ezernyi emlék közül, amely az ifjú hősöket dicsőíti: Csujkov tábornok, a Sztálingrádot védő 62. hadsereg parancsnoka írta: -Utódaink sohasem fogják elfelejteni a komszomolisták bátorsá­gát és mesébe illő szilárd magatartását Sztálingrád falainál®. Hét­ezer Komszomöl-tag kapta meg a Szovjetunió Hőse címet, GO-an közülük kétszer, ketten pedig háromszor. A partizánmozgülomban több, mint százötvenezer fiatál vett részt a hémetek által meg­szállt területen, s mind becsülettel helytállt. A háború utáni években, a helyreállításért, az újabb ötévés tervek győzelméért, a kommunizmus énítéséért ismét a Komszo­mol mozgósította a szovjet ifjúságot. Komszomol-tagok kezelik a kommunizmus építésének hatalmas gépeit, kezük nyomán fordul kétfelé a barázda a szárazságtól elhódított földeken. A lenini Komszomol története ragyogó lapja a Szovjetunió dicsőséges tör­ténetének. Mi tette képessé a lenini Komszomolt é nagyszerű tettekre? Az, hogy hatalmas célért harcolt és harcol, nagyszerű vezetője, a kommunista párt irányítása alatt. A párt irányítása, tanítása új erő forrása; az az erő, ami napról-napra milliónyi szovjet fiatal munkájában válik valósággá. Szerte a világon sokmillió fiatal fordul most szeretettel a lenini Komszomol felé. Ezek a fiatalok a szovjet ifjúságban lát­ják legigazabb, legméltóbb példaképeiket. Méltán látják így! A kommunizmus ifjú építői, a harmincötéves lenini Komszomol tag­jai, a párt hű segítői: szárnyaló sasok győzhetetlen nemzedéke. A lenini Komszomol példája Csongrád megye DlSZ-tagjai­nak is útmutatás. Gyárak, földek ifjúmunkásai, kik a magyar haza csongrádmegyei békeharcosai vagytok, kövessétek a komszomolis­tákat. Van út. amelyen ti is beírhatjátok neveiteket az új Ma­gyarország legjobb építői közé. A hős komszomolcok háborúkban, nehéz harcokban is megálltak helyüket. Titeket békés termelő­munkában való élen járásra szólít a magyar nép és vezetője: a párt. Eredményeitek jó alapot szolgáltatnak arra, hogy a párt út­mutatását mindenben követve, gyárban, iskolán, tsz-ekben és traktorén kiérdemeljétek hősi tettekkel a dicső rohambrigád nevet. Határt őrző megyénk diszistái között mind magasabbra csaó a szocialista munkaverseny lángja. És a versenyekben új hősök születnek Olyanok, mint a péntek brigád tagjai a Jutaárugyárban, akik rendszeresen 1—2 nappal előbb teljesítik heti tervüket, vagy Palócz Klára, a Textilművek fiatal Sztahánovistája. aki naponta túlteljesíti tervét kifogástalan minőségi munkával. De beszélhet­nénk arról is. hogy a DISZ-bizottságoknak, DTRZ-szervezeteknek sokat kell még tenniök. hogy valóban hasonlókká legyenek á komszomolistökhoz. Több Odaadással, fegyelmezettebben kell dtil­göznlok és türelmesebben kell nevelniok a város és a falu ifjait, hopv gyárainkban és a földeken is új eredmények szülessenek az ifjak kezenvomán. DlSZ-b'zottsáeok és DTSZ-szervezetek, tanul­jatok a h5=i Komszomol napv tetteiből. Tanullatok s elszánt ifjú akarattal dolgozzatok mindenütt, hosy az úi életet érűtő magyar nép büszkén tekinthessen DISZ-taq fiaira. DISZ-taglaink a rnunka és a tanulás eredményeivel sorakozzanak fel e'szakíthatatlanul a párt möeé. hogy a párt és a pártot bizalommal követő nép nyu­godtan bízhassa rájuk a szocialista Magyarország felépítésének nagy feladatát. r. Az üzemi AZ ÜZEMI LAP SEGÍTI A FALIÚJSÁGOK MUNKAJÁT I A Szegedi Kenderfohógyárban nyolc alapszervezet van és mindé,, atapszervezetoek van faliújságja. Az alapszervezetek közül a fa­liújság szerkesztésével legtöbbet a III-as alapszervezet vezetősége tö­rődik, ellenőrzésünk sorún a leg­frissebb cikkeket ezen a táblán találjuk Az alapszervezet gazda­ságvezetője a faliújságfelelős s ez azt mutatja, liogy a vezetőség nem vesz elég fáradtságot ahhoz, hogy a tagság soraiból szervezze­nek be erre a munkára aktívákat, Inkább elvégzik egyedül ezt á feladatat. Jónak mondható az V-ös, VII-eg alapszervezetek faliújságja. Itt a vezetőség irányításával önálló szerkesztőbizottság működik- A tifkár elvtársnak segítik a faliúj­ságszerkesztőket, egy-egy fonta s feladat előtt megbeszélést tarta­nak, felhívják figyelműiket a fali­újságra váró feladatra. A II-es és I-ea alapszervezet faliújságja azonban nem kielégítő, mert hosszú ideig hagynak fenti egy-egy cikket. Előfordult az ís, hogy az alapszervezet faliújság­ján több hasonló tárgyú c kk volt. A IV-cs alapszervezet faliújságja Nagy elvtársnó titkársága óta jobbnak mondható, mert a fali­újság szerkesztőjétől számonkéri a cikkeik pontos megjelenését Nagy hiiba azonban, liogy alap­szervezeteink vezéfősége többség gében keveset vagy egyáltalán nem törődik a tcanegszervezeték faliújságjaival, A B&ftebizottéág, a Vörös Kereszt falitábláin cSuk néha vagy egyáltalán nem látni cikket és talán ez is hozzájárul, hogy az ifjúrúg taggyűlésekre, ren­dezvényekre való mozgósítása né_ hézkes, Üzemi pártbizottságnak a Vörös Cséve üzemi lápunk útJán nyújt segítséget B faliújaógszerkesztő bi­zottságok munkájához, 1948-ban húazazor bíráltuk a pari- éa to­megsze evezetek faliújságjait,, ezzel is igyekeztünk felhívni az alap­szervezeteik figyelmét az írásos agitáció fontosságára. Egyszer el­méleti cikket is irtunk a faliújság­szerkesztésről, ismertettük, mi­ly eíuneik keli lenni a jó faliújság­nak. Aziomban ez sem vezetett kielé­gítő eredményre. Ezért a Vörös Cséve szerkesztősége által ver­senyt indítottunk „a legjobb fa­liújságszerkes'zti)" elhsvezésért, melynek negyedévi értékelése so­rán a III-as alapszervezet faliúj­ság szerkesztőjét, Tó% Aranka clvtársnőt könyvjutalomban része, sít eltük. Hiba n pártbizottság tagjai ré­széről, hogy a pártbizottság fali­újsiágtíibláján is csak ritkán ol­vashatunk cikket, ho'ott ezért niáf üzemi lapunkban bírálatot is kap. tunk. Faliújságjaink cikkeinek tartal­ma sem mi.idíg kielégítő. Sokszor c»ak regisztrálnak, nem moZgó' sftjék eléggé a dolgozókat a több' termelésre. a kormány- és'párt­határozatok után előttünk lilVi fel­adatok végrehajtására, A Cikkek a megjelent rendelet-két. párthatá­rozatokat nem magyarázzák elég­gé világosan, többször félreértés* ro adnak okot. E hiányosság kija­vítása érdekéiben azonban eddig az alapszervezetek és a pártb'Zotteág fmm sokat tett. A pártbizottság a Vörös Cséve szerkesztőségét bíz­ta meg, hogy az alapszervezetek faliújság cikkeit nézze át és adjon több segítséget a szerkesztőknek jó faliújságok összeállításához, Czakó Iste-én Szegedi Kenderfonógvár P. B. titkárhelyettes iliújságok jobb * A faliújságok jó munkája elsősorban a szerkesztőbizott­ságok jó munkájától függ. Az üzemi pártszervezetekre fon­tos feladatot ró a faliújság­szerkesztés, a faliújság szer­kesztőbizottság munkájának helyes irányítása. A pártszer­vezeteknek ísmerniök kell a szerkesztőbízottság munkater­vét, tanácsokkal, útmutatá­sokkal kell ellátni őket a ter­vek készítésénél. A pártveze­tőségnek, elsősorban az alap­szervezet titkárának ismernie kell a faliújság cikkeit, tel kell figyelnie az azokban fel­tárt hiányosságokra, de a jó kezdeményezésekre is. TÖBBET TÖRŐDJENEK A FALIÚJSÁGOKKAL A SZEGEDI KÉZISZERSZAMGYARBAN A Szegedi Kéziszerszámgyárba belépőket friss festékszag és tiszta, világos fal fogadja. A be­lépőnek azonban mindjárt sze­mébe villan az is, milyen csu­paszuk, sivárak a tisztára festett falak. Csak egy plakát díszeleg a lépcsőt el járatnál, mely a keddi ötletnapra hívta fel a dolgozók figyelmét. — Hol a faliújság? — kérdez­zük. — A mult héten fejezték be a festést és még nincs kitéve — hangzik a kissé mentegetődző válasz. Ez pedig elég baj, mert most a november 7-i munliavef­sehy idején a faliújságra is nagy szükség lenne, hiszen ismertetni, népszerűsíteni kellene a felaján­lások teljesítésében kitŰfit dol­gozókat, egy-egy műhely szép eredményeit. Ugyancsak a fali­újság feladata, hogy a felajánlá­sok teljesítését akadályozó ne­hézségekre felhívja az illetések figyelmét. A faliújságnak ismer­tetnie kellene az Októberi Szo­cialista Forradalom jelentőségét is, egybekötve azzal, mit jelent a magyar dolgozók számára ez a hatalmas győzelem. Ezzel is moz­gósítanák az üzem dolgozóit a jobb eredmények elérésére. A szerkesztőbizottság az üzem­ben három tagból 611. Kelemen Istvánné elvtársnő vezeti. Azon­ban, mint Gálik András elvtárs szavaiból kitűnt, az elvtársnő minden munkát egyedül végez, nem vonja be a szerkesztőbizott­ság másik két tagját a munká­ba. Eddig még soha nem ült ösz­sze a szerkesztőbizottság, hogy megbeszélje a feladatokat. Ter­veket sem készítettek még egy alkalommal sem. A faliújság cik­kei így ötletszerűek és nem, min­den esetbén az üzem és a párt­szervezet előtt álló célkitűzések­nek megfelelők. A Kéziszerszámgyár közép­üzem. A különböző tömegszerve­zeteknek, DISZ-nek, Vöröske­resztnek, azonban mégis külön­külön faliújságjuk Vftn. De eze­ken sokszor hónapokig ís fenn van egy-egy cikk. Igy ezek a fa­liújságok nem töltik be hivatá­sukat. Alaposabb, jobb munkát tudnának végezni, ha a szerkesz­tőbizottság összefogná a faliújság felelős elvtársakat és csak egy faliújság lenne az üzemben, melynek szerkesztőbizottságában minden tömegszervezetnek lenne képviselője. Kibővülne a szer­kesztőbizottság és így feloszthat­nák maguk között az üzem te­rületét. Ezáltal az egész ütem problémáiról tájékozódhatháhak, ismerhetnék. A dolgozók széles munkájáért köréből szervezhetnék a cikke­ket a faliújságra és bizonyára nem maradna olyan probléma az üzemben, mellyel a faliújság va­lamilyen formában ne foglal­kozna. Természetesen ahhoz, hogy a munka megjavuljon, az üzem fa­liújságja élő, mozgósító legyen, elsősorban a szerkesztőbizottság­nak kell tervszerűbbé tenni a munkáját. Ebbe kell segítséget nyújtania a pártszervezetnek. Közösen beszéljék meg a fali­újság legközelebbi megjelenésé­nek tervét és a jövőben js a pártvezetőség rendszeresen szá­moltassa be a vezetőséget végzclt munkájukról. A mulasztásokért pedig vonja felelősségre őket, mert hiszen a •faliújságszerkesz­tés fontos pártmegbízatás, fontos pártmunka, melynek elhanyago­lásáért felelősek a megbízott elvtársak. Jö FALIÚJSÁG ­JOBB AGITÁCIÓS MUNKA A Közponli Vezetőség hutárn rátának megjelenése óin párt­szervezetünk munkájában java lás mutatkozik. Különösen meg­látszott ez a javulás az új okta­tási év előkészítésében. Már az első foglalkozáson teljes lét számbon megjelentek a beosztott elvtársak cs propagandistáink is jól felkészültek a foglalkozásra. A tömegszervezetekkel való fog­lalkozásuk javult. Azóta a ve­zetőségi üléseken mindig beszá­moltatjuk n tömegszcrvezelek vezetőit végzett munkájukról és rendszeresen ellenőrizzük azt a gyakorlatban is. Hibák azonban még mindig mutatkoznak, különösen az agi­tációs munkánkban. A kormány­programm ismertetése óta nép­nevelőinknek üzemi ós kerületi munkája ellnnyhult. Mi is ab­ba a hibába estünk, hogy nén­növelőinket csak akkor mozgó sítjuk. ha erre utasítást kapnék felsőbb pártszervektől. Meg?" ledkezttink arról, hogy a nép novelőmunkának állandónak é« folyamatosnak kell lennie, mo-t ahol cllnnyhul az agitáció, ed romlik a termelőmunka is és ezzel akadályozzuk a kormány programm megvalósulását. Agitációs munkánk hl6n'"is ságát tükrözi nz is, hogy ii"® miink faliújságja nem tölti 1"> nzt a szerepet, amely egy ,iő üzemi újság feladata lenné. Fa Hújságtátlónkon ritkán e -®ré­lődnek a cikkek és a megjo1®"'"1 cikkek között is igen kevés í®* lalkozlk az üzem életével. Po' ® mindannyian tisztában vagVt'- k azzal, hogy az üzemi fftliiV ' ' nak az üzem tükörképének kr1­lotio lenni, Állandóan foglal­koznia kellene a dolgozók min­dennapos problémáival, a ter­melés kérdéseivel, párlszcrvez®­tiink, tümegszcrvczetelnk éle­tével. A faliújságnak nyílton fel kellene Vetnie a tapP.szU'M hiányosságokat és bátran Vi­rulnia keltene n vezetők munká­jában lévő hibákat, és n felme­rülő lazaságokat. Ez azonban a mi faliújságunknál nincs meg. A faliújság elhanyagolásáért felelős n pártszervezet ls, mert eddig ttom fordítottunk elég fi­gyelmet erre a fontos agitációs fegyverre. A jövőben púrtttc r vezetünk, de különösen az rg11. prop. titkár fokozottabban ellen­őrzi n fnliújságfclciős munkáját, hogy faliújságunk valóban az agitáció, a bírálat és önbírálat fontos eszközévé váljon és sogü­sen a hibák felszámoláséban, munkánk megjavításában. Gora Jüliu Szegedi Ecsettfjái

Next

/
Thumbnails
Contents